Az elmúlt hét sajtóbeszámolói az egykor katolikus világról újfent minden elképzelést felülmúló káoszról tudósítanak. Az első a képen látható förtelemről tudósít: Az 56 éves Derio Olivero, aki eddig az olasz Fossano „püspöki helynöke” volt, és tegnapelőtt [azaz 2017. október 16.] óta Pinerolo „megyéspüspöke”, kopott farmernadrágban és pulóverben térdel az ugyancsak kopott, inkább hajléktalannak, mint az Isten házába igyekvő embereknek kinéző „hívei” előtt. Az nem elégséges számára, hogy egy héttel korábban Nosiglia, torinói „érsek” már „püspökké” szentelte, „híveit” is felszólította, hogy kézrátételükkel ők is „szenteljék” fel.
És mindehhez a Famiglia Christiana weboldal, ami közel áll Oliverohoz, és ahol az itt látható képeken kívül még több megtekintésre érdemes fotó található, ujjong: Végre egy tényleg Bergoglio szívének való püspök! – A népakarat és -uralom kinyilvánításának gyöngyszeme; minden hatalom alulról, a néptől származik, tanította a francia forradalom és Marx, és most Bergoglio!
Maga Bergoglio ezen a héten a „World Food Day” alkalmából tiszteletét tette az ENSZ Rómában székelő világélelmezési szervezeténél (FAO-nál). Üdvözlő beszéde mellett, ami a zöldek pártkongresszusán a világon mindenütt nagy tetszést aratott volna, még egy másik ajándékot is vitt magával: egy az olasz egyházművészet 19. századi, nem mindig egészen stílusos hagyományában faragott márvány szobrot, mely egy panaszkodó angyalt ábrázol azon szíriai gyermek holtteste mellett, aki [állítólag] 2015-ben fulladt vízbe a török partoknál, és akinek fotóját a jóemberek a „szívesen-látunk-kultúra” propagandájának ikonjává tették. Az új egyháznak már nem csak új ünnepei, de új szentjei is vannak szobrokkal együtt. – Giccs a legfinomabb kiállításban!
Az Atlanti óceán másik oldalán egy sátánista szervezet egy hitvalló keresztényként ismert cukrásznak [akit korábban azért pereltek be, mert megtagadta egy homokos pár „esküvői” tortájának az elkészítését], aki születésnapi, esküvői és hasonló ünnepi tortákat készít, egészen különleges megbízást adott: Lucifer ünnepére tortát rendeltek, mely többek között fejére fordított keresztet és a Sátán bakfejét kell ábrázolnia. A sátáni banda a rendelésben leszögezte, hogy a torta vallási célra, és ezért törvényileg előjogokkal felruházott alkalomra készül, ami nem éppen diszkrét utalás arra, hogy a cukrász a rendelés visszautasításával anti-diszkriminációs perrel számolhat, ami a jelenlegi törvény szerint egész polgári egzisztenciájába és – amennyiben van – egész vagyonába kerülhet. A sátánisták – o mily véletlen, akciójukkal a homokosokat akarják erősíteni, ezért választották ki különös szadizmussal ezt a cukrászt. – A liberális jogállam toleranciájának legdelikátabb formája! LifeSiteNews.
Németországban, ahol irritáló módon még mindig élnek emberek, „akik már régebben itt laknak”, a zsinati szekta tisztségviselői nem bírják tovább nézni az emberek általános elárvulását: Az Essen-i egyházmegye az istentiszteletek minőségének biztosítására kidolgozott egy kérdőívet, melyet a hívek szíves használatára feltesznek az internetre. Az íven a „rendezvényen” résztvevők többek között ilyen kérdésekre válaszolhatnak: vajon „jól tudtam-e az imákat a "pappal" együtt imádkozni”; az istentisztelet tartalma jól passzolt-e „az életemhez és a hitemhez”; az ünnep „megvigasztalt-e vagy bátorságot adott”; a prédikáció, a nyelv, a zene „passzol-e az életemhez”?
Nicole Stockhoff, aki mint liturgia-referens az egyházmegye projektcsoportjának vezetője, és aki hónapokon át tartó fáradságos munkával dolgozta ki a kérdőívet, láthatóan „megértette”, hogy „mi adja a vasárnaponkénti összejövetelek lényegét a közösségi központban”. – A liturgiareform legcsodásabb gyümölcseinek egyike!
Amivel el is jutottunk az „új ádventhez”, a zsinat „új tavaszához”. Csaknem 900 éves fennállás [a wikipédia szerint maga Szent Bernát alapította a kolostort] után felszámolják a németországi Himmerod-i cisztercita kolostort: „A nehéz gazdasági helyzet, de még inkább a szerzetesek alacsony száma, adták a döntő lökést ehhez a nehéz lépéshez”, nyilatkozta Johannes apát. Hat évvel ezelőtt még tíz, jelenleg azonban már csak hat szerzetes tartozik a konventhez. A megmaradt szerzetesek maguk választhatják ki, hogy melyik kolostorba akarnak átköltözni. – Zsinati újevangelizáció a leghatásosabb formában!
[Legújabb hír: Spanyolországban havonta legalább egy kolostort zárnak be szerzetes-hiány miatt, Olaszországban úgyszintén, a többi nyugat-európai országban hasonló a helyzet.]

[Ezeket a borzalmakat kizárólag azért fordítottam le, hogy megmutassam, merre tart az a „vonat”, amin nem csak az új-egyházhoz szívvel-lélekkel tartozó, de a mai – magyarországi is – „tradicionalisták”, „konzervatívok” és a harcos „katolikus” blogok szerkesztői és olvasói ülnek. Mert akár tetszik nekik, akár nem, ameddig Bergogliot és csapatát Krisztus Egyháza fejének és klérusának ismerik el, addig ők is ezen a vonaton ülnek. És ezáltal ugyanabba az irányba tartanak, mint a vonat irányítói, hiszen a vonatot azok vezetik, így az arra megy, amerre ők akarják, és nem arra, amerre a zsinati szektához vonakodva bár, de mégiscsak törvényesen tartozók kívánnák és remélik. Ha ők ezt nem is hajlandók tudomásul venni, a zsinat utáni évtizedek a napnál világosabban megmutatták, hogy a teljes rombolás, majd a tökéletes káosz, az aposztázia idővel a zsinati egyház minden, még a legeldugottabb sarkába is eljut, hiszen kitalálóiknak ez a célja, és mert a zsinati egyház klérusának tagjait a vezetők választják ki, tehát csak idő kérdése, hogy mindenütt az ő emberük legyen a főnök! Akik még mindig azzal áltatják magukat, hogy „nálunk ez nincs így”, „nálunk minden rendben van”, „az én hitemet nem érintik ezek a dolgok”, azok vagy csalják magukat, vagy már nem is csak csalnak, hanem kifejezetten hazudnak maguknak. Hogy mekkora a vallási káosz az ú. n. tradíció házatáján, az az ú. n. katolikus blogokon tökéletesen megmutatkozik: megfér ott minden békésen egymás mellett: Bergoglio és társai prédikációi, NOM, Bugnini 1962-es liturgiája, a korábbi rítus, a szedeprivácionizmus, az új és a régi lefebvristák, Bergoglio gyalázása, közben Bergoglio „szentatyá”-zása, a zsinat szidalmazása, közben Ratzinger (a zsinati tanítások egyik fontos kidolgozójának, a legnyíltabb eretneknek) ünneplése stb. stb. Meggyőződésem, hogy Urunknak, Megváltónknak e tábor magatartása, hamissága, gyávasága, megalkuvása sokkal jobban fáj, mint a velejéig romlottak, a már elveszettek árulása.]
(forrás: www.summorum-pontificum.de – 2017. október 18.)http://www.katolikus-honlap.hu/1701/sum-hirek.htm