Részlet egy olasz nyelvű könyvből, amelyhez az előszót a Róma jelenlegi exorcistája írta.
Stefania Caterina: Túl a nagy határon Kiadó: Luci dell Esodo Srl Velence 2008.
Fordította: Bakos Batu
Az abortált magzatok körülményeiről szól ez a részlet. Elmondom
azt, amit láttam, és amit sokan tudattak velem, de különösen Szent
Rafael arkangyal.
Az abortált gyermekek lelke általában a tisztítótűzben van, de
sorsuk főleg attól a választól függ, amit abortuszuk pillanatában
adnak. Amikor akart (tudatos) abortuszról van szó ezek a magzatok
áldozatként jelennek meg, akiket feláldoztak a szüleik önzésének
oltárán.
Egyesek közülük egyszerűen nem voltak képesek a halálukat
elfogadni. Agresszívekké váltak, s ellenérzéssel tele az élőkkel
szemben. Mások viszont depresszióba, vagy kétségbe estek. Ismét mások,
de ezek kevesen vannak, felajánlották halálukat Istennek, s így
vértanúk lettek. Ők azt mondták nekem, hogy saját vérükben
keresztelkedtek meg az Istennek történt felajánlás révén, és így
azonnal a mennyországba jutottak. Így én is megértettem, hogy a
vérkeresztség, azaz a saját halálunk és vérünk teljes felajánlásának
ereje Krisztus áldozatával egyesít minket. Ezeken a ritka kivételeken
kívül az abortált magzatok döntő többsége, akikkel találkoztam, ahogy
mondtam a tisztítótűzben van. A pokolban egyet sem láttam közülük.
Megmagyarázták nekem, hogy átmenni a tisztítótűzön szükséges ezen
kisdedek számára. Ki kell gyógyulniuk a szüleik visszautasítása és a
külvilág fénye megtapasztalásának hiánya által okozott súlyos sebekből.
A tisztulás, olykor fájdalmas ösvényét kell végig járniuk. Megismertem
olyan abortált magzatokat, akik a szomorúságtól, kisebbségi érzéstől
valósággal őrültek voltak, és szenvedtek, mert az a téveszme gyötörte
őket, hogy senki sem szerette őket. Gyakran mesélték el nekem, hogy
irigykednek azokra, akik megszülethettek, különösen szerencsésebb
testvéreikre, akiket szüleik elfogadtak. Súlyosabb esetekben hallottam,
hogy Istent vádolják, miért nem védte meg őket. Mindez viszont sok bajt
okoz az élőknek is, amiről majd a családfa gyógyítása kapcsán fogok
beszélni.
Az abortált kisdedek engem főleg a keresztelésre kértek. A legfőbb
igényük ezzel kapcsolatban, hogy a keresztséggel nevet is kapjanak. Az
a tény, hogy nincs nevük az önazonosságuk hiánya miatt mérhetetlen
fájdalmat okoz. „Nevet adj nekem!” Ezt a mondatot ismételték, s
hallottam annyi és még annyi alkalommal. Nevet kérnek, hogy személynek
érezhessék magukat. A legtöbb esetben még nevet sem tudnak maguknak
választani. „Adj nekem nevet!”
A keresztségen túl még kérik imáinkat és arra vágynak, hogy apjuk
és anyjuk legyünk. Sok abortált magzat mondta nekem, hogy Krisztusban
édesanyjának tekint engem. Lelki apát és anyát szeretnének érezni, hogy
azok segítsék és bevezessék őket a kegyelmi életbe. Az abortált
gyermekeknek nagy szükségük van arra, hogy szüleik, akik elvetették
őket bánják meg bűnüket és térjenek vissza Istenhez. Igénylik
szeretetüket, hitüket Istenben és a reménységet. Szüleik életéből
táplálkoznak, ha az utóbbiak képesek önmagukat Istennek ajánlani
ezekért a gyermekekért. Így a szülők visszaszerezhetik a lelki apaságot
és anyaságot, jóllehet a testit elvesztették, helyesebben eldobták. Ez
az abortált magzatok felajánlásának ösvényét megkönnyíti és ők a maguk
részéről segítenek szüleiknek.
Az átélt tapasztalataim alapján megfigyelhettem, hogy az abortált
kisdedek, ha részesülnek a keresztség kegyelmében és szívből
megbocsátanak az Istenhez vezető utat hihetetlen gyorsasággal teszik
meg, miután nincsenek a földi tapasztalatokkal megterhelve. Így a
választottak valóban impozáns seregévé válnak, ami óriási segítség az
élőknek. Imádkoznak érettünk nagylelkűen viszonozva szeretetünket. Én
személyesen is megtapasztaltam imájuk segítségét. Látomásban oly
sokszor láttam a Szűzanyát körülvéve azoknak a gyermekeknek fénylő
lelkével, akik már bejutottak az égbe, „Mária kicsiny mártírjai” –
ahogy szeretik magukat meghatározni.
A „befagyasztott” magzatok
Sok tapasztalatom volt a laboratóriumokban mesterséges
megtermékenyítéshez használt és megfogant embriókkal. Őket
befagyasztották, hogy majd felhasználják, vagy kidobják.
Ezeknek az embrióknak, akiket én magzatoknak nevezek, a helyzete
drámai. Lelkük érti mindazt, ami történik velük. Ők az élet és a halál
között érzik magukat. Folyton az őket körülvevő hidegről beszélnek, ami
elönti a lelküket. Rettegésben és félelemben élnek mindazért, ami
történhet velük. Magukat csak úgy határozzák meg, hogy az emberiség
utasította el őket. Azonban közülük sem hiányoznak olyanok, akiknek
sikerül bízni az Istenben és felajánlani magukat Neki.
Ezek a magzatok is kérték tőlem a keresztséget. Névre vágynak és
Isten, valamint a mi szeretetünkre. Az atyai és anyai szeretetre, imára
hihetetlen nagy szükségük van. Ők a legelhagyottabb és elkeseredettebb
lelkek, akikkel találkoztam. Óriási sóhaj ez, ami ezekből a
laboratóriumokból száll föl, sóhaj, amit annyiszor hallottam ima
közben, s amit nem mulasztottam el felajánlani Istennek. Sőt ezeknek a
teremtményeknek a kiáltása hallható és felemelhető Istenhez imádságban,
szentmisében mintha az ő saját imádságuk lenne! Sőt ezek a gyermekek
segíthetnek felajánlani és megszentelni szenvedésüket! Hihetetlen
segítség lenne ez nekik és az egész emberiségnek!
2005. december 28-án, amikor az Egyház megemlékezik az ártatlan
aprószentekről Jézus kifejezte vágyát, hogy ez a nap legyen részben az
abortált magzatok emléknapja is. Jézus kérte, hogy imádkozzunk értük,
családjukért és szentmiséket mondjanak az abortusz súlyos bűnének
kiengesztelésére.
A "Gyermekek név nélkül" című cikkhez küldöm ezt a keresztelést, amit a
kis magzatokon bárki bármikor elvégezhet. Elsősorban az egyházi rend
tagjainak van fenntartva a szentségkiszolgáltatás, de súlyos halálközeli
és vészhelyzetben bármelyik megkeresztelt személy is keresztelhet (ha
azt a személy valószínűleg kérte volna).
Keresztelés
Szenteltvízzel meghintjük az égtájakat kereszt alakban, és mondjuk:
Ti, mindnyájan, akik nappal és éjjel anyátok méhében megölettetek,
megölettek és még megöletni fogtok, és ti mindnyájan, akik nappal és
éjjel halva születtetek és még halva fogtok születni:
(sorolj fel fiú- és lányneveket!)
Megkeresztellek Titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Dicsőség...
Végül kérjük meg a Szűzanyát, hogy legyen a most megkeresztelt kis magzatok keresztanyja.