2018. július 30., hétfő

Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által

Isten kedvében járni

2018. 07. 01, Vasárnap
Ma mélyen megérintett engem az Úr szeretete és mély együttérzése az emberek iránt, melyről az evangéliumban olvasni lehet. Jézus megjelent előttem és engedte, hogy lábai elé boruljak és bűnbánatot gyakoroljak. Sokszor azt érzem a szívemben, hogy nem érdemlem meg az Ő szeretetét, amely tökéletes. Ő erre azt felelte:

“Hogy ki érdemes a szeretetemre, engedd, hogy Én döntsem el. Neked csak egy feladatod van, hogy minden áldott nap az Én kedvemben járj.” Uram,  hogyan tudok a kedvedre lenni?  “Gyakorold az erényeket, melyek közül a legkiemelkedőbb a szeretet. Csak azt várom tőled, hogy naponta lásd el az állapotbeli kötelességedet, imádkozz és élj a szentségek lehetőségével. Légy természetes keresztény, aki nem keresi a feltűnést! A természetes keresztény egyszerűségre, alázatra és tisztaságra törekszik. Csak egyedül Istenben bízik, mint szeretett édesanyám, aki sosem kérdőjelezte meg Istentől a nehézségek okát.”
Mária Magdolna

 

Egyházatyák

2018. 07. 05, Csütörtök

Az Úr fehér lépcsők tetején állt és a Szentháromság hajléka felé nézett, mely oly hatalmas, mint a Nap és a belőle áradó fény természetfeletti. Láttam, hogy egyes lelkek olvastak, mások pedig írtak, miközben Isten világosságában jártak. Az Úr azt mondta róluk:

“Ők az egyházatyák, akik annak idején sokat elmélkedtek és írtak rólam. Az eretnékségekkel szemben mindig megvédték egyházamat. Szentlelkem vezette őket és segített nekik leírni az Én igazságomat. Ők bátran felszólaltak a bűn ellen, még az életük árán is. Ezek a lelkek megnyitották az értelmüket és szívüket, miközben a Szentírást olvasták. Én pedig megadtam számukra a szentségek és az imádságok által világosságom kegyelmét, hogy értelmezni tudják. A Szentírás az Én szerelmes szavam az emberiséghez. “

Sokat elmélkedtem egy Szentírási részleten (1Kir 22), és megkérdeztem Jézustól, hogy Ő hogyan látja ezt a mostani korra vonatkozóan:

“Bizony mondom nektek, hogy mindaz a történet, amelyet a Szentírásban olvastok sokszor megismétlődik a történelemben vagy adott élethelyzetben, mert az ember a bűnt bűnre halmozza a szeretetcselekedetei helyett.”

Mária Magdolna


Regőczi István atya

2018. 07. 06, Péntek
Reggel egy váratlan álomban részesültem. Az álomban egy templomba mentem, ahol olyan sok ember volt, hogy fel kellett menni a lépcsőkön egyenesen a karzatra, ahol a kántorok énekelni szoktak. A lépcsőknél az emberek két oldalra álltak és a falhoz támaszkodtak, hogy előre mehessen egy személy, egy pap. Amikor a papra néztem, megrendültem, mert Regőczi István atya volt, aki egy hófehér papi ruhát viselt. Regőczi atya mindenkit szeretettel köszöntött, az arca örömöt, békét és mély bizalmat sugárzott. Kedvesen megsimogatta a vállunkat, hogy megerősítse bennünk az Isten iránti bizalmat, ráhagyatkozást. A karzaton egy kis oltár asztalt láttam, melyre rá volt helyezve a kehely és a paténa, amelyen az ostya a szentmise alatt pihen. A székek körbe vették az asztalt, én közvetlen az asztal mellett ültem, mert már csak ott találtam helyett magamnak. Láttam, hogy Regőczi atya odajön közénk, és szentmisét mutatott be nekünk. Az átváltoztatás pillanatánál mélyen és alázattal meghajolt az Eucharisztia előtt. A szentmise után lenéztem a karzatról, és a templom zsúfoltig tele volt az emberekkel. Számomra egyértelmű volt, hogy Regőczi atya a Mennyben él és boldog, mert Istent színről-színre látja. Kérjük bátran az ő közbenjárását!

20:00 óra, Úrangyala

Szűzanya megjelent közöttünk, megáldott minket és azt mondta:

“Ne féljetek, csak bízzatok Fiamban, aki az út, az igazság és az élet. Ő az igazsága által lefegyverzi a hazugság atyját, aki hamarosan el fog bukni, hiszen a hazugság látszatát csak egy ideig-óráig tudja fönntartani.”
Mária Magdolna


Senki sem próféta a saját hazájában

2018. 07. 08, Vasárnap

A szentmise zsoltára alatt az Úr szomorú hangon így szólt:

“Ma az Én prófétáimat üldözik és el akarják némítani őket. Arról ismeritek fel prófétáimat -akiket Én küldök-, hogy csak azokat üldözik, akik valóban az Én igazságomról tesznek tanúságot. Bizony mondom nektek, hogy senki sem próféta a saját hazájában.”
Mária Magdolna


Assisi Szent Ferenc

2018. 07. 11, Szerda

Álmomban egy gyönyörű forrást láttam, melynek közepén olyan sziklák voltak, amelyek egymásra épültek. A sziklák magassága közel volt az éghez és a Nap fénye rásugárzott. Észrevettem, hogy a sziklák aljánál ferences szerzetesek ezüst szobor formájukban beépültek a sziklákba úgy, mintha valami megtartó erőt jelentenének. A szobrok váratlanul megelevenedtek és hallottam, ahogyan az Úrnak énekelnek. Az ég és a föld ettől a mennyei zenétől zengett (közben a világ zaja elnémult), amely természetfeletti örömmel töltötte el a szívemet. A mennyei zene dallama hasonlított a gregorián énekekre (latin szavak). A sziklák közepénél láttam Assisi Szent Ferencet, akit Isten fénye vette körül és a távolból egy áldást küldött felém. A mennyei énekek tovább fokozódtak és hallottam, ahogyan az alleluját éneklik, melybe magam is bekapcsolódtam. A sziklák fölött Jézus Krisztus megdicsőült állapotában megjelent és a Nap minden fénysugara rávetődött. Amikor Őt megláttam, akkor boldogságom tovább növekedett, amely szavakkal le nem írható.

Jézus: Gyermekeim, az egymásra épülő sziklák az Én egyházamat jelenti, amely örökké fönnmarad. Bizony mondom nektek, hogy bár egyházam nagy próbatétel alatt áll a Sátán és angyalai nem fogják tudni megsemmisíteni bármennyire törekszenek is rá. Egyházam tagjainak Hozzám hasonlóan részt kell vennie a szenvedésben és az üldöztetésben, de ugyanakkor tapasztalni fogja a feltámadás nagy örömét is a nagy megtisztulás után. Assisi Szent Ferencen keresztül megújítottam egyházamat, amely az ő korában eltávolodott az evangéliumtól. A ferences rend (a többi szerzetesrend mellett) komoly megtartó erőt jelent egyházam számára a múltban, a jelenben és a jövőben. Tanuljatok Szent Ferenc lelkületéből, aki felismerte szeretetem mélységét és mindig követte az Én példámat! Gyermekeim, mindig kapaszkodjatok bele az Én egyházamba és tegyétek félre minden előítéleteteket pásztoraimról. Egyedül a bűnt ítéljétek el, de magát a bűnöst karoljátok fel, ahogyan Én irgalmamban újra és újra felkarollak titeket. Én most is megdicsőülten (testben-lélekben) vagyok jelen Atyám jobbján, és mint az Egyház feje sosem fogom magára hagyni nyájamat.

Mária Magdolna


Szűz Mária efezusi háza

2018. 07. 14, Szombat

Láttam, hogy Szűz Mária efezusi házát angyalok veszik körül Kaposfüreden, és a bejáratánál ott állt Mennyei Édesanyánk Szent János apostollal együtt. Kezeik különböző virágokkal volt tele. A ház belsejében Isten kegyelmének fényét láttam, amely szüntelen áradt. A kegyelem betöltötte minden egyes ember szívét, aki oda belépett.

Jézus: Édesanyám háza áldott hely, ahol sok gyógyulás és csoda fog még történni. Angyalaim őrzik ezt a házat, mert a Szentháromság tervében nagy szerepet játszik. Gyermekeim, adjatok hálát érte, hogy a ti hazátokban jelen van édesanyám házának mása. Imádkozzatok, hogy a magyar egyház elfogadja és felszentelje kegyhelyként ezt a házat, ahol az emberek imái különleges meghallgatásra találhatnak! E szent helyen bátran kérjétek Szent János apostol közbenjárását, aki édesanyám első nagy tisztelői közé tartozott. Az Én kedves apostolom most is sokat imádkozik a mennyben azért, hogy édesanyámat elfogadják és kérjék az ő segítségét az üdvösség eléréséhez. Gyermekeim, a Sátán most mindent le akar rombolni, amelynek köze van Hozzám és édesanyámhoz. Sok emlékhelyet tönkre lehet tenni a földön, de ami örökkévaló, annak emléke nem vész el sohasem a történelemben és a jövőben. Bátran imádkozzátok a rózsafüzért, amely nélkülözhetetlen egy keresztény ember életében! A rózsafüzér több, mint egy ima. A rózsafüzér fegyver a ti kezetekben, melynek ereje felülmúlja a világ összes fegyverét. A jó végül győzedelmeskedni fog a rossz felett. Atyám nem fogja hagyni, hogy minden a rossz martaléka legyen.
Mária Magdolna


Vértanúság

2018. 07. 17, Kedd

Jézus: Gyermekeim, mindazok, akik önként jelentkeznek a vértanúságra vagy keresik a halálra való alkalmat az Én nevemért, bizony mondom nektek, hogy áldozatuk nem sokat ér az Én szememben. Akik vakmerően kijelentik magukról, hogy ők az Én vértanúim lesznek, azok nem ismernek Engem. Én senkinek sem jelentem ki, hogy milyen halál vár rá, mert a jövő minden ember előtt rejtve van. Akik úgy gondolják, hogy erős a hitük olyannyira, hogy az életüket is feláldoznák értem, azok hamarabb el fognak bukni, mint ahogyan azt gondolnák. Sokszor a legerősebb emberek bizonyulnak a leggyengébbeknek. Az Én kegyelmem nélkül elvesznétek. Kegyelmem csak azokban tud igazán munkálkodni, akik elismerik semmisségüket előttem, mert tudják, hogy minden jó Tőlem származik. Gyermekeim, a keresztényeket a világ végéig üldözni fogják (kivétel az 1000 éves béke alatt nem), mert a gonoszság elakarja némítani az igazságot, ami felett nincs hatalma. A földet nem az erőszakosak fogják örökölni, hanem a szelídek és az alázatosak. Az erőszakosak uralma rövid ideig tart. Gyermekeim, az igazi vértanúk nem mennek önként a halálba, hanem menekülnek, amíg tudnak. Édesanyám is egyiptomba menekült Velem és Szent Józseffel, mert tudta, hogy Heródes megkarja ölni a Messiást. Azok, akik vértanúk voltak, azoknak le kellett küzdeniük a halál iránt való félelmüket és önmagukat. Buzgón és állhatatosan imádkoztak, mert az ima erőt adott nekik. Életüket Rám bízták és hagyták, hogy minden az Én akaratom szerint történjék. Imádkoztak ellenségeikért, akik nem tudták, hogy mit cselekszenek. A vértanúk tudták, hogy ha hitüket megtagadják, akkor elveszítik az örök életüket és Engem, a Legfőbb Jót. Gyermekeim, az iszlám vallásban sokan jelentkeznek az önkéntes mártírhalálra, mert hiszik, hogy utána a Paradicsomba jutnak. Ezt a hazugság atyja hitette el velük, aki nemcsak a testet, hanem a lelket is a kárhozatba taszíthatja. Az iszlám mártírjai az Én szememben öngyilkosságot követnek el. Az önkéntes vértanúk nem különbek náluk. Az igaz keresztény nem azzal foglalkozik, hogy hogyan akar meghalni, hanem szüntelen a megtérésén munkálkodik halála napjáig. A halál utáni élet minden ember számára ismeretlen, mert ott egy örök titok tárul fel, amelyet csak személyes megtapasztalás által lehet felfogni és megérteni. Sok könyv és tanúság van a túlvilágról, ám más olvasni ezeket és más a valóságban megtapasztalni a megfoghatatlant. Bízzátok Rám halálotokat, mert nem a halál számít, hanem az, hogy hogyan tudtátok talentumaitokat kamatoztatni a földön! Sok szent akart vértanú lenni, de Én megóvtam őket a vakmerőségtől és életüket egy jobb irányba tereltem, amely még több jó gyümölcsöt termett, hiszen sok-sok embert Hozzám vezettek. Engedjétek, hogy a körülményeket Én alakítsam, amely a ti javatokat fogja szolgálni.
Mária Magdolna


Rejtekben élő szentek

2018. 07. 20, Péntek

Jézus: Gyermekeim, az Egyház számtalan embert szentté avatott, akik életük példájával kimagaslottak a többi ember között. Kegyelmem győzött bennük, mivel hagyták, hogy Én munkálkodjak általuk. Ám sokan megfeledkeznek azokról a szentekről, akik rejtekben élnek. Őket még Egyházam sem ismeri. Most is élnek köztetek ilyen szentek, akik a világ szemében nem tűnnek ki. Ezek az emberek példás életet élnek. Gyakorolják a vallásukat, elvégzik az állapotbeli kötelességeiket és a szobájuk rejtekében imádkoznak. Nem keresik a feltűnést és soha nem dicsekszenek azzal, hogy mennyit imádkoznak és böjtölnek, még a jócselekedeteikről sem beszélnek. Szívüktől távol tartják a világ kísértéseit és a csendben Velem beszélgetnek. Egyszerűen élnek és mindent elfogadnak Tőlem pl. szomorúságot, örömöt. Kerülik a panaszkodást, helyette inkább hálát adnak a mindennapi kenyerükért. Az ilyen lelkek öröklik Isten országát. Szeressétek az egyszerűséget, amely nem keresi a maga dicsőségét! Akiknek a szívében Isten első helyen van, annak az élete példáján is megmutatkozik, hogy Velem valóban egyesült. Adjatok hálát ezekért a lelkekért, akik többet segítenek a világ megmentésében, mint azok, akik hangosan dicsekszenek tetteikről. Bizony mondom nektek, hogy akik így cselekszenek, azok nem sok jutalmat várhatnak.
Mária Magdolna




Hamis próféták

2018. 07. 23, Hétfő
Jézus: Gyermekeim, a hamis próféták mindig is jelen voltak a történelemben. Most a hitehagyás korszakát élitek. A hitehagyás a bűnhöz, a bűn pedig a szeretet nélküli élethez vezet. De kik is valójában a hamispróféták? Ők olyan személyek, akik számára fontos az emberek elismerése ahelyett, hogy egyedül Nekem akarnának megfelelni. Vágyódnak az újabb karizmák után, mintha érdemesek lennének rá. Határt akarnak szabni a kegyelem működésének saját igényük szerint. Az embereknek gyakran választ adnak az Én nevemben pedig nem szóltam hozzájuk. Az emberek dicséreteit és felmagasztalásait örömmel fogadják, miközben észre sem veszik, hogy a gőg belépett az értelmükbe és a szívükbe. Egy alázatos lélek a dicséret szavait azonnal elhárítaná magától. Az Én erőm a gyöngékben mutatkozik meg, akik tudatában vannak gyengeségeiknek. A hamispróféták megtévesztik és félrevezetik az embereket. Értelmüket elhomályosítja a gőg és nem ismerik fel tévedéseiket. Békéről beszélnek, miközben a valóság másról tanúskodik. Szívük telve van képmutatással, mert azt akarják, hogy csak a legjobb oldalukat ismerjék. Gyermekeim, legyetek mindig éberek és hallgassatok a józan észre, mint az okos szüzek! Tegyetek különbséget az igaz próféták és a hamispróféták között! Apostolaimban működött Szentlelkem, mert felismerték a hamis személyeket, akik ellen folyamatosan harcoltak. Ez a harc nem fizikai volt, hanem szellemi. Ők mindent megtettek azért, hogy az evangélium minél több emberhez eljusson. Ma sok katolikus gyermekem néma, mert nem mernek felszólalni a bűn ellen. Ez a magyar népre is vonatkozik, mert a magyar emberek közül sokan nem akarnak kiállni az igazság mellett pedig szívükben érzik, hogy mit kellene tenniük. Gyermekeim, hova tűnt belőletek a bátorság? Őseitek bátran szónokoltak és harcoltak az ellenség ellen, még az életük árán is. Aki a bűn ellen felszólal, az ne gondolja egy pillanatra sem, hogy védtelen marad. Atyám mellette fog állni és segíteni fogja őt bármi történjék is. Ezt sose feledjétek el!

Mária Magdolna


Magyarország fehér keresztje

2018. 07. 25, Szerda
Láttam, hogy Magyarország fölött egy hófehér kereszt volt, míg Írország fölött egy véres kereszt állt. Az Úr kezének erejével a két keresztet egymásra támasztotta úgy, hogy a keresztek csúcsai összeértek. Láttam, hogy Európa más országai a keresztjüket hozzá támasztották a magyar kereszthez, hogy erőt gyűjthessenek belőle. Voltak olyan országok, amely már rég letették a keresztjüket, mert a hitüket elhagyták. Ők semmiképpen sem akartak csatlakozni a magyar kereszthez. Láttam, hogy az egymásra támasztott kereszteket Isten kegyelmének fénye járta át. Jézus megmutatta nekem, hogy Európa fölött egy fekete háló van, ami a Sátán hálóját jelentette. Isten az egymásra támasztott kereszteket Európa fölé helyezte és az általa kiáradó fény feszítette a fekete hálót oly annyira, hogy azt hittem, hogy szétszakítja. Ekkor Ő így szólt:
“A Sátán már Európa népeit is be akarja kebelezni. A lelkeket a bűn hálójának csapdájába csalja, mert így tudja az embereket Tőlem tökéletesen elszakítani. Ám Én Magyarországon keresztül megerősítem mindazokat az országokat, akik a bajban meghallják hívó szavamat. Kegyelmem feszíti a bűn hálóját, mert amikor a bűn elhatalmasodik, akkor a kegyelem is túlárad. Szeretetem és kegyelmem ereje által végül megmentem Európa maradék nemzedékeit. Mindazok, akik a bűnben elmerülnek és nem akarnak belőle kiszabadulni, meg fogják érezni kezem nehéz súlyát. Az emberiség már a büntetés és az ítélet kapujában áll, mert a bűn nem maradhat következmények nélkül. Aki azonban felismeri vétkeit és kéri az Én irgalmamat, attól soha sem fogom megtagadni szeretetemet, mert Én megmenteni akarlak titeket és nem elveszíteni.”
Mária Magdolna


A bűn jóvátételt kíván

2018. 07. 29, Vasárnap
Láttam, hogy egy fehér bárány fekszik az oltár asztalán. A bárány nagy sebet hordozott az oldalán. Az oltár két oldalán szeráf angyalok térdeltek, akik szüntelenül Isten Bárányát dicsőítették. Észrevettem, hogy az áldozati oltár előtt egy kőkehely volt, aminek belsejében por és hamu volt. A hamu közepén emberi szíveket láttam. A szívek kettéhasadtak és a közepükből tömjénfüst áradt egyenesen a Bárány felé. A szívek halottnak tűntek, de a tömjén füstje és illata ennek ellenére szüntelen áradt belőlük. Miközben ezt szemléltem az egyik szeráf angyal felállt, rám tekintett és így szólt:
“A világ bűnei jóvátételt kívánnak. Az engesztelés által jóvátételt adhattok a saját és mások bűneiért. Isten számba veszi minden törekvéseteket, de a tökéletes elégtételt egyedül Jézus Krisztus nyújtja számotokra. Ő a tökéletes engesztelő áldozat, az Isten Báránya, aki ártatlanul vérét ontotta értetek a keresztfán. Isten olyan emberi szíveket kér, amelyek készek legyőzni önmagukat és a világ minden kísértését, hogy egyedül csak Őt szolgálhassák. Ha a szív megszabadul minden helytelen ragaszkodástól, melyek a földi dolgokhoz kötik, akkor válhat kedvessé igazán Isten színe előtt. Az engesztelés nagy hatással van a világban zajló eseményekre. Az engesztelés képes lelassítani és enyhíteni az események folyamatát pl. egy természeti katasztrófa nem több országot érint egyszerre. Onnan ismerhetitek fel, hogy imáitok Isten előtt meghallgatást nyertek, hogy egy természeti csapás során kevesebb az áldozatok száma. Ahol sok a halott, ott nincs elég hit, ima és bűnbánat. Figyeljétek az ég jelenségeit, amelyek jelzik számotokra az idők végét és a csapások közeledését! Az Eucharisztia a ti mentőövetek a bűn tengerének viharában. Minden reményeteket Jézusba vessétek, aki életet ad nektek nemcsak a földön, hanem az örökkévalóságban is. Életetek minden áldott napját szenteljétek Istennek, a családnak és a lelkek megmentésének.”
Mária Magdolna

Az Egyház tanítása a Természetes Családtervezésről

pregnancy4.jpg Korábban áttekintettük már az Egyház tanítóhivatalának máig következetes folytonosságban lévő megnyilatkozásait a születésszabályozás (összefoglaló nevén) Természetes Családtervezésnek, vagy röviden TCST-nek nevezett módszeréről.

Ebben a korábbi cikkünkben láttuk, hogy a kérdésben ma mércének állított Humanae Vitae enciklikában Boldog VI. Pál összefoglalja ugyan a születésszabályozás általános erkölcsi szempontjait, azonban a TCST-vel kapcsolatban nem közöl részletes elemzést, hanem helyette egyszerűen XII. Piusz pápa 1951. október 29-én kelt, a szülésznőknek szóló üzenetét hivatkozza meg referenciaként (ahogy jeleztük, ezt a fontos hivatkozást sajnálatos módon az enciklika magyar nyelvű hivatalos fordításából valamiért kihagyták, látható azonban a dokumentum latin eredetijében, vagy pl. angol nyelvű változatában).
2012-ben egy amerikai katolikus pap prédikációban foglalta össze és magyarázta el világosan a híveknek az Egyház TCST-ről szóló tanítását. A prédikáció szövegének leirata a katolikus író Jay Boyd Ph.D. személyes blogján jelent meg először, melyet Boyd később a TCST témájának szentelt teljes könyvébe ("Natural Family Planning: Trojan Horse in the Catholic Bedroom?") is beemelt. Az alábbiakban a pap atya prédikációjának magyar nyelvű fordítását közöljük, amelyet a Boyd könyvében szereplő leirat alapján készítettünk el.
A prédikáció hangfelvételét 2015-ben a Sensus Fidelium katolikus YouTube-csatorna is közzé tette, aláfestő képekkel videóvá bővítve. A magyar nyelvű szöveghez ezt a videót is mellékeljük, hogy angolul értő olvasóink eredetiben is meghallgathassák.
A prédikáló pap kilétét sajnos sem Boyd könyvéből, sem a Sensus Fidelium videójából nem tudtuk kideríteni.
***
Eddig a házasságot vizsgáltuk.
Láttuk, hogy a házasság szerződés, ami egy kapcsolatot eredményez. Láttuk, hogy a házassági szerződés nagyon sajátos; hogy benne egy férfi és egy nő életreszóló és kizárólagos jogot ad és fogad el azokra a cselekményekre, amelyek önmagukban alkalmasak gyermekek nemzésére. Láttuk, hogy Isten egy következményt kapcsol ennek a szerződésnek a megkötéséhez. Ha a férfi és a nő érvényesen kötik meg a szerződést, úgy kettejük között a kapcsolat szorosabbá válik, mint egy apa és fia, vagy mint egy fiútestvér és lánytestvér között. Ezt a kapcsolatot közvetlenül Isten hozza létre.
Ez a kapcsolat életreszóló - ami azt jelenti, hogy halálig tart. Kizárólagos, ami azt jelenti, hogy csakis az a bizonyos férfi és nő vesznek részt benne, és senki más. És korlátozott, ami azt jelenti, hogy a pár csakis azokra a cselekményekre kap jogot, amelyek önmagukban alkalmasak gyermekek nemzésére.
Házasságra lépve Isten mindkét félnek jogokat ad, ami azt jelenti, hogy a másik házastársnak ennek megfelelő kötelessége áll fenn, hogy az ezekkel kapcsolatos méltányos kívánságot elfogadja.
Amikor ezt tavaly megvizsgáltuk, láttuk, hogy ez súlyos kötelesség, láttuk, hogy a másik házastársnak ez az igazságosság alapján jár, és hogy ezt vagy nagylelkűen megadják, vagy egyáltalán nincs megadva.
Láttuk, hogy pontosan azért, mert ez egy súlyos kötelesség, súlyos ok nélkül megtagadni ennek az adósságnak a megadását, halálos bűn az igazságosság ellen, és halálos bűn a tisztaság ellen is.
Most röviden idézzük fel, hogy pontosan mi is a házasság célja. Isten két sajátos célra hozta létre a házasságot. A házasság elsődleges célja a gyermekek nemzése és nevelése. Ez a házasság elsődleges célja.
A házasság másodlagos céljának két szempontja van: kölcsönös segítségnyújtás, és gyógyír. Vessünk ezekre egy-egy pillantást.
Először is, kölcsönös segítségnyújtás és jólét: Isten azt akarja, hogy férj és feleség segítsék egymást - nem csupán a házimunkában és a gyermekek nevelésében, hanem leginkább is kölcsönös szeretettel és gondoskodással egymás iránt.
Gyógyír: a bűnbeesés óta a házasság gyógyír is a bujaságra. Ez azt jelenti, hogy a házasság egyik célja a szenvedélyek legitim csillapítása, ez azonban nem pusztán a szenvedélyekkel kapcsolatos: ez a szeretet kifejezését, valamint a férj és feleség, mint két személy mélyebb egyesülését is célozza.
Isten tehát a házasságot két sajátos céllal hozta létre: az elsődleges célja a gyermekek nemzése és nevelése; a másodlagos célja pedig a házastársak kölcsönös segítségnyújtása és jóléte, valamint hogy gyógyír legyen a bujaságra.
Világosan értenünk kell ezeket a dolgokat, mindenekelőtt azért, hogy az Evangélium szerint élhessünk, másrészt azért, hogy világosan elmagyarázhassuk és átadhassuk a házasság helyes, istenadta fogalmát azoknak a felebarátainknak, akiket Isten az életünkbe helyezett.
Szembe fogjuk magunkat találni ezzel a káosszal és zűrzavarral. Meg kell majd fizetnünk annak a több, mint negyven évnyi gyáva csöndnek az árát, amit a legtöbb szószékről és a legtöbb püspökségről ezekben tapasztaltunk az Egyesült Államokban. Gyáva csönd ez. És ez a legszeretetteljesebb, amit mondhatunk róla. Gyáva csönd, mulasztás a hívek felé a néha fájdalmas igazságok elmagyarázásában a házasságról, a válásról, a fogamzásgátlásról, a sterilizációról, és a perverzióról. Gyáva csönd... mintha nem lenne pokol.
Mintha nem lenne pokol.
Mintha nem lenne pokol azok számára, akik nem követik az Egyház tanítását ezekben a dolgokban, vagy azon papok és püspökök számára, akik nem figyelmeztetik őket. Imádkoznunk kell, hogy ez a gyáva csönd véget érjen... végre. És hogy azok a püspökeink és papjaink, akik ezt a zűrzavart megörökölték, valahol bátorságra találjanak, valahol erőt találjanak a szólásra: mindenekelőtt a kormányunk fogamzásgátlásban megmutatkozó imperializmusával szemben, de még inkább és még különösebben a válás, a fogamzásgátlás, a sterilizáció, és a saját sorainkban jelenlévő perverzió bűnei ellen, ami minket ebbe az állapotba juttatott.
Mostanáig gyáva csönd volt. Eljött a számadás ideje. Imádkoznunk kell.
Imádkozzunk az apaságért, mert ez az, ami hiányzik az Egyházban. Apaság: erről szól ez a válság, az apaság hiányáról.
Mielőtt továbbmennénk, íme egy idézet George bíborostól, amin érdemes elgondolkodnunk. George bíboros azt mondta: "Arra számítok, hogy ágyban halok meg. Az utódom majd börtönben. Az ő utódja pedig mártírként, a nyilvánosság előtt."
Azt hiszem, George bíboros optimista.
Legutóbb megvizsgáltuk a fogamzásgátlást. Ma megnézzük azt az eltorzult gondolkodást, ami időnként ahhoz a gyakorlathoz kapcsolódik, amit helyesen időszakos megtartóztatásnak nevezünk, és ami időszakos tartózkodást jelent a házastársi jog gyakorlásától. Az időszakos megtartóztatásnak ezt a gyakorlatát széles körben TCST vagy Természetes Családtervezés néven ismerik.
Az eltorzult gondolkodás tökéletes példáját láthatjuk egy olyan cikkben, aminek a címe: "Kicsi? Közepes? Nagy? Extra nagy? Melyik a jó méret a családod számára?", és amelyet Gregory Popcak írt, aki hívő katolikusnak látszik. A szerző azzal kezdi, hogy megkérdezi:
Vajon Isten arra hív, hogy legyen még egy gyermeked? Az Egyház az ő bölcsességében nem ad választ erre a kérdésre, ad azonban néhány nagyon egyszerű gyakorlati tanácsot azoknak a pároknak, akik őszintén keresik az Úr akaratát ebben - és néhány tanács talán meglepő lehet.
Eddig rendben van. Most nézzük meg, milyen tanácsot találunk a cikkben:
"A legjobb mód aktív megkülönböztetést végezni ebben a kérdésben" - tudniillik abban a kérdésben, hogy legyen-e még egy gyermekünk - "az, ha állandó jelleggel TCST-t használunk."
Mit is mond itt? Azt, hogy ha egy pár azon gondolkodik, hogy vajon Isten azt akarja-e, hogy legyen még egy gyermekük, úgy a legjobb, az Egyház által is jóváhagyott mód ennek megválaszolására, ha időszakos megtartóztatást, vagyis TCST-t alkalmaznak. Nos, előre szólt, hogy néhány tanácsa meglepő lesz a számunkra.
És ez a tanács nagyonis meg kell, hogy lepjen minket - mivel teljességgel téves.
Téves. Nézzük meg, miért. Egy a Vatikán lapjában, a L'Osservatore Romano-ban 1997-ben megjelent cikkre utalunk, hogy megnézzük, mi a téves ebben. A cikk címe is árulkodó: "Súlyos okok igazolhatják a párok számára az időszakos megtartóztatás alkalmazását".
Ez a cikk XII. Piusz pápára, VI. Pál pápára, és Boldog II. János Pál pápára hivatkozik. Mivel a válaszai rendkívül részletesek, mi nagyrészt csak a tiszteletreméltó XII. Piusz pápa magyarázataira fogunk hagyatkozni.
Mielőtt a pápához fordulnánk, szögezzük le, hogy megértettük, hogy a pápa semmiféle szabályt nem talál itt ki. Valójában nincs ilyenfajta tekintélye. Isten nem adott senki számára tekintélyt a házasság természete és szabályai felett. Sem a párnak, még kevésbé az államnak vagy ezeknek a hamis bíráknak, sem az Egyháznak, de még a pápának sem. Isten nem adott ilyen tekintélyt senkinek. Így hát mi az, amit a pápa itt tesz? A pápa megmagyarázza a szabályokat, nem kitalálja azokat. Elmagyarázza, milyennek alkotta Isten a dolgokat. Ami azt illeti, minden, amit a Szentatyától hallani fogunk, kikövetkeztethető abból, amit már tudunk a házasságról, a házassági szerződésről, és a házasság céljáról.
Ahogy azt már megszokhattuk, az idézeteket kiemeljük, bemásoljuk, és az érthetőség kedvéért szerkesztjük.
Első pont, XII. Piusz pápától:
Az időszakos megtartóztatás erkölcsi megfelelőségét aszerint kell megállapítani, hogy a pár szándéka megfelelő erkölcsi bizonyossággal bíró okokra van-e alapozva, vagy sem. Az a puszta tény, hogy a férj és feleség nem sérti az aktus természetét, és a gyermeknek, aki az elővigyázatosságuk ellenére születhet, az elfogadására és felnevelésére is készek, még önmagában nem elegendő a szándékuk becsületességének és a motivációik kifogástalan erkölcsösségének garantálására.
Az első pont tehát, hogy megfelelő és súlyos okoknak kell fennállnia az időszakos megtartóztatás (TCST) alkalmazására. Mindjárt rá fogunk térni ezekre az okokra, de mielőtt megtesszük, megnézzük a pápa második pontját, amelyben elmagyarázza, hogy ez miért igaz.
Második pont: a pápa itt elmagyarázza, miért szükséges, hogy megfelelő és súlyos okok fennálljanak. Vegyük észre, hogy a pápa magyarázata a házassági szerződésen alapszik, ami jogokkal ruházza fel a párt, de a házasság elsődleges célján is, ami a pár egy idevonatkozó kötelessége.
XII. Piusz:
A házassági szerződés, amely felruházza a házaspárt a természetes hajlam beteljesítésének jogával, az élet egy adott állapotába helyezi őket, nevezetesen, a házasság állapotába. Mármost a házaspárokra, akik az állapotuknak megfelelő cselekménnyel élnek, a természet és a Teremtő rábízza az emberiség fenntartásának feladatát. Ez az a jellemző szolgálat, ami az állapotuk sajátos értékét, a bonum prolis-t adja. Az egyén és társadalom, a nép és az állam, maga az Egyház, a létében függ, Isten által alapított rend szerint, a termékeny házasságoktól. Éppen ezért, elfogadni a házas állapotot, folyamatosan élni az ennek az állapotnak megfelelő és csakis benne törvényes képességgel, egyúttal súlyos ok nélkül kibújni annak elsődleges feladata alól, bűn lenne magával a házas élet természetével szemben.
Mit mondott tehát a pápa? Hogy a házassági szerződés jogot ad a párnak a házassági cselekményre, ennek a jognak a gyakorlása pedig kötelességet ró rájuk, ami nem más, mint a gyermeknemzés. Miért? Azért, hogy az emberiség fennmaradjon - ami a házasság elsődleges célja.
Emellett a pápa megjegyzi azt is, hogy súlyos okok nélkül bűn rendszeresen gyakorolni a házassági jogot a házassági kötelesség elhagyásával.
Ismerjük már ezt a koncepciót. Kötelességünk szentmisére menni vasárnaponként és a kötelező ünnepnapokon. Ha súlyos ok nélkül ezt kihagyjuk ezeken a napokon, bűnt követünk el. De ha súlyos okunk van arra, hogy a szentmisét elmulasszuk, úgy ez egyáltalán nem bűn. Ez pontosan ugyanaz a koncepció.
XII. Piusz világos ebben:
Ha súlyos okok állnak fenn, a cselekményt a terméketlen időszakokra korlátozni törvényes lehet. Ha azonban ésszerű és igazságos ítélet alapján ilyen súlyos okok nem állnak fenn, úgy annak szándéka, hogy a házasságuk gyümölcsözőségét elkerüljék, miközben az érzékiségük teljes kielégítését folytatják, csakis az élet hamis értékelésének, és józan etikai elvektől idegen indítékok eredménye lehet.
Ha tehát súlyos okok állnak fenn, úgy az időszakos megtartóztatás (TCST) alkalmazása jogos. Ha azonban nincsenek súlyos okok, "úgy annak szándéka, hogy..." [megismétli az idézetet].
Mármost az alapvető hiba Popcak úr érvelésében világosan látható. Annak a gondolatnak a népszerűsítésével, hogy a pár folyamatosan gyakorolhatja az időszakos megtartóztatást, mint a megkülönböztetés eszközét annak eldöntésére, hogy legyen-e még egy gyermekük, lényegében felcseréli a házasság elsődleges és másodlagos céljait - mintha a házasság elsődleges célja lenne a házastársak kölcsönös segítségnyújtása és jóléte, valamint hogy gyógyír legyen a bujaságra, és a házasság másodlagos célja lenne a gyermekek nemzése és nevelése.
Harmadik pont: azután, hogy a pápa elmagyarázta, miért kell, hogy egy házaspárnak megfelelően súlyos okai legyenek a TCST gyakorlására, most azt magyarázza el, mik is ezek az okok.
A súlyos indítékok, mint amilyenek azok, amelyek nemritkán orvosi, fejlődéstani, gazdasági és társadalmi ún. 'indikációkból' erednek, felmentést adhatnak a férjnek és feleségnek a kötelező, tevékeny adósság alól, hosszú időre, vagy akár a házasélet teljes időtartamára is.
A pápa itt rámutat, hogy amíg erre súlyos ok áll fenn, a házaspár jogosan mentesülhet a gyermeknemzés alól, akár a házasélet teljes időtartamára is. Később rámutat arra is, hogy a házaspár kétféle módon erkölcsösen is elkerülheti a gyermeknemzést: időszakos vagy teljes önmegtartóztatással.
Fontos felismernünk, hogy a "súlyos" nem jelent "életveszélyest". Súlyosnak kell lennie, ahogy súlyos okunk kell, hogy legyen ahhoz, hogy a vasárnapi szentmisét kihagyjuk; itt ugyanarról a gondolatról van szó. Mik tehát ezek a súlyos okok?
Mondunk néhány tipikus példát.
Orvosi: súlyos, valódi, és objektív veszély, aminek egyik vagy másik partner - általában a nő - testi, vagy akár pszichés egészsége van kitéve.
Fejlődéstani: a gyermek súlyos és gyógyíthatatlan örökletes rendellenességének valódi lehetősége. Ez a házasság teljes időtartama alatt fennállhat, vagy csak egy átmeneti időszak alatt, például amikor a nő orvosi kezelésben kell, hogy részesüljön, ami alatt bizonyos fajta gyógyszerek születési rendellenességeket okozhatnak.
Gazdasági: ez komoly pénzügyi nehézségre utal. Komoly pénzügyi nehézségre. Egy olyan mélyen anyagias társadalomban, mint a miénk, ez a pont Isten előtti brutális őszinteséget kíván. A mi kultúránkban túlságosan is gyakran kerülnek az élet csapdái maga az élet elé.
Társadalmi: ez olyan, a társadalmi renden belüli problémákat foglalja magába, mint amilyen a legfeljebb egy gyermeket megengedő zsarnoki szabályozás Kínában; vagy olyan katasztrófákat, mint árvíz, tűzvész, háború, és így tovább.
Így tehát lehetnek súlyos orvosi, fejlődéstani, gazdasági, vagy társadalmi okok az időszakos megtartóztatás gyakorlására.
A súlyos ok mellett azonban van még néhány további körülmény, aminek teljesülnie kell ahhoz, hogy jogosan lehessen az időszakos megtartóztatást avagy TCST-t gyakorolni. Ezeket nagyon könnyű megérteni, mivel a házasság adósságából következnek, és a házassági szerződésben, valamint a házasság céljaiban gyökereznek.
Először is: a beleegyezésnek az időszakos megtartóztatásba kölcsönösnek és szabadnak kell lennie mindkét fél részéről, és bár a két házastárs beleegyezésének közösnek kell lennie, azt akármelyikőjük egyedül is visszavonhatja.
Ahogy a pápa kijelenti:
...[E]z azért van, mert a jog a házassági szerződésből levezethetően állandó jog, ami nem megszakítható vagy időszakos, és mindkét fél egymás felé tiszteletben kell, hogy tartsa.
Ezt láttuk már, amikor a házasság adósságáról beszéltünk.
Másodszor, ésszerű biztosíték kell, hogy legyen arra, hogy ez a gyakorlat egyik házastársat sem fogja bűnbe vinni. Minél inkább valószínűsíthető a súlyos bűn veszélye, annál súlyosabb ok szükséges az időszakos megtartóztatás gyakorlásához.
Ezért ahhoz, hogy az időszakos megtartóztatás (TCST) legitim legyen, abba mindkét házastársnak kölcsönösen és szabadon bele kell egyeznie, fenntartva, hogy bármelyik házastárs bármikor felfüggesztheti azt, méltányos kérést kifejezve az adósság tiszteletben tartására. És ésszerű biztosíték kell, hogy legyen arra, hogy ez a gyakorlat nem eredményez súlyos bűnt egyik házastárs számára sem.
Tekintsük át tehát:
Láttuk, hogy ha súlyos okok vannak rá, egy házaspár legitim módon gyakorolhat időszakos megtartóztatást avagy TCST-t.
Láttuk, hogy ezek a súlyos okok jelenthetik például a szülő súlyos és objektív egészségügyi állapotát, a gyermek súlyos születési rendellenességének valós lehetőségét, a pénzügyi terhek valós eseteit, és a társadalmi rend olyan zavarait, mint a háború vagy az éhínség.
Láttuk, hogy ebbe a gyakorlatba mindkét házastárs kölcsönösen és szabadon bele kell, hogy egyezzen, fenntartva, hogy bármelyik házastárs bármikor felfüggesztheti azt egy méltányos kéréssel.
És láttuk, hogy ésszerű biztosíték kell, hogy legyen arra, hogy ez a gyakorlat egyik házastárs számára sem fog súlyos bűnt eredményezni.
Mármost könnyű belátni, hogy a TCST állandósult használatának ötlete, súlyos okok nélkül, visszaélést jelent. Talán azt állítjuk ezzel, hogy a TCST a fogamzásgátlás romlottságához hasonlítható? Nem. Mivel a közvetlen fogamzásgátlás és a közvetlen sterilizáció belsőleg rossz cselekedetek, ez pedig nem az. Azok belsőleg rosszak, ami azt jelenti, hogy sohasem megengedhetők. A közvetlen fogamzásgátlás és sterilizáció soha, semmilyen körülmények között nem megengedhető, ez azonban igen.
Jól van, de ha ez nem belsőleg rossz, akkor azt állítjuk, hogy Popcak tévedése magától értetődő? Nem, nem ezt. Egyáltalán nem. Mondjuk ki világosan. Ha nem követjük Isten szabályait, úgy a TCST lelkek elvesztéséhez vezethet.
És nem csak a pokolban.
"Hogy érti azt, atya, hogy lelkek elvesztéséhez vezethet, és nem csak a pokolban?"
Ez egy jó kérdés. Vegyünk csak egy sokgyerekes családot, mondjuk tízgyerekeset. Képzeljük el azt a helyzetet, amikor valakinek az édesapja egy tizedik gyermek fia, az édesanyja egy tizedik gyermek lánya, ő maga pedig egy tizedik gyerek gyermeke. Az apa tehát egy tizedik gyermek fia, az anya egy tizedik gyermek lánya, ő pedig egy tizedik gyermek fia.
Ezzel a kombinációval ha bármelyik közvetlen felmenője állandó jelleggel gyakorolta volna a TCST-t, nyugodtan állíthatjuk, hogy ő sohasem jött volna a világra. Az ő lelke abban az értelemben elveszett volna, hogy sohasem vált volna létezővé. Ezt könnyű belátni.
Azt hiszem itt mindenki egyetértene azzal, hogy ha megkérdeznénk ezt az embert, ő lenne az első, aki elmondaná, mennyire hálás érte, hogy létezhet. Hálás azért, hogy a felmenői voltak annyira nagylelkűek az Isten előtti kötelességük teljesítésében, hogy ő hálás lehet, hogy lehetőséget kapott az üdvözülésre. Azt hiszem, ezzel mindenki egyetértene.
Megkérdezhetnénk őt: "hé, atya, ön hálás azért, hogy létezik?". "Hé, atya, ön hálás azért, hogy a felmenői nagylelkűek voltak az Isten előtti kötelességük teljesítésében?" "Hé, atya, ön hálás azért, hogy legalább lehetősége van az üdvözülésre?"
Én ugyanis egy tizedik gyermek fia vagyok. Az idei nyárig azt hittem, hogy az édesanyám egy tizedik gyermek lánya, de mint kiderült, ő egy tizenegyedik gyermek lánya. Az édesapám egy tizedik gyermek fia, és egy tizenkilencedik gyermek unokája.
Hogy tehát megválaszoljuk a kérdést: igen. Nagyon hálás vagyok azért, hogy itt lehetek. Elképesztően hálás vagyok érte.
Amint látják, ez nem elméleti dolog csupán. A Popcakhoz hasonlók írhatnak erről cikkeket, de ezeknek az embereknek arca van.
Én magam nem gazdag és hatalmas emberek leszármazottja vagyok, akik nagy házakban laktak. Szegények leszármazottja vagyok. Ha bármelyik felmenőm az elmúlt 150 évben ezt a Popcak-teóriát gyakorolta volna ahelyett, hogy a saját életükben felveszik a keresztet, én ma nem lennék az önök papja. Nem is léteznék. A családom legalább négy nemzedéke nem létezett volna. És ezekben a nemzedékekben rengeteg egyházi hivatás volt.
Ez nem csupán elméleti dolog.
Befejezésül idézzünk fel néhány gondolatot XII. Piusz pápától:
A valódi erkölcsi rend egyik alapvető követelménye az, hogy a házassági jog kihasználásához az anyai hivatás és szolgálat őszinte, belső elfogadása is társuljon. Ezért sürgető megerősíteni, újra felébreszteni, és bátorítani az anyai hivatás átérzését és szeretetét.
Ezt nemzedékekkel ezelőtt mondta. (megismétli az idézetet)
Az anyaság szolgálata. Ezt jelenti a házasság. A házasság ["matrimony"] szó a matris munis latin kifejezésből jön, ami azt jelenti: "az anyaság szolgálata".
Megfigyelték már azt, hogy a (hagyományos rítusú) szentmisében kétszer hajtunk térdet mindnyájan: a hitvallás és a záró zsoltár alatt. Miért hajtunk térdet? Mert egy asszony - a tökéletes asszony - igent mondott az anyaság szolgálatára.
XII. Piusz:
Abban a pillanatban, hogy megértette az angyal üzenetét, a Szűzanya felkiáltott: 'Íme az Úrnak szolgálóleánya. Legyen nekem a Te igéd szerint.' - lángoló 'igen' ez az anyaságra.
A Szűzanya lángoló igent mondott az anyaságra - "lángoló igent".
Térdeljünk hát le, és kérjük a Boldogságos Szüzet, hogy ébressze fel újra és bátorítsa az anyai hivatás átérzését és szeretetét, itt és az egész világon. És azért is, hogy segítsük, hogy minél több házaspár részesüljön abban a kegyelemben, hogy lángoló igent mondhassanak az anyaságra való meghívásra.
https://katolikusvalasz.blog.hu/2018/07/30/az_egyhaz_tanitasa_a_termeszetes_csaladtervezesrol