“… Szeretteim! Mivel az utolsó időben - amelyben éltek - komoly tisztuláson mentek át, ezért a szenvedésről akarok beszélni nektek….”
2010 – A SZENTEK MEGISMERÉSÉNEK ÉS KÖVETÉSÉNEK AZ ÉVE –MÁJUS
”Isten Akarata az, hogy szentek legyetek!” (1 Tessz.4,2)
68. havi imatalálkozó Nagyfaluban, a Szentháromság hegyén
A Szentírásból elmélkedjük át a vasárnapi evangéliumokat! (Lk.2,41-51; Jn.13, 31-35; 14,23-29; Lk.24,46-53; Jn.20,19-23; 16,12-15; 17,20-26)
Havi mottó:„Isten erejében bízva, vállald a szenvedéseket, az evangéliumért!” (II Tim.1,8)
Havi imaszándék: azért fohászkodunk, hogy minden szenvedésünket tudjuk elfogadni és felajánlani elsősorban a tisztulásunkért és a szenvedők megtéréséért!
Konkrét feladatunk: B.M. Éva Asszony ’Örömöm titka’ című könyvének III. kötetét fogjuk újra olvasni és terjeszteni!!!
Tanítás a Szentlélek Istentől 2010 májusában
„Szeretteim! Mivel az utolsó időben - amelyben éltek - komoly tisztuláson mentek át, ezért a szenvedésről akarok beszélni nektek.
Mi a szenvedés? Mindaz, ami bármilyen fájdalmat okoz nektek! Ez lehet: betegség, nélkülözés, lelki bánat, sikertelenség, elutasítottság, magány és sok minden más. Amikor egy gyermek megszületik, felsír. Életetek a Földön szenvedéssel kezdődik.
Mi volt a teremtés hajnalán az Édenkertben? Isten az első emberpárt az Édenkertben saját képére és hasonlatosságára teremtette. Az Atyától való függésük létük legmélyebb öröme volt. Folyamatos harmóniában éltek: Istennel, önmagukkal, egymással és az egész teremtett világgal. Isten egészséggel, boldogsággal és örök élettel ajándékozta meg az embert. Az első emberpár „első helyet” kapott az összes teremtmények között. Az Édenkert jó működése a teremtménynek a Teremtővel való együtt munkálkodására volt bízva. Az Édenkert közepén álló fa által Isten azt mondta az első emberpárnak: engedjétek meg, hogy egyedül Én legyek életetek középpontja! Az Atya még azt is mondta teremtményeinek: ‘amíg szabadon és szeretettel alárendelitek magatokat Nekem, addig az élet teljességét fogjátok megtapasztalni‘. Az Édenkertben nem volt bűn, szenvedés és halál. A szenvedés nem az Atyától származik, nem volt Isten Akarata!
Hogyan lépett be a szenvedés a világotokba? Isten, az ember teremtése előtt egy csodálatos szellemi világot teremtett, az angyalokkal, akik dicsőítették Őt. Amikor Isten próbára tette a szeretetüket, többségükben hűségesek maradtak Hozzá! Az Angyalok egy része fellázadt Termtője ellen, ezek lettek a gonosz szellemek. Ezek közül az egyik megkísértette az embert. A Gonosz azt sugta az ember szívébe: Isten féltékeny, önző, önkényes, boldogságotok akadályozója! A Gonosz sugallatai által először bizalmatlanság került az ember lelkébe. Azután el is hitte, amit a Gonosz mondott neki. Emiatt úgy döntött, hogy elszakad Istentől. Igy vált az ember énközpontuvá. Az teremtmény Isten nélkül akarta meghatározni, hogy szerinte mi a jó és mi a rossz! Az ember a saját elképzeléseit, érdekeit, kivánságait állította a középpontba. Ezáltal Isten teremtménye elveszítette a Világosságot, tájékozódó képességét és a sötétség lépett az ember minden kapcsolatába. Az ember szívébe lépett a félelem Istennel szemben. Azután egymást sem tudták már úgy elfogadni, ahogy voltak. Az ember rossz döntése miatt elveszítette a biztonságát, a védettségét, az igazi hazáját és magányossá vált! Az ember a bűnével leválasztotta magát az Élet Forrásáról. Mivel az ember nem Istenre, hanem a Gonoszra hallgatott, a világba lépett a bűn, a szenvedés és a halál!
Mi Istennek az emberrel kapcsolatos jövőbeli Terve? Jézus kijelentette János apostolnak a Jelenések Könyvében, hogy az egész történelem a beteljesedés felé halad. A szenvedés nem maradandó, hanem átmeneti állapot. Nem a szenvedésé lesz az utolsó szó! A megtért emberiség a legboldogabb életállapot felé közeledik, ahol újra nem lesz bűn, szenvedés és halál! Örömhír az egész emberiség számára, eljön az idő, amikor az ember újra szeretettel teljes közösségre fog lépni Istennel, embertársaival és az egész teremtett világgal. Az Istennel való mély kapcsolat által meg fog gyógyulni az ember a sebeiből. Maradéktalanul újra jóra fog fordulni minden! Az ember reménykedve várhatja élete minden napján az Új Eget, az Új Földet, az Új Jeruzsálem leereszkedését a Földre.
Mit tegyetek, hogy a szenvedés nélküli Új Világ minél hamarabb eljöjjön a Földre? Kérjétek minden nap a Szentháromságot, az Angyalokat és a Szenteket, hogy minden rosszra NEMET és minden jóra IGENT tudjatok mondani! Az Édenkert és a Végső beteljesülés közötti időszakban vegyétek még komolyabban a gyógyító imát, a böjtöt, gyógyító misék felajánlását, a szentelményeket, a havi kilencedek megtartását, életetek sínre tételét Isten Akarata szerint! Legyetek hálásak Jézusnak, aki égi tanításaival felvilágosít és isteni hatalmával gyógyít benneteket. A világban lévő rendkívüli jelek által (vulkánkitörés, földrengés, árvizek, megváltozott időjárás, milliók hirtelen halála,…) vegyétek észre figyelmeztetéseinket: „Ember! Állj meg a kárhozat széles útján! Térj meg és lépj rá az üdvösség keskeny útjára! Ember! Én szeretlek téged, szeress te is Engem, aki az örök boldogságodat akarom!!!”
Befejezésül gondolkozzatok el azon, hogyan jön létre az igazgyöngy a tengeri kagylóban. A tengeri kagyló érzékeny testébe, akarata ellenére egy kis homokszem kerül! Ez folyamatos fájdalmat okoz neki! A tengeri kagyló először mindent megtesz, hogy a fájdalmat okozó homokszemet kidobja a testéből. Mivel erre képtelen, megtanul Igent mondani a homok szemre, elfogadva azt. Nap mint nap körülöleli a homokszemet a könnyeivel. Gyötrelmek és fájdalmak közepette születik meg az értékes igazgyöngy a tengeri kagyló testében!
Megáldalak titeket, az idők jeleire való odafigyelés lelkületével!”
Házi feladat májusra:
„SZENVEDÉSEIM KÖZEPETTE AZT AKAROM IMÁDKOZNI: ELFOGADOM ÉS FELAJÁNLOM URAM A SZENVEDÉSEKET AZ EMBERISÉG MEGTÉRÉSÉÉRT!”
Előretekintés 2010 júniusára:
Közös imaszándék lesz: azokért fogunk engesztelni, akik a nyelvükkel naponta vétkeznek!
Konkrét feladatunk lesz: imádkozni és terjeszteni fogjuk az: „Imák nehéz helyzetben” című imafüzetet, amelyben szabadító és gyógyító imák vannak!!!
Fr. Csilik János
CASCIAI SZENT RITA ÉLETE
Fr. Csilik János
CASCIAI SZENT RITA ÉLETE
Rita, Roccaporenában született 1381 körül és Casciában halt meg 1447 május 22-én. Összesen 66 évet élt. Ritát, már halála előtt szentnek tartották a körülötte élő emberek.
Halála után tíz évvel, még mielőtt az Egyház nyilatkozott volna, a nép szentnek kiáltotta. Boldoggá avatását 1626-ban, szentté avatását 1900-ban fejezték be. XIII. Leó pápa „Umbria gyöngyének” nevezte őt. Romolhatatlan testét, Casciában az 1937-47 között épült Szent Rita templomban őrzik.
Ritát idős szülei hosszú várakozás, reménykedés és sok imádság után kapták Istentől ajándékba. A szülei, Cascia környékén, egyszerűségben és istenfélelemben nevelték Ritát. Gyermek és ifjúkorát a szülei iránti engedelmesség, akaratának állandó föláldozása és a fáradságos munka jellemezte. Rita szívében ima közben felgyulladt az Isten iránti szeretet és apáca akart lenni, hogy teljesen egy lehessen isteni Megváltójával. Szülei az akkori szokás szerint odaígérték Ritát egy helybéli ifjúnak, aki vad és erőszakos ember volt. Férje rossz természetét hősies türelemmel elviselte. Szüleinek soha nem panaszkodott! Mindenben engedelmeskedett hitvesének, azzal az egy feltétellel, hogy a templomba elengedi. Szelídségével és jóságával végül férje rossz természetét sikerült legyőznie és lelkét Istenhez vezetnie.
Idős szülei halála után újabb gyász érte Ritát: meghalt a férje, aki már tisztelte és szerette őt. Egy régi ellensége ölte meg bosszúból. Egy évre rá meghalt Rita két kicsi fia, akikért imádkozott, hogy az Úr inkább vegye őket el, minthogy vér tapadjon a kezükhöz az apjukért való bosszú miatt.
Miután sok fájdalom árán eloldódtak a földi kötelékei, háromszori visszautasítás után beléphetett a Mária Magdolna ágostonos kolostorba. A nővérek között türelmével, engedelmességével és jámborságával tűnt ki, mindenkinek az épülésére.
Különös tisztelettel elmélkedett Krisztus szenvedéséről és arra vágyott, hogy osztozhasson a megfeszített Jézus szenvedéseiben. Egy alkalommal, amikor a feszület előtt térdelt érezte, hogy a töviskorona egy tövise a homlokába fúródik. Mély sebet kapott, amely elmérgesedett és a belőle kiáradó szag miatt elkülönítették Ritát a nővérektől. Csak egy római zarándoklat alkalmával mehetett az emberek közé, amikor az Úr, Rita kérésére eltüntette a sebet a zarándoklat idejére, de fájdalmai akkor is megmaradtak.
Fájdalmai, a böjtölések és a munka felemésztették az erejét. Utolsó éveit ágyhoz kötötten töltötte. Az örök boldogságba való átköltözését harang szava hírdette az embereknek, amely magától, emberi kéz érintése nélkül szólalt meg.
Különleges kiváltságként Rita testét soha nem temették el, mert csodálatos módon nem látott romlást. Sértetlenül került ki a tűzvészből is, melyben néhány évvel a halála után a cédrusfából készült koporsója porrá égett. Új koporsóját Rita nagy tisztelője, Cesco Barbari casciai asztalos készítette, aki súlyos betegségből gyógyult meg a szent közbenjárására.
Szent Rita, Te aki életedben sokat szenvedtél, mit üzensz nekünk, szenvedő embereknek? „Higgyétek el, a szerető Atya nem nézi tétlenül azt a nehéz időszakot, amelyben éltek. Nem vár tétlenül az idők végéig, hanem kinyújtja a Kezét a szenvedő ember felé! Bizzatok a Mennyei Atyában, aki nem fogja átengedni a teremtményeit teljesen a természet erőinek és a Gonosszal szembeni kiszolgáltatottságának.
A múlton való rágódásotok és a jövő miatti aggodalmaskodásotok lelki szenvedéssel jár. Ezért tanuljátok meg jól megélni a jelen pillanatot. Gondoljatok gyakran Jézus szavaira: elég a mának a maga baja! A holnapi ügyeitekhez, holnap kapjátok meg a kegyelmet. Bármilyen szenvedés meghívás számotokra a megtérésre, életetek Isten Akarata szerinti rendbe tételére. Bízzatok Istenben, aki minden szenvedésetekben veletek van és megsegít titeket. Váljon világossá számotokra, hogy a megváltoztathatatlan szenvedés a tisztulásotokra válik. Higgyétek el, minden Isten által megengedett szenvedés kegyelem a számotokra. A döntő sohasem az, hogy milyen szenvedés ér benneteket, hanem az, hogy hogyan viszonyúltok hozzá. A szenvedéssel való megbírkózás egy folyamat a számotokra, amely több szakaszon megy át. Mindannyiótoknak többnyire egyedül kell végigjárni a keresztutat. Senki nem teheti meg helyettetek a lépéseket. A szenvedéseiteket csak Isten segítségével tudjátok feldolgozni és beépíteni az életetekbe. A szenvedés Isten nevelésének egyik fajtája, az igazak vizsgáztatására. Minél több pozitív tanítást olvastok ki a szenvedéseitekből, annál inkább a javatokra válik. A szenvedés tudatos elfogadása feszabadít titeket. Keresztjeitek elfogadása és felajánlása által a lelkek sokaságát menthetitek meg az örök kárhozattól!!! Befejezésül azt üzenem nektek, mint lelki testvéretek: a Földön az örömök és a szenvedések csak ideig-óráig tartanak, de a Mennyország boldogsága mindörökké tart. Érte érdemes minden áldozatot vállalnotok!!!”
Szent Rita, aki a lehetetlen helyzetek védőszentje vagy, könyörögj érettünk!