2014. április 11., péntek

Pofon Strasbourgból

Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében kimondta: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. A pergyőztes tizenhét felekezet milliárdos nagyságrendű kártérítésre számíthat.
A strasbourgi bíróság átfogó vizsgálat alá vette a magyarországi kisegyházak helyzetét és az egyházügyi szabályozást. A hatályos törvény valamennyi elemét kritikával illette a testület, és azokat az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett vallásszabadsághoz való jogba, a tulajdonhoz való jogba és a diszkrimináció tilalmába ütközőnek nyilvánította – mondta Karsai Dániel ügyvéd, aki hat egyházat képvisel az ügyben.
Az ítéletben szerepel, hogy a magyar állam megsértette a vallási ügyekben való semlegesség elvét; diszkriminatív szabályozási környezetet teremtett mind az egyházak fűnyíróelvszerű jogfosztásával, mind az állami források elosztásának módjával és a politikailag befolyásolt újbóli regisztrációs eljárás kötelezettségével. A döntés jogerőre emelkedésétől számított fél éven belül a magyar államnak nagy összegű kártérítést kell kifizetnie, amelynek mértékéről a feleknek a közeljövőben kell megállapodniuk. Az indulási pozíció valószínűleg az az összeg lesz, amit az egyes egyházak (keresztény, zsidó és keleti vallások hazai képviselői) a keresetlevélben megcéloztak. Összesen mintegy 7 milliárd forintról beszélünk.
A kormány még tanulmányozza a strasbourgi bíróság ítéletét – nyilatkozta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári Bence sietett leszögezni, hogy a nemzetközi bíróság talán nem is a Magyarországon hatályos törvény alapján hozta meg ítéletét, hanem annak egy korábbi verzióját vette alapul, ami ugye egyet jelentene a döntés megkérdőjelezhetőségével. Továbbá jelezte, hogy a strasbourgi testület nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács (ET) szerve, amely nem kötelezheti az országokat arra, hogy a jogszabályokat megváltoztassák. Ráadásul – mondja az államtitkár – az ET egy másik intézménye, a Velencei Bizottság kimondta, hogy a „hatályos egyházügyi törvény rendkívül széles és liberális terepe a vallásszabadságnak”.
Ez utóbbi állítás sajnos az igazságnak csak az egyik fele, mert a Velencei Bizottság ugyanebben a szakvéleményében (2012. március) több pontjában is problémásnak és a nemzetközi jogba ütközőnek nevezte az egyházügyi törvényt...
(Szobota Zoltán, hetek)

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

A leginkább megbecsült Püspököm az igazságszolgáltatás szörnyű tévedésének tárgyát fogja képezni

2014. április 10. csütörtök. 17:22
Drága szeretett leányom, majd megszakad a Szívem felszentelt szolgáim helyzete és a nehéz megpróbáltatások miatt, amellyel szembe kell nézniük ellenségeim miatt. A leginkább megbecsült Püspököm az igazságszolgáltatás szörnyű tévedésének tárgyát fogja képezni. Aztán, miután őt már leördögözték, sok felszentelt szolgámnak szemrehányást fognak tenni, ha panaszkodni mernek az új törvények ellen, amelyek nem Tőlem valók, és amelyeknek szemtanúi kell, hogy legyenek Egyházamba való bevezetésekor.
Sok felszentelt szolgám el fog tűnni, és akaratuk ellenére börtönbe fogják őket zárni. Másokra viszont, akik elmenekültek az ellenségtől, vadászni fognak, és nekik azokat a napokat jó előre, nagyon óvatosan meg kell tervezniük. Nem sokkal később az antikrisztus képe minden oltár fölött lógni fog, miközben majd Arcomnak, Keresztemnek, a szenteknek és Szentségeknek minden nyoma nyomtalanul eltűnik. Ez a diktatúra olyan lesz, mint azok, amelyeket korábban már megéltetek, ahol az embereket eltaposták. Ezektől az új világvallás imádóitól azt fogják elvárni, hogy meghajoljanak az antikrisztus képe előtt. Ezek az imádók saját magukat fogják megáldani ez utálat előtt, de nem a Kereszt jele lesz az, amit magukra fognak vetni – ez egy kézjel által fog történni. Mindazok, akik a fenevad előtt meghajolnak, az ő rabszolgáivá válnak, akik aztán azok ellen fognak fordulni, akik nem hajlandók bálványozni a fenevadat. Még a saját családtagjaikat is el fogják árulni, kiszolgáltatván őket a büntetésnek; ilyen nagy hatalmat fog a fenevad felettük gyakorolni.
Én egyfajta védelmet fogok örökségül mindnyájatokra hagyni, a fenevad hatalma ellen, különösen felszentelt szolgáimnak, és utasításokat fogok adni e szívszaggató út minden lépésénél. El fogom küldeni nektek bátor szolgáimat, püspökeimet, papjaimat és más szolgákat, akik mindnyájan Hozzám tartoznak, és akik továbbra is szolgálni fognak Engem. Ők (kegyelmi) Ajándékokkal lesznek megáldva, amelyek segíteni fognak nektek, hogy Bennem és Velem maradjatok, hogy képesek legyetek elviselni ezt a nyomást addig a napig, amikor eljövök megmenteni népemet, és Királyságomba viszem azt. Ne féljetek ezektől az időktől, mert ezek nem lesznek nehezek, ha elfogadjátok Irgalmasságom Kezét, és megtanultok teljesen megbízni Bennem. Ma megáldalak benneteket Atyám Nevében és az Én Erőmet, Bátorságomat és Lendületemet adom nektek, mert ezekre szükségetek lesz, ha továbbra is igaz Keresztények maradtok és hűek Szent Szavamhoz.
Jézusotok

Tracie Miles: És ha nem kapok több holnapot?

„… nem tudjátok, mit hoz a holnap. Mert mi a ti életetek? Pára vagytok csak, amely egy kis ideig látszik, aztán ismét eloszlik.” Jak 4,14

„Nagyon kedvezőtlen az időjárás a felső légtérben. Számítsanak erős turbulenciára.” Legszívesebben az ajtóhoz rohantam volna, de ehelyett becsatoltam az övemet, és biztonságos utazásért imádkoztam. A figyelmeztetés szavai nemsokára valósággá váltak. A repülőgép ide-oda rángatózott, mintha puha felhők helyett kemény falakba ütközne. Rövid, de nehéz utazás volt. A végén több sikertelen leszállási próbálkozás után átvezényeltek minket egy távolabbi repülőtérre, ami aztán órákkal megtoldotta az utunkat.
A váratlanul meghosszabbodott, levegőben töltött idő alatt azon gondolkoztam, mi az, ami legfontosabb az életemben. Nem hittem, hogy le fogunk zuhanni, de a gondolataim mind akörül jártak – mi van, ha megtörténik a legrosszabb? Mi van, ha nem kapok több holnapot?
Gondolatban végigvettem azokat, akik legközelebb állnak hozzám. Mit mondtam nekik utoljára? Kedves szavakat vagy keményeket? Szeretet volt bennük, vagy csak utasítások voltak távollétem idejére? Megöleltem mindegyiket, és kifejeztem, mennyire sokat jelentenek nekem? Ha úgy adódna, hogy nem jutok haza, fel vannak készülve a gyermekeim, hogy spirituálisan és érzelmileg kezelni tudják az életet, bízzanak Istenben, és hitben járjanak? Tudja a férjem, mennyire becsülöm őt?
Kinek kell megbocsátanom? Kit kellett volna felhívnom vagy meglátogatnom, de mindegyre halogattam? Fontossági sorrendem és terveim összhangban voltak Isten akaratával? Mindennapi tennivalóimban kértem-e Isten irányítását? Megtettem minden tőlem telhetőt Isten dicsőségére? Készen állok rá, hogy szemtől szemben találkozzam Jézussal?
Hiába tudta a lelkem, hogy Isten felügyeli a történéseket, a gondolataim és érzelmeim megvadultak az ovális ablakon kívül kavargó sötét felhők láttán.
Hogy eltereljem a figyelmemet a hangos bemondóból hallatszó riadt hangról, felnyitottam a Bibliámat, és arra vonatkozó helyeket kerestem benne, hogy Isten ismeri napjaink számát. Az első, amit találtam, mai alapigénk volt.
A 4. fejezet többi részében Jakab korholja a népet önző életmódjuk miatt. Önmagukkal elnéző, másokkal ítélkező és gőgös magatartásuk sok vitára, veszekedésre adott alkalmat. Csak a kereskedelmi haszonnal törődtek, Isten dolgait elhanyagolták.
Saját programjuk érdekelte őket ahelyett, hogy a valóban fontos dolgokkal törődjenek. Úgy éltek, mintha Isten nem is létezne, vagy nem számítana, s mentek a saját terveik után. Nem törődtek azzal, hogy életük fölött Isten uralkodik, sem napjaik számával. Aztán jönnek azok a szavak, amik úgy megérintették a szívemet: „… nem tudjátok, mit hoz a holnap. Mert mi a ti életetek? Pára vagytok csak, amely egy kis ideig látszik, aztán ismét eloszlik” (Jak 4,14).
Ezt nekem is írhatta volna Jakab. Én is anélkül foglalkozom néha a terveimmel, hogy eszembe jutna, egyedül Isten tudja, mennyi időm van rá, hogy megvalósítsam őket. Máskor meg úgy kezdek tervezni, hogy nem is gondolok Isten akaratára, elveszek a jelentéktelen dolgokban, és nem foglalkozom azzal, ami valóban számít.
Jakab azt akarta, hogy olvasói vegyék észre Isten iránymutatását, hogy a Neki tetsző távlatok szerint tervezzenek, tudva, hogy minden lélegzetvételüket Neki köszönhetik. Nem ígér nekünk senki holnapokat, ma kell az örökélet perspektívája szerint élnünk.
Nyugodt maradtam a levegőbeli káosz közben, és töprengésem a gép rángatózása közben jót tett, mert figyelmeztetett, hogy ne vegyem magától értetődőnek az időt, amivel rendelkezem. Ne abból induljak ki, hogy mindig lesz holnap, hogy mindig kapok esélyt szeretni azokat, akik a legfontosabbak nekem. Mostantól kezdve figyelni akarok Istenre, mikor eltervezek valamit, és Őt akarom szolgálni legjobb képességeim szerint.

Uram, bocsásd meg, hogy saját terveimet tartottam szem előtt, és nem igyekeztem őket a Te szemeddel látni. Segíts, hogy sose halasszam holnapra, amit akaratod szerint ma kell megtennem. Jézus nevében, Ámen.

Tracie Miles: What if I Don’t Get Any More Tomorrows?
Encouragement for today, 2014.04.11.