2019. január 20., vasárnap

Egy levél, amit előszeretettel úgyis eltüntetnek onnan, ahová írtam

Nagyon nagy a megtévesztés, s sokan ennek beugranak, mivel nem értik, hogy tulajdonképpen amit békének gondolnak az háború, s egyre nagyobb sebességre kapcsolódik, mely a hitehagyás következménye. Abba most nincsen értelme belemenni, hogy mégis mikor kezdődött, de körülbelül 100 éve. Hogy mégis mi okozta, leginkább a gyarlóságunk, mert amikor valami már a miénk, akkor a másikét is akarjuk, mindenáron, s itt a paletta oly teljes, mint ahogyan vértanúinkat kivégezték különféle módszerekkel. Abba is felesleges belemenni, hogy hány emberről derül ki, hogy még a születési anyakönyvi kivonatát is meghamísították, csakhogy jobban beleillesztődjön a hazugsággyár áradatába, mert más valami fontosabb, mint ami a szomszédjukban történik. De ez még ennél is rosszabb lesz, mivel könnyebb gyülölettel beszélni, mint megbocsátani, sőt még nehezebb a másik fél bocsánatát kérni. Erről is elég sok regény született, meg mennyi gyönyörű őszinte lírikus mű, de csak kevesen képesek felfogni, hogy mégis mit kell tennie, hogy ne a sültgalambot várja. A tüntetések is hasonlóak, egyre durvábbak lesznek, mivel egyre több ember lesz elégedetlen, erről pedig gondoskodnak, ahelyett hogy bocsánatot kérnének, s meg próbálnák helyreállítani amit elrontottak. Lehet mellébeszélni, de világszerte egyre jobban látszik, mennyi figyelmeztetést kapunk, s mégis mit tesz egyik-másik csak nehogy kiderüljön, csak kevéshez jusson el, csak éppen azt nem veszik számításba, hogy az igazságot soha nem lehet visszatartoztatni, s minél jobban visszanyomják, annál hatványozottabb erővel felszínre tör, s idővel akik értik, már csak annyit tudnak mondani, mi mondtuk, de ti nem hallgattatok meg, pedig a legalapvetőbb tételek egyike, Mint mondtam lehet mellébeszélni, olyan ügyekről beszélni, amivel elaltatják az embereket, tulajdonképpen ilyenek a reklámok, de bizonyára erre magad is rájöhettél. A gyülölet, a harag áradát csak őszinte szeretettel, alázatos engedelmes szívű imákkal lehet megfékezni, csak éppen ezt is kevesen fogjuk fel, mert ebbe magam is elég gyakran beleesek. Megismerem az adott helyzetet, amiről fogalmam sem volt, hogy úgy történhetett, s egyszerűbb másokban keresni a hibát, minthogy utánamenni, mégis hol akadt el a folyamat. Addig míg 2000 kamionnal le nem zárják az ország közútjait, addig még sokaknak viccnek tünik, csak "Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet. Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok..." Ezt soha nem szabad elfelejteni, minél többen lesznek, minél nagyobb lesz az elégedetlenség, amikor meglelik az oldalaimon az összefüggéseket, csak nehogy akkor késő legyen, mert miért nem hozták le az újságjaikban hogy milyen gyarlóak, milyen köpönyegforgatóak, ahogyan a magyar átok szól, míg fel nem ébred a nemzet, s felfogja a bálványtemplomokat mindet le kell dönteni, minden bálványszobrot meg kell semmisíteni, s fel kell végre fogni, hogy a magyar engesztelő nemzet, ahogyan Mindszenthy József sokszor felhívásra hívta nemzetünk tagjait. Lehet belemerülni, hogy mi a bálványszobor, mi a bálványtemplom, hamarosan úgy is megértjük, amikor le lesznek rombolva, mivel amit nem a szeretet épített, az úgyis leromboltatik, s ezt senki nem képes megakadályozni. Kellemes kegyelmekben gazdag áldott pillanatokat Megváltó Egyetlen Urunk, Jézus Krisztus oltalmazó szeretetében, üdvözlettel: Andre