1984. november 2., péntek

MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

1984. november 1.


AZ ALÁZATOS SZÍVŰEKÉ A MENNYEK ORSZÁGA


Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ármin vagyok, ne félj!
Köszöntelek testvérem az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten nevével, a mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme által.

Magasztalja lelkünk az Urat és örvendezzünk szent kegyelmében, és adjunk hálát szent irgalmáért, hogy magához vonz mindeneket az ő végtelen nagy szeretete által. Dicsőség neked Uram és Istenem, Jézus Krisztus és áldassék a te szent neved, most és mindöröktől és mindörökké. Ki az eget és a földet teremtetted az Atya erejével és életet adtál mindeneknek és szereteted ereje tart fenn mindeneket. Ezért áldunk és imádunk, és hálát rebeg a lelkünk, te hatalmas Isten. Nem tartottad méltatlannak, hogy emberré lettél. Így juttattad tudtunkra, hogy érettünk, emberekért alkottad ezt a világot, láthatóan a mi szemünknek.
Te hatalmas Isten! Te, a szegények, az elesettek, a szen­vedő és meghurcolt ember Istene vagy, mert ezt világosan tudtunkra adtad szegénységed és meghurcoltatásod és rettenetes kínszenvedésed és halálod által. Tenálad szegényebb itt a földön nem volt, és nálad többet itt a földön nem szenvedett senki. Nemcsak testben, hanem lélekben még súlyosabbak voltak fájdalmaid. Mert te láttad az emberi gonoszságot a maga valóságában. Te végtelen szerető Isten, te oltárra emelted a szenvedést, a gyötrelmet, mit neked adhat az ember, amit oda tehet szent ke­reszted alá, hogy azt mondhassa: Uram! Én veled vagyok a szenvedésben, hogy irántad való szeretetemet odatehessem a te szentséges, szent lábaid elé, hogy én is a te végte­len szereteted által részese lehessek szent feltámadásodnak és dicsőségednek.

Mert te édes Jézus életeddel és kínszenvedéseddel ember, Istenember lettél, és dicsőséges feltámadásoddal megmutattad nekünk esendőknek, hogy Isten vagy. De te feltámadtál, nemcsak lélekben, hanem magaddal vitted a valóságos emberi testedet és így dicsőítetted meg az embert, és így dicsőített meg a mennyei Atya téged Uram, Jézus. Így dicsőítetted meg az Atyát és rajtad keresztül az Atya is megdicsőítette az embert. Mert te az Atyában, az Atya tebenned, és mi esendő, szenvedő emberek tebenned és általad jutunk az Atyához. Hozzád pedig az Atya szent vonzása visz, a Szentlélek Isten közreműködésével. Mert ő, aki vígasztal, ő a kegyelmek hordozója ő, aki jóra int ő, aki figyelmeztet, mert munkálkodása minden emberre kiterjed.

Mondom, boldog az az ember, aki lelkén keresztül is hallja Isten igéjét. Mert ő ülteti el azt a magot, miből a hit fája sarjad Ti csak a könnyeitekkel öntözitek, a szeretet melegével növelitek, hogy szárba szökelljen és imáitok növeli a bimbót, a lemondásaitok bontja a szirmot és ismét a szeretet melege érleli gyümölcsét, minek féltve őrzött termése (magja) az örök üdvösség.

Mit mondott Urunk, Jézus Krisztus az ő végtelen szeretete által az embernek? Mert mondotta: "Jöjjetek hozzám, kik terhelve vagytok, mert én megenyhítelek titeket". Ámen.

Testvérem! Ne csüggedjen a te lelked. A hited legyen erős. Legyen megnyugodva a lelked abban és higgyél benne, hogy minden úgy történik, hogy abból lelkednek haszna legyen. Az alázat nagyon kell a te lelkednek. A kegyelem nem arra való, hogy lelked elbizakodottá váljon.

Ne feledd, az alázat fő erény, mert az alázatos szívűeké a mennyek országa. Ezt maga az Úr, Jézus Krisztus, az Isten, a megváltó mondotta. Nemcsak azért, hogy halljátok, hanem azért, hogy gyakorolja a ti lelketek ezt a fő erényt. Mert, ha a ti Uratok nem lett volna alázatos, akkor nem szállt volna közétek, és nem öltötte volna magára a valóságos emberi testet, mit dicsőséges feltámadásával és dicsőséges mennybemenetelével is magával vitt. Ez azt jelenti nektek, hogy mint az Úr, az Isten - magával vitte ember­ségét - istenségében hű maradt az emberiséghez, mert testvérként élt veletek közösségben, úgy maradt testvéretek dicsőségében is. Tehát a mi Urunk, Jézus Krisztus Istenetek, megváltótok, bírátok és testvéretek.

Testvérem, ez jusson eszetekbe és elmélkedjetek el ezen, hogy mennyire közel van hozzátok Krisztus, aki magát adta eledelül a csodálatos Oltáriszentségben, hogy ti őbenne és ő tibennetek lakozzon.

Járuljatok testvérem ehhez a tiszta forráshoz, oltsátok szomjatokat. Mert Krisztus szomjazza az embert, ti is szomjazzátok Krisztust! Mert mint a víz enyhíti a szomjazót, úgy enyhít titeket is Krisztus szent teste és neve által. De mondom azt is, a sátánnak is megvan a maga forrása, mivel megitat benneteket, de ez a víz nem oltja szomjatokat, hanem elkábít benneteket. Lelki szemetekre hályogot von, amit bánt és sért a krisztusi fény.
Testvérem, erről majd még legközelebb bővebben tanítalak. Most búcsúzom és azt mondom, az Atya vonzása, Jézus Krisztus szeretete és végtelen nagy kegyelme, a Szentlélek Isten egyesítő ereje és a lelket betöltő világossága legyen veled. A szeplőtelenül fogantatott szent Szűz oltalma legyen rajtad, és legyen családodon.

A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme őrizzen meg az örök élet üdvössége számára. Én pedig Isten alázatos gyermeke imádkozom érted és veled.
Ármin.