Az öt részből álló cikksorozatot Porto Mauriziói Szent Lénárd (1676-1751) ferences népmisszionárius egyik prédikációja ihlette, amelyben a szent azt a véleményét mondta el, hogy több ember jut saját kérésére a pokolba, mint a tisztítótűzön keresztül a mennybe. Szent Lénárd az összes e tárgyban megszólaló egyházatya és teológus véleményét megvizsgálta, mielőtt erre a következtetésre jutott.
Bár senki nem lehet biztos saját megmenekülése felől, a Kinyilatkoztatás mégis szolgál bizonyos támpontokkal, melyek alapján sejtésünk lehet saját örök sorsunk felől. Diekamp-Jüssen dogmatikus ilyen támpontoknak mondja a nyolc boldogságot (Mt 5,3ff), melyek az itt felsorolt erények tökéletes és állhatatos gyakorlását előfeltételezik.
Urunk szavai szerint tehát naponta megvizsgálhatjuk magunkat, hogy a Mt 5,3-11-ban említettek közé tartozunk-e vagy sem?
Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.
Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam.
Továbbá, írja Diekamp-Jüsse Katolikus dogmatika című művében, a végső pillanatig Isten kegyelmében való kitartásért mondott buzgó imádság, a nagy lelki buzgóság, a bensőséges áhítat az isteni Üdvözítő és a Boldogságos Szűz Mária iránt, alapos okul szolgálhat az optimizmusra lelkünk üdvösségét illetően.
(forrás: https://traditionundglauben.wordpress.com/ – 2018. február 12.)

http://www.katolikus-honlap.hu/1801/gondviseles.htm