Bocsa József: Nagyboldogasszony

Mária mint királynő jelenik meg a mai olvasmányokban

Királynő, akinek szépségét kívánja a király

Erről szól a zsoltár

„Halljad, leányom, figyelj szavamra, felejtsd el népedet és atyád házát. Szépségedet kívánja a király, mert ő a te urad, hódolj előtte.”

Királynő, aki megszüli gyermekét

Erről szól a Jelenések könyve

Királynő, akit a mennyben ünnepélyesen megkoronáznak

Ez tűnik fel az Allelujában. Ezt ünnepeljük a mai napon.

„Máriát felvette az Úr a mennybe, örvendezik az angyalok kórusa”

Királynő, akinek szépségét kívánja a király

             Mária a Mennyei Atya legkedvesebb leánya

Örömét leli benne, nem csoda, ha vágyódik utána.

Ha a Mennyei Atya vágyódik Mária után, hogyne vágyódnánk mi, akik a bűn sarában, a megtévesztések, manipulálások mocsarában vergődünk.

             Mária tud kimenteni ebből a sárból és mocsárból.

Az ő szépségére és tisztaságára tekintve a mi lelkünk is megtisztul.

Elvezet minket Szent Fiához, aki vérével tisztára mos.

Jézus vére annyira tisztára mos, hogy a Mennyei Atya miutánunk is vágyódni fog, úgy, ahogyan vágyódik Máriára.

Vágyódik akkor is utánunk, és szomjúhozik Szent Fia is a mi lelkünkre, és a Szentlélek is szeretne szállást venni lelkünkben, amikor bűnben vagyunk, de ez a vágyakozás és szomjúhozás számukra fájdalommal teljes.

Mária miatt nincs bennük, a Szentháromság személyeiben semmi fájdalom, csak öröm és megelégedettség.

Mária tisztasága, és a neki adott szerep miatt csillapítani tudja a Szentháromság vágyakozását.

Nemcsak a maga tisztaságával és szépségével, hanem azzal is, hogy sok lelket tud hozzájuk vezetni.

A Máriának szentelődésünk legfőbb célja és értelme,

hogy oda tud vezetni minket is ezáltal a Szentháromsághoz, és

hogy ezáltal a neki szentelődésünk által mi is lelkeket tudunk vinni a Szentháromsághoz, és ezáltal csillapítjuk a lelkek utáni határtalan vágyukat és szomjúságukat

hogy beteljesedjék minél több ember vágya is az üdvösség után

Hogy Máriával, a Mennybe felvett és ott megkoronázott királynővel együtt ők is „ujjongó örömmel vonuljanak, bevonuljanak a király házába.”

Van, ami Mária királynői szerepéből már beteljesedett, van, ami még teljesedőben van

Megszülte gyermekét Jézust

„Fiút szült. Fiúgyermeket, aki majd vaspálcával kormányozza az összes nemzetet.”

Ugyanakkor vajúdik, a szülés fájdalmait szenvedi ma élő gyermekeivel kapcsolatban, akiket rábízott Egyszülött Fia a keresztről, és ha már meg is szülte őket, óvnia, védenie kell ezeket a gyermekeit (minket) a rájuk leselkedő veszélyektől.

„A gyermeket elragadták, és Isten trónja elé tették, az asszony pedig a pusztába menekült, ahol Isten helyet készített számára.”

Miért kell elmenekülnie?

Mert feltűnik az ellenség, aki gyermekeire támad

„Majd egy másik jel tűnt fel az égen: egy nagy, vörös sárkány. Hét feje volt és 12 szarva, és mindegyik fején korona. Farkával lesöpörte, és a földre szórta az ég csillagainak az egyharmadát.”

„Azután a sárkány odaállt a szülő asszony elé, hogy mihelyt megszül, elnyelje a gyermekét.”

Ki ez az ellenség? Ki ez a nagy vörös sárkány, és hétfejű, tizenkétszarvú vadállat?

Anélkül, hogy a pontos nevesítésbe és azonosításba bele mennénk, és az egész emberi történelemre érvényes magyarázatát adnánk ennek, a jelenben való eligazodás szempontjából néhány azonosítás mégis elvégezhető.

A Sátánnak, Lucifernek az embereiről van szó, akik az Antikrisztus eljövetelét egyengetik

Ezek a mammont, a pénzt, a hatalmat és a különféle élvezeteket tekintik istenüknek.

Felhasználják céljaik minél teljesebb kielégítése érdekében a politikai szerveződéseket, államokat, államszövetségeket is.

Beszivárogtak a Katolikus egyházba és más keresztény egyházakba is, amelyeket belülről akarnak szétzülleszteni, és hatalmi céljaik érdekében egy egységes világvallást akarnak bevezetni. Mert tudják, hogy az emberek irányításában nemcsak az állam jellegű szerveződéseknek van fontos szerepe, hanem az egyházaknak is. A vallás, az egyházak mindig is hatalmi, politikai tényezők voltak. Ők pedig a totális hatalomra törnek.

Az a céljuk, hogy meghamisítsák, kiüresítsék a keresztény vallás tanításait,új rituálékat vezessenek be, amelyek már nem Istenhez, hanem a sátánhoz kötözik az embereket.

„A gyermeket elragadták, és Isten trónja elé tették, az asszony pedig a pusztába menekült, ahol Isten helyet készített számára.”

·    Mi ez a puszta?

Eddig megvoltak a megszokott családi, egyházi és állami keretek, amelyek egy fajta rendet és biztonságot adtak.

De ezeket a biztonságot, otthont adó kereteket is szét akarják zúzni, ill. a maguk irányítása alá akarják vonni.

Ezeknek a biztonságot adó kereteknek a szétzúzása már folyamatban van

A családok szétzúzása törvényi szabályozások útján is zajlik

Az emberi élet pusztítása

abortusz, eutanázia,

a szociális háló szétrombolása, az egészségügyi ellátás tönkretétele

munkalehetőségek, megélhetési lehetőségek elvétele

Folyamatban van már az egyházi keretek szétzúzása, átszabása is.

Ennek már nagyon sok jele érzékelhető egyházi és politikai szinten egyaránt.

A szentségek, a liturgia, a rítus megváltoztatása a már szemmel látható cél, és új rítusoknak a bevezetése, amelyek valójában sátáni rítusok. Ezért nagyon veszedelmesek.

Akik nem akarják ezeknek alávetni magukat, azok kénytelenek lesznek a pusztába, a föld alá, illegalitásba menekülni, és ott folytatni tovább keresztény életüket.

Erre már számtalan példa volt a történelem folyamán.

Mi idősebbek még benne éltünk a kommunista rendszerben, van erről némi fogalmunk és tapasztalatunk.

Ez a pusztába menekült asszony a föld alá kényszerülő egyháznak is a jelképe

Mária az egyház édesanyja, a fogságba, a száműzetésbe, a pusztaságba is elkíséri gyermekeit, és ott anyai gondját viseli.

Vannak, akiknek ezek a szavak, még ha igaznak tűnnek is, úgy gondolják, hogy legfeljebb a távoli jövőre vonatkoznak.

Sajnos azonban ezek már a jelen, és a közeljövő.

De mindez meg lett jövendölve már a Szentírásban. Ezeket hallottuk a mai mise olvasmányában. És van róluk szó későbbi, jelenkori próféciákban is.

Félelemre azonban semmi okunk.

Ha Máriának szenteljük magunkat, akkor ő karjaiba vesz minket, és oda helyez a Mennyei Atya karjaiba is.

És ilyen Atyának és ilyen Édesanyának a karjaiban a gyermeknek nincs mitől félnie.

http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/nagyboldogasszony

Gondolatok Nagyboldogasszony ünnepére

Most egy szerintem szenzációs prédikációt írok le, amely 2013 augusztus 15-én hangzott el.

Nagyboldogasszony napja van. Ezen a napon a világegyház Szűz Mária testestül-lelkestül való mennybe felvételét ünnepli, mi magyarok azonban azt ,hogy Szent István királyunk 1038-ban e napon hunyt el, előtte azonban felajánlotta koronáját a Boldogasszonynak. Ezzel Magyarország hivatalosan is Mária országává lett.

Több ország is királynőjének tekinti Máriát, de valójában csak nekünk az, hisz más orságokat csak a védelmébe ajánlották, így csak a védőszentjük.

Magyarország már szent István előtt is Mária országa volt, -ezt régészeti leletek, néprajzi díszeink, népdalaink igazolják- de mindez István óta hivatalos.

Manapság sokan szeretnék visszaállítani a királyságot hazánkban, de erre nincs szükség, hiszen Magyarországnak van egy örökös uralkodója, Szűz Mária.

Mit jelent az, hogy Mária a mennyei édesanyánk és a királynőnk. Azt, hogy egy olyan égi védelmezőnk van nekünk magyaroknak, amilyen egy másik népnek sincs. Lehet, hogy a segítségét nem mindig érezzük, – hisz ő nem emberi aggyal gondolkozik- de nyugodtak lehetünk, vigyáz ránk és nem vette le a kezét rólunk.

Mindszenty József esztergomi érsek: Amíg egymillió imádkozó magyar van, nem féltem a hazát.

Pio atya: Magyarország nem fog elveszni, mert rózsafüzérkoszorú veszi körül.

Persze az, hogy ő a királynőnk, felelősségel is jár. Az a hivatásunk, hogy jobbá tegyük a világot hatalmas segítőnkel. II. János Pál pápa mondta: A világ kereszténysége Magyarországon keresztül fog megújulni. Terjesszük a világba Jézus tanait és újítsuk meg ezt az igen beteg világot. A Sátán óriási erővel támad, de nekünk Máriával le kell győznünk őt. Talán Vianney szent János mondta: a Sátán bennünk van és gonoszságaikkal táplálkozik, de ha nem kapja meg, tombolni kezd, majd elhagyja a testünket, mert kiéhezik és nincs több tápláléka.

Nekünk is ki kell űznünk magunkból a gonosz lelket és királynőnkkel, Máriával jobbá kell tenni a világot.

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/igazsag-kutatasa/2744-gondolatok-nagyboldogasszony-uennepere

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Amikor Édesanyámat tisztelitek, akkor meg kell látogatnotok Kegyhelyeit, és ott adózzatok tisztelettel neki

2013. augusztus 14. szerda, 15:15

Drága szeretett leányom, egy élő ember sem képes teljesen megérteni, hogy milyen ravasz a Sátán. Tudnotok kell, hogy azok, akiket megfertőz, sohasem fogják a gonosz benyomását kelteni. Éppen ellenkezőleg, amikor felfedik számotokra bűnös útjaikat, ők nagyon vonzóak, humorosak, nagyon határozottak és meggyőzőek lesznek, olyannyira, hogy ti el fogjátok fogadni csalásaikat.

Azok, akik Egyházamban a gonoszt tisztelik, és szolgai módon követik utasításait, „szent” viselkedésükkel nagyon meg fognak benneteket téveszteni.

Közületek sokakat meg fognak nyerni maguknak, mivel úgy fog tűnni számotokra, hogy ők valóban tisztelnek Engem és szeretett Édesanyámat. De tudnotok kell, hogy minden kézmozdulat és látszólag minden szent cselekedet egy sértést fog álcázni az oltárok előtt, melyeknek az a rendeltetése, hogy Szent Nevemet tiszteljék.

Tudnotok kell, hogy amikor ők a fenevadat tisztelik, azt oly módon fogják tenni, hogy az előtettek szent cselekedetnek tűnjön fel, de az pontosan az ellenkezője lesz. Szándékaik a legszentebbnek és a legtisztességesebbnek fognak tűnni – de ne hagyjátok magatokat megtéveszteni.

Amikor Édesanyámat tisztelitek, akkor meg kell látogatnotok Kegyhelyeit, és ott adózzatok tisztelettel neki. Azok, akik szeretnek Engem, el fognak menni hozzá. Soha nem szabad nekik elfogadniuk azt, hogy Édesanyámat (csak úgy) oda lehet parancsolni az Egyház ellenségeinek udvara elé.

A többi jel, melyek elfogadását kérni fogják a világtól, és amelyek úgy fognak tűnni, mintha tisztelnék a Szentháromságot, Édesanyámat és a szenteket, a jó látszatát fogják kelteni.

De ezeket Isten ellenségei mindig különböző módon fogják nektek bemutatni. Amikor a nem várt jel bemutatásra kerül, tudnotok kell, hogy ez a fenevad egyik nagy jele, aki bolonddá fogja tenni a világot, elhitetvén vele, hogy ő és a serege szentek.

Jézusotok

Augusztus 15-én ünnepeljük a legfontosabb Mária-ünnepet

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálának és mennybevételének ünnepét üli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.

Nagyboldogasszony napja a karácsony és újév mellett a harmadik olyan parancsolt ünnep Magyarországon (ezeken a hitüket gyakorló katolikusoknak az Egyház szentmisehallgatást ír elő), amely nem szükségszerűen vasárnapra esik.

Az ünnepet Szent István király is megtartotta. Hogy mennyire fontosnak tekintette Mária égi születésnapját, jelzi az is, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezzük a Szent Szüzet Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban egyébként éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Győzelem a kísértések fölött

„Boldog és áldott, aki a kísértésben kitart, mert miután kiállta a próbát, megkapja az örök élet koszorúját, amelyet Isten azoknak ígért, akik szeretik őt” (Jak 1:12, EFO).



A kísértés — az első bűneset óta — fontos téma mind a Szentírásban, mind a keresztények életében. Nem csak elméleti kérdésről van szó, hiszen Jakab a kísértés fölötti győzelemről ezt írta: „Boldog és áldott, aki a kísértésben kitart, mert miután kiállta a próbát, megkapja az örök élet koszorúját, amelyet Isten azoknak ígért, akik szeretik őt” (Jak 1:12, EFO). De hogyan lehetünk sikeresek a kísértésekkel szemben?

Luther ezt mondta: „A kísértések voltak tanítómestereim az istenismeretben.” Valóban igaz, hogy még a kísértések is formálhatnak minket, azonban meg kell tanulnunk ellenállni nekik, és győzelmet aratni fölöttük. A következő pontok segíthetnek megérteni, hogyan tudjuk ezt elérni.

1. Beismerés

A sikerhez vezető első lépés annak beismerése, hogy kísérthetők vagyunk egy bizonyos területen (pl. falánkság, alkohol, paráznaság stb.). Ha túl erősnek gondoljuk magunkat, és túl büszkék vagyunk ahhoz, hogy beismerjük saját korlátainkat, akkor nem fogunk sikert elérni. A Biblia arra figyelmeztet, hogy lássuk be, gyengék, kísérthetők, esendők vagyunk: „Ne légy naiv és magabiztos! Te sem vagy kivétel. Ugyanúgy elbukhatsz, mint bárki más. Felejtsd el a magabiztosságot, nincs semmi haszna. Gyakorold helyette inkább az Istenbe vetett bizalmat” (1Kor 10:12, MSG, vö. Mt 5:3). Ha beismerjük gyengeségünket, eljuthatunk oda, hogy elmondjuk: “mindenre van erőm Krisztus által, aki megerősít” (Fil 4:13, EFO).

Azon kívül, hogy általánosságban elfogadjuk, hogy mi magunk is kísérthetők vagyunk, tegyünk meg egy ettől sokkal konkrétabb lépést is. Határozzuk meg, hogy mi az a speciális terület, ahol a kísértésekkel küzdünk. Nevezzük meg a problémát, így tudatosabban tudunk küzdeni ellene.


2. A figyelem elterelése

Ha sikerült meghatároznunk, mely területen kell küzdenünk, próbáljuk meg elterelni a figyelmünket olyan dolgok felé, amelyek segítenek az ellenállásban. Pál arra biztat minket, hogy ejtsünk foglyul minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre (2Kor 10:4-5). Erre több lehetőségünk is van. Jób szövetséget kötött a szemével, hogy ne tekintsen arra, ami a kísértés forrása lehet (Jób 31:1, vö. Zsolt 119:37). József futva menekült el abból a helyzetből, mely a bukás lehetőségét hordozta magában (1Móz 39:1-23).

A figyelem elterelése azért fontos, mert nélküle a gondolataink olyan irányba fognak csapongani, melyek kísértésbe vihetnek, és bűnbe eshetünk miattuk. Ha — gondolatban — közel kerülünk a tűzhöz, valószínűleg meg fogjuk égetni magunkat: „Vihet-e valaki tüzet a keblében úgy, hogy meg ne gyulladjon a ruhája?” (Péld 6:27, MBT). Minden a fejünkben, a gondolatainkkal kezdődik el, itt fogan meg a kísértés, ami kiteljesedik, és bűnhöz vagy akár lelki halálhoz is vezethet (Jak 1:14-16). A figyelem elterelésével alternatívát tudunk adni a gondolatainknak — főleg azokban a helyzetekben, melyben érezzük a kísértést. Mire irányítsuk ilyenkor a gondolatainkat? Pál választ ad erre: „A mennyei dolgokon gondolkozzatok, ne a földieken járjon az eszetek!” (Kol 3:2, EFO). „Ösztönösen is abba az irányba mozdulunk, amelybe figyelmünk fordul. Minél többet gondolunk valamire, annál erősebben tart a markában” (Rick Warren) — ezért nem mindegy, mire irányítjuk a figyelmünket.



3. Segítség kérése

A modern, önérzetes, büszke emberre az jellemző, hogy mindent önerőből szeretne megoldani, anélkül, hogy bárkitől is segítséget kérjen. Talán az esendőség látszatától félnek, attól, hogy gyengének és kiszolgáltatottnak tűnjenek mások előtt. Keresztények között azonban nem szabad így történnie. El kell fogadnunk Isten elképzelését, miszerint felelősek vagyunk egymásért: „Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét” (Gal 6:2, MBT).

Bizonyos esetekben igencsak zavarba ejtő parancsokkal találjuk szembe magunkat. Jakab levelében például ezt olvassuk: „Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért” (Jak 5:16, MBT). Ez nem azt jelenti, hogy az egész gyülekezet előtt be kell számolnom minden egyes bűnömről és kísértésemről. De a bizalmamba avathatok egy lelkileg érettebb testvért, esetleg egy barátot, aki megért és imádkozik értem, hisz „jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van” (Préd 4:9, MBT). Azon kívül, hogy mellettem áll, imádkozik értem, másban is segíthet: elszámoltatható vagyok, és időnként rákérdezhet, hogy állok életem kérdéses területeivel.

A kísértésekben való helytállás csak Istennel lehetséges (Mk 10:27). De a fenti három pont segíthet abban, hogy győzelmet arathassunk a kísértést jelentő helyzetekben. Megéri küzdeni, hisz a bevezetőben említett szakaszban Jakab nem kevesebb jutalmat ígért, mint az örök élet koszorúját. (Tóth-Simon Károly)