Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi
ítéletében kimondta: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás
szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási
közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új
egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. A pergyőztes
tizenhét felekezet milliárdos nagyságrendű kártérítésre számíthat.
A
strasbourgi bíróság átfogó vizsgálat alá vette a magyarországi
kisegyházak helyzetét és az egyházügyi szabályozást. A hatályos törvény
valamennyi elemét kritikával illette a testület, és azokat az Emberi
Jogok Európai Egyezményében lefektetett vallásszabadsághoz való jogba, a
tulajdonhoz való jogba és a diszkrimináció tilalmába ütközőnek
nyilvánította – mondta Karsai Dániel ügyvéd, aki hat egyházat képvisel
az ügyben.
Az
ítéletben szerepel, hogy a magyar állam megsértette a vallási ügyekben
való semlegesség elvét; diszkriminatív szabályozási környezetet
teremtett mind az egyházak fűnyíróelvszerű jogfosztásával, mind az
állami források elosztásának módjával és a politikailag befolyásolt
újbóli regisztrációs eljárás kötelezettségével. A döntés jogerőre
emelkedésétől számított fél éven belül a magyar államnak nagy összegű
kártérítést kell kifizetnie, amelynek mértékéről a feleknek a
közeljövőben kell megállapodniuk. Az indulási pozíció valószínűleg az az
összeg lesz, amit az egyes egyházak (keresztény, zsidó és keleti
vallások hazai képviselői) a keresetlevélben megcéloztak. Összesen
mintegy 7 milliárd forintról beszélünk.
A
kormány még tanulmányozza a strasbourgi bíróság ítéletét – nyilatkozta a
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Rétvári Bence sietett leszögezni, hogy a nemzetközi bíróság talán nem is
a Magyarországon hatályos törvény alapján hozta meg ítéletét, hanem
annak egy korábbi verzióját vette alapul, ami ugye egyet jelentene a
döntés megkérdőjelezhetőségével. Továbbá jelezte, hogy a strasbourgi
testület nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács (ET) szerve, amely
nem kötelezheti az országokat arra, hogy a jogszabályokat
megváltoztassák. Ráadásul – mondja az államtitkár – az ET egy másik
intézménye, a Velencei Bizottság kimondta, hogy a „hatályos egyházügyi
törvény rendkívül széles és liberális terepe a vallásszabadságnak”.
Ez
utóbbi állítás sajnos az igazságnak csak az egyik fele, mert a Velencei
Bizottság ugyanebben a szakvéleményében (2012. március) több pontjában
is problémásnak és a nemzetközi jogba ütközőnek nevezte az egyházügyi
törvényt...
(Szobota Zoltán, hetek)