Jézus példabeszéde a gonosz szőlőművesekről (Lk 20,9 és a köv.) teljes mértékben vonatkozik a II. Vaticanumra és a zsinat utáni időszakra. A heretikus főpappal, Bergoglioval csúcsosodik ki, aki aposztatikus struktúrájával megszállva tartja és felszámolja Isten szőlőskertjét.
Ezt a videót megnézheted itt is: https://youtu.be/-oQ6IwYZLJE
https://rumble.com/v6obw56-a-vatikn-ii-gymlcse-1.html
https://www.bitchute.com/video/AJdQvqIdOcGy
https://cos.tv/videos/play/59189870919193600
1958-ban a modernista Angelo Roncallit (XXIII. János) tették meg pápának. Ő hamarosan összehozta a II. Vatikáni Zsinatot és moderátorokként modernistákat állított. Ezzel megnyílt az ajtó a modernizmus herézise előtt, amelyeket már X. Szent Piusz elítélt. Zsinati és pápai tekintéllyel tömeges méretekben terjedtek, és lehetetlen volt ellenük küzdeni. Krisztus szőlőskertjét ellenállás nélkül pusztíthatták.
Bergoglio Ferenc érvénytelen pápa szinodális útjával legalizálta a szodómia égbekiáltó bűnét. A püspököket és a papokat a homoszexuális házasságok megáldására kötelezte. Krisztus szőlőskertjét így az Antikrisztus hatalma alá rendelte, és a katolikus egyházat heretikus tanításával New Age antiegyházzá, a sátán zsinagógájává traszformálta. A hierarchia transzformációjára már azzal sor került, hogy az egyes püspöki konferenciák, Afrika és Kelet-Európa kivételével, elfogadták az önfelszámoló Fiducia supplicanst. A püspökök kötelesek voltak ezt az Isten ellenes lázadást elutasítani! Az elfogadással latae sententiae magukra vonták az exkommunikációt – az egyházból való kizárást. Bűnbánatot kell tartaniuk és meg kell tagadniuk ezt a Krisztus árulást, különben a papok és a hívők lelkiismeretükben kötelezve vannak Isten előtt a bűnbánatot elutasító Júdásoktól történő elszakadásra.
Bergoglio jelenleg, az ún. megvalósítási szakaszban azon munkálkodik, hogy a Fiducia supplicans aposztázisa át legyen ültetve a gyakorlatba. Ezért a bűntettért minden olyan püspök felelős, aki elfogadta ezt a heretikus deklarációt. Ezzel megengedi a hamis próféta Bergoglionak, hogy erkölcsileg megmérgezze nemcsak magát a püspököt, hanem az egész egyházmegyéjét is.
2025-ben az aposztata Bergoglio jubileumi évet hirdetett, és ezzel együtt zarándoklatok sorozatát is. A bűnbánó cédulákkal összekapcsolt antibűnbánat nagy mozgolódást idéz elő, ami látszólag az egyház megújulásának tűnik.
Valójában azonban ezek az aktivitások egy nagy csalás. Bergoglionak a krisztusi tanítástól és a krisztusi üdvözítő úttól való elszakadását leplezik. Kegyes frázisokkal fogják a katolikusokra tukmálni, hogy a bűnbocsátó cédula megszerzése címén imádkozzanak az ún. Szentatya szándékáért. Ezzel az egyházi komédiával erőltetik rá a katolikusokra azt a hazugságot, hogy az eretnek, sátánnak odaszentelődött főpap, érvényes pápa. A Fiducia supplicans szodomita antievangéliumot így fokozatosan ültetik át minden egyházmegyébe és parókiára. Ez alatt az időszak alatt Bergoglio már ellenállás nélkül felszámolja a papi cölibátust és bevezeti a nők diakónussá és pappá szentelését.
Ezenkívül a liturgiába bevezetésre kerülnek a pogány elemek és a pogányság lelke. Ezzel Bergoglio az egyház satanizálását akarja elérni. Ha legalizálta a szodómia égbekiáltó bűnét, akkor már a hatodik és a kilencedik parancsolat elleni bűnöknek nincs semmilyen súlya. Ezután pedig értelmét veszti Krisztus keresztáldozata a mi bűneinkért és a szent liturgiában való megjelenése is. Bergoglio álpápa és követői vezetésével már valóban itt van a sátán zsinagógája.
A zarándoklatoknak és bűnbocsátó céduláknak álcázott csalást a színes forradalmak általi kormánypuccsokhoz lehet hasonlítani.
Hogyan kerülhetett az egyház a lelki vakság állapotába? Ki készítette elő ehhez a talajt? A II. Vaticanum! Három nagy bűnt követett el.
Az első bűn: szándékosan nem fejezte ki egyértelműen az igazságot és nem ítélte el a heréziseket sem!
A második bűn: szándékosan használt kétértelmű fogalmakat, amelyeket különbözőképpen lehet értelmezni. Az ún. „Rajnai Szövetség“ moderátorai honosították meg ezeket. A zsinat utáni időszakban a kétértelmű fogalmak alapján már egyértelmű végkövetkeztetésekre jutottak, és legalizálták a heréziseket.
A harmadik bűn: a zsinati dokumentumokba olyan vallomásokat foglaltak bele, amelyek már a herézis határán vannak vagy már egyenesen heretikusak.
Ráadásul a zsinat két legnagyobb bűntette a következő: a modernizmus pánherézisének átültetése a történet-kritikai módszer által és a pogány kultuszok tisztelete és az általuk való megigézettség, amely kultuszok a démonokat és a sátánt tisztelik.
Röviden szólva, a II. Vaticanum a 20. sz. legnagyobb tragédiája volt. Rögzítette, kodifikálta és a katolikus egyházba befogadta a modernizmus, a liberalizmus és antierkölcs teljes mentalitását, A kétértelmű fogalmak elfogadásával a hazugság lelke aláaknázta az összes dogmát. Most tapasztaljuk meg a pusztító gyümölcsöt.
Bergoglio teljesen eggyé vált a II. Vaticanum aggiornamentojával, azaz a világ lelkével, az antievangélium kihirdetésével. Az antikrisztus lelkét fogadta be, ugyanazt, mint ami a szabadkőművesekben lakozik, és rejtetten teljes hatalmat adott neki az egyházban.
A 19. századi Alta vendita szabadkőműves utasításban ez van megírva: „A katolikusok azt gondolják majd, hogy a Péter kulcsai zászlaja alatt mennek, de valójában már a mi zászlónk alatt menetelnek.“ Röviddel a II. Vaticanum befejezése után Richard Day befolyásos szabadkőműves ezt nyilatkozta: „Egyesek azt hiszik majd, hogy az egyház mindezzel szembe fog szállni, de valójában az egyház minket fog segíteni.“
A szabadkőművesek terve az egy kormány, egy pénz és egy vallás. Ez az egy vallás azonban nem Krisztus egyháza, hanem a New Age álvallás. A szabadkőművesek az egy vallás tervük érdekében meg kellett, hogy ingassák a hittani és az erkölcsi alapokat, amelyeken Krisztus egyháza áll. Erre szolgált nekik a II. Vaticanum. Ez nyitott ajtót a modernizmus herézisének, amelynek kalapácsa a történet-kritikai módszer. Minden olyan herézisről szó van, amelyek kétségbevonják az alapvető hitigazságokat, mint Krisztus istenségét, megváltó kereszthalálát, az Ő valóságos és történeti feltámasztását és a Szentírás természetfölötti ihletettségét. A modernisztikus herézisek és a világ lelke át lettek ültetve minden teológiai iskolába.
A Nostra aetate deklaráció nyitott ajtót az antimissziónak az egyház belsejébe az ún. „minden vallás iránti tisztelettel“. Ezzel létrehozták a hamis sentire cum Ecclesia-t, mintha a sátán és a démonok tiszteletének pogány útja, másrészről pedig Krisztus kereszthalála az üdvösség egyenrangú útjai lennének. Ezzel a lelki méreggel mérgezték az egyházat a zsinatot követő 60 éven át, és felkészítették arra, hogy elfogadja a tömeges aposztázist, amely Bergoglio álpápában csúcsosodik ki.
A Fiducia supplicans deklarációval legalizálták erkölcsi téren a legsúlyosabb bűnt!
Bergoglio a hamis antievangélium programjával csúcsosítja ki a II. Vaticanum lelkét. Erre szolgál neki a szervezet egyházjogi hatalmi struktúrája, amely befolyással bír a legutolsó parókiára és katolikusra is. A szabadkőművesek így kihasználták az egyházi struktúrát, hogy az elbitorolt pápai tekintéllyel pusztítsák Krisztus tanítását és az üdvösség evangéliumát. A katolikus egyház lelki öngyilkosságának folyamatáról van szó. Bergoglio ma ezt a szinodális út megvalósítási szakaszának nevezi.
Micsoda felelőssége van ezekben a rendkívüli időkben az összes katolikus püspöknek! Azzal, hogy a püspökök elfogadták a Fiducia supplicanst, és nem szakadtak el az álpápától, hanem éppen ellenkezőleg, alávetik magukat hamis tekintélyének, bűntetteiben bűnrészesekké válnak! Ráadásul megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy Bergoglio véghez vihesse ezt a lelki öngyilkosságot az utolsó parókiáig bezárólag.
A papalatria bűne, amely isteníti az eretnek, a varázsló által a sátánnak odaszentelt főpapot, ma a legnagyobb gaztett! Miért? Mert a papalatria herézise nem engedi meg, hogy az igazságot igazságnak, a heretikust heretikusnak lehessen nevezni, és ezzel nem engedi meg a megmentő bűnbánatot sem!
Milyen bűnbánatot vár el feltétlenül Isten ma?
- A püspököknek és a papoknak egyházmegyéjükben meg kell tagadniuk a Fiducia supplicanst.
- Meg kell tagadniuk a mérgezett gyökeret, amelyek a herézisek és a II. Vaticanum lelke.
- El kell szakadniuk Bergogio álpápától, aki többszörösen kizárta magát az egyházból és nem az egyház feje!
+ Illés
a Bizánci Katolikus Patriarchátus pátriárkája
+ Metód + Timóteus
Püspök-titkárok
2025.1.6.
Ma olyan helyzetben vagyunk, hogy pusztítják a társadalom és a család legalapvetőbb értékeit és a pogányságot szorgalmazzák. A kérdés az, hogy hol gyökerezik ez a folyamat. A válasz sokkoló: A pogányság inváziója és a satanizáció a II. Vatikáni Zsinatban gyökerezik. A Nostra aetate dokumentum megteremtette a pogányság tiszteletét, és ezzel de facto a pogány démonok tiszteletéről is szó van. Ez azonban szörnyű gaztett és Isten 1. parancsolata elleni bűn. Ez a gaztett céltudatosan pozitív fogalmakkal volt álcázva: tisztelet, tolerancia, vallásközi párbeszéd stb. Ennek gyümölcse pedig Isten átka az egyházon.
Ezt a videót megnézheted itt is: https://youtu.be/mlO6mqkvfM8
https://rumble.com/v6qrpfm-a-ii.-vaticanum-2.html
https://www.bitchute.com/video/8jblRPPHjoQf/
https://cos.tv/videos/play/59684272710389760
Azok, akik célul tűzték ki a pogányság betörését az egyház belsejébe, jól ismerték a lelki elveket. Tudták, hogy az újpogányság és a sátánizmus sikeres elterjesztésének feltétele éppen a legfőbb, azaz a zsinati és a pápai tekintéllyel való visszaélés. Úgy a II. Vaticanum, mint a zsinati és a zsinat utáni pápák teljes mértékben felelősek a heretikus lelkiség és metasztázisai elterjedéséért. Az egyház önfelszámoló folyamata Bergoglio álpápával csúcsosodik ki.
A II. Vatikáni Zsinat de facto felszámolta Isten I. parancsolatát, és ezzel átkot vont le az antievangélium hirdetéséért (lásd Gal 1,8-9). Majd megváltozott a légkör is a világban. A tisztelet kifejezés alatt legalizálták az egyházban a pogányságot. Ez erkölcstelenséget von magával, azaz a szodómia életstílusként került elfogadásra.
Azokat, akik a pogányság lelki áttörését közvetítették, Bergoglio szenteknek kiáltotta ki. A valóság az, hogy mind a három álszent pápa anatémát vont magára, és haláluk után kizárattak az egyházból, hasonlóan I. Honorius pápához. A II. Vaticanum heretikus, ezért érvénytelen.
A Dekalógus első parancsolatának megtagadásával kezdődött Isten összes parancsolatának felszámolása. Ezért legalizálhatta Bergoglio álpápa a szodómia égbekiáltó bűnét a Fiducia supplicansban, és áldhatta meg a bűnös homoházasságokat. A Bergoglio által meghirdetett szinodális út betölti a II. Vaticanum betűjét és lelkét, és New Age antiegyházzá transzformálja a katolikus egyházat. Semmiféle valódi megújulásra nem kerülhet sor az egyházban addig, amíg rá nem mutatnak a mérgezés gyökerére, ami pedig a II. Vaticanum! Carlo Maria Vigano érsek mély igazságot fejezett ki, hogy a II. Vaticanumot nem lehetséges megreformálni, és mint heretikus zsinatot, semmissé kell tenni.
Idézet a nostra aetateből: „Az egyház odafigyeléssel gondolkodik arról, hogy milyen a nemkeresztény vallásokhoz való viszonya.“
Mit kell arról az egyháznak gondolkodnia, ha Isten Igéje számos helyen világosan rámutat, hogy milyen viszonyban kell lenni a démonokat tisztelő pogányokkal. Jézus így szólt: „És mondá nekik: Elmenvén az egész világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. A ki hiszen, és megkereszteltetik, üdvözül a ki pedig nem hiszen, elkárhozik.”(Mk 16,15-16) Ez az egyház kötelező küldetése, és nem “odafigyeléssel gondolkodni arról”, hogy hogyan lehet megvalósítani Krisztus evangéliumának elárulását.
Idézet a NA-ből: „Azon feladatával összefüggésben, hogy támogatnia kell az emberek és a nemzetek közötti egységet és szeretetet, elsősorban arra fókuszál, hogy mi a közös az emberekben és mi vezeti el őket az egységre.“
A hamis próféták, a heretikus teológusok álfeladatot ötlöttek ki, amely bojkottálja az evangéliumot és a pusztító szinkretizmushoz vezet. Egyáltalán nem érdekli őket a Krisztus által adott feladat, ami az evangélium hirdetése a lelkek üdvössége érdekében. Ezt a feladatot notorikusan bojkottálják.
Hogyan támogathatják az emberek és a nemzetek közötti egységet és szeretetet, valamiféle közösségre lépési céllal anélkül, hogy hirdetnék a Megváltó Krisztust? Ennek az utópiának a hirdetői a szabadkőművesek.
Idézet a NA-ből: „Minden nemzet egyazon közösség tagja, egy az eredete, mert Isten megengedte, hogy benépesítsék az egész földet.“
A II. Vaticanum csodálatos felfedezése! Csakhogy elfeledkeztek arról, hogy az Úr Jézus azért küldi tanítványait minden néphez, hogy hirdessék nekik az evangéliumot még azon az áron is, ha ezért vértanúsággal kell fizetniük. Amikor az apostolok a missziót végezték, vértanúhalált haltak! Nem volt céljuk egyazon közösségbe olvadni mindenkivel, akiknek ugyanaz az eredete és benépesítik az egész földet. Az ördög, a démonok és azok, akik a pokolban vannak, szintén Istentől erednek, de csak a bolond akarna velük egyazon közösségben lenni!
Idézet a NA-ből: „…(a pogányoknak) szintén van egy végcélja – Isten.“
Akkor miért akadályozza őket ennek a célnak az elérésében a II. Vaticanum? Miért bénítja meg a missziót, amely Jézus Krisztust, mint egyedüli Megváltót hirdeti? Egyedül csak Ő teszi számunkra lehetővé az igazi utolsó cél elérését, ami az örök boldogság Istenben. Ha az apostolok a Nostra aetate betűje és lelke szerint igazodtak volna, a kereszténység már a kezdeteiben elhalt volna. Hazugság azt állítani, hogy a pogányok a hitükkel a cél felé haladnak, amely cél pedig az igaz Isten. Ők a démonokat tisztelik, ahogy a Szentírás mondja, és nincs üdvözítő hitük. Ezért vagyunk kötelesek hirdetni nekik a Krisztust, mint Megváltót, és nem becsapni magunkat és őket is a II. Vaticanum csábítása szerint.
Idézet a NA-ből: „Az emberek a különféle vallásoktól választ várnak arra a kérdésre, amely a szívük mélyén aggasztja őket: mi az ember életének értelme és célja, … hogy lehet elérni az igazi boldogságot…“
Nagy csalás olyan benyomást kelteni, hogy a pogány álvallások majd magyarázatot adnak az ember életének alapkérdéseire. Ők magyarázzák azokat, de hamisan! És ezt sajnos a II. Vaticanum deklarációja szándékosan elhallgatja.
Idézet a NA-ből: „Ezért az egyház arra buzdítja a híveit, hogy megfontoltan és szeretettel, a többi vallás követőjével folytatott párbeszéd és együttműködés által, ismerjék el, védelmezzék és támogassák azt a lelki és erkölcsi jót és azokat a társadalmi-kulturális értékeket, amelyek a másik oldalon vannak, és eközben tegyenek tanúbizonyságot a keresztény hitről és életről.”
Jézus bennünket nem arra küld el, hogy párbeszédet folytassunk a pogányokkal, hanem az evangélium hirdetésére, hogy megtérjenek a sátán hatalmából! „…kikhez én most téged küldelek,
megnyitni szemeiket, hogy a sötétségből világosságra, a sátán hatalmából Istenhez térjenek; hogy nyerjenek bűnbocsánatot és osztályrészt a szentek között ama hit által, mely bennem vagyon.” (v.ö. Apcsel 26,17-18) A heretikusok azonban a lelkeket a pogányokkal folytatott párbeszéd által a sátán hatalma alá, végül pedig a pokolba tuszkolják. Az ördöggel folytatott első párbeszéd tragédiával végződött, az emberiség a bűn rabszolgaságába került és a halál lett az osztályrésze.
A képmutatás csúcsa a híveket arra buzdítani, hogy ismerjék el, védelmezzék és támogassák a sátán és a démonok tiszteletét, és ugyanakkor bizonyságot tegyenek keresztény hitükről és életükről! Ha el fogjuk ismerni és védelmezni fogjuk a pogányok kárhozatra vivő útját, eláruljuk identitásunkat és az Isten adta célt is – a mennyet. A pogány kulturális értékek támogatása saját keresztény gyökereink feladását jelenti. A becsapott keresztény az odafigyeléshez kapcsolódó ún. párbeszédben előbb-utóbb elveszíti üdvözítő hitét Jézus Krisztusban. Nevetséges azt akarni, hogy ezután tegyen bizonyságot keresztény hitéről és életéről.”
Milyen jogon engedi meg magának a Vatikáni Zsinat, hogy szembeszegül Jézus Krisztussal, az Ő evangéliumával és az apostoli hagyománnyal? Milyen jogon bojkottálja a II. Vaticanum az evangélium hirdetésének kötelezettségét és helyettesíti ezt az öngyilkos ún. vallásközi párbeszéddel?
A Nostra aetate deklarációnak ezt a címet kellene adni: „Hogyan kell elárulni Krisztust, és hogyan kell pokolra jutni.“
Idézet a Nostra Аetateből: „Az egyház elutasítja az emberek faji alapon vagy bőrszín, szociális státusz szerinti vagy vallási alapon történő bárminemű diszkriminációját vagy elnyomását.“
Ugyanez a rendelkezés van a Lisszaboni Szerződésben is, amely de facto felszámolta a Dekalógust, amelyre épült a keresztény Európa. A Nostra aetateban csak a „szexuális orientáció“ kifejezés hiányzik, de mégis rejtetten jelen van az „elutasít bárminemű diszkriminációt“ kifejezésben.
Hogyan lehetséges, hogy a zsinaton a sok igazhitű püspök és bíboros elfogadta az ilyen heréziseket? Hogyan fogadhattak el a maguk és az egyház számára ilyen öngyilkos programot?
A válasz az, hogy a zsinati dokumentumok kétértelmű fogalmakat tartalmaztak. Ezeket céltudatosan készítették elő a német teológusok. Ezek mögé rejtették a heréziseket, amelyek később megjelentek. Egy előre megtervezett nagy csalásról és manipulációról volt szó, amelynek célja az egyház önfelszámolása volt.
+ Illés
A Bizánci Katolikus Patriarchátus pátriárkája
+ Metód + Timóteus
Püspök-titkárok
2025.01.07.
A múltkori levelünkben a II. Vaticanum Nostra aetate deklarációjával foglalkoztunk. Nemcsak heretikus írást tartalmaz, hanem a pogányság lelkét rejti magában. Most folytatjuk az elemzését, és legvégül közlünk néhány idézetet a Dignitatis humanae heretikus deklarációból is.
Ezt a videót megnézheted itt is: https://rumble.com/v6qrs3m-a-ii.-vatikni-3.html
https://www.bitchute.com/video/6gsglw72LO5m/
https://cos.tv/videos/play/59684537135043584
Idézet a Nostra Aetate-ból: „A hinduizmusban is kutatják az emberek az isteni titkot … és szeretettel és bizalommal közelednek Istenhez.“
A zsinaton a teológusok talán nem tudták, hogy a hinduk nem ismerik el az egy Teremtő Istent, hanem mint istenükhöz, úgy közelednek szeretettel és bizalommal a tehenekhez, a kígyókhoz és más fajzatokhoz. Érvényes, hogy: „A pogányok istenei bálványok.“ (Zsolt 96,5)
Idézet a NA-ból: „A buddhizmus tanítja, hogy kegyes és bizakodó elmével milyen úton lehet eljutni a tökéletes szabadság állapotába, vagy – akár saját erőből, akár felsőbb segítséggel – eljutni a legmagasabb szintű megvilágosodásig.“
Minden ember az áteredő bűn rabszolgaságában van, és bűnbocsánatot, tökéletes szabadulást és legmagasabb szintű megvilágosodást egyedül csak Krisztus Jézusban nyerhet, mégpedig megtérés, bűnbánat és Krisztus követése által. Saját erőből és felsőbb segítséggel, ami a pogányságban démonok vagy a világosság angyalának – az ördögnek – a segítségét jelenti, csak szélsőségesen hamis megvilágosodásra és hamis szabadulásra juthat.
A reinkarnáció tagadja a személyes és igaz élő Istent, a halhatatlan emberi lelket, a bűnt, Isten ítéletét, Krisztus megváltó kereszthalálát, a mennyet és a poklot! A kóan nem megvilágosodás, hanem a lelkiismeret és az ész elvesztése. A Nirvána és az ún. megvilágosodás démoni megszállottsághoz vezet. Ez a megszállottság nem sivalkodásban vagy habzó szájban mutatkozik meg, hanem Krisztussal és az evangélium igazságával szembeni megátalkodottságban, gyűlöletben és kegyetlenségben. A keresztény vértanúk szemtől-szembe találkoztak a pogányok ezen démoni megszállottságával, akik embertelenül kínozták és kényszerítették őket, hogy tagadják meg Krisztust.
Idézet a NA-ból: „Ez és más vallások … utakat kínálnak: tanításokat és életszabályokat, valamint szent rituálékat.“
A pogány álvallások úgynevezett szent rituálékon áldoznak nem Istennek, hanem a démonoknak. (1Kor 10,20)
A vértanúk inkább életüket áldozták, semhogy részt vegyenek az ún. szent rituálén és megtagadják Krisztust! A pogányok utakat, tanításokat és életszabályokat kínálnak, amelyek kárhozatba visznek. Ezek az utak az üdvösségre vezető igazi út ellentétei, amely Krisztus Jézusban, az emberiség Megváltójában van.
Idézet a NA-ból: „A katolikus egyház semmit sem utasít el abból, ami ezekben a vallásokban igaz és szent.“
A dokumentum konkrétan miért nem tünteti fel, hogy a pogány álvallásokban mi az igaz és szent.
A démonok tisztelete az állatokban – tehenekben, kígyókban és patkányokban?
Akvinói Szent Tamás ezt mondja: „Bűn hagyni kioktatni magunkat az ördögtől.“
Idézet a NA-ból: „Őszinte tisztelettel tekint a viselkedési módjukra és az életmódjukra, a szabályaikra és a tanításaikra.“
Ha őszinte tisztelettel, de igaz kritika nélkül tekint a viselkedési módjukra, akkor csodálattal tekint a tehéntrágyával való kenekezésre és a tehénvizelet ivásra, mert a tehenet istennek tartják. Ez nem csupán az ítélőképesség és az ész elvesztésének jele, de mindenekelőtt az üdvözítő hit elvesztésének a jele! A pogányság és a kereszténység közötti különbségről így szól az Írás: „Nincs semmilyen közösség a világosság és a sötétség között, és semmilyen kötelék Krisztus és Beliál között.“(2Kor 6,14-15)
Idézet a NA-ból: „Hiszen (a pogány kultuszok) nem ritkán az Igazság visszatükröződései, amelyek megvilágosítanak minden embert!
A pogány álvallások – kultuszok nem az Igazság visszatükröződései, hanem annak notorikus tagadása. A pogányság mögött nem az Igazság Lelke, Isten Lelke áll, hanem a hazugság és a halál lelke, az ördög. Ez a lélek nem világosít meg, hanem becsapja az összes embert, akik nem szeretik az igazságot!
Azok a formulációk, amelyeket a Nostra aetate szerzői használnak, heretikusak és manipulatívak, és ellentmondanak az Írás és a Hagyományok lelkületének.
A valóság az, hogy a Nostra aetate Isten 1. parancsolatával és egyúttal a Hagyományokkal is szembemenő nyilvánvaló heréziseket tartalmaz (Dt 5,6-9). Ennek bizonyítéka a pusztító gyümölcs 60 év elteltével.
A következő idézet a II. Vaticanum további dokumentumából, a Dignitatis humanae-ból való. Az egész dokumentum egy csalás. A terminológia szándékosan kétértelmű, tehát a hazugság álcázva van, és pozitív fogalmakként jelenik meg. Egy manőverről van szó, hogy ne lehessen felismerni, hogy a dokumentum mit szorgalmaz, annak ellenére, hogy a szerzői ezt tudják. Évekkel később szüreteljük a II. Vatikáni Zsinat dokumentumainak a halálthozó gyümölcseit.
A dokumentum szándékosan használ olyan kifejezéseket, mint „vallás“ és „emberek“ a „katolikus egyház“ és „katolikusok“ helyett. A katolikusok azonban azt feltételezik, hogy a vallás a katolikus egyház szinonímája. Azonban a vallás kifejezéssel valójában az összes pogány kultusz keresztény területek elleni inváziójának feltételeit alakították ki.
Idézet a Dignitatis Humanae -ból: „Az ehhez a (vallás) szabadsághoz való jog megilleti azokat is, akik nem teljesítik az igazságkeresés kötelességét.“
A II. Vaticanum dokumentuma azoknak a pogány kultuszoknak és szektáknak, amelyek nem teljesítik az igazságkeresés kötelességét, jogot ad a szabadságra. Szabadságot mire? A törvénytelenségre és a gazságok bűntelen terjesztésére. Mi lesz ennek az álszabadságnak a következménye? A keresztények már a saját földjükön sem nyilváníthatják ki nyilvánosan a hitüket és a hagyományaikat, hogy állítólag nehogy megsértsék a nem keresztények vallásos érzületét és ne korlátozzák a szabadságukat. A keresztényeket extrémizmussal, fanatizmussal és fundamentalizmussal vádolják, és ellenükben ún. antidiszkriminációs törvényeket használnak. Az evangéliumi igazságok hirdetését gyűlöletbeszédként büntetik. Ez a II. Vaticanum lelkének és dokumentumainak gyümölcse.
Idézet a DH-ból: „Dialógus … ekként magyarázzák egyesek másoknak az igazságot, amelyre rátaláltak, vagy amiről azt hiszik, hogy rátaláltak.“
Tragédia, hogy a zsinat nem akart különbséget tenni az igazság és a hazugság között! Teljesen degradálta az igazság evangéliumát a pogány mítuszokkal történő összekeverésével! Világos, hogy lehetetlen az igazság és a hazugság párbeszéde, ezért a dokumentum azt az értelmetlenséget állítja, hogy egyesek másoknak magyarázzák az igazságot, amelyre rátaláltak, vagy amelyről azt hiszik, hogy rátaláltak. Az evangélium igazsága, amely a mi üdvösségünk záloga, homlokegyenest ellentmond a hazug pogány mítuszoknak, amelyek a lelkeket a kárhozatra vetik. Ha valaki hazugságban marad, és keményfejűen azt hiszi, hogy megtalálta az igazságot, az ilyennel nehéz a párbeszéd. Ez az álpárbeszéd sajnos helyettesítette az igaz missziót, sőt ajtót nyitott a pogánymisszió előtt az egyházba.
Idézet a HD-ból: „A vallásos hit terjesztésekor és a szokások bevezetésekor azonban tartózkodni kell mindattól, ami a nem helyénvaló rábeszélés benyomását keltené…“
A manipulatív nem helyénvaló rábeszélés kifejezés alatt valójában az egyház küldetését tiltják, ami a misszió, amely a halhatatlan lelkek üdvösségét szolgálja! Ez szégyenteljes elnevezést kapott: „átrángatás“ vagy „prozelitizmus“. Az igaz misszió a lelkek kimentése a sötétség hatalmából és a sátán hatalmából. (v.ö. Apcsel 26). Micsoda értelmetlenség az a kívánalom, hogy nem kelthetik a nem helyénvaló rábeszélés benyomását. Paradox, hogy a keresztény szokások bevezetését, amelyek megtestesítik a hitet, de facto tiltják, de másoldalról a pogány babonákat és mítuszokat kultúrának nevezik, ami érinthetetlen.
A misszionáriusok az evangélium igazságáért gyakran vértanúkká váltak. Ha Szent Pál és az apostolok ezen irányelvek és a II. Vaticanum lelke által vezettettek volna, a kereszténység már a kezdetekben letűnt volna. Ez valójában a II. Vaticanum célja – a kereszténység eltűnése és az egyház New Age antiegyházzá transzformálása. Ezt csúcsosítja ki most Ferenc álpápa, mégpedig a II. Vaticanum lelkisége szerint.
Idézet a Dignitatis Humanae-ból: „… nem akadályozni a tanításuk különleges erejének szabad kinyilvánítását.“
Micsoda manipuláció! Egyrészt a zsinat megtiltja a keresztényeknek, hogy a hit terjesztésekor keresztény szokásokat vezessenek be, hogy nehogy már a nem helyénvaló rábeszélés benyomását keltsék, másrészt pedig a pogányokat nem akadályozhatják a saját tanításuk különleges erejének szabad kinyilvánításában. Milyen az a különleges erő, amit nem szabad akadályozni? Ez a démoni erő. Ez a hazugság ereje és az ezzel összefüggő okkult praktikák, amelyek a babonák, a jóslás különféle formái, a fehér és a fekete mágia, az áldozás a démonoknak, sőt az emberáldozatok is. Az aztékok évente cca 20 ezer eleven fogolynak vágták fel a mellkasát és áldozták a szívét a démonoknak. Ezek azok a pogány hagyományok, amelyek mögött a halál ama bizonyos különleges démoni ereje áll. A pogány kultuszok sátáni zenével, kábítószerekkel, transszal és bűnözéssel járnak együtt. A keresztények nem akadályozhatják ezt az erőt, de szabadságot kell neki biztosítaniuk, ahogy azt a II. Vaticanum parancsolja.
Ez a következő bizonyítéka a II. Vaticanum öngyilkos lelkiségének. Akadályozza az Igazság lelkét, a Szentlelket és a lelkek üdvösségét, és szorgalmazza a démoni állelkületet, amely sötétségben tartja a lelkeket, és az örök kárhozatba veti őket. Az Úr Jézus ezt mondta Pál apostolnak: „Ezért kimentelek téged a népből és a pogányok közül, akik közé most küldlek, hogy megnyisd szemüket, s hogy a sötétségből a világosságra, és a sátán hatalmából Istenhez térjenek, s így elnyerjék a bűnök bocsánatát.” (Apcsel 26,17-18) A Szentírás mögött Isten Lelke áll, az Igazság Lelke, eltérően a II. Vaticanumtól, amely mögött a hazugság és a halál lelke áll. A II. Vaticanum a keresztény misszió helyett a pogányság antimisszióját propagálja az egyházba. Célja a New Age antiegyházzá transzformálása az antikrisztus lelkével. Bergoglio álpápa, aki kizárta magát Krisztus Egyházából, ennek az antiegyháznak a fejévé lett.
+ Illés
A Bizánci Katolikus Patriarchátus pátriárkája
+ Metód + Timóteus
Püspök-titkárok
2025.1.12.
