A
Titulus Crucis („A kereszt címe”) héber felirata, amelyet a jeruzsálemi
Szent Kereszt Római Bazilikában őriznek, feltárja, hogy Krisztus maga
Isten - írja a BastaBugie.it (december 9)
A
cím latinul, görögül és héberül írja: "Názáreti Jézus, a zsidók
királya". A héber változat a következő: "ישוע הנוצרי ומלך היהודים" = Yshuah Hnozri, Wmelek Hjehudim.
Ennek rövidítése a YHWH, héberül "יהוה", amely Isten neve: Jahve.
https://gloria.tv/post/qnrJRDt8u4hm3u3qP8aNNaoR4
A kaliforniai protestáns megaegyházak két vezetője úgy döntött, hogy templomaikat "sztriptíz klubokká" alakítják.
Ez
egy San Diego-i bíró döntése nyomán történt, aki úgy döntött, hogy a
sztriptízklubok újra megnyílhatnak a Covid-19 rendszer alatt, miközben a
templomoknak zárva kell maradniuk (TheGreggJarrett.com, december 1).
Az
egyik prédikátor, Rob McCoy korábban szembesült megvetéssel, miután a
bírósági végzés ellenére folytatta a beltéri istentiszteletet. Őrültnek
nevezi a korlátozásokat: "Nem látja Amerika az álszentséget és a
butaságot? Hazudnak neked."
Az
egyházi istentisztelet során McCoy lejátszott egy videót, amelyen Mike
Huckabee, Arkansas volt kormányzója látható, aki azt javasolta, hogy
"ideiglenes sztriptízklubként" nyissák meg a templomokat.
https://gloria.tv/post/2FGdD7CF8TTrDmchKhXR1CLqA
A
Vatikán XII. Piusz (+1958) levéltárának megnyitása feltárta az
olaszországi apostoli nuncius és később Francesco Borgongini bíboros
(+1954) leveleit.
Az
olasz Duce, Benito Mussolini (+1945), aki ateista volt, úgy vélte, hogy
mecsetre van szükség az Olaszországban élő muszlimok számára.
Amikor
Borgongini erről értesült, felvette a kapcsolatot Olaszország
külügyminiszterével, Galeazzo Cianóval, mondván, hogy egy olaszországi
mecset "sebet jelentene a keresztény és katolikus érzelmeknek itt és a
világ minden táján".
https://gloria.tv/post/EjfEtVbDaPqt4uQnXAimfYFGk
Ferenc
a Szeplőtelen Ünnepén "partnerséget" indított a befogadó kapitalizmus
tanácsával, amely nagy bankokat és vállalkozásokat hoz össze (az alábbi
promóciós videó).
A tanács "Ferenc pápa erkölcsi irányításával" működik. Alapítója és ügyvezető partnere a 66 éves Lynn Forester de Rothschild.
Hilary
Clinton támogató, harmadik férjével, a 89 éves Sir Evelyn de
Rothschilddal együtt holdingtulajdonos, és tagja a rendkívül befolyásos
külkapcsolatokkal foglalkozó thinktank-nek, amely a Wikileaks szerint oligarcha média 90%-át irányítja.
A
befogadó kapitalizmus tanácsának tagjait "gyámoknak/őröknek" nevezik,
ami a görög "episcopos" (püspök) kifejezés fordítása. A tagok és Ferenc
pápa évente egyszer találkoznak.
A
tanács (erkölcsileg korrupt) partnerei között szerepel az abortuszt és
a homoszexualizmust támogató Mastercard, Visa, Bank of America,
Johnson & Johnson, Salesforce, British Petrol, Rothschild,
Rockefeller és a Ford Alapítvány.
https://gloria.tv/post/HdG3ESXomhG82pZmYbUMYFVed
Molly 1992 októberében fogantatott és került lefagyasztásra, leendő örökbefogadó anyja, Tina akkor egyéves volt.
Tina és Ben Gibson (36) meddőséggel küzdött, és Mollyt 2020 februárjában ültették be, majd októberben született meg.
Mollyt
a National Embryo Donation Center (NEDC), a knoxville-i baptista
nonprofit szervezet biztosította, amely az in vitro megtermékenyítés
során "adományozta" a fagyasztott embriókat. Az Egyesült Államokban
jelenleg körülbelül egymillió fagyasztott születendő csecsemő van.
A
NEDC-t 2003-ban alapították, azóta több mint 1000 szülés előtti
örökbefogadást hajtottak végre, és most évente körülbelül 200
átültetéstvégeznek. Több mint 3.9 millió dollár állami támogatást
kapott.
A NEDC
határozottan hisz az élet szentségében a fogantatástól kezdve, és a
házasságot a Szentírás által meghatározott szent egybekelésként ismeri
el a férfi és a nő között.
https://gloria.tv/post/cizF7TXqYNvK2MMGLBQJFUUaR
Néhány
héttel ezelőtt született meg a világ – eddigi – legidősebb gyermeke.
Molly, aki ez év októberében jött a világra, 1992-ben fogant, de azóta
fagyasztóládában volt. Most, 27 évvel később beültették egy nő méhébe.
Molly tehát végre élhet. Születése után más újszülöttekkel együtt
feküdt a szülőosztályon, holott valójában csaknem 30 évvel idősebb,
mint azok, vagyis a többi újszülött szüleinek generációjába tartozik.
De nem ez az egyetlen anomália ebben a történetben, amiben egyébként is
nehezen lehet bármi normálisat találni.
Az
amerikai Tennessee-beli Tina és Ben Gibson házaspárnak nem lehet
gyermeke, ezért a National Embryo Donation Center nevű „közhasznú”
szervezethez fordultak, ami elhagyott embriókat ad tovább gyermektelen
pároknak. Rendszerint „fölöslegessé vált” embriókról van szó, melyek mesterséges megtermékenyítésből származnak.
Molly-t 2020 elején olvasztották fel, és ültették be Tina Gibson méhébe.
Ugyanez a házaspár már 2017-ben is „kapott” egy embriót, az akkor 25
éves Emma-t, aki nem más, mint Molly ikertestvére. 1992-ben egy anonim
pár négy embriót hagyott egy klinika fagyasztóládájában. Az in vitro
gyermekek addig maradtak ott, amíg a National Embryo Donation Center el
nem vitte őket. A Gibson házaspár két embriót kapott, a másik kettő,
úgy tudni, még mindig folyékony nitrogénben van.
Tina
Gibson 29 éves, vagyis alig pár hónappal idősebb, mint Molly: Tehát az
örökbefogadó anya és két „lánya” egy generációhoz tartozik. Amikor a
négy gyermek megfogant, Tina alig volt másfél éves. Molly és Emma
egyidősek, de fizológiailag Molly három évvel fiatalabb, mint
ikertestvére, Emma.
„Ha
idáig olvasva némely olvasó szédülni kezd, az csak annak tünete, hogy
ők még rendelkeznek józan ésszel”, írta Tommaso Scandroglio
jogfilozófus a Corrispondenza Romana újságban.
A most
világra jött Molly neve is furcsa, hiszen a skót Dolly nevű klónozott
juh nevére emlékeztet. Dolly 1996-ban lett világhíres, mint az első
klónozott emlősállat. Dolly hat évig élt, azaz lényegesen fiatalabban
halt meg, mint más juhok. Bőrét kitömték, és az Edinburgh-i királyi
múzeumban állították ki.
Az
etikai korlátok, melyek nyugaton – még – hatékonyak, a kommunista
Kínában nem játszanak szerepet. A kínai tudósok 2017-ben klónozták az
első főemlőst, 2019-ben négy azonos klón-majmot hoztak létre. És ezzel
Kína Frankenstein-rémtörténete nyilván még korántsem teljes.
Akár
tudott a Gibson házaspár Dolly-ról, akár nem, akár szándékosan adták új
„gyermeküknek” a Molly nevet, akár nem, ez a történet súlyos
asszociációkat és sejtelmeket ébreszt fel.
Az állatokon végzett egyre vadabb manipulációkat már régóta embereken is elvégeznek. Az embert már nem nemzik, hanem „előállítják”.
A mesterséges megtermékenyítés nem más, mint az embernek a nemzés
aktusától elválasztott mesterséges előállítása egy laboratórium
kémcsőjében. Ilyképpen az ember produktummá vált, és ha produktum, amit
egy termelőüzemben állítanak elő, akkor évek, sőt évtizedekig is
fagyasztókamrákban lehet őrizni.
Emma és
Molly és két még fagyasztóládában várakozó testvérük sorsa mögött a
meg nem született gyermekek tárgyiasításának súlyos kérdése áll. A
négyes ikrek valódi szülei nyilvánvalóan lemondtak gyermekeikről. Hogy
miért, azt nem tudni: megrendelték az in-vitro embriókat, aztán nem
jöttek értük: ilyesmi is csak egy laboratóriumi produkciónál fordulhat
elő. De még ez is csak egy a számos többi paradoxon közül.
Ez egész történet súlyos szembenállás Isten teremtői tervével, mert alig valami felel meg benne az ember természetének.
A nemzéstől a születésig normális esetben kilenc hónap telik el. A
technika művi világában ez kilenc év, vagy akár kilenc évtized is lehet.
Emma, Molly és a Gibson házaspár történetében olyan gyermekekkel van
dolgunk, akik ugyanannyi idősek, mint (örökbefogadó) szüleik, de akár
azoknál idősebbek is lehetnének. És olyan ikertestvérekről van szó, akik
különböző korúak. Ebben a történetben semmi sem természetes, minden
manipulált és torz.
Molly az Isteni rendtől való elszakadás folyamatának szimbóluma, Isten teremtői rendjétől, melynek természettörvényeit a modern ember le akarja győzni.
(forrás: www.katholisches.info – 2020. december 10.)
Néhány, az interneten talált cikkek közül e témában, a többségük 2017-ben íródott:
1.
(forrás: https://bmefilozofia.blog.hu/2020/02/12/a_mesterseges_mehek_hatasa)
Már 1982-ben Bolognaban is voltak próbálkozások az embrió anyaméhen kívüli, mesterséges környezetbe való ültetésére, 1983-ban a New York-i Mount Sinai Hospitalban folytatódtak tovább, és 1986-ban az első publikáció is megjelent róluk. A kutatásokat viszont korlátozta (és korlátozza), hogy a legtöbb országban a megtermékenyítést követő 14. nap után már nem szabad az embriókon kísérleteket végezni. Ezt a problémát állatkísérletekkel próbálták kiküszöbölni, így neveltek fel sikeresen egy koraszülött kisbárányt is, ami már több mint egy éves, és teljesen egészséges.
2.
(forrás: http://medicalonline.hu/tudomany/cikk/emberi_embriokon_tesztelnek_a_mesterseges_anyamehet)
Emberi embriókon tesztelnék a mesterséges anyaméhet
Optimális
esetben a technológia súlyos egészségügyi komplikációktól óvhatná meg a
leendő anyákat és a magzatokat, írja a GyártásTrend.
A Philadelphiai Gyermekkórház (Children’s Hospital of Philadelphia)
orvosai tárgyalásokat folytat az Egyesült Államok Élelmiszer- és
Gyógyszerellenőrző Hatóságával (FDA), hogy a következő két évben
megkezdhessék a mesterséges méhek tesztelését emberi embriókkal. Siker
esetén a kutatás radikálisan megváltoztathatja a terhességről, a
szülésről és talán az emberi evolúcióról alkotott képünket is.
A Yale Egyetem orvosa, Carlo Bulletti szerint, ha a klinikai vizsgálatok gördülékenyek lesznek, a tökéletesen működő mesterséges méhek akár tíz éven belül elkészülhetnek. Tíz év sok idő, de ha a mesterséges méhek biztonságosak és hatékonyak lesznek, rengeteg, a terhesség és a szülés során esetlegesen kialakuló egészségügyi komplikációt el lehetne kerülni velük.
Anna Smajdor, az Oslói Egyetem filozófusa szerint, ha a magzat mesterséges méhben fejlődik, az anya autonómiájának korlátozása nélkül is hozzá lehet férni, és irányítás alatt lehet tartani a környezetét. A gondolkodó úgy véli, hogy a szituáció a magzat számára akár kifejezetten előnyös is lehet.
3.
(forrás: https://24.hu/tudomany/2017/04/26/mesterseges-mehben-novesztettek-koraszulott-baranyokat/)
Mesterséges méhben növesztettek koraszülött bárányokat
Kutatók
egy csoportja hatalmas áttörést ért el egy mesterséges méh
létrehozásával. Az eszköz alkalmas arra, hogy akár egy hónapon át óvja a
koraszülött bárányokat és támogassa a fejlődésüket.
A Philadelphiai Gyermekkórház Magzati Diagnózis és Kezelési
Központjának szakértői olyan mesterséges méhet hoztak létre, amely
jóval fejlettebb bármelyik korábbi rendszernél. Miután az eszközt három
éven át tesztelték, és különböző más szerkezetekhez csatlakoztatták
hozzá, a kutatók végül arra jutottak, hogy a legjobb megoldás egy
műanyag tasak, illetve az ehhez kapcsolt gázcserélő gép és érzékelő
rendszere.
A szerkezet
rendkívül jól utánozza a méh környezetét. A tasakban még a magzatvízre
emlékeztető, laboratóriumban előállított folyadék is megtalálható.
Mivel a fejlődésben lévő magzatnak nélkülözhetetlen a különböző
veszélyforrások – például a kiszáradás – elleni védelem,
elengedhetetlen a folyadék állandó áramoltatása. A mesterséges méhben
emellett a szükséges tápanyagok és növekedési faktorok is jelen vannak. …
Az új
kísérletben a mesterséges méhet olyan bárányokon tesztelték, melyeknek
fejlettségi szintje a 23-24 hetes emberi magzatokénak felelt meg. Az
élőlényeket a folyadékkal teli tasakba helyezték, köldökzsinórjukat
pedig egy oxigéngenerátorhoz csatlakoztatták, amely az anya placentáját
utánozta. Ennek köszönhetően nem volt szükség külső pumpára, a magzat
szíve magától keringette a testben a vért.
A bárányokat 28 napig tartották az elszigetelt, teljesen steril
környezetben, védve a nyomás- és fényingadozástól. Ezen időszak alatt a
magzatok természetes módon növekedtek és egészségesek maradtak,
normálisan lélegeztek, mozogtak, kinyitották a szemüket, sőt, még
gyapjat is növesztettek.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy tovább fejlesszék a rendszert, és akár az emberi magzatok esetében is használhatóvá tegyék.
