2019. március 17., vasárnap

Eurovízió: Hirtelen eltűnt a kereszt

Eltűnt egy nagy, utcai kereszt, ami a lengyel Tulia női csoport "Fire of Love" klippjében volt látható.

A Tulia Lengyelországot képviseli a "Fire of Love" számmal a 2019-es Eurovíziós dalfesztiválon, amely Tel-Avivban kerül megrendezésre.

A banda tagadta, hogy közük lett volna a kereszt eltávolításához és kifejezték tiszteletüket a vallási jelképek mellett.

Végül kiderült, hogy a Universal kiadó készített egy keresztmentes klippet, hogy az megfeleljen az eurovíziós szervezőknek.

Jacek Kurski, a lengyel TVP állami csatorna igazgatója, megkérte, hogy hozzák vissza a keresztet, mivel a TVP nem adott engedélyt az eltávolításra.

https://gloria.tv/article/jhFTSpF7WfoW4HsrD3sccp6r8

2019. március 15., péntek

Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete

2019. március 2.

Váratlanul ezt a kérdést hallottam a lelkemben: Amikor Jézus a földön élt, ott volt-e a Mennyben?
Jézus válasza: „Mindig is Atyámmal voltam Istenségemben. Azért vonultam el imádkozni, hogy emberségemben is Atyámmal legyek.”
Szentírási megerősítés: Lukács 4, 14-15: „Jézus tanított”

2019. március 5. Az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! Észrevettétek, hogy már ritkábban szólok hozzátok. Tudjátok meg, hogy elérkezett az idő, amikor beteljesedik mindaz, amire felkészítettelek benneteket. Tegyétek fel magatoknak a kérdést: Mennyit változtam az üzenetek figyelmeztetése kapcsán? Tettekre váltottam-e, amit Jézus mondott? Felkészülten várom-e az eseményeket, amelyeket előre közölt? Rám is vonatkoznak-e szavai? „Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés a népek között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt. Az emberek meghalnak a rémülettől, és a világra zúduló szörnyűségek várásától. Az egek erői megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőben, nagy hatalommal és dicsőséggel. Amikor ez teljesedésbe kezd menni, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok ideje.” (Lukács 21: 25-28)Ha igen, akkor nyugalomban várhatjátok mindazt, ami a ti napjaitokban fog beteljesülni. Ha még mindig nem, akkor sürgősen változtassátok meg életeteket. Adjátok át Nekem, hogy szentekké formáljalak benneteket, és akkor történhet bármi, biztonságban vagytok.
Gyermekeim! Jól véssétek az eszetekbe: Ezen a földön csak zarándokok vagytok. Tőlem jöttetek, és Hozzám kell megérkeznetek. Nekem mindnyájatokkal örök tervem van. Ezt beírtam a szívetekbe. Úgy, hogy erős indítást adok, hogy szándékaimat megvalósítsátok. Ha megteszitek, nagy békét és örömöt adok. Innen ismeritek fel, hogy az üdvösség útján jártok. Ha nem, akkor levertség, nyugtalanság, bizonytalanság és csüggedés telepszik rátok. Ezt úgy tudjátok megszüntetni, ha megbánjátok és meggyónjátok bűneiteket. Tiszta lélekkel fogadtok Engem a szívetekbe, Aki azért maradtam köztetek a legméltóságosabb Oltáriszentségben, hogy Önmagammal tápláljalak benneteket. Ha így vesztek magatokhoz, akkor megtapasztaljátok ajándékaimat: a békét, a derűt, a biztonságot, és már itt a földön, az örök életet hordozzátok magatokban. Ezt mondtam: „Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja.” (Mt 7, 25) A szikla, a szegletkő Én vagyok. Aki Bennem bízik, biztos támaszt kap, nem szégyenül meg.
Gyermekeim! Az idő itt van. Soha nem látott eseményeknek lesztek tanúi. Beteljesednek szavaim: „Akkora lesz a gyötrelem, amilyen még nem volt a világ kezdetétől mindmáig és nem is lesz. Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen ember sem. De a választottak kedvéért megrövidülnek azok a napok. Akkor, ha valaki azt mondja: Íme, itt a Krisztus vagy amott! – ne higgyétek. Álpróféták és álkrisztusok fognak fellépni, és nagy jeleket és csodákat visznek végbe, hogy megtévesszék, ha lehet, még a választottakat is. Lám, előre megmondtam nektek. Ha tehát azt mondják nektek, hogy kinn van a pusztában, ne menjetek ki; hogy a házban rejtőzködik, ne higgyétek el! Amint a villám napkeleten támad és napnyugatig látszik, olyan lesz az Emberfiának eljövetele is.” (Máté 24, 21-27)
Mindennek most van itt az ideje. Vigyázzatok! Jó előre figyelmeztettelek benneteket. Az idő itt van. Készüljetek! Vonuljatok menedékbe! Irgalmas Szívem nyitva áll előttetek. De csak azok tudnak bejönni, akik a kegyelem állapotában élnek.
Drága gyermekeim! Éljetek szüntelen készenlétben! Nem tudjátok sem a napot, sem az órát. Úgy éljetek, mint az okos szüzek, aki bejöhettek Velem a menyegzőre. Erre áldalak meg benneteket, szívem minden emberi értelmet meghaladó végtelen szeretetével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Szentírási megerősítés: Máté 22, 31: „Isten mondta”

2019. március 12. Az Úr Jézus…

Az Úr Jézus: „Nyisd ki a Szentírást!”
2Tessz 2, 3-12: „Semmiképpen meg ne tévesszen valaki titeket, hiszen előbb be kell következnie az elpártolásnak, és meg kell mutatkoznia a bűn emberének, a kárhozat fiának, az ellenségnek, aki mindenek fölé emelkedik, amit Istennek és szentnek neveznek. Sőt, Isten templomában foglal majd helyet, és istennek akar látszani. Nem emlékeztek, hogy minderről beszéltem nektek, még amikor nálatok voltam? Tudjátok azt is, mi késlelteti föllépésének idejét. A gonoszság titka már munkálkodik, csak annak kell még az útból eltűnnie, ami még késlelteti. Akkor majd megjelenik a gonosz, de Urunk, Jézus elsöpri szája leheletével, és megsemmisíti jövetelének tündöklésével. Megjelenését a sátán erejéből mindenféle feltűnő tett, jel és hamis csoda kíséri, meg mindenféle gonosz csábítás is, azok vesztére, akik elkárhoznak, mert nem voltak fogékonyak az igazság szeretetére, ami üdvösségükre szolgált volna. Azért szolgáltatja ki őket az Isten a kísértés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak. Így azok, akik nem hittek az igazságban, hanem a gonoszságban telt kedvük, mind ítéletet vonnak magukra.” 3, 1: „az Úr szava”
„Drága gyermekeim! Amint a Szentírásban olvastátok, közel van az antikrisztus fellépése. Sajnos sokakat meg fog téveszteni. Sokan behódolnak neki, és el fogják fogadni.
Drága gyermekeim! Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, akik üldöznek, és mindenféle rosszat mondanak rátok Miattam. Ezek mind eltűnnek, megsemmisülnek, mint amikor a ködre ráfúj a szél. Ti csak egyedül egytől féljetek: attól, hogy soha ne hagyjatok el Engem hűtlenül, és ne kövessetek el bűnt. Ha kitartotok Mellettem hűségesen, mindvégig meg fogjátok tapasztalni oltalmazó szeretetemet, gondoskodásomat és csodákat fogtok látni. Ez legyen útravalótok ebben a zűrzavaros világban.
Most folyik a legádázabb harc a lelkekért. Az ördögök minden embert megpróbálnak behálózni, elbuktatni, kárhozatra taszítani. Különösképpen papjaimat támadják. Azt kérem, hogy minden Szentmisét ajánljatok fel papjaimért is. Azért, hogy állva maradjanak, hogy megkapják Tőlem a kegyelmet, hogy bátor harcosokként szembeszálljanak a sátánnal, az eretnekekkel, és kiálljanak az igaz értékek mellett, amelyeket az Én evangéliumom tartalmaz.
Most különösen nagy szükségetek van arra, hogy kérjétek a Szentlélek erejét és megvilágosító kegyelmét. Látjátok, hogy a félénk Péterből, aki előzőleg háromszor megtagadott, milyen hőst formált Szentlelkem ereje – és minden apostolra ez jellemző.
Isten ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. A Szentlélek ma is ugyanazokat a kegyelmeket osztja, amit kétezer évvel ezelőtt. Kizárólag rajtatok, embereken múlik, hogy mennyire nyitjátok meg szíveteket, hogy befogadjátok.
Ha bepillantást nyerhetnétek a Mennybe, ha látnátok, hogy milyen életszentségben élnek az üdvözült szentek, akkor sokkal szigorúbbak lennétek magatokhoz. Nem engednétek meg magatoknak semmi lazaságot, semmi gyarlóságot, és elhatárolódnátok még a bocsánatos bűnöktől is, mert a bűn nem jöhet be Isten Országába. Csak annyiban különbözik a bocsánatos, ún. „kis bűn” a súlyos, halálos bűntől, hogy az egyikért kevesebbet, a másikért többet kell vezekelni. Ha megbánja a bűnös a bűnét, elkerüli a kárhozatot, de ha nem bánja meg, mindkét bűnért elveszhet ocsánatosért is és a súlyosért is].
Drága gyermekeim! Legyetek világító fáklyák, éljetek szentül! Ha tudtok, imádkozzatok még többet, és végezzétek el a feladatotokat, amelyeket rátok bíztam. Ezek az állapotbeli kötelességetek. Én pedig megadom nektek a kegyelmet, hogy példaképül szolgáljatok másoknak. Megáldalak titeket, drága gyermekeim, Szívem túláradó, végtelen szeretetével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Az Úr Jézus végig nagyon szomorú, komor és haragos volt, és nagy keserűséggel beszélt a jövőről, az antikrisztusról, az eretnekségről és a megalkuvókról, akiket, mint langyosokat, kiköp a szájából. Ezek soha nem láthatják meg az Ő dicsőséges Arcát.
Szentírási megerősítések: Mt 24, 44: „Legyetek hát készen, mert az Emberfia abban az órában jön el, amelyikben nem is gondoljátok!” 25, 12-13: „Jézus válaszolt. Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát.”

2019. március 14. Az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! Legyetek nagyon boldogok, hogy kiválasztottalak benneteket. Jól használjatok ki minden percet, mert az idő a Földön véges. Minden pillanat ajándék, amelyet azért kaptatok Tőlem, hogy kamatoztassátok. Úgy éljetek ezen a Földön, hogy világító fáklyák legyetek: Engem sugározzatok, Engem adjatok a környezetetekben élő embereknek, Aki a világ Világossága vagyok.
Minden Szentáldozásban a szívetekbe térek, a lelketekben trónolok: jobban világítok, mint a Nap, és kisugárzom kegyelmeimet minden teremtményre, amerre csak jártok-keltek.
Én vagyok az örök, végtelen Szeretet, Aki által mindnyájan lettetek. Szeretetem vitt fel a keresztfára, ahol a Véremet ontottam, az életemet áldoztam értetek.
Drága kicsinyeim! Vegyetek példát Rólam! Ti is legyetek áldozattá Értem, amint ezt a Szentmisében kéritek: „Tégy minket Neked szentelt örök áldozattá”. Csak így lehettek hű képmásaim, csak így jöhettek be az Atyai házba, így ismer rátok Atyám, Aki nektek is ezt fogja mondani: „Ezek az Én szeretett gyermekeim, akikben kedvem telt a Földön, és akik tetszésemre, dicsőségemre vannak örökké a Mennyben.”
Kicsinyeim! A Mennyország olyan titok előttetek, amelyet nem lehet földi szavakkal jellemezni. Ezért beszéltem róla hasonlatokban. De ha nem is tudjátok megfogalmazni, a lelketekben érzitek a Mennyország örömét, békéjét, boldogságát, biztonságát, amely Én Magam vagyok. A Mennyország Én vagyok, az Én irgalmas Szívem, amely befogad és magába zár benneteket már itt a Földön, és majd az örökkévalóságon át.
Megáldalak titeket, drága gyermekeim, Szívem túláradó, végtelen szeretetével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Szentírási megerősítés: Zsid 1, 1: „Isten szólt”

2019. március 12., kedd

A sátán inspirálta az öngyilkos merényletet és az abortuszt – mondja az ördögűző.

Ferenc pápa egy korábbi beszédében kiemelte, hogy a keresztényüldözés mögött maga az ördög áll, aki természetéből fakadó gyűlölettel viseltetik a Krisztus követőkkel szemben, ezért örömét leli megkínzásukban és meggyilkolásukban.
A keresztényüldözés nem csupán társadalmi, vallási vagy lélektani jelenség: a krisztushívők üldöztetésének hátterében egy lelki harc, a bukott angyalok seregének Jézus Krisztus ellen vívott küzdelmének körvonalai rajzolódnak ki. Ennek a lelki háttérnek az elemzésére kértük fel Gabriel atyát, aki ördögűzőként szolgálja az egyházat.  Mivel a püspöke csak név nélkül engedélyezi a számára, hogy a tevékenységéről nyilatkozzon, szolgálati helyét és valódi személyazonosságát nem hozzuk nyilvánosságra.
Az alábbi interjút angol nyelven készítettük, magyarul rövidített formában adjuk közre. (Az eredetileg kétrészes interjú ITT és ITT olvasható).
Gabriel atya, hogyan lesz valakiből ördögűző? Egy átlagember inkább menekül ettől a témától, de szerintem a papoknak sem nagyon szerepel a bakancslistáján a démonokkal való hadakozás…
Nem mondhatnám, hogy kifejezetten kerestem volna a lehetőséget, hogy erre az útra lépjek, sőt. Nagyon jó a memóriám, és nem szerepel benne olyan emlék, hogy bármikor is fiatalkoromban arról álmodtam volna, hogy ördögűző legyek.
Azt mondhatnám inkább, hogy ez egy hivatás a hivatásban. Ahogy a papi hivatás Istentől jön, úgy ez is. És ez a hívás a püspökön keresztül érkezett meg hozzám, aki arra kért, hogy szenteljem ennek az életemet.
Nyilván ennek voltak előzményei, történtek olyan dolgok, amelyek jelezték a számomra és a püspök számára is, hogy Isten erre hív.
Például milyen dolgok?
Még a legelején, amikor elkezdtem részt venni ördögűzéseken, voltak olyan, a Boldogságos Szűz nyomására elhangzó kijelentések egyes démonok részéről – nyilván a megszállott személy szájából elhangzó mondatokról van szó – amelyek megerősítettek abban, hogy ez az utam. És talán még az is, hogy soha nincs bennem félelem. Illetve van, de nem a démontól, hanem inkább attól, hogy cserben hagyom az én Uramat. Ezért fontos, hogy folyamatosan böjtöljek, hogy törekedjek a mély imaéletre és, hogy hűséggel tegyem mindazt, amire az Úr hív.
Említette, hogy a püspöke kérte fel arra, hogy „full time” ördögűző legyen. Mi visz rá egy püspököt a mai brutális paphiányban arra, hogy teljesen kivegyen valakit a plébániai szolgálatból?
A szükség. Elhiheti, hogy ez nem volt könnyű döntés a részéről, de az én püspököm egy igazi pásztor, aki segíteni akar az egyre növekvő számú szenvedőn. Persze voltak olyan paptársaim, akik panaszkodtak nála, de ő keményen kitartott az elhatározása mellett.
Mert látta, hogy milyen óriási szenvedéseken kell keresztülmenniük azoknak, akik démoni hatások alá kerülnek, ráadásul, amint már említettem, a számuk meredeken növekszik.
Emiatt aztán az erre a szolgálatra hívott papok száma is növekszik, akiknek a képzése, felkészítése komoly kihívás.
Ezek szerint ehhez a „munkához” szükség van képzésre? Ön is végzett ilyen irányú tanulmányokat?
A képzés, a megfelelő tudás, ismeretek megszerzése rendkívül fontos. Nekem is kellett tanulnom, nem is keveset. Emlékszem, amikor először mentem Rómába, ahol főállású ördögűző papok mellett gyakornokoskodhattam, a sátán az egyik exorcizmus alatt így panaszkodott: „Szomorú vagyok, Gabriel tanulni kezdett. Hamar vége lesz az én édes életemnek Amerikában”. És bár természetesen a démonok ma is élnek és virulnak Amerikában, ezek a szavak megértették velem az ördögűzők képzésének fontosságát. És mivel a tanultak mellé időközben megfelelő tapasztalatokat is szereztem, ma már abban a megtiszteltetésben van részem, hogy magam is segédkezhetek azoknak a képzésében, akiket az Úr erre a nehéz szolgálatra hív.
Ránk egyébként különösen érvényes a ma oly divatos „élethosszig tartó tanulás”. Én is minden évben részt veszek a Szentszék, vagy az Ördögűzők Nemzetközi Szövetsége által szervezett tanfolyamokon, és ezeken sok hasznos információval gazdagodik az ember.

Ugyanakkor mégsem az előadásokon tanulok a legtöbbet, hanem a többi exorcistával folytatott beszélgetésekből, de leginkább abból, amikor egy tapasztalt kolléga mellett tevékenykedhetem.

Amikor tehát egy püspök kiválaszt valakit arra, hogy erre a szolgálatra küldje, alaposan fel kell, hogy készítse.
Ebben van segítségére pl. a XIII. Leó Pápa Intézet, ahová szabályosan beírathatja az újonc ördögűzőt egy valóban színvonalas, elmélyült képzésre.
Ahogy a Rítus c. filmben is történt, amelyiknek a kezdetén a fiatal papot a püspöke beíratja egy képzésre?
Ha már említi a Rítust, képzelje, hogy a film forrásául szolgáló könyvben én is szerepelek. Én vagyok az a pap, akit megkérnek, hogy Gary Thomas atyának, aki nem beszél olaszul, legyen a segítségére a kurzuson. Hát nem voltam éppen a legjobb, amint az a könyvből is kiderül… de igyekeztem, amennyire az olasz tudásom engedte.

Ami a filmet illeti: tudja, amikor Hollywood ráteszi a kezét egy sztorira, az általában nem szokott jól elsülni. Míg a könyv meglehetősen jó, a film alaposan félresikerült.
Ki tudja miért, a forgatókönyvírók teljesen felforgatták a valós tényeket.
Míg a valóságban a történet – amely megtörtént eseményeket mesél el – egy mélyen hívő, sokéves tapasztalattal bíró papról szól, addig a filmben elképesztő módon egy hitbeli krízissel küzdő szeminaristát iratnak be ördögűzőnek. Röhej!
Az egész film totálisan nevetséges volt, néha kifejezetten azért nézem meg, hogy szórakozzak rajta.
Hollywoodnak megtetszett az ördögi megszállás témaköre, és az exorcizmust úgy állítja be, mintha valami cirkuszi mutatvány lenne. Ha igazán húsbavágó témákat akar, akkor foglalkozhatna inkább mindazokkal a dolgokkal, amik az ördögi megszállásokhoz vezetnek: okkultizmus, Reiki, hamis vallások, homoszexualitás, szexuális perverziók, abortusz. Mutassák be inkább ezeket őszintén, mindazokkal a negatív hatásokkal, amiket okoznak!
Mik azok a készségek, amik elengedhetetlenek ahhoz, hogy valakiből „sikeres” ördögűző váljon?
A legfontosabb a tiszta szív, a lelki szegénység, az alázat.

Legyen engedelmes a püspökének, elöljáróinak, mély imaélete legyen, gyakorolja a bűnbánatot és a krisztusi szeretetet a szenvedők iránt. Ez egy életre szóló hivatás, amiben folyamatosan növekedni, fejlődni kell. Érdekes, hogy nemcsak a pap megy előre a lelki életben az ördöggel való harc során, hanem mindenki más is, aki abban részt vesz: a megszállott személy és családja, az ördögűzőt támogató (ima) csoport tagjai, mindenki egyre közelebb kerül Jézus legszentebb szívéhez.
Mindez pedig a Sátán számára maga a katasztrófa: végig kell néznie, hogy miközben a szorítása egyre gyengül megszállott személyen, az ördögűzésben részt vevők lelkileg egyre csak növekszenek.
Hogyan telik egy átlagos munkahete?
Kedden, szerdán, pénteken és szombaton foglalkozom ördögűzéssel. Vasárnapokon plébániákon segítek igény szerint, eljárok házakhoz házi áldásra, illetve sokszor arra is szükség van, hogy démoni fertőzöttség (infesztáció) miatt házakat exorcizáljak.
Csütörtökönként gyóntatok és lelki beszélgetésen fogadom azokat, akik az imacsoportom tagjai. A szabadnapom a hétfő, amit pihenéssel töltök: misézek, imádkozom, elviszem a kutyámat egy-egy hosszabb erdei sétára, gyakorlok a csellómon, olvasok, és ilyenkor a megszokottnál kicsit többet alszom.
Azt mondja, heti négy napot foglalkozik magával az ördögűzéssel. Hogyan kell  elképzelni egy ilyen napot, mit csinál pontosan?
Mindenekelőtt ki kell emelnem annak a fontosságát, hogy az ördögűző lelkileg mindig készen kell álljon. Imádságban, lelki összeszedettségben kell éljen, hetente többször böjtölnie kell, és sokat kell tanulnia. Keresnie kell a nálánál tapasztaltabb papok társaságát, kikérni a tanácsaikat. És nagyon fontos, hogy legyen körülötte egy mélyen hívő csoport, amelynek tagjai imádsággal támogatják a munkáját. E nélkül a lelki készenlét és -háttér nélkül esélytelenek vagyunk.
A megszállottakkal való foglalkozás – amire majdnem minden nap sor kerül – esetenként átlagban egy-három órát vesz igénybe. A lidércnyomással, ördögi zaklatással küzdőkre esetenként fél-háromnegyed órát kell szánni.
Nagyon fontos, hogy a foglalkozásokat rendszeresen végezzük, nem szabad, hogy két találkozás között egy hétnél hosszabb idő teljen el.
Az ördögűzés előtt megáldom a helyiséget, ahol a rítus elvégzésre kerül, illetve magát a helyet kell elsőként exorcizálni, hogy az ott esetlegesen jelen lévő démonok távozzanak. Megáldom a csoportom tagjait, a megszállottat és saját magamra is szenteltvizet hintek.
Nemrégen történt, hogy egy exorcizmus 13 órán át tartott, és rendkívül agresszív ellenállásba ütközött. Nem kell magyarázzam, hogy a megszállott hölgy, a csoportom tagjai és én is teljesen kimerültünk a nap végére. Ráadásul a legtöbbünknek aznap volt böjti napja, egész nap nem ettünk semmit.
Iszonyatosan fárasztó ez a munka, aránytalanul az. Sajnos sok megszállottnak rövidebb életre vannak kilátásai, mert a testüket annyira megviseli a megszállás.
Mennyi időt, hány találkozást kell rászánni arra, hogy egy démon elhagyja a megszállott személyt?
Ez nagyon változó, sok minden befolyásolja azt, hogy egy megszállás milyen erősségű. Amikor pl. megszállott gyermekkel van dolgom, az ördögűzés általában elég gyors, mert az alany ártatlan, soha nem követett még el halálos bűnt. Ráadásul a démon nem lehetett benne hosszú ideje, nincs mélyen gyökerezve a megszállottban. Ezeket a gonosz lelkeket tehát viszonylag gyorsan és mondhatni könnyen ki lehet űzni.
De minden eset egyedi, nagyon sok olyan körülmény lehet a háttérben, amik mind befolyásolhatják a megszállás erősségét.
Hogyan történt, mi okozta? Esetleg egy átok? Ha igen, kitől? Családtagtól? Ha igen, akkor mind természetes, mind természetfeletti értelemben általában mély romlottság van a háttérben, ami nehéz és hosszan tartó ördögűzést valószínűsít.
Azokban az esetekben, amikor a megszállás hátterében a szabadkőművesség áll, meg kell vizsgálni, hogy annak milyen kapcsolata van az alannyal. Ki a szabadkőműves a környezetében? Az apja, nagyapja, dédapja? Vagy ő maga tett szabadkőműves rituálé keretében esküket és azokon keresztül került az ördög hatalmába?
Aztán az is fontos kérdés, hogy a megszállás előtt és után milyen volt az alany erkölcsi élete. Volt-e valamilyen perverzió az életében, mint pl. homoszexuális aktusok; volt-e abortusza? Mindezek komoly hatással lehetnek az exorcizmus idejére.
Szeretném azt megjegyezni, hogy a mi dolgunk nem elsősorban az, hogy ördögöt űzzünk. Az csak egy első lépés a szenvedő testvérünk megsegítésében. A cél a gyógyítás és a megtérés elősegítése.
Ahol megtérés és gyógyulás történik, ott a gonosz léleknek nagyon kevés tere marad az ember életében.
Említette, hogy a démon nemcsak embereket, hanem pl. tárgyakat, házakat is „meg tud szállni”. Jól értettem én ezt?
Igen, több kategóriába oszthatóak az ördög megnyilvánulásai. Alapvetően két nagy csoportról beszélhetünk, az elsőbe a rendes, a másodikba a rendkívüli démoni aktivitások sorolhatóak. A rendes az, amit kísértésnek hívunk, tehát azok a cselekmények, amelyek által a gonosz lélek bűnre csábít bennünket.
Az ördögi megnyilvánulások második, azaz a rendkívüli kategóriájába alapvetően négy dolog tartozik.
Az első az, amire Ön is utalt a kérdésében, az infesztáció, amikor a gonosz jelenléte megtapasztalhatóvá válik egy állatban, egy tárgyban, egy épületben, vagy egy adott régióban, körzetben.
A következő már az emberre hat, és úgy nevezzük, hogy démoni zaklatás (angolul: obsession – a szerk.), ennél az ördög az ember pszichológiájára nyer befolyást, általában nagyon sötét, súlyos, obszcén vagy éppen erőszakos gondolatokkal, víziókkal bombázza az egyént, amelyek felett az alanynak nincs hatalma, nem tudja őket irányítani.
A harmadik neve: démoni elnyomás (angolul: oppression – a szerk.) Ez külső megnyilvánulási formákat mutat, ilyenkor az ördög fizikailag támadja magát az alanyt, a dolgokat, amik körülveszik, a kapcsolataikat, a munkáját.
És végezetül beszélhetünk magáról a megszállásról, ami jelenti az emberi test birtokba vételét, a testben lévő ördögi jelenlétet.
Ezek eléggé ijesztően hatnak. Mégis, hogyan lehetünk mindezektől a dolgoktól biztonságban?
A legfontosabb az, hogy a megszentelő kegyelem állapotában éljünk. Ilyenkor a bennünk lakozó Szentháromság maga véd bennünket a nála végtelenül gyengébb démoni erőktől.

Fontosak a szentségek, sőt a szentelmények is, mint pl. a szenteltvíz, de ezek igazából akkor tudnak a védelmünkre lenni, ha a használatukat hittel tesszük. Ha pl. úgy imádkozom a rózsafüzért, hogy közben nincs szándékomban a Legszentebb Szűz erényeit utánozni, és így próbálni közeledni Jézus Krisztushoz, az nem annyira hatásos.
Miért van az, hogy egy olyan, nálunk sokkal erősebb és hatalmasabb lény, mint a Sátán, ennyire érdeklődik irántunk, tökéletlen teremtmények iránt?
Minden, amit az ördög tesz, azt Krisztus és az Ő Egyházának a kifigurázása céljából teszi.

Amikor megszáll egy embert, akkor azzal a Megtestesülést gúnyolja, vagyis azt, amikor Isten Jézus Krisztusban emberré, Isten Fiává lett.
Emlékezzünk arra a jelenetre, amikor Jézus a Tábor hegyén átlényegül, az Atya pedig így szól: „Íme az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik”. Miután az apostolok lejönnek a hegyről, mi történik? Egy apa eléjük hozza a megszállott fiát. Ez az ördög válasza az átlényegülésre, ami Isten Fia esetében a transzfiguráció, azaz az átlényegülés, az a Sátán által megszállott fiúgyermeknél a diszfiguráció – kifacsarodottság a megszállás következtében.
Zachary King – aki korábban sátánista főpap volt, később megtért – interjúiban megdöbbentő dolgokat olvashatunk, hallhatunk korábbi életéről. Ő azt állítja, hogy a Sátán számára a legfőbb, a legfelsőbb áldozat az abortusz. Ön mit gondol erről?
Ez pontosan így van.
Gyakran fordul elő az, hogy sátánisták abortusz klinikákon folytatnak le rituálékat, melyeken a kisbabát ajánlják fel áldozatul. Teszik pedig mindezt azért, mert hiszik, hogy cserébe Lucifer teljesíti a kívánságukat, vagy egyéb módon jutalmazza őket.
Az elején említettem, hogy a Szentatya a Sátán művének nevezte a keresztényüldözést is. Különös, hogy mialatt mi itt a nyugati országokban korábban soha nem tapasztalt jólétben élünk, mégis teljesen eltávolodtunk Istentől és már-már szinte mindentől, amire Ő tanít bennünket. Mindeközben azokat a keresztény testvéreinket pedig, akik valljuk be, sokkal hűségesebben élik meg a Krisztusba vetett hitüket, mint nyugati hittársaik, ezerszámra mészárolják le vagy kínozzák meg. Több, mint 200 millió kereszténynek kell üldöztetést szenvednie a világban. Úgy tűnik, mintha a kereszténység így vagy úgy, de mindenhol vesztésre állna…
Hogyne, mindez eléggé elbátortalanítóan hat, de nem szabad, hogy hagyjuk magunkat átadni ennek az érzésnek. Isten a történelem ura, ő mindig győzedelmeskedik a gonosz, a halál fölött. A keresztények üldöztetése a mártírok dicsősége. Ezért nekünk hittel és derűvel kell szembenéznünk mindezekkel a nehézségekkel, és ehhez komoly segítséget kapunk az Úrtól az Ő imádásában, a keresztény szeretet gyakorlásában. Mi keresztényként arra törekszünk, hogy az Atya akaratát tegyük, hogy a mi kis életünk az Ő dicsőségére szolgáljon. Az igazi Krisztus követő számára a csüggedés vagy az, hogy a nehézségek elől a homokba dugja a fejét, nem lehet opció.
Mégis, hogyan tudjuk ezeket a negatív trendeket megfordítani?
Mindennek a kiindulópontja a saját életszentségünk kell legyen. A szívbéli megtérésünk, valódi, mély Isten felé fordulásunk.

És nem győzöm hangsúlyozni az imádság rendkívüli erejét.
Egyszer egy tőlem 1300 km-re élő megszállott nőért imádkoztam. Röviddel az után, hogy befejeztem, csörgött a telefon, ő volt az, és rákérdezett: értem imádkoztál? Igen, válaszoltam. De honnan tudod? Onnan, hogy egy hang szólalt meg a fejemben: az a kib…tt pap!
Persze jót nevettünk a dolgon, de ez is mutatta, hogy mennyire fáj az ördögnek az imádság, hiszen amellett, hogy minden apró fohász közelebb viszi a lelket Jézus legszentebb Szívéhez, a sötétség hatalmát is gyengíti.
Említette a beszélgetés során, hogy a sátáni befolyás, általánosságban az ördögi jelenségek száma növekedőben van. Mondana erről néhány szót?
Hogyne, természetesen. Kétféle trendnek lehetünk manapság tanúi.
Az egyik a Sátán egyre aktívabb ténykedése a társadalmainkban. A másik pedig a Sátánkultusz erősödése.
Ezek kéz a kézben járnak, és mindkettő mélyen beleivódott a mai populáris kultúrába. Bármelyik amerikai repülőtéren lehet kapni woodoo bábukat, bármelyik játékboltban vásárolhatunk Quija táblát (egy szellemidéző társasjáték – a szerk.).
Ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban ahhoz, hogy megigyál egy pohár sört, el kell múlj 21 éves, de akár egy nyolc éves is megvehet magának egy Ouija táblát és, ha sokat játszik vele, jó eséllyel megszállja egy démon. Ez őrület!
Biztos emlékszik arra az esetre, amikor két 11 éves lány Floridában rituális gyilkosságokra készült az iskolájukban. Ilyen eseteknél azért fel kell tenni a kérdést: mi van a családjukkal, mennyire figyelnek a gyerekeikre? Hogyan fajulhatott idáig a dolog? Egy ilyen akciót, amire ők készültek, meg kellett tervezni, és egymagában erre egy 11 éves nem képes, ehhez hosszú órákat, napokat kellett az internet előtt tölteniük, ahonnan minden valószínűség szerint megkapták a szükséges instrukciókat, a megfelelő – sátánista – oldalakról.
Érdemes arra is figyelemmel lenni, mennyi látszólag teljesen értelmetlen, érthetetlen gyilkosságról számolnak be a különböző sajtótermékek – ezek nagy részénél ördögi machinációk vannak a háttérben, amikről általában a rendőrség tudomást is szerez, de nem beszélnek róla, talán azért, mert nem akarnak pánikot kelteni.
Egy alkalommal a Sátán, egy ördögűzés során azzal hencegett, hogy mivel nem sikerült neki megsemmisítenie az Isten Fiát, más gyermekeken áll bosszút – az abortusszal megölt meg nem születetteken. Ugyanebben az ördögűzésben azt is elmondta, hogy ő volt az öngyilkos merényletek „ötletgazdája”. „Ők mind az enyémek, és az egész az én ötletem volt” – mondta.
Nincs bennem kétely, hogy mindkét esetben igazat mondott.
Puskás Balázs

2019. március 8., péntek

Anglia: Csodálatos átváltozás

Az angliai Southampton Szent Család plébánia elkezdte az ad orientem mise ünneplését.

Emellett csütörtökönként régi latin misét tartanak. A James Bradley atya a vezető, aki a Walsingham-i Miasszonyunk személyi ordinariátus tagja, amelyet volt anglikánoknak hoztak létre.

“Wessex_Catholic“ Twitter felhasználó publikált egy képet, amelyen a megváltoztatott oltár látható.

A Szent Család plébánia Portsmouth egyházmegyéhez tartozik, amelyet Philip Egan püspök vezet.

https://gloria.tv/article/XrWRcodmFpP33kJZKpq74c61C

Szent II. János Pál pápa: Hála neked nő.

2019. március 8.

Szent II. János Pál pápa nőkhöz intézett gondolatai annak az édesanyának a képével, akiről valóban példát vehetünk.
“Hála neked, nő, aki édesanya vagy, aki egyedülállóan örömteli és fájdalmas tapasztalattal anyaöllé leszel az ember számára; aki a világra jövő gyermek számára Isten mosolyává leszel, aki első lépéseit irányítod, gondját viseled, míg felnő, és olyan pontot jelentesz további életútján, ahová mindig visszatérhet.
Hála neked, nő, aki feleség vagy, aki sorsodat visszavonhatatlanul egy férfiéhoz kapcsolod, önmagatok kölcsönös elajándékozásában szolgálva a közösséget és az életet.
Hála neked, nő, aki leány és nővér vagy, aki érzékenységeddel, intuitív adottságoddal, önzetlenségeddel, állhatatosságoddal gazdagítod a szűkebb családot, s általa a társadalom egész életét.
Hála neked, dolgozó nő, aki a szociális, gazdasági, kulturális, művészeti és politikai élet minden területén jelen vagy – azért, hogy nélkülözhetetlen módon hozzájárulsz az értelmet és az érzelmet összekapcsoló kultúra fölépítéséhez, az életnek a „misztériumra” mindig fogékony értelmezéséhez, az emberibb gazdasági és politikai struktúrák létrehozásához.
Hála neked, nő, aki szerzetesnő vagy, aki Krisztus, a megtestesült Ige édesanyjának, minden nők között a legnagyobbnak példája szerint engedékenyen és hűséggel nyílsz meg az isteni szeretet számára, így segítvén az Egyházat és az egész emberiséget, hogy élete Istennek adott „jegyesi” válasz legyen, mely csodálatos módon fejezi ki azt a közösséget, melyet ő teremtményeivel meg akar valósítani.
Hála neked, nő, azért, hogy nő vagy! Női mivoltodban gyökerező érzékenységeddel gazdagítod a világ megértését és hozzájárulsz az emberi kapcsolatok teljes igazságához.”

Kép: William-Adolphe Bouguereau (1825-1905), Szűzanya liliommal

2019. március 6., szerda

Ausztráliában felszámolnák a gyónási titkot és a katolikus kórházak autonómiáját

„Nagyon szomorú hír fogadott ma reggel minket itt Ausztráliában. Törvényjavaslatot dolgoztak ki, amelyben a papokat köteleznék arra, hogy a gyónási titoktartást megszegjék” - írta nekünk a mai nap folyamán Zavarkó Zoltán, Ausztráliában, annak Victoria államában élő olvasónk. És ez még nem minden: „Tanya Plibersek liberális politikus az abortusz ingyenes es kötelező elvégzését akarja ráerőszakolni az államilag finanszírozott - köztük az egyházi fenntartású - kórházakra" azzal, hogy amennyiben nem tesznek eleget a törvényben előírtaknak, nem kapnak állami támogatást. "És mindezt mikor máskor jelentenék be, mint Hamvazószerdán" - tette hozzá olvasónk.
Ausztrália Victoria államában olyan jogszabály meghozatalát kezdeményezték a törvényalkotók, amely a Katolikus Egyház egyik szentségét, a a gyónást támadja. A kontinensnyi ország délnyugati csücskénél található államban ugyanis – a papi gyermekmolesztálás felszámolásának indokával – széles konszenzussal arra készülnek a képviselők, hogy a gyónási titok jogszabályi védelmét a köztörvényes bűncselekmények esetében megszüntetik.
Ha ez így lesz, akkor a gyóntató papnak kötelessége lesz jelentenie a hatóságok felé, ha a gyónásban bűncselekményról szerez tudomást.
Térkép
Ezzel párhuzamosan Ausztrália szövetségi Parlamentjében a jelenleg ellenzékben lévő Labour párt képviselője bejelentette, hogy amennyiben pártja hatalomra kerül, az egész országban kötelezővé fogja tenni az ingyenesen elvégezhető abortuszt – ahol az adott állam jogszabályai megengedik, egészen a születésig. Pontosan úgy, ahogyan New Yorkban.
A Katolikus Egyházat mindkét javaslat tökéletesen lehetetlen helyzetbe hozza.
A gyónási titok az egyházi szabályok alapján szent és sérthetetlen, annak feltörése egy, a hitéhez és Egyházához hű pap számára elképzelhetetlen. Ráadásul, ha mégis megtenné, azzal önmagától beálló, azonnali kiközösítés alá esne, ami számára a papi szolgálat végét is jelentené. Ezért aztán valószínűsíthető, hogy amennyiben Victoria államban a javaslatot jóváhagyják, a papság az új jogszabályt egy emberként fogja opponálni.
Következésképpen az is elképzelhető, hogy  lesz majd olyan pap, akinek ezért börtönbe kell mennie.
Victoria állam nem az első, amelyben ilyen, a vallásszabadságot súlyosan sértő törvényt fogadhatnak el. Korábban Ausztrália központi államában (Australian Capital Territory), a canberrai törvényhozásban hoztak ilyen jogszabályt, 2018. június 7-én. Ez a törvény 2019. március 31-től, e hónap végétől hatályos. Hasonló törvényeket további államokban is kezdeményeztek, sőt, a gyermekbántalmazásokat vizsgáló királyi bizottság általános elvi javaslatot is megfogalmazott a gyónási titok „felfüggesztéséről” gyermekmolesztálási ügyek esetén, amit az Ausztrál Püspöki Konferencia természetesen elutasított.
És, hogy mekkora az esély, hogy a javaslatot a victoriai törvényhozás elfogadja? Olvasónk szerint nagy, ugyanis – ahogy korábban Canberrában – úgy most Victoriában is teljes a konszenzus a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között.
Az abortuszt általánosan, a szövetség minden tagállamának minden kórházában lehetővé tevő szándék már korántsem enyire egyöntetű. Azt inkább a liberális politikai erők forszírozzák. Ráadásul Ausztráliában még mindig van két olyan állam, Dél Wales és Dél Ausztrália, ahol az abortusz – leszámítva az anya életveszélyét – illegális.
Amennyiben azonban az Australian Labour Party (ALP), amely jelenleg  a második legerősebb párt a kétkamarás nemzeti parlament alsó házában, megnyeri a választásokat idén májusban, a Katolikus Egyház által fenntartott kórházak komoly bajba kerülhetnek. Azokat ugyanis az állam finanszírozza, így – ha az ALP tényleg betartja ígéretét – elvesztik a finanszírozásukat, amennyiben nem hajlandóak abortuszt végezni a kórházaikban.
Márpedig a legártatlanabb és a legvédtelenebb emberi lény, a magzat megölésére a kórházak fenntartásáért felelős püspökök, illetve az azokban dolgozó orvosok sem lesznek hajlandóak. A “ne ölj” parancsát hithű katolikus ember komolyan veszi.
Az pedig már csak a hab a tortán, hogy a gyónási titok megsértéséhez hasonlóan az abortusz is önmagától beálló kiközösítést eredményez az egyházi jog szerint.
Elképzelhető tehát, hogy az ausztrál püspököknek hasonló keménységgel kell majd fellépni, mint amerikai kollégáiknak 2012-ben. Akkor az Obama kormány törvénnyel kényszerítette volna a katolikus kórházakat, hogy az intézményeikben tegyenek elérhetővé minden fogamzásgátló szert, beleértve az abortívakat is. Mivel azonban az amerikai püspöki kar megfenyegette Obamát, hogy ha megszavazzák a törvényt, másnap bezárják az összes katolikus kórházat, az elnök kénytelen volt visszalépni (minden hatodik kórházi ágy katolikus az Egyesült Államokban; az intézmények bezárása 100 milliárd dollárjába került volna Obamának).
A katolikus kórházak működésének ellehetetlenítésére akkor van tehát esély, ha a baloldal megnyeri a választásokat májusban.
Azonban sajnos az, hogy a gyónási titok védelme az állami jogrendszerben fokozatosan felszámolásra kerül, a jelenlegi trendek ismeretében valószínűleg nem lesz elkerülhető.

Puskás Balázs

2019. március 5., kedd

A Vatikáni javaslat az Eucharisztia megváltoztatásáról „új vallást” hozna létre.

(Amazóniai Szinódus , Eucharisztia)
RÓMA, 2019. március 5.
( LifeSiteNews) - Raymond Burke bíboros, és Athanasius Schneider püspök riasztónak tartja a Vatikánban elhangzott megdöbbentő javaslatot, mely lehetővé tenné az Eucharisztia megváltoztatását.
A kritikusok figyelmeztetnek, hogy egy ilyen lépés érvénytelenné tenné a szentséget, és ténylegesen „új vallást” hozna létre.
Francisco Taborda, jessiu-i teológus, múlt héten felvetette annak a lehetőségét, hogy az elkövetkező októberben megrendezésre kerülő Amazoniai Szinódus vegye fontolóra az Eucharisztia megváltoztatását, lehetővé téve egy yuca nevű dél-amerikai zöldség használatát a búza kenyér helyett.
Fr. Taborda azt nyilatkozta a „Crux” február 28-i számában, hogy az éghajlati problémák indokolják a változtatást. Az Amazonas vidékének esős évszakában ugyanis az intenzív páratartalom tönkreteszi a búza minőségét. Hozzátette, hogy „az Amazonasban kenyeret készítenek a Dél-Amerikában őshonos cserjéből, a yuca-ból”.
Taborda, a brazil Belo Horizonte-i jezsuita egyetem teológusprofesszora volt a Vatikánban február 25-27-én megtartott tanulmányi szeminárium előadója, az „Amazónia: új út az Egyház számára és egy integrált ökológia számára. ”
A kétnapos szeminárium főbb szereplői: Lorenzo Baldisseri olasz bíboros, a püspökök szinódusának főtitkára és Claudio Hummes brazil bíboros, a latin rítusban a házas papok fő támogatója. Szintén részt vettek a pán-Amazóniai püspökök konferenciáinak elnökei, és más „prelátusok, illetve szakértők” Amazóniából és más földrajzi régiókból.
Míg Fr. Taborda elismerte, hogy az Eucharisztia megváltoztatása „nagyon összetett kérdés”, azt mondta, hogy úgy véli, hogy a helyi püspököknek kellene dönteniük a kérdésben.
Yucarizmus: egy új vallás
A LifeSite számos kiemelkedő katolikus teológushoz és főpaphoz fordult, hogy megkérdezze tőle, hogy ez a változás elképzelhető – e, akik egyhangúlag és hevesen tiltakoztak.
„Teljesen helytelen lenne, ha az Amazoniai Szinódus megvitatná a Szent Eucharisztia megváltozását” - mondta Burke bíboros a LifeSite-nak.
„Ez teljesen lehetetlen, mert ellentétes az isteni törvénnyel, amit Jézus alapított” - válaszolta Athanasius Schneider püspök. „Ha az Eucharisztiát yucával ünnepeljük, akkor az egy új vallás bevezetését jelenti.”
Fr. John Saward, az Oxfordi Egyetem Blackfriars Hall vezető kutatója azt mondta, hogy a búza kenyér felcserélése a yucával ellentétes lenne a hagyománnyal, Aquinói Szent Tamás tanúságával és a Kánonnal.
Egy másik kiemelkedő teológus, aki az anonimitás feltételével beszélt, elmondta:
Ha a pápa ezt az engedélyt a „tanítás fejlesztése” alapján kívánja meglépni, ezáltal segítve és támogatva a heterodox teológusokat Rómában (vagy Brazíliában, vagy Németországban, vagy bárhol), akkor engedélyezi a változást. Ezzel a szentség lényege, amint azt az Úr Jézus Krisztus az utolsó vacsorán rendelte, elveszne; a „yuca” kenyérrel nem lenne se valódi jelenlét, sem áldozat. Egyszerűen lehetetlen.
Megkértük ezeket az illetékeseket, hogy részletesebben magyarázzák meg, hogy miért lehetetlen az ilyen változás megtörténte.
Burke bíboros elmagyarázta, hogy „a Római Egyház hite szerint a Szent Eucharisztia szentségének alapja a búzakenyér és a természetes szőlőbor ”.
„Ha bármilyen más anyagot használnak, a Szent Eucharisztia szentsége nem jöhet létre.” - mondta.
A bíboros megjegyezte, hogy „az egyház ősi szokását, amely szerint csak búza kenyeret lehet használni az eucharisztikus áldozat számára, megerősítette a Firenze Tanácsa (az Örményországgal, az Örményekkel, Exsultate Deo-val , November 22, 1439).
„A szentségek a Szentírás tanításán alapszanak” - magyarázta Burke bíboros. „A Szent Eucharisztia intézményének narratívája azt írja elő, hogy Krisztus az utolsó vacsorán vette a búza kenyeret, nem az árpa kenyeret vagy bármilyen egyéb kenyeret, és megváltoztatta annak anyagát úgy, hogy az lényegében az Ő Testévé változott át. A görög „artos”szó szinte mindig búza kenyeret jelent.
Athanasius Schneider püspök egyetértett azzal, hogy: „Az Úr Jézus Krisztus búza kenyeret és természetes szőlőbort vett, és az Egyház folyamatosan és ugyanabban az értelemben tanítja ezt immár több mint kétezer éve. Csak a búza kenyér változhat át az Eucharisztia szentségévé. Ez az Egyházi Tanítóhivatal egyetemes és tévedhetetlen tanítása.
kép.png

2019. március 4., hétfő

Nem kerülhetjük meg a Lélek egységét

A magyar reformátusok május 18-án, Debrecenben közösen szeretnének hálát adni a pont tíz éve újraegyesült Magyar Református Egyházért. A szervezőket erről az egységről, a várható programokról és elmúlt tíz évről kérdeztük.
Sok minden köt össze bennünket, magyar reformátusokat: a nemzeti kultúránk, a hagyományaink és az, hogy a Kárpát-medencében a reformáció kora óta jelen vagyunk. De ha a hitünk alapján gondolkozunk, el kell mondanunk, hogy a magyar reformátusok egysége akkor igazi egység, ha azt Krisztusban találjuk meg” – vallja Gonda László, az egységnap programfelelőse. Ezt a jelentéssel teli egységet jelképezi a nap szimbólumául választott fa – ahogy 2009-ben is. A szervezők fontosnak tartják a folytonosságot ebben a képben is, emlékeztetve rá a magyar reformátusságot, hogy egységünk nem tíz éves, akkor csupán újra formális, szervezeti kereteket talált.
Ha megnézzük ezt a fát, láthatjuk a történelmi múltra utaló gyökereket, melyből kinő a törzs. Ez a szimbólum a folyóvíz mellé ültetett fa bibliai képéből származik, ami képes gyümölcsöket teremni – magyarázza Gonda László. – Vannak gyökereink, melyekből ma is egy élő egyház táplálkozik, de a fa azt is jelenti, hogy mi ma a Kárpát-medencében a Krisztushoz tartozó, gyümölcstermő életet szeretnénk megélni.
Közeledni másokhoz
A rendezvénynek otthont adó Tiszántúli Református Egyházkerület többször is együttgondolkodásra és közös imára hívta a Kárpát-medencei magyar református egyházmegyék egy-egy képviselőjét. Őszi találkozásuk alkalmával együtt választották ki a fa jelképe mellett megjelenő, Zakariás próféta könyvéből származó igét is: „Hadd tartsunk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!”
Gonda László elmondja, ez az ünnep egyszerre lehetőség a hálaadásra és a számvetésre is: „A rendszerváltás óta sok lehetőség nyílt meg az egyházak előtt, így gyülekezetek elevenedtek meg és oktatási-, illetve szociális intézményrendszer épülhetett ki. De szembe kell néznünk azzal is, hol érdemes tovább építkezni.” A lelkipásztor szerint az egyik legfontosabb terület a fiatalok közötti szoláglat, mert nem lehet elegendő alkalommal hangsúlyozni, hogy az ifjúság nem a jövő egyháza, hanem a jelené. „El kell gondolkoznunk azon a fejlődésen, amit az elmúlt tíz évben tapasztaltunk, de azon is, hogy tudjuk-e ezt arra használni, amire kaptuk: Isten szolgálatára és az Ő országának hirdetésére” – fogalmaz.
Középpontban az istentisztelet
„Bár lassan száz éve szabdalják határok a Kárpát-medencei magyar reformátusságot, a tíz évvel ezelőtti újraegyesülés kifejezi, hogy tanbeli, hitbeli és istentiszteletbeli egységben vagyunk” – emlékeztet Tóth-Mihala Veronika, a rendezvény koordinátora. Ezt az egységet kifejezve az ünnepség középpontjában egy istentisztelet áll majd, melyen közösen vesznek részt a magyar reformátusok, az úrvacsorára pedig különleges módon készülnek a szervezők: a 65 református egyházmegyéből érkező lisztből sül majd meg a kenyér.
Május 18-án, szombaton párhuzamosan tizennégy helyszínen zajlanak majd a programok, így például népzene, ifjúsági műsorok vagy a református missziók és intézmények bemutatkozásai közül válogathatnak az érdeklődők. „A nagyszínpad programja is azt mutatja majd be, hogy élnek együtt a reformátusok a Kárpát-medencében, de az ünnepségre meghívjuk a nyugat-európai és az óceánon túli testvéreinket is” – teszi hozzá a koordinátor.
Közös ünnepünk
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyház püspöke azt is elmagyarázza: mivel a Generális Konvent struktúrája szerint az évenkénti plenáris ülést az egyházmegyék elnöksége alkotja, ezért a tíz éves évfordulón is erre az alapegységre koncentráltak. „Az egyház gyülekezeteiben él, ezekhez pedig legközelebb az egyházmegyék vannak. A belső mozgásokat, az életfrissességet ott érzik a legjobban, így minden megyéből egy összekötőt kértünk az esperesi hivatalon keresztül, hogy ők juttassák el közösségeikbe az egységnappal kapcsolatos információkat és elmondhassák kívánságaikat” – mondja.
Ugyanakkor a püspök hangsúlyozza: bár az alkalom középpontjában a reformátusok egysége áll, ennél is fontosabb a Lélek egysége. „Nem az az egység fontos, amit dogmatikai tételekkel, rendelkezésekkel vagy egyházi törvénykönyvvel teremtünk, mert a Lélek egysége az egyetlen belülről jövő kapocs, ami akkor is meg tud maradni, amikor különböző államokban élünk – fogalmaz. – Ez az egység kibírja a távolságokat, a rendszereket és azokat az eszméket, melyek kísértenek bennünket. A Lélek egysége nem megkerülhető, ezt semmi sem pótolhatja.” Erre figyelve a szervezés hónapjai alatt az egyházmegyék küldötteinek lelki egységét is munkálták, a találkozások nagy részét arra szánták, hogy ne csupán május 18-án, hanem az előkészületekkor is a Lélek legyen a középpontban. „Óriási ajándék, hogy a 65 Kárpát-medencei református egyházmegye közösen gondolkodik erről az évfordulóról. Így az egységnap valóban a magyar reformátusság közös ünnepe lehet, amit mindnyájan a sajátunknak érzünk” – teszi hozzá a püspök.
Az egyházvezető azt is elmondja: valójában ma sok területen erősebb az egység, mint az első világháború előtt volt, hiszen az 1881 alkotmányozó zsinat és 1920 között csak 40 év telt el, így rövid ideig lehetett közös zsinata a magyar reformátusságnak. „Egységünk minden nap vizsgázik, mert a helyi döntések olykor a határokon is átnyúlnak, egyházunk hatóköre kiszélesedett. Ez a perspektíva Isten ajándéka a hitünk, anyanyelvünk és nemzetünk megtartása szempontjából” – hangsúlyozza Fekete Károly, azonban hozzáteszi: „Isten előtt vizsgázunk ünnepen és ünnepnapon kívül is, de az egymással való májusi találkozás nem vizsga lesz, hanem ünnep, bármi történjen is”.
Forrás: www.reformatus.hu

Hamispróféta az európai népek etnikai kicserélését tervezi

A római napilap, La Verita interjút készített Roberto de Mattei történészprofesszorral, ami 2019. március 4-én jelent meg. Ebből az interjúból valók a következő részletek [vigyázat! a szövegben található „egyház” kifejezés alatt legtöbbször a zsinati szekta értendő, ezért áll kis kezdőbetűvel a szó!]:
La Verita: Létezik egy homo-lobby az egyházban?
R. de Mattei: Igen, ez számomra nyilvánvaló.
La Verita: Nyilvánvaló?
R. de Mattei: A szexuális visszaélések áldozatai szinte mind fiatal férfiak, nem gyerekek. Ha tehát a most lezajlott csúcstalálkozón nem beszéltek a homoszexualitásról, akkor ennek egyetlen magyarázata van, nevezetesen, hogy egyesek erős nyomást gyakoroltak, hogy ez az érv ne hangozhasson el.
La Verita: Külső vagy belső nyomás?
R. de Mattei: Mind a kettő. A média meg akarja akadályozni, hogy a homoszexualitásról [természetelleni testi bűnről, természetellenes fajtalanságról, ami az autentikus katolikus tanítás szerint égbekiáltó bűn] szóló hagyományos katolikus tanítás megerősítést nyerjen.
La Verita: Miért?
R. de Mattei: Mert a pedofíliát ma minden országban bűntettnek ismerik el, ugyanakkor mindezek az országok támogatják a homoszexualitást.
La Verita: Támogatják?
R. de Mattei: Igen, ez már odáig megy, hogy bűntettként akarják bevezetni azt, ha valaki bírálni meri a homoszexualitást.
La Verita: A Vatikán ezek szerint behódolt a homokos-propagandának?
R. de Mattei: Az egyháznak fel kellene vállalnia prófétai pozícióját, vagyis a világ számára kihívást kellene jelentenie, amikor nem csak azt ítéli el, amit a világ elítél, tehát a szexuális visszaélést, hanem azt is elítéli, amit a világ nem, vagyis a homoszexualitást.
La Verita: És a belső nyomás?
R. de Mattei: A klérusban ma a hallgatás atmoszférája uralkodik és egy homokos-cinkosság. Úgy tűnik, hogy azt a szót, hogy homoszexualitás már ki sem szabad ejteni. „Msgr.” Charles Scicluna azt mondta, hogy nem megengedett elítélni a homoszexualitást, mert ez a szó általános kategóriát jelöl, és személyek kategóriáját nem lehet általánosítani. …
La Verita: Federico Lombardi konkrét intézkedésekről beszélt, melyeket a római csúcstalálkozó végén hoztak meg, vagy tévedett?
R. de Mattei: Ezek az állítólagos intézkedések a WHO-ra való hivatkozások voltak, vagyis egy olyan világi intézményre, mely a fogamzásgátlást, az abortuszt és a korai szexuális nevelést támogatja. Irritáló, hogy a Vatikán meghajolt egy olyan nemzetközi szervezet agendája előtt, mely kezdetektől fogva az egyházi tanítóhivatal tanai ellen volt.
La Verita: Mit kellett volna tennie Bergoglionak [ő persze nem így nevezte a zsinati szekta jelenlegi főnökét]?
R. de Mattei: Nincs más konkrétum, mint az egyház erkölcsi parancsára hivatkozni. Ez nem egy absztrakt szabály, hanem természeti törvény, melyet Isten minden egyes ember szívébe és lelkiismeretébe belevésett. Mindenekelőtt azonban a mai problémák természetfeletti látásmódja hiányzott a találkozón, mely e kifejezéseknek, mint a kegyelem, bűn, erkölcsi törvény és természetjog teret adhatott volna.

La Verita: Apropó, mi az Ön véleménye George Pell „bíboros” ügyéről?
R. de Mattei: Szerintem az Egyház azon vádak esetében, mely a klérus tagjait érintik – mivel az Egyháznak saját kánonjoga és saját bíróságai vannak és ezért maga is képes büntetőjogi vizsgálatokat lefolytatni –, nem szorítkozhat arra, hogy ilyeneket mondjon: „Megvárjuk a világi bíráskodás eredményét.”
La Verita: Az Egyháznak nem kellene magát rábíznia a világi igazságszolgáltatásra?
R. de Mattei: Én a világi bíráskodásban való ekkora bizalmat aggasztónak tartom.
La Verita: Miért?
R. de Mattei: A Vatikánban fel vannak háborodva Pell elítélésén, mert tudják, hogy ártatlan. Ugyanakkor zavarban is vannak, mert Bergoglio a gazdasági titkárság prefektusává nevezte ki. Ha úgy döntenek, miként ezt a Vatikán most tette, nevezetesen, hogy teljesen rábízta magát a világi bíráskodásra, akkor ennek következményeit is viselni kell….
La Verita: Az Egyháznak kellene a meggyanúsított papok ellen eljárnia?
R. de Mattei: Az Egyháznak, melynek saját büntetőjoga és saját bírósága van, kellene legyen bátorsága arra, hogy a világi bíróság ítéletét abban a meggyőződésében, hogy nem a világnak kell az Egyház felett ítélkeznie, hanem az Egyháznak a világ felett, megkérdőjelezze. Érvényesítenie kellene saját szuverenitását. … Én nagyon aggasztónak és súlyos hibának tartom, hogy az egyház lemondott saját szuverenitásáról. Az Egyház egy független társadalom, ugyanúgy, mint az állam, még akkor is, ha az Egyház célja, ellentétben az államéval, természetfeletti.
Ha az egyház egy szuverén társadalom, akkor minden eszköze megvan ahhoz, hogy az igazságosságot érintő saját céljait elérje. Az Egyház nem csak etikai szervezet, melynek nincs jogi dimenziója, és e kérdésekben minden döntést más államra bíz. A szuverenitásról való lemondás veszélyes eltévelyedés.
La Verita: Veszélyes eltévelyedés?
R. de Mattei: A világi bíróságok Bergogliohoz is eljuthatnak….
La Verita: Mi köze van ennek Bergogliohoz?
R. de Mattei: Ha az egyház lemond függetlenségéről, akkor egyfajta „közhasznú társaság” lesz belőle. Ez a privatizálás az egész egyházat, egészen fentről kezdve, felelőssé teszi alárendeltjei cselekedetéért. Viszont nem így áll a helyzet, ha szuverén társadalomnak tekintik.
La Verita: Ha tehát úgy viselkedik, mint egy állam?
R. de Mattei: Pontosan. Ha egy olasz állampolgár valamilyen bűntettet követ el, akkor ezért a kormányfőnek vagy az államfőnek nem kell felelnie. Ha azonban az egyházban továbbra is így működnek a dolgok, akkor ez az egyház üldözéséhez fog vezetni.
La Verita: Üldözéshez?
R. de Mattei: Attól félek, hogy igen. A függetlenségről való lemondással az egyház elveszti szabadságát, és arra kényszerül, hogy alávesse magát az államnak, vagy üldözni fogják. Ma a behódolás rezsimében élünk. Régen az állam az Egyház világi karja volt, ma az [zsinati]egyházat az a veszély fenyegeti, hogy a politika és a média hatalmasainak világi karjává válik.
La Verita: Milyen értelemben?
R. de Mattei: Abban az értelemben, hogy olyan utasításoknak engedelmeskedik, melyeket olyan nemzeti és nemzetközi szervezetek adnak neki, melyek a keresztény pozíciókkal ellentétes pozíciókat képviselnek.
La Verita: És mi köze van ehhez az üldözésnek?
R. de Mattei: Ha nem akarja magát alávetni ennek a mechanizmusnak, akkor nyílt ellentétbe kerül a politikai hatalmakkal. Jelenleg az egyház nem meri ezt megtenni. Ha azonban a helyzet erre kényszeríti, akkor nagy nehézségekben fogja találni magát, mert lemondott legelső védelmi vonaláról: szabadságának és jogi függetlenségének a gyakorlásáról.
La Verita: Térjünk vissza még egyszer a Pell-ügyhöz. Többen utaltak rá, hogy a szexuális visszaéléssel való gyanúsítgatások azután bukkantak fel vele kapcsolatban, miután a gazdasági titkárság prefektusaként titkos kontókat fedezett fel….
R. de Mattei: Lehetséges, hogy e két dolog összefügg. Másfelől azt is mondják, hogy a vádaskodások forrása, mely Pellt börtönbe zárta, nem Ausztráliában, hanem a Vatikánban ül…
[Március 14-én a katholisches.info blogon megjelent egy cikk: „Pell ausztrál ügye valójában vatikáni cselszövés: A tények logikus elemzése” címmel. Ebben a szerző időrendben, pontról pontra végigmegy az eseményeken, és végül azt a következtetést vonja le ezekből, hogy Pell a gazdasági ügyek prefektusaként olyan visszaélésekre bukkant, melyeket Bergoglio és csapata nem engedhet kiszivárogni. A cikk ezzel a mondattal fejeződik be: „Meg fogjuk látni, hogy az »irgalmas« (ez alatt nyilván Bergogliot érti) be fog avatkozni, hogy kegyelmet harcoljon ki számára – cserébe a hallgatásáért.”]

La Verita: Mit ért Ön az alatt, amikor azt mondja, hogy az egyházban a természetfelettire való hivatkozás hiányzik?
R. de Mattei: Az [zsinati]egyház lemond valódi megbízatásáról, vagyis a lelkek megmentéséről és célba vezetéséről, hogy átalakuljon egy, az emberek anyagi jólétéről gondoskodó társasággá. Kivetkőzik természetéből, elfajul. Búcsút vesz eredeti feladatától, amivel alapítója, Jézus Krisztus megbízta. Ily módon egy forradalmi szervezetté válik. Ha ugyanis az Istenhez való vertikális vonatkozás elvész, az egyház politikai társasággá válik. Bergoglio „pontifikátusának” az a lényegi ismertetőjele, hogy vallási helyett politikai.
La Verita: Bergoglio „pontifikátusa” politikai?
R. de Mattei: Igen, az ő fő témája, a vezérmotívuma, a bevándorlás. 2019. február 14-én a „nemzetközi alapok az UNO mezőgazdasági fejlődésért” című szervezet bennszülött népek delegációjával találkozott, melynek során Bergoglio azon reményének adott hangot, hogy az ú. n. civilizált népek között egy „kulturális mesticentum” [mesztic-nép?] jön létre; vagyis a népek erőszakos keveredésével a keresztény gyökerek kiirtása is megtörténik.
La Verita: Mit ért Ön mesticentum alatt?
R. de Mattei: Bergoglio a mesticentumot [népek keveredését] nem csak kulturálisan, hanem etnikailag is be akarja vezetni. Úgy tűnik, az európai népek afrikai bevándorlók újabb és újabb hullámaival való etnikai kicserélését tervezi.
La Verita: De miért?
R. de Mattei: Bergoglionak van egy ideológiai víziója, ami kulturális neveltetéséből származik.
La Verita: És ez milyen?
R. de Mattei: Egy olyan emberé, aki a progresszív teológiát a felszabadulási teológián keresztül szívta magába. Egy „új világ” utópiájáról van szó. Csak hát 30-40 évvel ezen utópisztikus vízió csődje után hozakodik ezzel elő.
La Verita: Hogyan definiálná tehát Bergogliot?
R. de Mattei: Személyiségének summája a tudatos kétértelműség. Ez problémáinak is az oka. De megenged most nekem egy kérdést?
La Verita: Tessék.
R. de Mattei: Ratzinger, habár megválasztása után Németországban támadásoknak volt kitéve, háromszor látogatott el hazájába. Wojtyla kilencszer utazott Lengyelországba. Hogyan lehetséges, hogy Bergoglio hat évnyi „pontifikátusa” alatt mindenhova elutazott, még az Egyesült Arab Emirátusba is, csak Argentínába soha?
La Verita: Miért?
R. de Mattei: A kérdés már maga a válasz.
(forrás: www.katholisches.info – 2019. március 7.)
http://katolikus-honlap.hu/1901/mattei.htm