Több tízezren vettek részt a Rio de Janeiró-i melegfelvonuláson

A helyi idő szerint vasárnap tartott melegfelvonulást a tizennyolcadik alkalommal rendeztek meg a brazíliai nagyvárosban, a híres Copacabanán.

A rendőrség az esemény kezdetén 300 ezresre becsülte a résztvevők számát, és a szervezők reményei szerint a meleg büszkeség napjának végére elérheti az egymilliót.

A Rio de Janeiró-i - bár nem a legnagyobb -, hagyományosan a legszínesebb melegfelvonulás Brazíliában. A leszbikus, meleg, biszexuális és transzszexuális (LMBT) közösség jelképeivel tarkított eseményt idén is hangos zene és tánc kísérte a Copacabanát határoló sugárúton.

A résztvevők a szexuális diszkrimináció és a vallási intolerancia leküzdésére szólítottak fel.

"Egy olyan csodás helyen, mint Rio, nem fér meg a homofóbia" - hirdették egyesek, míg mások azt írták transzparenseikre: "Vallási szabadságot és emberi jogokat Riónak!"

Az aktivisták egyik legfontosabb követelése az azonos neműek házasságkötésének törvényi szabályozása volt. A brazil országos igazságügyi tanács májusban ugyan jóváhagyta az azonos neműek házasodási jogát, az ennek gyakorlati megvalósulásához szükséges jogi szabályozás azonban rendezetlen.

Argentína és Uruguay mellett Brazília a harmadik ország Latin-Amerikában, ahol engedélyezték a melegházasságot.

MTI

A hamis proféta a hitetlenek üdvözüléséről

Ferenc pápa kijelentette, hogy a lelkiismeretükre hallgató nem hívők is üdvözülhetnek. A holland író szerint Ferenc mondatai az egyház és a vallás újszerű felfogására utalnak. Lehet, hogy Ferenc a kor individualista szellemét követve reformálja meg az egyházat?

„Ferenc pápa fellépése egyre inkább olyan, mint a katolikus egyház dohos termeibe áramló friss fuvallat. Ferenc úgy viselkedik, mint egy normális emberi lény” – írja Ian Buruma holland származású író, aki tavaly megjelent könyvében a különböző vallások és a demokrácia összeegyeztethetőségét vizsgálja.

Ferenc pápa látványosan szakított a katolikus egyház számos szokásával. Kerüli a pompát, cipőt visel a piros bársony papucs helyett, húszéves autóval jár, Dosztojevszkijt és Cervantest olvas. Elnézőbb a homoszexualitás iránt. Vatikáni pletykák szerint a papi cölibátus felülvizsgálata sem kizárt.

A La Repubblica alapító főszerkesztőjének kérdéseire válaszoló, a hívők és a nem hívők közötti párbeszéd fontosságát tárgyaló terjedelmes szeptemberi levelében kijelentette, hogy a nem hívők is üdvözülhetnek, amennyiben lelkiismeretük szerint cselekednek. Hozzátette, hogy az Istenben nem hívők számára lelkiismeretük írja elő a helyes cselekvés elveit, és ezek megsértése bűn. Egy hete egy interjúban megerősítette, hogy mindenkinek a lelkiismerete által diktált jót kell keresnie.

Vannak, akik szerint mindezzel Ferenc pápa csak arra utalt, hogy a lelkiismeret Istentől származik, és ezért nincs semmi különös a kijelentésben. Buruma szerint azonban nem erről van szó. Az ő olvasatában Ferenc azt mondta ki, hogy lelkiismeretünket követve az Istenben való hit és az egyház közvetítése nélkül is elnyerhetjük az üdvözülést. „Ferenc szavai azt sugallják, hogy Isten akár ki is iktatható” – írja, de ezzel már igen messzire megy, hiszen Isten nélkül az üdvözülésnek nem volna semmi értelme.

Az egyházi autoritás helyett az egyéni lelkiismeretre való hivatkozás összhangban van a kor individualista szellemével – véli Buruma. „A szekuláris korban csak saját lelkiismeretünk lehet az erkölcsös cselekvés zsinórmértéke.” Ennek azonban nagy ára van – teszi hozzá a holland író. Az individualizmus ugyanis meggyengíti a társadalmi szolidaritást és aláássa az állampolgári erényeket. „Sok tekintetben már nem polgárok, hanem csak fogyasztók vagyunk.” Közös jó nélkül képtelenek vagyunk kollektív célok megfogalmazására és kivitelezésére – állapítja meg rezignáltan, ámde nem számol azzal, hogy a pápa szerint nagyon is létezik közös jó, és a nem hívőkben is ott van, mivelhogy az egyéni lelkiismeretet az örök isteni törvények szabályozzák.

Ferenc pápa üzenete minden bizonnyal jó hír Edward Snowden számára: az amerikai titkosszolgálatok lehallgatásait leleplező fiatalember – ha csakugyan igaz lelkiismerete szerint cselekedett – ezek szerint akkor is üdvözülhet, ha nem hívő – jegyzi meg Buruma. „De azt azért mégsem tudom elképzelni, hogy Ferenc pápa az ő példáját tartotta szem előtt, amikor át akarta hidalni a hit és a kor mértéktelen individualizmusa közötti szakadékot.”

http://www.uzenetek.eu/news/ferenc-papa-a-hitetlenek-udvozuleserol/

A hamis proféta szeretné azt mondani, hogy üdvözülhetnek az ateisták is.

Ferenc pápa szerint üdvözülhetnek az ateisták és az agnosztikusok is. Viszont nagyon óvatosan fogalmaz: valójában csak arra a keresztény tanításra hivatkozik, amely azt mondja, hogy

Isten kegyelme végtelen.

A pápát a La Republica című középbalos olasz lap publicistája kérdezte egy nyílt levélben arról, hogy az egyház szerint mi lesz azokkal, akik nem hisznek Istenben. Ferenc most erre írt a lapnak 2500 szavas választ, amelyben hosszan beszél arról, hogy attól, hogy valaki nem hívő, még lehet jó ember: „A legfontosabb, hogy aki nem hisz Istenben [...] még viselkedhet jó vagy rossz embereként. A nem hívőknek a lelkiismeretüket kell követniük."

Ferenc pápaFotó: Tony Gentile

Viszont azt nem mondja, hogy a jó emberek a mennybe kerülnek. Valójában tehát csak két, egymástól független állítást tesz: hogy lehetnek jó emberek az ateisták is, és hogy Isten akárkiről dönthet úgy, hogy üdvözülhet.

A pápa valószínűleg azért ilyen óvatos, mert májusban már egyszer pórul járt egy hasonló kijelentéssel: akkor egy prédikációban még erősebben látszott azt sugallni, hogy a keresztények és az ateisták jócselekedeteken keresztül valamiképp hasonlóvá válhatnak Isten előtt. Valójában akkor is csak két, szigorú értelmezés szerint független tényt tett egymás mellé, tehát, hogy Isten mindenkit meghívott az üdvösségre, és hogy az ateisták és a keresztények is tehetnek jót.

A Vatikán májusban végül hivatalos állásfoglalásban közölte, hogy a pápa nem szeretett volna teológia vitát indítani az üdvözülés kérdésében.

Azok, akik tudják, hogy Krisztus egyháza szükséges az üdvözséghez, és mégsem csatlakoznak hozzá, nem üdvözülhetnek.

Bár Ferenc pápa nagyon óvatos, akár csak a fenti idézethez viszonyítva is elég nyilvánvaló, hogy szavai enyhébbek azoknál, amelyeket elődei használtak a kérdésben. Egyelőre viszont a pápa inkább ügyesen megválasztott idézetekkel enyhít, és nem a hittételek átírásával. Korábban a melegek kérdésében is valami hasonlót tett, amikor azt hangsúlyozta, hogy nem ítéli meg őket.

A Guardian szerint egyébként Ferencnek hamarosan új, szintén enyhébb hangú szövetségese lesz a Vatikánban. Pietro Parolin októbertől szentszéki államtitkár lesz, ami igen befolyásos pozíció. Parolin korábban arról beszélt, nem biztos, hogy ragaszkodni kell a kötelező papi cölibátushoz, mert az nem hittétel, csak régi hagyomány.

A hamis proféta áldását adta egy LMBT csoportra

Ismét meglepte a világot a katolikus egyházfő, Ferenc pápa. Az történt, hogy egy magát (olaszul) Kairos di Firenze-nek hívó LMBT csoport, aminek tagjai hívő katolikus, de meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű tagokból áll, levelet írtak a vallási vezetőnek, útmutatást és áldását kérve. A levelet a legnagyobb tisztelettel írták Őszentségének, és egyben panaszuknak is hangot adtak benne, hogy Firenze püspöke megtagadott tőlük minden eddigi kérést, ami arra vonatkozott, hogy szeretnék vallásukat gyakorolni, de hivatalos körülmények között, felszentelt templomban és papokkal.

Ferenc pápa áldását adta a Kairos di Firenze LMBT csoportra

A Vatikán sajtótitkára Innocenzo Pontillo megerősítette, hogy Ferenc pápát megrendítette a csoport levele és elkeseredésük, ezért soron kívül válaszlevelet fogalmazott és küldött a Kairos di Firenze tagjainak. Levelében arra biztatta őket, hogy hitüket ne hagyják el és személy szerint áldását küldi tevékenységükre. Egyben utasította a firenzei püspökséget, hogy támogassák azokat hívőket akik gyakorolni szeretnék vallásukat. Őszentsége kérte a hívő LMBT csoportot, hogy erősítsék meg magukat, és lépjenek a fényre (azaz ne tagadják másságukat és hitüket).

Elakadt a szavunk! Valahogy így kell egy párbeszédet elkezdeni.

 http://www.uzenetek.eu/news/ferenc-papa-aldasat-adta-egy-lmbt-csoportra/

Orbán Viktor: a munka és az imádság megtagadása miatt gyengült meg Európa

Orbán Viktor szerint Európában ma az számít haladónak, aki megfordul és megkeresi az elhagyott jó utat, amely az alapvető keresztény értékekre, az emberi méltóságra, szabadságra és kötelességre épít.

A munka és az imádság együttes megtagadását nevezte meg Európa meggyengülésének okaként Orbán Viktor miniszterelnök a Demokratikus Centrumpártok Internacionáléja (CDI) – ma is használt korábbi nevén Kereszténydemokrata Internacionálé – pénteki budapesti konferenciáján.

Európában ma nem az a haladó, aki a keresztény kultúráról és a munkáról lebeszélő, válságba vezető úton akar továbbmenni, mert az a szakadékba visz – mondta az Úton egy erősebb Európa felé című tanácskozáson a kormányfő, aki egyben a CDI egyik alelnöke.

Szerinte a kontinensen ehelyett ma az számít haladónak, aki megfordul és megkeresi az elhagyott jó utat, amely az alapvető keresztény értékekre, az emberi méltóságra, szabadságra, kötelességre épít, ahol az érdem a munkából táplálkozik, és ahol becsben tartják a természetes emberi közösségeket, a családot és a nemzetet. Ez vezet az erős Európához – jelentette ki Orbán Viktor.

http://www.uzenetek.eu/news/orban-a-munka-es-az-imadsag-megtagadasa-miatt-gyengult-meg-europa/

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Üdvösség Anyja: A Katolikus Egyház papjainak: Arra buzdítalak benneteket, hogy hordjátok magatoknál Legszentebb Rózsafüzéremet

2013. október 14. hétfő, 15:30

Drága gyermekem, egy pillanatra se hidd, hogy közületek bárki is elég erős ahhoz, hogy egymaga ellenálljon azon kísértéseknek, amelyekkel szembesülni fogtok, hogy hátat fordítsatok az Igazságnak – Isten Igaz Szavának. Rendszeres imádság nélkül azt fogjátok tapasztalni, hogy nem lesztek képesek kiállni, és az Igazságot nyilatkozni, amikor hazugságokat mutatnak be nektek.

Valamennyien imádkoznotok kell a Keresztes Imahadjárat imáit, mivel a sötétség már elkezdett leereszkedni Fiam Földi Egyházára, és nektek erre minden pillanatban készen kell állnotok.

A Katolikus Egyház papjainak: Arra buzdítalak benneteket, hogy hordjátok mindig magatoknál Legszentebb Rózsafüzéremet és egy Benedek Keresztet. Imádkoznotok kell minden egyes nap a Szent Rózsafüzéremet, és egyben figyelnetek kell, hogy lássátok, kik azok a magas rangúak Egyházamban, akik a nyilvánosság előtt imádkozzák Szent Rózsafüzéremet. Amikor tisztelnek Engem, minden jelenlevőnek imádkoznia kell Előttem Szent Rózsafüzéremet. Ha azok, akik azt mondják, hogy a hívőket arra vezetik, hogy keressék a segítségemet Isten Trónja előtt, de nem tudják imádkozni Rózsafüzéremet, akkor nekik szükségük van imáitokra. A Rózsafüzér imádkozása nélkül értelmetlen Elém járulnotok, hogy keressétek segítségemet, hiszen ez hasonló lenne ahhoz a katonához, aki fegyver nélkül menne a csatába.

Rózsafüzérem a legerősebb imádság, és ha azt naponta imádkozzák, el fogja pusztítani a gonosz hatalmát. Azok, akiknek a lelke a Sátán miatt megsötétedett, fájdalmasnak fogják találni, hogy imádkozzák ezt az imát. Cselekedeteik révén tudni fogjátok, hogy kicsodák ők, és nektek kérnetek kell Istent, hogy Fiam, Jézus Krisztus Irgalma által segítse őket az Isten Fénye felé vonzani.

Szeretett Édesanyátok,

Az Üdvösség Anyja

A hamis proféta új megbízatást adott Erdő Péternek.

A jövő októberi püspöki szinódus főrelátora lesz a magyar bíboros. A kinevezés "elsősorban rengeteg munkát jelent. A beérkező előkészítő anyagokból össze kell állítani egy okmányt, amelynek az ismertetésével kezdődnek a szinódus megbeszélései" – mondta Erdő Péter.

Ferenc pápa Erdő Péter bíborost, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökét nevezte ki a jövő októberre meghirdetett püspöki szinódus III. rendkívüli közgyűlése főrelátorává – jelentette be a Vatikán hétfőn.

A pápa a szinódus különleges titkárának Bruno Forte teológust, az olaszországi Chieti-Vasto érsekét nevezte ki.

A szinódus munkáját előkészítő főrelátori kinevezés "elsősorban rengeteg munkát jelent. A beérkező előkészítő anyagokból össze kell állítani egy okmányt, amelynek az ismertetésével kezdődnek a szinódus megbeszélései. Ez alapként szolgál majd a szinódusi hozzászólásokhoz" – mondta el Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek a Vatikáni Rádió magyar adásának hétfőn adott interjúban.

Hangsúlyozta, hogy az egyházon belüli jelenlegi "átalakulás időszakában" a rendkívüli szinódus előkészítése más lesz a múltban megszokotthoz képest. Annál is inkább, mivel kevesebb mint egy év alatt kell a családról szóló és ezért jelentős "kihívásnak" számító találkozót előkészíteni. Erdő Péter elmondta, hogy a munka azonnal megkezdődik: a szinódus témáit tartalmazó dokumentumokat a püspöki konferenciák napokon belül megkapják.

Ferenc pápa október 8-án jelentette be, hogy összehívja a püspöki szinódus III. rendkívüli közgyűlését 2014. október 5. és 19. között A családpasztoráció kihívásai az evangelizáció összefüggésében címmel. A püspöki tanácskozás a családdal kapcsolatos összes lelkipásztori témát érintheti, közöttük az elvált és újraházasodott hívők kérdését is.

Rendkívüli szinódust tartottak 1969-ben az egyházmegyékről, 1985-ben pedig a II. Vatikáni Zsinat huszadik évfordulóján. A rendes szinódussal szemben a rendkívülinek nevezett szinódus “gyors döntéseket” hoz.

MTI

Eddig kilenc magyart ölt meg az új drog

Kilenc ember halálában játszott szerepet az idén Magyarországon egy olyan új dizájnerdrog, amely az országon kívül csak Hollandiában bukkant fel, mondta Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szóvivője az MTI-nek.

Bár Garamvölgyi erre nem tért ki, korábbi híradások szerint a halálesetek a para-metil-4-metilaminorex megnevezésű vegyülettel hozhatók összefüggésbe. A kábítószer a serotoni becenéven terjedt el, mivel segíti a szerotonin termelést a szervezetben.

Garamvölgyi László közölte: tavaly az uniós tagállamok korai figyelmeztető rendszerén keresztül összesen 73 új pszichoaktív anyagról küldtek értesítést, az idén ez a szám már most magasabb. Európai viszonylatban 2005 óta 290 olyan, kémiai szerkezetében picit módosított anyag jelent meg, amely sok országban nincs tiltólistán, de lényegében ugyanolyan vagy erősebb hatású, mint a klasszikus kábítószerek.

Magyarországon először 2008-ban tűnt fel az úgynevezett spice jelenség, vagyis amikor a marihuánának tűnő növénykeverékekben olyan anyagokat találtak szakértők, amelyek szintetikus kannabinoidok voltak, ezt nevezték a fogyasztók "bioműfűnek".

Az új pszichoaktív anyagok, vagyis a dizájnerdrogok megjelenése csökkentette a klasszikus kábítószereket használók számát, de a marihuána- és amfetaminfelhasználók megmaradtak a bevált szerük mellett. A lefoglalások azonban azt mutatják, hogy az anyagok 50 százaléka már dizájnerdrog és csak a másik fele klasszikus kábítószer.

A dizájnerdrogok elsősorban olcsóságuknak köszönhetik elterjedésüket - mondta a szóvivő. Közlése szerint Európában - így Magyarországon is - az figyelhető meg, hogy míg eleinte kiskereskedők rendelték az interneten a szereket, főleg Kínából és Indiából, most már kezd kialakulni egy erre szakosodott nagykereskedői hálózat. Magyarországon egyelőre még a kisebb forgalmazók vannak többségben, akik lakóhelyük környékén, ismerősöknek forgalmazzák a dizájnerdrogokat, havi bevételük eléri a 150-200 ezer forintot.

A szóvivő arra figyelmeztetett, hogy óriási a veszély, mert ezeknek a pszichoaktív anyagoknak az összetétele ismeretlen. Hozzátette, további probléma az is, hogy a felmérések szerint egyre fiatalabbak próbálják ki a drogot, ennek korhatára már bizonyosan 14 év alatt van.

Garamvölgyi László kitért arra, hogy a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kampányában felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a drogok halálos veszélyt jelentenek, de a fiataloknak alternatívát is kínál, például a sport formájában.

(MTI, index)

„Így változtatom meg az egyházat”

Két, egymást kiegészítő  írást közlünk, az egyik Ferenc pápával a La Republica olasz újságban megjelent interjú, a másik Ferenc pápa hétfői homíliája "Jónás jeléről", a misszió fontosságáról és arról, hogy nem elég a tökéletes vallásosság...

(…) „Ezekben az években a világ legsúlyosabb baja a fiatalok munkanélkülisége és a magukra hagyott idős emberek magánya. Az öregeknek gondozásra és társaságra, a fiataloknak pedig munkára és reményre van szükségük, de egyik sincs nekik, s az a baj, hogy már nem is keresik. Ki vannak dobva a jelenbe. Mondja meg: lehet-e így élni, kidobva a jelenbe? A múltra irányuló emlékezés nélkül, a vágy nélkül, hogy megvalósítsak egy tervet, jövőt építsek, családot alapítsak? Lehet így tovább élni? Szerintem ez a legsürgetőbb probléma, amellyel az egyháznak szembe kell néznie.”

La Repubblica (LR): (…) ez elsősorban politikai és gazdasági kérdés, amely az államokra, a kormányokra, a pártokra, a szakszervezetekre tartozik.

„Nyilvánvalóan igaza van, de az egyházra is tartozik, sőt főleg az egyházra, mert ez az állapot nemcsak a testet, hanem a lelket is megsebzi. Az egyháznak az emberek lelkéért és testéért egyaránt felelősnek kell éreznie magát.”

*

LR: Arra kell ebből következtetnem, hogy az egyház nincs tudatában ennek a problémának, és ön ebbe az irányba tereli?

„Nagyjából megvan ez a felelősségtudat, de nem eléggé. Szeretném, ha erősebb lenne. Nem ez az egyetlen előttünk álló probléma, de ez a legsürgetőbb és a legdrámaibb.”

„Az erőszakos térítés [prozelitizmus] bődületes szamárság, nincs értelme. Inkább meg kell ismerni, meg kell hallgatni egymást, igyekeznünk kell egyre jobban megismerni a körülöttünk lévő világot. Előfordul velem, hogy egy találkozás után ismét szeretnék találkozni, mert új gondolatok ébrednek, új igények fogalmazódnak meg bennem. Ez a fontos: megismerni egymást, meghallgatni egymást, tágítani a látókörünket. A világot átszelő utak közelítenek egymáshoz és távolodnak egymástól, de az a fontos, hogy a Jó felé vigyenek.”

LR: Szentatya, a Jónak csak egyféle felfogása lehetséges? És ki állapítja meg, hogy mi a jó?

„Mindnyájunknak megvan a maga felfogása a jóról és a rosszról. Az a feladatunk, hogy haladjunk az általunk jónak vélt jó felé.”

*

LR: Ugyanakkor Jézus arra hívja fel a figyelmünket, említettük az előbb, hogy a felebarátunk iránti szeretet egyenlő értékű az önmagunk iránti szeretettel. Tehát az, amit sokan narcizmusnak hívnak, jogos, pozitív, ugyanolyan mértékben, mint a másik fajta szeretet. Sokat vitatkoztunk erről a témáról.

„Nekem (…) a narcizmus szó nem tetszik, mert az önmagunk iránti eltúlzott szeretetet jelenti. S az nem jó. Nemcsak az érintett személy lelkét károsíthatja súlyosan, hanem megmérgezheti a többiekkel, a környezetével való kapcsolatát is. Az az igazi baj, hogy azok, akiket ez érint - ami voltaképpen egyfajta elmezavar -, olyan emberek, akiknek nagy hatalom van a kezében. A vezető emberek gyakran narcisztikusak.”

LR: Számos egyházi vezető is az volt.

„Tudja, mit gondolok erről? Az egyház vezetői gyakran narcisztikusak voltak, udvaroncaik hízelegtek nekik, és rossz hatással voltak rájuk. Az udvar a pápaság leprája.”

LR: (…) De mi az udvar? Talán a kúriára gondol? (…)

„Nem, a kúriában előfordulnak olykor udvaroncok, de a kúria a maga egészében más tészta. A kúria az, amit a katonaságnál hadbiztosságnak hívnak, a Szentszéknek nyújtott szolgálatokat működteti. Van azonban egy hibája, mégpedig az, hogy Vatikán-központú. A Vatikán érdekeit figyeli és szolgálja, amelyek még - nagy részben - világi érdekek. Ez a Vatikán-központú szemléletmód elhanyagolja a bennünket övező világot. Nem értek egyet e szemlélettel, és mindent elkövetek, hogy megváltoztassam. Az egyház Isten népének közössége, vagy újra azzá kell válnia, a papok, a plébánosok és a püspökök a lelkek gondozásával Isten népének szolgálatában állnak. Az egyház ez, s nem véletlenül más szóval is jelöljük, mint a Szentszéket, melynek fontos funkciója van ugyan, de az egyház szolgálatában áll. (…)

*

LR: Igaz, nem vagyok antiklerikális, de azzá válok, amikor találkozom egy klerikálissal.

Elmosolyodik, és így szól: „Velem is előfordul: ha egy klerikális áll előttem, azon nyomban antiklerikálissá válok. Nem szabadna, hogy a klerikalizmusnak bármi köze is legyen a kereszténységhez. Az első, aki megtanította ezt nekünk, Szent Pál volt, aki elsőként fordult a pogányokhoz, a más vallásban hívőkhöz.

*

„Ignác az a szent, akit érthető okokból jobban ismerek a többinél. Ő alapította a rendünket. Emlékeztetném arra, hogy ebből a rendből való volt Carlo Maria Martini is, aki előttem is, ön előtt is igen kedvelt személy. A jezsuiták voltak, ha nem is az egyedüli, de talán a leghatékonyabb kovásza a katolicitásnak (és még mai is azok), ide tartozik a kultúra, a tanítás, a missziós tanúságtétel, a pápához való hűség. De Ignác, a Jézus Társaságának alapítója, reformátor és misztikus is volt. Főleg misztikus.”

LR: És úgy látja, a misztikusok fontosak voltak az egyház számára?

„Alapvető fontosságúak. Egy misztikusok nélküli vallás nem más, mint merő filozófia.”

*

„(…) Nagyon szeretem a misztikusokat; Ferenc is - életének több aspektusát is látva - az volt, de én nem hiszem, hogy nekem az lenne a hivatásom; máskülönben figyelembe kell venni ennek a szónak a mély jelentését is. A misztikusnak sikerül levetkőznie a cselekvést, a célkitűzéseket, az eredményeket, sőt még a missziós lelkipásztori igyekezetet is, és egészen odáig emelkedik, hogy eléri a Boldogságokkal való egyesülést. Rövid időszakok ezek, mégis betöltik az egész életet.”

LR: Előfordult valaha önnel?

„Ritkán. Például amikor a konklávé pápává választott. A választás elfogadása előtt kértem, hadd vonuljak vissza pár percre a térre néző erkély melletti szobába. Az elmém teljesen üres volt, és nagy szorongás fogott el. Hogy megszabaduljak a szorongástól és elengedjem magam, becsuktam a szemem, és akkor minden gondolat eltűnt, az is, hogy elutasítsam a megbízatás elfogadását, amit egyébként a liturgia menete lehetővé tesz. Becsuktam a szemem, s megszűnt minden szorongásom vagy nyugtalanságom. Egyszer csak nagy fény árasztott el, csak egy pillanatig tartott, de nekem nagyon hosszúnak tűnt. Aztán a fény eloszlott, felpattantam, s elindultam a terem felé, ahol a bíborosok vártak rám, meg az asztal a megválasztást elfogadó irattal.” (…)

*

(…) Akit nem érintett meg a kegyelem, lehet egy félelem és gáncs nélküli lovag, ahogy mondani szokás, de sosem lesz olyan ember, akit megérintett a kegyelem. Ez Ágoston felismerése.”

LR: Ön a kegyelemtől megérintettnek érzi magát?

„Ezt senki sem tudhatja. A kegyelem nem része a tudatunknak, hanem olyan fénymennyiség a lelkünkben, amely nem a bölcsességből, s nem az értelmünkből származik. Ön is lehetne - anélkül, hogy tudná - kegyelemtől megérintett.”

LR: Hit nélkül? Nem hívőként?

„A kegyelem a lélekkel áll kapcsolatban.”

LR: Én nem hiszek a lélek létezésében.

„Nem hisz benne, de van lelke.”

*

„Ferenc egy kolduló és vándorló rendet akart. Misszionáriusokat, akik találkozni, meghallgatni, párbeszédbe elegyedni, segíteni, hitet és szeretet terjeszteni szeretnének. Főként szeretetet. És egy szegény egyház után sóvárgott, olyan után, amely gondját viseli másoknak, amely, ha anyagi segítséget kap, azt mások támogatására fordítja anélkül, hogy szemernyit is aggódna magáért. Azóta nyolcszáz év telt el, sok minden meg is változott, de a misszionárius és szegény egyház eszménye ma legalább annyira érvényes. Mindenesetre ez az az egyház, amelyről Jézus és tanítványai beszéltek.”

*

„Mindig is kisebbségben voltunk, de ma nem ez a probléma. Személyesen úgy vélem, az, hogy kisebbségben vagyunk, egyenesen erőt ad. Életet és szeretet növelő kovásznak kell lennünk. A kovász végtelenül kisebb mennyiség a megkelt tészta, a magasba szökő fák, kinyílt virágok és bőséges gyümölcsök mennyiségéhez képest. Azt hiszem, mondtam már korábban, hogy a mi célunk nem hívők toborzása [a prozelitizmus], hanem az emberek szükségleteinek, vágyainak, csalódásainak, elkeseredettségének, reményének a meghallgatása. Újra reményt kell öntenünk a fiatalokba, fel kell karolnunk az öregeket, meg kell nyílnunk a jövő felé, és árasztanunk kell a szeretetet. Szegényekként a szegények között. Be kell fogadnunk a kirekesztetteket, s hirdetnünk kell a békét. A II. vatikáni zsinat - János pápától és VI. Pál pápától ihletet merítve - úgy döntött, hogy modern szellemben tekint a jövőbe és megnyílik a modern kultúrára. A zsinati atyák tudták, hogy a modern kultúrára való megnyílás vallási ökumenizmust és a nem hívőkkel folytatott párbeszédet jelent. Azóta nagyon kevés előrelépés történt ebben az irányban. Megvan bennem az alázat és az igyekezet: szeretnék tenni ennek érdekében.”

*

LR: Jézus, ahogyan ön felidézte, azt mondta: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Úgy látja, hogy ez megvalósult?

„Sajnos nem. Az önzés növekedett, a mások iránti szeretet csökkent.”

LR:Ez tehát az a célkitűzés, amely egyesít minket: legalább egyenlő intenzitásúvá tenni ezt a kétféle szeretetet. (…) Azt gondolom, az e világi hatalom iránti szeretet még nagyon erős a Vatikán falai között és az egyház egész intézményes rendszerében. Úgy látom, az intézmény fölényben van az ön által vágyott szegény és misszionárius egyházzal szemben.

„A dolgok valóban így állnak, és ezen a téren nem várhatunk csodákat. Hadd emlékeztessem arra, hogy a maga korában Ferencnek is sokat kellett tárgyalnia a római hierarchiával és a pápával, hogy elismertesse rendjének reguláját. Végül megkapta a jóváhagyást, ám jelentős változtatásokkal és kompromisszumokkal.”

LR: Önnek is ugyanezt az utat kell járnia?

„Nyilván nem vagyok Assisi Szent Ferenc, nincs meg bennem az ő ereje és szentsége. De Róma püspöke és a katolikus egyház pápája vagyok. Első lépésként eldöntöttem, hogy tanácsadó testületemként létrehozok egy nyolcfős bíborosi csoportot. Nem udvaroncokat, hanem olyan bölcs embereket, akiket ugyanazok az érzések vezérelnek, mint engem. Ez annak az egyháznak a kezdete, amelynek nemcsak vertikális, hanem horizontális felépítése is van. Amikor Martini bíboros erről beszélt, s hangsúlyozta a zsinatok és szinódusok szerepét, világosan látta, milyen hosszú és fáradságos utat kell még ebben az irányban végigjárni. Körültekintően, ám határozottan és eltökélten.”

*

„(…) a politika az első a polgári tevékenységek közül, és megvan a maga tevékenységi területe, mely nem a vallásé. A politikai intézmények per definitionem világiak, és független közegben működnek. Ezt mondta minden elődöm, legalábbis a tág értelemben vett közelmúltban, még ha eltérő hangsúlyokkal is. Hiszem, hogy a politikai életben részt vevő katolikusok magukban hordják vallásuk értékeit, de azzal az érett tudattal és szakértelemmel is rendelkeznek, hogy érvényre juttassák őket. Az egyház nem lép túl azon feladatán, hogy kifejezze és terjessze értékeit, legalábbis amíg én itt leszek.”

LR: De az egyház nem mindig így működött.

„Szinte sohasem így. Igen gyakran az egyházat mint intézményt az e világiság uralta, sok tagjának és magas rangú katolikus képviselőjének érzésvilágát még ma is ez uralja. (…)”

„Én pedig hiszek Istenben. Nem egy katolikus Istenben; nem létezik katolikus Isten; Isten létezik. És hiszek Jézus Krisztusban, az ő megtestesülésében. Jézus az én mesterem és az én pásztorom, de Isten, az Atya, az Abba a fény és a Teremtő. Ez számomra a Lét. Hogy látja, nagyon távol állunk egymástól?”

*

„(…) A magam részéről megjegyezném, hogy Isten fény, amely megvilágosítja a sötétséget, még ha nem is oldja fel azt teljesen, és ennek az isteni fénynek egy szikráját mindnyájan magunkban hordozzuk. A levélben, amelyet önnek küldtem, emlékszem, azt írtam, hogy a mi fajunk is ki fog halni, de Isten fénye nem alszik ki sohasem, hanem azon a ponton minden lélekre kiárad, s minden lesz mindenkiben.”

(…) a társadalomban és a világban, amelyben élünk, az önzés sokkal nagyobb lett, mint a mások iránti szeretet, a jóakaratú embereknek pedig azon kell munkálkodniuk, kinek-kinek a saját erejével és szakértelmével, hogy a mások iránti szeretet egészen addig növekedjék, mígnem egyenlő mértékű lesz az önmagunk iránti szeretettel, s ha lehet, meg is haladja azt.”

LR: Ebben a politikának is megvan a maga feladata.

„Minden bizonnyal. Meglátásom szerint az úgynevezett vad liberalizmus nem tesz mást, mint az erőseket még erősebbé, a gyengébbeket még gyengébbé és a kirekesztetteket még kirekesztettebbé teszi. Nagy szabadságra van szükség, semmiféle hátrányos megkülönböztetésre, semmilyen demagógiára, de sok-sok szeretetre. Szükség van viselkedési szabályokra és közvetlen állami beavatkozásokra is - ha szükség lenne rájuk - a legtűrhetetlenebb egyenlőtlenségek megszüntetésének érdekében.” (…) - Fordította: Tőzsér Endre piarista szerzetes. Megjelent az Új Emberben.

*

Ferenc pápa: nem elég a tökéletes vallásosság

Küzdeni kell a 'Jónás szindróma' ellen, amely álszent állásponthoz vezet, miszerint ahhoz, hogy üdvözüljünk, elegendők saját műveink – állapította meg Ferenc pápa október 14-én, hétfőn reggel a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén.

Jónás szindróma, Jónás jele – a Szentatya e két fogalomra összpontosított szentbeszédében. Az evangéliumi szakaszban Jézus 'gonosz nemzedékről' szól. Szavai nagyon erősek. De nem azokra az emberekre vonatkoznak, akik oly nagy szeretettel követték, hanem a törvénytudókra, akik próbára akarták tenni és csapdát akartak neki felállítani.

Ezek az emberek jeleket kértek tőle, és Jézus azt válaszolta nekik, hogy csak Jónás jelét kapják meg. Létezik azonban a Jónás szindróma is – fejtette ki homíliájában Ferenc pápa. Az Úr azt kéri tőle, hogy Ninivébe menjen, Jónás viszont Spanyolországba menekült. Jónás számára világos volt minden: „ez a tanítás, ezt kell tenni, a bűnösök oldják meg a problémáikat, én tovább állok”. Azokat, akik e szindróma szerint élnek, Jézus képmutatóknak nevezi, mert nem akarják a szegények, a tudatlanok, a bűnösök üdvösségét.

A Jónás szindróma nem rendelkezik azzal a buzgósággal, hogy megtérítse az embereket, olyan életszentséget keres, ami szép, jól néz ki, de nincs meg benne az a buzgóság, hogy: menjünk és hirdessük az Urat. Az Úr azonban e Jónás szindrómában megbetegedett nemzedéknek Jónás jelét ígéri meg (Lk 11,29–32): Máté evangáliuma szerint Jónás három éjjel és három napon át a bálna gyomrában volt – utalva Jézusra a sírboltban, halálára és feltámadására. Ez az a jel, amit Jézus megígér a képmutatás ellen, ez ellen a tökéletes vallásosság magatartása ellen, a farizeusok csoportjának e viselkedése ellen.

Ferenc pápa utalt arra az evangéliumi példabeszédre, amely bemutatja ezen aspektust: amikor a farizeus és a vámszedő imádkoznak a templomban. A farizeus nagyon biztos magában, az oltár előtt megköszöni Istennek, hogy nem olyan, mint a vámszedő, aki azonban csak az Úr kegyelmét kéri, elismervén, hogy bűnös. A jel, amit Jézus megígér a bűnök bocsánatára, halála és feltámadása révén, az irgalmasság. „Irgalmasságot akarok és nem áldozatot”.

Igaz, hogy Jónás jele bizalmat ad nekünk, hogy üdvözülünk Krisztus vére által. Hány keresztény van, akik azt gondolják, hogy csak azért üdvözülnek, amit tesznek. A tettek szükségesek, de annak az irgalmas szeretetnek a következményei, amely üdvözít bennünket. De a tettek önmagukban véve, e nélkül az irgalmas szeretet nélkül, nem jelentenek semmit. A Jónás szindróma csak a személyes igazságosságban, saját műveiben bízik – mondta homíliájában a Szentatya.

Jézus gonosz nemzedékről beszél; a pogány nőt, Dél királynőjét csaknem ítélőbíróvá nevezi ki: felkel majd az ítéleten, hogy elítélje e nemzedéket. Azért, mert nyugtalan asszony volt, aki kereste Isten bölcsességét – tette hozzá a pápa.

Jónás szindrómája képmutatáshoz vezet bennünket; elégedettséghez, hogy tiszta, tökéletes keresztények vagyunk, minden parancsolatot megtartunk. Ez egy nagy betegség. Jónás jele, hogy Isten irgalmassága Jézus Krisztusban, aki meghalt és feltámadt értünk, üdvösségünkért. Az első olvasmányban van két szó, amely ehhez kapcsolódik. (Róm 1,1–7).

Pál azt mondja magáról, hogy nem azért apostol, mert tanulta ezeket a dolgokat, hanem azért, mert Isten kiválasztotta őt evangéliuma számára. A keresztényeknek ezt mondja: „Jézus Krisztus hívott meg titeket”. Jónás jele hív minket: kövessük az Urat, mi, bűnösök, mindnyájan azok vagyunk, alázattal és szelíden. Van hívás, és van választás.

Használjuk fel az alkalmat, és a mai liturgia nyomán tegyük fel magunknak a kérdést és válasszunk: mit szeretnék én, Jónás szindrómáját vagy Jónás jelét? – fejezte be hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír