2020. február 2., vasárnap

Égi Édesanyánk üzenete 2020. február 2-án Medjugorjéból

A Szűzanya 2020. február 2-i üzenete Mirjana Soldo látnok által
"Drága gyermekek, Isten elhatározása és szeretete által vagyok kiválasztva arra, hogy Isten anyja és a ti édesanyátok legyek. De az én akaratomból is és a Mennyei Atya iránti határtalan szeretetemből és a belé vetett teljes bizalmam által volt testem az Istenember kelyhe. Az igazság, a szeretet és az üdvösség szolgálatában álltam. Ahogyan most is itt vagyok veletek, gyermekeim, szeretetem apostolai, hogy arra hívjalak benneteket, hogy az igazság hordozói legyetek, hogy arra hívjalak benneteket, hogy a saját akaratotokból és Fiam iránti szeretetből terjesszétek az Ő igéit – az üdvösség igéit. Hogy cselekedeteitekkel mutassátok mindazoknak, akik még nem ismerték meg Fiamat és az Ő szeretetét. Erőt az Eucharisztiában fogtok találni, Fiamban, aki testével táplál és vérével erősít titeket. Gyermekeim, kulcsoljátok össze kezeteket és csendben nézzétek a keresztet. Ily módon hitet merítetek ahhoz, hogy tovább tudjátok adni, igazságot merítetek, hogy tudjatok megkülönböztetni, szeretetet merítetek, hogy valóban tudjatok szeretni. Gyermekeim, szeretetem apostolai, kulcsoljátok össze kezeteket, nézzétek a keresztet, mert csak a keresztben van üdvösség. Köszönöm nektek."

Koronavírus

Mi lehetne témába vágóbb az Idők Jelei nevet viselő weboldal számára, mint egy váratlan, egyre több országot érintő, veszélyesnek és globálisnak tűnő járvány kitöréséről írni. Természetes hát, hogy ezt teszem, főleg, hogy mára valószínűleg nincs olyan olvasó, akit valamilyen szinten ne foglalkoztatna a kérdés.  Ugyanakkor a korábbaikkal ellentétben, nem a Jézus szavaiból ismert jelekre szeretném helyezni a hangsúlyt, hanem az ilyen hírekre adott reakcióinkat szeretném megvizsgálni.
Ettől függetlenül továbbra is úgy gondolom, hogy a Jézus által felsorolt, három evangéliumban is említett események valódi jelei az időknek, de fontos, hogy ezeket is helyén kezeljük.
Először is, amikor Jézus azt mondta, hogy második eljövetelét megelőzőn nagy földrengések, járványok és éhínségek lesznek (Lukács 21), nem tért ki ezek kimenetelére, illetve csak részben, mert azt tudjuk, hogy azokban a napokban „az emberek megdermednek a félelemtől és annak sejtésétől, ami az egész földre vár, mert az egek tartóerői megrendülnek”. Vagyis mindezek félelme okozza a legnagyobb, vagy legalábbis az egyik legnagyobb bajt.
A járvány szó hallatán rögtön mindenkinek tömegsírok és apokaliptikus léptékű csapások jutnak eszébe, pedig attól, hogy egy bizonyos kórban sokan betegednek meg, még nem jelenti azt, hogy sokan meg is halnak miatta. Az is igaz, hogy Kínáról lévén szó, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a helyzet, nem biztos, hogy a betegség súlyossága, mint inkább a hatóságok hozzáállása miatt, rosszabb, mint amit mi innen látunk.
Nyilván kevesen hisznek a közzétett adatok megbízhatóságában, megjegyzem jogosan, de ezek alapján a jelenlegi járvány halálozási rátája vagy a fertőzés terjedése nem különösebben kiemelkedő más betegségekhez, például a közönséges influenzához képest és az elhunytak többnyire valamilyen egyéb betegségben szenvedő, sokszor idősebb emberek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a haláluk nem számít. Számít. Az Úr pedig, Akinek tudtán kívül egyetlen veréb sem esik a földre, az ő életüket, de még a hajuk szálait is számon tartja.
Aki esetleg nézegette a Johns Hopkins egyetem által folyamatosan frissített térképet a koronavírusos megbetegedések és halálos áldozatok számáról, könnyen kiszámolhatta, ahogy én is megtettem, hogy a halálozási ráta a számok emelkedésével folyamatosan csökken. Amikor a megbetegedések száma kicsivel 4000 fő alatt volt, a halálozási ráta 2,8% volt, míg a jelen cikk írásakor, 14628 hivatalos betegszámnál, 2% (305 halott).
Természetesen azonnal megjelentek a különféle összeesküvés elméletek is, amelyek szerint a járványt szándékosan robbantották ki. Ezeket most nem kommentálnám részletesen, mert megteszik helyettem sok ezren, nemcsak az alternatív, de a fővonalas médiában is. Ezek az elméletek nem újak és semmit sem változtatnak a helyzeten. Jézus sem minősítette részletesebben a járványok kérdését vagy azok forrását. Egy biztos: nem Isten küldi őket. Fakadhatnak egyszerűen az egyre rosszabb állapotban lévő állati és emberi génállomány folyamatos gyengüléséből, emberi hülyeségből vagy szándékos rosszindulatból és emberi kapzsiságból. Bármelyiket és azok kombinációját is el tudom képzelni, de megerősíteni egyiket sem tudom, így inkább arra a kérdésre összpontosítanék, ami viszont nemcsak egyértelmű, de tehetünk is ellene.
Az embereken egyre inkább eluralkodik a pánik és a félelem. A híradásokat látva ez részben érthető, mert még a legvisszafogottabb cikkek vagy tudósítások is mintha szándékosan ezt a hatást próbálnák kiváltani, amit azonban nem értek, hogy miért reagálnak félelemmel a testvéreim. Ahogy fent is említettem, a ránk maradt források szerint Jézus nem tért ki a járványok kimenetelére (kivétel ez alól az emberi történelem utolsó pár éve, ami egy egészen más történet), arra viszont igen, hogy az utolsó időkben az emberek „megdermednek” vagy szívük elhal a félelem miatt (Lukács 21:26). Bizonyára nem véletlen, hogy a sok nehézség közül Jézus éppen erre tért ki részletesen. Tudta mennyire fontos, hogy felvértezzen bennünket ellene: „Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!” (János 14:27)
A mi feladatunk éppen az lenne, hogy ilyen nehéz helyzetekben, ami Magyarországon jelenleg tényleg csupán a félelemből adódik, hiszen egyetlen megbetegedés sem történt (2020. január 31.), megmutassuk azt a békét, ami a vihar közepén is béke marad, mert nem a szolgaság lelkét kaptuk, hogy ismét féljünkRóma 8,15. Nem áltatom magam. Tudom, hogy keresztényként is elérhet bennünket, de nem kell beletörődnünk! Legyőzhetjük, sőt, meg is előzhetjük imával, az Ige olvasásával és egymás erősítésével. Poroljuk le lelki kardjainkat és gyakoroljunk egy kicsit, hiszen betegségekkel globális járványoktól függetlenül is találkozhatunk nap mint nap. Arról nem beszélve, hogy a félelem képes az immunrendszert is legyengíteni. A mi dolgunk az lenne, hogy Isten országát az egész földre kiterjesszük, ott pedig nincs helye se félelemnek, se betegségnek.
Legyen az a célunk, hogy amikor reggel kinyitjuk a szemünket, a félelem démonai reszketve adják tovább a hírt: „Vigyázz, felébredt!”Jakab 4,7
Épp tegnap került elém egy csodás, bár forrás nélküli idézet:
„Nem vagy elég erős, hogy kiálld az érkező vihart,” suttogta tegnap az ördög a fülembe.
Ma így válaszoltam: „Isten gyermeke vagyok. Krisztus harcosaként állok itt. Én vagyok a vihar!”
Szerintem ezt valamennyien a zászlónkra tűzhetjük. Ahogy arról korábban beszéltünk a pokol kapui kapcsán: nem a pokol kapui támadnak bennünket, hanem mi vesszük be, ami mögötte van, miután Jézus megnyitotta az utat, „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.”2. Thimótheus 1.7
Miközben azon gondolkoztam, hogy Kínában bizonyára azért is nagyobb a pánik, mert kommunista ország lévén, az emberek, hit hiányában megszokhatták, hogy a hatóságokhoz forduljanak segítségéért, hiába csalódtak a hatalomban számtalanszor a múltban, végre hozzám is eljutott egy reményteli hír.
Testvéreink teszik a dolgukat és nem rejtik véka alá lámpásaikat.
A vuhani keresztények minden eszközt megragadnak, hogy a béke és remény üzenetét átadják honfitársaiknak. Francis Liu testvér egy videót osztott meg, amiben láthatjuk, hogy gyülekezetének tagjai az erkélyeikre kihelyezett hangszórókon keresztül prédikációkat játszanak le, egy másik testvér pedig a kerékpárja segítségével tette ugyanezt egy gyógyszertár előtt.
Egy másik videóban azt láthatjuk, hogy keresztények orvosi maszkokat és evangéliumi kiadványokat osztanak, miközben a háttérben fontos üzenet szólt, szintén hangszórók segítségével, a félelem leküzdéséről krízishelyzetben.
Normális esetben egy-egy ilyen akció azonnali közbeavatkozást eredményezne a hatóságok részéről, a jelen helyzetben azonban a helyi rendőrök el vannak foglalva saját gondjaikkal és a pánikoló lakosok megnyugtatásával, így testvéreink sértetlenül folytathatták dolgukat.
Más tartományok keresztényei megnyitották otthonaikat a betegség elől menekülők előtt.
A helyi pásztorok pedig egyre aktívabban bátorítják híveiket, hogy maradjanak erősek. Huang Lej , a vuhani Root and First Fruit gyülekezet pásztora az alábbi posztot tette közzé:
„Miközben a valós helyzet sokkal rosszabb és összetettebb lehet, mint amiről tudunk, a saját helyzetünktől függetlenül nem szabad aggódnunk és félnünk semmilyen csapástól, járványtól vagy haláltól, mert Ő életünk Ura és egyetlen hajunk szála sem hullhat ki a tudta nélkül”.
Tan Songua pásztor pedig azt üzente, hogy bár megpróbáltatásokon mennek keresztül, az Úr békességet és nem romlást tervez gyermekei számára.Jeremiás 29,11
Az ottaniak megszokták, hogy üldözik őket hitükért, így, bár mi itt Európában nem mindig hallunk felőlünk, biztosak lehetünk benne, hogy egy vírus nem fogja eltántorítani őket attól, amit eddig is gyakran életük vagy szabadságuk kockáztatásával tettek.
Imádkozzunk testvéreinkért és ne csupán a betegség ellen, hanem azért is, hogy a káosz és félelem közepette minél több honfitársukhoz eljuttathassák az Örömhírt!

http://idokjelei.hu/2020/02/koronavirus/

Megjelent a német egyház "szinódusi útjának" munkadokumentuma

Rainer Maria Woelki bíboros, kölni érsek február 1-jén a Die Tagespost-nak adott interjújában a német "szinódusi út" megbeszéléssorozat első nagygyűléséről nyilatkozott:
56759_glider-detail-1920w_1udpxe_z029bq.jpg
Heves megbeszélés és vita folyt, amelyben azonban összességében minden félelmem beigazolódott. A legfőbb aggályom, miszerint ennek a rendezvénynek az összehívása és megrendezési módja lényegében egy protestáns egyházi parlamentet hoz létre, igaznak bizonyult. Azt láthattuk, hogy itt az Egyház ekkleziológiai alapjai többé nem számítanak. Végső soron inkább egy protestánsba hajló egyházfelfogás mutatkozott meg. Így nehezen láthatjuk, miről is szól a katolikus egyház. [...]
Sokan már nem látják, mi az Egyház. Hogy ő "felülről" is származik. Az Egyház emberi közösség, de van egy isteni dimenziója is. Mindkét dimenzió hat a másikra. Az Egyház az alapításától hierarchikus. Nem létezik az az itt gyakran propagált "szemmagasság", ami mindent egyformává tesz. Püspökként nekem más felszenteltségem és más tekintélyem van, ami engem az apostoli hagyományba helyez, és amely az Egyházban az Egyház vezetésének és megszentelésének felelősségét helyezi rám. Ilyen szempontból nem gondolkozhatunk az Egyházról puszta modern, demokratikus, köztársasági kategóriákban. Az Egyház ténylegesen "sui generis" [sajátos, egyedi dolog - KV szerk.], és olyan keretek között létezik, amelyeket mi nem alakíthatunk, mert Krisztustól kaptuk őket, és eleve adottak.
A katolikus egyház megreformálását célul kitűző ún. "szinódusi út" megbeszéléssorozat első nagygyűlését január 30-a és február 1-je között rendezték meg Frankfurtban, közel 230 résztvevővel, köztük a német katolikus püspöki konferencia tagjaival.
A "szinódusi út", amely 2019 adventjével kezdődött és két éven át tart, deklaráltan az Egyház szexuális erkölcsökről, a papságról, és a papi cölibátusról szóló tanításain kíván változtatni.

https://katolikusvalasz.blog.hu/2020/02/02/woelki_biboros_a_nemet_szinodusi_utrol_minden_felelmem_beigazolodott

A katolikus egyház megreformálását célul kitűző ún. "szinódusi út" megbeszéléssorozat első nagygyűlését január 30-a és február 1-je között rendezték meg Frankfurtban, közel 230 résztvevővel, köztük a német katolikus püspöki konferencia tagjaival. A "szinódusi út", amely 2019 adventjével kezdődött és két éven át tart, deklaráltan az Egyház szexuális erkölcsökről, a papságról, és a papi cölibátusról szóló tanításain kíván változtatni.
Reinhard Marx bíboros, a német katolikus püspöki konferencia elnöke

A mostani, első nagygyűlés előtt a püspöki kar közzétette a megbeszélések munkadokumentumát, amely nem hagy kétséget a "reformfolyamat" kijelölt iránya felől.
A munkadokumentum "A szexualitásról szóló katolikus tanítás továbbfejlesztése" címet viselő fejezete például e tanítást "a humán tudományok eredményei, köztük a szeretetben élő emberek élettapasztalatai" alapján javasolja újragondolni. A "pszichológia, szociológia, antropológia" tudományaira hivatkozva a dokumentum átalakítaná az Egyház szexuális erkölcstanát, "amely a szexuális aktust csakis a házasságon belül képzeli el, és továbbra is csak a gyermeknemzésre irányulóan".
A munkadokumentum - az Egyház tanításának ellentmondva - amellett foglal állást, hogy "Nem minden szexuális aktusnak kell nyitottnak lennie a gyermeknemzésre: a felelős szülőség elve magába foglalja a családtervezést is, az adott élethelyzetnek megfelelő fogamzásgátlási mód szabad megválasztásával. A családtervezés, még ha mesterséges fogamzásgátlással történik is, nem helytelen cselekedet, hanem a pár azon jogát segíti elő, hogy felelős közös döntést hozzanak a gyermekek számát, a születések között eltelt időket, és a családtervezés konkrét módjait illetően."
A munkadokumentum - szintén az Egyház tanításának ellentmondva - a maszturbáció erkölcsi jóváhagyhatóságát mondja ki: "Egy személy saját testének örömteli megtapasztalása (az önkielégítés) szintén jelentheti az adott személy saját szexualitásának felelős megélését."
A homoszexualitásról a munkadokumentum ezt írja: "a homoszexuális cselekedetek is pozitív értékeket valósítanak meg, amennyiben azok a barátság, a megbízhatóság, a hűség és az életbeli támogatás kifejezői." A dokumentum szerint a homoszexuális cselekedetek nem tekinthetők többé a belső természetük szerint rendetleneknek, és nem zárható ki a jövőben a homoszexuális együttélések egyházi megáldása sem.
A munkadokumentum ragaszkodik a nők papságának ötletéhez: "fel kell tenni a nők felszentelésének kérdését is". Ennek kapcsán megkérdezi: "Lehetséges egyáltalán az emberi felfogóképességgel bizonyosságra jutni Isten ezzel kapcsolatos akaratát illetően?" Míg a dokumentum a nők lehetséges papságának csupán megvitatását ajánlja, egyértelműen kiáll amellett, hogy "felélesszük a diakonisszák felszentelésének hagyományát" [amely hagyomány sohasem létezett - KV szerk.].
A dokumentum a papi cölibátussal is foglalkozik. Erről, válaszokat nem adva, ezt a kérdést teszi fel: "Vajon a cölibátus az egyetlen életmód, amely megfelel a papság természetének?"