2020. június 8., hétfő

Két évre! Kanada korlátozza a szabadságot, de csak a vallásos emberek számára


Lehet, hogy egy vagy akár több évnek is el kell telnie ahhoz, hogy a kanadai templomok ismét fogadják a híveket - mondta Robert Strang, a koronavírussal kapcsolatos országos különleges tanácsadói bizottsági tagja a GlobalLeadership.org lapnak (május 28).

A templomba járók számítsanak arra, hogy egy-két évig csak 50-100 ember léphet be, amíg nem lesz védőoltás. De védőoltás "nem a közeljövőben lesz".

Közben pedig a "Black Lives Matter" (fekete életek is számítanak) ürügyével több tízezrek tüntetnek.

https://gloria.tv/post/EWJGadWpqop91ugiRvKiWr7UA

A homoszexuálisok azzal fenyegetőznek, hogy papokat ölnek


"A keresztényeknek nem kéne támogatni a Pride hónapot" - mondta a kaliforniai El Cajon székhelyű Simon Esshaki káld katolikus atya egy közösségi médiára felrakott videón, melyet letörölt a Twitter.com (lent), miközben a TicToc.com teljesen ki is törölte Esshaki fiókját.

Esshaki elmondta, hogy a keresztények "szeretik" a homoszexuálisokat, de nem értenek együtt viselkedésükkel: "Nem jó, ha valakit támogatunk, hogy továbbra is éljen bűnben", ami lehet "bármilyen kéjes vagy homoszexuális tevékenység vagy egyéb bűn" - mondta az atya.

Az ilyen truizmusok miatt Esshaki halálos fenyegetéseket kapott, valamint több ezer sértő, gyűlölködő üzenetet. A mérges homoszexuálisok bosszúként megszégyenítették a képeit és feltöltötték azokat meleg társkereső oldalakra (a cikk képe).

Esshaki azt mondta június 4-ei válaszában, hogy imádkozni fog üldözőiért (Mt 5:44).

https://gloria.tv/post/HUHdcgFAMkBF4eTY3FQNJwMX3

Mindenki magát áldoztatja egy németországi templomban

"Kreatív" (és szentségtörő) német áldoztatásötletek járványhelyzetben.

tw7uswat8wwxrwcgb4tza5j6fx4hq11sc3hhk3i.jpg
Mindenki magának "készít" Oltáriszentséget és magát "áldoztatja meg" a németországi Frammersbach (würzburgi egyházmegye) katolikus templomában - írja június 8-án a német MainPost.de, egy a koronavírus miatt bevezetett "kreatív áldoztatásötletekről" írt összefoglalójában.
A koronavírus miatt hozott intézkedést Bernhard Albert plébános szerint a hívek nagyon pozitívan fogadták: "Ez pontosan az, amit Jézus is tett. Visszajelzések szerint a hívek sokkal mélyebben átélik az áldozást, mint máskor."
Az áldozati liturgia a templomban jelenleg így zajlik:
Minden hívő otthonról egy szelet kenyeret hoz magával egy uzsonnásdobozban (lásd a kezdőképünkön). Felajánláskor Albert atya felszólítja a híveket, hogy nyissák ki a dobozukat, és áldják meg a kenyerüket maguknak. Áldozásként mindenki a saját kenyerét eszi.
"Nem is lehetne ennél higiénikusabb." - dicséri az ötletét a 65 éves Albert atya.
A pap pünkösdvasárnapra egy leírást is kiosztott a híveknek, ami alapján szerinte "otthon mutathatnak be szentmisét" maguknak. A leírás szerint az otthoni áldozati liturgiát a híveknek így kell végezniük:
Vegyék a kenyeret a kezükbe, rajzoljanak felette keresztet a kezükkel, és mondják: 'Vesszük és esszük a kenyeret: ez számunkra Jézus teste, amit értünk adott. Ezt cselekedjük az emlékezetére.'
Áldozás: Egyék meg a megáldott és átváltozott kenyeret Jézus emlékére, annak tudatában, hogy ő szeretetben kapcsolódik hozzánk.
A cikkben megszólal az urspringeni Stefan Redelberger atya is, aki szerint Albert atya kezdeményezése nagyon jó, és ő is be fogja vezetni a saját plébániáján.
A MainPost.de a würzburgi egyházmegye egy másik "kreatív" példáját is bemutatja: a duttenbrunni templomban például a pap papír muffin sütőformákba helyezi az Oltáriszentséget, amelyeket azután a hívek maguk vehetnek el (lásd az alsó képen).
9163349_detail-16-9-1520w_1ursun_zgkfd7.jpg



Bosco Szent János látomásai.


Bosco Szent János egy híres látomása az Egyház jövőjével kapcsolatos: 1862. május 30-án Don Bosco azt álmodta, hogy egy csupasz sziklán állt, maga előtt a végtelen tengerrel.

A hullámokon rengeteg vitorlás hadihajó sorakozott fel csatarendben. A hajók többségének orra vasból készült, és fedélzetük ágyúkkal, puskákkal és mindenféle más fegyverrel volt felszerelve.

Egyértelműen látható volt számára, hogy egy sokkal nagyobb és magasabb hajót (az Egyházat) igyekszenek éles orrukkal felsérteni, felgyújtani és bármi módon megkárosítani. A nagy hajó oldalán és farvizén számos kisebb hajó és csónak úszott, látható módon hozzá igazodva, s mintegy megvédve az ellenséges flotta támadásaitól. A szél azonban az ellenségnek kedvezett és a felkavart tenger is – úgy tűnt – az ellenséget segíti.

A távolban, nem nagy távolságra egymástól két oszlop volt látható a tarajos hullámok közt kiemelkedve. A magasabbikon egy hatalmas Szentostya ragyogott, alatta egy táblával: Salus credentium (a hívek üdvössége). Az alacsonyabb oszlopon pedig a Boldogságos Szűz szobra állt, e felirattal: Auxilium christianorum (a keresztények segítsége).

A pápa a nagy hajó kapitányaként felmérve az ellenség ádáz dühét, mely veszélyeztette szövetségeseit, magához rendelte hajójára a kisebb járművek parancsnokait. De a vihar egyre hevesebb lett, és a parancsnokoknak vissza kellett térniük vitorlásaikra. Mikor a szélvész egy kissé elcsendesült, a pápa másodszor is magához hívatta őket.

Ekkor a vihar hirtelen megerősödött, s a pápa a kormánykeréknél állva igyekezett hajóját minden erejével megfeszítve a két oszlop közé kormányozni, de a vihar csak fokozódott és még bőszültebben söpört végig a tengeren. Az ellenség megpróbálta a pápa hajóját újfent elsüllyeszteni és égő anyagok átdobálásával felgyújtani. Minden ellenséges objektum össztüzet zúdított a pápa hajójára. Az összpontosított támadás azonban, a számos fegyver bevetése ellenére is sikertelen maradt, mert a pápai hajónak sikerült szabadon és biztosan átszelnie a tengert, holott minden oldalról komoly támadásnak volt kitéve. Számos sérülést és léket is kapott, azonban egy lágy szellő, mely az oszlopok felől támadt (a Szentlélek szele), azonnal betömte a sérüléseket, sőt az Egyház hajójának vitorlái újra kidagadtak a széltől.

Ekkor támadók hajóin nagy zavar támadt, mert felrobbannak az ágyúcsövek, repedések és törések keletkeztek, ennek következtében jó néhányuk elsüllyedt a tengerben.

A harcok közepette a pápa, súlyosan megsebesült egy lövedéktől. Környezete megpróbálta ugyan a kormánynál tartani, de hamarosan egy újabb lövés végzett vele, és holtan esett össze. A megmaradt ellenséges flotta felől diadalittas ordítás tört ki. A pápai hajón összesereglett parancsnokok azonban oly gyorsasággal választottak új pápát, hogy az előzőnek a halálhíre és az újonnan megválasztott neve egy időben jutott el az ellenséghez.

Erre ezeknek minden bátorságuk inukba szállt, a pápai hajó pedig az adott nehézségeket legyőzve a két oszlop közé navigált biztonságosan, és egy-egy lánccal hozzájuk erősítette magát.

Az ellenség hanyatt-homlok menekülni kezdett, de fejvesztettségükben egymásnak ütköznek és elsüllyednek. A pápához hű kisebb csónakok és vitorlások biztonsággal révbe értek és kikötöttek valamelyik oszlopnál. Ezt követően a tengerre fönséges és végtelen csend borult.

Don Bosco ehhez az álmához hozzáfűzte:
Az ellenséges hajók, a Római Egyház ellenségei, akik a legsúlyosabb szenvedéseket készítik elő az Egyház számára. Az ami eddig volt, szinte semmi ahhoz képest, ami be fog következni. Annyi veszély között két eszközzel lehet megmenteni magunkat és az Egyházat: a buzgó Mária-tisztelettel és a gyakori szentáldozással.
A Legméltóságosabb Oltáriszentség és a Szent Szűz a Római Katolikus Egyház két nagy oszlopa! Nyilvánvaló tehát, hogy az istenteleneknek e kettő a támadási pontja. Ha a külső ellenség kudarcot vallott is, de a belső ellenség az ökumenizmus leple alatt igyekszik az Eucharisztiát összemosni az úrvacsorával és untalan gúnyt űzni a Mária-tiszteletből.