Church Militant: "Magyarország harcol a keresztényüldözés ellen"

Hazánkat és kormányunkat elismerő tudósítás jelent meg a katolikus Church Militant oldalán

Augusztus 17-én az amerikai Church Militant online katolikus televízió és hírszolgálat hazánkat és kormányát elismerő tudósítást tett közzé, amiért Magyarország és a magyar kormány elkötelezte magát abban, hogy meghatározó szerepet vállal a világ üldözött keresztényeinek segítésében.

A kormányzat intézkedéseinek és törekvéseinek köszönhetően a nemzetközi katolikus sajtóban hazánknak rendkívül pozitív megítélése van. Hasonlóan, a 2015-ös családszinóduson való kiállásáért Erdő Péter bíboros atyát is óriási népszerűség övezi.

Az alábbiakban a Church Militant cikkének magyar nyelvű fordítását közöljük, az eredeti cikkben megadott képek és linkek mellékelésével együtt.

Az ország alkotmánya megerősíti a törekvést a keresztény érdekek védelmére

A katolikus Magyarország jó úton van ahhoz, hogy vezetővé váljon az üldözött keresztények megvédésében.

Az elmúlt néhány napban ez a közép-európai nemzet azzal került a címlapokra, hogy közbeavatkozott egy korábbi muszlim megmentéséért attól, hogy vissza kelljen térnie Iránba.

Az iráni színésznő, Aideen Strandsson, csendben megtagadta az iszlámot, miközben még mindig a hazájában élt. Miután egy felvételt látott arról, ahogy egy nőt halálra köveznek, emlékei szerint "abban a pillanatban döntöttem el, hogy többé nem akarok muszlim lenni". Röviddel ezután azt mondta, "álmodtam Jézusról. Közel ült hozzám, és megfogta a kezem."

2014-ben Strandsson Iránból Svédországba menekült, ahol munkavízumért folyamodott és menedéket kért, valamint nyilvánosan meg akart keresztelkedni, hogy megerősítse a kereszténységhez tartozását.

Nemrég azonban, bár Svédország migránsok százezreit fogadta be az elmúlt néhány évben, az ország migránsügyi bizottsága elutasította Strandsson menedékkérelmét. Elrendelték a visszatérését Iránba, ahol "hitehagyóként" börtön vagy halál várhat rá, amiért elhagyta az iszlámot a kereszténységért.

"Nem a mi problémánk, ha úgy döntött, hogy kereszténnyé válik" - mondták a svéd hivatalnokok Strandssonnak.

Magyarország most azzal reagált, hogy megnyitotta a kapuit előtte. "Üldözött keresztényeket befogadni erkölcsi és alkotmányos kötelességünk" - magyarázta a miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt. A lépés a legutóbbi példája annak a növekvő hangsúlynak, amit Magyarország a világ keresztényeinek nehéz helyzetére helyez.

Az Európa szívében elhelyezkedő Magyarország régóta kultúrák kereszteződésében áll. 2015-ben azonban a Közel-Keletről érkező migránsok árasztották el, több menedékkérelmet beadva (174 000-et), mint bármely más EU-tagországban, Németországot leszámítva.

Azév szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnök vészriadót fújt a beáramlás következményei miatt, azt írva a német Frankfurter Allgemeine Zeitungban, hogy "Az érkezők egy másik vallásban nevelkedtek, és egy radikálisan más kultúrát képviselnek. A legtöbbjük nem keresztény, hanem muzulmán... Ez egy fontos kérdés, mert Európa és az európai identitás a kereszténységben gyökerezik."

"Vajon nem önmagában aggasztó, hogy az európai kereszténység mostanra alig képes Európát kereszténynek megtartani? Nincs más alternatíva, nekünk pedig nincs más választási lehetőségünk, mint hogy megvédjük a határainkat." - tette hozzá a miniszterelnök.

Orbánt az Európai sajtó rasszistának és idegengyűlölőnek bélyegezte, a kormányát pedig Brüsszel sorozatosan megbüntette, amiért visszautasította az EU migránskvóta-tervezetének elfogadását. A kormánya kitart amellett, hogy a keresztények -- érkezzenek bármely nemzetből is -- sokkal jobban képesek beilleszkedni a magyar társadalomba, mint a muzulmán migránsok.

"Kezdettől fogva" - mondta Semjén egy közleményben - "különbséget tettünk gazdasági migránsok és valódi menedékkérők között."

2016. októberében Orbán Viktor miniszterelnök adminisztrációja létrehozta az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárságot, a nemében elsőként létrehozott állami intézményt, ami kizárólag azoknak a keresztényeknek a megsegítésére fókuszál, akiket a hitük miatt üldöznek.

Januárban egy a keresztényüldözés témájában Budapesten rendezett nemzetközi konferencián az Emberi Erőforrások országgyűlési államtitkára, Rétvári Bence, arra emlékeztette a résztvevőket, hogy "ma több keresztényt üldöznek szerte a világban, mint Néró római császár uralkodása alatt". A konferencián a kormány képviselői bejelentették, hogy Magyarország az olyan csoportok "központjává és támogatójává" válik, amelyek az üldözött keresztények megsegítéséért dolgoznak.

2012-ben Magyarország új alkotmányt fogadott el. "Isten áldd meg a magyar(oka)t" - így kezdődik, mielőtt elismerően szólna a nemzet első királyáról, Szent Istvánról, amiért az országot keresztény európai állammá tette, ezer évvel ezelőtt.

Török Tamás, a kormány üldözött keresztényeket segítő programjának vezetője megjegyezte, hogy a magyar alkotmány "megerősíti a család és a nemzet fontosságát", és "fenntartja a házasság hagyományos definícióját, egy férfi és egy nő együttéléseként, valamint az élethez való jogot a fogantatástól kezdve". [A magyar alaptörvény továbbra sem ismeri el a magzatok emberi mivoltát, Magyarország ezért változatlanul a világ egyik legliberálisabb abortusztörvényével rendelkezik, évente mintegy 30 000 abortuszban meggyilkolt magzatkorú gyermekkel. - KV szerk.]

"Elismeri a kereszténység nemzetmegőrző szerepét, és azt is kijelenti, hogy általános kötelességünk van a gyengék és szegények megsegítésére" - teszi hozzá. "Magyarországnak számos támadást kellett kiállnia az élet- és kereszténypárti alkotmányáért, ami azonban csak erősebbé és még elkötelezettebb tett minket abban a fogadalmunkban, hogy megvédjük a kereszténységet."

http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/08/17/church_militant_magyarorszag_harcol_a_keresztenyuldozes_ellen