2018. július 13., péntek

Katolikus mise Ashfordban a CRSA közösségnél

Bár az Úristen az embert hierarchikus rendben élő szociális lénynek teremtette – akinek tehát társai és vezetői vannak –, napjainkban oda jutottunk, hogy egy katolikusnak megmaradni szándékozónak se társa, se autentikus vezetője nincs. A katolikus hívőnek ma a legnagyobb problémát az okozza, hogy érvényesen felszentelt papot találjon, aki érvényes római katolikus szentmisét mutat be. És ha nagynehezen talál olyat, akinek a szentelése érvényességéhez nem fér megalapozott kétség, akkor még arra is vigyáznia kell, hogy az illető ne az ősbumm teória és az evolúció, vagy netán a Fichte-i filozófia híve és hirdetője legyen, de még csak a Cassiciacum tévtan bősz terjesztője se.
Ha mindezeket az előfeltételeket figyelembe vesszük, vagyis ha nem akarunk bálványimádáson részt venni, és ezzel a Teremtő első és legfőbb parancsát megsérteni, vagyis a lehető legsúlyosabb bűnt elkövetni, akkor Európában – amennyire a mai hírforrások ezt lehetővé teszik – nem találunk másokat, mint a Msgr. Michael French püspök által vezetett kenti papi társaságot, az Ordo Canonicorum Regularium Sancti Augustini (CRSA) papjait. (Honlapjuk: http://tridentinerite.org/)
Ezen meggondolásból történt, hogy a Pünkösd utáni 7. vasárnapi szentmisét a CRSA angliai székhelyén, az Ashford/Kent-ben található kápolnában ünnepelhettem, azután, hogy szinte napra pontosan egy éve nem tudtam biztosan-katolikus misén részt venni.
E vasárnap evangéliuma (Mt 7,15-21) így szól: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól, kik juhok ruházatában jönnek hozzátok, belül pedig ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajon szednek-e a tövisbokorról szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét? Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt nem teremhet. Minden fát, mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágnak és tűzre vetnek. Azért tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket. Nem mindaz, aki mondja nekem: Uram, Uram! megyen be a mennyek országába, hanem aki Atyám akaratát cselekszi, ki mennyekben vagyon, az megyen be mennyek országába.”
French püspök Urunk Jézus Krisztusnak az evangéliumban elhangzott szavaira támaszkodva, elsőnek ezeket kifejtve, és a mai helyzetre vonatkoztatva, prédikációját így folytatta:
„Izrael történetében gyakran léptek fel hamis és hazug próféták; Urunk Jézus Krisztus rövid földi élete alatt a farizeusok vették át e hamis próféták szerepét. Ők valójában a nép ellenségei voltak, akik azon fáradoztak, hogy az embereket elfordítsák Jézustól. Ezt a szerepet korunkban azok a hamis és hazug próféták töltik be, akik Szent Péter székét elfoglalva tartják.
Egyetlen pápa és egyetlen egyszerű klerikus, aki eretnekséget tanít, nem lehet többé katolikus, és ezért ipso facto elveszti hivatalát, miként ezt már Bellarmin Szent Róbert és Liguori Szent Alfonz megállapították.
A mostani helyzetben az a legszörnyűbb, hogy a Novus Ordo-szekta tagjai emberek millióit vezetik a kárhozatba.
De sajnálatos módon vannak úgynevezett tradicionalista szervezetek is, melyek pozíciója teljességgel tarthatatlan, mivel így vagy úgy, de Krisztus Egyházának fogadják el az új római-szektát. Ezáltal tisztességtelenek azokkal szemben, akik követik őket, mert azt hitetik el velük, hogy ez az egyetlen, az utolsó megoldás a Krisztus igaz Egyházához való tartozásnak.
Bennünk, a kevés megmaradt igazhitű katolikusban nincs helye az önelégültség vagy a megelégedettség érzésének. Mi is a gyümölcseinkről vagyunk felismerhetőek. Ha az erényünk valódi, ami a mennybe visz bennünket, akkor annak először is őszintének és tökéletesnek kell lennie, másodszor alázatosnak és önzetlennek. Emlékezzünk Szent Ágoston szavaira: »alázat először, alázat másodszor és alázat harmadszor.« Ezen kívül az erénynek rendíthetetlennek és állhatatosnak kell lennie bennünk.
Ha egy cselekedet őszinte, akkor annak a szívből és az Isten iránti szeretetből kell erednie, és nem lehet üres tett. Szent Gergely azt mondja nekünk, hogy mindennek, amit Isten követel tőlünk, a szereteten kell alapulnia. Ha nem, akkor minden jó tettünk Isten szemében puszta képmutatás.
Szent Pál azt mondja, hogy üdvösségünk érdekében a jó munkák sokaságát kell elvégeznünk. Alázatra és önzetlenségre van szükségünk, mivel soha nem tudunk a magunk erejéből jó cselekedeteket végrehajtani. A jó tetteket rejtve kell elkövetnünk, ha azt akarjuk, hogy azok érdemszerzők legyenek számunkra, különben az ördög büszkeséggel tölt el bennünket, ami a jótetteinkért járó minden jutalomtól megfoszt minket. A jámbor szentek jó tetteiket titokban követték el, mivel ismerték vallásukat, és tudták, hogy meg kell alázniuk magukat ahhoz, hogy elnyerhessék Isten kegyelmét.
Legszükségesebb számunkra, hogy szilárdan kitartsunk a hitben. Szent Pál figyelmeztet bennünket arra, hogy szilárdnak és határozottnak kell lennünk Isten szolgálatában, és életünk minden napján munkálkodnunk kell lelkünk üdvösségén. Vagyis soha ne feledjük, hogy erényünknek a szívünkből és a szeretetből kell fakadnia, hogy tetsszünk Istennek. Semmit sem szabad elmulasztanunk vagy sokallnunk Isten szolgálatában, és szakadatlanul törekednünk kell arra, hogy növekedjünk Isten ismeretében. Az arsi szent plébános, Vianney Szent János mondta, hogy a szentek ily módon biztosították a maguk számára az örök üdvösséget.”

Ashfordtól mindössze kb. 30 kilométerre fekszik Canterbury, melynek székesegyháza ugyan az anglikánoké, de ahol van egy katolikus kápolna is, ahol Becket Szent Tamás relikviáit őrzik. Ez a kápolna a Tamásról elnevezett katolikus templom Martyrs Chapel nevű oldalkápolnája. Amilyen szép a templom kívülről, annyira ronda NOM-s belülről. Sőt, a gazdái nem átállották Szent Tamás ereklyéi mellett Oscar Romero „ereklyéit” is elhelyezni a Martyrs Chapel-ben. (Oscar Romerot tudvalevőleg nem katolikus hite, hanem politikai nézetei – a felszabadítási teológia híve és hirdetője volt – ölték meg. Még Wojtyla és Ratzinger sem merte „boldoggá” avatni, csak Bergoglio tette ezt meg 2015-ben.)
Becket Tamás itt található ereklyéiről még az útikönyvek sem beszélnek, és az interneten sem található róla fénykép (az én figyelmemet French püspök hívta fel az ereklyékre). Ezért megmutatom őket, bár nem sikerült megállapítanom, hogy valójában mi micsoda: ugyanis a relikviákat bemutató leírás és a valóságban kitett tárgyak nem egyeznek. Az biztos, hogy a kis csontdarabok Tamás kézujjaiból valók, és az alattuk levő ereklye egy darab abból a miseruhából, amiben eltemették. (Hogy a balra levő nagyobb csont honnan való, nem sikerült kiderítenem. A leírás egyébként csak két, azaz 2 ereklyéről beszél, holott az ereklyetartóban összesen négy, azaz 4 relikvia látható.)
Becket Tamást 1170. december 29-én ölték meg (ezért van e napon az ünnepe) a székesegyház egyik kápolnájának oltára előtt [lásd a fotón, azt a helyet, ahol a koponyáját beverték], és először a székesegyház kriptájában temették el. III. Sándor pápa már 1173. február 21-én szentté avatta. Bizonyított tény, hogy Tamás testét 1220. július 20-án a kriptából a székesegyház főoltára mögötti Trinity Chapel díszes sírjába helyezték át, ahol egészen 1538-ig nyugodott [lásd a fotón a sírja helyét jelölő táblát], amikor is VIII. Henrik parancsára sírját lerombolták, földi maradványait elégették. Azonban a translatioja alkalmából, tehát 1220-ban, Rómából érkezett főpapok ereklyéket vettek ki testéből, és vittek magukkal a szárazföldre [így került többek között Esztergomba is egy Tamás-ereklye]. 1953. december 20-án ezen darabokból adott vissza kettőt (vagy hármat, netán négyet) Canterbury-nek Tamás egyik oldalági leszármazottja, a belga Chevetogne kolostor priorja, Dom Thomas Becquet – ezek láthatók azóta ebben a kápolnában.
A kápolna ablakkal szemben levő falán (ezért olyan rossz a kép) egy festmény másolata látható, mely az angol reformáció alatt megölt mártírokat ábrázolja egyetlen képen: leírás és névsor tartozik még a képhez. Felirata Anglia és Wales 40 vértanújához könyörög közbenjárásért: Forty Martyrs of England and Wales pray for us.

Visszatérve az Ordo Canonicorum Regularium Sancti Augustini közösséghez, Ashfordon kívül Franciaországban három, Spanyolországban és Olaszországban 1-1 helyen miséznek. Az egyik francia misehely – a Szent Ágnes oratórium – a francia Riviérán, Cannes és Nizza között található a tengerparton vezető úton, Budapesttől kb. 13 órás 1270 kilométeres kocsiútra. A másik Lourdes-tól északra fekszik.
Ashford Dovertől északra található, és Budapestről repülővel és vonattal érhető el (akár egy napi útba is belefér, hiszen Budapestről az első repülőjárat 6 órakor indul Londonba, a mise pedig csak fél 11-kor kezdődik, és Angliában egy órával korábban van, mint Magyarországon).
A közösség honlapján részletes bemutatkozás és képek találhatók, legérdekesebb közülük az „Ut unum sint” link alatti oldal, mely angolul, franciául és németül íródott, s amelyben French püspök felhívása olvasható az Európában elszórtan élő független szedesvakantista papokhoz. A honlapjukon egy szép videó is látható, mely a francia Szent Ágnes oratóriumban készült 2016. május 29-én, Úrnap nyolcadába eső vasárnap Msgr. French ünnepi miséjén [Pastoral visit of Msgr French, crsa, to the community in Golfe-Juan, France. He presided the sung Mass on Sunday the 29th of May (2016), followed by the procession of the Blessed Sacrament]. A Picture, azaz képek oldalon pedig látható az a képsorozat, mely szintén a franciaországi Szent Ágnes oratóriumban abból az alkalomból készült, hogy a püspök úr az alacsonyabb rendeket két jelöltnek feladta.

(A fenti fotókon 1. a 2018. július 8-i mise előtti percek, 2. a kenti közösség egy 2017-es októberben készült képen, 3. a Canterbury Szent Tamás katolikus templom, 4. a Canterbury székesegyház kerengője, ahol Tamás gyilkosai behatoltak a templomba, 5. Szent Tamásnak Canterburyben őrzőtt ereklyéi láthatók)

http://www.katolikus-honlap.hu/1801/kent.htm

Tiltakoznak a felszentelt szüzek a rendre vonatkozó új szentszéki direktívák miatt

A vatikáni dokumentum szerint "nem alapvető fontosságú", hogy egy felszentelt szűz olyan nő legyen, "aki a testét tökéletes érintetlenségben tartotta meg".

Nemrég mi is beszámoltunk az Egyházban ma is létező és új lendületet kapott felszentelt szüzek rendjéről, amelynek tagjai ezidáig csakis olyan nők lehettek, akik egész életükben (az örökfogadalmuk előtt is) őrizték az érintetlenségüket, hogy azt végülis teljes önátadásként, örökre Istennek ajánlják fel. Amellett, hogy ebben különböznek a szerzetesnővérektől (hiszen ott csak a szerzetesi fogadalomtól szükséges szüzességben élni), e szüzek a felszentelésüket követően is a világban élnek, civil foglalkozást űzve.
A január 18-án megjelent cikkünkben a Felszentelt Szüzek Amerikai Társaságáról is írtunk, amely szervezet az Egyesült Államokban e hivatást választók közötti kapcsolattartást segíti elő. A szervezet most nyilvános közleményben fejezte ki "mély csalódottságát" azok miatt a Vatikán által kiadott új direktívák miatt, amelyek fundamentális változtatást közöltek a rend eddigi történetében: a szabályozás szerint ugyanis a felszentelt szüzekkel szemben már nem követelmény, hogy valóban szüzek legyenek.
A Társaság a dokumentum 88. pontjával szemben fogalmazott meg kritikát, amely kijelenti, hogy "Így tehát az, hogy [a jelölt] a testét tökéletes érintetlenségben tartotta meg, vagy hogy a tisztaság erényét példamutató módon gyakorolta, ugyan nagy fontossággal bír a megkülönböztetésben, de nem alapvető fontosságú előfeltétel, aminek hiányában a felszenteléshez engedés ne lenne lehetséges."
A Társaság erre úgy reagált: "megdöbbentő azt hallani az Anyaszentegyháztól, hogy a testi szüzességet immár nem tekintik alapvető fontosságú előfeltételnek a szűzi életre való felszenteléshez."
Az Egyház teljes hagyománya szilárdan kitartott amellett, hogy egy nő a szüzesség ajándékában kellett, hogy részesüljön - azaz mind materiálisan, mind formálisan (testileg és lelkileg) - ahhoz, hogy a szüzek felszentelésében részesülhessen.
- teszik hozzá.
A Társaság azt is kiemeli, hogy a szentszék az új dokumentummal egyidőben változatlanul hagyta a felszentelés szabályait, amelyeket a "Szűzi Életre Felszentelés Rítusa" szabályoz, és amellyel a dokumentum így ellentmondásban lévőnek látszik. A rítusdokumentum ugyanis kijelenti: "A világban élő szüzek esetén szükséges feltétel, hogy sohasem részesültek a házasság szentségében, és hogy nem éltek nyilvánosan vagy nyilvánvalóan a tisztaság állapotával ellenkezően."
A Társaság szerint ez azt jelenti, hogy a szüzesség a felszenteléshez minimum követelmény. A Társaság emellett az is megjegyzi, hogy "vannak a tisztaság megsértésének bizonyos olyan szörnyűséges módjai", amelyek bár a testi szüzességet biológiai értelemben érintetlenül hagyják, de jelöltet mégis kizárják a felszentelhetők köréből.
A Vatikán az elmúlt héten adta ki az Ecclesiae Sponsae Imago címet viselő dokumentumot, amely a felszentelt szüzek rendjének szavályozásához ad a megyéspüspökök számára útmutatást. A dokumentum kiadására azután került sor, hogy a rend növekvő népszerűsége miatt egyre több püspök kért iránymutatást a szentszéktől a szűzi hivatás tisztázási folyamatához, és a rend helyi kezeléséhez.
Miután a dokumentum kiadására éppen azért került sor, mert a hagyományos szűzi élethivatást növekvő ütemben és egyre többen választják, a rend eddigi egyházi hagyományával szakító engedmény bizonyosan nem magyarázható azzal, hogy e hivatásban létszámcsökkenés vagy hiány mutatkozik.