Oslóban fölrobbantották a szennylap szerkesztőségét, egyelőre tompítják a híreket mindenütt

Oslo terrorista támadás alatt

21:07 A halálos áldozatok száma már hétre emelkedett. Szemtanúk viszont legalább húsz áldozatról beszélnek. Teljesen kaotikus a helyzet.

20:45 A miniszterelnök nemrég szerepelt a tv-ben, nem sérült meg, csak leesett a székéről. Az ifjúsági tábor egy szigeten van, az NRK-tv felvételei szerint úszva menekültek róla az emberek.

19:57 Egy kb. 190 cm magas, norvég kinézetű férfi bement a táborba és hetet lőtt le az ott tartózkodók közül. A rendőrség viszont külföldi letartóztatottról beszél.

19:49 Már négy halálos áldozata van a ma délutáni oslói bombatámadásnak a Norvég NRK-TV élő adása szerint. A rendőrség tüzet nyitott egy ifjúsági táborban Oslo mellett, amiben az ifjú szocialisták valószínű - kurd-arab származásúak - táboroztak.

Hasonló táborban a szomszédos Svédországban egy PKK kommunista terrorszervezet kiképzőtábora volt néhány évvel ezelőtt, szintén szoci-szocdem ifjúsági tábor leple alatt. A helyzet óráról órára változik.

17:53 Többen is meghaltak abban a hatalmas robbanásban, ami a norvég fővárosban rázta meg a kormánynegyedet ma délután 15:20-kor. A robbanások a Miniszterelnöki Hivatal és az Energia Minisztérium épületében történtek, de a kormányépülettől egy kilométerre is be vannak törve az épületek ablakai.

A kormányépületben, a saját irodájában tartózkodó Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök is súlyosan megsérült a robbanáskor. A rendőrség elmondása szerint az Olaj- és energiaügyi osztály délután 4-kor még lángokban állt. A támadássorozatban rengetegen megsérültek, a rendőrség eddig két halottról tud. Szemtanúk elmondása alapján a robbanásokat követően a tömeg fejvesztve menekült, majd fegyveres rendőrök kerítették be az épületeket, és azóta Oslo egész belvárosa le van zárva.

Kiss László, Fenyvesi Áron

A norvég kormány merényletek sorozatát kapta Palesztina elismeréséért

 

Nem véletlen, hogy Oslo most a "szélsőségesek kereszttüzébe került".

Július 19-én kedden Oslóban találkozott Mahmud Abbász - és Jonas Gahr Støre, a norvég külügyminiszter. Støre akkor kijelentette, Norvégia elismeri és a későbbiekben is támogatni fogja a palesztin államot, mert a független palesztin állam nem veszélyezteti a Közel-Kelet békéjét, és a tárgyalásokat folytatni fogják az ENSZ szavazás eredményétől függetlenül is.

Azóta beindult a gépezet: a teljes európai média muszlim szélsőségeseket teszi felelőssé a pokolgépes merényletekért és a 80 halálos áldozattal járó lövöldözésért, ugyanis vezető norvég politikusok támogatják a palesztin államot, és emiatt valaki a lakosság "az arab terroristáktól" való félelmével rá akarja venni a norvég vezetést, hogy ne tegyék.

Vagyis az elkövetőt sokkal inkább a Mossad környékén kell keresni, ugyanis a zsidó titkosszolgálat a történtek kivitelezésében a leginkább érdekelt szerv.

Az európai médiában kiteljesedő propaganda igen figyelemreméltó. Egyrészt a robbantásos eset kapcsán. Tele vannak a hírek autóba rejtett bombákkal kapcsolatos információkkal. Érdemes megnézni a robbanások után készült képeket, ugyanis a kiégett hatodik emelet egyáltalán nem autóba rejtett bombáról árulkodik. Hacsak nem valaki a kormányépület hatodik emeletén az irodában parkolt azzal az autóval. A médiapropaganda jelenleg arra irányul, hogy a "szélsőségesek" irányába terelje a közvéleményt, miközben a robbantásokat egyértelműen valaki olyan követte el, aki egyszerre több kormányépület több osztályának több emeletére tudott bombát telepíteni, és az autóba rejtett bombák mellett valakinek hozzáférése volt a célszemély saját irodájához is. A robbantásokat egyetlen szélsőséges szervezet sem vállalta magára.

A norvég kormány egyes tagjai nyilván tisztában vannak vele, hogy a palesztin állam elismerése miatti cionista megtorló akció történt, de a történtek után részükről ez nem kap nyilvánosságot. Arról nem is beszélve, hogy ha csak egy szóval is mondanák, azonnal "náci" lenne a teljes norvég kormány, és kormányellenes tüntetések kezdődnének Norvégiában, ugyanis a Mossad minden lehetséges eszközt felhasznál arra, hogy semmilyen hivatalos szerv ne ismerje el a palesztin államot.

A másik a rendőrnek öltözött magányos lövöldöző esete. Az illető egy baloldali tábor kellős közepén lövöldözött, amit - ha a norvég kormány egy szót is szól a cionista terrorakció miatt - azonnal fel lehet használni hitelesítésre, mondván, hogy: "ez a társadalmi következménye az efféle hozzáállásnak". Az elkövető állítólag jobboldali extrémistának vallotta magát. Csakhogy egyetlen jobboldali sem vallja magát extrémistának, mivel az extrémizmus egy a szabadkőművesek által kitalált fogalom a jobboldali szervezetek megbélyegzésére. Mivel eléggé zavaros az illető háttere, nem vonhatunk le biztos következtetéseket a motivációit illetően, mindenesetre az elfogott személy jó alanynak minősült, akit a cionisták felhasználhatnak saját céljaikra. Különben sem hiszünk a magányos őrült elkövető legendájában, akinek mindent a nyakába lehet varrni...

Lehetséges következmények: Norvégiában, de lehet hogy egész Európában a szélsőségesek - extrémisták - terrorszervezetté nyilvánítása, és az ellenük való fellépés.

Annyira kilóg a lóláb, hogy csak a vak nem látja. Csakhogy már nem megy ez nekik annyira, mint 2001. szeptember 11-én – látszik, hogy kapkodnak, mert fogy az idejük, és rendre hiba csúszik a műveleteikbe.

Fenyvesi Áron

Istenem, URam! Magam is jól tudom az egyszerű törvényt: "Szeress!" -, s mégis oly bonyolultnak tűnik megvalósítanom ezt a hétköznapokban... Kérlek adj nekem látást, hogy ne kövessek el olyan hibákat, melyekért súlyos árat kell fizetnem! Engedd, hogy oktalanságaimból okuljak, s napról napra bölcsülhessek a Te félelmedben! Oszlasd el körülöttem a kísértés bódító ködét, hogy ne váljak a pillanat áldozatává, s céltudatosságom kegyelmed révén meghozza eredményét, s Veled maradhassak földi életem minden napján, s reménységem szerint majd odaát is! Ámen

Globális felmelegedési csalás és a CERN

Úgy tűnik, a kabbalista bankárkaszt némileg el tudta adni a globális felmelegedési csalást, de ez csak a médiamanipulációnak, és az elterelő "hadműveleteknek" köszönhető. Bár a japán földrengést, és a líbiai rablóhadjáratot sem álcázási céllal kivitelezték, amit tesznek, már messze nem politika, igaz politikai inkorrektségnek minősítették, ha a CERN fizikusai beszélni mernének a legújabb kísérleti eredményekről.
A fenti illusztráció, és a kísérlet valószínűleg megerősíti a korábbi vizsgálatok eredményeit,amely megállapította, hogy a kozmikus sugárzás döntő szerepet játszik a felhők kialakulásában, és közvetlen kihatással bír, a Föld felhőtakarójának összefüggéseire, és a több fokos felmelegedésre. Mint tudjuk, a világ legnagyobb kísérleti berendezése, a CERN nagy hadronütköztetője (LHC) Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométeres, 3 méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, és ennek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait remélik megfejteni.
Ám, más tudományos kérdésekre is fényt tud deríteni, ami örömmel töltene el mindenki, ha a politika, szokása szerint nem avatkozna bele az eredmények közzétételébe. A kérdés kezelése hasonlít a 2000-2007 közötti, európai átfogó genetikai vizsgálatok eredményeire, amelyekben megállapítást nyert, hogy a magyarságnak nem 1000 éves történelme van a Kárpát-medencében, hanem 35-40 ezer éves, és hogy az askenázi-kazár zsidóság nem mutat nagyobb genetikai egyezést, a szefárd, vagyis genetikailag is sémi zsidósággal, mint Európa többi népessége. Mint korunkban folyamatosan, a globális felmelegedési kérdésben is csalások, bizonyítékok meghamisítása - amire jó példa a 2009-es "klíma csúcs" nyilvánosságra került csalása miatti csúfos bukás - mutatja, hogy a CERN működésére is nyomást gyakorolnak!
A Welt Online egy interjújában, Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója kijelentette: "Én arra kérem a kollégákat, hogy jelenlegi eredmények bár egyértelműek, de ne értelmezték azokat." Heuer kijelentésének oka, hogy a saját tudósait nem akarja bevinni a nagy politikai, éghajlatváltozásról szóló vitába. Más szóval, Heuer nem akarja, hogy az adatok szabadon mozoghassanak a nyilvánosság felé, mert valószínűleg ellentmondanak az elképzelésnek, hogy az ember a fő hajtóereje az éghajlatváltozásnak. A CERN főigazgatója megközelítése ellentétes a tudomány elvi feladatával, ami a pártatlan megfigyelést helyezi előtérbe, és ami jelenleg egy mesterséges konszenzus a politikusok által gyártott globális szén-dioxid adórendszerhez.Mint a fizikus Nigel Calder írja : "Az egykor illusztris CERN laboratórium már nem igazán tudományos intézet, ha a főigazgató tiltja a fizikusok és az idelátogató kísérletezőknek, hogy felhívják a figyelmet a nyilvánvaló tudományos következtetésekre és eredményekre." Annak ellenére, hogy a globális felmelegedéssel riogatók azt állítják, nincs kapcsolat a hatalmas, a Földnél több mint 100-szor nagyobb tomboló tűzgolyók létrejötte, és az az évszakok változását okozó jégkorszakok között, az éghajlatváltozási adatok Henrik Svensmark tanulmányában azt mutatják, egyértelmű a történelmi összefüggés a kozmikus sugárzás penetráció és a hőmérséklet között, mint ahogy azt az alábbi grafikon is mutatja.

Bár a tanulmány nem tér ki azon tényekre, miszerint "kisérleti jelleggel", elektromágneses impulzusfegyverekkel lövik a napot, ahogy az alábbi felvételeken is látható, a következtetések

egyértelműek.

Lézertorpedó tart a nap felé

És a becsapódáskor keletkező napkitörés

"CERN csatlakozott a kisebb intézmények hosszú sorához, akik kötelesek továbbra is a politikailag inkorrekt, mesterséges globális felmelegedés hipotézist támogatni", írja Calder . "Ez az OK gomb" az erősen politikai színtéren, a klímaváltozás vitában, "amennyiben az eredmények támogatják a mesterséges felmelegedési hipotézist, de akkor nem az, ha ezek támogatják Svensmark eretnekségét, hogy a Nap megváltoztatja a klímát befolyásoló kozmikus sugárzás beáramlását és a felhőképződést."

Mivel a témával folyamatosan foglalkozunk, szkepticizmussal fogadjuk, hogy a "világelit", az embert teszi felelőssé az éghajlatváltozás miatt, és ez arra készteti, hogy a globális felmelegedésre hivatkozva lépjen fel a túlnépesedés ellen. Az igazi okokat ismerjük, és itt szándékosan nem írtam, hogy "sajnos ismerjük", mert nem osztom a Bibliában hangoztatott álhumánus tézist: "Boldogok a lelki szegények, mert övék a Mennyeknek Országa"!

Tulok

Az USA már hivatalosan is készül az államcsődre

Az USA vezetése és a FED vezérkara már hivatalosan is készül a csődre. Ezt Charles Plosser, a philadelphiai Fed vezetője jelentette be. A bejelentés szerint minden kifizetést, minden hitel igényt felülvizsgálnak, és kezdik szortírozni mire és kinek adnak ki pénzt. A Fed az állampapírok összeomlásától tart.

Egyelőre úgy tűnik, a 14,3 trillió dolláros kölcsönplafont nem sikerül megemelni, az USA nem vehet fel több hitelt. További állampapírokat sem bocsáthat ki, ez viszont azt eredményezi, hogy saját működését nincs miből finanszírozni. Összeomlanak az állami fizetések és az egész államilag finanszírozott szociális rendszer. Aki állampapírokat akar beváltani, annak számára az államnak nincs módja kifizetni, vagyis összeomlott a dollár, és az egész rendszer.

A dollár összeomlása az egész világ gazdaságát meg fogja ingatni, az átváltási pénzek a viszonyítási elszámolások és az általános világvaluta helyzet miatt. Valamit bizonyosan kiötlenek majd, a teljes összeomlás a cionista világhatalmat alapjaiig rengetné meg, a világcsendőr státusznak vége, és ezzel együtt valószínű, hogy az euró is bukik. Beáll egy általános csőd helyzet, melyből az új és feltörekvő birodalmak győztesen és megerősödve fognak kikerülni. Az egypólusú világcsendőr állapotból egy 4-5 vagy akár 6 pólusú állapot is kialakulhat, sok helyen lesznek függetlenségi és főleg az adósságok miatti belharcok. A cionista világuralom jó időre összeomlik. Vagyis ha az USA helyzetét nem stabilizálják, akkor végük. Valószínű, hogy az a nagy baj, hogy minden igyekezet ellenére nincs ötlet, semmi elképzelés mit is lehetne tenni, hogyan lehetne megoldani a helyzetet.

A másik ágon már megkezdték a szabálytalan előzést hazánkban a Fidesz és a Jobbik zsidópártok vezetésével. Folyamatosan lopják a jobboldali, és közte az MNA stratégiáját, retorikáját. Ha a magyar nép hagyja újra megvezetni magát, egyszerű eredménye lesz, 30 éven belül nem lesz Magyarország. Hallgass a Fideszre? Inkább nem, köszönjük. A megtévesztettek tömegeinek pedig ébresztő! Már lapátolják rátok a földet.

Mindenkinek ajánlom figyelmébe az Erik a Viking című agymenés azon részét, mikor Atlantisz elsüllyed. Pont ilyenek azok, akik még hagyják ezen pártok által megvezetni magukat.

Lehet elgondolkodni...

Tálas András

Útelágazáshoz ért az EU

Kompromisszumos megoldással, új bankadó bevezetésével érhet véget a legerősebb uniós tagállam, Németország és az Európai Központi Bank vitája a csütörtöki euróövezeti csúcson. A tét rövid távon Görögország, középtávon a valutaunió jövője.

Görögországnak a 14 hónappal ezelőtti 110 milliárdos mentőcsomag és a folyamatos megszorító intézkedések ellenére sem sikerült az adósság hátralékát fenntartható keretek közé szorítania, ezért idén nyár elején újabb segítségért folyamodott az unió vezetőségéhez. Az ország felelőtlen és költekező politikájának eredményeképp sikerült olyan adósságspirálba keverednie, amiből egykönnyen nem fog tudni kilábalni. Görögország gazdasági problémái az egész eurozóna jövőjét veszélyeztetik, így az esetleges második mentőcsomag és annak remélt hatásai nemcsak a görögök, hanem a közös valuta jövőjét is meghatározzák.

Az EU elnöke Herman van Rompuy csütörtökre hívta össze csúcstalálkozóra a tagállamok vezetőit, hogy megvitassák „az euróövezet pénzügyi stabilitását és a görög adósság jövőbeni finanszírozását”, vagyis az euró jövőjét. Az egyik legfőbb téma a várhatóan 115 milliárd eurós görög mentő csomag lesz, fő céljuk olyan stratégia kialakítása, aminek keretében Görögország képes lesz hosszú távon fizetni az adósságait.

Súlyos feszültségek

A találkozót már múlt héten sürgették az övezet egyes államainak, többek között Olaszországnak a vezetői, azonban Németország visszakozása miatt végül csak most ülnek tárgyalóasztalhoz. Európa vezetői egyetértenek abban, hogy a közös valutarendszer fenntartása nem kérdőjelezhető meg, ellenben a valutaunió kormányai és az Európai Központi Bank (EKB) három hónapja vitáznak arról, hogy szükség van-e a bankoknak és a görög államkötvények egyéb, nem állami birtokosainak bevonására az adósságrendezésbe.

Az EKB és néhány ország azzal érvel, hogy ha költségeket hárítanak át a magánbefektetőkre, akkor a piac sok más euróövezeti országba vetett bizalma is meginoghat. Ugyanakkor a legnagyobb európai gazdaság, Németország ragaszkodik a magánszektor bevonásához.

A hétvégén a német kancellár kijelentette, hogy nem vesz részt az esetleges csúcstalálkozón, ha nem látja esélyét a számára érdemleges, vagyis a magánbefektetőknek a görög adósságteherbe való bevonását megcélzó megegyezésnek. Véleménye szerint ezen túl a kilábaláshoz nem elég csak egy látványos terv, mint az adósságátütemezés, komplex intézkedésekre van szükség.

Vélhetően kiegyeztek

A jelek viszont azóta arra utalnak, hogy kompromisszumos megoldás készül. Angela Merkel szerdán találkozott Nicholas Sakozy francia államfővel, hogy kidolgozzanak egy francia-német közös álláspontot a csúcstalálkozó előtt. Azt egyelőre nem tudni, mindez sikerült-e nekik, tárgyalásukról mindössze annyi tudható Merkel szóvivőjének Twitter-bejegyzéséből, hogy „Németország és Franciaország együtt dolgoznak a stabil euróért”.

A Napi Gazdaság uniós információi szerint komplex adósságkezelő csomag lehetne a megoldás a görög helyzetre. A várhatóan 115 milliárd eurós pakkban nagy szerepet kapna az európai bankokra kivetett speciális bankadó, amely 10 milliárd euró bevételt jelentene évenként, és három évig vetnék ki. A terv kompromisszumos megoldás a német és az EKB terve között, mivel gyakorlatilag előteremti azt a 30 milliárd eurót, amit a németek a magánbefektetők bevonásától vártak, és bevonja a privát bankokat az adósságteher viselésébe. A kiszivárogtatott dokumentumban szó van ezenkívül a görögöknek folyósított uniós kölcsön kamatának csökkentéséről is 4,5-ről 3,5 százalékra és további pénzügyi segítség folyósításáról is.

A görög válság lehet Európa Lehman Brotherse?

A görögöknél 2010 óta tartó adósságválság alapjaiban rengette meg a közös valutát és a monetáris uniót. Míg európai vezetők kitartanak az euró és a rendszer stabilitása mellett, több elemző a jelenlegi pénzügyi rendszert gyökeresen átformáló intézkedésekben látja a kiutat. Az már nyilvánvaló, hogy a görög krízis már megfertőzte Írországot és Portugáliát, a következő lehetséges áldozatok pedig a tetemes gazdasági súlyú, de lassú növekedést produkáló és jelentős adósságot felhalmozó Spanyolország és Olaszország lehet.

Soros György a magyar származású amerikai befektető a múlt héten a Financial Timesban kijelentette: attól függetlenül, hogy a görög csőd elkerülhetetlen, nem feltétlenül kell mindennek rendezetlenül történnie. „Néhány fertőzés elkerülhetetlen lesz, bármi történjék Görögországban, valószínűleg átterjed Portugáliára és Írországra is, az eurózóna többi részét viszont meg kell védeni.”

Több elemző úgy emlegeti a görög államcsőd eshetőségét, mint Európa „Lehman-pillanatát”. A 2008-as gazdasági világválságot kirobbantó Lehman Brothers befektetési bank bedőlése a pénzügyi piacok összeomlásához vezetett. Bár az európai pénzügyi piacok erősen integráltak a kontinensen belül, és nem tudni, hogy a „görög fertőzés” meddig fog eljutni az eurózónán belül, azonban hacsak nem dől be egy vezető bank például Németországban, akkor nem valószínű a pénzügyi piacok újabb összeomlása - véli Niall Ferguson, a Harward Egyetem professzora.

Mi is a tét?

„A beszéd már nem elég, áttörésre van szükség” - mondta Carsten Brzeski, a brüsszeli ING Group közgazdásza a Bloomberg televíziós műsorában hétfőn. Véleménye szerint két alapvető kérdésről kellene dönteni csütörtökön: először is arról, hogy az euróövezet vezetői hogyan hajlandóak kezelni az egyre súlyosbodó görög adósságválságot, másodsorban az is kérdés, hogyan tervezik kezelni a zóna perifériájára eső országokban, mint Portugália, Írország vagy akár Olaszország és Spanyolország az államadósság kérdését.

A monetáris uniót alapjaiban megváltoztató döntésre van szükség – mondta a közgazdász. Itt felvázolt két egymástól jelentősen eltérő lehetséges forgatókönyvet. Az első szerint az uniónak fel kell vállalnia, hogy nem lesz adósságátütemezés, sem államcsőd, és a berendezkedés tovább mozdul a széles körű politikai koordináció, a politikai unió felé. Ebben az esetben a gazdagabb államok részt vállalnánk a szegényebbek költségeiben egészen addig, amíg a periféria országai fel nem zárkóznak. Az előbb említett Neil Ferguson szerint Európa eleve egy „lehetetlen kísérletbe” kezdett bele tíz évvel ezelőtt, amikor is politikai unió vagy fiskális harmonizáció nélkül vezette be a közös valutát.

A másik szcenárió kizárja a politikai unió lehetőségét, mert e szerint valószerűtlen, hogy a tagállamok beleegyeznének az államszövetségi berendezkedésbe. Ebben az esetben viszont az EKB-nak és az euróövezet vezetőinek el kell fogadniuk, hogy a bajban lévő országok képtelenek lesznek kezelni az adósságaikat, akár hosszú távon is fizetésképtelenné válhatnak.

Bárhogy is döntenek az EU vezetői csütörtökön, kevés a valószínűsége annak, hogy a fent felvázolt szcenáriókat tervbe vennék. Viszont ha nem születik érdemleges döntés a jelenlegi krízis kezeléséről, valószínű, hogy a piac hasonlóan negatívan fog reagálni mint a múlt hét elején megrendezett pénzügyminiszteri találkozó semleges eredményeire. Ahogy Enda Kenny - a múlt héten a hitelminősítők által durván leminősített - írek miniszterelnöke mondta: „Ez a probléma nem fog csak úgy eltűnni, ha nem foglalkozunk vele.”

Kesjár Réka

Az Európai Unió megint a bankokat pénzeli: Brüsszelben készülnek az összeomlási hullámra

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az európai uniós bankok felügyeleti szervei nagyobb hatókört kapjanak, és megkapnák a lehetőséget, hogy "megnövekedett kockázat esetén" azonnal beavatkozzanak. Az intézkedést a fősodratú média a bankok szigorúbb szabályozásának értékeli, azonban a bankokat felügyelő szervek hatókörének bővítése a demokratikus rendszer lassú reakcióidejének ellensúlyozása céljából történik.

Az új intézkedések további tőkéhez juttatnák a bankokat, hogy az európai bankrendszer ellenállóbb legyen a pénzügyi válság jelentette "kockázatokkal" szemben, ugyanis a bankrendszer összeomlásának már a médiában való megjelenése is akármelyik pillanatban beindíthatja a valós folyamatot.

A fősodratú média szerint a bankrendszerrel kapcsolatos intézkedések azt a célt szolgálják, hogy az európai bankrendszer elkerüljön egy, a 2008-ashoz hasonló gazdasági válsághullámot. Ez egyrészt a várható események súlyának kisebbítése, ugyanis a bankrendszer jelenlegi állapotában ha mindenki megy, és kiveszi a pénzét, a bankok azonnal fizetésképtelenné válnak. Így ismét azt figyelhetjük meg, hogy a fősodratú média teljes egészében a bajok elodázásának céljából működik. Másrészt a bankok további tőkésítése azt mutatja, hogy az első hullámban az eurózónából kihulló tagállamokat készek beáldozni azért, hogy a második hullámban válságzónának minősülő tagállamok bankrendszere életben maradjon (az államcsőd szélén lévő államokban további megszorításokat fognak kikényszeríteni, ahogy a görög kormánnyal is tették).

Mivel a brüsszeli vezetés nem tudja feladni az egységes európai szabadkőműves állam rémképét, az újabb intézkedések két fő irányvonal mentén vannak meghozva: további pénzekhez juttatják a bankokat, hogy az első tagállamoknak az eurózónából történő kiesése esetén ne váljon fizetésképtelenné az összes európai bank, illetve a reakcióidő gyorsítása végett nagyobb ellenőrzést és hatókört adnak az alsóbb felügyelő szervek kezébe. A gazdasági függés ilyen fokán ha egy bank fizetésképtelenné válik, akkor vagy azonnal az összes európai bank reagál a kialakult helyzetre és úgy ellensúlyozza azt, ahogy tudja, vagy Brüsszelből, központosítottan adják meg a megfelelő választ. Utóbbira a demokratikus rendszer alkalmatlan - hiszen mire döntést hoznak, a teljes bankrendszer összedől és éhséglázadások kezdődnek - előbbire pedig még nincs meg a célszerűen kiépített gépezet, hiányoznak a hatalom fenntartásának pillérei.

Mivel továbbra is az egységes európai állam mentén gondolkoznak, Brüsszelben igen nagy lehet a káosz - hiszen az európai pénzügyi rendszer összeomlásának kezdetén a bankokat fel kell készíteniük a közeljövőben kialakuló helyzetre (fel kell tőkésíteni), pénzügyi segítséget kell adniuk a csőd szélén álló tagállamoknak, és ezzel párhuzamosan úgy kell kiépíteniük a hatalom erőszakkal való fenntartásának pilléreit, hogy minden tagállam rendőrségét leépítik egy olyan szintre, hogy ne jelentsen komoly fenyegetést az európai szinten megszervezett rendfenntartó erőkre nézve. Ennyi teendő közepette a brüsszeli vezetés hibát hibára halmoz. Egyrészt nem segíthetnek meg anyagilag egy összeomlás szélén álló gazdaságot, mert ha nem hitelben gondolkoznak, hanem valós segítségnyújtásban, az emeli az Európai Unió darabokra hullásának kockázatát - ugyanis minden tagállam lakosságának többsége tisztában van vele, hogy az Unióhoz való csatlakozás miatt alakult ki a jelenlegi gazdasági helyzet, amiatt romlanak a megélhetési viszonyok, emiatt csökken az általános életszínvonal, és emiatt él mélyszegénységben a lakosság tekintélyes része.

Azonban előbb vagy utóbb eljön az a pillanat, amikor nem adhatnak több hitelt, mert egy tagállam a korábbi hitelek kamatait sem képes törleszteni a felvett újabb és újabb hitelekből. A görög államadósság átütemezése már ebbe az irányba mutat. Ha a nemzeti vagyon nagy része már idegen kézben van és a lakosság az éhenhalás küszöbén, ebben a helyzetben nem tehetnek mást, minthogy elengedik az adósság egy részét, vagy - így vagy úgy, de valós segítséget kénytelenek adni, akár "humanitárius segély" formájában. Ekkor a végsőkig kizsigerelt tagállam egy pillanatra felhasználható forrásokhoz jut, amit fel fog használni az eurózónából való kilépésre.

Emiatt építik le Európa-szerte a tagállamok rendfenntartó erőit, ezért csökkentik, majd hígítják az állományt mindenhol. Ugyanis ütőképes hadsereg híján egy kilépő tagállamnak egyetlen lehetősége van, amire építkezni kezdhet, és ez a rendőrség.

Láthatjuk, hogy a gazdasági összeomlás szélén a brüsszeli vezetés továbbra sem a végsőkig kizsigerelt lakosság helyzetének könnyítésére törekszik, hanem az álmodozással van elfoglalva: az Európai Egyesült Államokról való álmodozással. A brüsszeli vezetés a pénzügyi válság újabb hulláma közepette törekszik az egyes tagállamok kilépési lehetőségeinek módszeres leépítésére. És ennek érdekében mindent feláldoznak.

Fenyvesi Áron