1) A MODERNIZMUS AZ EGYHÁZBAN nem azt jelenti, hogy a kereszténységet modernizálni akarnák, hanem hogy az egyházat (és csak a katolikus Egyházat) nyitva kell tartani minden tévtan, eretnekség vagy ideológia számára. Így aztán minden romboló szándék belefér a reformáló tervekbe, melyeknek se vége, se hossza! Ezt a tényt eltitkolták a zsinat alatt és után! …

3) Mikor keletkezett a modernizmus?
Csak az elnevezés keletkezett X. Pius pápa alatt, aki a modernizmust az összes eretnekségek gyűjtőmedencéjének nevezte! A medence tartalma azonban folyton keletkezik…, már Krisztus Urunk óta! Felfedezhetők benne az ókori gnoszticizmus, a középkori nominalizmus és százféle modernkori filozófia, szekta és eretnekség együttvéve. S ezeket az elavult nézeteket mind a MODERN címkével látják el a tudatlanok megtévesztésére. Ilyen koncentrált támadás még nem volt az Egyház ellen. Ez a II. Vatikáni Zsinattal indult el romboló útjára. Nem harci kürtök rivalgására, hanem a pocsolyák vízének folytonos beszivárgásával!

4) Mi az ANTIMODERNIZMUS?
A X. Pius által előírt védekezés és ellentámadás 1907 (Pascendi körlevél) és 1910 (antimodernista eskü) óta! A 2. Vatikanum óta megszüntették az antimodernista esküt és tevékenységet, sőt érzületet. Ez eleve gyanússá tette a zsinat győzelmi mámorát, amit nyugaton már a klerikál-modernizmus is megsokallott, pedig ezek mindenért lelkesednek, ami a katolikusoknak árt (pl. homoszexualitás, abortusz, születésszabályozás minden fajtája … etc.). …

6) Miért rosszabb a modernizmus minden más eretnekségnél?
Mert nem lehet definiálni, fogalmilag meghatározni! Nem is cseppfolyós, hanem inkább gázalakú, pardon: gáznemű (häresis fluens). Luther pontokba szedte és megszámozta nézeteit. Most meg a zsinat sem dogmatikailag, sem logikailag nem definiált semmit, csak szabad utat nyitott a modernizmusnak, mely árad be a nyitott ablakokon, mint a mérgezett levegő!

7) Tehát mit akar a modernizmus?
Nem egy meghatározott forradalmi program-kivitelezést, hanem egy katolikusellenes GONDOLKODÁSMÓD elterjesztését: Bent az egyházban! S akkor magától felbomlik az egész. A modernista klérus gondoskodik róla, hogy a keresztény filozófia eltűnjék a szemináriumokból és egyetemekről. Helyette kapunk jazz-zenét,

8) Hogyan reagáltak a katolikusok a modernista reformokra?
Vegyes érzelmekkel, meggondolásokkal, laxizmussal, cinizmussal. Közönnyel … 70.000 pap hagyta ott hivatását. A Vatikán futószalagon gyártotta a felmentéseket Montini alatt. Ezeknek egy része ma is tanít, még teológiát és hittant is! Senki sem lett a 2. Vatikanum által szentebb vagy jámborabb. Az egyházból való kilépések rohamosan megnőttek, de még inkább a hangtalan emigrációk.

9) Miért van szükség a keresztény gondolkodásmód kikapcsolására?
Azért, hogy a modernisták helyet kapjanak az aggiornamento hamis értelmezésére! Ezt az olasz szót, melynek gyökere a latin világ ősrétegeibe nyúlik vissza, a germán zsurnalizmus zsebszótár segítségével fordította hamisan: ALKALMAZKODÁS-ra! Ez a jelentés ment át a többi nyelvbe is. A modernisták örültek a (szándékos) hamisításnak.

10) Mit jelent a szó: AGGIORNAMENTO?
Roncalli nem sokat gondolkozott, még kevésbé magyarázott, mikor ezt a szót bedobta a köztudatba. Nem törődött vele, ki hogyan érti és használja. Nyelvtörténeti és etimológiai vizsgálódások alapján merjük állítani, hogy itt nem egy szolgai alkalmazkodásról van szó, hanem hogy a szellemi fegyvereinket alkalmazzuk a mai nap tévedései, kísértései, problémái ellen.
A modernisták mégis úgy értelmezik, hogy a szentek és vértanúk egyházának kell alakulnia a hitetlenekhez, és felhagyni a múlt dicsőséges hagyományaival. Ez már nem is reformált egyháza, hanem egy teljesen új vallás lesz.

11) Miért szenved a zsinati egyház csökkent-értékűség komplexusban?
A sátáni módszerek közé tartozik az önbecsülés, meg az önbizalom állandó bombázása. Ennyi csúfondáros becsmérlő kijelentést még hitetlenektől sem hallani, mint manapság a modernista papoktól. A modernista vallás megtagadta és eldobta a katolikus múltat dogmáival, erkölcstanával, filozófiájával együtt, és beállt koldusnak, a PLURALIZMUS zagyvaságaitól várván az alamizsnát.

12) Kik üldözik manapság az egyházat?
Ő saját maga azzal, hogy több párt keletkezését tette lehetővé! Sőt szükségessé! A haladó párt, mely sokféle pártból tevődik össze, szinte naponta diktál újabb, de valójában régi ócska tévtanokat! A másik párt lenne a konzervatív érzületűek szerény csoportja sokféle fájdalommal, csalódással. De örülni egyik se tud az Isten házában, mert a Sátán közelségét mindegyik érzi, ha nem is hiszi!

13) Mi volt a 2. Vatikánum: zsinat vagy FORRADALOM?
A modernisták fel vannak háborodva, ha valaki nem akarja elismerni a forradalmi jellegét! A németek folyton az Aufbruch, Umbruch [feltörés, indulás (forradalmi) átalakulás] szavakat emlegetik. De ki az az őrült, aki önmaga ellen csinál forradalmat? Eddig minden politikai forradalom egy másik rendszer ellen csinált forradalmat. Hogy a hierarchia saját házát bombázza, ilyen nem fordult elő normális emberek között.
Lehet, hogy a bombázást nem is a püspökök végezték, hanem a zsinati PARAZITÁK! De hogyan lehet, hogy a paraziták többen voltak, mint a sáskák Egyiptomban Mózes korában? Biztos, hogy a sáska-tenyészetek kívülről kerültek az Egyházba! De ki engedte be őket?
Most aztán már van belső tenyészet is! Jut belőlük elég a magas hierarchiába is!
Ezek egy mesterséges forradalmat akarnak állandósítani, melynek lényege: törni-zúzni! Megsemmisíteni a kétezer éves történelmi egyházat, illetve beolvasztani az illuzionisták ökumenizmusába, ahol a katolikus jellegről eleve le kell mondani! Mert különben felfalnák a sáskák! Ezt minden gondolkodó ember így látja.

14) Mi a TRADÍCIÓ?
Sokan azt hiszik, hogy a tradíció maradiságot, időszerűtlenséget, túlhaladottságot jelent. Roppant tévedés, amivel a liberális sajtó teletömte a katolikusok fejét. A tradíció nem más, mint HŰSÉG AZ IGAZSÁGHOZ AKKOR IS, ha az régi, és eddig minden generáció elfogadta! Csak a műveletlenek mérik az igazságot naptári évekkel.
A modernisták még Istent és a Szentháromságot is reformálni szeretnék a hitetlenség árjegyzése szerint! … ….

17) Ellenvetés: Az ökumenizmust, amit XI. Pius elítélt, a 2. Vatikanum egyik fő céljának tekint!
Felelet: Sajnos, ez így van: XI. Pius a logikai törvényeket még a dogmáknál is szigorúbb törvényekként tisztelte, mert azok az egész emberiséget kötelezik, nem csak a katolikusokat. Márpedig az ökumenizmus tele van logikai ellentmondásokkal (törvényellenességgel), melyek a hitetlen embereket is kötelezik lelkiismeretileg. Például a hazugság minden ember számára bűnt jelent, főleg, ha az önámítással jár! Az ökumenizmus pedig egy logikátlan beállítást követel, mert minden vallást egyenlő értékűnek tart!

18) Ellenvetés: Az ökumenizmus a zsinat találmánya s ezért a Szentlélektől van, Aki pedig csalhatatlan!
Felelet: 1) Az ökumene nem a zsinat, hanem a protestantizmus találmánya. 2) A zsinat nem határozta meg az ökumene fogalmát se logikai, se dogmatikai definícióval. Csak bedobta a határozatlan fogalmat a köztudatba.
Szavaknak és fogalmaknak nincsen igazságtartalmuk, csak a mondatoknak, illetve logikai ítéleteknek! Tehát az ökumenizmus kérdésében sem lehet a zsinat tévedhetetlenségéről beszélni. Amit az ökumeneről már eddig is össze-vissza fecsegnek, az a teológusok és lelkipásztorok felelőtlensége!

19) Honnan ered a vallások összesítésének gondolata?
Politikai szempontokból, éspedig világhatalmi törekvésekből, meg a totális államok kormányzati szervezetéből. Az alapgondolat erősen politikai. Az ökumene voltaképpen protestáns gondolat, s ezért nem szerepel benne dogmatikai és metafizikai szempont, hanem annál több érzelmi. A "szeretet" szó annyit szerepel benne, hogy szinte kételkedünk annak értékében. Occam, Luther és Kant után senki sem remélheti, hogy a kereszténység valaha is kezébe veheti az emberiség metafizikai nevelését!

20) Miért érdekli a liberális világpolitikát a vallások összesítése?
Mert a liberalizmus szemében a vallások olyanok, mint a folklór, valamennyi befér egy közös múzeumba. Ez bizony nagyon alacsonyrendű felfogás, mely kizárja a lélektani, filozófiai és történeti feldolgozásokat.

21) KIZÁRÓLAGOSSÁG a vallásgyakorlatban azt jelenti, hogy minden vallásnak csak addig van értelme, amíg azt egyedül lehetségesnek tartja viselője. …

22) Miért tilos a POLEMIA, POLEMIZÁLÁS a zsinati egyházban?
Mert a modernista klérus semmitől sem irtózik úgy, mint a meggyőző tudományos vitáktól, mert a másikat sohasem szabad legyőzni az igazság erejével! – Mit szólna ehhez Pázmány Péter, Canisius, sőt Luther?
Itt csak bájos dialógusokat szabad megkockáztatni, ami semmire sem kötelez. A párbeszéd zsinati értelemben olyan szalonképes csevegés, ami egyik felet sem kötelezi belátásra. Csak beszélünk, hogy teljék az idő, de ehelyett beszélhetnénk a cserebogarakról is… Mert itt nem Platón Dialógusairól van szó, hanem arról, hogy a katolikus pap ne jusson szóhoz saját hitének terjesztésére.

23) Miért örülnek némelyek a párbeszédnek?
Mert nem kell hozzá értékálló filozófia (= philosophia perennis), ami eddig minden korban biztosította a katolikus gondolkodás fölényét. Prohászka, Bangha, Tóth Tihamér, meg Schütz Antal ebben az egyedülálló tudományosságban éltek és gondolkoztak. Ez áradt szavaikból.

24) Ellenvetés: A rideg és szeretetlen viták helyett a modernista egyház szeretetet hirdet.
Felelet: Szeretet nincsen szilárd igazságok nélkül! A szeretet nem épülhet lanyha képzelődésekre vagy hangulatokra!
A modernisták szeretete kimerül az ideológiai alkalmazkodásban, mely már a Biblia alapigazságait is átformálni törekszik, nehogy valakinek elferdült életformáját megsértse.

25) Mi a modernizmus ellentéte?
Az antimodernizmus, ami az eredeti krisztusi tanítást és világnézetet akarja továbbadni a világ végéig. Mindig ugyanazt az igazság-köteget adja tovább, mint a stafétabotot a következő generációnak, és nem farag mindig újabb nézetet minden zsinaton. Ezt a hűséges továbbadást nevezték tradíciónak (tradere = átadni).

26) Valóban modern-e a MODERNIZMUS?
Egyáltalán nem új, se nem időszerű, se nem új eszmék gyűjteménye, hanem nagyon is régi. Régebbi, mint maga a kereszténység. Foszlányokban megvan a történelem bármely korszakában, de a liberális politika mindig új jelmezbe öltözteti az elavult eszméket a közvélemény félrevezetésére.

27) Eretnekség-e a modernizmus?
Annál rosszabb! Mert az eretnekek csak egyes dolgokat támadtak megszámlálható mennyiségben. A modernisták ravaszabbak: Nem a dogmákat támadják, hanem azok alapzatát, a keresztény filozófiát távolították el a papképzésből, s adnak helyette egy zavaros filozófia-történetet, melyben össze van hordva mindenféle nézet, de állásfoglalás nélkül! A szegény papjelölt végül nem tudja, hogy melyik a sok közül a katolikus nézet.

28) Kik dobták ki a latin nyelvet az Egyház szellemi kincstárából?
A forradalmi modernista papok csoportjai voltak az értelmi szerzők. Ezeket eleinte még nem vették komolyan, mert a püspökök nem voltak hozzászokva ekkora szemtelenséghez, amit mi kívülállók hamarabb észrevettünk a Szent Péter bazilika vastag falain kívül. Az utca lármája a bazilikába nem hallatszott be. A későbbi bázis-csoportok tagjai felbérelt suhancok módjára törtek-zúztak mindent, ami útjukban volt és katolikus értéket jelentett. Könyvtárakat "selejteztek", s így kerültek zúzdába vagy a szemétbe klasszikus teológiai írók művei.

29) Hollandiában pornó-lapot tartanak a teológiai szeminárium olvasótermében tudományos folyóiratok közé besorozva. Ez a modernizmus ideológiájába tartozik. Ezt nevezik a klerikál-modernisták reformnak és haladásnak, no meg a homoszexuálisok társadalmi rehabilitálását. Mert a modernizmus minden téren a PERVERZITÁST kedveli. A bécsi Herder-könyvesboltban egymás mellett sorakoznak Hans Küng művei és a Denzinger Enchiridion-ja.

30) Ellenvetés: Viszont a teológiai fakultásokon magas a hallgatók száma.
Felelet: De ezeknek több mint a fele nő, akik arra spekulálnak, hogy majdcsak pappá szentelik őket. De a férfihallgatók se akarnak mind papok lenni: akkor se, ha nem lenne cölibátus. A hittudomány így profanizálódik, s ennek megfelelően alkalmazkodik nem a krisztusi „világhódító kereszténység” érdekeihez, hanem a pornó és szex világuralmához. A mai fiatalabb generáció már az elemi iskolától kezdve kapja a kötelező szex-nevelést, ami idealizmust öl.

31) De hát akkor miért tanulnak mégis teológiát?
Mert például a német egyetemeken államilag is érvényes diplomát lehet szerezni (magiszteri fokozatot, sőt doktorátust). Ezek az egyetemek a modernizmus fellegvárai. Ismerünk nagynevű régi szemináriumot, ahol a szellem annyira megromlott, hogy maga a rektor is (miután kidobatta templomából a gyóntatószéket) otthagyta a papságot, megnősült és napilapokban ízléstelenül és bután teregette ki élettragédiáját. ….

33) Miért hiányoznak a papi hivatások mindenütt?
Mert a fiúk sose vették komolyan azt a hivatást, ami nincs magas követelményekhez kötve. A 2. Vatikanum óta versenyzett a modernista klérus, hogyan szállítsák le a nívót mindenben. Ezért vezették be, hogy lányok ministrálhatnak, nők áldoztatnak, prédikálnak, tanítanak, miközben a férfiak basáskodnak a plébános felett a plébánia életében. S ezt a züllesztő viselkedést haladásnak, modernizálásnak merik nevezni a tudatlanok előtt.

34) Időzített bombákról korábban is hallottunk, de időzített egyházról csak a 2. Vatikanum óta hallunk. Minden modernista pap és civil időszerűvé akarja tenni a hitet, a vallást, a teológiát, a szentségeket. A családi élet becsületét és mindenek előtt a szentmisét modernizálták el a hívők szeme elől! Ez éppen olyan kultúrátlanság, mintha valaki a matematikát akarná korszerűsíteni.
A modernizmus azonban maga sem állandó, mert a következő generáció már őket reformálja. De ez nem vigasz a számunkra, mert így elég hamar elfogy a kereszténység minden darabja. Persze a történelem nem ilyen logikus, mert még az atomerőművek is felrobbanhatnak.

35) Az engedelmességre nevelt nép el sem hiszi, hogy a templomok áhítatos csendjét mennyi hamisításra és elvcsúsztatásra lehet felhasználni. A zsinati paraziták, ezek a karrierista modern papok szövetségben dolgoznak a hitetlenség gócpontjaival.
Számtalanszor kérdezik tőlünk itt nyugaton: Vajon X. Y. püspök vagy bíboros szabadkőműves-e? Erre a legjobb felelet: Nem az a fontos, hogy ő be van-e iratkozva oda, hanem hogy állandó kapcsolatban van-e velük. Mert ez a lényeges. Az biztos, hogy a zsinatutáni egyház legtöbb reformja beletartozott mindenkor a liberalizmus forradalmi programjába.

36) Eddig csak a germánokról tudtuk, hogy ott mindenki teológizál, de újabban ezt a kontárkodást eltanulják tőlük a magyarok is, akik Schütz Antal szerint sose csináltak eretnekséget, de teológiát se. Most ott is szolgálatot vél tenni az Istennek, aki modernista teológiát tanul. Persze újsütetű jegyzetekből, mert rendszeres nagy szakkönyvet nem mernek írni. Mert a modernizmusban nincsen csak átmeneti, időleges divatcikk. A vallás is csak mulandósági folyamat.

37) Miért tűnnek el a nagy nemzetközi szerzők nevei a könyvpiacról?
Mert a mai teológus latinul se tud, hanem csak a helyiérdekű szerzők röpirataira van beállítva, akik természetesen a mai világpolitikai elképzelések hatása alatt gondolkoznak. Az "emberjogok" és "vallásszabadság" tervezete már 1948-ban készen állott, s ezt vette át a 2. Vatikanum.

38) Milyen nyelven beszél a modernista vallás szóáradata?
Itt egy külön zsargon alakult ki az egyházi élősdiek központjaiban, amit csak elkésve kezdenek észrevenni a szakemberek. Ez már régen nem a normális teológiai nyelvezet, hanem a modernizmus részére egy tolvajnyelv alakult ki a templomba járó közönség félrevezetésére. Ezt a csalást megint csak nagyon képzett szakember látja.

39) Mi az új egyházi zsargon célja?
Hogy a nép ne vegye észre a sötét szándékot, ami a reformok mögött van. A voltaképpeni cél pedig az, hogy egy teljesen katolikusellenes gondolkodási módot honosítsanak meg belül az egyházban, mely automatikusan lehetetlenné teszi az ősrégi eredetiséget a krisztusi gondolkodásban. Új fogalomkészlet, új elterelő fogalmazások! [Ennek volt Ratzinger az egyik legnagyobb mestere!]
Lehetőleg nem használnak új szavakat, hanem a régi megszokott szavakat új jelentéssel látják el. Ezt nevezik új interpretációnak.
A modernisták minden mozdulata „a megismert igazság elleni tusakodás”! Ez pedig a fő bűnök legnagyobbika, a Szentlélek elleni hat bűn egyike. [S mint tudjuk, a Szentlélek ellen elkövetett bűnökre nincs bocsánat.]

40) Hogyan küzdenek a modernisták az EGYÉRTELMŰSÉG ellen?
Sokféle módja van ennek: főleg az állandósított új interpretációk által. Most mindenki jogosultnak érezheti magát, hogy felcsapjon interpretálónak, mert nincs cenzúra, se index. … A teológiai tanárok között sok ilyen új interpretáló van, főleg ott, ahol az állam fizeti az egyetemi tanárokat. Ha Róma mégis megvonja ezektől a tanítás jogát, szaladnak a sajtóhoz, utcai tüntetéseket szerveznek stb.
A cél az, hogy szaggassák a krisztusi tanítás megcsodált egységét és egyértelműségét. Ezért hadakoznak a keresztény filozófia ellen. Sikerült is nekik a vallási fogalmak egyértelműségét eltűntetni. Csak az ismeri ki magát, aki járatos Aquinói Szent Tamás bölcseletében.

41) Miért tűrhetetlen a többértelműség becsületes emberek között?
Mert ez mindig csalási szándékhoz kapcsolódik. Tessék elképzelni egy patikát, kórházat, ahol a gyógyszerek különféle elnevezésekkel szerepelnének. Minő zavar lenne következmény, halálos áldozatokkal? Minden tudományban fontos a terminológia rögzítése, ami logikai meghatározásokkal történik (= definíció). A 2. Vatikanumon az atyák egy része többször kérte, hogy rögzítsék le világos szavakban, hogy mit értenek például pluralizmus, kollegialitás, ökumenizmus alatt. Semmi válasz! Elsiklottak felette!

42) Miért akartak a modernisták többértelműséget meghonosítani az egyházban?
Azért, hogy a legszentebb fogalmakkal a végkimerülésig lehessen manipulálni! Hogy lehessen csűrni-csavarni a Kinyilatkoztatás isteni eredetű igazságait, míg csak el nem olvadnak, mint a tavalyi hó.

43) Kik dobálóznak ma a pápai tévedhetetlenséggel?
Pont azok, akik azt a legerősebben támadták és gyalázták a dogma kihirdetésekor [1870-ben]! Tehát megint a modernisták! Ez az a nagyhatalmú klikk, mely rátelepedett az egyházi mentalitásra, s még a hierarchiát is irányítja.

44) Vallási mozgalom-e a modernizmus?
Nem, sőt, annak az ellenkezője. Olyan, mint a Sátán miseruhába öltözve. A hit ellenpólusa! Nem a katolikus Egyházban keletkezett, de meg tud nyergelni minden rendű katolikust, még azokat is, akik félnek minden szabálytalanságtól. Így az öregebbeket inkább, mint a fiatalokat. Az öregek félnek észrevenni a visszaéléseket és ellentmondásokat. Kevés öreg meri kockáztatni pozícióját, élete nyugalmát és nyugdíját. Mert a modernista bosszúálló! Ha megbukik, akkor is visszatér, s újra kezdi kísértéseit. …..

46) A könyörtelen egyértelműséget talán már el is felejtették a római egyház papjai és hívei. Annyi tarkaság történt a gondolkodásban és felfogásban, hogy ma már nem az Isten akaratával és értelmével való megegyezés a kívánatos a papképzésben, hanem a korszerűség s a modern időkkel való rokonszenvezés. A sok engedmény vakmerővé és még szemtelenebbé tette a nagykorúvá minősült primitívséget. …..

49) A zsinaton a hangadó modernista csoport új vallást és új egyházat akart bevezetni. A magyar papok és püspökök ezt úgy fejezték ki humorosan: „Mindent csinálhatsz, csak nem úgy, mint régen!”
Hamarosan elkezdődtek a meghökkentő prédikációk, a meghökkentő bemondások, amire buzgó híveink eleinte csóválták a fejüket. A meghökkentő stílust átvette a zsenialitás hiánya miatt a "hitbuzgalmi" sajtó is. Mentségükre legyen mondva, hogy a magyar katolikus szerkesztőségek a híranyagot külföldi lapokból merítették, mert nem volt más. A magyar szemérmesség meg tisztességtudás, ami nyugaton ismeretlen, még javított is valamit a destruktív-katolikus szerkesztők csámcsogásán.

50) Miért nem tudja ellenőrizni a nép a modernisták csalafintaságait?
Mert ahhoz még a szakembereknek is speciális tanulmányokra van szükségük. Laikusok meg teológiai dilettánsok számára ez túl magas feladat lenne. Tudják ezt a modernista zsonglőrök is! Azért hamisítják meg az Egyház múltját és jelenét oly szemérmetlenül.

51) Hogyan lehetne védekezni és visszaverni a modernizmus támadásait?
Nemcsak értelemmel, hanem hősies kiállással. Ez a kettő együtt ritkán van meg. Nyugaton meg lenne minden alkalom és irodalom a forrásokhoz, de a jólét elferdíti az emberek jellemét és szellemi érdeklődését. Áldozatra alkalmas embert csak nagyítóval lehet találni. ….

2. rész

53) Miért kellett a misét megváltoztatni?
Azért, hogy a protestánsok is együtt "imádkozhassák" a miseszövegeket saját vallásuk feladása nélkül. Tehát az ökumenizmus érdekében történt a mise megváltoztatása. A protestánsok ezzel nem kerültek közelebb a katolicizmushoz, de annál inkább eltávolodnak attól maguk a katolikusok.
[Lásd ezzel kapcsolatban, a mai ú. n. tradicionalisták hasonló lépéseként, a következő cikkben leírtakat: Ima-ökumenizmus]

54) Miből lett a modernizált mise?
A "normatív miséből". 1967 októberében a római püspöki szinóduson felszólították a püspököket, hogy mondjanak véleményt ennek [= normatív mise] kísérleti bemutatásáról. A püspökök nagy többsége elvetette ezt a modern formát és normát. Montini mégis ragaszkodott a modernizáláshoz, és lényegében ugyanezt az elvetett misét kényszerítette rá az egész egyházra. Hiába volt néhány püspök tiltakozása.

55) Kik állottak a szentmise modernizálása mögött?
A szélsőséges liberális világ minden árnyalata. Az egész katolikusellenes tábor kárörömmel nézte az oltárok lerombolását, nagyértékű miseruhák, kegyszerek elherdálását. Annál nagyobb volt a hithű katolikusok megdöbbenése, felháborodása és lassú, de állandó eltávolodása az egyháztól. A modernizálással párhuzamosan halad a hívek visszahúzódása, a belső emigráció és a nyílt kilépés az egyházból.
A hívő emberek sohasem vártak a vallástól modernizálást, hanem értékálló és sziklaszilárd igazságokat és életformát.

56) A régi misekönyv csodát művelt, mert latin nyelvezetével az egész világ népeit egységbe tömörítette. A modern turisztika népvándorlása szükségessé tenné egy nemzetközi nyelv bevezetését, ha az eleve nem lett volna megvalósítva a latin által. A latin nyelv hallatára minden kivándorló, turista és világvándor jólesően érezte, hogy bárhol otthon van a katolikus templomokban.

57) Miért dogma-ellenes a modernista mise?
Mert a nyelv és a liturgikus formák megváltoztatása maga után vonja a dogmatikai tartalom megváltozását, tehát a hit hamisítását. Ez már jelentkezett hamarosan a 2. Vatikanum után. Hiszen az átlényegülés szavait is megváltoztatták.

58) Hogyan reagált a nép a modernizált misére?
Idegenkedve, berzenkedve, gyanakodva. Öröme csak azoknak volt, akik már kezdetben további változatokra gondoltak; akárcsak az üzletemberek, akik minden évszakban új divatcikkel lepik meg a világot.
Csakhogy a mise nem divatcikk. Ilyet csak a harcos istentelenség kívánna. De még az se tette. Annál inkább a liturgikus sznobizmus, mely a sziklák kemény maradandóságát nem tudja elviselni. Pedig enélkül nem lehet katolikusnak lenni!

59) Meg lehet-e nyerni a hitellenes világot Krisztusnak?
Modernizálásokkal biztosan nem. Megnyerni csak személyeket lehet, de nem tömegeket! A mise szertartása sohasem volt a tanítás vagy a térítés szolgálatában. Hitetleneket be sem engedtek a misére! Teljesen fonák didaktika lenne, ha valaki a miséből holmi szemléltető oktatást akarna csinálni. A mise már a beavatottak számára való. ….

62) Ellenvetés: Szent V. Pius pápa is reformálta a misekönyvet. Ha neki szabad volt, miért ne tehetné ugyanezt bármelyik pápa?
Felelet: V. Pius nem modernizálta a misét, hanem megtisztította a liturgiát a visszaélésektől és pongyolaságoktól, melyek az idők folyamán rakodtak rá. A lutherizmus terjedése idején a vallási egységet mindenképpen biztosítani kellett.

63) Ellenvetés: Minden embernek joga van, hogy a saját anyanyelvén imádkozzon. A latin pedig senkinek se anyanyelve.
Felelet: A latin nyelv csak a papot kötelezte/kötelezi. A tridenti misét a nép imádkozhatta saját nyelvén is, ha nem tudott latinul. Ez az együttimádkozás azonban semmiképpen sem jelenthet együttmisézést!

64) Miért veszélyesek a mindenkori modern nyelvek a liturgiában?
Mert nem minden nyelv egyformán fejlett arra, hogy olyan finom árnyalatokat és egzakt fogalmakat kifejezzen, mint a katolikus teológia szókincse.

65) Mit értenek szentmise alatt a modernisták?
Egy étkezéssel egybekötött összejövetelt egy pap elnöklete alatt. Szó sincs átlényegülésről, Krisztus valóságos jelenlétéről (Realpräsenz). Tehát egy leszűkített, kivonatolt misefogalomról van szó, amit a hitetlen is elfogadhat anélkül, hogy megtérne. A "mise" szót is száműzték, s helyette lehetőleg az Eucharisztia (mert ez inkább absztrakt) elnevezést használják.

66) Van-e lényeges különbség a NOM és a katolikus szentmise között?
A haladó (modern) papok szeretnék elhitetni, hogy csak a nyelvben és lényegtelen külsőségekben van különbség. Ez azonban tudatlanságból eredő állítás.
Erre csak egy bizonyítékot hozunk itt, ami világosan bizonyítja, hogy az új misét új dogmatikai alapokra helyezték. Amikor az UNA VOCE szervezet elnöke (de Saventhem) a Vatikánban járt, hogy engedélyt eszközöljön ki a hagyományos tridenti mise további használatára, Benelli bíboros fogadta őt. [Mgr. Giovanni Benelli ebben az időben, 1976 körül, vatikáni helyettes államtitkár volt – tőle származik a "zsinati egyház" kifejezés.] Az előterjesztésre Benelli azt válaszolta, hogy a régi latin misét azért nem lehet megengedni, mert az egy más dogmatikai alapot tételez fel, mint az új mise.
Vagyis egy más ecclesiologiát [egyház-fogalmat]! Ezzel beismerte a Vatikán magas funkcionáriusa, hogy az új mise nem az eredeti katolikus Egyház alapzatán épült fel, hanem …??? Egy téves ökumenizmus alapján! Magyarul: A misét azért kellett megváltoztatni, hogy a másvallásúak is jól érezzék alatta magukat anélkül, hogy saját hitüket kellene az igaz hitre átcserélniük. Mert tudnunk kell, hogy csak a katolikus Anyaszentegyháznak van szentmiséje.

67) Miért forog veszélyben az új mise érvényessége? [Magyarul: miért érvénytelen az új mise?]
Mert a modern papnevelésben óriási hiányosságok vannak: nemcsak a lelkiségben, hanem a tudományos képzésben is. Latinul nem tudnak, de még a tanáraik többsége sem. Tehát csak a zsinatutáni modernista teológusok műveit ismerik, melyek hemzsegnek a tévtanoktól és a hiányoktól. Szent Tamás Summáját, Suarezt, Migne köteteit csak hírből ismerik, de a nemzetközileg ismert új skolasztikusokét sem: Lercher, Pesch, Noldin Tannuerey, Buchberger, Donat, de Vries stb. stb. A végtelenségig lehetne sorolni, hogy mi mindenből zárta ki "papjait" a zsinati paraziták légiója. Hurter jezsuita tudós Nomenclator című műve kereken 14.700 katolikus teológiai írót tart nyilván a középkortól kezdve, s ezek majdnem mind latinul írtak!
Ők meg tudták érteni az átlényegülés fogalmát, amit a modernista filozófián nevelődött szerencsétlen ifjú még csak nem is hall a papnevelők szájából.
Ha az ilyen hiányos tudású ifjút "pappá" szentelnek a modern "püspökök", hogyan fog az konszekrálni a misében? Mert az átlényegülést akarni kell (volo celebrare missam!), de akarni csak azt lehet, amit ismerünk, tudunk és hiszünk.
Erre nagy hetykén azt mondja némely modernista [nem csak ők, hanem mindenki, még a magukat szedesvakantista papnak nevezők is]: Elég az érvényességhez, ha a pap azt akarja csinálni, amit az Egyház csinál (facere id quod facit ecclesia). Ez ugyan gyenge vigasz, ha valaki így rázza le magáról a felelősséget és a transsubstantiatio élményét.

68) Ellenvetés: A mai tudomány nem ismeri a substantia fogalmát és szerepét, és nem tud azzal mit kezdeni. Ma már köztudott, hogy a testek nem tömör masszából vannak, hanem nagyon is hézagos szerkezetűek. [szubsztancia: minden létező legáltalánosabb és legbensőbb lényege, amelynek oka önmagában van, és amely minden átalakulásnál megmarad.]
Felelet: A substantia sose volt természettudományos fogalom, hanem metafizikai. Ez annyit jelent, hogy a testek nem hullanak szét atomjaikra, hanem egyben maradnak, míg csak valami erő szét nem aprítja őket. Ez a titokzatos összetartó erő a substantia lényege. Például az emberi test atomok milliárdjaiból áll, és mégsem hullunk szét, ha az utcán megyünk vagy vonaton ülünk. Még halálunk után se porladunk szét egyhamar. Idő kell hozzá, mikor az emberi test substantiája lassan vissza vonul. Mert az anyaggal nincs megmagyarázva a világ, se a teremtés összetartó számtalan ereje.

69) Hogyan uralkodhatik a tudományban ekkora fejetlenség?
Úgy, hogy a természettudományokban a technikai lehetőségek folytán szédületes haladás következett, amit a szakemberek is alig tudnak már követni, s közben se idejük, se idegzetük nem bírja az eredményeket filozófiai szemlélődéssel követni. Arisztotelész, Nagy Szent Albert, Herakleitos, sőt Mendel is még, csendesen filozofáltak kutatás közben. A mai tudós erre nem ér rá. Ahogy nekem mondta egyszer egy neves magyar geológus: Egész nap statisztikákat csinálok az ásványokról, s bárhogyan szeretném, nem jutok hozzá, hogy filozófiával világosítsam át a tömérdek anyagot, mely így csak akadályt képez a gondolkodásban.

70) De miért van fejetlenség a filozófiában is? Sőt, még nagyobb?
Európa szétesése az európai szellem és gondolkodás széteséséből következik. Ez onnan adódik, hogy a filozófusokat a középkori skolasztika óta megszállta egy különös féltékenység és eredetieskedés: mind elölről akarta kezdeni, s nem ott folytatni, ahol az előd abbahagyta. Ebből a rátartiságból megannyi új rendszer keletkezett. Ha az ember a filozófia történetét tanulmányozza, majdnem a bolondok házában érzi magát ennyi ellentétes vélemény láttára.

71) Ellenvetés: A filozófia a gondolkodás és vélemények tudománya. Ha nem lenne annyiféle nézet és irányzat, megmerevednék az emberi kultúra és gondolkodás szabadsága.
Felelet: A filozofálás a gondolkodás eredetiségében és élményszerűségében rejlik. Akár egy új, akár a régi rendszerben gondolkodom, a szellem mindenütt talál új szempontokat és élményeket. S ebből alakul ki az egyéni és a személyes rendszer, mely élményt ad másoknak is.

72) Miféle filozófiát követ a modern egyház?
Ezt nehéz megmondani, mert a sok közül pont a magáét nem követi. A zsinati szöveg még a nevét se meri kimondani a skolasztikának. Érdekes megfigyelni, hogyan kerülgetik ezt a színvallást az illetékesek. Ajánlgatják a modern filozófiák ismeretét, de azok kritikáját nem.
X. Pius a Pascendi körlevelében felsorolja azokat a veszélyes zátonyokat, melyeken az Egyház krisztusi gondolkodása törést szenvedhet. Mert, miként már elhangzott, a modernizmus az összes tévedések gyűjtőmedencéje.

73) Ellenvetés: De hát az egyháznak szüksége van a nyilvánosságra és az emberek szeretetére.
Felelet: De csak olyan nyilvánosságra, ahol az igazság és igazmondás biztosítva van. Alig akad olyan újság és rádió, mely független volna politikai pártoktól, érdekeltségektől. Természetes, hogy ezek saját világnézetükön át szűrik meg és bírálják a legszentebb nyilatkozatokat is.

74) Miért semleges a mai egyház világnézetében és filozófiájában? Mert ökumenizmust játszik nemcsak vallásilag, hanem világnézetileg és filozófiailag is. Ez sokszor közönynek és defetizmusnak [kishitűségnek] látszik: a nagy világpolitikai hatalmak árnyékában nem is lehet talán jobbat várni??! Egy bizonyos, hogy az ökumenikus egyház nem meri (vagy nem is tudja) roppant szellemi fölényét mutatni. Erről panaszkodott már páter Bangha S. J. a "Világhódító kereszténység" című egyedülálló művében. Sehol oly hanyagul nem kezelik a szellemi javakat, mint az aggiornamento egyházában. Ez az egyház nem tud önmagára feltekinteni. Ezért mások se tekintenek fel rá, hanem tömegesen lépnek ki.

75) Az ÖNMEGVETÉS nem alázat, hanem patológiás tünet, mely a pszichiátria keretébe tartozik. A zsinat óta divat lett mindenféle más vallás feldicsérése. Miután Luther dicsőítésében a katolikus püspökök kitombolták magukat, most a mohamedánok és a buddhisták vannak soron. Miután a zsinati paraziták kiirtottak minden természetfeletti gondolkodást, sőt a metafizikumot is az ABSOLUTUM igényével együtt, most szektákba és exotikus pogányságba menekülnek [lásd a római Pachamama-kultuszt]. Közbotrányt okozott, hogy a kölni érsek engedélyével mohamedán imanap volt a kölni dómban!

76) KISZAKADT HÁLÓVAL NEM LEHET HALAT FOGNI! Pedig ilyen szakadozott hálóval dolgoznak a mai lélekhalászok. Mert minden logikátlanság egy-egy szakadás a hálón! Mert a többértelmű kifejezések a liturgiában, a logikai definíciók hiánya, avagy többértelműsége alkalmat adnak tévtanok becsúsztatására. Ezért kerülik a modernista "pásztorok" a világos fogalmazásokat, mert a korrekt beszéd kizárja a későbbi torzítások lehetőségét. Ez a hinta-politika nemcsak a liturgiában, hanem a hitélet egész vonalán uralkodik. A modernizmus lényege a zavarkeltés, ahol csak lehet [ezt a zavart emelte utolérhetetlen magasságokba Ratzinger álságos lemondásával, és nyugalmazott "pápaságával", amire a koronát temetése tette fel].

77) Hogyan keletkezik a hamis miszticizmus?
A hamisításokból. Ahol a lelkipásztori munka hamis utakon jár, hiányérzet keletkezik az emberekben, és elindulnak felfedező utakra. Az egyik a szektáknál keres pótlékot, a másik naiv látomásokban.

78) Miért kell a katolikus gondolkodásmódot tanulni?
Mert hinni csak az bír, akinek egész gondolatvilága a megfelelő vágányra van beállítva. A vonat is csak akkor talál célba, ha a szerelvény nem valami holt vágányon vesztegel. Sajnos a normális logikai és metafizikai gondolkodás kevés emberben fejlett. S még kevesebb pap ért hozzá, hogy híveit elvont metafizikai igazságokhoz szoktassa, hanem rögtön eleven hitet követel, ami csak kivételes esetekben sikerül a profán környezetben. Hiszen előbb szellemi életünknek el kell jutni magasabb rangú gondolkodás útján egészen az ABS0LUTUM küszöbéig!

79) Mi az ABSOLUTUM?
Az a legfőbb LÉNY, aki saját erejéből létezik és birtokol minden szellemi és fizikai erőt. Ugyanakkor ősmintája minden létezőnek és gondolhatónak. Mi ezt az abszolút lényt Istennek nevezzük, és örömmel elfogadjuk, mint Teremtőnket és végső életcélunkat. Sőt azt is tudjuk, hogy életünk minden gondolata értelmetlen volna az Ő abszolút tudása nélkül. Miként a virágos mezők szépsége azzal válik láthatóvá, hogy rájuk süt a nap, a zseniális feltalálók, költők, tudósok gondolatai is élvezhetetlenek, ha nem világít rájuk az abszolút tudás fénye [ez megmagyarázza, hogy miért nincs már hosszú ideje értékálló művészet, tudomány: Isten tudása nem világítja meg a mai "feltalálók, költők, tudósok" gondolatait, hiszen azokat nem Ő, hanem e világ fejedelme inspirálja].

80) Hogyan keletkezik az emberben az ABSOLUTUM fogalma?
Úgy, hogy tapasztalatból megtanuljuk mindennek a mulandóságát. Hogy egyszer minden elmúlik. Tehát kell lenni egy ABSZOLÚT lénynek vigaszul a totális megsemmisülés gondolata ellen. Ha ez nem így lenne, nihilistának kellene lennünk.
A kereszténység veleje az abszolút létteljesség. Itt a földön csak kisebb-nagyobb létmennyiségekkel találkozunk, s ezekből adódik az abszolút LÉTMENNYISÉG fogalma, mely nem képzelődés, hanem a legnagyobb realitás.

81) Mi a katolikus gondolkodás lényege?
Nem holmi jámborkodás a szavakkal és fogalmakkal, hanem teljesen rendezett és logikusan célirányos gondolkodás! S ezzel van ma baj sok embernél, mert sohasem tanulta meg mostoha körülményei miatt az Absolutumra irányított gondolkodást. S ezért olyan fonák sok katolikusnak a hite. A gondolkodás művészet, amit csak az Absolutumra irányítottan lehet elsajátítani. Enélkül minden műveltségi fokon hézagos marad az egész műveltség és világszemlélet.

82) CÉLIRÁNYOSSÁG a gondolkodásban nem olyan, mint a törtető karrieristák célkitűzése. Nem is olyan, mint a száguldó nyílvessző. Mert a gondolkodásunkban mindig van megtorpanás, elkalandozás és unalmasság. A lényeg az, hogy mindig arra az útra találjunk vissza, ahonnan elindultunk. A gondolkodás lényege a lényegbelátás és a következetesség. Egy gondolatmenetet egészen végig kell gondolni. A modern ember a rádió [és a tv, internet] korában megelégszik rövid és felületes információkkal. Nincs is ideje, hogy a dolgok mélyére hatoljon. Ez a felületesség a hit legnagyobb akadálya.

83) "Leszázalékolt" igazság nincsen! Minden igazság csak száz százalékban érvényes. Minden felhígítás érvényteleníti az egész igazságot. Ezért elfogadhatatlan az ökumenizmus, mert az Krisztus tanítását azonosítja s egyenlő értékűvé teszi akár a pogánysággal is. XI. Pius azért ítélte el az ökumenizmust, mert előre látta annak rombolását. Az ilyen összeolvasztás sátáni gondolat, mert ez a vallások megsemmisítésének legkönnyebb módja.

84) A zsinati paraziták gondoskodnak mindig többértelműségről, ami az igazság elleni merénylet. A zsinati szövegek pedig elkerülik még a közönséges fogalmi meghatározásokat (definitio) is. Ezért van elviselhetetlen zavar mindenütt a katolikus egyházban, mely az utólagos belemagyarázások folytán keletkezik. S ez idővel nem csökken, hanem csak szaporodik, mert kollektív felelősség nincs, csak személyi! A püspöki konferenciák határozatai pedig szavazatokból tevődnek össze.

85) Miféle ideológiát követ az alkalmazkodó egyház a zsinat óta?
Ezt megállapítani szinte lehetetlen, mert ahány modernista szól valamely kérdéshez, annyiféle forrásból merít. Egy bizonyos, hogy a zsinati rajongók véletlenül se érvelnek a hivatalos és megszentelt filozófiai és teológiai szövegekből, hanem ellentétes világnézetű irodalmakból adnak keveréket. Szent Tamás és követőinek légiója mintha ki lenne közösítve! Néha olvasunk a parazita-írásokban egy-egy idézetet Aquinói Szent Tamás szellemében is, de csak egész jelentéktelen dolgokban!

86) Kik a klerikális modernizmus fő ideológusai?
Az egész katolikusellenes tábor látható és láthatatlan írói és irányító személyei. A 2. Vatikanum után csupa idegen eszmekör uralkodik az egyházi életben. S ezt örökös kiskorúságban szenvedő egyének képviselik miután egy nemlétező zsinat szellemében nagykorúsították őket. Persze nem az Egyház, hanem ők egymás közt. Ezeket nevezik "haladó" (angazsált) katolikusoknak. Normális emberek nem szokták érezni nagykorúságuk pillanatát.

87) „Ti vagytok a világ világossága!” (Mt 5,14) A katolikusok joga és kötelessége ez lenne. De ki beszél ma erről? A modernisták ezt ma triumfalizmusnak mondják. Azért adják át a vezető szerepet mindenütt a katolikusellenes modernistáknak. Ezért szűnnek meg a külföldi hittérítő munkálatok, s alakulnak át a missziók szociális segítő szervekké, s terjesztik a vallási közönyt a pogányok közt is. Senki se mer VILÁGOSSÁG lenni, csak utánzás, egyezkedés, sőt majmolás a szeretet nevében! A szeretet azonban kizárja a hamisságot a vallásban!

88) Ellenvetés: De hát az igazság és gondolkodás legvégső alapjait nem lehet tudományosan bizonyítani!
Felelet: Nem is szükséges, mert közvetlenül evidens belátásokat [axiomákat] nem lehet tovább bizonyítani. Minden bizonyítás végállomása az evidencia (= közvetlen belátás). Akinek ez se elég, annak szellemi képességeit szakorvosi rendelésen felül kell vizsgáltatni.

89) Kritika az egyházban is jogos és szükséges, de csak a normális logika, metafizika, dogmatika, morál stb. szerint. De a 2. Vatikanum óta egyéb se történik, mint a tudatlanok, stréberek, karrieristák és klerikális parvenük ügyködése és elszaporodása. Mi ott voltunk Rómában s láttuk, hogyan árasztották el a zsinati püspököket a szervezett káderek röpiratokkal, füzetekkel és szavazási propagandával. Ezeket a sötét üzelmeket a Szentlélekre fogni!? Pedig annyi Szentlélek elleni bűn sose volt lehetséges, mint ebben a zsinati korszakban egészen napjainkig!

90) Hányféle eretnekséget tartalmaz a klerikális modernizmus?
Megszámlálhatatlant! Mert ez folyton alakul és szed fel újabb eltévelyedéseket. Azért nevezte X. Pius már 1907-ben az eretnekségek gyűjtőmedencéjének a modernizmusnak elnevezett áramlatot, ami akkor még sokkal soványabb volt. Nálunk, magyaroknál sose tudott elszemtelenedni úgy, mint Nyugaton, főleg a protestáns és liberális országokban. De ami most Magyarországon a "haladó" katolikusok közt van, elég ahhoz, hogy teljesen tönkretegye az egyház életerejét.

91) Mi az objektív a mai újságokban?
Legkevésbé az egyházi hírek, mert azok rendszerint a modernisták tollából erednek. A hivatalos egyház ezek rabságában sínylődik! A rabságot nem a börtönfalak teszik, hanem az a szellemi terror, amit a klerikális modernizmus kifejt. Aki részt vett Bécsben a tavalyi püspökszenteléseken, az megundorodott a klerikális modernizmus eszközeitől. Az éléslátású katolikusok menekülnek az ú. n. maradvány-egyházba, ahova csak azok mennek, akiknek van kritikájuk és jellemük, ízlésük meg lelkiségük.

92) Kik a gondolkodás ellenségei?
A szkeptikusok, agnosztikusok, racionalisták, szubjektivisták, relativisták stb. Tehát mindazok, akik a skolasztika [a logikus gondolkodás] ellenségei. Ezeknek hitük se lehet, mert a hithez egészséges gondolkodásmód szükséges! A Sátán azért is a hazugság atyja, mert minden kísértést azzal kezd, hogy összezavarja az emberek gondolkodását. A tiszta logikai törvények a Teremtőisten stílusához tartoznak. Azokon változtatni nem lehet büntetlenül. Minden katasztrófa mélyén találunk valamilyen gondolkodási hibát. Végig az egész történelmen keresztül.

93) Miből erednek az eretnekségek?
Nemcsak hitetlenségből, hanem hamis gondolkodási módszerekből. S ha az eretnekségek történetét vizsgáljuk, rájövünk, hogy például Luther talán sose lett volna eretnek, ha nem lett volna Occam Vilmos követője a filozófiában. Luthernek nem volt saját filozófiai meggyőződése. Tehát ki volt szolgáltatva egy teljesen hibás gondolatmenetnek, mely eretnekségbe vezet.
[Ez azért így túl egyszerű magyarázat, pláne Luther esetében: Isten mindig igazságos, és senkit nem hagy ereje felül megkísérteni, tehát megtéveszteni sem. Ha Luther saját magától nem hajlott volna a hit, azaz végső soron az Isten elleni lázadásra, akkor még Occam-tanai sem vehették volna erre rá. És ugyanez igaz minden valaha élt eretnekre, hittagadóra, aposztatára is.]

94) Kant se tagadta volna Isten megismerhetőségét, ha elsajátította [és el is fogadta] volna az arisztotelészi metafizikát Szent Tamás feldolgozásában. És a 2. Vatikanum is elseperte volna a modernizmus sületlenségeit, ha a püspökök mertek volna szerelemesek lenni a Summa theologica-ba. De hát ők inkább hittek Küng, Rahner és a többi divatos teológusnak, mint a saját eszüknek.
Pedig elveszett az az ország, ahol a király nem mer a saját fejével gondolkodni és csak a tanácsadóira hallgat. Tehát az egyház mai válságos helyzetében, amikor a püspökök szeretnék eltitkolni a nép előtt a tragikus helyzetet, nekünk csak egy kötelességünk lehet: világosságot adni és a fényt nem véka alá rejteni. Mert a sötétség fiai, a modernisták tovább is be akarják kötni a hívő emberek szemét.

95) Mi kell a katolikus hithez?
Normálisan gondolkodó ész és jóakarat [és jellemesség]. A modernisták szédelgései igyekeznek meghiúsítani a jó eszű katolikusok gondolkodási képességeit is. Mert a hivatalos egyház elrejtette speciális gondolatrendszerét: a keresztény filozófiát, és megpróbálta a modernista dialektika alapján átgondolni kétezer év teológiai gondolatkincsét [ennek volt elsőszámú – és ne feledjük! évtizedeken át folyamatosan vezető pozícióban működő – mestere Ratzinger!]. Persze, hogy emiatt az eredmény csak ez a katasztrofális ÖNROMBOLÁS (autodemolizione) lehet. Ilyen fonák gondolkodásra senki nem kötelezheti a hívőket.

96) Mi kell a hitbizonyossághoz?
Minden bizonyosság egy élmény, hogy amit most gondolunk, annak valós értéke van. Ez a maximum, s ennél többet nem lehet se adni, se kívánni. Ezt csak az én produkálhatja a tapasztalat és gondolkodás alapján. Az Evangéliumokban éppen elég ilyen közvetlen bizonyosságot olvashatunk. Ugyanakkor a modernisták semmi áron sem hajlandók mások [pl. az apostolok, az evangélisták] élményeit átvenni, illetve elhinni. Innét van a modernista teológusok eszeveszett kriticizmusa, mely főleg a mítosztalanításban nyilvánul meg.

97) Miért nincs joga tagadni a modern embernek, hogy előbbi korok emberei reális élményeiket nem adhatják tovább későbbi koroknak?
Mert akkor minden történetiség megszűnne. Akkor semmiféle történelmi dokumentumnak se hihetnénk. A modernista kritika úgy közelít a Biblia szent könyveihez, mint valami bűnszövetkezet hamisítványaihoz! A modernisták rosszhiszeműsége és elfogultsága ebből is látható. …

99) Miért nem képzelhető el a teológia értékálló filozófia nélkül?
Azért, mert az igaz vallás rendezett gondolkodás nélkül nem képzelhető el. Ezért első a négy sarkalatos erény közt az OKOSSÁG, ami a bölcsesség gyakorlati alkalmazása. Aquinói Szent Tamás szerint pedig „sapientes est ordinare” = „A bölcsek feladata mindent rendezni.” A rendezetlen gondolatvilág nem fér össze a hívő vallásossággal! Ezért vannak az igaz hívők mindig kisebbségben. A rendezett eszű ember kevés!

100) Az ember tragédiája főleg abból áll, hogy az emberek a legnagyobb összevisszaságban szerzik ismereteiket, s ezeket később se szedik rendbe. Könnyű az angyaloknak, akiket komplett tudással teremtett Isten. Az ember viszont dividendo et componendo szerzi ismereteit = szétszedi és összerakja gondolatait. Eme rakosgatás közben sokféle elcsuszamlás történhetik. Beleszól ebbe a sokféle életkörülmény, család, hivatás, munkahely, egészség, politika és lakóhely …stb.

102) Miből adódik a világnézet?
Rendezett gondolatokból, ha azok centripetálisan vannak elhelyezve, s nem összevissza hevernek, mint egy rendezetlen raktárban. A politikai pártok ideológiája tartalmaz ugyan világnézetet is, de nem teljes egészében. Kiforrott és komplett világnézete csak a katolikus Egyháznak van, és volna ma is, ha a hierarchia a 2. Vatikanum után is törődne ezzel a szellemi kincstárral. A katolikus világnézet a zsinat óta egy gazdátlan terület, mely parlagon hever a klérus nemtörődömsége miatt. De ez nem csupán hanyagság, hanem céltudatos aknamunkája azoknak, akik a liturgiát tették meg főtantárgynak minden teológiai kurzuson.

103) Miért természetjogi probléma a helyes gondolkodás a világnézetben?
Mert a gondolkodás az emberi természetből ered. Nem a tudósok és a politikusok találták fel és tartják üzemben a gondolkodást, hanem az emberi természet. Tehát minden hamis nézet és téves világnézet a természettörvénybe és természetjogba ütközik. A jogászok gyenge oldala a természetjog, mert a pozitivizmus óta (Auguste Comte (1798-1857)) képtelenek megérteni, hogy az emberek már évezredekkel a parlamenti törvényhozás előtt rendelkeztek jogi érzékkel és íratlan törvényekkel (pl. tulajdonjog stb.).

104) A filozófia alapja a JÓZAN PARASZTI ÉSZ és nem az általános kétely (szkepticizmus), vagy az általános alkalmazkodás (aggiornamento), miként ezt a 2. Vatikanum óta praktizálják a zsinati paraziták. Az aggiornamento bizalmatlansággal és kétellyel tekint a múltra. Ezek az urak azon babona hatása alatt nyögnek; hogy mindaz, ami régi hasznavehetetlen. A másik babona a modernista egyházban az, hogy mindaz, ami új egyúttal igaz és jó is. Ez valóban primitív felfogás, ami a paraziták fantáziájából származik.

105) Az ökumenizmus a szkepticizmusból ered, mert telítve van bizalmatlansággal a katolikus múlt iránt, meggondolásokkal, bizonytalansággal, ingadozásokkal, többértelműséggel és tisztázatlan kérdések özönével. Nyomát sem találjuk benne Szent Pál rendíthetetlen hitének: „Tudom kinek hittem és biztos vagyok benne” (2 Tim 1,12). E rendíthetetlen bizonyossággal szemben a modern ember és egyház betegsége a kétely.

106) A magyaroknak tudni kell, hogy mindaz, ami a zsinattal kapcsolatban hazánkba bekerül, német forrásokból származik. Márpedig a germánok képtelenek az ő nehézkes precizitásukkal a latin nyelvnek leheletfinom árnyalataiba beilleszkedni.

[Majtény atya írása ehelyütt e mondattal fejeződik be: „Erről bővebben később írunk.” – Hogy írt-e még valamit vagy sem, nem tudom – az S. M-től kapott anyag itt fejeződik be.]

https://katolikus-honlap.hu/2201/majtenyi.htm