A hamis proféta a hitetlenek üdvözüléséről

Ferenc pápa kijelentette, hogy a lelkiismeretükre hallgató nem hívők is üdvözülhetnek. A holland író szerint Ferenc mondatai az egyház és a vallás újszerű felfogására utalnak. Lehet, hogy Ferenc a kor individualista szellemét követve reformálja meg az egyházat?

„Ferenc pápa fellépése egyre inkább olyan, mint a katolikus egyház dohos termeibe áramló friss fuvallat. Ferenc úgy viselkedik, mint egy normális emberi lény” – írja Ian Buruma holland származású író, aki tavaly megjelent könyvében a különböző vallások és a demokrácia összeegyeztethetőségét vizsgálja.

Ferenc pápa látványosan szakított a katolikus egyház számos szokásával. Kerüli a pompát, cipőt visel a piros bársony papucs helyett, húszéves autóval jár, Dosztojevszkijt és Cervantest olvas. Elnézőbb a homoszexualitás iránt. Vatikáni pletykák szerint a papi cölibátus felülvizsgálata sem kizárt.

A La Repubblica alapító főszerkesztőjének kérdéseire válaszoló, a hívők és a nem hívők közötti párbeszéd fontosságát tárgyaló terjedelmes szeptemberi levelében kijelentette, hogy a nem hívők is üdvözülhetnek, amennyiben lelkiismeretük szerint cselekednek. Hozzátette, hogy az Istenben nem hívők számára lelkiismeretük írja elő a helyes cselekvés elveit, és ezek megsértése bűn. Egy hete egy interjúban megerősítette, hogy mindenkinek a lelkiismerete által diktált jót kell keresnie.

Vannak, akik szerint mindezzel Ferenc pápa csak arra utalt, hogy a lelkiismeret Istentől származik, és ezért nincs semmi különös a kijelentésben. Buruma szerint azonban nem erről van szó. Az ő olvasatában Ferenc azt mondta ki, hogy lelkiismeretünket követve az Istenben való hit és az egyház közvetítése nélkül is elnyerhetjük az üdvözülést. „Ferenc szavai azt sugallják, hogy Isten akár ki is iktatható” – írja, de ezzel már igen messzire megy, hiszen Isten nélkül az üdvözülésnek nem volna semmi értelme.

Az egyházi autoritás helyett az egyéni lelkiismeretre való hivatkozás összhangban van a kor individualista szellemével – véli Buruma. „A szekuláris korban csak saját lelkiismeretünk lehet az erkölcsös cselekvés zsinórmértéke.” Ennek azonban nagy ára van – teszi hozzá a holland író. Az individualizmus ugyanis meggyengíti a társadalmi szolidaritást és aláássa az állampolgári erényeket. „Sok tekintetben már nem polgárok, hanem csak fogyasztók vagyunk.” Közös jó nélkül képtelenek vagyunk kollektív célok megfogalmazására és kivitelezésére – állapítja meg rezignáltan, ámde nem számol azzal, hogy a pápa szerint nagyon is létezik közös jó, és a nem hívőkben is ott van, mivelhogy az egyéni lelkiismeretet az örök isteni törvények szabályozzák.

Ferenc pápa üzenete minden bizonnyal jó hír Edward Snowden számára: az amerikai titkosszolgálatok lehallgatásait leleplező fiatalember – ha csakugyan igaz lelkiismerete szerint cselekedett – ezek szerint akkor is üdvözülhet, ha nem hívő – jegyzi meg Buruma. „De azt azért mégsem tudom elképzelni, hogy Ferenc pápa az ő példáját tartotta szem előtt, amikor át akarta hidalni a hit és a kor mértéktelen individualizmusa közötti szakadékot.”

http://www.uzenetek.eu/news/ferenc-papa-a-hitetlenek-udvozuleserol/

A hamis proféta szeretné azt mondani, hogy üdvözülhetnek az ateisták is.

Ferenc pápa szerint üdvözülhetnek az ateisták és az agnosztikusok is. Viszont nagyon óvatosan fogalmaz: valójában csak arra a keresztény tanításra hivatkozik, amely azt mondja, hogy

Isten kegyelme végtelen.

A pápát a La Republica című középbalos olasz lap publicistája kérdezte egy nyílt levélben arról, hogy az egyház szerint mi lesz azokkal, akik nem hisznek Istenben. Ferenc most erre írt a lapnak 2500 szavas választ, amelyben hosszan beszél arról, hogy attól, hogy valaki nem hívő, még lehet jó ember: „A legfontosabb, hogy aki nem hisz Istenben [...] még viselkedhet jó vagy rossz embereként. A nem hívőknek a lelkiismeretüket kell követniük."

Ferenc pápaFotó: Tony Gentile

Viszont azt nem mondja, hogy a jó emberek a mennybe kerülnek. Valójában tehát csak két, egymástól független állítást tesz: hogy lehetnek jó emberek az ateisták is, és hogy Isten akárkiről dönthet úgy, hogy üdvözülhet.

A pápa valószínűleg azért ilyen óvatos, mert májusban már egyszer pórul járt egy hasonló kijelentéssel: akkor egy prédikációban még erősebben látszott azt sugallni, hogy a keresztények és az ateisták jócselekedeteken keresztül valamiképp hasonlóvá válhatnak Isten előtt. Valójában akkor is csak két, szigorú értelmezés szerint független tényt tett egymás mellé, tehát, hogy Isten mindenkit meghívott az üdvösségre, és hogy az ateisták és a keresztények is tehetnek jót.

A Vatikán májusban végül hivatalos állásfoglalásban közölte, hogy a pápa nem szeretett volna teológia vitát indítani az üdvözülés kérdésében.

Azok, akik tudják, hogy Krisztus egyháza szükséges az üdvözséghez, és mégsem csatlakoznak hozzá, nem üdvözülhetnek.

Bár Ferenc pápa nagyon óvatos, akár csak a fenti idézethez viszonyítva is elég nyilvánvaló, hogy szavai enyhébbek azoknál, amelyeket elődei használtak a kérdésben. Egyelőre viszont a pápa inkább ügyesen megválasztott idézetekkel enyhít, és nem a hittételek átírásával. Korábban a melegek kérdésében is valami hasonlót tett, amikor azt hangsúlyozta, hogy nem ítéli meg őket.

A Guardian szerint egyébként Ferencnek hamarosan új, szintén enyhébb hangú szövetségese lesz a Vatikánban. Pietro Parolin októbertől szentszéki államtitkár lesz, ami igen befolyásos pozíció. Parolin korábban arról beszélt, nem biztos, hogy ragaszkodni kell a kötelező papi cölibátushoz, mert az nem hittétel, csak régi hagyomány.