A Cor et Lumen Christi
közösség magyarországi csoportja 2013. március 9-én tartott gyógyító
összejövetelt - ezen mi is ott voltunk, sokakkal együtt, a közbenjáró
imaszolgálatban segíteni - ahol sok gyógyulás történt. Íme néhány, ezek
közül:
Az
első, hogy volt a találkozón egy édesanya, aki a beteg gyermekét vitte
el, akinek valamilyen anyagcsere-betegsége van. Szóval az nem gyógyult
meg, de az édesanya ekcémás keze (sokszor vérzett az ekcémától),
meggyógyult. Mit csináljon? Fényképezze le? De előtte nem volt fénykép,
most meg már nincs előbbi felvétel? (A gyermek is meggyógyult, lásd a következő tanúságtételt – Péter)
Szeretettel
küldöm a bizonyságtételt Z-énk gyógyulásáról: kisfiúnk májusban lesz 6
éves, és körülbelül 3 éves kora óta tápanyag felszívódási zavarral küzd,
aminek okát eddig nem sikerült kideríteni. Kis növésű, vékony, sápadt
gyermek, aminek oka valószínűleg a vas felszívódásának zavara (volt).
Mivel nagyon fürge, nagyon energikus, mozgékony kisfiú, nem gondoltunk
semmi komoly bajra, de hogy megnyugodjunk, elvittük őt az összes
lehetséges vizsgálatra, amelyektől azt reméltük, hogy majd fényt
derítenek a baj okára. 4 éves korában vizsgálták lisztérzékenység
gyanúja miatt, és egyúttal elvégezték a tejfehérje és tejcukor
vizsgálatokat is, és az összes élelmiszer allergiát is kizárták.
Minden
eredménye negatív lett, egyedül a vas értékei voltak bőven az alsó
határérték alatt, és egyetlen tünete (3 éves kora óta): nagyon
folyékony, híg, sötét színű széklete volt, és iszonyatos haspuffadása.
Miután a tünetei nem szűntek meg, ez év februárjában újra végigcsináltuk
a fent leírt vizsgálatokat, mert a doktornő arra gyanakodott, hogy
lisztérzékenységről van szó, melyet 4 évesen még nem mindig lehet
kimutatni (a betegség markerei nem mindig jelennek meg ebben a korban
még). Fel is készített minket, hogy számítsunk rá, hogy cöliákiáról van
szó, ugyanis a tünetek nagyon is tipikusak voltak.
Amikor
elmentünk március 9-én a pápai gyógyító imanapra, még nem tudtuk a
vérvizsgálat eredményét, de az Úrra bíztuk a dolgot, és reménykedtünk
benne, hogy ha valóban beteg a kisfiúnk, akkor Isten meggyógyítja őt.
Ezzel a hittel mentünk ki imát kérni, a kisfiamnak is elmondtuk előtte,
hogy most imádkozni fognak érte közbenjáró nénik vagy bácsik, mert ha
többen kérjük Isten segítségét, akkor az imának még nagyobb ereje van. A
szemeiben láttam, hogy tényként fogadta el, amit mondok, hiszen a
gyermeki hitnél nincsen erősebb.
Aznap
este a széklete már teljesen szilárd volt, amelyre évek óta nem volt
példa! Azóta a vérvizsgálat eredménye is kiderült: minden teljesen
negatív. A vasa is rendben van. Azóta is elmaradnak a folyékony
székletek, és nagyon örülünk, mert hisszük, hogy Isten egy újabb
csodával ajándékozott meg bennünket! Hála és dicsőség ezért Neki!
Köszönettel: KG
Édesapámnál
2012-ben vastagbéldaganatot diagnosztizáltak. Megműtötték, stoma zsákot
kapott. Ez év januárjában megtörtént a visszahelyező műtét. Édesapám
mindvégig hitte, hogy a jó Isten segítségével meg fog gyógyulni. Nagyon
sokat imádkozott ő is és az egész család.
Nagyon
gyorsan gyógyult és erősödött napról-napra. Egyedül az zavarta, hogy a
hasán lévő sebek nagyon viszkettek. Éjjel-nappal szenvedett tőle. Mikor
meséltem neki, hogy egy gyógyító napra megyek, ő azonnal azt mondta,
hogy szeretne eljönni velem. Először nagyon idegenkedett az egésztől,
mert ilyen rendezvényen sosem volt. Majd egyre jobban tetszett neki.
Végül is nem bánta meg, hogy eljött, pláne mikor másnaptól kezdve nem
viszketett a sebe. Azóta is minden nap megkérdezem, hogy viszket-e, de a
válasza, hogy nem. Hála legyen érte Istennek.
Kedves A.!
Hála
neked, hogy elküldted a gyógyító alkalom időpontját. Az ínhüvely
gyulladásom meggyógyult. Sajnos az ikrek sírtak egy óra után, így az ő
problémájukat nem tudtuk megvárni. Mikor lesz a legközelebbi gyógyítás?
Számítunk rá, hogy jelzed.
Köszönjük szépen! Isten áldjon meg!
Szeretettel: K.
X.
születése óta mozgássérült beteg. Csak két bottal tud járni, és csak
segítséggel, állni nem bír, csak ülni vagy feküdni. Állandó
derékfájdalma van, de soha nem panaszkodik! Március 21-én a következőket
mondta: "Az ima közben éreztem a meleg kezet. Az ima alatt vettem
észre, hogy már milyen régóta állok, fájdalom nélkül! Másnap
tapasztaltam, hogy a derékfájásom is jelentősen csökkent. A közbenjárás
óta szinte a fellegekben élek!"
Több
mint tíz éve ismerem, Ő családközösségünk "imamotorja". Hihetetlenül
sokat köszönhetünk neki, a rengeteg rózsafüzérért! Imái által már több
csodában is részesítette az Úr közösségünket.
Nyitott
szívvel mentem erre az imanapra. Vártam, hogy találkozzam az Irgalmas
és Gyógyító Jézussal. Hála is volt a szívemben, mert Szegeden
szeptemberben meggyógyított az Úr. Imában kaptam, hogy meg fog
gyógyítani, most is. A csoportos imakor „nem volt emberem”, aki
imádkozott volna értem. Az egyéni imakor nem tapasztaltam semmi
változást csak azt kaptam üzenetben, hogy Jézus akar nekem mondani
valamit, nyissam ki a szívem és csendesedjek el. Ilyen lelkülettel
vártam a szentmisét. Amikor a betegek szentségét kiszolgáltatták, nagyon
örültem. Amikor szentáldozáshoz járultam, nagy öröm töltötte el a
szívemet, hogy Jézust fogadhatom be. Az áldozás után el tudtam
csendesedni, csak akkor kaptam fel a fejemet, amikor Gábor azt az esetet
mesélte el, amikor „egy rákos hölgy gyógyult meg a szentáldozás után”,
és azt is mesélte még, hogy „Jézus részletekben is gyógyíthat,
mindenkinél máshogyan, de van, akit a földi életben nem gyógyít meg. A
gyógyítás az Ő titka marad.” A szentáldozás után mikor elmondták ezt a
tanúságtételt, hogy valaki akkor gyógyult meg a rákos betegségéből,
amikor áldozott, akkor egy hangot hallottam, aki azt mondta: nézd meg a
lábadat! És ki tudtam nyújtani! Azonnal hálát adtam Isten gyógyító
kegyelméért. Örömmel tudattam a szervezőkkel, hogy mi történt, hogy ki
tudom nyújtani, de sajnos több probléma is van a lábammal. Az izmok
elsorvadtak a gipsz alatt, és még más is volt. Másnap azt vettem észre,
hogy egyre kisebb a horpadás, „töltődik” fel a csont felett izommal. A
mai napig is folyamatosan érzem a gyógyulást és az erősödést a lábamban.
Hiszem, hogy Istennél nincs lehetetlen, már ezt olyan sokszor
megtapasztaltam.
Testvéri szeretettel:
A.
K.A.
vagyok, 69 éves. 2002-ben nagy műtéten estem át., a jobb vállamon
elszakadtak az izmok. Budapesten, a Szt. János kórházban műtöttek.. A
bal vállamat a műtét miatt jobban igénybe vettem, holott a vizsgálat
kimutatta, hogy ott is jön a probléma.(izomsorvadás, izomszakadás)
Telt
múlt az idő, s a bal vállamban egyre fokozódtak a fájdalmak. Utóbbi két
évben már orvosi segítség kellett. Gyógyszer, kenőcs, s majd injekció,
ami csak egy rövid ideig volt hatásos. A fájások fokozatosan
visszatértek. Nehézséget okozott, ha a karomat fel kellett emelni, pl.
fésülködés, öltözködés, s a sálat csak a feleségem segítségével tudtam a
nyakamba tenni. Ha a kezemmel felfelé akartam dolgozni, az mindig nagy
fájdalmat okozott.
2013.
március 19. szombat délután részt vettünk feleségemmel a Gyógyító
alkalmon. Valahogyan éreztük, hogy el kell mennünk, de nem kimondottan a
váll fájdalma miatt, hanem azért, mert még nem voltunk ilyen
„gyógyító”napon.
Csodálatos
szervezett volt a Szt. József templomban minden. Lehetőségem volt a
szentgyónásra, s a betegek szentségének felvételére is. Imát kaptam a
beteg vállamra. Az ima, s a gyógyítás után kérdezték, hogy érez-e valaki
változást, s ezért nem jeleztem.
Másnap
reggeltől kezdve fokozatosan javult a kezem mozgása, s a fájdalom
lassan-lassan megszűnt. Mikor én ezt észrevettem, csak pár nap után
mertem a feleségemnek elmondani, mert szinte hihetetlen volt számomra ez
a változás.
S azóta sem jött vissza a fájdalom a vállamba, s tudok vele dolgozni, pedig most már 2013. május 26. van! Istennek legyen hála!
K. A.