2017. szeptember 25., hétfő

Égi Édesanyánk üzenete 2017. szeptember 25-én Medjugorjéból

A közbenjáró ima
Drága gyermekek! Arra hívlak benneteket, hogy legyetek nagylelkűek a lemondásban, a böjtben és az imádságban mindazokért, akik kísértést szenvednek, és nektek testvéreitek. Különös módon kérlek benneteket, hogy imádkozzatok a papokért és minden megszenteltért, hogy még forróbban szeressék Jézust, hogy a Szentlélek örömmel töltse be szívüket, hogy tanúságot tegyenek a Mennyről és a mennyei titkokról. Sok lélek bűnben él, mert nincsenek, akik áldozatot hozzanak és imádkozzanak megtérésükért. Én veletek vagyok és imádkozom értetek, hogy szívetek örömmel teli legyen. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.
Múlt havi üzenetében a Szűzanya így szólt hozzánk: „Addig imádkozzatok, amíg az ima nem válik örömmé és a Magasságbelivel való találkozássá.” Ebben az üzenetében pedig a másokért, vagyis az azokért való imára hív, akik kísértéseket szenvednek, a papokért és minden megszenteltért.
Imádkozhatunk mindazért, ami összhangban van az Ő akaratával. Értelmetlen lenne azt kérni, amit mi is megtehetünk Isten különleges beavatkozása nélkül. Azért imádkozni, hogy Isten növessze a búzamagot, miközben a termőföldet nem készítettük elő és nem vetettük el a magot, meggondolatlanság és szemtelenség lenne. Ilyen beavatkozást nem tesz, mert adott nekünk képességet, ajándékokat és lehetőségeket ahhoz, hogy megtehessük azt, amit meg kell tennünk. Jézus bizalommal teli imára hív bennünket. Az imádkozó ember gyermek, az Isten pedig „Atya, aki a mennyekben van.” Jézus nagyon konkrétan és élő módon kitart a fiúi bizalom mellett, amelynek át kell hatnia könyörgéseinket, kéréseinket, ajtón vagy inkább Isten szívén való kopogtatásainkat, de még inkább biztat minket Isten atyai szeretetére: ha itt a földön a szülők – akik rosszak – jó dolgokat adnak gyermekeiknek, akkor mit mondhatnánk az Atyáról, aki a mennyekben van, és aki csúcsa és forrása a határtalan szeretetnek?
Különféle imamódok léteznek: könyörgés, amely a lelkünk pillanatnyi állapotát fejezi ki, vagy azt a helyzetet, amely arra indított bennünket, hogy imádságban Istenhez forduljunk. A Katolikus Egyház Katekizmusa említ az apró árnyalatnyi különbségeket: kérni, követelni, állhatatosan kérni, könyörögni, kiáltani, „harcolni az imában”, ahogyan szent Pál buzdít a rómaiaknak írt levelében: „Kérlek tehát titeket, testvérek a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Szentlélek szeretetére segítsetek engem imádságaitokban. Kérjétek Istent értem.” (Róm 15, 30). Pál gyakran kéri a hívőktől, hogy imádkozzanak érte. A Szentírásban vannak példák, amelyek úgy ábrázolják az imát, mint az Istennel való harcot. Így jár közbe Istennél Ábrahám Szodomáért (Ter 18,17); vagy Jákob birkózása Istennel, de ugyanígy Lukács evangéliumának tanítása az imáról, amely a kitartás és az állhatatosság szükségességéről szól.
A Szűzanya közbenjáró imára hív bennünket. Az evangéliumban a közbenjáró ima példája a római százados, aki szolgájáért könyörög. A szavakat, amelyek a Jézusba vetett mély hit kifejeződései, mi is gyakran ismételjük a szentmisén: Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj… csak egy szóval mond, és meggyógyul az én lelkem. Jézus meghallgatja imáját, amely a százados mély hitén alapszik. Nincs só sem a szolga lelki állapotáról, sem a hitéről. Elég volt a római százados hite ahhoz, hogy az Úr meghallgassa imáját. A közbenjáró ima, könyörgő ima. Jézus az egyetlen Közbenjáró az Atyánál minden emberért, különösen a bűnösökért. Közbenjárni, imádkozni valakiért, a szívem összhangja Isten szeretetével. Csak a valaki iránt érzett szeretet indíthat őszinte, tüzes imára, amely eljut Isten szívéhez.
Imádság
Szűz Mária, Te Édesanyánk vagy, aki szüntelenül közbenjársz értünk Fiadnál. A kánai menyegzőn te vetted először észre, mi hiányzik a meghívottaknak. Te ma is látod mindazt, ami hiányzik nekünk ahhoz, hogy életünk összhangban legyen Isten akaratával. Köszönjük neked Mária, hogy értünk való imád ma sem szűnik meg, és eljössz hozzánk, hogy felébressz minket álmunkból. Hathatós közbenjárásodra bízzuk mindazokat, akik kísértésekkel küzdenek, azokat, akiket a szenvedés keresztje terhel, és azokat is, akik közömbössé váltak, vagyis, feladták a megtérés útján való harcot.
Különösen is felajánljuk mindazokat, akik különleges módon szentelték magukat az Úrnak. A megszenteltek élete legyen a remény jele e világ számára, amely elveszetté lesz Isten nélkül. Ámen.
M.M
fordította: Sarnyai Andrea