A németek 28%-a abszolút nem hisz Jézus Krisztus létezésében. Persze, aki hisz benne, az sem követi...

A német származású felnőtt lakosság 28 százaléka nem hisz abban, hogy Jézus Isten fiaként 2000 évvel ezelőtt a földön élt. A „Perspektive" magazinnak készített 1000 felnőttet megkérdező reprezentatív felmérés eredményét múlt héten hozták nyilvánosságra.

A felmérés szerint minden ötödik protestáns és a katolikus vallásúak 14 százaléka erősen kételkedik vagy egyáltalán nem hisz abban, hogy Jézus Isten fiaként jött a világra. A megkérdezettek bő egyharmada (36 százalék) biztosan hiszi, hogy Jézus, mint Isten fia a földön élt. Minden negyedik német ember (26 százalék) „talán" lehetségesnek tartja Jézus létezését, írják a felmérés elemzői.

A német fiatalok különösen szkeptikusak: ennek megfelelően a 18 és 29 év közöttiek csak 23 százaléka válaszolt a kérdésre, hogy Jézus Isten fiaként született-e a földre? - egyértelmű igennel, míg ez a 65 év felettieknél 44 százalék. A katolikusokok 53 százaléka, az evangélikus keresztények 42 százaléka válaszolt igennel a fenti kérdésre.

(Igen.hu - Szent Korona Rádió)

Ima a tisztaságért

(a dublini Pure in Heart Közösség imája)

Jézus, add, hogy úgy tudjunk szeretni, ahogyan Te szeretsz. Tedd tisztává testünket, szellemünket és szívünket, hogy megláthassuk Istent és az Ő tervét velünk. Tisztíts meg  minket és gyógyítsd meg a bűn okozta sebeket. Erősíts meg minket minden nap, hogy megélhessük azt a szeretetet, amelyre hívsz. Önmagunkban gyengék vagyunk, és szívünk nem tiszta, de Benned erősek és szentek lehetünk.

Mária, Te vagy a Szeplőtelen Fogantatás, oly tiszta Szűz. Hozzád imádkozunk a világ tisztaságáért és különösen a fiatalok tisztaságáért. Mária, olyan tiszták szeretnénk lenni, mint Te vagy. Szent József, a Te bátorságodat kérjük, hogy őrködhessünk mások és önmagunk tisztasága felett. Kérünk, segíts Jézussal való utunkon, hogy megdicsőíthessük Istent testünkben, és egy napon veletek legyünk a mennyben.

Jézus, egyedül a Te akaratodat szeretnénk követni. Küldd le ránk Szentlelkedet, hogy mindig Ő vezessen és bátorítson minket. Szereteted Lelke kössön egybe minket, hogy mindig egy szívvel és lélekkel jöjjünk Hozzád, és kitartóan munkálkodjunk együtt országod eljöveteléért. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Ámen.

Szent József, könyörögj értünk!

Szent Rafael arkangyal, könyörögj értünk!

Szent Goretti Mária, könyörögj értünk!

Ámen.

Jegyesek imája

Köszönöm Neked a boldogságot Uram, amit nekünk ajándékoztál.

Te vezettél bennünket egymáshoz. Segíts, hogy egymás mellett maradhassunk, és segíthessük egymást a házasság felé vezető úton.

A szeretet a megbocsátásból él. Add, hogy egymásnak tudjunk megbocsátani, hogy növekedjünk egymás szeretetében. Minél inkább megkedveljük egymást, annál inkább növekszünk az irántad való szeretetben is.

Add, hogy egymást mindinkább megismerjük, mind bensőségesebben szeressük, s minden gyöngeségünkkel, szívünk dobbanásával és élőszóval is elmondhassuk egymásnak a boldogító vallomást:

Szeretlek!

Imádság tiszta szerelemért

Urunk, Mennyei Atyánk! 

Tudjuk, hogy a házasságban nagy feladat vár ránk, s kezünkbe 

van letéve a jövő nemzedék áldása vagy romlása.

Ezért kérünk Téged, terjeszd ki ránk kegyelmedet, hogy a

házasságra a lehető legjobban fölkészüljünk.

Világosíts meg és erősíts meg bennünket, hogy már most gyakoroljuk azokat 

az erényeket, amelyek egy Neked tetsző házasságban elengedhetetlenek: az 

istenfélelmet, az áldozatkészséget, az őszinteséget és a tisztalelkűséget.

Add, hogy együtt növekedjünk szeretetedben: hogy szeressük

mindazt, amelyben megcsillan valami a Te fenséges arcodból.

Engedd, hogy tiszta szerelemmel szeressük egymást, hogy tisztán

és szűzen járuljunk szent oltárod elé, és ezzel méltók legyünk

áldásodra,

Krisztus Urunk által.

Ámen.

Ima a házastársért

Uram! Istenem!

Te azért dobbantottad össze szívünket, hogy egy életen át boldoggá tegyük egymást. De Te tudod a legjobban, hogy a boldogság mennyi áldozattal jár,

Te tudod a legjobban, milyen szeretet lehet biztosítéka az igazi boldogságnak.

Apostolod erről a szeretetről írta a legszebb himnuszát. Az igazi szeretet türelmes, jóságos, nem féltékeny, nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél és mindent elvisel...

Ha Te ezt üzented a szeretetről apostolod által, biztosan van ilyen szeretet, és csak az ilyen szeretet tehet igazán boldoggá bennünket.

Mi segítségedet, erődet kértük házasságkötésünkkor.

Most azt kérem, segíts így szeretni, és add meg nekünk az ebből fakadó boldogságot.

Mert tiszta emberi erővel lehetetlen így szeretni, én pedig akarom ilyen szeretettel széppé tenni hitvestársam és családunk életét, akarom, hogy annak a boldogságnak a fénye ragyogja be hajlékunkat, életünket, amelyet ez az áldozatos, mindent vállaló szeretet adhat meg nekünk.

Szűz Mária és Szent József!

Ti biztosan így szerettétek egymást.

Járjatok közbe értem, értünk, hogy példátokat követve életünk zengje a szeretet szép himnuszát.

Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

Imádság jó feleségért

Mennyei Atyám! 

Te belátod egész életemet, mint én a hegycsúcsról a messze elterülô tájat.

Te már tudod, hol lakik az a leány, akivel majd találkozni fogok,

aki majd értem elhagyja apját és anyját, hogy rendelésed szerint egész szívvel 

hozzám ragaszkodjék  s én őhozzá.

Adj türelmet és józanságot, amikor választásra és mérlegelésre kerül a sor, 

hogy ne az elvakult szenvedély befolyásolja döntésemet, 

hanem a tiszta, önzetlen szeretet!

Add, hogy megtaláljam választottamban az igaz, megértô élettársat, 

leendő gyermekeimnek szerető édesanyját, akit Te már akkor rendeltél 

számomra, mielött még mindketten megszülettünk volna!

Ámen.

Imádság igaz férjért

Mennyei Atyám! 

Valahol már él az a férfi, aki engem keres, akihez én egész szívemmel 

tartozhatom a Te szent akaratod szerint, s aki majd gyermekeim apja lesz.

Légy hozzá jó! Őrizd meg őt tisztán, önfegyelemben és nemes

lélekben - számodra és számomra!

Védj meg engem is - az ő számára! Hintsd szívünkbe kegyelmed

magját életünk tavaszán, hogy szívünk termékennyé váljék, és Neked tetsző, 

boldog családi otthont építhessünk!

Ámen.

Ne félj megkérdezni magadtól: „Mit nem vettem észre? Mi az, amit még nem tudok?” Vannak olyan emberek, akik mindig csak bajokra számítanak, ők a pesszimisták, nem is várnak semmi jót. Vannak azonban mások, akik hajlamosak azt feltételezni, hogy minden jó. Mindkét gondolkodásmód ártalmas. Ellisabeth Elliot az All That Was Ever Ours [Minden ami valaha a miénk volt] című írásában rámutat: „Minden általánosítás hibás, beleértve ezt a mostanit is – mégis folyton általánosítunk. Képeket alkotunk, majd kőbe véssük azokat, hogy ne lehessen rajtuk változtatni. Elutasítunk, vagy elfogadunk embereket, termékeket, programokat és propagandákat a rájuk aggatott címke szerint. Tudunk egy keveset valamiről, és úgy teszünk, mintha mindent tudnánk.” Tanuld meg pontosabban megkülönböztetni a dolgokat! Könnyű az alapján hozni döntéseket, amit tudsz, de mindig lesznek dolgok, amikről nincs tudomásod. Könnyű meghatározni az irányt az alapján, amit látsz, de mi az, amit nem látsz? Csak úgy tanulhatunk, ha hajlandóak vagyunk feltenni a kérdést: „Mit nem veszek észre?” Ez a kérdés megállásra és gondolkodásra ösztönöz téged és a körülötted lévőket. Könnyű látni a nyilvánvalót, de a nehéz kérdések hozzák felszínre azt, ami nem nyilvánvaló. Ha nem teszünk fel kérdéseket, akkor feltételezzük, hogy a terv valószínűleg tökéletes, és ha megfelelő gondossággal kezeljük, akkor nem lesznek problémák. Az életben megtanulod – gyakran fájdalmasan –, hogy a valóság nem ennyire egyszerű. Két dolog állíthat meg az utadon: a) a túlelemezgetés, míg lebénulsz, és félelmedben cselekvésképtelenné válsz; b) a túl kevés elemzést követő továbblépés, mielőtt még elégséges ismereted lenne, és elég bölcsességre tettél volna szert.

Az eurózóna eladósodottsága

A Bloomberg és az Unicredit a következő adatokat tette közzé, melyekre a Welt Online is hivatkozik. Az összesítésben azon EU-tagállamok szerepelnek, melyekben az euró a hivatalos fizetőeszköz.

Az egyes országok neve mellett a jelenlegi eladósodottságuk (kifutó hitelek) és 2011-es költségvetési hiányuk szerepel.

Ausztria: 10 milliárd euró, 8 milliárd euró

Belgium: 24 milliárd euró, 15 milliárd euró

Finnország: 9 milliárd euró, 3 milliárd euró

Franciaország: 97 milliárd euró, 92 milliárd euró

Németország: 147 milliárd euró, 48 milliárd euró

Görögország: 29 milliárd euró, 17 milliárd euró

Írország: 4 milliárd euró, 16 milliárd euró

Olaszország: 162 milliárd euró, 72 milliárd euró

Hollandia: 28 milliárd euró, 22 milliárd euró

Portugália: 10 milliárd euró, 8 milliárd euró

Szlovénia: 0 milliárd euró, 2 milliárd euró

"Skandinávia": 2 milliárd euró, 4 milliárd euró

Spanyolország: 46 milliárd euró, 45 milliárd euró

Összesen: 568 milliárd euró, 352 milliárd euró, azaz: 920 milliárd euró.


 Milyen megállapításokat lehet kiolvasni első ránézésre ezekből az adatokból?

- Az EU 750 milliárd eurós válságkezelő alapja már most kevés lenne, ha valami nagy baj következne be.

- Az adatok csak az államok eladósodottságát mutatják, a lakosságét nem!

- A listában nem szerepelnek azon tagállamok, melyek fizetőeszköze nem az euró.

- Európa legerősebb nemzetgazdasága, Németország, Olaszország után a második legsúlyosabban eladósodott ország. Az EU másik tartópillére, Franciaország a harmadik helyen áll.

- Szinte minden ország közel akkora költségvetési hiánnyal kezdi az idei évet, mint az egész adósságállománya. Sőt, Írország esetében ez négyszerese(!) az ország adósságállományának. Ez igen súlyos, nehéz évet vetít előre Európa számára.

Forrás: Welt Online

Kék mélység
A mélység titkai
A mélység különös lakói

Bolygónk,a Föld
Földünk felfedezése
Otthonunk,a Föld

Az ember fény a modern világ számára

Juan Luis Lorda antropológiaprofesszor az emberről

A teológiai antropológia mindaz, amit az isteni kinyilatkoztatás szerint tudunk az emberről: az embert Isten teremtette, életének célja a Krisztussal való egyesülés, különleges méltósággal rendelkezik, amely erkölcsiségének alapja is egyben.

A Zenit olasz hírügynökség interjút készített Juan Luis Lorda antropológiaprofesszorral a modern egyház előtt álló egyik legnagyobb kihívásról: hogyan lehet megmutatni a világnak, ki is valójában az ember. A professzor teológiai antropológiát oktat a navarrai egyetemen.

Lorda professzor elmondta, milyen helyet foglal el az antropológia az egyház és a modern világ párbeszédében. A párbeszéd alapja éppen az antropológia, ahogyan II. János Pál pápa is mondta első pápai beszédében: napjainkban a kereszténységről beszélni azt jelenti, az emberről alkotott elképzelésről beszélni. Meg kell mutatni a világnak, hogy Krisztus felfedi az emberek előtt, ki is az ember. A keresztény emberkép nagyon magas színvonalú emberkép: az ember méltósággal rendelkezik, terve van a jövőjéről, meghívást kapott Istentől, hogy az ő gyermeke és embertársainak testvére legyen.

A modern világ szerint az ember szabad és számos jog birtokosa. Jogos és megmagyarázható elképzelés ez az emberről, a történelmi haladás eredményeképpen született meg. Ugyanakkor szegényes elképzelés is, hiszen a szabadságnak az igazsághoz kell kapcsolódnia és elő kell segítenie az ember kiteljesedését. Az egoista szabadság célja pusztán önmaga, és ez olyan, mintha rövidzárlat lenne az emberi élet menetében.

Az igazi szeretet paradox módon éppen az, ha önmagunkat ajándékozzuk a másiknak, önként lemondva szabadságunkról. Ezzel segíti elő az ember önmaga kiteljesedését, és hozza ki magából a legjobbat. A kiteljesedés távlatai akkor nyílnak meg az ember előtt, ha önmagát ajándékozza oda a családban, a házasságban, az érdek nélküli barátságban, a társadalmi életben, az egyházi életben. Ilyenkor fényt ad a modern világnak. Különösen fontos az is, hogy a modern világ naiv, veleszületett hite szerint a kívül és belül élő gonosz legyőzhető értelemmel, neveléssel. A keresztények azonban tudják, hogy szükség van Isten kegyelmére és önmagunk odaadására.

Lorda professzornak megjelent egy könyve Antropológiai teológia címmel, amelyet az interjú során ismertetett. A kötet egy sorozat része, amely a teológia tudományának különféle ágait mutatja be. A teológiai antropológia a teológiának viszonylag új része. Megpróbálta általánosan összefoglalni, mivel foglalkozik pontosan. A könyv központi témája a húsvét misztériuma, amely Isten legnagyobb kinyilatkoztatása Krisztusban. Ez a téma segít abban, hogy a kereszténységről való megnyilatkozásokat a kegyelem köré összpontosítsuk.
A teológiai antropológia a XX. században két téma köré szerveződött: a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes konstitúcióját és II. János Pál rendkívül termékeny pápai szolgálatát vizsgálta. II. János Pál volt az, aki elmélyítette az erkölcs és az antropológia alapjait: az emberi méltóság gondolatát, az élet értelméről való gondolkodást, a szexuális és társadalmi erkölcs témáit. Azt gondolta, hogy a kereszténység emberképe szerinti ember egy nagy evangelizációs zarándokutat jár be.

A kötet egyik témája az emberi szexualitás méltósága. A szerző azt írja: „az ember termékenységével Isten képmását közvetíti”, és ezért van az, hogy „az emberi szexualitást komoly erkölcsi törvények irányítják”. Hangsúlyozta, hogy ez nagy kihívás és egyben kötelesség is. A keresztényeknek magasztos elképzeléseik vannak az emberről, az életről, és ezért a szexualitásról, az emberi termékenységről, a házasságról és a családról. És a cölibátusról is. Tudjuk, hogy mindez Isten akarata, és ennek tudata nagy bizonyosság számunkra. A keresztény szexuális erkölcs alapjának tekinti azt is, hogy a szexualitás alapvető, természetes része az embernek, és hogy a házastársi szeretet, a család a természetes emberi közösség. Isten a természet könyvét adta nekünk. Ez az igazi emberi ökológia. Ugyanakkor a nyugati világ szexuális forradalma antiökológia: eszerint az ember kedvére alakíthatja önmagát, különösképpen a szexualitásban. Érdekes, hogy a világ a táplálkozás terén egyre inkább igyekszik szem előtt tartani az ökológia és a természetesség elveit, ugyanakkor a szexualitásról azt tanítja gyermekeinek, hogy itt a személyes szabadság a legfontosabb. Mi tudjuk, hogy ez nem így van: ez egy adott, természetes rendben zajló biológiai funkció, amely szoros kapcsolatban áll a házastársi szeretettel, és azzal a méltósággal rendelkezik, hogy továbbadja az emberi életet.
1968-ban a piaci és politikai liberalizmus után megérkezett a szexuális liberalizmus is, és ez komoly hatást gyakorolt a családra, a társadalom alapegységére.

A professzor hangsúlyozta, milyen fontos szerepe van világunkban a kereszténységnek: a kereszténység modern kultúránk fontos része. Az egyház és a keresztények a modern világ részei, már csak azért is, mert a modern világ fontos elképzeléseinek egy része épp a kereszténységen alapul. A francia forradalom „szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszavai is keresztény gondolatokat fejeznek ki. A keresztények hisznek az igazi szabadságban, amely szerint az emberek egyenlők, egymás testvérei, hiszen Isten gyermekei. A modern világ nagy része nem képes megőrizni önmaga alapjait, éppen azért, mert nem hisz ezekben az eszmékben. Nem hisz az ember értékében, méltóságában. Az abortusz ékes bizonyítéka annak, hogy a hasznosság elve kerül az értékek fölé: azt teszem, ami nekem tetszik, ami nekem megéri, nem számít, mi az érték, mi a kötelességem, hogyan teszek jót.
A keresztények a mai világ humanistái, még ha nem is vagyunk egyedül, hiszen sok ember osztja meggyőződéseinket a jóról, az igazságosságról, a közösségi érzésről.

Hangsúlyozta, hogy a tudomány sok kérdése, például a klónozás nem arról szól, hogy többet tudjanak meg az emberről, hanem arról, hogyan használhatják az embert. Nem az emberi méltóságról, hanem az emberi hasznosságról van szó. A kísérletezőknek nem okoz problémát, hogy emberi embriók millióit hozzák létre, teszik hűtőbe, hogy aztán kidobják, vagy átadják őket a kozmetikai cégek kísérleteire. Figyelmeztetett rá, hogy meg kell védenünk az emberi méltóságot, nekünk, keresztényeknek és az említett jóérzésű embereknek.

A betegséggel, időskori hanyatlással, haldoklással kapcsolatosan kiemelte, hogy az ember nem szűnik meg ember lenni. A halál tényét klinikailag kell igazolni. A keresztények hiszik, hogy amíg létezik a test a maga megnyilvánulásaival, addig az ember él, és megérdemli, hogy méltósággal bánjanak vele.
A keresztények hiszik, hogy a halál természetes dolog, elérkezik a pillanat, amikor Isten kezébe kell adnunk magunkat anélkül, hogy aránytalan és fájdalmas módon meghosszabbítanánk az életünket. Ugyanakkor a keresztényeknek tilos ölniük. Az életnek természetes módon kell véget érnie. A halált nem szabad előidézni. Szükség van arra, hogy megfelelő táplálással és gondozással életben tartsák az embert, amíg el nem jön az a pillanat.

Magyar Kurír