Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Üdvösség Anyja: Isten ellenségei szörnyű szentségtöréseket fognak elkövetni, míg csak meg nem szentségtelenítik a Tabernákulumokat is

2013. november 25. hétfő, 17:25

Gyermekem, amikor Fiam Egyházát magával ragadják a kibontakozó események sorozatai, pontosan ugyanaz fog történni, mint ami Keresztre feszítésem alkalmával is történt.

A zsivaj fülsüketítő lesz, amikor Isten ellenségei átveszik Testét és megszentségtelenítik Azt. Ők örülni fognak, és a csalót illető nagy tapsok közepette, nagy hirdetményeket fognak kiáltani, amelyeket mindenhol meg fognak hallani, mert ezek arra adnak majd alkalmat, hogy Fiam Egyházának sok makacs és korábbi ellenségeit is megnyerjék. Fiam Szent Szavának jelentésére vonatkozólag mindenféle új típusú nyilatkozat fog ömleni a szájukból. Minden hazugságot – amelyeket ravaszul álcázni fognak, hogy értelmesnek tűnjenek – arra fognak felhasználni, hogy az új, megújított egyházba csalogassák Isten gyermekeit. Minden bűnt megindokolnak, hogy még több kívülállót üdvözölhessenek Isten templomaiban, míg végül azok falain belül, teljes zűrzavarról lehet majd tanúskodni.

Miközben Fiam Egyházát tégláról téglára szétszedik, Fiam maradék Egyháza kénytelen lesz elmenekülni. Minden érvet, minden gesztust és minden védekezést, amellyel érvelni fognak azok, akik hűségesek maradnak Fiam Egyházához, el fognak utasítani. Ez egy csendes Keresztrefeszítés lesz, pontosan ahhoz hasonló, amelyet Fiam elviselt, és miközben szenvedett, az alig volt több egy nyöszörgésnél. Azok hangja, akik továbbra is hirdetni fogják az Igazságot, nem fog helyet kapni a médiában. Nem kapnak figyelmet. Még ha sikerülni fog is hallatni a hangjukat, e tettükért le fogják ördögözni őket.

Arra buzdítom mindazokat, akik szeretik Fiamat, és akik megértik, hogy ezek a jelek meg voltak jövendölve, hogy továbbra is szolgálják Őt. Sok pap inkább távozni fog, mintsem harcoljon a hitéért és hű maradjon Fiamhoz. A többiek nem fogják feladni, hanem biztosítani fogják az Élet Táplálékát mindazok számára, akik Fiam valódi Jelenlétét keresik.

Isten ellenségei szörnyű szentségtöréseket fognak elkövetni, míg csak meg nem szentségtelenítik a Tabernákulumokat is.

Amikor már ezt elérték, akkor előkészítik a trónt, amelyen az antikrisztus fog ülni.

Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok, hogy azok, akik ismerik az Igazságot, képesek legyenek vigaszt nyújtani azoknak, akik nagyon sokat fognak szenvedni a miatt, ahogyan az előtettek kibontakozó eddigi legnagyobb hitehagyás felfalja Fiam, Jézus Krisztus, Egyházát.

Nagy az Én bánatom, és sajog a Szívem a gonosz megtévesztés miatt, amely még azokat is érinteni fogja, akik mélységesen szeretik Fiamat. Az ő szenvedésük lesz az összes közül a legnagyobb.

Szeretett Édesanyátok,

Az Üdvösség Anyja

Bocsa József: Krisztus király vasárnapja – szövetség a szentekkel

Krisztus Király vasárnapja elsőolvasmányban arról van szó, hogy Saul halála után Izrael összes törzse elment Dávidhoz Hebronba, és ott Dávid szövetséget kötött velük. Dávid Krisztusnak, mint királynak is az előképe. Minden bizonnyal ezért is szerepel ez az olvasmány Krisztus Király vasárnapján.

A szövetségkötés a Szentírás alapgondolatai között szerepel. Isten szövetséget kötött Noéval, Mózessel, Ábrahámmal. A Szentírás két részre oszlik, az Ószövetségre és a z Újszövetségre. Jézusban új szövetséget kötött Isten az emberiséggel. Minden szentmise – az egyéb tartalmak mellett – ennek a szövetségkötésnek a megújítása is.

Az Istenről való kinyilatkoztatás, az üdvösség örömhíre fokozatosan bontakozott ki a Szentírásban. A kinyilatkoztatás teljessége Jézus Krisztusban történt. De erre a Jézusban adott alap-kinyilatkoztatásra való rálátás az Egyház kétezer éves története folyamán is változott. A kinyilatkoztatás lényege nem változik. Vagyis az Ószövetségben a Tízparancs és, ahogyan azt Jézus beteljesítette, és ahogyan létrehozta az Egyházat és annak szentségi rendjét – ezek lényege nem változik. A keresztség ugyanaz, amikor egy csecsemőveszi fel vagy egy felnőtt. A keresztségnek a megélése azonban változik, bontakozik az ember ismereteivel, tapasztalataival. Ugyanígy a szentmise és a többi szentség személyes megélése is. A szentmise az Újszövetség áldozata. Kétezer év elteltével, és a paruziához, Jézus második, dicsőséges eljöveteléhez közeledve még élesebben látjuk azt, ami megvolt az Egyház két ezeréves hagyományában is. Sok szentnek – köztük a mi Szent Gellértünknek is – volt olyan látomása, hogy a szentmisén ott van az egész Mennyország, nemcsak Jézus, hanem az Atya és a Fiú is, az üdvözült szent emberek és a szent angyalok is. És Isten szerepet szánt nekik a mi üdvözítésünkben is, a földi egyház küzdelmeiben is.

A szentek egységének a Hiszekegyben megvallott igazsága alapján, mi a még földön élőkeresztények számíthatunk a diadalmas egyház, az üdvözült szent emberek és angyalok segítségére is. Harcban, háborúban döntőfontosságú, hogy csak egyedül kell megküzdenünk az ellenséggel, vagy pedig vannak szövetségeseink is. A mennyország angyalaiban és szentjeiben hatalmas szövetségeseink vannak. Ennek a szövetségnek a tudatában kell élnünk. Minden szentmise nemcsak a Jézussal való szövetségkötés megújítása, hanem a Mennyország szentjeivel való szövetség megújítása is.

A szent angyalokkal való szövetségkötésről már elmélkedtünk, ezt ünnepélyesen is megkötöttük, illetve megújítottuk. http://engesztelok.hu/kiengesztelodesi-talalkozok/2013-10-26-11-27-22

Krisztus Király vasárnapján a Szent Anna-réten az értünk megfeszített Üdvözítővel és az üdvözült szentekkel való szövetségkötés állt a szentmise középpontjában. http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/2013-11-25-08-47-01

Amikor Jézus halála után „alászállt a poklokra”, akkor ott a pokol tornácán várakozó ősatyákat, ószövetségi igazakat „szentté avatta”, vagyis bevezette a Mennyországba, üdvözítette őket. Tehát őket is a szentek között tudhatjuk. Örök példaképek ők, és a mai emberiség üdvözítésében is fontos szerepük van. Jézus megdicsőülésekor a Tábor-hegyén Mózes és Illés jelent. Mindkettőjük személye az Isten törvényeihez való hűség megtestesítője. Isten Mózes által adta a Tízparancsot és kötötte meg a választott néppel a szövetséget. Illés az Isten törvényeihez való egyértelmű, következetes ragaszkodásnak a lánglelkűképviselője, akit végül Isten tüzes szekéren ragadott el a földről, és Jézus korában is az ővisszajövetelét várták. KeresztelőJánosról mondta Jézus, hogy Illés szellemében tevékenykedett. Az ószövetség nagy alakjai közül Ábrahám a hitben, a hit útján való járásban volt a példakép számunkra. A hit a legnagyobb kincs a mi világunkban is. Hit nélkül nem tudjuk végig járni utunkat, nem juthatunk a Mennyországba.

Minden ószövetségi és újszövetségi szent valamiben kimagaslott földi élete során. Azokat az erényeket, amelyeket különleges módon, hősi fokban megélt és gyakorolt képes közvetíteni számunkra is. Ezért különlegesen fontos a velük való kapcsolat, a velük való szövetség. Ők mindnyájan a Jézusban meglévőerényeket élték meg – egyik ezt, a másik azt nagyobb mértékben. Ők mindnyájan Krisztus testének a tagjai, és nekünk is, akik az Őtitokzatos testének ugyancsak tagjai vagyunk, közvetíteni akarják ezeket az erényeket, táplálni akarnak az életük fáján megtermett gyümölcsökkel, kezünkbe akarják adni azokat a fegyvereket, amelyeket ők olyan eredményesen forgattak. És minket védve, velünk együtt harcolva mindvégig mellettünk állnak a ránk váró ádáz küzdelmekben is. Létkérdés, hogy ennek tudatában legyünk, és szüntelenül hozzájuk is forduljunk. Csak így tudunk helytállni az utolsó idők küzdelmeiben, amelyek ránk várnak, és amelyekben már benne vagyunk.

Ők Krisztus testének a tagjai. És amikor megújítjuk a megfeszített, értünk a kereszten függő Jézussal való egységünket a szentmisében, akkor ennek ők is tanúi. Megjelölnek minket Jézus vérével. És az oly sok sátáni jelképet hordozó világunkban három ujjukat összetéve mutatják nekünk a Szentháromsággal való egység útját és fontosságát.

http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/2013-11-26-10-41-48

Mecsetté válhat az isztambuli Hagia Sophia?

„A Hagia Sophia mecset rövidesen újra tündökölni fog” – jelentette ki november 16-án szombaton Isztambulban Bülent Arinç török miniszterelnök- helyettes, aki szerint „egy istentiszteleti hely nem szolgálhat más célt, mint amire eredetileg épült” - tájékoztat a La Croix. (Keresztény templomnak épült - szerk.)

Sébastien de Courtois, a keleti kereszténység Isztambulban dolgozó szakértője szerint ez az új kijelentés a hatalmon lévő párt azon szándékát tükrözi, hogy az iszlámot kiterjesszék az egész török társadalomra. „Az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja, a jelenleg kormányon lévő mérsékelt iszlám párt) legkonzervatívabb ága és az MHP (Nemzeti Akció Párt) nacionalistái valójában sohasem mondtak le arról a szándékukról, hogy visszaszerezzék a Hagia Sophiát az iszlám kultusz számára.”

A miniszterelnök-helyettes kijelentése azt a mögöttes szándékot tükrözi, amely igyekszik fokozatosan aláásni Musztafa Kemal Atatürk (1881-1938) minden előremutató reformját. A török államférfi egyik legjelentősebb döntése éppen az volt, hogy 1934-ben múzeummá, azaz semleges – sem keresztény, sem muzulmán – intézménnyé alakította a Hagia Sophiát, melyet így kivont az egyházi igazgatás hatásköréből, és a kulturális minisztérium fennhatósága alá rendelt. Kemal Atatürk azt is előírta, hogy el kell távolítani a nagy, kör alakú iszlám képeket, melyek a XVI. században, Nagy Szulejmán alatt kerültek kihelyezésre az épületben.

A képeket azonban az AKP elődpártja, a Demokrata Párt 1951-ben visszahelyeztette: innen datálódik a Hagia Sophia mecsetté alakításának terve. Ugyanez a veszély fenyegeti a trebizondi templomot, mely ma szintén múzeumként működik, és amelyet az önkormányzat szeretne muzulmán istentiszteleti hellyé alakítani. Ezt a folyamatot egy bírósági döntés egyelőre megfékezte, de a niceai Szent Zsófia-templom –  melyben a 787-es zsinatot tartották – ma már mecsetként funkcionál.
„Meggyőződésem, hogy csak idő kérdése, és az isztanbuli Hagia Szophia templomra is ugyanez a sors vár – folytatja Sébastien de Courtois. – A politikusok kijelentéseinek egyértelműen az a céljuk, hogy teszteljék a nemzetközi közvéleményt, és az ellenérdekeltek tiltakozásának erejét: elsősorban a keresztényekét, akik kisebbségben vannak Törökországban.”

„Azon túl, hogy ez a terv a történelem megcsúfolása, szembe megy a vallási szempontból semleges Törökország köztársasági eszméivel is. Pedig ez az állam azáltal, hogy békés övezetekké alakította a Hagia Sophiához hasonló, kiemelt jelentőségű vallási épületeket, egyszer már képes volt megbékélni a múltjával. Véleményem szerint a Hagia Sophia nem válhat mecsetté, de nem működhet templomként sem. Meg kell maradnia a török nép és az egész emberiség egyik kivételes műemlékének” – zárta a nyilatkozatát Sébastien de Courtois.
„A török állami vezetőknek a bizánci keresztény templomok mecsetekké alakításával kapcsolatos, egyre ismétlődő kijelentései keresztények millióinak érzéseit sértik” – nyilatkozta november 20-án Evangelosz Venizelosz görög külügyminiszter, reagálva Bülent Arinç török külügyminiszter november 16-i megnyilatkozására.

Ankara nem hagyta szó nélkül a görög külügyminiszter kijelentését: a török külügyminiszter válaszközleményében kifejti, hogy nézetei szerint Törökországnak „nincs tanulnivalója” Görögországtól,a vallásszabadság és a nemzeti műemlékek védelme területén, hiszen „mindenki tudj, Görögország millyen mosthohán bánik az ottomán kori istentiszteleti helyeivel és műkincseivel

Magyar Kurír