2012. április 2., hétfő

Urunk Jézus Krisztus üzenete Veronika Márta által

A Nagyhét megünneplése

Jézus: Gyermekem, ma röviden szólok hozzád. Először is legyél nagyon erős! Ma ne érettem hullajtsd könnyeidet! Szenvedéseid ma ne értem szóljanak! Szenvedj Édesanyám országáért és az ő papfiaiért! Könnyeid legyenek sokak tisztulására! Halld, mit üzenek Édesanyám országának és papfiainak!
Ma nem Jeruzsálembe akarok bevonulni, hanem a szívetekbe. A szívetekben akarok szállást venni a Nagyhéten. A ti szívetekkel és lelketekkel akarom átélni a szenvedéseket. Hullajtsátok könnyeiteket! Tartsatok bűnbánatot! Induljatok el a magatok keresztútján! Ne másra tekintsetek! Ez legyen most a ti keresztutatok! Áztassátok könnyeitekkel, és könyörögjetek irgalomért! Én, szerető Uratok némán, csendben ott haladok mellettetek. Legyetek erősek és győzzétek le a sátánt! Győzzétek le a félénkségeteket, engedetlenségeteket, makacsa akaratotokat, és gyengeségeiteket! Tárjátok ki a szíveteket egészen és tisztítsátok meg! Amikor eljön az idő, hogy meg kell halnom és ismét feltámadok, akkor teljesen be akarom tölteni a szíveteket. Eggyé akarok válni veletek. Nemcsak a jóban akarok osztozni veletek, hanem gyengeségeitekben és fájdalmaitokban is! Kész vagyok értetek ismét felvenni a keresztet és kész vagyok ismét meghalni.
Gondolkodjatok el ezeken a szavakon most! Gyermekeim, és papfiaim, készek vagytok-e meghalni az igazságért és a tiszta szeretetért? Készen vagytok-e eggyé válni az én keresztem gyötrelmeivel? Tegyétek fel magatokban a kérdést, hogy mire vagytok képesek! Hisztek-e az örök életben? Én békét, örök életet és tiszta szeretetet hirdetek nektek. Jöjjetek és merüljetek el szenvedéseimben, és készüljetek velem együtt megünnepelni az Eucharisztia ünnepét, keresztre feszítésemet, és dicsőséges feltámadásomat! Merüljetek el szívemben és csendesedjetek el a Nagyhéten! Minden pillanat tartogathat meglepetést nektek. Figyeljetek, imádkozzatok és tartsatok szüntelenül bűnbánatot! Könnyeitek öntözzék sok-sok gyermekemet, és váljanak ezek tisztulásukra! Most minden gyermekemnek és papfimnak a szívébe egy kis pálmaágot rejtek átitatva szenvedésemmel, és véremmel. Adjon ez nektek erőt a megpróbáltatásokban! Végtelen mosolyommal és szívem szeretetlángjával áldalak meg titeket, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
 
Mennyei Atya: Szeretném, ha ezt az imát egész nagyhéten így imádkoznátok.
Krisztus Lelke, szenteld meg Édesanyánk gyermekeit és papfiait!
Krisztus teste üdvözítsd az egész világot!
Krisztus vére ihlesd meg az eleső és bűnben járó gyermekeket!
Krisztus oldalából kifolyó víz, mosd tisztára egyházadat!
Krisztus kínszenvedése, erősítsd meg a magyar nemzetet!
Ó jóságos Jézus halld meg az esendő világ kiáltozását!
Szent sebeidbe rejts el a Föld gyermekeit!
Ne engedd, hogy a sátán elszakítsa tőled gyermekeidet!
A gonosz ellenségtől és a sötétségtől mentsd megy gyermekeidet, és papfiaidat!
Haláluk óráján állítsd melléjük Fiam Édesanyját, és add, hogy ölelő karjaiban vigye trónod elé őket.
Add, hogy minden elhunyt gyermeked az örök országba költözzön és szentjeiddel dicsérjenek Téged most és mindörökkön örökké. Amen.
2012.04.01.              Veronika Márta

http://engesztelok.hu/egi-uezenetek/a-nagyhet-meguenneplese

Szűzanya üzenete 2012. április 2-án Medjugorje-ből

Medjugorje, 2012. április 2.
 „Drága gyermekek! A Béke Királynőjeként szeretném nektek, gyermekeimnek adni a békét, az igazi békét, amely Isteni Fiam szívéből fakad. Édesanyaként imádkozom, hogy uralkodjon szívetekben bölcsesség, alázat és jóság, hogy uralkodjon a béke, hogy a Fiam uralkodjon. Ha Fiam lesz az úr a szívetekben, akkor segíteni tudtok majd másoknak, hogy megismerjék őt. Amikor mennyei béke uralkodik bennetek, akkor fel fogják őt ismerni azok, akik téves helyeken keresik és ezzel fájdalmat okoznak édesanyai szívemnek. Gyermekeim, nagy lesz az örömöm akkor, ha majd látom, hogy elfogadjátok szavaimat és követni akartok. Ne féljetek, nem vagytok egyedül. Adjátok ide kezeteket és vezetni foglak benneteket. Ne feledkezzetek el pásztoraitokról. Imádkozzatok, hogy gondolatban mindig Fiammal együtt legyenek, aki meghívta őket, hogy tanúságot tegyenek róla. Köszönöm nektek.”

Böjte Csaba a Nagyhét és a Húsvét titkairól


A Nagyböjt és a húsvét titkairól kérdeztük Böjte Csaba ferences testvért, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megálmodóját és működtetőjét.
Csaba testvér nagyon sok meghívást kap, fáradhatatlanul tevékenykedik, utazik. Mit jelent a nagyböjti felkészülés ebben a nyüzsgésben? Az emberek figyelmének felhívása a szeretetre, a másokkal való törődésre szintén lehet nagyböjti cselekedet.
- Ilyenkor nagyböjti témákon próbálok hosszan elmélkedni mások és a magam számára is. Engem az Istennel való kapcsolatomban és a nagyböjti felkészülésemben nem zavarnak ezek az előadások. Ez a hét valóban egy kicsit zsúfolt, sokszor két-három előadás is van, de ez is segít abban, hogy Istenhez közelebb kerüljek. Igazából pap vagyok, misszionárius. Ha megkérdeznék, mit tekintek fő feladatomnak, nem annyira a gyermekvédelmet, mint az evangélium hirdetését. Nagy-nagy élmény volt számomra, amikor eljutottam Ausztráliába és bementem nyakig a tengerbe, elmondtam a Miatyánkot, egyet prédikáltam a halaknak. Ahogy Isten Fia mondta, hogy menjünk el a világ végéig és ott is hirdessük az evangéliumot. Úgy érzem, hogy Isten Igéjére, a vigasztaló, bátorító, erőt adó isteni hangra, az evangéliumra nagy szükség van ma a világban. Azt gondolom, ezen a Jóisten áldása is rajta van.
A vigasztaló szavakon és a törődésen keresztül az élő evangéliumot is átadják az alapítványnál nevelt gyerekeknek. Van-e valamilyen különleges tartalma ezeken a helyeken a nagyböjti időszaknak?
- Sosem felejtem el azt az évet, amikor a kamaszok hihetetlenül komiszok is voltak. Minden évnek megvan a maga „öröme”: hol a mumpsz, hol a himlő vagy az influenza, valamilyen járvány. Abban az évben a hatodikos-hetedikes nagyfiaink hihetetlenül élvezték bosszantani a tanárokat. Hát én mostam is a fejüket elég gyakran. Jött a nagyhét, és mondtam az egyik kollégámnak: ’Tudod mit, álljunk neki, és mossuk meg inkább a lábukat, ne a fejüket!’ Minden osztályból a legcsintalanabb gyereket kiültettük a templomban az első sorba – ők persze nem tudták, mi fog történni. Szépen sorban mindegyikük előtt letérdeltem, megmostam a lábukat és megpusziltam. Emlékszem, nagy csend volt a templomban, mindenki meg volt hatódva, aztán mise után a gyerekek odaszaladtak hozzám a sekrestyébe, ölelgettek és mondták, hogy most már többet soha-soha rosszak nem lesznek. Úgy éreztem: lehet, hogy többet érek el ezzel az alázatos meghajlással, mint a kiabálással, veszekedéssel. Nem lettek angyalok a gyerekekből, de köztük van például egy olyan is, aki akkor ott ült, és most a munkatársam már öt-hat éve.
A szegények, a kicsinyek szeretete, felkarolása által sok kis feltámadást él meg. Mit jelent innen nézve a húsvéti öröm, a feltámadás?
- Az az ember, aki képes újrakezdeni, talpra állni, valamilyen módon a húsvét titkának részese. A gonosz szeretné kirúgni a lábunkat, szeretné, ha bedobnánk a törölközőt, szeretné, ha feladnánk a harcainkat, ha elkeserednénk, magunkba roskadnánk. Igen, biztosan szervez nekünk nagyon szép nagycsütörtököket, nagypéntekeket is. Nekünk az a dolgunk: ne hagyjuk, hogy ő diadalmaskodjon felettünk, hanem mi is éljük meg a magunk húsvétját, mi is merjük a magunk szeretteinek, rokonainak, barátainak azt mondani, hogy találkozunk Galileában, és tényleg tudjunk egymásnak egy jó teát, kávét főzni – vagyis halat sütni. Szükség is volna erre, mert nem hiszem, hogy ne volna olyan ember, akinek ne lenne kivel kiengesztelődni, újrakezdeni.
Amikor Csaba testvér beszél, sokakban fellobban a vágy, hogy odaálljon a kicsinyek mellé és segítsen nekik. Konkrétan hogyan kapcsolódhatnak bele az alapítvány szolgálatába?
- Meg vagyok győződve róla, hogy se én, se az egyház, se az állam nem tudja megoldani a szociális problémákat. Amit én szeretnék: megmutatni, hogy jó dolog kereszténynek lenni, jó dolog szeretetben élni, jó dolog egy elesett, bajban lévő emberhez lehajolni. Az lenne jó, hogy mindenki ott, ahol él, a maga utcájában, falujában, városában, lépcsőházában lehajolna a bajban lévő emberhez. Akkor fog megváltozni a világ. Nem akkor, ha egy-két ember vagy az állam megfeszül és mindent felvállal. Én igazából csak reklámozni szeretném ezt a fajta életet. Sokszor kérdezik, mi a prioritása az alapítványnak: ilyenkor tréfásan mindig elmondom, hogy 2012-re az egyetlen nagy prioritás a konkurencia állítása. Remélem, hogy az emberek ott, ahol élnek, mindenki a maga módján, talán teszik is a dolgukat. Sokszor döbbentem látom, hogy egész jó családok gyermekeit is elhozzák hozzánk. Volt olyan gyerekünk, akinek a nagybácsija prefektus volt. Az egyik lányunk pedig, aki most 21 éves, a televízióban látott egy mesterszakácsot: nagyon hasonlított hozzá, a családneve stimmelt, és tudta az apjáról, hogy szakács. Írt neki Facebookon, és kiderült, hogy valóban az apukája. Az lenne jó, hogy mindenki a saját gyerekét vagy rokonait támogatná, segítené.
Apor Vilmos, az egyetlen székely, akit boldoggá avattak, képes volt meghalni mások gyerekeiért, családjáért, feleségéért. Milyen jó lenne, ha a mai férfiak is legalább a saját rokonaikért – nem meghalnának, de áldozatokat tudnának hozni.
Kívánok kellemes húsvéti ünnepet, a hölgyeknek sok locsolót s a férfiaknak sok piros tojást!
Forrás: Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír