2014. december 28., vasárnap

EMLÉKEZTETŐ!!!

Az Antikrisztus Keletről való lesz, nem pedig Nyugatról

2013. április 26. péntek
Drága szeretett leányom, a világ az Antikrisztus fellépésére készül. Ő már ki lett képezve számos befolyásos politikai erő által, hogy megtegye nagyszerű fellépését.
Az Antikrisztus Keletről való lesz, nem pedig Nyugatról, de szeretve, tisztelve lesz és nagyra fogják őt becsülni mindkét oldalról, és a föld minden sarkában. A következőképpen fog elkezdődni:
Az Antikrisztus, hamarosan egy háborút fog előidézni, Isten ellenségeinek segítségével, két nemzet között, melyek élén két makacs és erőteljes vezető áll. Ez a háború egyre csak fokozódni fog, és átterjed majd a többi országra is. Amikor a veszély már olyan súlyossá válik, hogy kezd kihatással lenni a legerőteljesebb nemzetekre is, akkor elkezdődnek a béketárgyalások.
Mintegy a semmiből fog a fenevad előlépni. És olyan ügyességgel fog véget vetni a háborúknak, hogy az lenyűgözi a világot. Neki egy erőteljes hangja lesz. Ő roppant intelligens lesz és egy lenyűgöző karizmatikus ember benyomását fogja kelteni. Az ő megnyerő külseje, kelleme és humorérzéke olyan lesz, mint egy erős hipnotikus mágnes. Ő vonzani fogja a közismert vezetők és a média nagy dicséretét és nagy hírnévre tesz szert. Viselkedése befolyással lesz az üzleti vezetőkre, akik úgy fognak rá tekinteni, mint a jólét megteremtésének eszközére, mivel a gazdasági élet majd fejlődni kezd.
Olyan különleges lesz az Antikrisztus megjelenése, hogy a nemzetek túl fogják harsogni egymást, arra bátorítván őt, hogy látogassa meg országukat. Szeretni fogják őt, aki Küldetésem – amikor a Földön jártam – legapróbb részleteit, minden pillanatát le fogja utánozni. A szeretet, a béke és a nemzetek közötti egységről prédikálván, látni lehet majd, hogy – bármerre is jár – nagy csodákat fog tenni. Ez nem egy olyan ember, mint bárki más. Ez nem egy olyan ember, mint bármely más karizmatikus vezető. Az ő csillaga ragyogni és csillogni fog, mint senki másé őt megelőzően. Őrá úgy fognak tekinteni, mint az emberbaráti egy-világvallás névleges vezetőjére. Ennek az utálatnak az úgynevezett sikere neki lesz tulajdonítható. Mindenki a lába elé fog hullani. Arcának képmása mindenhol megtalálható lesz. Őt együtt lehet majd látni sok más vallási felekezet vezetővel. Hamarosan azt fogják mondani, hogy az emberek spontán módon meggyógyulnak a jelenlétében. A Sátán hatalmának köszönhetően, ő olyan cselekedetek véghezvitelére lesz képes, melyek sokakat sokkolni fog és ezeket csodáknak fogják minősíteni.
Addigra a tudatlanok, mint Messiásra fognak föltekinteni. Aztán arra fog célzásokat tenni, hogy őt Isten küldte a világ megmentésére. Sokan, beleértve azokat is a világban, akik nem fogadják el Jelenlétemet, meg lesznek győződve arról, hogy ez az ember nem más, mint az Emberfia, maga Jézus Krisztus. Azok, akik tisztelik őt, engedelmesen eleget tesznek kérésének, és akik imádják őt, olyan gonosz módon fognak megfertőződni, hogy a lelkük egy vákuumba lesz beszippantva, és lehetetlennek fog tűnni számukra az abból való szabadulás.
Azok, akik Tanításaim Igazságait ismerik, fel fogják ismerni a csalást, amelyet az emberi nem elé helyeznek, és ők ellen fognak állni ennek az utálatnak. Azok, akik azt mondják, hogy ismerik Istent és gyakorló Keresztények, nem lesznek képesek megérteni a visszatérésemre tett Ígéretemet. Amikor Én újból visszatérek, azért jövök, hogy ítéljek. Sohasem fogok másodszor a Földön járni. Mert tanításaim teljes ismerete ellenére sem fogják megérteni, amit mondtam. Most emlékeztetem őket: Én nem fogok testben járni. Bárki, aki azt mondja önmagáról, hogy ő Én vagyok, az egy hazug.
Jézusotok


A világ örülni fog, mert – a Rómában lévő Egyházam mellett – a zsidó nemzetet lekaszabolják

2013. május 17. péntek
Drága szeretett leányom, bizalmasan feltárom előtted Fájdalmam és Szomorúságom, mivel minden lelki gyötrelmet, amelyet az Olajfák Kertjében elszenvedtem, most újból átélek.
Akkor a fájdalmamat – melyet a gonosz váltott ki, aki látomásokat mutatott nekem a jövőről – a pogányság okozta, amely a ti időtökben végigsöpör majd a földön. Akkor felismertem – éppúgy, ahogyan az most is látható – a gyűlöletet a világban, mely irántam, Jézus Krisztus iránt létezik.
Szenvedésemet az a tény is súlyosbítja, hogy az emberiség még mindig nem értette meg teljesen azt az Áldozatot, melyet a lelkükért hoztam. Keresztre feszítésem azért volt, hogy megmentsek minden nemzedéket, beleértve a mai világ nemzedékét is. Nagy az Én Fájdalmam ebben az időben, és szenvedésem benned nyilvánul meg, leányom, és más áldozati lelkekben, hogy még a teljesen tönkretett lelkeket is megmenthessem közületek.
Keserű könnyeket sírok, és a Szívem hevesen dobog, amint a bűn egyre csak terjed a törvények által országaitokban, mely törvények kísértésbe kényszerítik majd az ártatlan lelkeket. Ezek a lelkek nemcsak azt fogják érezni, hogy a bűnt most már igazolni lehet – mivel országaik törvényei elnézik azokat –, de még azzal is vádolni fogják őket, hogy megszegik országuk törvényeit, ha támogatják Szent Szavamat.
Ó, mennyire megtévesztenek benneteket! Milyen messzire tévelyegtek el Tőlem! Mennyire megbántotok Engem! Azok, akik Szavam hirdetéséért felelősek, most hallgassanak meg: A ti kötelességetek, hogy mindenkor védelmezzétek Szent Szavamat. A fogadalmatok az, hogy úgy engedelmeskedjetek Szavaimnak és Tanításaimnak, ahogy azok Egyházam létrehozásakor voltak a Földön. Sohase térjetek el az Igazságtól. Készítsétek fel a lelketeket, mert hamarosan kényszeríteni fognak benneteket, szabad akaratotok ellenére, hogy a Szentségeken keresztül megtagadjatok Engem. Nektek mindenkor ébernek kell maradnotok az előtettek álló nagy változásokkal szemben.
Az egész emberiséghez szólok: Hívlak benneteket, hogy válaszoljatok Hangomra, az Igazság Hangjára, a Szeretet Hangjára, a Mesteretek Hangjára. Hamarosan látni fogtok Engem. Aztán a pókháló le lesz törölve a szemetekről, és akkor az Igazság világos lesz számotokra. Amikor Irgalmasságom Napja felvirrad, nektek tudnotok kell, hogy azt követően Második Eljövetelemre nagyon hamar sor kerül. És miközben Én arra vágyom, hogy mindnyájan forduljatok Hozzám, ugyanakkor szomorúan sírok is azokért a lelkekért, akik elvesznek Számomra.
Figyelmeztetnem kell azokat, akik megpróbálnak Engem megakadályozni a lelkek megmentésében: Meg foglak büntetni benneteket, ha továbbra is szembeszálltok Isten Szavával. Én nem ezekre az Üzenetekre utalok – bár elszomorít, hogy nem hallgattok Rám -, hanem Szent Szavam eltörlésére a nemzetetekben.
A világosság le fogja győzni a sötétséget. Isten Világossága életben tart benneteket. A sötétség elpusztít benneteket. Világosságom egyre fényesebb és fényesebb lesz, egészen addig, amíg száműzik Szent Eucharisztiámat. Aztán elhalványul. Akkor Egyházam összeomlik, és úgy tűnik, meghal. A világ örülni fog, mert – a Rómában lévő Egyházam mellett – a zsidó nemzetet lekaszabolják. Ez lesz a legnagyobb megtévesztés, ami az emberiséget éri, és akik elfogadják a pogányság eme gonosz formáját, azokat magával ragadja az ár. És miután a tűz végigsöpör a Földön, Egyházam újból fel fog támadni az Ő teljes dicsőséges formájában. Ez lesz a vég azon bűnösök számára, akik elutasítják Kezemet, de egyben az örök élet kezdete is azok számára, akik szeretnek Engem.
Jézusotok


Isten, az Atya: a gazdasági rendszeretekre vonatkozó, veletek megetetett hazugságoknak az a céljuk, hogy bolonddá tegyenek benneteket

2013-07-10
Legdrágább leányom, háborúk fognak kitörni egész Közel- Keleten, és hamarosan az Én szeretett Izraelem egy szörnyű borzalmat fog elszenvedni. A világnak ezen a részén nagyon nagy arányban fognak életek elveszni, mivel a gonosz szelleme felfalja gyermekeim életét és sok esetben a lelküket is.
Gyermekeim egymás iránti gyűlölete kiömlik más országokba is, miközben az Armageddon csatája fokozódik és növekszik, amíg elárasztja mindenhol a világot. A gyűlölet, mely a Sátán és démonai fertőzésének eredménye, egy olyan látható jel lesz, hogy csak nagyon kevés lélek – függetlenül attól, hogy hisznek-e Bennem, a mindenek Teremtőjében – nem fogja érezni a gonosz szellemét, mely úgy terjed, mint egy halálos vírus.
A háborúk – sok közülük – beleértve a harcokat is minden nemzet kormányain belül, mind ugyanabban az időben fognak kitörni. Amint már enyhe büntetések által leeresztettem Kezemet, tudnotok kell, hogy azokat fogom szétzúzni, akik bántalmazzák gyermekeimet. Ez az, amikor a lelkekért folytatott harc megnövekszik, és sokféle módon fog terjedni.
A gazdasági rendszeretekre vonatkozó, veletek megetetett hazugságoknak az a céljuk, hogy bolonddá tegyenek benneteket, és hogy a tulajdonotokból kivetkőztessenek titeket. Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok, hogy megállítsam azokat, akik pénznemeiteket ellenőrzik, hogy elvegyék minden tulajdonotokat. Tudjátok meg, hogy miközben a Jobb Kezem büntetéseket dob le a gonosz ellen, a Bal Kezem felemel majd és Védelmem alá vesz benneteket, és Én gondoskodni fogok rólatok.
A Szent Könyvemben megjövendölt változások most bemutatásra kerülnek a világ számára. A harcok tombolni fognak, életek fognak elveszni, az országok természeti csapást fognak elszenvedni, a gabonatermés megsemmisül, és kormányaitok sokakat üldözni fognak közületek. A legrosszabb csata szellemi jellegű lesz, melyben mindent el fognak követni, hogy Ellenem fordítsanak benneteket.
Atyátok,
A Legmagasságosabb Isten


Ők most készítik fel az Antikrisztust az ő nagyszerű fellépésére



2013. július 21, vasárnap, 18:05
Drága szeretett leányom, van egy fontos Üzenetem a világ számára, beleértve azokat is, akik hisznek Bennem, azokat is, akik nem; azokat, akik talán nem hisznek Atyámban sem, valamint azokat, akik nem fogadják el, hogy minden dolog Tőlem származik.
Amikor a fenevad összeesküvést tervezett Ellenem, akkor ő a végidőkre egy ördögi tervet hozott létre, melynek az a célja, hogy a legnagyobb hazugsággal bolondítsa el a világot annak érdekében, hogy magával vihesse az embereket a Pokol tüzébe.
Tudnotok kell, hogy Én feltártam ezt a tervet a világ számára, de van még egy titok, mely fontos, hogy feltárásra kerüljön, hogy így megértsétek az Igazságot. Mint bármilyen csatában, az ellenség itt is meghatározza pozícióját, és ezt általában nagyon óvatosan tervezi meg, úgy, hogy ez titokban történjék, nehogy a célpont ismertté váljék az ellenségük területén.
Ebben, a lelkekért folytatott végső csatában a Sátán és serege felvette állását Isten két tanújával szemben. Ennek megszervezése több évbe került, de Isten gyermekeinek először azt kell tudniuk, hogy ki a két tanú, mielőtt megértenék, hogy hogyan lett a terv kidolgozva. *
Az ellenség felvette most állását Egyházamban. Ő úgy teszi ezt, akárcsak a Trójai lóban elrejtőzött ellenség. Az ellenség – és ne feledjétek, hogy sokan vannak és mindannyian a fenevadnak adóznak tisztelettel – gyökeret vert Közel-Keleten. A valódi cél Izrael, a második tanú otthona.
A két tanú: a Keresztények és Izrael Háza. A Kereszténység az első célpont, mert az Tőlem származik. Izrael a második célpont, mert Én Zsidónak születtem, és ez Isten választott népének országa – Jeruzsálem otthona.
Nem véletlen, hogy a Sátán mindkettőt el akarja pusztítani, mert gyűlöli őket és azáltal, hogy eltörli ezeknek minden nyomát, a legnagyobb nyilatkozatot teszi – hogy ő Isten fölött áll. Mennyire fog szenvedni Isten Nevében ez a két tanú ! Nem fognak meghalni, de úgy fog tűnni, mintha minden élettől megfosztották volna őket.
A Szentségek lesznek az elsők, melyek megsemmisítésre kerülnek, aztán a Szentmise, majd a Biblia és Isten Szavának minden nyoma. Ez alatt az idő alatt, sokan fognak harcolni azért, hogy hirdethessék Isten Igéjét. Ezen idők alatt, Kegyelmeim mindenhova kiáradnak a Szentlélek ereje által, hogy Isten ne legyen elfelejtve soha.
Az Antikrisztus
Az Antikrisztus nagyon rövid időn belül ismertté teszi magát, mint a béke embere, aki a legcéltudatosabb béketervet fogja létrehozni a Közel-Keleten.
Ők most készítik fel az Antikrisztust az ő nagyszerű fellépésére. Eközben az ördögi terv folytatódik az Én Nevemben történő hazugságok tanítása által, becsapván az ártatlanokat. Azoknak mondom közületek, akik nem fogják elfogadni az Igazságot: tudnotok kell, hogy ez az idő elérkezett. Ha ti most nem tudjátok elfogadni az Igazságot, és valóban szerettek Engem, akkor Én olyan Kegyelmeket fogok adni, hogy felismerjétek azt.
Oly sokan nem tudják felismerni ezt az oly gondosan palástolt gonosz tervet, de ami mégis kibontakozóban van a szemetek előtt, ahogyan az meg volt jövendölve. A Szentírás sohasem hazudik. Az Én Szavam az Igazság. Az Igazság a ti mentőköteletek az üdvösség felé. Ha elfogadjátok a hazugságokat, melyeket az Egyházamban azok adnak nektek, akik nem az Én Nevemben jönnek, akkor nagy sötétségbe fogtok zuhanni, és az a gonoszság, hogy az okkult gyakorlatokban – melyeket az Én Nevemben mutatnak be – részt kellene vennetek, fel fog falni benneteket – így el fogtok veszni a Számomra.
Amikor a hamis béke létrejön, nagyon hamar elkezdődnek a tervek a Zsidók megsemmisítésére. Miközben a fenevad vadul megtámadja Izraelt, a Hamis Próféta eltünteti Jelenlétemet és becsapja nemcsak a Katolikusokat, de minden Keresztényt és minden vallást is, annak érdekében, hogy a fenevadat az Egy Világvallás leple alatt bálványozzák.
Amennyiben ez az Üzenet félelmet kelt a lelketekben, akkor tudnotok kell, hogy az Én szándékom az, hogy semmit se rejtsek el előletek, ami elpusztíthatna benneteket. Mindaz, ami fontos, hogy maradjatok hűségesek Tanításaimhoz, és imádkozzatok Védelmemért. Amikor teljesen átadjátok magatokat Nekem, Jézusotoknak és arra kértek Engem, hogy vezesselek titeket, akkor minden rendben lesz.
Védelmem szárnya alatt foglak tartani benneteket – mindazokat közületek, akik nem térnek el az Igazságtól.
Jézusotok
*: Jelenések Könyve 11

Emlékeztetés otthonaitok felkészítésére a Nagyfigyelmeztetés alkalmából

Az Isteni Irgalmasságról elnevezett Mária felhívja a figyelmet két üzentre, melyeket 2011. szeptember 29 – én és október 2-án kapott, melyek a Nagyfigyelmeztetés alkalmából az otthonaitok felkészítésére utalnak.
A két üzenet:

A Nagyfigyelmeztetés utóhatásai

2011. szeptember 29. csütörtök, 20:45

Drága szeretett leányom, mivel a Nagyfigyelmeztetés egyre közeledik, kérd meg szeretett követőimet, hogy imádkozzanak és örömmel legyenek hálásak azért a nagy kegyelemért, amelyet Örök Atyám az emberiségnek adott.

Ennek a dicsőséges cselekedetnek a hatására, amely tiszta szívből fakad, az emberiség nagy része megmenekülhet, hogy a földi béke korszakát élvezhessék. Legyetek hálásak, hogy ti, ezekben az időkben éltek, mert milliók fognak megmenekülni közületek, akik különben sohasem mehettek volna be a Mennyország kapuján.

Az előkészületek befejeződtek. Készítsétek fel otthonaitokat, néhány hétre legyen elegendő szentelt gyertyátok, vizetek és élelmiszeretek. Az utóhatások nehezek lesznek, de nem kell félnetek. Inkább könnyebbüljetek meg, mert a szenvedést hálaadásként, az örök életért lehet felajánlani, amelyet most azok a drága lelkeim kapnak, akik elfogadják (átölelik) ezt a nagy ajándékot.

Legyetek békességben. Bízzatok Bennem, ne feledjétek, hogy Én vagyok a ti Megváltótok és a hűséges lelkeket minden pillanatban, védelemben részesítem. Én veletek lépkedek. Vezetlek benneteket. Gyengéd szeretettel tartom a kezeteket. Az Enyéim vagytok, és nem fogom sohasem hagyni, hogy Szent Szívemtől elszakadjatok. Ti, követőim, azokkal a kegyelmekkel vagytok körülvéve, amelyekre szükségetek lesz, hogy a Nagyfigyelmeztetést túléljétek.
Szeretett Jézusotok
Az emberiség Megváltója és Megmenekítője





Örvendjetek amikor úgy tűnik, hogy az ég robban, mert tudni fogjátok, hogy Én jövök

2011. október 2., vasárnap; 15:00

Drága, szeretett leányom, most megváltozik az időjárás, mely újabb jele annak, hogy a korszak is hamarosan megváltozik. Más változások is megtapasztalhatóak lesznek. Mindenekelőtt, a világ számára a nap lüktetni kezd és forogni, felkészítésként a Nagyfigyelmeztetésre.

Aztán, először a Keresztem fog megjelenni. Az emberek sokkolva lesznek, de ez csak jelként adatik, azért, hogy felkészíthessétek a lelketeket, és hogy bűneitek elengedését kérhessétek, amelyeket elkövetettek. Ha ezt megteszitek, akkor a Nagyfigyelmeztetés alatt nem fogtok szenvedni.

Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok, követőim, mindenhol. Örvendjetek, amikor úgy tűnik, hogy az ég felrobban, mert tudni fogjátok, hogy Én valóban a világba jövök. Végül az emberiség nem lesz képes letagadni Engem. Szeretetem ki fog sugározni a világ minden sarkába, amint megpróbálok mindenhol, minden lélekbe behatolni.

Olyan váratlanul fog ez az esemény megtörténni, hogy a világ, a nagy sokkhatás miatt, meg fog állni. Amikor lassan magukhoz térnek, sokan, a megtörténtek miatt, még bizonytalanok lesznek. Amint Én eljövök majd, úgy fognak eljönni a Pokolból a sátán és démonai is, akik azzal fognak próbálkozni, hogy gyermekeim lelkét felfalják. Ezért sürgősen meg kell, hogy kérjelek benneteket, hogy lakásaitokat hintsétek meg Szenteltvízzel és legyen mindenhol Szentelt gyertya. Magatokat kell megvédenetek.

Mindenekelőtt arra kérlek benneteket, hogy imádkozzatok azokért, akik szívükben Tanításaimat nem tudják elfogadni. Különösen azokért imádkozzatok, akik hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy megtagadjanak Engem, habár tisztában vannak azzal, hogy Keresztrefeszítésem a megmentésükre szolgál.

Ne feledjétek, hogy Én közületek egyenként mindenkiért haltam meg, hogy megmentselek benneteket. Ne feledjétek, hogy ezúttal is azért jöttem, hogy közületek minden egyes embert megmentsek. Egyetlen egy embert sem zárok ki közületek.

Ez most a ti esélyetek, gyermekeim, hogy a földi béke korszakában helyet biztosítsatok magatoknak. Miért is ne akarnátok ennek részesei lenni? Miért is akarná tudatosan bárki is a Pokol mélyét választani, ezért a nagy ajándékért cserébe?

Örvendjetek. Köszönjétek meg ezt a nagy ajándékot Istennek, az Atyának. Öleljétek át ezt az ajándékot szeretettel és örömmel a szívetekben.
Megváltótok,
Jézus Krisztus

2014. december 15., hétfő

HARMATOZZATOK...!

(Rorate coeli) Adventi elmélkedések, Prohászka Ottokár, Szt. Gellért Egyházi Kiadó, 1991.

„Beléptünk az egyházi évnek sajátosan vonzó és kedves szakába: az Adventbe! Az advent négy vasárnapját megüljük szokott hévvel s azután ránk köszönt a szent vigilia, a legszentebb glóriás éjfél s a karácsony három misés ünnepe.
a) Mi ez az ADVENT? Ünnep; elmúlt idők emléke, régi korok létét, reményét vágyát ünnepeljük benne. Antifónákat énekelünk, melyekben évezredek szenvedélyes fájdalma s reménye sír föl. Emlékezünk prófétákról. Bele állunk a szent homályba s letakarjuk lelkünket évezredes víziók fátyolával. S miért tesszük ezt? Hogy annál lángolóbban örvendezzünk azon, hogy íme, íme abból a múltból édes jelen lett! Elgondoljuk, hogy mennyi izzó vágy hasogatta az eget, míg kinyílt, de végre is kinyílt s nekünk ez a fő. Mennyi könny melegítette a földet, hogy tavasza legyen, de hát végre tavasz lett. Hála az Égnek! Úgy teszünk, mint az ingerkedő édesanya: eltakarja gyermeke elől arcát, azután ránéz, hogy mosolyra gyúljon. Mi vagyunk a „beati possidentes”, mi a vágyak gyümölcseinek boldog élvezői! Nekünk megadta ezt az Úr!
b) De ez az Advent, mely volt, figyelmeztet arra az Adventre, mely van, melyben az Úr jövőfélben van. Jön felénk az Úr! A mi egész életünk Advent. Ennek az Adventnek Karácsonya a halál után Krisztus kegyes és irgalmas arcára vetett tekintetünk, azaz első tekintet, melyet a kegyelem állapotában kimúlt lélek az Úrra vet, befejezi az élet Adventjét. Ó hát csak így legyen! Mitis atque festivus Christi Jesu tibi aspectus appareat. Lásd meg lelkem Krisztus kegyes és diadalmas arcát!
c) Mi meg nem halunk, életünk az Advent jegyében áll! Mik a jegyei?  1. A homály. Az élet útjai a másik világba homályos utak. Az ész éjben áll, a világnézetek bizonytalanok, kétségek és haladás settenkednek körülöttünk. Ó, ki vezet el az éjben, biztos úton célunk felé? Csakis az ANYASZENTEGYHÁZ! 2. Az Advent második jegye a várakozás. Visszafojtott lélegzettel hallgatózunk, feszült figyelemmel nézünk széjjel s kérdezzük: hogyan vagyok lelkemmel s mikor halok meg? Nem nyughatunk meg végleg, ha elalszunk, erről álmodunk, ha üdvünk esélyeire gondolunk, lázba esünk. Reményeink oly nagyok! Prófétáink annyit beszéltek nekünk, lelkesedéssé fokozták reményeinket. 3. Harmadik jellege az  „üdvözítő Istenbe vetett hit és remény”! „Deus ipse veniet”. Elsősorban ez nem a pokol, hanem a mennyország hite. Isten üdvözít! Ó bízzatok s vágyódjatok, imádkozzatok a vágyak 3000 éves imáival.
Az Advent lelke nem passzív, hanem agilis, sürgető lélek, „öltsétek föl Krisztust” hirdeti. Krisztusnak kell életetekben, vagyis Adventetekben kialakulnia! Az ember élete kifeszített kötél az állat s a Szent között, kötél az örvény fölött. Veszedelmes az átjutás. Az emberéletnek nagysága ép az, hogy nem cél, hanem csak HÍD! Feszüljön, lendüljön! Psychológiája a törekvés, a munka s a küzdelem. A keresztény aszkézis sohase fajuljon restséggé és élhetetlenséggé. Ember küzdj és bízva bízzál!”

Az Advent homálya
a) „Két Advent van, az egyiket ünnepeljük, a másikat éljük. Az egyik emlékünnepe a hálás kereszténységnek, mely bele éli magát a régi évezredek reményébe. A másik Adventben mi magunk élünk, hogy megoldjuk a nagy jövendőség feladatát, e részben mi is homályba élünk, homályban, melyet a végesség, a földi lét, a gyarlóság vet szívre, észre s életre, e homály közös. Benne élt Ádám, Ábrahám, Dávid, Izaiás, Ezechiel, ker. Szent János, szent Pál, szent Gergely, ass. Szent Ferenc, szent Bernát, szent Ignác és az utolsó jó lélek, mely tegnap elköltözött. Mi is mindnyájan szabadulást keresünk, „Üdvözítőt várunk” – mondja szent Pál – ki elváltoztatja ez alacsony testi életet. Folyik a „salus”. A régiek várták a világosságot s mi is várunk s imádkozunk: Lix perpetua luceat eis! A régiek keresték az Isten országát, hazájukat, s mi is mondjuk: nincs itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük. Úton vagyunk, keressük a jobbat, a megváltást. Ezért mondom: Advent van!
b) A mi sűrű adventi homályunk a tévely, a rossz világnézet, a babona, a helytelen fogalmak életről, (halálról), társadalomról. Gondolok azokra az oltárokra, melyek Isten nevében állottak a földön, Molochra és Dagonra, mily borzasztó sarcot sarcolt ki az emberiségen a babona, mennyi fájdalmába került, mit szenvedett az emberiség „papoktól”, kuruzslóktól, zsarnokoktól, királyoktól, (kommunistáktól, fasisztáktól, kapitalistáktól). Orvosok égették, vagdalták a tudomány, bírák öldösték az igazság nevében. A tévely és a bűn nehézségei közt folyik most is az élet: homályban vagyunk (de még mennyire!) s törekszünk a homályból ki.
c) Mily árnyékot vetett az emberi szívekre az eredeti bűn az érzékiség féktelenségében. Ezt az árnyékot nem oszlatta el rólunk senki. (sőt, mára szennytengerként hömpölyög végig a világon, még „templomi esküvőt követel”, megkapja, Sodoma és Gomora példájára). Ez ellenséges hatalom uralma alatt nyög szent Pál s apostoli tekintélyével szerencsétlenségnek bélyegzi, mondván: „Én szerencsétlen, ki szabadít meg e romlandó testtől?” Világ fölött uralkodó hatalmasról szól az írás: tele van a világ a test s a szemek kívánságával s az élet kevélységével!
Megnyilatkozásai különfélék. Megnyilatkozik mint büszkeség, kevélység, kegyetlenség, majd ismét mint önzés, kapzsiság s végül mint rothadás és testiség. Miféle béklyók azok, amelyek az erényre született szívet s lelket az alacsonyság gránitszikláihoz kovácsolják! Szent Pál az embert máshol „homo terrenusnak” mondja. Ó de mennyire igaz, hogy földízű és sáros az ember.
d) Az eredeti bűn legsötétebb árnyéka végül a halál, megváltás ettől nincs. Ezen a kapun mindenkinek keresztül kell mennie s meg kell hódolnia az Isten zászlótartója, a halál előtt. Az ember érzi, hogy a halál fölséges hatalom, nem is tesz az emberre akkora benyomást sem a háborgó tenger, sem a tűzhányó vulkán, mint a halál. Felszabadulásunk ettől nincs. Ave Caesar! Motituri te salutant! Mindenki ezzel lép a halál árnyékába s ez a Caesar nem int soha, hogy kegyelmezzenek áldozatának. Így vagyunk ezzel s maga az Úr Jézus, a világ világossága sem vette le rólunk a sokféle homályt. Mégis kimondhatatlan nagy jót adott: világosságunk lett a sötétségben!
Ha az Úr Jézus jászola előtt térdelek, mily édes, mily kedves nekem az Isten! Milyen más Dávid király érzelmi világa! Milyen kemény az, mily bizalmas világ ez. Velünk van, köztünk van az Isten, az Emmanuel megjött! A meghitt boldogságnak végleges stádiumait még nem állította bele a világba, de a bizalomnak, szeretetnek, bensőségnek légkörét már megteremtette: testvérei közt van a filius hominis! Élek világosságából!”

Az Advent Krisztus-várás

„Krisztust várták régen, kívánták megtestesülését s Krisztus várjuk mi is, kívánjuk lelkünkben való kialakulását, azonkívül várjuk eljövetelét a világ végén. (vagyis Második Dicsőséges eljövetelét, amelytől már nem sok idő választ el).
a) A régi Adventben Krisztust várták testben. A megtestesülés a legkegyelmesebb, a legnagyobb tény, nagy központ a történelemben, az Isten végtelen jótéteménye. Előtte megfagytak a szívek, hideg volt, elborultak a lelkek, sötét volt, fölemelte koronás fejét a bűn. Sikerült eltemetkezni éjbe, fagyba. (ide zuhant vissza a XXI. Század emberiségének nagy része) Ez éjben dörgött a próféták szava s élesztette a jobb reményt. (akkor, máma a magán-kinyilatkoztatások által hirdeti, a Második eljövetel nemzedéke vagyunk, ébredjünk föl gyorsan, mert a vőlegény az ajtó előtt áll!).
A sötét éj s az éjben virrasztó remény jellemzi az első Adventet. A nyomorúság mértéke betelt, a hajnal pirkadt s megjött Ő, kit a lelkek vártak. Ó végtelenül elnyújtott, szent prófétai remény, te isteni erény, mely a nyomorúságban álmodol erőről, szálld meg lelkemet, hadd reméljek erősen, lelkesen, gyöngeségem, nyomorom dacára bízom, hogy győzök. Advent van bennem is, édes, erős, szent remény! Reményben van erőm, meg nem fogyatkozhatom.
b) A mostani Advent is Krisztust várja, várja megérkeztét s kialakulását lelkünkben, azután várja a világ végén való Úrjövetet. Ez utóbbit hiszem, az előbbin dolgozom. Ez az én legfontosabb Adventem. Ezt az én Adventemet is éj, fagy, halál árnyéka előzte meg, ebben is mély álom s hosszú éj van, de keltegető, ébresztő szózat is hallatszik. A régi Advent elmúlt, a mostani Advent folytonos s minden egyes lélekben ismétlődik. A lélek alszik... téved... dermed, föl kell ébresztenünk. Némely lelket elfojtott a test, él benne az állat, alszik az ember. Mást elborított a káprázat, eltelt magával, él benne az öntelt ember, alszik az isteni ember. Minden ember többé-kevésbé szomnambul az isteni világban, él, jár, de inkább csak alvajáró, le van borítva, öntudata öntudatlansággal, elfogultsággal, gyöngeséggel s az isteni élet kő- és jég- kérgeken iparkodik áttörni. Bennem is mennyi egyoldalúság, hiba, hiány, kis-kaliber, idegesség, ellenszenv, - mennyi pára, árny és homály, - mennyi kitaposott útja az öntudatlan indulatjárásnak.
Éjben állok valamiképp, lelkiismeretem s az isteni sugallatok, mind megannyi prófétai szó, ébresztgetnek, fölráznak, iparkodnak fölszabadítani a káprázattól. Illumina oculos meos...! Látni akarok, látni önmagamat. Tisztulni akarok s alakulni. Minek járjam én az ösztön, az önszeretet, az impulzusok, a reakciók méltatlan marhacsapásait? Kérem az Istent, hogy világosítson föl, reflektálok magamra s összehasonlítom magamat másokkal, a jobbakkal, nemesebbekkel, tanulni akarok tőlük valamit, a mi megteszik rajtuk. Félre a lelki szomnambulizmussal, abnormális tünet az, betegség s gyengeség! Aki hibáit látni kezdi, az már ébredez s aki erős kézzel fog azok megjavításához, az már bele is állt az Isten napszámába”.

Adventi program

„Adventi program: magunkba térni és magunkból kilépni.
a) Az eszmélődő élet. Az eszmélődő lélek Isten felé igazodik. Istennel rokon lélek lévén, (a Saját Képére és Hasonlatosságára teremtette), jelentkezik bennünk a vágy feléje törni, hozzá közeledni, vele egyesülni, benne megnyugodni. Nem okoskodunk sokat azon, hogy ki Ő, mi Ő, nem ütődünk meg azon, hogy el nem képzelhetjük, sebaj, a virág sem érti a Napot, a gyökér sem a Földet, s mégis neki való lévén, feléje fordul, beléje tör, így teszek én is Istenemmel. (nagyon komoly belső nagytakarításra törekszem, mivel már zsenge gyerekkoromtól kezdve, teljesen ateista, Istent tagadó oktatási rendszeren keresztül sulykolták belénk, NINCS ISTEN! Az evolúció termékei vagyunk, ősapáink, ősanyáink,  a MAJMOK voltak! Nektek, szerencsétlen, megtévesztett „barátaim”, akik még ma is ezt, vagy ennek hasonló, mai modern változatát a New Age minden formájával, beleértve a szabadkőművességet is,  valljátok, hiszitek, szolgáljátok, az igazi atyátok a Hazugság Atyja, a Sátán Őfelsége, - Lucifer - aki a Pokol fejedelmévé vált, lázadása bérekén!).
1. Első érzelmem, hogy mélyen megalázom magamat, leülök lábaihoz s hozzá simulok s mondom: íme itt vagyok, Veled vagyok, kezeid alkotása! Itt vagyok, mert ide vonzottál, Te ... Te, édes Úr! (ezt nem akarta a gőgös, öntelt felsőbbrendű szellemi teremtmény – az angyal, Lucifer és követői – és mai ivadékai, „barátaink”, akiket sikerült megfertőzniük hazugságaikkal és akik köztünk élnek, rajtunk uralkodni akarván! ).
2. Eltelem nagyságának, fölségének élvezetével, gondolatainak nagyságával, eszményeivel s teremtő, üdvözítő akaratával s jól esik nekem arcra borulva tisztelni, imádni, dicsérni Őt! Ó édes tisztelet, mily finom érzéket adsz, hogy Isten szemébe nézhetek, ihletsz... s fölüdülök, mint magas hegyeiden.
3. Jobbágyi készséggel ajánlgatom föl magamat, tanácskozom: mit is akarhat tőlem Ő, az én nagy Uram?
4. Hallgatok Rá, kíváncsi vagyok akcentusára: szólj Uram, hallja szolgád! Tanulmányozom gondolatait, ahol föl-fölcsillámlanak, természetben, Evangéliumban, szent Testvéreim lelkén, - A hit világossága és fényei nekem oly tanulmány, mint a festőnek az alkony színei. – Kezdek látni lelki világot, azt, hogy az ember testvér, hogy az élet Isten-szolgálat, nem tengődés, hogy célom hivatás, nem sors, hogy segítség s kegyelem környékez s nem véletlen, s hogy az ember álca, míg a látszat s a világtörténés millió szálából font gubóból ki nem repül!
5. Hozom közelebb magamhoz... a lélek segít rá... „Implemini Spiritu Sancto”, teljek el Szentlélekkel, buzdít az apostol, foglaljátok le azáltal, hogy szívvel dolgoztok, így: hiszek, töltekezem Veled! Napsugaram vagy s én magamba szőlek...szomorúságomban éj vagy, sötét és felséges, de lelkem denevérszárnyakon, a finom érzés tapogatódzásával eltalál Hozzád.
Remélek Uram, feszült a lelkem, Te vagy a tavaszom. Növök, kitárom lelkem millió pórusát: én erőm! Szeretlek Isten, Jézus, édes Testvér, édes gyermek! Te Isten s villámló, nagy, emberi lélek, ki rám gondolsz s rám pazarolsz Isteni életet.
6. S kópiázok! Átviszem lelkemre vonásait, az örökké tevékeny, a fejlődő életnek vonásait, az egyre szebben kialakuló, tiszta öntudattá kristályosodott ösztönnek, hajlamnak, szenvedésnek és szenvedélynek vonásait. Én, én, én több, szebb, mélyebb, igazabb élet akarok élni. (nem lesüllyedni, megalkudni, elposványosodni a bűn fertőjében!). Evangélium, Szentmise, Oltáriszentség, sugallatok, kegyelmek, mindezek eszközei az én életemnek, annak az életnek, melyben Krisztus az én eszményem, erőm és tüzem!
b) A tevékeny élet.
1. A lélek, amely tenni akar, erős kezét mindenekelőtt megérezteti alaktalan, torz , bűnös, belső világával s azt mondja: itt rend legyen! Rend az Isten szent Akarata! Ami vele ellenkezik, azt megtöröm, azzal szakítok! Először is a bűnre, a rendetlenségre teszem rá kezemet... vas kezemet, s kitisztítom, kisöpröm házamat! Törekvésem először is arra irányul, hogy ne legyen rajtam bűn, hogy tiszta legyek, de ezzel be nem érem, hanem mindig a pozitív erényt sürgetem  s gyakorlom!
2. Rendet teremt a szenvedély, a hajlam, az ösztön vásáros világában, s tágra nyitja szemét a fény (az Igazság) felé! (nem játszik bújócskát, a bűnnel, a világgal, - „ki vagyok én, hogy elítéljem?” állszent megnyilatkozás!)  Teremt hitet, nem kételkedni, hanem élni! (sajnos, máma sokan elfelejtették: az igaz ember hitből él!). Baj, hogy nem élvezzük azt, amink van, nem éljük át. „Man philosophirt zu viel und lebt wenig aus der Wahrheit”.
Én tudást, hitet, reményt, mind arra használom, hogy melegen, nemesen éljek. Sokat akarok tudni, hogy sokat szeressek. – Teremt reményt s hűséget! Kedélyhangulataink forgatnak, mint a tavaszi szél a szélkakast. A Religió nem szélkakas, de isteni kötelékekkel lefogott lelkület. „Keine Gefühlsreligion” mert az én igém szellem és lélek. Életemnek tartalma nem lehet változó hangulat, hanem jól megalapozott s hűségesen átélt erkölcsiség. Öntudatában akarok lenni annak, hogy amit érzek s teszek, azt mind én akarom, - az mind belőlem való, - én vagyok azért felelős, mert én teszem, én alakítom, én teremtem erkölcsi világomat!!! (tehát éppen ezért a Nagyfigyelmeztetés alsó határa hat-hét éves kornál kezdődik, és Bergoglio bíborossal végződik!).
3. Rendet teremt világi életében. Kötelesség, munka, hivatal, foglalkozás, divat, illem, udvariasság, családi s társas élet, emberi érzés, (beleértve a politikát is) ez nekem nem kikapcsolt világ, mely hittől, Isten tisztelettől külön áll. Dehogy, én ezt mind Krisztus gondolatai szándékai szerint alakítom.
(ez a helyes, egészséges, tiszta keresztény – katolikus lelkület - de az a kérdés: hányan gondolkodunk, törekszünk így élni? Mert máma, a XXI. Század emberiségének sikerült egy Isten nélküli,  hitetlen, ateista társadalmi életet kialakítania, győzött az sátáni elv, „a vallás magánügy”, nincs helye a közéletben, sőt, már Európa is megtagadta keresztény gyökereit,  a keresztet sem tűri meg, de a „transvestitáknak” drukkol, díjazza őket! A vérbeli keresztény politikus, ritka mint a fehér holló, de sokan megbújnak a „név” árnyékában, elfeledve, súlyosabb ítélet alá fognak kerülni!).
Amit az ész követel, amit a tisztességes élet sürget, milyenek a test-ápolás, kenyérkereset, szórakozás, érintkezés, (barátkozás), mindezt erkölcsi világomba állítom bele.
4. Érzületemmel, tisztult öntudatommal iparkodom magam körül is hatni. Lelkem mécses, tehát világít, szívem tűzhely, tehát melegít. Energiákká váltódtak ki hitem s elveim, következőleg érvényesítem azokat, úgy, hogy jót teszek másokkal, nemesítve, javítva, bíztatva, segítve hatok rájuk! Mindenki, aki így él, higgye, hogy ő, „a világ világossága”! Higgye: Krisztus mondta!”

Tartsatok bűnbánatot!

„Tartsatok bűnbánatot, mert elközelgett a mennyek országa!” (Mt 3, 2.). Kell, kell bánnunk a bűnt, kell penitenciát tartanunk! Ez az Evangélium prológja.
a) A bánat állandó, kíséri az embert, mint az árnyék, pedig el akarták oszlatni, ki akarták a vallást vetkőztetni hagyományos bánatosságából, föl akarták deríteni a szent homályt s a bánat helyébe örök derűt teremteni az „úr”-embernek, de hiába. (sajnos, újra jönnek mások, még magas szinteken is, hogy nekik sikerülni fog, de az eredmény ugyanaz, ideggyógyász,  pszihológus, gyógyszerfüggőség egy életen át!).
A szem, mely az égre nézett, mely a Végtelen erején, szépségén fölragyogott, könnybe lábadt, mihelyt önmagára tekintett: érezte bűnösségét, de érezte a szabad, nemes akarat psychologiájának sugallatát, hogy bűnét megbánhatja s hogy azt bánnia is kell. Ó mily édes, hogy ezt tehetem! Fájdalmam édes könnyei!
b) Ha a bánatot földeríteni akarjátok, némítsátok el előbb az ész, (értelem, lelkiismeret) szavát, mely a jót a rossztól megkülönbözteti, - csitítsátok el harcait az erénynek a bűnnel, emancipáljátok a felelősség érzetétől, fejezzétek ki az erkölcsi törvényt s az eszményeket kilogrammokban s akkor a bánat forrása elapad, elfelejtünk sírni! (ezt a marxista-leninista, kapitalista filozófia bizonyos szintig elvégezte, a többit befejezi Bergoglió, azoknál, akiket sikerül megtéveszteniük).
De addig nem. Nem, nem, míg bűn lesz, míg vereség és szabadságvágy lesz, míg mámor és ébredés lesz, addig folynak a bánat könnyei. Szabadságom, küzdelmem könnyei!
c) Az antagonizmus a tilos gyönyörérzetnek kielégítése s a kötelességérzet közt elementáris tény s a kötelességérzetnek veresége bűnnek hivatik. Az akarat tehet, ami tetszik, de ha vétkezik, a fullánkot a lelkiismeret kárhoztató ítélete vágja bele, a lélek érzi: „vétkeztem”, érzi vereségét, szégyenkezik! Érzi, hogy az Igazság törhetetlen, hogy ő maga kizökkent az örök szükségesség vágányából, de csak saját rovására, hogy összezúzassék. Érzi, hogy az erényben, az örök szentségnek emberi lelken rezgő sugarában kell látnunk igazi dicsőségünket s aki attól elfordul, magamagát kárhoztatja rongyba! (s ha ebben megmarad haláláig, a Pokolra!)
Csoda-e azután, ha kitör belőle a vágy, ha szomorúságának borújából elővillan a vétek beismerésének villáma s magával ragadja a jó és szép felé? (bárcsak „mindenki” engedné, hogy legalább a Nagyfigyelmeztetéskor ez a Megváltónk  kereszten számunkra kiérdemelt, a bűnbánat fejében felkínált ajándék elfogadásra találna. Akkor, és csakis akkor menekülhetne meg „mindenki”!).
Szent bosszút áll önmagán, (helyesen, az, aki) elégtételt ad a megsértett rendnek s a rend Urának, (Szentháromság) alázatban, szomorkodásban, utálatban, elfordulásban, (a bűntől). Vágyódásban, fölmagasztalja az erényt, s ha nem koszorúzhatja meg magát az első szeretet rózsáival s az ártatlanságnak elvesztett liliomával, őszi chrysanthemumokból fon magának koszorút, a rózsák elhervadtak, de a szenvedő erény s a magába szállás őszies hangulatának is vannak virágai. Nem választotta-e meg helyesen a modern világ is az őszi chrysanthemumot bánatos hangulatának szimbólumául? Ó igen: hagyjátok bánkódni és sírni az embereket, a lelkiismeret bánni akarja bűneit! (ezt stimulálni kell, nem elfojtani, elbagatellizálni, hiszen csak így hiteles és garantált a tisztulási folyamat! Amiért egyes „pásztorok” néma kutyákká váltak – csak részigazságokat hirdetnek, hogy senkit meg ne bántsanak - mások lepaktáltak a farkasokkal – a szabadkőművesség ügynökei lettek - nekünk nem muszáj éhen halnunk, ha van lehetőségünk hiteles forrásból meríteni, táplálkozni tudunk romlatlan évezredes „örök életet adó Igével”, a gyóntatószékben!)

Mind mélyebb bánatot!

a) „Teremjétek tehát a bűnbánat méltó gyümölcseit!” (Mt 3, 8) Ehhez először is mély, igazi bánat kell, ezt a bánatot tökéletesíti  a gyakori gyónás. Megtérésünk vagy jobbulásunk kezdetén csak zavarosan ismerjük meg vétkeinket, később azután tüzetesen kezdjük megismerni vétkeink sokaságát és nemtelenségét. E megismerés fokozata szerint nő bánatunk. Kezdetben általában szomorkodunk bűneink fölött, azután egyenkint siratjuk azokat. Bár bírnók minél szenvedélyesebben!
Pontosan és egyenkint, gonoszságainkat  egész mezítelenségében csupán Jézus látta, midőn vért izzadott a kertben. A szent vér, melynek gyöngyei a Földet öntözték, felszáradt, de bűneink emléke nem foszlott szét. A külön ítélet napján elénk fogja azokat terjeszteni. Amily fokban tünedeznek elénk tehát első vétkeink, azon mérvben nő bánatunk. Nagy vigasz a bánat, különösnek látszik, de igaz, mert a bánat által kiemelkedünk bánatunk tárgyából.
b) A gyakori gyónás által több kegyelmet nyerünk s a kegyelem meglágyítja lelkemet, mint az áztatás a kendert, hajlékonyabbá teszi. S ez érzékenységtől függ a bánat. Akiben ez megvan, az jobban tudja bánni a kisebb bűnt, mint más a nagyobbat. A kegyelem mértéke szerint bánkódik mindenki, a szentek legjobban bánkódtak, mert legtöbb kegyelmük volt.
Kezdetben darabosan bánkódunk, durva az érzékünk, nyers a légkör, hideg a szív, még tél van. De csakhamar finomabb lesz észrevevésünk, lágyabb a levegő, melegebb fuvalmak járnak. A kegyelem eszközli, hogy valaki magát nagy bűnösnek lássa: Klára pestises betegnek tartja magát, Borgias szent Ferenc nem tud hová lenni bűnterhével, égeti, a pokolban sem talál magának való helyet!
Kegyelem kell, ami a kegyelmet adja, az ad bánatot. A penitenciatartás szentsége maga is ad kegyelmet, tökéletesíti a bánatot. Ott bizonyosodunk meg arról, hogy még mikor bűnösök valánk, halt meg értünk, s meggyőződünk, hogy már akkor szeretett mikor ellenségei voltunk! Úgy szerette Isten a világot. „Ebben áll a szeretet, nem mintha mi szerettük volna Istent, hanem mivel Ő előbb szeretett minket”. Ó csak járjunk az élet, az érzékenység nyomain. A lélek durvasága akadályozza a bánatot. Nézzétek a durva embert, a vadat: lelkére csak a vihar, a szélvész, az orkán, a dörgés és villám tesz benyomást. A bölcsesség, a mélység, a szeretet, mely ki van öntve a teremtésre, őt nem hatja meg. Éppen úgy, míg szívünk durva s a föld érdekeit hajhássza, csak a halál, pokol, ítélet félemlítik meg. Nem tud bemélyedni a kegyelem bensőségébe, az ima titkaiba, a búcsúk kincseibe. Aki nem hatol beléjük és szórakozott, azt csak az ítélet dörgése riasztja föl, de aki éber, az meghallja a nyári lég lebbenését a fák lombjain!
c) A kegyelemmel jár a hasonulás, kezdünk mélyebben s bensőbben érezni Krisztussal, szenvedését szívünkre vesszük s mélyen meghat az a gondolat: ugyan, hogy néz reám a tövissel koszorúzott Jézus. E tekintettől megrendülök s átszegeződöm. E bánat indító okai kizárólag: véres verejtéke, öt szent sebe, szent arcának éktelensége és szent Szívének búja. Szavai „ egész nap kiterjesztettem kezeimet e hitetlen és ellenszegülő néphez... mert megfedett engem, amint mondotta az Úr, az Ő elbúsult haragja napjain”
E bánat addig nő, míg életünk tart. Ilyen volt szent Pál bánata, ki a bűnösök elsejének mondotta magát, ilyen Mária Magdolnáé a farizeus házában, ilyen folignói Angéláé, ki szégyenkező bánaton kezdte, midőn eltitkolta bűneit a gyónásban, de aztán megolvadt szíve Jézus szívének tövis-koszorús lángjaiban. Szeretni az Istent! Praktikus értelme: gyűlölni a bűnt, repülni a gyónáshoz, érezni könnyebbülést, szentül vágyódni mind tisztább érzelmek s hangulatok után”.

Kedves Testvéreim. Megosztottam azokból a „morzsákból” amelyekkel én is táplálkozni, töltekezni próbálok, az Adventi szent időben, és amelyek a Mi Urunknak, Jézus Krisztusnak egy kiváló, valódi apostolutód asztaláról származnak. A Magyar Katolikus Egyház „oszlopainak” egyike volt a maga korában. Nézetem, meggyőződésem szerint nagyon fontosnak tartom a következőket pontosítani: számomra az elmélkedés, elmélkedést jelent, katolikus tanítás szerint, gyümölcse színtiszta eledel, tanítás, amely igaz életre nevel, táplál, benne az igen, Igen, a nem, Nem!
A „meditáció” akár mint szó, vagy fogalom idegen, sátáni az én szemszögemből, úgyszintén a „reform”!  Sajnos, divat lett, hogy már csak „gondolataikat” osztják meg a szószékekről papjaink nagy része, a vasárnapi szentmisék stb. alkalmával, és általában olyanok is, jól belesimulnak a világi sémába, toleránsak, szónokiak,  miként az „írástudóké, farizeusoké” volt. A kettős élet kolonca nehéz, (mindannyiunknak,  szolgálni Istennek és a Mammonnak, a testnek és a léleknek, bort inni, vizet prédikálni, lélek-őrlő!) kétségtelen, felkészülnek de, hiányzik belőlük a lelki erő, a hatalom - tisztelet a kivételnek.  Éppen ezért terméketlenek, a termés, a gyümölcs „silány”, a „nyáj rossz úton halad” Szőkefalva – üzenet a papoknak – 2001. 02. 11, talán ez a dátum nem azt jelzi – betegek a tagok, mert a fejjel is baj van?! Vajon ha az Oltáriszentség előtt „szülnék” meg, rendszeresen,  akkor milyen lenne? Nem szándékom kritizálni, senkit megbántani, de egy új Adventhez érkeztünk, a „rendkívüli, nagy   kegyelmek idejében” lényeges, hogy végre nagyon összeszedjük magunkat, mindannyian, papok és hívek egyaránt. Csak ezt kéri a Szűzanya, válaszoljunk, hittel, életünkkel!

Z Imre Áve Mária!

2014. december 14., vasárnap

Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által

Vértanúság


Szent Lúcia

Drága engesztelő testvéreim, azok közé a szentek közé tartozom, akik Krisztus szeretetéért vállaltak minden kínzatást, gyötrődést és a szenvedés megpróbáltatásait. Szeretném értésetekre adni, hogy abban a pillanatban, amikor meghozták elveszítésem döntését, hatalmas erőt és bátorságot kaptam a mi üdvözítő Urunktól, Jézus Krisztustól. Attól kezdve megszűnt bennem a félelem, mert Jézus jelenlétében éreztem magam. Egy percre sem voltam elhagyatott, inkább azokat sajnáltam és azokért imádkoztam, akik a kínzásokat végezték. Tudtam, hogy rövid időn belül jegyesem karjaiban lehetek valóságosan is. Amikor kileheltem a lelkem, azonnal Jézussal egyesültem. Sőt már a kínzások alatt elragadtatott a lelkem azért, hogy ne a testem, gyötrelmeit érzékeljem. Drága testvéreim, Jézus közületek is sokakat meghív a vértanúságra. Ne féljetek, bátorítalak, hogy tartsatok ki a végsőkig, mindhalálig. Mert akkor, ott azonnal a Mennybe kerültök.

2014. 12. 13. Anna Terézia
http://engesztelok.hu/lelkielet/885-vertanusag

2014. december 13., szombat

„Uram, pogányok törtek be örökségedbe, szent templomodat meggyalázták”

Útmutatás tanácstalan katolikusoknak

Ahogy már többször kifejtettem, szerintem a végső időkre megjósolt szenvedések, melyek a hűségesnek megmaradni akaró katolikusokra várnak, elsősorban nem fizikaik, hanem lelkiek lesznek. Ezekről a szenvedésekről szól a következő két levélrészlet: az első 2000-ből, a másik napjainkból származik. A helyzet 2000 óta nem hogy javult, de inkább rohamosan romlott a katolikusok számára. Ez a lelki szenvedés nem látványosan, nem nagy tömegek előtt zajlik, hanem a teljes magányban – ami jelentősen növeli mértékét –, következésképpen mások javára szóló gyümölcsei, ha vannak ilyenek egyáltalán, szintén nem látványos megtérésekből állnak, mint az ókor cirkuszaiban, nyilvános kivégzéseinél, és ezért se vigaszt, se bizonyosságot nem nyújthatnak. Ma jobban, mint valaha, szükség lenne egy hiteles vezetőre, aki egyfelől bíztatna, másfelől mindig, minden elágazásnál mutatná a helyes utat. A lelki szenvedés mértékét az is növeli, hogy a megmaradt kicsiny nyáj tagjai és a világ között napról napra mélyebb szakadék tátong, ami szinte emberfeletti hitet, meggyőződést követel arra, hogy elhiggyük, hogy a mi utunk a helyes. Hiszen akárhova nézünk, csak azt látjuk, hogy enélkül is „kiválóan” működik minden. Egy hasonlattal élve: miközben mi egy szál ingben és elemózsia nélkül gyalog haladunk a távolban levő célunk, örök üdvösségünk felé, mellettünk gyönyörű, gazdagon megrakott modern járművökön rohan el mindenki ugyanoda, és nekünk mégis hinnünk kell, hogy mi érünk oda biztosan, és nem ők. Ahhoz, hogy kitartsunk, hogy ne kéredzkedjünk fel egy száznegyvennel robogó kocsiba, azt is hinnünk kell, hogy a látszat ellenére, a mi utunk az egyedül helyes, az igaz, ez vezet egyedül Istenhez, és a többi valahol szakadékban végződik. Mindez nem arra szolgál, hogy másokat elítéljünk, hanem hogy erőnk legyen a kitartáshoz, ahhoz az úthoz, melyről hisszük, tudjuk, hogy Isten jelölte ki minden katolikus számára.
http://katolikus-honlap.hu/1402/zaby7.htm

2014. december 12., péntek

Fellay püspök áldotta meg a betlehemi jászlat az Európa Parlamentben

Az olasz EU-képviselő, Mario Bergezio meghívására és a francia Civitas Intézet kezdeményezésére Fellay püspök, az FSSPX rendfőnöke meglátogatta Brüsszelben az Európai Parlamentet, és megáldotta az ott felállított betlehemi jászlat.
A nagyméretű betlehemi jászol az épület központjában fekvő, a közönség számára is látogatható termek egyikében van felállítva. Az áldáshoz Franciaországból, Nagy-Britanniából, Görögországból, Portugáliából és Olaszországból küldött képviselők és hivatalnokok gyűltek egybe. Alain Escada, a francia Civitas Intézet elnöke beszédében arra figyelmeztetett, hogy a jászolban fekvő Jézus-gyermeknek az összes nép felett uralkodnia kellene, mivel minden hatalom Istentől származik. Beszédében idézte Szent X. Pius pápát, aki azt mondta: „A civilizációt nem kell többé kitalálni, ez eddig és ezután is a keresztény civilizáció, ez a katolikus társadalom. Pusztán arról van szó, hogy újra helyre kell állítani, és szünet nélkül meg kell újítani természetes és isteni alapjain.”
Fellay püspök beszédében ezeket mondta: „Ott, a jászolban, ott kezdődött minden. Ezért teljesen normális, hogy Európa irányítói tiszteletüket róják le annak az Istennek, aki az emberek közé jött, hogy megmentse őket. Ő, a királyok királya. Emlékezzünk ezért arra, amit Pie bíboros mondott: »Ha nem jött el Jézus Krisztus uralmának a pillanata, akkor az a pillanat sem jött el, hogy a kormányok fennmaradjanak.« E jászol megáldásával az Egyház e helyet a jó Isten kegyelméhez kapcsolja. Ez a kis hely egy szentelménnyé válik, és mindazoknak használ, aki ide jönnek, hogy belsőleg elmélkedjenek, összeszedjék gondolataikat.”
Fellay püspököt az FSSPX belga-holland disztriktjének vezetője, Pater Thierry Legrand kísérte el az Európa Parlament üléshelyére. Beszédében ennek a kezdeményezésnek a jelentőségét húzta alá, tekintettel arra a próbálkozásra, mellyel Franciaországban meg akarják akadályozni a betlehemi jászlak felállítását a nyilvános helyeken, és az ádventi és karácsonyi „népszokást” „téli akciókra” és „évvégi kezdeményezésekre” akarják átnevezni és átértékelni. [Mennyivel rosszabbak ezek az utóbbiak a „népszokás” kifejezéstől?]
(forrás: www.katholisches.info (pius.info-tól átvéve) – 2014. december 12.)

Fellay püspök enyhén szólva is meglepő ténykedését az antimodernista honlap is megemlítette egy cikkében. Most ebből a cikkből következnek az ide vonatkozó részletek.

Egyházi átalakulás gázpedállal és fékkel
3. A „Piusközösség” és a „szent egyház” közötti baráti kapcsolatok nem újak, ezt eddig is tudtuk. De azt a hírt mégis érdekesnek találtuk, miszerint a „Pius-rendfőnök”, Fellay püspök Alain Ascada, a Civitas, egy francia Tradi-Polit-Aktív-Egyesület elnökének közvetítésével és a pártnélküli EU-képviselő, Mario Borghezio meghívására december 9-én Brüsszelben az Európa Parlamentben megáldott egy betlehemi jászlat, amit ott az egyik teremben állítottak fel. …
Nos, eléggé furcsa, hogy pont a „Piusközösség” „rendfőnöke” köti össze az „egyház” nevében az Európa Parlamentet a „jó Isten kegyelmével” (amihez persze egy kicsit több kellene, mint egy betlehemi jászol megáldása). De még ennél is különösebb, hogy alig pár hete maga a „szent egyház” elöljárója, „Ferenc pápa” látogatott az Európa Parlamentbe, ahol hosszú beszédet mondott, melyben azt a figyelemreméltó bűvészmutatványt hajtotta végre, hogy egyetlen egyszer sem említette Urunk Jézus Krisztust. Ehelyett sok szó esett az „emberi méltóságról” és az „emberi jogokról”, és természetesen a bevándorlókról. Talán e két egymást szorosan követő eseményben már a Bergoglio-egyház és a „Piusközösség” közötti jövőbeli kooperáció mutatkozik meg. Bergoglio az istentelen területet fedi le, a „Piusközösség” a vallásosat. …
7. Összefoglalva: számunkra túl egyszerűnek és egysíkúnak tűnik, ha Bergogliot bal-jobb sémába sorolják be, és konzervatívokat gyilkoló progresszistának és a tradicionalisták rémének állítják be. Valójában Bergoglio egy agyafúrt dialektikus, aki reformjait jó modernista stílusban a különböző erők, „gázpedál” és „fék” párbeszédi váltakozásának segítségével akarja előrevinni, hogy ily módon biztosabban haladjon előre és ebbe a folyamatba minden oldalt bekapcsoljon. Eddig ez figyelemreméltó módon sikerült is neki. Az utolsó szinódus eredménye, ahol ugyan nem két-harmados többséggel, de abszolút többséggel még a „legvitatottabb” passzázsokat is megszavazták, impozáns bizonyíték erre.
Bergoglio egy interjúban ezt mondta: „Bár igaz, hogy a szinódus alatt különböző pozíciók alakultak ki, de ezek még az igazság keresésének stádiumában voltak. Azokért, akik nagyon határozottan kitartanak pozíciójuk mellett, imádkoznunk kell, hogy a Szentlélek átalakítsa őket.”
Bergoglio pont ezt az „átalakítást” akarja, ezt a „transzformációt”. Merevnek nem maradhat senki, se „balról”, se „jobbról”.
Bergoglio bizonyára nagyon jól el tudja képzelni, hogy ebbe a dialektikus „transzformációs-folyamatba” a „Piusközösség” „tradicionalistáit” is bevonja. Hiszen ezek máris ott tartanak, hogy a zsinati püspökökkel dialógust folytatnak [ebben állapodott meg Fellay püspök Müller bíborossal, és időközben el is kezdték ezeket a párbeszédeket], átalakulásuk tehát teljes gőzzel folyik, olyannyira, hogy már a gyökeresen szabadkőműves EU-Parlamentben is szívesen látott vendégek.
„Pater Jorge” kiválóan érti a dolgát. Talán egy napon Fellay „bíboros” kíséretében fellép az UNO előtt is, hogy ott az emberi méltóságról és emberi jogokról fecsegjen, miközben kísérője egy fenyőt – vagy inkább egy pálmát – megáldhat, hogy az UNO-t a „jó Isten kegyelméhez” kösse. Akkor beszélhetünk csak majd igazán egy tökéletesen sikerült „egyházi átalakulásról”.
(forrás: www.antimodernist.org/am – 2014. december 12.)

Akárki akármit is mond vagy ír Malachi Martinról, az 1996-ban megjelent könyvében (Windswept House, németül: Az utolsó pápa) írottak napjainkban szinte szóról szóra teljesednek be. Különösen, ha nem feledkezünk el arról, amit Fellay püspök az év elején mondott: „Ügyvédünket [nyilván Krah urat] fogadta Bergoglio, és elmesélte neki, hogy kétszer is elolvasta Lefebvre életrajzát.” – Pont erről ír Martin atya: vagyis azt mutatja be, hogyan készítik elő az eseményeket a háttérben az „egy-világ” tervezői.
(Lásd a honlap következő cikkét: Az emberek egy szervezett testülete egy összehangolt tervet ültetett a gyakorlatba)

Mitől félnek az egyházak és a KDNP?!

Az utóbbi napokban pár meglepő hír került napvilágra. Először is, hogy a Fidesz átírni készül az egyháztörvényt. Ez még nem meglepő, hiszen az egyháztörvényük elbukott Srasbourgban. A meglepő dolog, hogy egyházi vezetők elkezdtek tiltakozni ez ellen. Most meg a KDNP is. A hírekből az nem derül ki pontosan, hogy miért is tiltakoznak. Azt gondolná az ember, hogy a Fidesz a történelmi egyházak számára csak kedvező törvényt készíthet elő. Akkor miért tiltakoznak? A hírekben sok az érthetetlen rész, úgy tűnik, hogy az egyházak, és a KDNP lehet, hogy tudják, mi készül, de nem akarnak róla világosan beszélni.
Azt viszont lehet tudni, hogy a németekéhez hasonló rendszert készül bevezetni a Fidesz. Ezzel kapcsolatban a KDNP kifogását így fogalmazta meg az Index:
“Semjén szerint a német modell lényege, hogy az egyházakat az állam alrendszereiként fogja fel, és mint ilyen, nem független rendszereket finanszírozza. “
Bullshit. Szerintem nem ez az igazi bajuk. A német rendszer egyik nagyon fontos tulajdonsága, hogy amint azt leírtam, bár általában magas az egyházi adó, de ezt csak annak kell fizetnie, aki hívőnek vallja magát. Ennek az adónak Németországban is az a hatása, hogy egyre kevesebben vallják magukat hívőnek. Vagy azért, mert tényleg nem azok, vagy azért, mert ugyan hisznek az adott vallás tanaiban, de azért pénzt nem akarnak fizetni az egyházaknak.
A magyar egyházak joggal félnek attól, hogy egy ilyen finanszírozási rendszerben napvilágra kerülne az, hogy milyen sokan nem hisznek Magyarországon, illetve az, hogy esetleg hisznek, de az egyházat nem akarják támogatni. Vagy azért, mert nem gondolják méltónak rá, vagy pedig, mert úgymond spórolósak. Eddig ugyanis a hívők támogatásáról olyan adataink voltak, amelyek a keresztelkedések számán alapul, ez felül becsüli a hívők számát, illetve olyan adat,a mely a népszámláláson alapul, de még ez is felülbecsüli a hívők számát. Az egy százalékos felajánlások csökkenése mutatja, hogy azon hívők száma, akik ténylegesen adnának az adójukból az egyházaknak, igen alacsony. Egy olyan felajánlás, amely nem az adóból menne, hanem extra adó lenne – márpedig a német rendszer ilyen – még siralmasabb képet mutatna a hívők elkötelezettségéről.
Az egyház minden félelme ellenére ez egy igazságos törvény volna, ugyanis végre a hívek tartanák el az egyházakat. Azok tartanák el, akik kedvéért működnek. Azok, akik “hasznot” húznak belőle. És akárhogy is félnek az egyházak, hogy valami kiderülne, ami kiderülne, az csak az igazság lenne.
És az egyházak és a KDNP baja éppen ez, hogy egy igazságosabb törvény miatt az egyházak nem kapnának pénzeket agyba-főbe, támogatottságon felül, hanem csak annyit, amennyi a tényleges komoly támogatottságuk. Nem csalhatnak, nem lophatnak, nem hazudhatnak.
Az egészben csak az ad okot aggodalomra, hogy a hírek zavarosak, a német minta csak pletyka, nem tudjuk, mit tervez a Fidesz. Az, hogy pont a Fidesztől jönne egy igazságos egyháztörvény, amely kilőné az egyházakat eddigi kiváltságaikból, az meglepő fordulat lenne. Túl szép, hogy igaz legyen. Emiatt én még nem innék a medve bőrére. Ha ezt a törvényt megszavazzák, akkor is várható az, hogy a Fidesz azért fogja kézből etetni az egyházakat. Ahogy eddig is állandóan csurrant-cseppent nekik pár tíz milliárd plusszban. És lehet, hogy pont ez a célja: Orbán azt szeretné, ha az egyházak túlélése az ő alkalmi, személyes döntésén múlna. Azt szeretné, ha az egyházak függővé válnának tőle. Ez pedig elég nagy üröm az örömben.
(piroslapok)
Bal-Rad komm: A magyarországi egyházak – és kiváltképp a “történelmi” egyházak – a rendszerváltást követően az állam kegyenceivé váltak! Ez egészen egyszerűen pénznyeldévé alakította őket, amelybe százmilliárdok ellenére sem tudott elégséges apanázst ömleszteni egyetlen kormány sem. A Magyarországot évezrede fosztogató katolikus egyház mohóságához pedig már csak a zsidó hitközségek páratlan pénzéhsége hasonlítható!
A rendszerváltás óta eltelt időszak alatt legkevesebb EZER MILLIÁRD FORINTNYI KÖZVETLEN PÉNZÜGYI APANÁZSBAN részesültek a történelmi egyházak! Indokolatlanul magas politikai befolyásuk pedig egész egyszerűen az állam rendjét is veszélyezteti! Magyarországon ugyanis az egyházak és az állam gyakorlati szétválasztása helyett egyre inkább a sötét összefonódás tapasztalható, kéz – kezet mos alapon.
Az persze világosan látható, hogy a “nagyegyházak” amennyiben valóban csak a hívek által lehetnének fenntartva, le is húzhatnák a rolót! Alig egy év alatt!
Veszíteni egyáltalán nem veszítenénk ezzel!

2014. december 11., csütörtök

A Mazsihisszel karöltve távolíttatták el az egyházak Siklósi Beatrixot az MTVA vallási műsorainak éléről - nem felelt meg a filoszemitizmus követelményének

Alig nevezték ki Siklósi Beatrixot a közmédia vallási műsorainak élére, egyházi nyomásra máris visszahívják - értesült a csütörtöki Népszabadság.

Siklósi október 15-én lett a vallási, nemzetiségi, külhoni és kiemelt projektek főszerkesztője. A lap birtokába került tiltakozó levél szerint a nagy egyházak nemzeti elkötelezettséggel aligha "vádolható" vezetői igencsak felháborodtak a szakember kinevezésén, ezért fordultak Szabó László Zsolthoz, az MTVA vezérigazgatójához.

Az október 21-én kelt levelet Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke, Bölcskei Gusztáv református püspök, Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök és természetesen iránymutatójuk, Heisler András, a Mazsihisz elnöke is aláírta.

Az egyházi elöljárók "megdöbbentek" azon, hogy a sajtóból kellett értesülniük Siklósi kinevezésről, egyeztetésre még csak kísérlet sem történt - írták.

"Siklósi Beatrix (...) személyét elfogadhatatlannak tartjuk. Nyíltan kirekesztő és antiszemita megjegyzései, nyilatkozatai alkalmatlanná és hiteltelenné teszik az egyházi műsorok gondozására" - állt a levélben. Felkérték a vezérigazgatót, hogy azonnal vonja vissza a döntést, és kezdjen egyeztetést az egyházakkal.

Szabó László Zsolt hat nappal később válaszolt a levélre. Azt írta, sajnálja, hogy az egyházi vezetők a sajtóban megjelent támadásokat ismétlik. Megjegyezte, hogy Siklósi nemrég Erdő Pétertől vette át Ferenc pápa apostoli áldását.

A vezérigazgató ugyanakkor hajlott a konszenzusos megoldásra: önálló vallási szerkesztőség felállítására tett javaslatot, melynek vezetéséről egyeztetni szeretne az egyházakkal.

Siklósi Beatrix tehát már nem felel a vallási műsorokért, ugyanakkor a főszerkesztői posztját és többi feladatkörét megtarthatja.

A HVG, "magyarázatképpen" a zsidóbérenc egyházi vezetők aljas lépésére, megjegyzi: Siklósi kinevezésekor "sokan felidézték", hogy a 2000-es évek elején az újságíró meghívta David Irving "antiszemita történészt" az Éjjeli menedék című műsorába, amelynek szerkesztő-műsorvezetője volt. S ami még szörnyűbb: 2009-ben Horthy Miklós bevonulásának emléknapján kitüntetést vett át ifjabb Hegedűs Loránt "szélsőséges református lelkésztől", Tormay Cécile emléktáblájának avatásakor.

A zsidó lap korábban külön cikket is szentelt Siklósi Beatrix facebookos megosztásainak, melyekből a munkásságát nem ismerők számára is kitűnik, hogy valóban nem a felvásárlók szekértolója, mint Erdő Péterék. De kérdezzük mi: ehelyett nem a magyar nemzet iránti hűség kellene a "beszámítandó érték", az előremenetel egyik feltétele legyen a magyarok országában?

Nos, amíg maceszgombóc- és sóletzabáló, kóser pálinkát ivó Erdő Péterek, az országhódítók elleni fellépést Isten elleni bűnnek nevező Gáncs Péterek, a Jobbik félreszorításáról prédikáló, besúgó Bölcskei Gusztávok és a nemzetünknek a legtöbb kárt okozó zsidókat Isten ajándékainak tartó Orbán Viktorok kezében van a sorsunk, addig a kérdés költői marad...

Két példa a "bűnös" megosztások közül


(Kuruc.info - HVG - Népszabadság nyomán) Frissítés: íme, kik indították el a hadjáratot még október 22-én, kik mondják meg az egyházaknak, ki vállalható, és ki nem:

2014. december 10., szerda

A győztes Én leszek!

Kedves Testvéreim! Az öt első üzenetet teszem közé - saját személyes kiegészítéseimmel aktualizálva, zárójelben, dőltbetűkkel  - amelyeket a Kék könyv tartalmaz, vagyis Gobbi atya kapott a Szűzanyától éppen Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepein, időrendi sorrendben. Tehát szíves figyelmükbe ajánlom, megnyilatkozásaim, véleményem, nézőpontom, ahogyan előbbi írásomban (Hogyan tovább?) kifejtettem, esetenként nagyon eltér a Máriás Papi Mozgalom – Máriás Mozgalom „hivatalos” álláspontjától! Az Egyházunk és a Világ történelmi sorsfordulóhoz érkezett,  az események kibontakozása hangsúlyozottan igazolja,  vizsgáljatok meg mindent, jobban mint valaha, ha a végzetes tévedést el akarjuk kerülni, akkor nem valószínű, hogy a Mennyország, Új Paradicsom helyett a Pokolba kössünk ki. Nem eshetünk tévhitben, hogy az Úr Jézus ügyéért buzgólkodunk, és a valóságban a Sátán játékszerévé, eszközévé váltunk, ha: a gyümölcsök jók, épek, érettek, tiszták, kívül-belül!

1. A győztes Én leszek!
„Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás! Eljöttem az égből, fiaim, és Lourdes-ban (1858)  emlékeztettelek benneteket erre az igazságra, amelyről az Egyház nemrég hivatalosan nyilatkozott. (az Egyház kihirdette a dogmát 1854-ben – amelyet minden katolikusnak hinnie kellene – és az Isten igazolta négy évre rá, kiválasztott leánykája Bernadett által, és mintegy válaszul a nagy 1848-as - sátáni -  forradalmi eufóriára.)
Abban a kiváltságban van részem, hogy minden bűntől, még az eredeti bűntől is mentes vagyok, amelynek ti mindnyájan részesévé váltok fogantatástok pillanatában. Mentes vagyok a bűntől, mert a Szentháromság ebben az alázatos teremtményében akarta csorbítatlanul megvalósítani ragyogó tervét. Mentesen a bűntől, beteltem kegyelemmel, mert arra választattam, hogy az Ige Anyja legyek és arra rendeltettem, hogy nektek ajándékozzam Fiamat, Jézust. (és mivel Jézus a Második Isteni Személy, egylényegű az Atyával  – tehát Isten – így Mária Istenszülő, szintén Szűzanyánkkal kapcsolatos dogma!).
És Fiam, Jézus ajándékozott engem mindegyikőtöknek, mint igazi (égi) Anyátokat. Emiatt az én anyai feladatom veletek kapcsolatban, hogy saját szeplőtelenségembe öltöztesselek benneteket. Abból a bajból akarlak főleg kigyógyítani, amely igen elcsúfít benneteket, a bűnből.
Szeretett fiaim, Szeplőtelen Szívemnek szentelt papok: kezdettől fogva azt jövendölték rólam, hogy ellensége, ellenfele és legyőzője vagyok a Sátánnak, aki minden bűn atyja és első szerzője. Küldetésem az, hogy küzdjek a Sátánnal, és legyőzzem őt, hogy sarkammal széttiporjam fejét. Enyém volt a győzelem már kezdetben, amikor a Szentháromság engem, mint a biztos győzelem jelét mutatott be, abban a pillanatban, amelyben a bűn rabszolgaságába esett az egész emberiség. „Ellenkezést vetek közéd és az Asszony közé, a te ivadékod és az Ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, míg te sarka után leselkedsz”.
Enyém volt a győzelem, amikor „igenem” nyomán testé lett az Ige tiszta méhemben, és amikor Fiam, Jézus a Kálvárián feláldozta magát a kereszt oltárán. Teljes győzelmem valósult meg Őbenne, aki mindegyikőtöket megváltott. (de nem mindenki üdvözül, csak azok, akik teljesítik az Atya rájuk vonatkozó akaratát, közreműködnek kegyelmeivel, „sziklára építenek”. A Tízparancsolat életünk alaptörvénye, még a XXI század embere számára is, kivétel nélkül!).
Ezt a küzdelmemet  az Egyház földi vándorlásának hosszú évei alatt folytattam: legnagyobb győzelmeit különleges anyai segítségemnek köszönheti. (az 1989-es keleti kommunista tömb összeomlását is beleértve!).
De amikor az elmúlt században  Ellenfelem oda akarta vetni elém a kihívás kesztyűjét, és küzdelmet akart indítani ellenem, (a bemelegítés 1789-ben volt a Francia forradalommal, majd jött az edzés, 1848-ban) az ateizmus tévedésén keresztül, az egész emberiséget bűnre akarta csábítani és félrevezetni, eljöttem az égből és megjelentem a földön mint a Szeplőtelen, hogy megerősítselek benneteket, mivel elsősorban az a feladatom, hogy küzdjek a gonosz lélek ellen, és legyőzzem őt.
És ebben a században, amikor az ateizmus nagyhatalommá szerveződött az egész világ meghódítására és Egyházam teljes tönkretételére, (a meccs – 1917-ben -  a Nagy Októberi Szocialista Forradalom), ismét megjelentem az égből, hogy megmondjam, ne féljetek, mert ebben a rettentő küzdelemben a győztes Én leszek: „Végül Szeplőtelen Szívem fog diadalmaskodni!”
Szegény fiaim, titeket sújt leginkább az a küzdelem, amely főleg köztem, és Ellenfelem, az őskígyó, a Sátán között folyik, aki a csábító, és minden rossz szerzője. Emiatt hívtalak meg anyaként mielőtt a harcot meghirdetném, hogy biztos menedéket keressetek magatoknak. Meneküljetek Hozzám, bízzátok magatokat teljesen Szívemre! Értsétek meg fiaim, hogy miért az én Szeplőtelen Szívem a legnagyobb ajándék, amelyet a mennyei Atya felajánl.
Szeplőtelen Szívem a ti legbiztosabb menedéketek, és a megmenekülés eszköze, amelyet ebben az időben Isten az Egyház és az emberiség részére ad. Szívem rendkívüli beavatkozása ez a Mű, (a Máriás Papi Mozgalom és a Máriás Mozgalom), amelyet most hozok létre Egyházamban, hogy minden papot, minden szeretett fiamat meghívjam, meneküljön Hozzám!
Nem látjátok, mennyire behatolt már a Sátán az Egyház belsejébe? (a bárányhoz hasonló, szárazföldi kétszarvú vadállat az egyházi szabadkőművesek által, bíborosok, püspökök, papok, teológusok, stb., le egészen a hívekig,   akik  megalkudtak a világ szellemével, a jólét, kényelem  kereséssel  és szolgálatába álltak, élükön Bergoglioval.)  Mennyire megtéveszti, megrontja és magához ragadja sok szegény papfiamat? (és a rájuk bízott nyájnak sem kegyelmez!)
Ez tehát az az óra, amelyben Én is személyesen közbelépek! (Hogyan teszi ezt a Szűzanya? Választott eszközein, rajtunk keresztül, akik nyíltan kiállunk és vállaljuk a küzdelmet, a harcot, az Úr Jézus és a Szűzanya seregében!)
Felszólítalak titeket a bizalomra, a teljes Rámhagyatkozásra, és hogy mindnyájan ajánljátok fel magatokat Szeplőtelen Szívemnek. Felfedtem előttetek tervemet, elmondtam nektek, mely fegyvereket választottam erre a harcra! Most fiaim, megerősítem kijelentésemet, hogy egyedül Én leszek a győztes (...)!” (K k. 1975. 12. 8.).

2. Veletek van a Szeplőtelen!
Szeplőtelen Anyátok vagyok. Emeljétek tekinteteteket ma a világ minden tájáról Énrám, és szemléljetek abban a dicsőségben, ahová különleges kiváltság folytán helyezett a Szentháromság. Sohasem ismertem a bűnt! Fiam, Jézus így akarta bennem felragyogtatni megváltásának első és legszebb gyümölcsét! (ez hitigazság, és az is marad mindörökre, még akkor is ha sokaknak, beleértve a  protestánsokat is  botrány, mert nincs benne a Szentírásban.)
Ahogy az Ő vére lehetővé teszi számotokra, hogy a bűn minden szeplőjétől megtisztuljatok, úgy adta meg számomra a kiváltságot, hogy fogantatásom első pillanatától kezdve mentes maradtam a bűn érintésétől. „Egészen szépnek” akart engem, hogy méltó kaput találjon bennem és eljusson hozzátok. (tehát aki az Úr Jézushoz a legbiztosabb úton akar eljutni, az nem kerülheti ki az Ő édesanyját. Igaz, hogy a gonosz lélek minden szemetet, kacatot – érvet, okoskodást -  összehord erre az ösvényre, hogy eltorlaszolja, de aki átlépi személyes korlátit, előítéleteit,  a kegyelem segítségével,  az előbb- utóbb rájön, ha az Atya a Szent Szűzre merte bízni Szent Fiát, akkor „én” a kis senki, a nyomorult bűnös,   miért ne merjem magamat Rá bízni?)
Szeretett fiaim, (lányaim), engedjétek, hogy mindinkább égi Édesanyátok vezessen, hogyha segítségével meg akartok szabadulni a bűntől. Számotokra a bűn az az igazi rossz, amely tönkreteszi Fiam, Jézus képét, pedig ennek kell mindannyitokban visszatükröződnie. Ez az a nap, amikor hozzátok közeledem, és azt mondom nektek: „Ne féljetek, semmitől ne rettegjetek, mert mellettetek van Szeplőtelen Anyátok!” (még akkor sem lesz  miért rettegjünk, aggódjunk, amikor majd ránk szakad egyik percről a másikra a rettenetes véres üldözés, Fatimai titok - éppen azok kezétől, akik már „Mózes” vagyis a Vatikán és a politikai bársony székeikben ülnek. Ellenkezőleg, imádkozzunk értük, hogy ébredjenek fel idejében, hogy rossz oldalon küzdenek, legalább a Nagyfigyelmeztetéskor ne szalasszák el az esélyüket a megtérésre, hogy üdvözüljenek.)
Megmutattam nektek a célt, ahová vezetni kívánlak.  Kijelöltem számotokra az utat. A világ minden tájáról meghívtalak, és Szeplőtelen Szívembe zártalak benneteket. Azt is megjövendöltem nektek, aminek be kell következnie. (több alkalommal, La Salette, Fatima, Kék könyv, bekövetkezett: két „pápánk” van, a hitelest fondorlatosan eltávolították, két Egyház, Igaz lefejezve, Hamis megkoronázva, tehát elérkeztünk az utolsó szakaszhoz, fellépett a Hamis Próféta, következik az Antikrisztus felléptetése, valóságos Sátáni mestermű a Vatikáni puccs!) Most, ezen a napon felszólítalak benneteket, hogy teljesen bízzátok magatokat reám, félelem nélkül és aggodalom nélkül!
Hogyha megmondtam nektek, hogy Szeplőtelen Szívemből árad rátok a fény a legnagyobb sötétségben, ezzel tudtotokra akartam adni, hogy a döntő pillanatokban Én magam adok nektek tanácsot mindenben! (de vigyázat, ez nem azt jelenti, hogy mindannyiunknak Mária jelenésekben lesz részünk, sőt, nem is lesz szükség. Szűzanyánk is ismeri övéit, és hűséges gyermekei is felismerik Anyukájuk hangját!) Megmondom, kit kövessetek, hogy hűségesek maradjatok Fiam, Jézus helytartójához és Egyházamhoz. (a hiteles helytartó: XVI. Benedek emeritus pápa, haláláig, az Igaz Egyház az, amely megőrzi, megvédi és sértetlenül továbbítja a Krisztusi hitet, tanítást, különös hangsúllyal az Oltáriszentséget, szentségeket.)
Megerősítelek abban, amit hirdetnetek kell, hogy megmaradjatok az Igazságban! Megmutatom, kitől kell félnetek, és melyik úton járhattok, hogy elkerüljétek a veszélyt. (óvakodjatok a farizeusok kovászaitól, mondta a Mester tanítványainak akkor, máma a Szűzanya és a Jelenések könyve arra figyelmeztet, óvakodjunk a báránybőrbe bújt ragadozó farkasoktól, vagyis az egyházi szabadkőművesek tanításaitól, újításaiktól, reformjaiktól és Hamis Egyházuktól!)
Azok számára, akiket a Kálváriára vezetek, hogy ott feláldozásra kerüljenek, Én magam készítek elő mindent! (és ezt a szó teljes jelentésének értelmében kell venni,  ahogyan a Fatimai titokban le van írva, a Szentatya felér a Kálváriára és ottan, a kereszt tövében ölik meg, és püspököket, papokat és különféle rendű és rangú híveket, a Nagyfigyelmeztetés után, - „tükör előtt elvonulnak” - nem szimbolikusan. Sajnos még a magyar MPM hivatalos irányvonala is tévesen az utóbbi mellett tört lándzsát, lásd a Mária Kora cikkeit, hogy meddig, majd kiderül, annak ellenére, hogy Gobbi atya is hangsúlyozta, még hátra van a véres üldözés!)
Én vagyok a Szeplőtelen és veletek vagyok: tisztulásotok e pillanataiban rendkívüli módon fogom magamat megismertetni, mert nagy a harc, (a lelkekért, a Szűzanya segítségünkkel az Úr Jézus, a Mennyország, az Új Paradicsom  számára akar minél többet megmenteni, a Szentháromság dicsőségére.  A Sátán és csatlósai a Pokol számára akarnak minél többet magukkal vinni!) amelyet a Sátán ellen, a bűn ellen és a gonoszság egész nagy hadserege ellen kell megvívnunk (...).” (K. k. 1977. 12. 8.)

3. Az Egyház Anyja!
„Én vagyok a Szeplőtelen fogantatás. Egészen szép Anyátok vagyok, szeretett fiaim. Ezen a napon visszatükröződik bennem a Szentháromság tiszta fénye, hogy általam énekelhesse Isten legnagyobb dicséretét, az angyalok és a szentek kórusával együtt az egész mennyország. Az egész Egyház is végtelen reménységgel tekint Szeplőtelen Anyjára.
Az  Egyház Anyja vagyok!
(sajnos, ehhez az igazi, egész Egyházhoz nem tudnak tartozni, csatlakozni a protestáns felekezetek, mert Ők, máma, a „nagy reformátorok” tévedései miatt, amelyek alapjában véve burkolt lázadások voltak , önmagukat kizárták ebből a misztériumból, tehát a kegyelemtáruk amelyből töltekezhetnének nagyon beszűkült. Gyertyafénynél bukdácsolnak az „atomkorszak” kellős közepén.   Elfogadtak egy más – felhígított - hitet, tanítást, amely elutasította a Szűzanyát szerepével együtt, az Oltáriszentséget, a Szentgyónást, a pápaságot, a felszentelt papságot, a szentek és angyalok  szerepét stb. és emiatt elveszítették az igaz hitet, a helyes utat, ösvényt is, valójában már csak részigazságokat mondhatnak magukénak. Boldog az a felekezethez tartozó testvérünk, aki felismerte ezeket a tényeket, és törekszik megnyílni, a teljes Igazság felé, ők már az első fecskék, akik ráéreztek a lényegre, hogy hamarosan megérik az idő, hogy egy Akol legyen és egy Pásztor! De ehhez be kell ismerni a tévedést és kiigazítani ami téves! )
Szeplőtelen Szívemből ma a szeret és a kegyelem fénysugarai áradnak fiaimra: a pápára, a püspökökre, a papokra, a szerzetesekre, minden hívőre. Nagy bizalmatok legyen Szeplőtelen Anyátok különleges gondoskodása iránt. Olyan gyöngéden tekintek rátok ahogy az anya néz gyermekeire, akik betegségük miatt igen rászorulnak.
A bűn a ti igazi bajotok. Örök halálba (amely nem megsemmisülés) viszi minden nap sok szegény gyermekemet... (vagyis a Pokolba, örökre, ez olyan Igazság, amely sokakat letaglóz. Azzal, hogy máma sokan  tagadják, kezdve a Jehova Tanúival, egészen a lélekvándorlás tanainak hirdetőiig,  vagy elutasítják az ördög létével együtt, sajnos még katolikus papok, teológusok is, önmagukat csapják be, és a fizikai – testi - haláluk pillanatában szembesülnek a szörnyű tévedésükkel. Fájdalmas valóság, hogy máma az emberek nagy része lelkileg halott, de erről fogalmuk sincs, csak azt érzik, sejtik, hogy valami nincs rendben legbelül.)
A bűn az, ami szeretett leányom, az Egyház arcát elcsúfítja, (a mi aprónak vélt egyénenkénti személyes bűneink, langyosságunk, közömbösségünk miatt), akit tündöklőnek szeretnék látni, ránc nélkül és egészen szépnek, (mint  kezdetben volt), Anyja példájára. Ma úgy elterjedt a bűn, mint valamely súlyos vész és a ragály erejével sok szegény gyermekemet taszította a legmélyebb sötétségbe. A szenvedés ideje ez az Egyház számára, mert a hűtlenség elterjedt, és a világ szellemével való megalkuvás megtévesztett egyeseket azok közül, akinek nagy a felelősségük. (élükön egyes bíborosokkal, püspökökkel, papokkal, teológusokkal, akik az egyházi szabadkőművesség gerincét képezik).
Az Egyház Szeplőtelen Anyja vagyok!
Anyaként magam siettem (az Egyház) segítségére azok révén, aki válaszoltak sürgető felszólításomra, hogy küzdjenek a bűn ellen, (világosan, határozottan, bátran feltárva, egyértelműen nevén nevezve), imádkozzanak, szenvedjenek, szeressenek és engeszteljenek. (tehát nem kerülgető szavakkal, kétértelműen, részigazságokkal manipulálva!).
Általuk meg tudom gyógyítani sok beteg gyermekemet, és újból igazi szeretetre tudom indítani őket Jézus iránt, aki tőlem született minden ember üdvére. (Drága, nagyon szeretett beteg Testvéreim! Íme a hiteles diagnózis, és hiteles recept! Tőletek függ, hogy elfogadjátok, vagy nem, szembesülni kell a fájdalmas valósággal, ha meg akartok gyógyulni, ingyen, kegyelemből, az Úr Jézus végtelen áldozata érdemeiért. A kuruzslók, guruk, szellemidézők, rejtett energiák stb. mind megannyi démoni megkötözöttséghez vezet, amely sok esetben tragédiával végződik, végállomása a Pokol!) Sokan vannak mindennap, akik igennel válaszolnak, különösen szeretett papjaim közül!
Az Egyház győzelmes Anyja vagyok!
Papjaim serege által már megkezdtem győzelmes munkálkodásomat, ez ragyogtatja fel az egész világon Szeplőtelen Szívemet. Az irgalmasság és a megbocsátás diadala lesz ez. (nem a bosszúállásé, de ennek érdekében szükséges a nagyon mély és őszinte bűnbánat, beismerni a tévedést, szembesülés az Igazsággal és alázatos meghódolás, - „szükség néktek újonnan születnetek” elv szerint - minden gőgnek, kevélységnek, önteltségnek, hatalomvágynak, hírnévnek gyökerét kiirtva, kezdve rajtunk egészen politikusainkkal befejezve. Nem a ’89-es „köpönyegforgató” úgynevezett „Rendszerváltás” mintájára. Az akkor volt, de nem kérünk többé belőle. Átmenetnek, tanulságként megfelelt, de a 25 év, negyed század végéhez értünk. Boldog az, aki ezt megérti,  az ajándékba kapott időt jól használta, a hangsúlyt a lelkiekre tette,   és ezen az úton akar jövőt építeni, pontosabban felkészülni a Második, dicsőséges eljövetelre.)
Összegyűjtöm jó és engedelmes fiaimat, hogy velem együtt felépítsék azt, amit a gonosz lélek és követői leromboltak. ( elsősorban a lelkekben, az Egyházban és a világban, ahogyan Grignon Szt. Lajos a Tökéletes Mária tisztelet című könyvében leírta.) Így kezdődött meg már az Egyház és a világ megújulása. Mivel a lárma nem illik égi Édesanyátok cselekedeteihez, azért csendben történik, rejtekben és alázatban. De minden múló nappal világosabbá válik és teljesebbé. Minél több fiam (és leányom) válaszol Szeplőtelen Édesanyja szerető meghívására, annál inkább megrövidül a küzdelem ideje, és sietteti a nagy győzelem óráját! Ezért ma megáldok minden papot, aki a világ minden táján szétszóródva él, aki felelve meghívásomra szeretetem tervének részese lett!” (K. k. 1978. 12. 8.)
Már a Vatikánban levő hűséges bíborosok is kezdtek feleszmélni, Bergoglió eretnek megnyilatkozásai miatt, igaz, hogy „konzervatívoknak” bélyegzi őket a média, de ez nem változtat a lényegen. A végső Harc elkezdődött a két tábor között, és a színfalak mögül hamarosan belépik személyes mindennapi életünkbe is.

4. Mindenki Édesanyja!
„Ma ráterítem szeplőtelen palástomat az egész földre, és anyai gyengédséggel tekintek mindannyiótokra. Itt vagy ma egy igen nagy világrész kicsi népénél. (Douala – Kamerun). Mennyi szegénységgel, mennyi egyszerűséggel, mennyi jósággal találkoztál mindenütt! (ennek ellentéte a „fejlett” nyugati világ fényűzése, tobzódása, önzése, önimádata a tudomány, technika bűvkörében!)
Megszerettettem veled e testvéreidet Jézus Szívének és az én anyai Szívemnek dobbanásával. Találkoztál sok szeretett fiammal és leányommal, akik egész életüket áldozatok és lemondások között töltötték, hogy elhozzák erre a földre az Evangélium üzenetét. És segítségükkel hányan léptek be az Egyházba, hogy az egyetlen akolhoz tartozzanak és annak egyetlen Pásztorához!
(Világos, egyértelmű tiszta beszéd, határozott kijelentés a Szűzanya szájából. Ez a teljes Igazság, a kimagyarázkodás, a mellébeszélés önámítás, önigazolás, ez pedig zsákutcába vezet. A gubanc máma az, hogy ennek az Egyetlen Akolnak hiteles Pásztorát fondorlatos módon lemondásra kényszeríttették, és a hiteles, évezredes Tanítását szintén fondorlatos módon „logikusnak tűnő csillogó észérvekkel” megkérdőjelezték éppen „belülről” az egyházi szabadkőművesség, egyszóval a modernisták. Rájuk vonatkoztatva jegyzi meg az apostol, „közülünk kerültek ki”, - ők is az Atya gyermekei, teremtményei -  de nem hozzánk és az Úrhoz – tanításához ragaszkodtak  – tartoztak. Hogy miért? Mert valami mást vártak saját értelmi képességük, elképzelésük szerint, mint amit, és ahogyan az Úr – a Messiás – cselekedet,  ígért, adott, tanított! Más szóval, nem tudták bensőleg átélni, feldolgozni, megérteni, hogy a régi, ó embernek, meg kell halnia, sőt, hagyni kell meghalni – ez fájdalommal jár, vállalni kell és lehet az Úr Jézussal – ahhoz, hogy megszülethessen az új, lelki ember a Mennyország számára, Isten dicsőségére! Ez volt Nikodémus dilemmája is a Mester kijelentése miatt: „szükség néktek újonnan születnetek!” Hogyan? Máma, a XXI. Század katolikus keresztényei  számára is,  ez már sokak valóságos „gordiuszi csomó”-ja lett, - egy szokás, hagyomány, amelybe beleszületett - ezért torzult el az Egyház arca, a bűn miatt. Tulajdonképpen nagyon egyszerű a megoldás, a Jn 3, 1-21 verseiben a válasz, nemcsak Nikodémusnak, hanem minden kor kereső embere számára.  Aki be akar menni az Isten országába, el kell fogadnia – muszáj – feltétel, és kibújók nélkül – hittel – az Isten Fia által kinyilatkoztatott Tanítást, Igazságot, és a szerint kell éljen, tőle telhetően – ezt jelenti a víz, vagyis a keresztség. Az értelem, logikai okoskodás meg kell hódoljon a kinyilatkoztató Isten Fia tekintélye előtt, ez hitben történik, a többit elvégzi a Harmadik Isteni személy, a Szentlélek. Ez idősebb korban nehezebb, feladni egy kiforrott téves világnézetet, Nikodémusnak sem volt könnyű, de a tét nagy, Mennyország vagy Pokol – örökre!  Ne feledjük a lényeget:  a Gonosz mindig ugyanazzal a megtévesztő módszerekkel dolgozik az Igazság ellen, csak a megnevezése, a csomagolást igazítja a kor szokásai, igényei, elvárása szerint. Eszközeit – az adott kor emberei közül tudja csapdájába, becsalogatni – Júdás, Annás, Kaifás, a farizeusok, stb.  esetei nagyon jól igazolják, feltárják, mintegy iránytűként.  De minden kornak megvoltak, megvannak a hiteles Mózesei, prófétái, apostolai  is!).
Nézz körül, milyen nagyszerű tavasz készülődik! Közülük sokan vannak még a pogányság tévedésében, vagy más vallásokhoz tartoznak. Ezek nem azonosak az igaz vallással, amelyet Jézus, az Atya örök Igéje nyilatkoztatott ki nektek. Erre Szeretete Lelkében akar elvezetni benneteket. Ezek az emberek is rászorulnak, hogy az égi Édesanya Jézussal együtt elvezesse őket az igazság teljességére, mialatt én már ma Szeplőtelen Szívembe zárom mindannyiukat.
Mindenkinek Édesanyja vagyok!
Főleg azoké, akik a legtávolabb vannak és még sötétségben járnak. Anyja vagyok különösképpen a legszegényebbeknek, a legegyszerűbbeknek, a legelhagyatottabbaknak, a legvédtelenebbeknek. És ma, Szeplőtelen Fogantatásom ünnepén azt kívántam, hogy légy itt imádságban, összeszedettségben, szenvedésben és mindenütt tarts velem cenákulumokat, légy anyai szeretetem és rendkívüli vonzalmam kifejezője minden gyermekem iránt.
Így itt is elérkezik mindennap Szeplőtelen Szívem diadala, mialatt egyre inkább kiárad a szívekbe és a lelkekbe Jézus uralma, és Ő elviszi nekik a béke, a szeretet és az öröm jelét. Megáldalak ma a pápával, első szeretett fiammal együtt, és megáldom minden gyermekemet, akik e nagy afrikai kontinensen élnek”. (K. k. 1979. 12. 8.)

5. A  nagy irgalmasság!
Szeretett fiaim, ma mindannyitokat szeplőtelen palástom alá gyűjtelek. Ez a pajzs, amellyel betakarlak, hogy minden támadástól megvédjelek benneteket abban a nagy küzdelemben, amelyre összehívlak. Ezt az erős pajzsot kell magatokra öltenetek, melyet védelmetekre és megszentelésetekre ajándékozok nektek. Milyen sok kelepcét állít ma Ellenfelem, aki látszólag elérte általános támadása csúcspontját. Igyekszik minden módon és a legravaszabb eszközökkel elcsábítani benneteket, megtámadja lelketeket, megsebez a bűnnel és ily módon eltávolít Jézustól, aki egyedüli Üdvözítőtök.
Az egész emberiséget megfertőzte ez a láthatatlan méreg, és már igen rászorul, hogy Jézus irgalmas szeretete meggyógyítsa. Jézus rendkívüli módon fog előttetek megnyilvánulni, Szeplőtelen Édesanyátok beavatkozása által.
Az a fegyver, amelyet nektek a harcra adok, az a lánc, mely Szívemhez köt benneteket: a szent rózsafüzér. Szeretett fiaim, gyakran imádkozzátok, mert egyedül Szeplőtelen Szívembe gyűjtött papi imátok az, amivel a jelenlegi időkben megindíthatjuk, szinte megnyilvánulásra késztethetjük az Úr nagy irgalmasságát. (a szent rózsafüzér, a hagyományos, most már négy tizedes Szentolvasó, az Örvendetes, Világosság, Fájdalmas és Dicsőséges, vagyis a teljes rózsafüzér, megfelelő titkokkal, napi elimádkozása, nyugodtan, figyelmesen, áhítattal, összeszedetten, bizalommal, hűséggel, lehetőleg elmélkedve, elvégezendő a családban. Nélkülözhetetlen, mert különben nem lehet kivédeni azt a borzasztó támadást, kísértést, amelyet a gonosz zúdít ránk, akik csatlakoztunk tudatosan a Szűzanya seregéhez.)
Abban az órában, amikor látszólag minden elveszett, (-nek, legyőzöttnek, megsemmisültnek fog tűnni, mint az Úr Jézus a kereszten), mindent megment az Atya irgalmas szeretete, ami Jézus eucharisztikus Szívének legnagyobb megnyilatkozása által válik láthatóvá. (megtapasztalhatóvá, valószínű a Nagyfigyelmeztesés lesz)
A zászló, amely alatt összegyűjtelek, a megfeszített Jézus zászlaja, (vagyis a kereszt), ezt kell felmutatnotok, mivel a ti romlott nemzedéketek számára sincs másban üdvösség, csak Jézus keresztjében!
Egyik kezetekben a rózsafüzérrel, a másikban a Megfeszített zászlajával harcoltok ti már a csata végső szakaszában! (mert a teljes rózsafüzér nem más, mint a „hiteles” megélt Evangélium! Egy picit bővebben majd befejezésként kitérek rá.) Anyai beavatkozásomért első szeretett fiam,
(XVI. Benedek pápánk nagyon szorult helyzetében, biztosan megtette, várt, és csak utána hozta meg döntését, lemondását, persze, ismerve a teljes Fatimai titok tartalmát. Nem véletlen, hogy pápasága kezdetén már kérte, imádkozzunk érte, hogy küzdeni tudjon a „farkasokkal”, vagyis az egyházi szabadkőművesekkel, hogy ne váljék eszközeikké.),
a pápa is erősen esdekelt bizalomteljes imájában, és Isten irgalmáért könyörgött számotokra. (hogy meg ne botránkozzunk döntésén, legyünk megértők, amiért a teljes Igazságot nem tárhatja fel Ő szentsége sem, várjunk türelmesen amikor magukban az eseményekben feltárulnak teljes valóságukban a dolgok, mert majdnem „hihetetlen” ez a kőkemény valóság. Nem hagyta cserben az Egyház több oldalról  erősen meglékelt,  süllyedő hajóját, ellenkezőleg, hűséges kapitányaként felismerte:  hogy a saját és a hűségesei  erejét is messze meghaladó túlerővel, kegyetlen kalózok hordájának kell átengednie a kormányt, modern szóval, a legprofibb, legaljasabb „terroristák” elitjével szemben tehetetlen; hogy ez az összecsapás számára, számunkra, vereséggel végződött, mert megengedte az Isten, „hogy sokaknak kiderüljenek a tikos gondolatai”, Lk 2, 35b. Szándékai, cselekedetei, vagyis elérkeztünk a színvallás idejéhez. Szentatyánk magasra emelte a megfeszített Jézus zászlaját. Más szóval, Mestere példáját követve, engedte, hogy ellenségei felszegezzék a keresztre, de az Igazságot nem tagadta meg, nem vált Júdássá, azaz árulóvá! )
Hatalmas kiáltása (fájdalmas szenvedése, megaláztatása) felhatolt az égig, és megindította anyai Szívemet, hogy siettessem a győzelem idejét (...). Ezért ma seregembe gyűjtelek benneteket, és nektek ajándékozom a pajzsot, a fegyvert és a zászlót a küzdelemre. Mind megerősítelek és megáldalak titeket”. (K. k. 1980. 12. 8.)
Tehát a pajzsunk: Szűzanyánk Szeplőtelen Palástja! Fegyverünk az imádság: a teljes Szentolvasó! És a zászlónk: a kereszt!

Befejezésként idézek két könyvből:
SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL az ELŐSZÓT.
„Gyakran kérnek meg, hogy ajánljak olyan szabadító imákat ( a gonosz, ördögi befolyások, betegségek vagy szenvedések ellen), amelyek mindenki, papok és világiak számára elérhetők, illetve amelyekhez nincs szükség valamiféle jóváhagyásra.
Mindenekelőtt szeretném kijelenteni, természetesen, a szentségek és Isten Igéje bizonnyal hatásosabb a mi személyes imáinknál. Ezenkívül emlékezzünk rá, hogy amikor az Úrhoz fordulunk, a legfontosabb és az Evangélium által leginkább hangsúlyozott erény mindig a hit marad.
A gyakorlat kézzelfoghatóvá tette számomra, hogy az Úr szabadító jelenléte befogadásának fontossági és hatásbeli sorrendje a következő:
1. A SZENTGYÓNÁS. Ez a szentség, amely közvetlenül a lelkeknek a Sátán karjaiból való kiszabadítására irányul; magába foglalja a szívbéli megbocsátást: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is...”
2. A SZENTMISE.
3. A SZENTÁLDOZÁS
4. SZENTSÉGIMÁDÁS
5. A BIBLIAI ÉS LITURGIKUS IMÁDSÁGOK: a Szentírás zsoltárai és énekei, a Hitvallás, a Dicsőség, a Szent vagy ...
6. A RÓZSAFÜZÉR és a közös hagyomány által leginkább javallott imádságok.
E könyvben javasolt imádságok hatékonysága csak ezen általános fogalmak fényében értékelhető helyesen és a maga helyén, ugyanis nem automatikus  vagy mágikus okokra vezethető vissza, hanem arra a hitre, amellyel alázattal fordulunk az Atyához, a Szent Szűzhöz, az angyalokhoz és a szentekhez. Don Gabriele Amorth
Tájékoztatásként: ez a könyvecske megjelent 2004 –ben, az IHTYS Kiadónál, Nagyváradon, az Imprimaturt az akkori püspök atya Joseph Tempfli adta meg. Teológiailag lektorálta P. Selymes József

Személyes tapasztalatomból: én is voltam célpontja rontásnak, már gyerekkoromban, nálunk úgy mondták, meg gurucsaltak. Egy szerencsétlen vénasszony a falunkból. Szentségimádás alatt a templomban is volt részem  incidensben, ismeretlen, valóságos személy támadt rám, hogy hagyjam abba, távozzak a szentségimádásról, ne gyötörjem őt. Meglepődtem, nem tudtam hová tegyem, a szentségimádásra az Úr Jézus hívott belső sugallat által, hogy ajánljam fel azokért a lelkekért, akiket a démonok próbálnak behálózni. Természetesen, figyelmen kívül hagytam, - bocsánat, biztosan összetévesztett valakivel, - és folytattam az Oltáriszentség imádást még buzgóbban, az Úrra bízva még azt a szerencsétlent is. Akik komolyabban érdekeltek, próbálják beszerezni a könyvecskét, készüljenek fel egy alapos, jó szentgyónásra,  és fel a fejjel, van szabadulás a bilincsekből, Jézus Krisztus hatalma előtt meghódolni kényszerül a Pokol minden fajzata, Luciferrel az élen.

A TÖKÉLETES MÁRIA-TISZTELET Momforti Szent Grignon Lajos, Pax Kiadó Esztergom
Csak rövid, tömör részleteket idézek a fönti üzenetek lényegének alátámasztása, megvilágítása céljából.

Maria Gratiarum Mediatrix

„Szűz Mária általános kegyelmi közvetítésének tana két igazságot foglal magába: 1. hogy Szűz Mária az összes kegyelmek megszerzésében közreműködött! 2.hogy a kegyelmek kiosztásában Isten minden kegyelmet Szűz Mária közbenjárására juttat az embereknek. Ez utóbbi egyértelmű azzal, hogy Isten Szűz Máriára bízta az összes kegyelmek kiosztását!
Ami Szűz Mária közbenjárását illeti, katolikus dogma, hogy a boldogságos Szűz értünk Istennél közbenjár, és ebben a minőségben mérhetetlenül felülmúlja az összes szenteket. (6. oldal)
Szűz Mária függésben Krisztustól és Istentől, Jézus Krisztus érdemére való tekintettel nyert különös kiváltság által a mi közvetítőnk és közbenjárónk szentséges Fiánál és Istennél. Ez a kiváltsága azonban Istenanyai hivatásában gyökerezik. (7. o.)
Amint Isten az egyéni üdvözülést is az ember szabad akaratának közreműködésétől teszi függővé, úgy az egész emberi nem megváltását sem akarta az ember szabad hozzájárulása nélkül eszközölni. Ebben a hozzájárulásban Szűz Mária helyettesítette és képviselte az egész emberi nemet. .. méltányos dolog, hogy Isten a Krisztus által szerzett kegyelmek kiosztását is Őrá bízza! (8. o.)
Szűz Mária még többet tett. Saját testéből és véréből szolgáltatta az áldozati bárányt a világ megváltására, Ő adta Krisztus emberi testét, ... Ő ápolta, gondozta, táplálta, nevelte fel a bárányt, hogy képes legyen feláldozni magát az emberek üdvösségéért. És mindezt áldozati szellemben, Krisztus áldozatának előrelátásával és Vele való egyesülésben tette! (9. o.)
Krisztus Jog szerint a mi közbenjárónk az Atyánál és az összes kegyelmek jog szerinti kiosztója, Szűz Mária pedig Tőle való függésben és Neki való alárendeltségben méltányosság és kegyelmi kiváltság szerint. Krisztus szoros értelemben vett áldozattal váltotta meg a világot. Szűz Mária lelki áldozatával kísérte Krisztus áldozatát! (10. o.)
Szűz Mária ezt az Ő kegyelemközvetítői szerepét már itt a földön kezdte gyakorolni. Szent János megszentelése az anyaméhbe csak előjátéka annak a nagy és hatalmas közvetítői szerepnek, mely Neki a Szentlélek eljövetelével jutott. Halála és menybemenetele (vétele) után pedig ez a közvetítés az Atyánál és Fiúnál még sokkal tündöklőbb fényben ragyog. (11. o.)
Szűz Mária szerepe Jézus Krisztus első eljövetelében
Mivel Isten a Szent Szűz megteremtése óta legnagyobb műveit Ő általa akarta megkezdeni és befejezni, azért feltételezhető,  hogy cselekvésmódját az egész örökkévalóságon át sem fogja megváltoztatni, mert Ő Isten és nem változik sem szándékaiban, sem cselekedeteiben.
Mivel a világ  méltatlan volt rá, mondja Szent Ágoston, hogy az Isten Fiát közvetlenül az Atya kezéből fogadja, azért az Atya Szűz Máriának adta Őt, hogy Szűz Mária által fogadja Őt a világ! (19. o.)
Szűz Mária különösen az utolsó idők nagy szentjeit fogja kiképezni!
... a legnagyobb szentek, a kegyelemben és erényekben leggazdagabb lelkek törekszenek majd  leginkább arra, hogy a Boldogságos Szűzhöz imádkozzanak, jelenlétében járjanak, hogy Őt, mint legtökéletesebb példaképet kövessék és hathatós segítségében részesüljenek. .. ez a világ vége felé lesz! Ezek a nagy szentek annyira felülmúlják szentségben a többi szent túlnyomó részét, mint ahogy a Libanon cédrusai túlnövik az alacsony bokrot.
Ezek a nagy, kegyelemmel és buzgósággal teli lelkek arra lesznek hivatva, hogy szembe helyezkedjenek Isten ellenségeivel, kik nagy haraggal támadnak majd minden oldalról. Ezek a szentek különös ájtatossággal viseltetnek majd a Boldogságos Szűz iránt, ki világosságával megvilágosítja, tejével táplálja, szellemével vezeti, karjával támogatja, oltalmával körülveszi őket. Úgyhogy egyik kezükkel harcolnak, a másikkal építenek. Az egyik kezükkel legyőzik, letaszítják és szétzúzzák az eretnekeket eretnekségükkel, a szakadárokat hamis egyházaikkal, (protestáns barátaink, szembesülni az Igazsággal  fájdalmas, de elkerülhetetlen), a bálványimádókat, a bűnösöket istentelenségeikkel együtt; a másik kezükkel pedig felépítik Salamon igazi templomát, Isten titokzatos városát.
Szavukkal és példájukkal mindenkit rábírnak majd az igazi Mária-tiszteletre. Ez sok ellenséget szerez ugyan nekik, de egyszersmind sok győzelmet és dicsőséget is. (31. o.)
Miért kell Szűz Máriának Jézus Krisztus utolsó (Második) eljövetelében előtérbe lépnie
Isten ezekben az utolsó századokban ki akarja nyilatkoztatni kezének remekművét, Máriát. (1830-tól napjainkig, a magán kinyilatkoztatások által). (33. o.)
Mivel Szűz Mária az út, melyen Jézus Krisztus először jött el hozzánk, második eljövetelénél is annak kell lennie, jóllehet más módon. (vagyis jelenései által). (34. o.)
A végső nagy harc, mely a Boldogságos Szűz és a Sátán között folyik le.
Főként az ördögnek ezekre az utolsó és borzalmas üldözéseire, melyek az Antikrisztus eljöveteléig napról-napra növekednek, vonatkozik az a híres jövendölés és Isten átka, mely a Paradicsomban a kígyót érte. Isten csak egyszer létesített ellenségeskedést, de ez aztán kibékülhetetlen, és az idők végéig fog tartani, sőt fokozódni! (tehát nincs helye a párbeszédnek, egyezkedésnek, alkudozásnak, toleranciának! Nem lehet szolgálni két Úrnak!)
Ez az ellenségeskedés Isten méltó Anyja és a Sátán között áll fönn, a Boldogságos Szűz gyermekei és szolgái, és Lucifer gyermekei és csatlósai között! A Sátán, ez a büszke szellem, végtelenül többet szenved, ha Istennek egy kicsiny, alázatos szolgáló leánya győzi le és bünteti. (35. o.)
Béliál fiai, a Sátán rabszolgái, a világ barátai (ezek egy és ugyanaz) mindig üldözték a Boldogságos Szűz hozzátartozóit és a jövőben még jobban fogják üldözni mint valaha!
De Szűz Máriának a gonoszlélek fölötti hatalma különösen az utolsó időkben tűnik ki, amikor a Sátán sarkai után leselkedik, azaz alázatos gyermekei és rabszolgái után, kiket Szűz Mária a Sátán elleni harcra felhasznál. Ezek a világ szemében kicsinyek és szegények lesznek ... eltaposottak és lenézettek. Ellenben gazdagok lesznek isteni kegyelemben, melyeket Szűz Mária bőségesen közöl velük!

Az utolsó idők apostolai

De kik lesznek Szűz Mária e szolgái, gyermekei és rabszolgái? Az Úr papjai lesznek, akik mint valami láng, mindenütt felgyújtják az isteni szeretet tüzét. Lévi gyermekei lesznek, kiket nagy szenvedések tüze megtisztított és Istennel bensőségesen egyesített, amiért szívükben hordják a szeretet aranyát, lelkükben az imádság tömjénjét, testükön az önmegtagadás mirháját.
A szegények és kicsinyek számára mindenütt Jézus Krisztus jó illata lesznek, a nagyoknak, gazdagoknak és büszkéknek ellenben a halál lehelete. Mennydörögnek a bűn  és a világ ellen, leverik a Sátánt és követőit, mindazokat pedig, akikhez a Magasságbeli küldötte, átszegezik Isten Igéjének kétélű fegyverével, életre vagy halálra.
Az utolsó időknek igazi apostolai lesznek, és a seregek Ura megadja nekik a szót, és az erőt, hogy csodákat művelhessenek és dicsőséges győzelmeket arassanak ellenségein. Arany és ezüst nélkül, (...) gond nélkül fognak élni a többi pap és egyházi személy között, és mégis megadatik nekik a galamb ezüstszárnya, hogy az Isten dicsősége és a lelkek üdve tiszta szándékával mindenhova eljussanak, ahova a Szentlélek szólítja őket. És ahol prédikálnak, ott nem hagynak majd vissza mást, mint a szeretet aranyát, mely a törvény (tízparancsolat) teljesítése!
Jézus Krisztusnak igazi tanítványai lesznek, mert a szegénység, alázatosság, világmegvetés és szeretet nyomdokain haladnak majd. Az Istenhez vezető keskeny utat, a tiszta igazság útját fogják tanítani, de az Evangélium és nem a világ elvei szerint, mégpedig kímélet nélkül, az emberekre való tekintet nélkül, (Bergoglió és elvbarátai, az egyházi szabadkőművesek,  messze állnak ettől) hogy valaki halandóra is hallgatnának, vagy valakitől is félnének, bármily hatalmas legyen is különben.
Szájukban lesz az Isten Igéjének kétélű fegyvere, vállukon a kereszt véres zászlaja, jobbjukban a feszület, balkezükben a rózsafüzér, szívükön Jézus és Mária neve, s egész valójukon Jézus Krisztus szerénységét és önmegtagadását viselik!
Ezek azok a nagy férfiak, kik eljövendők, de akiket Szűz Máriának a Magasságbelinek parancsára ki kell képeznie (üzenetei által – Kék könyv, Máriás Papi Mozgalom) és felfegyvereznie, hogy Isten országát terjeszthessék. Mikor és hogyan történik ez?”

Benne élünk, elkezdődött, már nem tudom tovább magamban elfojtani, tétlenül nézni, várni, hogy  papjaink felébredjenek „csipkerózsika” álmukból, és kilépjenek a rejtekből.
Égi Édesanyám, lábaid elé helyezem ezt a csokrot, Szeplőtelen Fogantatásod ünnepén, legkisebb gyermeked Imre. Áve Mária!