2013. november 9., szombat

Medugorje tilalom Amerikában?

A Medugorje Bizottság továbbra is vizsgálja az állítólagos jelenéseket és cáfolja azokat az egyes "máriás" körökben terjedő feltételezéseket, melyek szerint a jelenéseket valódinak kell vélelmezni addig, amíg Rómában a végső döntést meg nem hozzák ebben a kérdésben.
A Vatikán írásban figyelmeztette az amerikai püspököket, az apostoli nuncius erre vonatkozó levelét a Rorate Coeli blog hozta nyilvánosságra.
A levélben gyakorlatilag nem engedélyezik sem a klérusnak, sem a hívőknek, hogy résztvegyenek olyan találkozókon, konferenciákon, nyilvános ünnepléseken, ahol az ilyen "jelenéseket" magától értetődőnek veszik. A nuncius a levélben ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a jugoszláv püspöki konferencia 1991-es nyilatkozata van érvényben, mely szerint "nem lehet azt állítani, hogy jelenések vagy természetfölötti kinyilatkoztatások történtek".
Az egyik medjugorje-i látnok, Ivan Dragicevic kénytelen volt törölni október végére tervezett amerikai útját, a Hittani Kongregáció vezetője erre vonatkozó instrukciója miatt.


Jezsuita teológus bejelentése Medjugorje ügyben

Néhány napja közreadtuk az Egyesült Államok Apostoli Nunciatúra levelét, Medugorje-i rendezvények templomi megtartásával kapcsolatban. Ismertetjük (nem hivatalos fordításban) Robert Faricy SJ teológus, emeritus professzor bejelentését.
"Ezeket a Medjugorje jelenéseket vagy természetfölötti kinyilatkoztatásokat még nem hagyta jóvá hivatalosan az Egyház. Ezért a papok és a hívők nem vehetnek részt olyan találkozókon, vagy nyilvános ünnepléseken, amelyek során az ilyen jelenéseket magától értetődőnek veszik. De teljesen rendben van, ha egyesek hisznek ezekben a jelenésekben és megjelennek [ilyen rendezvényeken] a plébániákon. Például egy templomban azt mondhatják, hogy Iván jelenése 17.40-kor lesz. Ahhoz, hogy megfeleljenek a főtisztelendő Gerhard Ludwig Müller által az amerikai püspöki konferenciához írt levél instrukcióinak, egyszerűen hozzá kell tenni a meghívóhoz vagy a jelenés idejének megjelentetéséhez, hogy "ezeket a jelenéseket még nem hagyta jóvá hivatalosan az Egyház." Az egyházközség, a papság és a hívek így meg tudnak felelni az Egyesült Államok Apostoli Nunciatúra PN 3980 előírásának.
"A levél, mely tájékoztatja az amerikai püspököket, nem állítja a medjugorje-i látnok látogatásának, mint például Iván időbeosztásának eltörlését. Megállapítja, hogy Iván a tervek szerint megjelenik bizonyos plébániákon szerte az országban. Carlo Marie Vigano érsek folytatja: "Várható továbbá, hogy Mr. Dragicevicnek 'jelenései' lesznek ezeken a tervezett látogatásokon." Soha nem állítja Iván látogatásainak törlését vagy tiltását. Kimondja a követelményt, hogy a jelenések hitelességét nem lehet nyilvánvalónak venni. Ezért egy egyszerű nyilatkozat elegendő, mely szerint "ezeket a jelenéseket még nem hagyta jóvá hivatalosan az Egyház." Ivánnak tehát szabad a plébániákkal, papokkal és a hívekkel együtt találkozókat, konferenciákat és nyilvános ünnepléseket tartania, amíg a fent említett „hivatalosan nem jóváhagyott” kijelentést is megteszik arról, hogy a jelenések hitelességét nem lehet nyilvánvalónak venni. A jelenésekre nincs érvényes jóváhagyás vagy elutasítás. De teljesen rendben van, ha egyesek hisznek ezekben a jelenésekben és megjelennek [ilyen rendezvényeken] a plébániákon.
A bejelentés utolsó előtti mondatában a professzor szerint nincs érvényes jóváhagyás vagy elutasítás a jelenésekre. A pápai nuncius levelében egyértelműen szerepel a jugoszláv püspöki konferencia 1991-es nyilatkozatának érvényessége. A szerk.

Emberközeli egyház? Nem ISTEN KÖZELI kellene???

Angolul már kitölthető:

If you want to fill in the actual form, visit:
The following series of questions allows the particular churches to participate actively in the preparation of the extraordinary synod, whose purpose is to proclaim the Gospel in the context of the pastoral challenges facing the family today.

1. The diffusion of the teachings on the family in sacred Scripture and the Church’s Magisterium
a. Describe how the Catholic Church’s teachings on the value of the family contained in the Bible, Gaudium et Spes, Familiaris Consortio and other documents of the post-conciliar Magisterium is understood by people today. What formation is given to our people on the Church’s teaching on family life?
b. In those cases where the Church’s teaching is known, is it accepted fully or are there difficulties in putting it into practice? If so, what are they?
c. How widespread is the Church’s teaching in pastoral programmes at the national, diocesan and parish levels? What catechesis is done on the family?
d. To what extent – and what aspects in particular – is this teaching actually known, accepted, rejected and/or criticised in areas outside the Church? What are the cultural factors which hinder the full reception of the Church’s teaching on the family?

2. Marriage according to the natural law
a. What place does the idea of the natural law have in the cultural areas of society: in institutions, education, academic circles and among the people at large? What anthropological ideas underlie the discussion on the natural basis of the family?
b. Is the idea of the natural law in the union between a man and a woman commonly accepted as such by the baptised in general?
c. How is the theory and practice of natural law in the union between man and woman challenged in light of the formation of a family? How is it proposed and developed in civil and church institutions?
d. In cases where non-practising Catholics or declared non-believers request the celebration of marriage, describe how this pastoral challenge is dealt with.

3. The pastoral care of the family in evangelisation

a. What experiences have emerged in recent decades regarding marriage preparation? What efforts are there to stimulate the task of evangelisation of the couple and of the family? How can an awareness of the family as the “domestic Church” be promoted?
b. How successful have you been in proposing a manner of praying within the family which can withstand life’s complexities and today’s culture?
c. In the current generational crisis, how have Christian families been able to fulfil their vocation of transmitting the faith?
d. In what way have the local churches and movements on family spirituality been able to create ways of acting which are exemplary?
e. What specific contribution can couples and families make to spreading a credible and holistic idea of the couple and the Christian family today?
f. What pastoral care has the Church provided in supporting couples in formation and couples in crisis situations?

4. Pastoral care in certain difficult marital situations

a. Is cohabitation ad experimentum a pastoral reality in your particular church? Can you approximate a percentage?
b. Do unions which are not recognised either religiously or civilly exist? Are reliable statistics available?
c. Are separated couples and those divorced and remarried a pastoral reality in your particular church? Can you approximate a percentage? How do you deal with this situation in appropriate pastoral programmes?
d. In all the above cases, how do the baptised live in this irregular situation? Are they aware of it? Are they simply indifferent? Do they feel marginalised or suffer from the impossibility of receiving the sacraments?
e. What questions do divorced and remarried people pose to the Church concerning the Sacraments of the Eucharist and of Reconciliation? Among those persons who find themselves in these situations, how many ask for these sacraments?
f. Could a simplification of canonical practice in recognising a declaration of nullity of the marriage bond provide a positive contribution to solving the problems of the persons involved? If yes, what form would it take?
g. Does a ministry exist to attend to these cases? Describe this pastoral ministry. Do such programmes exist on the national and diocesan levels? How is God’s mercy proclaimed to separated couples and those divorced and remarried and how does the Church put into practice her support for them in their journey of faith?

5. On unions of persons of the same sex
a. Is there a law in your country recognising civil unions for people of the same sex and equating it in some way to marriage?
b. What is the attitude of the local and particular churches towards both the state as the promoter of civil unions between persons of the same sex and the people involved in this type of union?
c. What pastoral attention can be given to people who have chosen to live in these types of union?
d. In the case of unions of persons of the same sex who have adopted children, what can be done pastorally in light of transmitting the faith?

6. The education of children in irregular marriages
a. What is the estimated proportion of children and adolescents in these cases, as regards children who are born and raised in regularly constituted families?
b. How do parents in these situations approach the Church? What do they ask? Do they request the sacraments only or do they also want catechesis and the general teaching of religion?
c. How do the particular churches attempt to meet the needs of the parents of these children to provide them with a Christian education?
d. What is the sacramental practice in these cases: preparation, administration of the sacrament and the accompaniment?

7. The openness of the married couple to life
a. What knowledge do Christians have today of the teachings of Humanae Vitae on responsible parenthood? Are they aware of how morally to evaluate the different methods of family planning? Could any insights be suggested in this regard pastorally?
b. Is this moral teaching accepted? What aspects pose the most difficulties in a large majority of couples accepting this teaching?
c. What natural methods are promoted by the particular churches to help spouses put into practice the teachings of Humanae Vitae?
d. What is your experience on this subject in the practice of the Sacrament of Penance and participation at the Eucharist?
e. What differences are seen in this regard between the Church’s teaching and civic education?
f. How can a more open attitude towards having children be fostered? How can an increase in births be promoted?

8. The relationship between the family and the person

a. Jesus Christ reveals the mystery and vocation of the human person. How can the family be a privileged place for this to happen?
b. What critical situations in the family today can obstruct a person’s encounter with Christ?
c. To what extent do the many crises of faith which people can experience affect family life?

9. Other challenges and proposals
What other challenges or proposals related to the topics in the above questions do you consider urgent and useful to treat?




Kik és mikor válaszolhatják meg Ferenc pápa kérdőívét családról, fogamzásgátlásról?

"Értesüléseink szerint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia még most állítja össze azt a listát, mely szervezetek válaszoljanak a kérdésekre. A kérdőíveket még sem a papság, sem a világi hívek nem kapták meg."




Az Egyesült Államokban eddig már mintegy háromszáz kérdőívet küldtek vissza azok közül, amelyeket a Vatikán állított össze a világ társadalmait különösen érdeklő, s elsősorban a családokat érintő kérdésekről. Teljesen új, hogy a Vatikán közvéleménykutatást tart, az pedig különösképpen, hogy nemcsak a püspökök, illetve a papság, hanem a hívek véleményét is kikéri.

Ferenc pápa érezhetően nagyon szívén viseli a jövőre, október 5-től 19-ig, a Vatikánban megrendezendő püspöki szinódus sorsát, amelyen a családok egyházban betöltött szerepéről lesz szó. Az már szűk egy évvel az esemény előtt nyilvánvaló, hogy nem egy szinódus lesz a sok közül, hanem olyan témákról is szó esik, amelyek jelentősen meghatározhatják azt, merre folytatja útját az egyház, még inkább nyit-e a hívek felé, s - a II. vatikáni zsinatot elindító XXIII. János pápa szavaival élve - Ferenc pápa friss levegőt enged-e az egyházba. Ennek a folyamata már megkezdődött ugyan, de még hosszú út előtt áll az egyház, s ezt Ferenc pápa is pontosan tudja. Az egyházfő ezért minél szélesebb rétegeket akar bevonni a reform folyamatába. A szinóduson egy sor olyan témáról tárgyalnak, amelyeket hosszú éveken át igyekeztek a szőnyeg alá söpörni.
Ferenc pápa tanácsadó testületével, a bíborosi tanáccsal egyeztetve kérdőíveket küldetett ki október 18-án a helyi püspöki konferenciáknak. Azért beszélhetünk forradalmi lépésről, mert ugyan a dokumentumot a püspökök testülete, s a világ mintegy 4700 egyházmegyei vezetője kapta meg, közvetítésükkel azonban a világi hívek véleményét is kikérik. Az érintetteknek december 31-ig kell eljuttatniuk véleményüket a Szentszékhez. A kérdőívet Lorenzo Baldisseri, a püspöki szinódus főtitkárának vezetésével állították össze.
Ferenc pápa elsősorban arra keresi a választ, a hívek hogyan vélekednek az elváltak egyházba való visszafogadásáról. Más szóval lehetővé tennék-e, hogy áldozhassanak-e azok, akik felbontották házasságukat. Kérdéseket tesznek fel a gyermekeiket egyedül nevelő szülőkről, a családtervezésről, sőt, a homoszexuális párok megítéléséről is. A dokumentum megállapítja, hogy a mai társadalmakban olyan jelenségeknek lehetünk tanúi, amilyenekkel korábban nem kellett szembesülnünk. Említést tesz azokról a párokról, amelyek nem törekednek házasságra. Szót ejt a különböző vallású házastársak helyzetéről, a feminizmusról, s általában a házasság változó társadalmi megítéléséről. A felmérés készítői felteszik azt a kérdést, egyszerűsíteni kívánják-e a hívek a zátonyra futott házasság egyház általi felbontását. Érdeklődnek továbbá az iránt is, hogyan zajlik azoknak a gyermekeknek a keresztény hitre való nevelése, akik nem éppen megszokott családi környezetben nőnek fel. A püspöki szinódus előkészítésével megbízott bizottság ugyanakkor legfőképpen arra kíváncsi, hogyan vélekednek a keresztények az egyház tanításáról.
E kérdőívekre adott válaszok szolgálhatnak a jövő októberi püspöki szinódus alapjául. Az eseménynek fontos magyar szereplője is van, hiszen Ferenc pápa október közepén Erdő Péter bíboros, prímást, Esztergom-budapesti érseket nevezte ki a szinódus főrelátorának. A tisztséget betöltő feladata a főtéma felvezetése.
Mivel a kérdőívek egy szűrőn - a helyi püspöki konferenciákon - átmennek, ezért egyelőre nem világos, milyen szervezeteknek továbbítják a kérdéseket. Megkapják-e például a liberálisnak tartott katolikus szervezetek is. Mindenesetre a közvéleménykutatás a főpapok számára is az újdonság erejével hat, hiszen korábban nem volt példa arra, hogy a Vatikán megbízásából nekik kell felmérniük azt, hogyan vélekednek bizonyos kérdésekről a hívek. Eddig az volt a megszokott, hogy a püspökök, a lelkipásztorok azt közvetítették a szószékről, illetve amit az egyház tanít, amit a Vatikán bizonyos kérdésekben mond. (Más kérdés persze, távolról sem mindegyikük ért(ett) egyet egyebek mellett a családtervezéssel kapcsolatos tanítással.)
Az Egyesült Államokban egy katolikus civil szervezet (Catholics in Alliance for the Common Good) gyűjti össze a kérdőíveket - írta a National Catholic Reporter. Emailben már 30 ezer tagjához juttatta el, s eddig 300 válasz érkezett. Többen arról számoltak be, milyen tapasztalatokat szereztek a helyi plébánián. Christopher Hale, a szervezet egyik aktivistája elmondta, egy sor elvált, illetve újraházasodott katolikus kirekesztettnek érzi magát az egyházban, mert nem részesülhetnek az oltári szentségben. Ugyanígy nyilatkoztak a saját neműekhez vonzódók is - tette hozzá.
Helen Osman, az Egyesült Államok katolikus püspöki konferenciájának szóvivője azt közölte, az egyházmegyékre bízzák, hogyan juttatják el a kérdőíveket a Vatikánba.
Miközben az Egyesült Államokban már kérdőívek százait vissza is küldték, a világ más országaiban nem ennyire jó a helyzet. Peter Schipka, az Osztrák Püspöki Konferencia főtitkára az osztrák katolikus hírügynökség, a Kathpress kérdésére csak annyit erősített meg, hogy megkapták a kérdőíveket. Mint mondta, az osztrák püspökök őszi ülésszakukon foglalkoznak a kérdéssel. Értesüléseink szerint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia még most állítja össze azt a listát, mely szervezetek válaszoljanak a kérdésekre. A kérdőíveket még sem a papság, sem a világi hívek nem kapták meg.
A kérdőívek összeállításának és kiküldésének visszhangja az egész világban igen pozitív, amely szintén azt jelzi, új szelek fújnak a katolikus egyházban, s Ferenc pápa komolyan gondolja azt, hogy emberközeli egyházat akar. A Német Katolikus Püspöki konferencia szóvivője a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, az ugyan nem új, hogy a Vatikán kérdésekkel fordul a testülethez, az azonban annál inkább, hogy a különböző egyházi közösségek véleményét is kikérik. A német katolikusok központi bizottsága (ZdK) üdvözölte a Vatikán lépését. "Hatalmas esély ez arra, hogy a világi hívek is kinyilváníthassák véleményüket a házasság, a család és a szexualitás témakörében" - nyilatkozta a szervezet elnöke, Alois Glück, aki szerint az lenne a cél, hogy minél több hívőt bevonjanak a közös gondolkodás folyamatába.
Rónay Tamás

Ők meg fogják győzni követőimet, hogy egy népszavazás eredményéhez igazítsák Egyházam Törvényeit


2013. július 31. szerda, 18:56
Drága szeretett leányom, emlékezz mindig arra, hogy hogyan munkálkodik az ördög. Ő nagyon óvatos, nehogy felfedje magát. Ő azért, hogy zavart kelthessen, összekeveri az igazságot a hazugságokkal. Ez az ő kedvenc módszere, hogy megtévessze a lelkeket. Ő sohasem mondaná az igazságot, nem engedi meg másoknak, hogy azt lássák, hogy milyen ő valójában, de mivel ő gőgös, arroganciája és az Irántam való gyűlölete mindig ki fog szivárogni. Azok, akiknek a szemük nyitva van, azonnal fel fogják ismerni a sértéseket, melyeket Oltárom előtt az Arcomba dobnak.
Ne feledjétek, hogy a Sátán gőgös, arrogáns, nagyképű és nagyon-nagyon ravasz. Amikor a lelkekben jelen van, akkor magabiztos, ami a gőgből és az arroganciából ered és abból a hitből, hogy ő Isten fölött áll. Ő mindig ad olyan jeleket, amelyek sértik Istent, de csak azok fogják azokat észrevenni, akik tudják, hogy mit kell keresni. Azok, akik a Sátánt tisztelik, és akik idejük nagy részét olyan csoportokban töltik, melyek rituálékat szerveznek, hogy neki hódolattal adózzanak, örömüket fogják lelni abban, hogy látják ezeket a jeleket. Mindazok, akik eladták a lelküket a Sátánnak, ezeken a jeleken keresztül fognak kommunikálni, arrogáns és kihívó gesztusként Ellenem, Jézus Krisztus ellen.
Azok, akik az Én Nevemben becsapnak benneteket, arról fogják meggyőzni követőimet, hogy egy népszavazás eredményéhez igazítsák Egyházam Törvényeit. Azt fogják kérni mindenkitől, hogy egyezzenek bele az új gyakorlatokba, melyek két dolgot foglalnak magukba. Az első: hogy eltöröljék az Eucarisztiában való Jelenlétemet. A második: hogy nézzék el a bűnt, arra biztatván az embereket, hogy mutassanak rokonszenvet azok jogai iránt, akik nem hisznek Jézus Krisztusban.
Ezt a népszavazást meg fogják hamisítani, és a hazugságokat Igazságként fogják bemutatni. Amikor az új világvallás bevezetésre kerül, Földi Egyházam – az Igaz Egyház – rejtekbe fog vonulni annak érdekében, hogy tisztelettel adózhasson Irántam.
Én vagyok a fenevad célpontja. Én vagyok az, akit bántani akar. Ő tudja, hogy Engem nem képes elpusztítani, ezért az emberiséget próbálja elpusztítani, amelyre másodpercenként átkot szór. Szolgái nem fognak megelégedni csupán azzal, hogy sértegetik Jelenlétemet a világ tabernákulumaiban. Ők nem lesznek boldogok azzal, hogy csak a Szentségeket pusztítsák el, káromolván így Engem. Ők csak akkor lesznek boldogok, ha lelkeket lopnak, megvalósítván így minden idők legnagyobb Istenkáromlását. Ez lesz akkor is, amikor megpróbálják újra alkotni Első Eljövetelemet, azt a benyomást keltve, hogy Keresztelő János már elküldetett. Az az ember, aki azt fogja mondani, hogy ő Isten prófétája, hazudni fog, és nagy csodálkozást fog kelteni, amikor majd kijelenti, hogy Én, Jézus Krisztus lennék az Antikrisztus.
Az Antikrisztus viszont azt fogja állítani, a Sátán hatalma által, hogy ő nem más, mint Én, Jézus Krisztus. Jaj azoknak, akik tárt karokkal köszöntik őt, mert tehetetlenek lesznek vele szemben. Csak engedjétek meg ennek a kettőnek, hogy a hazugságok vákuumába szippantsanak benneteket, és akkor annyira el fogtok távolodni Tőlem, hogy csak Atyám beavatkozása hozhat benneteket vissza Nagy Irgalmasságomba.
Ha bárki jön a jövőben és azt állítja, hogy ő nem más, mint Én, Jézus Krisztus, akkor tudnotok kell, hogy az egy hazug. Másodszorra nem testben fogok eljönni. A Sátán nem tudja ezeket a szavakat kimondani:
„Jézus Krisztus, aki Testben jött el.”
Amit ő, a fenevad az Antikrisztus száján keresztül fog mondani az a következő:
„Én vagyok Jézus Krisztus, Én most testben jöttem el, hogy üdvösséget hozzak nektek.”
Amikor ez megtörténik, Isteni Beavatkozásom gyors lesz, de addigra már a hamis próféta és az Antikrisztus sok lelket fognak ellopni.
Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok, hogy mindazok, akik azt mondják, hogy az Enyémek, továbbra is az Enyémek maradjanak.
Imádkozzatok, hogy legyen erőtök és bátorságotok Keresztem hordozásához, Testem – Misztikus Testem –, földi Egyházam legnagyobb üldöztetésének ezen időszakában.
Jézusotok

Mai Ige Konferencia 2013.

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Üdvösség Anyja: Amikor egy küldetés, mely azt állítja, hogy Isten Szavát mondja, hamis, akkor azzal szemben nem fognak gyűlöletet mutatni

2013. november 8. péntek, 00:09
Drága gyermekeim, Isten dédelgetett kicsinyei, nem szabad megengednetek soha, hogy a nézeteltérések egymás iránti gyűlöletté fajuljanak. A gonosz szörnyű szenvedést hoz létre köztetek, terjesztvén gonosz fertőzését, különösen Isten kiválasztott látnokai és prófétái ellen.
Amikor Isten jelen van egy Küldetésben, amelyet Ő hagyott jóvá a Földön a lelkek megmentése érdekében, azt a Sátán mindig támadni fogja. Isten igaz prófétáit az ellenük irányuló üldöztetésről és a velük szemben tanúsított gyűlöletről fogjátok felismerni. Fel fogjátok ismerni őket küldetésük nyilvános elutasítása és a mások okozta gonosz cselekedetek révén.
Amikor egy küldetés, mely azt állítja, hogy Isten Szavát mondja, hamis, akkor azzal szemben nem fognak gyűlöletet mutatni, mivel a Sátán sohasem fogja nyilvánosan támadni azokat, akiket megtéveszt. Amikor Fiam önmagát megismerteti, akkor Őt mindig meg fogják sérteni, mivel az embert a bűne elválasztja Istentől. Amikor Fiam a Földön járt, bármerre is ment, ordítottak Rá. Elátkozták Őt, és követ dobtak Rá és mindazokra, akik követték Őt. És bár Őt csalónak nyilvánították, a sok hamis prófétát körbehízelegték, akik megpróbálták felvenni a versenyt Vele. Ugyanez lesz igaz akkor is, amikor Ő utolsó útjára indul, hogy összegyűjtse mindazokat, akik továbbra is Benne és Vele maradnak. Egyesíteni fogja mindazokat, akik az Ő Tanításaiból élnek, és akik továbbra is hűséges és alázatos szolgák maradnak. Aztán Maradék Egyházának segítségével a végsőkig harcolni fog, hogy annyi lelket mentsen meg, amennyit csak lehetséges, beleértve minden ellensége lelkét is, és mindazokat, akik nem hajlandók Őt elfogadni.
Ha szeretitek Fiamat, akkor az egymás iránti gyűlöletetekkel nem szabad Őt soha megbántanotok. Fiam azt mondta nektek, hogy nem maradhattok egységben Vele, ha gyűlölet van a szívetekben.
Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok, hogy mindnyájan, akik Kereszténynek valljátok magatokat, kövessék majd Fiam példáját.
Szeretett Édesanyátok,
Az Üdvösség Anyja