1997. május 19., hétfő

' Íme Én újjá alkotok mindent' Jel.21,6. ' egy, az Egyházhoz közel álló személy látomásai napjainkban és egy pap magyarázatai'II

45. Üzenet.
1997. május 18. Pünkösd.
 Az elszenderedés bazilikája, Jeruzsálemben.
Az Ember?
" A kereszt fényében megjelenik a mi Urunk és az Istenanya, fölöttük pedig egy galamb lebeg."
 A mi Urunk:
" Én a Szentlélekkel és szeretett Anyámmal jövök, hogy a Jegyesemet, Atyám földi Házát megerősítsem és egyben titeket az ÚJ PÜNKÖSDRE fölkészítselek, amely megújítja a Föld színét és annak lakóit. Már többször mondtam nektek, hogy a Szentlélek következő kiáradása az Én Édesanyám által fog történni--- Mária a Szeplőtelen--- a Szentlélek Mátkája és egyben a ti közbenjárótok. A győzelem a pusztából jön, amikor már minden elveszettnek tűnik. Sokan azt fogják kiáltani: " Miért hagyott el minket az Isten?" Akkor a szél lehelete, amely megújítja a Föld színét a Szentlélek tüzében. Ezért olyan fontos, hogy Édesanyám palástja alatt maradjatok. Őmellette nem fog benneteket semmi baj sem érni. Tinektek viszont---éppen úgy, mint Ő tette,--- életetekkel kell tanúságot tenni az igazságról és a szeretetről. A Szentlélek az Egyházban van,  és Ő erősíti azt. Most Én, az Édesanyámon keresztül fogok működni. Az Ő győzelme az Egyház győzelme is lesz. Az Ő Szeplőtelen és érzésekkel tele Szíve lesz az UTOLSÓ VACSORA TERME, amelyben a Szentlélek kiáradása meg fog történni. Semmitől se féljetek, mert az Én Szívem nektek, az Út, az Igazság, és az Élet. Édesanyám karjai közt pedig védelmet és menedéket találtok."
Az Ember:
" Az Istenanya imára kulcsolja a kezét és a galamb fölfelé repül.
  Ezután minden eltűnik."