2011. március 17., csütörtök

Mi a jelentősége az egyre gyakoribb természeti csapásoknak?

A világ egyre több és egyre pusztítóbb erejű természeti katasztrófával néz szembe. Földrengés Haitin, Chilében, Szumátrán, hogy csak a legnagyobbakkal említsük és most Japánban. Oroszországban hőhullám pusztított, Ausztráliában pedig az áradásokkal küzdöttek a tavalyi év során. Mi történik a földdel? Vajon tényleg megnövekedett a természeti csapások száma az utóbbi időben? Van ennek valami különös jelentősége? Amennyiben igen, mi lehet az?

Cúth János: Agyonhallgatott világszenzáció: A Turini Lepel

Se szeri, se száma az olyan világszenzációknak, amelyek körül - fontosságuk és jelentőségük ellenére - némaság és szélcsend honol.
Különösen olyan jelenségek esetében van ez így, amelyek valamilyen módon ellentmondanak a világhatalmi önkénynek, illetve a világhatalmi önkény által láttatott hamis világképnek.

És példa erre a Turini Lepel esete:


A turini székesegyházban őrzik azt a maga nemében egyedülálló ereklyét, amelyet az évezredes hagyomány Jézus Krisztus Halotti Leplének tekint. A nevezetes Lepel lenvászonból készült, hossza 4,36 m, szélessége 1,10 m. Rajta - halványsárga színben - felismerhető egy keresztre feszített ember arca és teste, méghozzá a lepel egyik oldalán elöl - a másikon hátulnézetben. A kép az első pillanatra meglehetősen elmosódott, ám néhány lépés távolságból szépen kibontakozik... De mindez csupán első jele a Lepel titokzatosságának.


Az első meglepetés

Hosszú-hosszú évszázadok múltán, akkor érte a világot az első sokkoló meglepetés, amikor - 1898-ban - elkészült a Lepelről az első fénykép.
Akkor tudatosult a Lepel kutatóiban, hogy a rajta látható emberi alak képe tulajdonképpen egy negatív kép, amely szabad szemmel vizsgálva nem mutat kellő életszerűséget. Elképzelhetjük tehát a meglepetést, amikor a felvétel negatívjának előhívásakor (a kép akkor fordult pozitívba) kibontakozott egy valóban élethű, részleteiben is tökéletes, lenyűgöző emberalak, méghozzá a művészi ábrázolásokról ismert Jézus-arc. Ez a fordulat, ez a félremagyarázhatatlan ábra sok hitetlent is meggyőzött arról, hogy az ereklye valóban Jézus Halotti Leple. Mégis akadtak ellenlábasok, "hivatásos" ködösítők, akik továbbra is hamisítványról, valamely középkori mesterember ügyes "festményéről" hadováztak.

További meglepetések

Igen ám, de időközben minden létező vizsgálatnak alávetették az ábrát.
A kémiai, fizikai, elektronikus, sőt az atomi részecskékre kiterjedő legmodernebb és legalaposabb vizsgálatok is megállapították, hogy semmit sem állapítottak meg! Magyarán kiderítették, hogy az elváltozás, amelynek nyomán a Leplen kirajzolódik az ábra, a Földön ismeretes egyetlen eljárással sem hozható létre! Megdőlt tehát az a feltételezés, amely szerint hamisítványról lenne szó. A Lepel eredetiségének kérdésében perdöntőnek igérkezett a radiokarbonos (C-14-es) eljárás, amely a Lepel korát volt hivatott eldönteni. Néhány évvel ezelőtt, egymástól függetlenül egy Tucson-i, egy Zürich-i és egy Oxford-i kutatócsoport végezte el a Lepelből származó minták alapján a radiokarbonos kormeghatározó vizsgálatott. Az eredményt követően olyan híreket hallhattunk, olvashattunk, miszerint a Lepel fiatalabb annál, hogy Jézus Leple lehetne. A "titok" azonban továbbra is titok maradt:
senki sem tudott magyarázatot adni arra, hogy milyen hatás nyomán keletkezett a Leplen az anatómiailag is tökéletes kép, olyan, amilyenre a korabeli művészek eleve képtelenek lettek volna...

Menet közben aztán kiderült, hogy a Lepel korántsem fiatalabb a feltételezettnél! Ui. az a véletlen vagy nagyon is szándékos turpisság történt, hogy a vizsgálatra átadott mintákat a lepel szegélyéből vették, amely szegélyt évszázadokkal később varrták a Lepel szélére, megőrzendő a Lepel szélein keletkező foszlást!

A hitetlenkedők utolsó bástyái is megdőlnek Néhány évvel ezelőtt rendezték meg Turinban (Torino) azt a (harmadik) Nemzetközi Szindonológiai Konferenciát, amelynek fő témája a Szent Lepel és a tudomány kapcsolata volt. Közel száz előadás hangzott el a témával kapcsolatban. Előrebocsátom, hogy a teológusok, biológusok, vegyészek, történészek, orvosprofesszorok és régészek sokasága, kivétel nélkül HITELESNEK ítélte meg a Leplet! Egy orosz fizikus, előadásában rámutatott arra, hogy a "Földünkön nem létezik olyan energiaféleség, amely a Leplen látható elváltozásokat okozta."

Eberhard Linder német vegyész szerint a Leplen gamma-, ultraibolya-és röntgensugárzás nyomai láthatók, amelyeket csak a Lepelbe tekert test hozhatott létre a feltámadás pillanatában. Érdemes még megemlíteni azt is, hogy Bruno Barberis torinói professzor valószínűség-számítás útján zárta ki a hamisítás lehetőségét.

A konferenciának két magyar résztvevője is volt, Tábori László kelet-kutató és Kiss Irén kultúrtörténész. Tábori László előadása a Lepel és a Pártus Birodalom kapcsolataival foglalkozott, ami nagy érdeklődést váltott ki annál is inkább, mivel a történészek figyelme az utóbbi években a magyar őstörténeti kutatások kapcsán a Pártus Birodalom felé fordult..

Jézus mindenkié, de elsősorban a miénk!

Jézus tanítványai, egy kivételével, VALAMENNYIEN GALILEAIAK VOLTAK,

(Galilea=Galil-Hag Gojim=Gójok Földje, vagyis nem zsidók földje!) Galilea 500 éven keresztül a Pártus Birodalom uralma alatt állt. Lakosságát tekintve főleg Mezopotámiából beáramlott szkítákról, tehát az elődeinkről kell beszélnünk! Jézus tanításaiban és magatartásában lépten-nyomon ezen ősök, a katizmatikus mágus-gyakorlat elemeire bukkanunk!.. Mindezeken túl, önmagában is perdöntő lenne az a tény, hogy Jézus eltemetésének éppen a Lepel által napfényre került részletei, olyan szertartásról vallanak, amely egyedül Szíriában és a Pártus Birodalomban volt szokásban. Áruljuk még el, hogy a Pártus Birodalom ötszáz évig a Római Birodalom legerősebb ellenfele volt, alapítói szkíták voltak. A Kaszpi-tengertől messze keletre kiterjedő területeikről kiindulva, elfoglalták az óiráni (Akhalmenida)

területeket és hatalmas viálgbirodalmat hoztak létre. Kr.e. 40 - 36 között pedig elfoglalták Galileát és Szamáriát is! Erről persze mélyen hallgat az irányított történetírás. De lássuk tovább az egyre érdekesebb, és számunkra szinte kötelező részleteket: A Halotti Lepel egy hajdani pártus városból került elő 525-ben. Hosszú időn keresztül egy olyan arany ládában őrizték, amelyet a pártus királyok köntösének hagyományos motívumai díszítették! Mindezeken túl, a Lepel anyaga és szövésmintája is szíriai, ill. Észak-mezopotámiai eredetről vall.


Magyarán szólva

És most következik a számunkra legszenzációsabb megállapítás: a Leplen szabad szemmel is jól látható, hogy a halott szemeire egy-egy pénzérmét helyeztek. Miután az ábrát lézeres eljárással háromdimenziós képpé varázsolták - ámulj világ s annak magyarsága! - megállapíthatóvá vált, hogy egy Tiberius császár, azaz Jézus-korabeli vörösréz érméről van szó. Ezek látható oldalán pásztorbot-ábrázolás van, amelynek sumér, iráni, illetve egyiptomi vonzata van. És még egy döntő adalék:

a szemekre helyezett érmékkel való temetkezés egyedül a Nap-vallás követői körében volt ismeretes. A szkíták a jobb szemre helyezett aranyérme a Napra, a bal szemre tett ezüstérme pedig a Holdra utalt.

Ezek után mindössze egyetlen kérdés marad: Vajon miért nincs a világon még egy olyan nyelv, amely valamely intim jelenséget a prűd szemlélet miatt, azaz a szégyellősséget kifejező lesütött szemre a "szem-érmes"
kifejezést használná??. ...

(A Felvidéken, a Csallóközben, Szombathely környékén és a Székelyföldön a legutóbbi időkig élő hagyomány volt pénzérméket helyezni a halott szemére!)

/Cúth János/
Sokszor előfordult már életemben, hogy elhatároztam, minden tettem előtt megkérdezem: fontos? Biztos, hogy itt és most ezt nekem kell megtennem? És a legtöbb mozdulatomról kiderül, hogy kapkodás, fölösleges, hogy ráér, hogy nyugodtan átadhatom valakinek.
Voltaképpen mi hajszoljuk ösztönösen magunkat a rohanásba. Ebből az ideges és állandó ténykedésből adódik, hogy az élet szép színei egybeolvadnak, és szürkévé változnak. Megkeseredik a gyökér és az élet. A keserűség gyökerének a hatását az istenképűség tudja lerombolni. Gyermekek vagyunk. Isten szeretetében lennünk érdemes. Ő csak jót ad, Benne édessé lesz a keserű. Ezt adja meg Isten. /Fekete Ágnes/