Rainer Maria Woelki bíboros, kölni érsek február 1-jén a Die Tagespost-nak adott interjújában a német "szinódusi út" megbeszéléssorozat első nagygyűléséről nyilatkozott:
56759_glider-detail-1920w_1udpxe_z029bq.jpg
Heves megbeszélés és vita folyt, amelyben azonban összességében minden félelmem beigazolódott. A legfőbb aggályom, miszerint ennek a rendezvénynek az összehívása és megrendezési módja lényegében egy protestáns egyházi parlamentet hoz létre, igaznak bizonyult. Azt láthattuk, hogy itt az Egyház ekkleziológiai alapjai többé nem számítanak. Végső soron inkább egy protestánsba hajló egyházfelfogás mutatkozott meg. Így nehezen láthatjuk, miről is szól a katolikus egyház. [...]
Sokan már nem látják, mi az Egyház. Hogy ő "felülről" is származik. Az Egyház emberi közösség, de van egy isteni dimenziója is. Mindkét dimenzió hat a másikra. Az Egyház az alapításától hierarchikus. Nem létezik az az itt gyakran propagált "szemmagasság", ami mindent egyformává tesz. Püspökként nekem más felszenteltségem és más tekintélyem van, ami engem az apostoli hagyományba helyez, és amely az Egyházban az Egyház vezetésének és megszentelésének felelősségét helyezi rám. Ilyen szempontból nem gondolkozhatunk az Egyházról puszta modern, demokratikus, köztársasági kategóriákban. Az Egyház ténylegesen "sui generis" [sajátos, egyedi dolog - KV szerk.], és olyan keretek között létezik, amelyeket mi nem alakíthatunk, mert Krisztustól kaptuk őket, és eleve adottak.
A katolikus egyház megreformálását célul kitűző ún. "szinódusi út" megbeszéléssorozat első nagygyűlését január 30-a és február 1-je között rendezték meg Frankfurtban, közel 230 résztvevővel, köztük a német katolikus püspöki konferencia tagjaival.
A "szinódusi út", amely 2019 adventjével kezdődött és két éven át tart, deklaráltan az Egyház szexuális erkölcsökről, a papságról, és a papi cölibátusról szóló tanításain kíván változtatni.

https://katolikusvalasz.blog.hu/2020/02/02/woelki_biboros_a_nemet_szinodusi_utrol_minden_felelmem_beigazolodott

A katolikus egyház megreformálását célul kitűző ún. "szinódusi út" megbeszéléssorozat első nagygyűlését január 30-a és február 1-je között rendezték meg Frankfurtban, közel 230 résztvevővel, köztük a német katolikus püspöki konferencia tagjaival. A "szinódusi út", amely 2019 adventjével kezdődött és két éven át tart, deklaráltan az Egyház szexuális erkölcsökről, a papságról, és a papi cölibátusról szóló tanításain kíván változtatni.
cardinal-marx1000_810_500_75_s_c1.jpg
Reinhard Marx bíboros, a német katolikus püspöki konferencia elnöke

A mostani, első nagygyűlés előtt a püspöki kar közzétette a megbeszélések munkadokumentumát, amely nem hagy kétséget a "reformfolyamat" kijelölt iránya felől.
A munkadokumentum "A szexualitásról szóló katolikus tanítás továbbfejlesztése" címet viselő fejezete például e tanítást "a humán tudományok eredményei, köztük a szeretetben élő emberek élettapasztalatai" alapján javasolja újragondolni. A "pszichológia, szociológia, antropológia" tudományaira hivatkozva a dokumentum átalakítaná az Egyház szexuális erkölcstanát, "amely a szexuális aktust csakis a házasságon belül képzeli el, és továbbra is csak a gyermeknemzésre irányulóan".
A munkadokumentum - az Egyház tanításának ellentmondva - amellett foglal állást, hogy "Nem minden szexuális aktusnak kell nyitottnak lennie a gyermeknemzésre: a felelős szülőség elve magába foglalja a családtervezést is, az adott élethelyzetnek megfelelő fogamzásgátlási mód szabad megválasztásával. A családtervezés, még ha mesterséges fogamzásgátlással történik is, nem helytelen cselekedet, hanem a pár azon jogát segíti elő, hogy felelős közös döntést hozzanak a gyermekek számát, a születések között eltelt időket, és a családtervezés konkrét módjait illetően."
A munkadokumentum - szintén az Egyház tanításának ellentmondva - a maszturbáció erkölcsi jóváhagyhatóságát mondja ki: "Egy személy saját testének örömteli megtapasztalása (az önkielégítés) szintén jelentheti az adott személy saját szexualitásának felelős megélését."
A homoszexualitásról a munkadokumentum ezt írja: "a homoszexuális cselekedetek is pozitív értékeket valósítanak meg, amennyiben azok a barátság, a megbízhatóság, a hűség és az életbeli támogatás kifejezői." A dokumentum szerint a homoszexuális cselekedetek nem tekinthetők többé a belső természetük szerint rendetleneknek, és nem zárható ki a jövőben a homoszexuális együttélések egyházi megáldása sem.
A munkadokumentum ragaszkodik a nők papságának ötletéhez: "fel kell tenni a nők felszentelésének kérdését is". Ennek kapcsán megkérdezi: "Lehetséges egyáltalán az emberi felfogóképességgel bizonyosságra jutni Isten ezzel kapcsolatos akaratát illetően?" Míg a dokumentum a nők lehetséges papságának csupán megvitatását ajánlja, egyértelműen kiáll amellett, hogy "felélesszük a diakonisszák felszentelésének hagyományát" [amely hagyomány sohasem létezett - KV szerk.].
A dokumentum a papi cölibátussal is foglalkozik. Erről, válaszokat nem adva, ezt a kérdést teszi fel: "Vajon a cölibátus az egyetlen életmód, amely megfelel a papság természetének?"