2012. október 24., szerda

A II. Vatikáni Zsinat tíz "újítása"

Gregory Aymond New Orleans-i érsek, az Egyesült Államok püspöki konferencia liturgikus bizottságának elnöke tíz pontban foglalja össze, milyen újításokat hozott az Egyház életében a II. Vatikáni Zsinat.
A Katolikus Egyház október 11-én emlékezett meg a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulójáról. Az 1962-től 1965-ig, több mint kétezer püspök részvételével tartott tanácskozás négy ülésszaka alatt tizenhat dokumentum született. A zsinat mélyreható reformokat vezetett be, és a 20. század legjelentősebb vallási eseményei közé tartozik. Gregory Aymond New Orleans-i érsek, az USA püspöki liturgikus bizottságának elnöke tíz pontban foglalja össze, milyen újításokat hozott az Egyház életében a II. Vatikáni Zsinat.

1. A II. Vatikáni Zsinat új egyházképet fogalmazott meg. A Lumen gentium zsinati dokumentum a világ világosságának és az üdvösség forrásának nevezi az Egyházat, a Gaudium et spes szerint pedig az Egyház osztozik a világ örömeiben és szenvedéseiben. Mindkét dokumentum úgy beszél az Egyházról, mint Isten népéről. Ebben a világiak újszerű megbecsülése tükröződik, ami a zsinaton ismételten kifejezésre jutott. 

2. A zsinat a hit forrásának és csúcspontjának nevezte az Eucharisztiát. A liturgiáról szóló Sacrosanctum concilium zsinati dokumentum szerint a katolikusok számára Isten kegyelmének legfőbb forrása a szentáldozás. Az Eucharisztiában a katolikus hívő személyesen Krisztussal találkozik. Így az Eucharisztia valóban az Egyház alapja. 

3. Megújította  a liturgiát. A szentmisét érintő változtatások, a zsinat talán legismertebb reformjai, „teljes, aktív részvételre” ösztönöztek. Ezért fordították le a miseszöveget helyi nyelvekre, és ezért öltötte a mise a pap és a közösség közötti párbeszéd formáját.

4. Kimondta, hogy minden katolikus meghívást kapott a szentségre és a misszióra. Az Ad gentes című dokumentum kibővítette az Egyház missziós tevékenységének fogalmát. Nemcsak messzi tájakra mennek misszionáriusok, hogy terjesszék az evangéliumot, hanem minden katolikus evangelizál az életével.

5. Hangsúlyozta a család fontosságát. A Lumen gentium szerint a család: „családegyház”. Az Egyház hite a plébániákon, az egyházmegyékben és világszerte megnyilvánul, de mindenek előtt áll a család. Minden hívő a családban kapja az erős alapokat. 

6. Átalakította az Egyház más keresztény felekezetekhez és vallásokhoz fűződő kapcsolatát. A II. Vatikáni Zsinaton az Egyház a más hitbeli hagyományokkal szemben a tisztelet és a párbeszéd álláspontjára helyezkedett. A kialakuló párbeszéd a megértés hídjait építette és megerősítette a kapcsolatot at ortodox keresztényekkel, a zsidókkal, a muzulmánokkal, a protestánsokkal és másokkal.    

7. Együttműködést szorgalmazott: a Christus Dominus című dokumentum kollegialitásra, azaz együttműködésre biztatott az Egyházon belül. Korábban nem volt példa arra, ahogyan ma püspökök, papok, szerzetesek és világiak együtt dolgoznak. A zsinat a szubszidiaritást is hangsúlyozta, vagyis azt, hogy minden döntést a megfelelő szinten kell meghozni.  

8. Korszerűsítette az Egyházat. XXIII. János úgy tekintett a II. Vatikáni Zsinatra, mint a megújulás lehetőségére az idők jeleinek fényében. Azt mondta, azért hívta össze a zsinatot, hogy ablakot nyisson és friss levegőt engedjen be. Az ebből származó reformok – mint a nemzeti nyelv használata vagy a vallásközi párbeszéd – hozzáférhetőbbé tették az Egyházat a modern világ számára. A zsinat nyitottsága látszott abban is, hogy a hivatalos megfigyelők között férfi és női szerzetesek, világiak, sőt nem katolikusok is voltak.

9. Ugyanakkor vissza is vezette az Egyházat a gyökereihez. Számos reformját a „vissza az alapokhoz” elve vezette. Fontosabbá vált a Szentírás, nagyobb hangsúlyt kaptak az egyházatyák, és olyan ősi hagyományokat elevenítettek fel, mint az állandó diakonátus és a felnőtt megtérők fokozatos bevezetése az Egyházba.      

10. XVI. Benedek pápa, akkor még Joseph Ratzingerként, fontos szerepet játszott a színfalak mögött. A zsinaton a püspökök munkáját kiváló teológusok segítették, köztük Joseph Ratzinger, aki Josef Frings kölni bíboros szakértő tanácsadójaként beszédvázlatokat készített, dokumentumokat fogalmazott és rögzítette a tanácskozás menetét. 2012. október 11-én, immár pápaként, a zsinat 50. évfordulója és a Katolikus Egyház Katekizmusa kiadásának 20. évfordulója alkalmából hirdette meg a hit évét – olvasható az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának honlapján.

Magyar KurírGregory Aymond New Orleans-i érsek, az Egyesült Államok püspöki konferencia liturgikus bizottságának elnöke tíz pontban foglalja össze, milyen újításokat hozott az Egyház életében a II. Vatikáni Zsinat. A Katolikus Egyház október 11-én emlékezett meg a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulójáról. Az 1962-től 1965-ig, több mint kétezer püspök részvételével tartott tanácskozás négy ülésszaka alatt tizenhat dokumentum született. A zsinat mélyreható reformokat vezetett be, és a 20. század legjelentősebb vallási eseményei közé tartozik. Gregory Aymond New Orleans-i érsek, az USA püspöki liturgikus bizottságának elnöke tíz pontban foglalja össze, milyen újításokat hozott az Egyház életében a II. Vatikáni Zsinat. 1. A II. Vatikáni Zsinat új egyházképet fogalmazott meg. A Lumen gentium zsinati dokumentum a világ világosságának és az üdvösség forrásának nevezi az Egyházat, a Gaudium et spes szerint pedig az Egyház osztozik a világ örömeiben és szenvedéseiben. Mindkét dokumentum úgy beszél az Egyházról, mint Isten népéről. Ebben a világiak újszerű megbecsülése tükröződik, ami a zsinaton ismételten kifejezésre jutott. 2. A zsinat a hit forrásának és csúcspontjának nevezte az Eucharisztiát. A liturgiáról szóló Sacrosanctum concilium zsinati dokumentum szerint a katolikusok számára Isten kegyelmének legfőbb forrása a szentáldozás. Az Eucharisztiában a katolikus hívő személyesen Krisztussal találkozik. Így az Eucharisztia valóban az Egyház alapja. 3. Megújította a liturgiát. A szentmisét érintő változtatások, a zsinat talán legismertebb reformjai, „teljes, aktív részvételre” ösztönöztek. Ezért fordították le a miseszöveget helyi nyelvekre, és ezért öltötte a mise a pap és a közösség közötti párbeszéd formáját. 4. Kimondta, hogy minden katolikus meghívást kapott a szentségre és a misszióra. Az Ad gentes című dokumentum kibővítette az Egyház missziós tevékenységének fogalmát. Nemcsak messzi tájakra mennek misszionáriusok, hogy terjesszék az evangéliumot, hanem minden katolikus evangelizál az életével. 5. Hangsúlyozta a család fontosságát. A Lumen gentium szerint a család: „családegyház”. Az Egyház hite a plébániákon, az egyházmegyékben és világszerte megnyilvánul, de mindenek előtt áll a család. Minden hívő a családban kapja az erős alapokat. 6. Átalakította az Egyház más keresztény felekezetekhez és vallásokhoz fűződő kapcsolatát. A II. Vatikáni Zsinaton az Egyház a más hitbeli hagyományokkal szemben a tisztelet és a párbeszéd álláspontjára helyezkedett. A kialakuló párbeszéd a megértés hídjait építette és megerősítette a kapcsolatot at ortodox keresztényekkel, a zsidókkal, a muzulmánokkal, a protestánsokkal és másokkal. 7. Együttműködést szorgalmazott: a Christus Dominus című dokumentum kollegialitásra, azaz együttműködésre biztatott az Egyházon belül. Korábban nem volt példa arra, ahogyan ma püspökök, papok, szerzetesek és világiak együtt dolgoznak. A zsinat a szubszidiaritást is hangsúlyozta, vagyis azt, hogy minden döntést a megfelelő szinten kell meghozni. 8. Korszerűsítette az Egyházat. XXIII. János úgy tekintett a II. Vatikáni Zsinatra, mint a megújulás lehetőségére az idők jeleinek fényében. Azt mondta, azért hívta össze a zsinatot, hogy ablakot nyisson és friss levegőt engedjen be. Az ebből származó reformok – mint a nemzeti nyelv használata vagy a vallásközi párbeszéd – hozzáférhetőbbé tették az Egyházat a modern világ számára. A zsinat nyitottsága látszott abban is, hogy a hivatalos megfigyelők között férfi és női szerzetesek, világiak, sőt nem katolikusok is voltak. 9. Ugyanakkor vissza is vezette az Egyházat a gyökereihez. Számos reformját a „vissza az alapokhoz” elve vezette. Fontosabbá vált a Szentírás, nagyobb hangsúlyt kaptak az egyházatyák, és olyan ősi hagyományokat elevenítettek fel, mint az állandó diakonátus és a felnőtt megtérők fokozatos bevezetése az Egyházba. 10. XVI. Benedek pápa, akkor még Joseph Ratzingerként, fontos szerepet játszott a színfalak mögött. A zsinaton a püspökök munkáját kiváló teológusok segítették, köztük Joseph Ratzinger, aki Josef Frings kölni bíboros szakértő tanácsadójaként beszédvázlatokat készített, dokumentumokat fogalmazott és rögzítette a tanácskozás menetét. 2012. október 11-én, immár pápaként, a zsinat 50. évfordulója és a Katolikus Egyház Katekizmusa kiadásának 20. évfordulója alkalmából hirdette meg a hit évét – olvasható az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának honlapján. Magyar Kurír

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - "The Warning"

Szeretném felszólítani az Amerikai Egyesült Államokban élő Isten gyermekeit
 
2012. október 23. kedd, 20:30
Drága szeretett leányom, szeretném felszólítani az Amerikai Egyesült Államokban élő Isten gyermekeit, hogy imádkozzanak a hitükért.
Akárcsak más Keresztény országokban, hiteteket meg fogják támadni és megtesznek majd mindent, hogy eltöröljék minden Nyomomat, Jézusotokét.
Nektek annyi Imacsoportot kell alkotnotok, amennyit csak tudtok – Szent Szívem által egyesülve -, hogy megkapjátok a kegyelmeket, az ilyen üldöztetéssel szembeni ellenálláshoz.
Idővel a Keresztény vallást meg fogják tiltani, olyan más vallásokkal együtt, melyek tisztelik Atyámat.
Ti szeretett követőim, az Égiek által védve lesztek, de nektek imádkoznotok kell az erőért, mert a demokrácia leváltása fejre fogja állítani.
Mivel a legnagyobb nemzet vagytok a világban – mely a demokrácia által szabadságot hirdet -, megtagadják azt a jogot tőletek, hogy Keresztények legyetek.
Ez a jog, bár megtagadják tőletek, demokratikus fejlődésnek fog tűnni. Ezek az új törvények, melyeket hamarosan bevezetnek nemzetetekbe, mindent magukba foglaló törvényeknek fognak látszani: hogy az egy világvallás alatt, mindenki védve legyen.
Ezek a törvények megszentségtelenítik majd Nevemet, de én nem foglak elhagyni benneteket. Minden számotokra szükséges segítséget meg fogok adni nektek. Minden, amit tennetek kell az, hogy kérjétek Tőlem
Én őrködöm fölöttetek és védelmezlek benneteket, mivel a Keresztény Egyházak megdöntésének ideje közel van.
Megdönthetik azt, gyermekeim, hamisíthatják a Szentségeket, hogy azok használhatatlanokká váljanak, elbátortalaníthatják felszentelt szolgáimat és bántalmazhatnak benneteket, de mindez hasztalan. Hatalmuk nem lesz úrrá egyszerű hiteteken, lelketek alázatán és Irántam, Jézusotok iránt való szereteteteken.
Szeretett Üdvözítőtök,
Jézus Krisztus