Tűzzel és csapásokkal fogom megtisztítani a földet
2012. február 3.
Legkegyesebb Úr, vezess minket bűnbánatra, mert különben meghal a lelkünk.[1]
Béke legyen veled, gyermekem! Vassula, a szemem belelát minden egyes lélek sötétjébe. Szenvedek, és szomjúhozom a lelkeket.
Vassula, a világ ma megpróbálja elvenni tőletek a szabadságotokat. Ma a világ lenéz mindent, ami szent. Egyesek[2]
azt állítják, hogy abszolút mindent tudnak az istenségemről, de őket
semmi más nem érdekli csak az, hogy Engem megtagadjanak. Hívtam őket, de
megtagadtak, és még mindig ez teszik, amikor hívom őket. Országaitok
vezetői gyilkolnak, és ellopják a kenyeret a gyermekek szája elől.
Vádolják a nemzetedet, és úgy támadják, ahogy nekik tetszik. Minden
téren meglopnak benneteket, elveszik munkátok gyümölcsét. 
(engedd, hadd beszéljek) … az emberek az országotokban a rossz utat választották.
(engedd, hadd beszéljek) … az emberek az országotokban a rossz utat választották.
Ti
vagytok a föld, melyet megáldottam, de ti megfeledkeztetek dicsőíteni
és magasztalni Engem. A pásztoraitok, akik semmit sem tudnak, a saját
útjukat járják, mindegyik csak a saját érdekével törődik. Elhanyagolják
nyájamat és elfojtják hangomat. Ennek a világnak a szavát követik.
Elmerülnek ennek a világnak a szenvedélyeiben reménység nélkül, és
Nélkülem, a ti Istenetek nélkül.
Az Én szavam eleven és átható, minden kétélű kardnál élesebb.[3]
És mégis a sötét éjszakájukban elbuktak, nem hisznek abban, hogy lelki
kegyelmekkel áldottalak meg téged. Minden lelket szüntelenül arra hívok,
hogy lelkileg újuljon meg gondolkodásában, hogy bennem éljenek és Én
őbennük. De ők nem hallanak Rám. Hívom őket, hogy adják fel régi
életvitelüket, de a szívük inkább a pénzhez ragaszkodik, mondván: „ennek
révén vagyok önálló”. És napról napra száműznek Engem gondolataikból.
Van
Bennem kegyelem, de harag is. Tekints a régebbi generációkra, és lásd:
ők dicsőítettek és tiszteltek Engem. Ők voltak a hűség és a kedvesség
mintaképe, akik megdicsőítettek Engem.
Nem
olvastátok? „Jaj a lankadt szívnek, amelynek nincs hite: éppen mivel
ilyen, nem talál oltalmat. Jaj neked, ingatag, állhatatlan ember: mit
teszel majd, hogyha meglátogat az Úr?”[4]
Ezekben
a napokban azt tervezem, hogy tűzzel fogom megtisztítani országaitokat a
hitehagyástól, a szenvedélyektől és a bűnöktől, melyek izzó parázsként
nehezednek a fejükre, úgy viselik bűneik súlyát. Bizony mondom nektek: a
Szavam be fog teljesedni, mint a múltban, amikor előre
figyelmeztettelek benneteket, hogy egyes népek hitehagyása miatt le
fognak omlani a tornyok, és az óceán hullámai olyan pusztítást hoznak,
aminek következtében kimozdul a föld a tengelyéből. Ezek a jelek
mindnyájatoknak szóltak, mert amikor megtörténtek, tudtátok, hogy Én, az
Isten szóltam hozzátok.
E
végidőkben ki fogom árasztani Lelkemet az egész emberiségre, még azokra
is, akik megvetik ezen Üzeneteim szavát, és kigúnyolják ígéretemet.
Amit
mondtam: a Szavam eleven, és a Szavammal, ugyanezen Szavammal alkottam
meg a földet, és bizony mondom nektek, hogy tűzzel és csapásokkal fogom
megtisztítani a földet! Amikor az angyalok bűnbe estek, nem kíméltek
őket sem. El fog jönni az Én napom egészen váratlanul. Lecsendesítem az
eszteleneket. És ezután már az Én akaratom szerint fogtok élni. A
nemzetek más-más szemmel fognak látni Engem. Ismét a szeretet és az
igazság fog uralkodni, és erőszakról nem lehet majd többé hallani.
Ma
így táplálom juhaimat, és Lelkem táplálja a szegényeket, hogy bekötözze
a megtört szívüket, és még egyszer emlékeztesse őket arra, hogy az Úr
szíve telve van megbocsátással, szeretettel és gyöngédséggel. Szíve
felékesít benneteket dicsőségével, Szívében nyugalomra lelhettek.
Megváltást hozok mindazoknak, akik nyitott a szívvel fogadnak. És ha ma
meg is feddtelek benneteket, ez azért van, mert mérhetetlen az irántatok
érzett szeretetem. A szívem vérzik a szomorúságtól, mert látom,
utolért benneteket a sötétség óráját, belesüllyedtetek bűneitek
mocsarába. Csak akkor foglak megmenteni benneteket, ha megbánjátok
bűneiteket, és visszatértek Hozzám. IC
[1] Görögországra gondoltam, és minden szenvedésre, nem csak a nemzetünkére, hanem az egész mai világ szenvedésére
[2] egyesek a klérusból
[3] Zsid. 4,12.
