A
tolerancia nevében egyre többen fogadják el a homoszexuálisok
„házasságát” és az abortuszt, miközben a világ szinte minden kérdésben
szép csendesen távolodik a Bibliában gyökerező erkölcsi értékektől.
Ironikus vagy inkább tragikus módon, az intolerancia furcsa
megnyilvánulásaként, egyes aktivisták nem elégszenek meg az azonos
neműek közötti kapcsolat törvényes elismerésével, hanem büntetésekkel és
egyéb következményekkel fenyegetőzve követelik, hogy a hívő
keresztények számára kötelező legyen ennek elfogadása. Más szóval saját
nézeteiket akarják rákényszeríteni másokra, akár az alkotmány
megsértése árán is. A kötelező toleranciát nem intoleranciának kellene
inkább nevezni?
A világi
humanisták komoly térnyerését láthattuk az elmúlt évek során, akik
saját vallásos világnézetük hirdetése mellett gyakran támadják a
keresztény hitet.
Ennek
legújabb megnyilvánulásai soha nem látott agressziót mutatnak a
gyülekezetek és pásztorok irányába a következő követelések és akciók
formájában:
- A pásztorok számára legyen kötelező összeadni a hozzájuk forduló egyneműeket, ennek megtagadása pedig vonjon börtönbüntetést maga után,
-
Az állami támogatás feltételeként kötelezni akarják a keresztény
főiskolákat, hogy fogadják el a homoszexuális viselkedési formákat (USAToday, OneNewsNow),
-
Kötelezni akarják a keresztény szolgálatokat, hogy a hitüket nem
követő jelentkezőket (például leszbikus, homoszexuális, biszexuális és
transznemű személyeket) is alkalmazzanak (answersingenesis),
-
A Washington D.C.-ben tevékenykedő életpárti szervezeteket lényegében
arra kényszerítették, hogy abortuszpárti személyeket is alkalmazzanak,
akik számára az abortuszt is fedező egészségbiztosítást kötelesek
fizetni (adw).
Ezeket a
példákat látva egyértelmű, hogy az aggodalom nem eltúlzott. A
szekuláris csoportok és az állam nyíltan hadat üzent a kereszténység és
a keresztények ellen.
Az
amerikai legfelsőbb bíróság határozata az egyneműek házasságáról (amit
június végére várnak) olaj lehet a világi humanisták tüzére.
Egy
olyan országban, amelyben az alkotmány első kiegészítése garantálja a
vallás szabad kifejezését, miért lehetséges, hogy ez a szabadság
egyedül a keresztények számára forog veszélyben?
Miért
van az, hogy a házassággal vagy a transzneműséggel kapcsolatos
véleményeket kizárólag akkor lehet szabadon kifejezni, ha azok
megfelelnek egy bizonyos gondolkodásnak és világnézetnek?
Az
egykoron bibliai alapokra épült nemzet az alapok ellen fordult. Sajnos a
tendencia az egyházakat is megfertőzte. Az elmúlt hat év súlyos
változásokat hozott az evangéliumi keresztények számára. A
vallásszabadság soha nem látott támadás alatt áll.
Az sem
meglepő, hogy a keresztények jelentős hányada inkább az alkalmazkodást
választotta, amit jól illusztrál az egyneműek házasságának kérdése. A
Time magazin felmérése szerint az egyneműek közötti házasság
támogatottsága az evangéliumi keresztények között a 2003-as 20
százalékról 43 százalékra emelkedett 2014-re.
Attól
tartva, hogy intoleránsnak bélyegzik őket, vagy akár üldöztetést
szenvedhetnek véleményük miatt, sok keresztény inkább megváltoztatta
álláspontját az abortusszal vagy a homoszexuális viselkedésformákkal
kapcsolatban. Ennek egyik oka valószínűleg ott keresendő, hogy sok
gyülekezet eltávolodott a bibliai alapoktól, kezdve a Teremtés
könyvének első fejezeteiben leírtakkal. Nem csoda tehát, ha alapok
nélkül az egész ház omladozni kezd.
A cikkhez használt forrás: answersingenesis.org
A cikkhez használt forrás: answersingenesis.org
Thea: Egy fontos kérdést tisztáznunk kell a fenti témával kapcsolatban, ami talán nem minden olvasó számára egyértelmű. Jézus
minden emberért meghalt. A homoszexuálisokért, a leszbikusokért, az
önhitt írástudókért és farizeusokért, a rablógyilkosokért, a hazugokért,
minden kis és nagyemberért. Egyszóval minden bűnösért. Érted és értem.
Nemcsak meghalt értünk, hanem szeret minket. Várja, hogy mikor térünk
meg hozzá, hogy megmutathassa az igaz boldogságot, amit egyedül az
adhat, aki valóban ismeri szívünket.
Amikor ez megtörténik, éppen úgy, ahogy
tanítványaitól elvárta, hogy régi életüket hátrahagyva kövessék őt,
minket is erre hív. Útközben sokszor elbukunk, botladozunk, de soha nem
mondhatjuk, hogy aminek hátat fordítottunk az helyes volt, legyen szó a
büszkeségünkről, a mértéktelenségről, a hirtelen haragról vagy
szexuális szokásainkról.
Jézus tehát minden bűnösért meghalt, ez azonban nem azt jelenti, hogy támogatná a bűnt.
Nem kárhoztatta a házasságtörő asszonyt
sem, sőt megmutatta vádolói képmutatását, ugyanakkor ezekkel a
szavakkal búcsúzott tőle: „Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!” (János 8:11)
A fenti cikk persze nem erről szól. Egy
olyan támadásra hívja fel a figyelmet, ami egyszerre több síkon
rombolja le az emberi társadalom már amúgy is régóta rogyadozó
alapjait.
Ahogy Matt Walsh írta egy hasonló kérdés, a transzneműség kapcsán:
„Magáért a valóságért folyik a harc emberek! Ideje beszállni!Amennyiben a progresszívoknak hatalmában áll lerombolni és saját ideológiai képükre újradefiniálni a férfi és nő fogalmát, kimondhatjuk, hogy teljes és visszafordíthatatlan kulturális győzelmet arattak. Belenyúltak a világegyetembe és átalakították a valóságot. Istenekké váltak, legalábbis ilyen hatalmat adtunk nekik.Napestig beszélhetünk a gazdaságról és a külpolitikáról, de ha egy olyan országban élünk, ahol a zűrzavar, a perverzió és az önimádat az úr, akkor mi értelme lenne? Hiszen Amerika közben már halott.”