A Szeretetláng:
– Jézus Szent Szívének szeretet áradása, amit Szűz Mária közbenjárása és anyai Szívének szeretete által kapunk.
– Az isteni Szív és a Szűzanya Szíve szeretet-tüzének lobogása.
– Az isteni Szív és a Szűzanya Szíve a szeretet forrásának felénk áramló folyama.
– A Szeretetláng a Szentlélek lehelete.
– A Szeplőtelen Szűz Szívében kigyulladt tűz – vagyis a Szeretetláng – maga a földre szállt Isten Fia.
– Az összetartó szeretet ereje, hatalma és tüze.
– Jézus Szent Szívének szeretet áradása, amit Szűz Mária közbenjárása és anyai Szívének szeretete által kapunk.
– Az isteni Szív és a Szűzanya Szíve szeretet-tüzének lobogása.
– Az isteni Szív és a Szűzanya Szíve a szeretet forrásának felénk áramló folyama.
– A Szeretetláng a Szentlélek lehelete.
– A Szeplőtelen Szűz Szívében kigyulladt tűz – vagyis a Szeretetláng – maga a földre szállt Isten Fia.
– Az összetartó szeretet ereje, hatalma és tüze.
A Szűzanya könyörögte ki a mennyei Atyától a Szeretetlángot isteni Fia öt Szent Sebének érdeméért e kegyelmi gyógyírt az emberiség lelki sebeire.
Szűzanya szavai Erzsébet asszonyhoz lelki naplója alapján:
"Leányom! Vedd e Lángot, melyet neked nyújtok először. Ez Szívem Szeretetlángja. Gyújtsd meg vele a tiédet és add tovább!
E kegyelemmel teljes Lánggal, melyet Szívemből adtam nektek szívről szívre járva, gyújtsátok meg mindenkiét s annak fénye megvakítja a Sátánt. Ez az összetartó szeretet tüze.
Veletek összefogva mentelek meg benneteket. Egy új eszközt szeretnék a kezetekbe adni. Nagyon kérlek benneteket, fogadjátok megértéssel..."
(1962. ápr. 13.)
"Azt akarom, hogy egyetlen lélek sem kárhozzék el. Akarjátok ti is Velem együtt! Azért adom kezetekbe a Fénycsóvát, mely Szívem Szeretetlángja."
(1964. jan. 15.)
A) A Szeretetláng a Szentírásban és az Egyházban
A Szeretetláng fogalma nem új keletű. A Szentírásban számos helyen akadunk a nyomára és már az Ószövetségben is, találkozunk vele. "Az Isten SZERETET." – mondja Szent János apostol (1. Jn. 4, 8). Ez az örök Szeretet a legérzékelhetőbb módon akkor nyilatkoztatta ki magát, amikor megjelent Mózesnek az égő csipkebokorban (Kiv. 3, 1-7). A Szeretet tehát lángoló TŰZ, mely soha ki nem alszik.
A háromszemélyű Isten, az örök Szeretet azonban meg akarja osztani szeretetét teremtményeivel. Ez a vágya teljesedett be, amikor a második isteni személy: JÉZUS KRISZTUS, a szeplőtelen Szent Szűzben emberi testet öltött.
"Úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta oda érte..."(Jn. 3, 16)
Jézus Krisztus tehát az Isten szeretetének legkézzelfoghatóbb megnyilatkozása (= kinyilatkoztatása). Egész földi élete – születésétől a kereszten értünk vállalt engesztelő áldozatáig – az isteni Szeretet kiáradása volt. Ezt érezte meg Benne mindenki, aki Vele találkozott, érintkezett. Ezért volt nagy hatással az egyszerű népre. Ez vonzotta hozzá a bűnösöket és megbocsátó szeretete apostolokat, követőket formált belőlük. Mindenkihez volt vigasztaló, felemelő szava: "Hát nem lángolt a szívünk, mondták oly találóan az emmauszi tanítványok, mikor beszélt az úton és kifejtette nekünk az Írásokat?" (Lk. 24, 32)
Ebben állt Jézus Krisztus szeretet-programja:
"Tüzet jöttem bocsátani a földre, és mit akarok mást, mint hogy lángra lobbanjon." (Lk. 12, 49)
Egykor Salamon templomának szentelésekor tűz hullott az égből (2 Krón 7, 1), hogy ott áldozati tűzzé válva Isten dicsőségére égjen. Hasonlóképpen rejti most a Szentlélek Úristen a keresztségben a lélek templomába isteni szeretet-tüzének egy szikráját, hogy azt megszentelje és ott Isten dicsőségére égjen. Ez az Isten lelkében való részesedést jelenti. Ez az isteni élet tesz bennünket szentté, azért nevezzük megszentelő kegyelemnek.
"Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, és Isten lelke lakik bennetek?" (1. Kor. 3, 16)
A keresztség jogán Isten szemünk elé állítja magasztos célunkat és kötelességünket: önmegszentelésünket. Mintegy parancsként mondja:
"Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok!"(Lev. 19, 2)
A keresztségben, noha isteni életet kaptunk, nem változott meg emberi természetünk. A rosszra való öröklött hajlam nem hagyott el bennünket. Ott szunnyad az a lelkünk mélyén és közelebb áll énünkhöz, mint a jó. De az Istentől kapott szeretet-szikra is ég bennünk és az a törekvése, hogy a rosszat kiirtsa lelkünkből és a jót érvényre, juttassa bennünk. Ezért kell ennek a szikrának a kegyelmi élet által mindjobban erőre kapnia, növekedni, hogy végül lánggá teljesedve Isten dicsőségére égjen. Isten még többet vár el tőlünk. Azt akarja, hogy ez a láng sodró-tűzzé váljék, mely megsemmisít bennünk minden tökéletlenséget, azaz: szentté tegyen bennünket. S ha egy lélek a kegyelemnek nem támaszt akadályt, hanem készséggel közreműködik vele, akkor már itt a földön elérheti a tökéletesség beteljesülését: az Istennel való egyesülést. Hűségének jutalma ez, mert a szeretetben mindvégig állhatatos maradt. Isten akkor lakást vesz benne (Jn. 14-23) s a szeretete tetőfokán maga is élő szeretetlánggá válik.
Keresztes Szent János (1542-1591) volt az, aki először és behatóan foglalkozott a léleknek e lassú átalakulási folyamatával. Róla, mint a misztikus teológia egyedülálló egyháztanítójáról az Egyház tanítóhivatala azt vallotta, hogy "Isten Lelkétől vezettetve, mennyei bölcsességtől eltelve írt." Művének az "ÉLŐ SZERETETLÁNG" c. kötetében olyan lebilincselő módon ecseteli Isten leereszkedő jóságát minden egyes lélekhez, mint rajta kívül senki más. Mesterien és benső átérzéssel írja le az isteni Szeretetláng megvilágosító- és gyógyító-tisztító hatását a lelki élet különböző szakaszaiban, hogy végül előkészítse a vele való egyesülésre. Továbbá, miként növekszik ezzel párhuzamosan az isteni Szeretet szikrája, fokról fokra, egyre jobban, míg végül lobogó Szeretet Lánggá teljesedik ki. (Az "ÉLŐ SZERETETLÁNG" P. Szeghy Ernő OCD fordításában.)
Az isteni Szeretet jelképe a szív. A természetfeletti élet rendjében a szívet – mint a személyiség központját – a szeretet székhelyének tekintjük. Isten szeretete tehát Jézus Szívében nyilvánul meg a legfenségesebben, amelyet, ha a művészek érzékeltetni akarnak, az isteni Szívből kiáradó lángokkal ábrázolnak, s ennek nemcsak jelképes értelme van. A kegyelmi élet rendjében a Szent Szív túlcsordultságát jelenti, ama hő vágyát, hogy szeretetét velünk közölje, reánk árassza. Azért a láng az isteni Szívtől el nem választható.
Mi a SZERETETLÁNG?
Ha az isteni Szív a Szeretet túlcsordultsága, akkor a Szeretetláng annak kiáradása.
Ha az isteni Szív a Szeretet tüze, akkor a Szeretetláng annak lobogása.
Ha az isteni Szív a Szeretet forrása, akkor a Szeretetláng annak felénk áramló folyama.
Ha az isteni Szív a Szeretet Lelkének lakhelye, akkor a Szeretetláng a Szentlélek lehelete.
Ha az isteni Szív a Szentháromság hajléka, akkor a Szeplőtelen Szűz Szívében kigyulladt tűz maga a földre szállt Isten Fia.
Szent Ágoston püspök és egyháztanító (354-430) – akit az egyházi művészet lángoló szívvel szokott ábrázolni – így imádkozott:
"...Uram, add, hogy Szereteted Tüze bennem égjen és egyetlen lánggá növekedvén szüntelenül lobogjon szívem oltárán. Izzítsa át bensőmet és eméssze el, hogy életem utolsó napja egyszersmind a Veled való egyesülés napja legyen. Amen." (Szt. Grignion Lajos: "Das Goldene Buch" c. könyvének imarészéből idézve, 89. old.)
B) A Szeretetláng a magán-kinyilatkoztatásokban
A Jézus Szívéből kiáradó szeretet gyógyír volt a 17. század lelki sebeire. Tisztelete 1673-ban vette kezdetét, és az Egyháznak nagy megújulást, csodálatos hitbeli fellendülést hozott.
a) Alacoque Szent Margit vizitációs nővér által (1647-1690) nyilatkoztatta ki az Úr Szent Szívének titkát. 1673. dec. 27-én megjelent neki Paray le Monialban (Franciaország), kimondhatatlan fényességben, miközben ezt hallotta:
"Isteni Szívem oly szenvedélyes szeretettel van eltelve az emberek iránt, hogy szeretetének lángját nem képes magában tartani. A te közvetítéseddel áradjon az emberekre."
E szavak után szívemet kérte, folytatja a Szent Margit naplójában:
Kérleltem Őt, vegye, és el is vette, és saját imádásra méltó Szívébe süllyesztette, ahol engem, mint kis porszemecskét engedett meglátnom, mely e lángoló tűzben emésztődött. Aztán újból elővonta, mint Szív alakjában lobogó lángot, és azt mondta:
"Íme, kedvesem, ez szeretetem értékes záloga. Tüzes lángjának egy gyönge kis szikráját zártam kebledbe, hogy szívként szolgáljon neked és életed utolsó pillanatáig, emésszen. Oldalad sebét újból lezártam, de a szenvedés mindvégig megmarad." (W. Hünermann: "Der endlose Chor", 608. old.)
Ezzel az isteni Szeretet-szikrával, melyet Jézus Alacoque Szent Margit nővérnek adott, lángra lobbantotta a világot.
b) Menendez Jozefa nővér (1890-1923), a Jézus Szíve Leányai Társaságának egy tagja a mi századunkban kapta kinyilatkoztatásait, amikor az első világháború után Európa minden sebéből vérzett. 1921. febr. 9-én, hamvazószerdán, a szentmise folyamán megjelent neki az Úr és megmutatta neki nyitott Szívét: "Jöjj, mondta, lépj be és nyugodj meg, mert kimerült vagy!"
Jozefa nővér azt írja: "Minden szenvedésem eltűnt, Istenben voltam elmerülve." Most az Úr rábízta terveit: "Szeretetem a lelkek iránt – különösen irántad – oly nagy, hogy lobogó lángját nem tudom visszatartani. Méltatlanságod és nyomorúságod ellenére téged választalak ki, hogy szándékaimat megvalósítsam." Azután az Úr kéri tőle beleegyezésének látható jelét: "Akarod-e Nekem adni szívedet?" – kérdezte.
"Igen, Uram, még többet is, mint a szívemet!" Jézus átvette tőle és az Övé mellé, helyezte – írja Jozefa nővér. "Ó, mily kicsi volt az enyém az Övé mellett! Aztán, mint élő lángot visszaadta nekem. Azóta izzó tüzet érzek bennem, és nagyon kell uralkodnom magamon, hogy senki észre ne vegye." (H. Monier-Vinard: "Die Liebe ruft", 118-119. old.)
Hét hónappal a halála előtt, 1923. máj. 26-án történt:
"Szentáldozás után Jézus volt nálam. A koldus benyomását keltette, mint aki nem mer megszólalni. Miután megújítottam fogadalmamat, megkérdeztem, miért jelenik meg ilyen formában. Erre felém, nyújtotta kezét":
"Nem tudod, mit akarok?... A szívedet akarom, Jozefa!"
"De Uram, hiszen tudod, hogy egészen a Tied. Már régen Neked szenteltem és én nem akarok mást szeretni, csak egyedül Téged." Akkor közelebb hajolt hozzám, Szíve lángolt, és égő szeretettel mondta:
"Tudom, de el akarom ragadni tőled. Helyébe adom Szívemnek egy szikráját, mely szüntelenül emészteni és hevíteni fog. Igen, te szeretetből élsz és lelked lecsillapíthatatlan szomjúságtól, szenved, hogy Engem birtokolj, Engem dicsőíts meg, lelkeket nyerj Nekem! Szíved a szeretetlángban emésztődik fel. Íme, Jozefa, engedd, hogy elragadjam szívedet!"
Majd elragadta tőlem. Heves fájdalmat éreztem. Erre égő lángot vett Szívének tüzéből és bensőmbe ejtette. "Uram, már nem bírom tovább! ... Nem látod, hogy túl sok nekem?"
"Engedd, hogy cselekedjem! Ez a Szeretet! Szíved helyén most Szívem Lángja lesz benned. Nem gátol majd a szeretetben. Ellenkezőleg! Mentől erősebb a szeretet, annál bensőségesebb és gyengédebb. Rajta! Töltsük el a napot gyengéd szeretetben. Én teérted, te Énértem!"
Jézus elment és magával vitte a szívemet. E pillanat óta nagy tüzet érzek bensőmben, és úgy tűnik nekem, hogy szinte nem tudom elviselni. Szeretnék magamból kilépni, és sok lelket Szívéhez vonzani! Nagy vágy ég bennem, hogy Őt dicsőítsem, vele egyesüljek. Éhezem Utána! Számomra vértanúság, ha nem birtokolhatom, és Tőle távol kell lennem. Nem vagyok képes megmagyarázni, mi megy bennem végbe. Oly belső hév lángol bennem, Istenem utáni vágy, hogy szeressem és mások is nagyon szeressék!
Így írja le Jozefa nővér szívének szeretet cseréjét az Üdvözítő Szívének lángjával. Igen, így érez az a lélek, aki már maga is élő szeretetlánggá vált.
C) Jézus Szíve és a Szűzanya Szeplőtelen Szíve
Eudes Szent János (1601-1680) volt az első, aki Jézus Szíve mellett Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletét is szorgalmazta. Ő rakta le annak az első templomnak az alapkövét (1652), amely mindkét Szent Szív tiszteletére épült. Coutances templomának harangjai a mai napig hirdetik:
"Éljen Jézus és Mária!"
Másfél század múlva (1830) égi megerősítést nyert a Két Szent Szív tisztelete. A Csodásérem hátlapján ugyanis a Két Szent Szív együtt van ábrázolva:
"E Két Szív összetartozik!" – mondta a belső hang Labouré Szent Katalin nővérnek. Az újszerű annak idején az volt az érem képén, hogy Mária Szeplőtelen Szívéből ugyanaz a szeretetláng tört elő, mint Jézus Szívéből. Ez a Szent Szűz Szívének első ábrázolása, s méghozzá mindjárt a Szeretetlánggal összefüggésben. Ne felejtsük, nem emberi találmány ez az ábrázolás, hanem mennyei eredetű, mely másfél század óta jelzi: Jézus azt akarja, hogy isteni Szívével együttesen Szeplőtelen Édesanyja Szíve is tiszteletet nyerjen. Vajon miért?
Mert valamennyi teremtmény közül Mária Szeplőtelen Szívében lobogott az isteni szeretet tüze a legnagyobb mértékben, és izzott a legbensőségesebben. Isten méltóvá tette Őt arra, hogy az örök Szeretetet hordozza, a Szeretetlángot, magát Jézus Krisztust.
A csodásérem hátlapján a két Szent Szív együttes ábrázolása is ezt a bensőséges szeretet-kapcsolatot érzékelteti velünk. Azonos Szeretetlángjuk benső érzületük egységéről beszél. Joggal várhatja el, tehát tőlünk Jézus, hogy Édesanyja és egyúttal a mi mennyei Anyánk fájdalmas és Szeplőtelen Szent Szívét is a legmélyebb hálával és az Őt megillető tisztelettel és szeretettel vegyük körül.
Fatimában ugyanezt hangsúlyozza a Szűzanya – mint az Úr kérését –, s ez alkotja üzenete lényegét.
Szent Brigittának (1303-1373) a Szűzanya egyszer fellebbentette ezt a titkát:
"Ő (Jézus) az isteni szeretet tüzében fogant bennem és a szeretet által jött és képződött Bennem; és nekem úgy tűnt, hogy Ő az én Szívem. Az Ige és a Szeretet alkotta Őt bennem." (Schmöger: Kath. Emmerich, 51. old.)
Szent Amadé lausannei püspök (1110-1159) pedig így énekli meg ezt az egybefonódó szeretetet: "Mélység a mélységnek kiállt, a két szerelem eggyé vált, a két Szeretetből egy Szeretet lett." (5. hom. Lelóczky Gy. cikke:13 "Szent Amadé homíliái" Ciszterci lelkiség 110. old.)
D) A Szeplőtelen Szív tisztelete az idők végén
1. Már Szent Amadé püspök is utal Máriával kapcsolatosan a végső időkre. A Szentséges Szűznek e trubadúrja a középkori ember szent csodálkozásával tekint fel Máriára, és miközben a Szeplőtelen Szívében égő isteni Szeretet tüzét szemléli, e gyönyörű hasonlatra ragadtatja el magát: "Égtél, mint a csipkebokor, amelyet egykor Mózes látott, égtél és nem égtél meg." Majd sebes tűzfolyamhoz, hasonlítja a Szívéből áradó szeretetet, mely: "a pokolnak rettenetes. " Egyedülálló Istenszeretetéért „rendkívüli szerep jut Neki a Sátán elleni küzdelemben, egészen az utolsó ítéleten való részvételéig."[1] (U. o. 115. old.)
2. A Jézus Szíve-tisztelet megindulásával egyidőben az Úrnak egy kiválasztottja Coutances-ban (Franciaország) már akkor azt a megbízatást kapta, hogy a végső időkben élő emberiség megtéréséért vezekeljen, engeszteljen. Marie des Vallées (1590-1653) volt a neve ennek a nagy engesztelőnek, aki Eudes Szent János lelki vezetése alatt állt és annak műveit mindenben támogatta. Neki is azt mondta egyszer a Szűzanya:
"Jézus Szíve az Én Szívem, tisztelete sok kegyelemmel jár." (Hausmann 1.: "Sühnopfer für die Zeit der grossen Bekehrung")
Felfogjuk-e, mit jelent ez az azonosítás és a kapcsolat: Jézus Szíve és a Szűzanya Szíve – és a végső idők! Mintegy azt akarja mondani, és előre jelezni, hogy az idők végén az Úr Maga helyett Édesanyját küldi megmentésünkre. Ő lesz számunkra az Isten könyörülő szeretetének hírnöke. Az Ő Szeplőtelen Szíve, mely tökéletes harmóniában, a benne égő isteni Szeretet-benn eggyé vált isteni Fia Szívével, lesz a menedékünk.
3. Grignon Szent Lajos (1673-1716), az utolsó idők e prófétai előfutára, is ezt erősíti meg: "Az idők végén JÉZUS KRISZTUS átadja minden hatalmát, amit az Atyától kapott, MÁRIÁNAK. Jézus Őáltala akar működni..." ("Mária által Jézushoz")
4. A Szentséges Szűz anyai küldetésében, Szent Fiától kapott elsőbbségi jogát gyakorolva megnyitotta az üdvösség történetében a máriás korszakot, amikor 1830. nov. 27-én megjelent Párizsban, és anyai szeretete zálogául a Csodásérmet adta. Ennek képén már meg is adja a máriás korszak programját: A Szeplőtelen, a bűn nélküli, akin a Sátán nem tudott sebet ejteni, eltiporja a kígyó fejét, hogy beteljesedjék Isten ígérete, amit büntetésképpen a kígyónak mondott a Paradicsomban. (Ter. 3, 15)
5. Ennek jegyében folyik a harc Isten és a Sátán között, mely napjainkban hatványozott méreteket öltve szemünk előtt játszódik le. E szellemi harc vezetését Isten a Szent Szűzre bízta, s melynek győzelmes kimenetelét Ő már 1917-ben, Fatimában megígérte: "A végén Szeplőtelen Szívem győzni fog!"
Amikor a Szűzanya a három Fatimai pásztor-gyermeknek 1917 júl. 13-án kinyilatkoztatta Szeplőtelen Szívét tövissel koszorúzva, melyből szeretete lángja lobogott, nem sejtették, hogy ez a Szeretetláng lesz az a "kegyelmi eszköz", mellyel ezt a végső harcot a Sátán ellen győzelemre viszi. Jelentősége ismeretlen maradt. Nekünk, a mi nemzedékünknek jutott osztályrészül a kegyelem, hogy Szíve Szeretetlángjának titkát feltárja előttünk.
E) Mit jelent a Szűzanya Szeretetlángja az Egyház és az emberiség életében?
1. Kegyelmi kiáradást.
Üdvösségünk kezdetén MÁRIA volt, aki nekünk a Szentlélek Isten ajándékát: JÉZUS KRISZTUST, az Isten Fiát hozta a földre. Most, az idők végén ugyancsak a Szeplőtelen Istenanya az, aki által hozzánk jön. Akkor emberi testben, most kegyelmi úton, szeretetének kiáradása által.
Már egyszer történt ilyen kegyelmi kiáradás az újszülött Egyházban, amikor az Istenanya jelenlétében a Szentlélek kiáradt az apostolokra az első pünkösd napján. XII. Piusz pápa pedig kifejezetten hangsúlyozza, hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjáró hatalma által nyerték el az apostolok és az első hívek a Szentlélek ajándékát. (Mystici corporis Christi, 1943) Így erősítette meg őket Krisztusban való hitükben és szeretetükben.
Napjainkban egy új pünkösd szükségességét emlegetik. Graber Rudolf püspök atya szavai szerint mélyen látók csak ezt a kiutat látják ebből a zavaros időből. De nagyon rászorulunk most is a Szent Szűz kegyelmi támogatására, hogy anyai Szíve lángjával szeretetre gyullassza az emberek szívét és így a föld színét, megújítsa! A Szeretetláng Lelki napló jegyzeteiből ennek beteljesülésére következtehetünk. Olyan kegyelmi áradatról van szó benne, amilyen még nem volt eddig az emberiség történetében. Már ebben az előkészületi időben is árasztja ránk szeretetének lángját a mi közreműködésünk arányában. Ezt az egyedülállóan nagy kegyelmet is a Szűzanya esdette ki nekünk Szent Fiánál.
2. A Sátán száműzetését.
E nagy kegyelmi kiáradás érvényre jutását a Sátán mindenképpen törekszik megakadályozni. Azért a Szűzanya a baj gyökerére teszi a fejszét és megindítja teljes legyőzésére a végső szellemi harcot, melyre bennünket is meghív. Kezünkbe adja a szellem fegyvereit: ima, áldozat stb., pajzsként pedig Szeretetlángját adja. A jelenben dúló szellemi harc végén a Szűzanya Szíve Szeretetlángjának fényével megvakítja a Sátánt. Ez azt jelenti, hogy a gonosz támadóképessége mintegy megbénul e láng fényétől, tehát tehetetlenné, ártalmatlanná válik számunkra. Itt nem testi szemről van szó. Átvitt értelemben nevezhetjük a szellemnek azt a bizonyos szervét szemnek, a lélek szemének, amellyel a világosságot vagy sötétséget érzékeli.
"A világosság bevilágít a sötétségbe, de a sötétség nem fogja fel." (Jn. 1,5)
3. Új korszak kezdetét is jelenti a Sátán megvakítása.
Fatima óta most már tudjuk, hogy a Szeplőtelen Szűz győzelme a Sátán felett Szívének Szeretetlángja által történik. Világrengető esemény lesz ez, mely új korszak kezdetét nyitja meg. A Sátán száműzetése utáni időről most még nem alkothatunk magunknak fogalmat, de akik ezt az eseményt Isten kegyelméből megérik, úgy tekintenek majd vissza jelen napjainkra, mint mi most "a kegyelem és igazság teljességéből" (Jn. 1, 14) az ószövetség idejére. Ezt a kegyelmi kiáradást csak Szent Pál szavaival magyarázhatjuk meg: "Amikor azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem, hogy amint a bűn halált hozva uralkodott, úgy uralkodjék a kegyelem is a megigazulás által az örök életre, a mi Urunk, Jézus Krisztus által" (Róm. 5,20).
4. A Szeretetláng új égi üzenetet jelent Egyházunknak, t. i. azt, hogy a Szűzanya Szeplőtelen Szívéből kiáradó isteni szeretet, Isten tervei szerint a Sátán megvakítására hivatott, az ezen közlésekből derül ki. Ezért joggal nevezhetjük őket magán-kinyilatkoztatásnak, amelyet Isten egy kiválasztottja által közvetített nekünk. S ha ez tény, akkor ez az égi üzenet Egyházunk számára felbecsülhetetlen lelki gazdagodást jelent, amennyiben a vele járó kegyelmi kiáradás hitéletünk korszerű megújulását mozdítja elő, amely mellett nem haladhat el senki közömbösen. A Szentírásból ismert, de eddig figyelemre nem nagyon méltatott "Szeretetláng"-fogalom és annak természetfeletti valósága ez által új dimenziót nyert.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy fenti elnevezés csak az egész világot érintő égi közlésekre vonatkozik, melyeket a naplóban találunk. Nem érinti azonban azokat a tanulságos katekétikai oktatásokat, melyeket a kiválasztott lélek az Úr Jézus és a Szent Szűz iskolájában kapott lelki élete elmélyítésére.
Az itt közölt Szeretetláng-üzenet lényegét tekintve a Fatimai-üzenet folytatása, kifejtése, kiteljesedése, és méltán mondhatjuk: egyik misztikus koronája. Tárgyát tekintve ez az üzenet egészen egyedülálló a maga nemében, és mivel kihatásában az egész világ sorsát öleli fel, olyan nagy jelentőségű, hogy önmagában is teljes egészet alkot. Ennél fogva az Úr szavai szerint: nem szorul rá más, eddig ismert égi közlések támogatására.
F) A Szentséges Szűz szeretet-iskolájában
Szent Grignion Lajos azt mondta: "Távol áll Szűz Máriától, hogy egy lelket magánál tartson, hanem Istenhez vezeti, s mentől bensőségesebben kapcsolódik a lélek Máriához, annál tökéletesebben egyesíti őt Vele." Igen, mert a szeretet titkát ő ismeri a legjobban és anyai nevelése a legjobb garancia a lelki tökéletesség elnyerésére.
Ezt igazolja korunk egy nagy vértanúja: Isten Szolgája, P. Franz Reinisch élete is. (Született: 1903. febr. 1. keresztsége febr. 2!) A Schönstatt-Mozgalom formálta máriás lelkületét. Az "élő lelkiismeret" vértanúja lett, mert tudatosan vállalta inkább a halált, de nem tette le besorozása alkalmával Hitlerre a hűségesküt. Ezért három hónapi börtön után, 1942. aug. 21-én, Berlin-Brandenburg-ban lefejezték.
Habár akkor még nem tudhatott a Szeplőtelen Szív Szeretetlángjáról és annak hatásáról, de a Szűzanya nagyon megihlethette, mert pár nappal a halála előtt "hattyúdalát" Neki szentelte:
Szűzanya szavai Erzsébet asszonyhoz lelki naplója alapján:
"Leányom! Vedd e Lángot, melyet neked nyújtok először. Ez Szívem Szeretetlángja. Gyújtsd meg vele a tiédet és add tovább!
E kegyelemmel teljes Lánggal, melyet Szívemből adtam nektek szívről szívre járva, gyújtsátok meg mindenkiét s annak fénye megvakítja a Sátánt. Ez az összetartó szeretet tüze.
Veletek összefogva mentelek meg benneteket. Egy új eszközt szeretnék a kezetekbe adni. Nagyon kérlek benneteket, fogadjátok megértéssel..."
(1962. ápr. 13.)
"Azt akarom, hogy egyetlen lélek sem kárhozzék el. Akarjátok ti is Velem együtt! Azért adom kezetekbe a Fénycsóvát, mely Szívem Szeretetlángja."
(1964. jan. 15.)
A) A Szeretetláng a Szentírásban és az Egyházban
A Szeretetláng fogalma nem új keletű. A Szentírásban számos helyen akadunk a nyomára és már az Ószövetségben is, találkozunk vele. "Az Isten SZERETET." – mondja Szent János apostol (1. Jn. 4, 8). Ez az örök Szeretet a legérzékelhetőbb módon akkor nyilatkoztatta ki magát, amikor megjelent Mózesnek az égő csipkebokorban (Kiv. 3, 1-7). A Szeretet tehát lángoló TŰZ, mely soha ki nem alszik.
A háromszemélyű Isten, az örök Szeretet azonban meg akarja osztani szeretetét teremtményeivel. Ez a vágya teljesedett be, amikor a második isteni személy: JÉZUS KRISZTUS, a szeplőtelen Szent Szűzben emberi testet öltött.
"Úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta oda érte..."(Jn. 3, 16)
Jézus Krisztus tehát az Isten szeretetének legkézzelfoghatóbb megnyilatkozása (= kinyilatkoztatása). Egész földi élete – születésétől a kereszten értünk vállalt engesztelő áldozatáig – az isteni Szeretet kiáradása volt. Ezt érezte meg Benne mindenki, aki Vele találkozott, érintkezett. Ezért volt nagy hatással az egyszerű népre. Ez vonzotta hozzá a bűnösöket és megbocsátó szeretete apostolokat, követőket formált belőlük. Mindenkihez volt vigasztaló, felemelő szava: "Hát nem lángolt a szívünk, mondták oly találóan az emmauszi tanítványok, mikor beszélt az úton és kifejtette nekünk az Írásokat?" (Lk. 24, 32)
Ebben állt Jézus Krisztus szeretet-programja:
"Tüzet jöttem bocsátani a földre, és mit akarok mást, mint hogy lángra lobbanjon." (Lk. 12, 49)
Egykor Salamon templomának szentelésekor tűz hullott az égből (2 Krón 7, 1), hogy ott áldozati tűzzé válva Isten dicsőségére égjen. Hasonlóképpen rejti most a Szentlélek Úristen a keresztségben a lélek templomába isteni szeretet-tüzének egy szikráját, hogy azt megszentelje és ott Isten dicsőségére égjen. Ez az Isten lelkében való részesedést jelenti. Ez az isteni élet tesz bennünket szentté, azért nevezzük megszentelő kegyelemnek.
"Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, és Isten lelke lakik bennetek?" (1. Kor. 3, 16)
A keresztség jogán Isten szemünk elé állítja magasztos célunkat és kötelességünket: önmegszentelésünket. Mintegy parancsként mondja:
"Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok!"(Lev. 19, 2)
A keresztségben, noha isteni életet kaptunk, nem változott meg emberi természetünk. A rosszra való öröklött hajlam nem hagyott el bennünket. Ott szunnyad az a lelkünk mélyén és közelebb áll énünkhöz, mint a jó. De az Istentől kapott szeretet-szikra is ég bennünk és az a törekvése, hogy a rosszat kiirtsa lelkünkből és a jót érvényre, juttassa bennünk. Ezért kell ennek a szikrának a kegyelmi élet által mindjobban erőre kapnia, növekedni, hogy végül lánggá teljesedve Isten dicsőségére égjen. Isten még többet vár el tőlünk. Azt akarja, hogy ez a láng sodró-tűzzé váljék, mely megsemmisít bennünk minden tökéletlenséget, azaz: szentté tegyen bennünket. S ha egy lélek a kegyelemnek nem támaszt akadályt, hanem készséggel közreműködik vele, akkor már itt a földön elérheti a tökéletesség beteljesülését: az Istennel való egyesülést. Hűségének jutalma ez, mert a szeretetben mindvégig állhatatos maradt. Isten akkor lakást vesz benne (Jn. 14-23) s a szeretete tetőfokán maga is élő szeretetlánggá válik.
Keresztes Szent János (1542-1591) volt az, aki először és behatóan foglalkozott a léleknek e lassú átalakulási folyamatával. Róla, mint a misztikus teológia egyedülálló egyháztanítójáról az Egyház tanítóhivatala azt vallotta, hogy "Isten Lelkétől vezettetve, mennyei bölcsességtől eltelve írt." Művének az "ÉLŐ SZERETETLÁNG" c. kötetében olyan lebilincselő módon ecseteli Isten leereszkedő jóságát minden egyes lélekhez, mint rajta kívül senki más. Mesterien és benső átérzéssel írja le az isteni Szeretetláng megvilágosító- és gyógyító-tisztító hatását a lelki élet különböző szakaszaiban, hogy végül előkészítse a vele való egyesülésre. Továbbá, miként növekszik ezzel párhuzamosan az isteni Szeretet szikrája, fokról fokra, egyre jobban, míg végül lobogó Szeretet Lánggá teljesedik ki. (Az "ÉLŐ SZERETETLÁNG" P. Szeghy Ernő OCD fordításában.)
Az isteni Szeretet jelképe a szív. A természetfeletti élet rendjében a szívet – mint a személyiség központját – a szeretet székhelyének tekintjük. Isten szeretete tehát Jézus Szívében nyilvánul meg a legfenségesebben, amelyet, ha a művészek érzékeltetni akarnak, az isteni Szívből kiáradó lángokkal ábrázolnak, s ennek nemcsak jelképes értelme van. A kegyelmi élet rendjében a Szent Szív túlcsordultságát jelenti, ama hő vágyát, hogy szeretetét velünk közölje, reánk árassza. Azért a láng az isteni Szívtől el nem választható.
Mi a SZERETETLÁNG?
Ha az isteni Szív a Szeretet túlcsordultsága, akkor a Szeretetláng annak kiáradása.
Ha az isteni Szív a Szeretet tüze, akkor a Szeretetláng annak lobogása.
Ha az isteni Szív a Szeretet forrása, akkor a Szeretetláng annak felénk áramló folyama.
Ha az isteni Szív a Szeretet Lelkének lakhelye, akkor a Szeretetláng a Szentlélek lehelete.
Ha az isteni Szív a Szentháromság hajléka, akkor a Szeplőtelen Szűz Szívében kigyulladt tűz maga a földre szállt Isten Fia.
Szent Ágoston püspök és egyháztanító (354-430) – akit az egyházi művészet lángoló szívvel szokott ábrázolni – így imádkozott:
"...Uram, add, hogy Szereteted Tüze bennem égjen és egyetlen lánggá növekedvén szüntelenül lobogjon szívem oltárán. Izzítsa át bensőmet és eméssze el, hogy életem utolsó napja egyszersmind a Veled való egyesülés napja legyen. Amen." (Szt. Grignion Lajos: "Das Goldene Buch" c. könyvének imarészéből idézve, 89. old.)
B) A Szeretetláng a magán-kinyilatkoztatásokban
A Jézus Szívéből kiáradó szeretet gyógyír volt a 17. század lelki sebeire. Tisztelete 1673-ban vette kezdetét, és az Egyháznak nagy megújulást, csodálatos hitbeli fellendülést hozott.
a) Alacoque Szent Margit vizitációs nővér által (1647-1690) nyilatkoztatta ki az Úr Szent Szívének titkát. 1673. dec. 27-én megjelent neki Paray le Monialban (Franciaország), kimondhatatlan fényességben, miközben ezt hallotta:
"Isteni Szívem oly szenvedélyes szeretettel van eltelve az emberek iránt, hogy szeretetének lángját nem képes magában tartani. A te közvetítéseddel áradjon az emberekre."
E szavak után szívemet kérte, folytatja a Szent Margit naplójában:
Kérleltem Őt, vegye, és el is vette, és saját imádásra méltó Szívébe süllyesztette, ahol engem, mint kis porszemecskét engedett meglátnom, mely e lángoló tűzben emésztődött. Aztán újból elővonta, mint Szív alakjában lobogó lángot, és azt mondta:
"Íme, kedvesem, ez szeretetem értékes záloga. Tüzes lángjának egy gyönge kis szikráját zártam kebledbe, hogy szívként szolgáljon neked és életed utolsó pillanatáig, emésszen. Oldalad sebét újból lezártam, de a szenvedés mindvégig megmarad." (W. Hünermann: "Der endlose Chor", 608. old.)
Ezzel az isteni Szeretet-szikrával, melyet Jézus Alacoque Szent Margit nővérnek adott, lángra lobbantotta a világot.
b) Menendez Jozefa nővér (1890-1923), a Jézus Szíve Leányai Társaságának egy tagja a mi századunkban kapta kinyilatkoztatásait, amikor az első világháború után Európa minden sebéből vérzett. 1921. febr. 9-én, hamvazószerdán, a szentmise folyamán megjelent neki az Úr és megmutatta neki nyitott Szívét: "Jöjj, mondta, lépj be és nyugodj meg, mert kimerült vagy!"
Jozefa nővér azt írja: "Minden szenvedésem eltűnt, Istenben voltam elmerülve." Most az Úr rábízta terveit: "Szeretetem a lelkek iránt – különösen irántad – oly nagy, hogy lobogó lángját nem tudom visszatartani. Méltatlanságod és nyomorúságod ellenére téged választalak ki, hogy szándékaimat megvalósítsam." Azután az Úr kéri tőle beleegyezésének látható jelét: "Akarod-e Nekem adni szívedet?" – kérdezte.
"Igen, Uram, még többet is, mint a szívemet!" Jézus átvette tőle és az Övé mellé, helyezte – írja Jozefa nővér. "Ó, mily kicsi volt az enyém az Övé mellett! Aztán, mint élő lángot visszaadta nekem. Azóta izzó tüzet érzek bennem, és nagyon kell uralkodnom magamon, hogy senki észre ne vegye." (H. Monier-Vinard: "Die Liebe ruft", 118-119. old.)
Hét hónappal a halála előtt, 1923. máj. 26-án történt:
"Szentáldozás után Jézus volt nálam. A koldus benyomását keltette, mint aki nem mer megszólalni. Miután megújítottam fogadalmamat, megkérdeztem, miért jelenik meg ilyen formában. Erre felém, nyújtotta kezét":
"Nem tudod, mit akarok?... A szívedet akarom, Jozefa!"
"De Uram, hiszen tudod, hogy egészen a Tied. Már régen Neked szenteltem és én nem akarok mást szeretni, csak egyedül Téged." Akkor közelebb hajolt hozzám, Szíve lángolt, és égő szeretettel mondta:
"Tudom, de el akarom ragadni tőled. Helyébe adom Szívemnek egy szikráját, mely szüntelenül emészteni és hevíteni fog. Igen, te szeretetből élsz és lelked lecsillapíthatatlan szomjúságtól, szenved, hogy Engem birtokolj, Engem dicsőíts meg, lelkeket nyerj Nekem! Szíved a szeretetlángban emésztődik fel. Íme, Jozefa, engedd, hogy elragadjam szívedet!"
Majd elragadta tőlem. Heves fájdalmat éreztem. Erre égő lángot vett Szívének tüzéből és bensőmbe ejtette. "Uram, már nem bírom tovább! ... Nem látod, hogy túl sok nekem?"
"Engedd, hogy cselekedjem! Ez a Szeretet! Szíved helyén most Szívem Lángja lesz benned. Nem gátol majd a szeretetben. Ellenkezőleg! Mentől erősebb a szeretet, annál bensőségesebb és gyengédebb. Rajta! Töltsük el a napot gyengéd szeretetben. Én teérted, te Énértem!"
Jézus elment és magával vitte a szívemet. E pillanat óta nagy tüzet érzek bensőmben, és úgy tűnik nekem, hogy szinte nem tudom elviselni. Szeretnék magamból kilépni, és sok lelket Szívéhez vonzani! Nagy vágy ég bennem, hogy Őt dicsőítsem, vele egyesüljek. Éhezem Utána! Számomra vértanúság, ha nem birtokolhatom, és Tőle távol kell lennem. Nem vagyok képes megmagyarázni, mi megy bennem végbe. Oly belső hév lángol bennem, Istenem utáni vágy, hogy szeressem és mások is nagyon szeressék!
Így írja le Jozefa nővér szívének szeretet cseréjét az Üdvözítő Szívének lángjával. Igen, így érez az a lélek, aki már maga is élő szeretetlánggá vált.
C) Jézus Szíve és a Szűzanya Szeplőtelen Szíve
Eudes Szent János (1601-1680) volt az első, aki Jézus Szíve mellett Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletét is szorgalmazta. Ő rakta le annak az első templomnak az alapkövét (1652), amely mindkét Szent Szív tiszteletére épült. Coutances templomának harangjai a mai napig hirdetik:
"Éljen Jézus és Mária!"
Másfél század múlva (1830) égi megerősítést nyert a Két Szent Szív tisztelete. A Csodásérem hátlapján ugyanis a Két Szent Szív együtt van ábrázolva:
"E Két Szív összetartozik!" – mondta a belső hang Labouré Szent Katalin nővérnek. Az újszerű annak idején az volt az érem képén, hogy Mária Szeplőtelen Szívéből ugyanaz a szeretetláng tört elő, mint Jézus Szívéből. Ez a Szent Szűz Szívének első ábrázolása, s méghozzá mindjárt a Szeretetlánggal összefüggésben. Ne felejtsük, nem emberi találmány ez az ábrázolás, hanem mennyei eredetű, mely másfél század óta jelzi: Jézus azt akarja, hogy isteni Szívével együttesen Szeplőtelen Édesanyja Szíve is tiszteletet nyerjen. Vajon miért?
Mert valamennyi teremtmény közül Mária Szeplőtelen Szívében lobogott az isteni szeretet tüze a legnagyobb mértékben, és izzott a legbensőségesebben. Isten méltóvá tette Őt arra, hogy az örök Szeretetet hordozza, a Szeretetlángot, magát Jézus Krisztust.
A csodásérem hátlapján a két Szent Szív együttes ábrázolása is ezt a bensőséges szeretet-kapcsolatot érzékelteti velünk. Azonos Szeretetlángjuk benső érzületük egységéről beszél. Joggal várhatja el, tehát tőlünk Jézus, hogy Édesanyja és egyúttal a mi mennyei Anyánk fájdalmas és Szeplőtelen Szent Szívét is a legmélyebb hálával és az Őt megillető tisztelettel és szeretettel vegyük körül.
Fatimában ugyanezt hangsúlyozza a Szűzanya – mint az Úr kérését –, s ez alkotja üzenete lényegét.
Szent Brigittának (1303-1373) a Szűzanya egyszer fellebbentette ezt a titkát:
"Ő (Jézus) az isteni szeretet tüzében fogant bennem és a szeretet által jött és képződött Bennem; és nekem úgy tűnt, hogy Ő az én Szívem. Az Ige és a Szeretet alkotta Őt bennem." (Schmöger: Kath. Emmerich, 51. old.)
Szent Amadé lausannei püspök (1110-1159) pedig így énekli meg ezt az egybefonódó szeretetet: "Mélység a mélységnek kiállt, a két szerelem eggyé vált, a két Szeretetből egy Szeretet lett." (5. hom. Lelóczky Gy. cikke:13 "Szent Amadé homíliái" Ciszterci lelkiség 110. old.)
D) A Szeplőtelen Szív tisztelete az idők végén
1. Már Szent Amadé püspök is utal Máriával kapcsolatosan a végső időkre. A Szentséges Szűznek e trubadúrja a középkori ember szent csodálkozásával tekint fel Máriára, és miközben a Szeplőtelen Szívében égő isteni Szeretet tüzét szemléli, e gyönyörű hasonlatra ragadtatja el magát: "Égtél, mint a csipkebokor, amelyet egykor Mózes látott, égtél és nem égtél meg." Majd sebes tűzfolyamhoz, hasonlítja a Szívéből áradó szeretetet, mely: "a pokolnak rettenetes. " Egyedülálló Istenszeretetéért „rendkívüli szerep jut Neki a Sátán elleni küzdelemben, egészen az utolsó ítéleten való részvételéig."[1] (U. o. 115. old.)
2. A Jézus Szíve-tisztelet megindulásával egyidőben az Úrnak egy kiválasztottja Coutances-ban (Franciaország) már akkor azt a megbízatást kapta, hogy a végső időkben élő emberiség megtéréséért vezekeljen, engeszteljen. Marie des Vallées (1590-1653) volt a neve ennek a nagy engesztelőnek, aki Eudes Szent János lelki vezetése alatt állt és annak műveit mindenben támogatta. Neki is azt mondta egyszer a Szűzanya:
"Jézus Szíve az Én Szívem, tisztelete sok kegyelemmel jár." (Hausmann 1.: "Sühnopfer für die Zeit der grossen Bekehrung")
Felfogjuk-e, mit jelent ez az azonosítás és a kapcsolat: Jézus Szíve és a Szűzanya Szíve – és a végső idők! Mintegy azt akarja mondani, és előre jelezni, hogy az idők végén az Úr Maga helyett Édesanyját küldi megmentésünkre. Ő lesz számunkra az Isten könyörülő szeretetének hírnöke. Az Ő Szeplőtelen Szíve, mely tökéletes harmóniában, a benne égő isteni Szeretet-benn eggyé vált isteni Fia Szívével, lesz a menedékünk.
3. Grignon Szent Lajos (1673-1716), az utolsó idők e prófétai előfutára, is ezt erősíti meg: "Az idők végén JÉZUS KRISZTUS átadja minden hatalmát, amit az Atyától kapott, MÁRIÁNAK. Jézus Őáltala akar működni..." ("Mária által Jézushoz")
4. A Szentséges Szűz anyai küldetésében, Szent Fiától kapott elsőbbségi jogát gyakorolva megnyitotta az üdvösség történetében a máriás korszakot, amikor 1830. nov. 27-én megjelent Párizsban, és anyai szeretete zálogául a Csodásérmet adta. Ennek képén már meg is adja a máriás korszak programját: A Szeplőtelen, a bűn nélküli, akin a Sátán nem tudott sebet ejteni, eltiporja a kígyó fejét, hogy beteljesedjék Isten ígérete, amit büntetésképpen a kígyónak mondott a Paradicsomban. (Ter. 3, 15)
5. Ennek jegyében folyik a harc Isten és a Sátán között, mely napjainkban hatványozott méreteket öltve szemünk előtt játszódik le. E szellemi harc vezetését Isten a Szent Szűzre bízta, s melynek győzelmes kimenetelét Ő már 1917-ben, Fatimában megígérte: "A végén Szeplőtelen Szívem győzni fog!"
Amikor a Szűzanya a három Fatimai pásztor-gyermeknek 1917 júl. 13-án kinyilatkoztatta Szeplőtelen Szívét tövissel koszorúzva, melyből szeretete lángja lobogott, nem sejtették, hogy ez a Szeretetláng lesz az a "kegyelmi eszköz", mellyel ezt a végső harcot a Sátán ellen győzelemre viszi. Jelentősége ismeretlen maradt. Nekünk, a mi nemzedékünknek jutott osztályrészül a kegyelem, hogy Szíve Szeretetlángjának titkát feltárja előttünk.
E) Mit jelent a Szűzanya Szeretetlángja az Egyház és az emberiség életében?
1. Kegyelmi kiáradást.
Üdvösségünk kezdetén MÁRIA volt, aki nekünk a Szentlélek Isten ajándékát: JÉZUS KRISZTUST, az Isten Fiát hozta a földre. Most, az idők végén ugyancsak a Szeplőtelen Istenanya az, aki által hozzánk jön. Akkor emberi testben, most kegyelmi úton, szeretetének kiáradása által.
Már egyszer történt ilyen kegyelmi kiáradás az újszülött Egyházban, amikor az Istenanya jelenlétében a Szentlélek kiáradt az apostolokra az első pünkösd napján. XII. Piusz pápa pedig kifejezetten hangsúlyozza, hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjáró hatalma által nyerték el az apostolok és az első hívek a Szentlélek ajándékát. (Mystici corporis Christi, 1943) Így erősítette meg őket Krisztusban való hitükben és szeretetükben.
Napjainkban egy új pünkösd szükségességét emlegetik. Graber Rudolf püspök atya szavai szerint mélyen látók csak ezt a kiutat látják ebből a zavaros időből. De nagyon rászorulunk most is a Szent Szűz kegyelmi támogatására, hogy anyai Szíve lángjával szeretetre gyullassza az emberek szívét és így a föld színét, megújítsa! A Szeretetláng Lelki napló jegyzeteiből ennek beteljesülésére következtehetünk. Olyan kegyelmi áradatról van szó benne, amilyen még nem volt eddig az emberiség történetében. Már ebben az előkészületi időben is árasztja ránk szeretetének lángját a mi közreműködésünk arányában. Ezt az egyedülállóan nagy kegyelmet is a Szűzanya esdette ki nekünk Szent Fiánál.
2. A Sátán száműzetését.
E nagy kegyelmi kiáradás érvényre jutását a Sátán mindenképpen törekszik megakadályozni. Azért a Szűzanya a baj gyökerére teszi a fejszét és megindítja teljes legyőzésére a végső szellemi harcot, melyre bennünket is meghív. Kezünkbe adja a szellem fegyvereit: ima, áldozat stb., pajzsként pedig Szeretetlángját adja. A jelenben dúló szellemi harc végén a Szűzanya Szíve Szeretetlángjának fényével megvakítja a Sátánt. Ez azt jelenti, hogy a gonosz támadóképessége mintegy megbénul e láng fényétől, tehát tehetetlenné, ártalmatlanná válik számunkra. Itt nem testi szemről van szó. Átvitt értelemben nevezhetjük a szellemnek azt a bizonyos szervét szemnek, a lélek szemének, amellyel a világosságot vagy sötétséget érzékeli.
"A világosság bevilágít a sötétségbe, de a sötétség nem fogja fel." (Jn. 1,5)
3. Új korszak kezdetét is jelenti a Sátán megvakítása.
Fatima óta most már tudjuk, hogy a Szeplőtelen Szűz győzelme a Sátán felett Szívének Szeretetlángja által történik. Világrengető esemény lesz ez, mely új korszak kezdetét nyitja meg. A Sátán száműzetése utáni időről most még nem alkothatunk magunknak fogalmat, de akik ezt az eseményt Isten kegyelméből megérik, úgy tekintenek majd vissza jelen napjainkra, mint mi most "a kegyelem és igazság teljességéből" (Jn. 1, 14) az ószövetség idejére. Ezt a kegyelmi kiáradást csak Szent Pál szavaival magyarázhatjuk meg: "Amikor azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem, hogy amint a bűn halált hozva uralkodott, úgy uralkodjék a kegyelem is a megigazulás által az örök életre, a mi Urunk, Jézus Krisztus által" (Róm. 5,20).
4. A Szeretetláng új égi üzenetet jelent Egyházunknak, t. i. azt, hogy a Szűzanya Szeplőtelen Szívéből kiáradó isteni szeretet, Isten tervei szerint a Sátán megvakítására hivatott, az ezen közlésekből derül ki. Ezért joggal nevezhetjük őket magán-kinyilatkoztatásnak, amelyet Isten egy kiválasztottja által közvetített nekünk. S ha ez tény, akkor ez az égi üzenet Egyházunk számára felbecsülhetetlen lelki gazdagodást jelent, amennyiben a vele járó kegyelmi kiáradás hitéletünk korszerű megújulását mozdítja elő, amely mellett nem haladhat el senki közömbösen. A Szentírásból ismert, de eddig figyelemre nem nagyon méltatott "Szeretetláng"-fogalom és annak természetfeletti valósága ez által új dimenziót nyert.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy fenti elnevezés csak az egész világot érintő égi közlésekre vonatkozik, melyeket a naplóban találunk. Nem érinti azonban azokat a tanulságos katekétikai oktatásokat, melyeket a kiválasztott lélek az Úr Jézus és a Szent Szűz iskolájában kapott lelki élete elmélyítésére.
Az itt közölt Szeretetláng-üzenet lényegét tekintve a Fatimai-üzenet folytatása, kifejtése, kiteljesedése, és méltán mondhatjuk: egyik misztikus koronája. Tárgyát tekintve ez az üzenet egészen egyedülálló a maga nemében, és mivel kihatásában az egész világ sorsát öleli fel, olyan nagy jelentőségű, hogy önmagában is teljes egészet alkot. Ennél fogva az Úr szavai szerint: nem szorul rá más, eddig ismert égi közlések támogatására.
F) A Szentséges Szűz szeretet-iskolájában
Szent Grignion Lajos azt mondta: "Távol áll Szűz Máriától, hogy egy lelket magánál tartson, hanem Istenhez vezeti, s mentől bensőségesebben kapcsolódik a lélek Máriához, annál tökéletesebben egyesíti őt Vele." Igen, mert a szeretet titkát ő ismeri a legjobban és anyai nevelése a legjobb garancia a lelki tökéletesség elnyerésére.
Ezt igazolja korunk egy nagy vértanúja: Isten Szolgája, P. Franz Reinisch élete is. (Született: 1903. febr. 1. keresztsége febr. 2!) A Schönstatt-Mozgalom formálta máriás lelkületét. Az "élő lelkiismeret" vértanúja lett, mert tudatosan vállalta inkább a halált, de nem tette le besorozása alkalmával Hitlerre a hűségesküt. Ezért három hónapi börtön után, 1942. aug. 21-én, Berlin-Brandenburg-ban lefejezték.
Habár akkor még nem tudhatott a Szeplőtelen Szív Szeretetlángjáról és annak hatásáról, de a Szűzanya nagyon megihlethette, mert pár nappal a halála előtt "hattyúdalát" Neki szentelte:
| "Csillagkoszorús! A nagy Jel Te vagy: napragyogásban tündöklő Fény! Tündökölve átparázslik Rajtad s árad ránk az istenszeretés! Szeretnék, mint égő Szeretetláng Mária, ó Szeplőtelen Szűz, kis szentélyedben, Szíved oltárán Általad kigyúlni, mint a Tűz! Te, a Szenvedés ékes Rózsaszála, némán ott állsz a kereszt alatt, és igen-t suttogsz az áldozatra, mert az Atya így akarja. Ma is újra szólítja az Isten hősei választott csapatát. Ó. Anyám, mutass be Néki engem Szeretetlángod áldozatát! Ó, Égnek és Földnek Királynője! Vess véget az idők dühének, a sátáni fajzatot töröld el, Te harcban mindig Győzedelmes! Ó, add, hogy lehessek apostolod, lovagod, ki készen állok itt S Érted halni mosollyal akarok, Te háromszor Csodálatos Anya " 1942. aug. 9. (B. A. fordítása, München, 1984.) |    |
Szeplőtelen Szent Szűz! Anyai Szíved Szeretetlángjával gyullaszd lángra a mi szívünket is, vezess bennünket Szent Fiadhoz: Jézus Krisztushoz, hogy a Szentlélekben vele egyesülten dicsérhessük az Atyát örökkön örökké! Ámen.
[1] XII. Piusz pápa a "Munificentissimus Deus..." kezdetű bullájában, melyben Mária mennybevitelét jelentette ki, Szent Amadénak Máriáról szóló két idézetét közli.
