2011. december 17., szombat

Berszán István: A juhászkutya karácsonya

„Berszán István történetei olyannak mutatják a világot, amilyennek csak azok láthatják, akik angyalokkal találkoznak, sőt szóba is állnak velük. A történetek hol szomorúak, hol vidámak, de mindig bölcsek, és mindig valamiképpen boldogok, mert az angyalok szerethetőbbé teszik még a nehezen elfogadhatót, vagy a kifejezetten félelmetest is” – írja az Angyalok meséi című gyermekkönyvről és szerzőjéről Viski András, erdélyi író dramaturg, a Koinónia Kiadó alapítója. Karácsonyi a kötetben megjelent mesékből szemezünk, a kolozsvári kiadó engedélyével.
Tudod, fiam, ezen a világon mindig sok dolguk lesz az angyaloknak. Mert ahol akármi megeshet, ott nehezen történik valami, aminek történnie kellene.  Vannak közöttünk szorgalmasak és sokra igyekezők, de az oroszlánrész mégis az angyalokra marad: nekik kell folyton vigyázni, hogy ami megesik, tisztességes történetekké álljon össze. Nemcsak utólag vagy a jövőbe képzelten, mint az emberek csalóka históriáiban, hanem kezdettől fogva. De ami egyszer megesett, azt már az angyalok sem törölhetik a történetből, bármekkora fejtörést is okoz a jóvátétele. Mielőtt a Teremtő kezükbe adta volna a világmeséket író, szépen kihegyezett ceruzát, előbb a végéről bölcsen levette a radírt.
Volt egyszer, hol nem volt, még a Zetelaki-havasokon is túl, volt egy öreg juhászkutya. A füle lelógott, a farkát megrövidítették, s a bundája is igen foltos volt szegénynek. De még mindig hűséggel szolgált. Nyakában ott lógott a nehéz kolonc, hogy minden lépésnél eszébe juttassa: nem azért hozták a dús havasi legelőkre, hogy kedvére kóboroljon, nyulat és őzgidát űzzön, és ha már jóllakott, az árnyékban hűsöljön elnyújtózva. Csak azért született a világra, hogy éjjel-nappal a nyáj mellett szolgáljon. Úgy is hívták – de inkább csak küldték –, hogy Kucu, a juh mellé! Nem volt kivétel. Ha esett, ha fújt, korgó hassal is naphosszat a jóízűen legelésző bárányokra kellett ügyelnie, hogy le ne maradjanak a nyájtól, el ne csatangoljanak a ködben, ne kerüljenek bozótcsapdába. Minden füttyentésre hegyezte a fülét, azonnal ugrott, ha szólították. Még azért is botozás járt, ha nem tette magától, amire tanították. Minden nap csak egyszer evett, amikor alkonyatkor hazaért a nyáj, s éjszaka is szimatolva,  hallgatózva vigyázott, nehogy farkas, medve vagy idegen közelítsen az esztenához. alt
Milyen világ az, fiam, amelyben egy ilyen derék állat szinte sohasem lakhat jól egész életében? Ezen törték a fejüket az angyalok is akkoriban, amikor egy egész hétig a környéken tanyáztunk. Erdő övezte tóparton állt a sátrunk egy terebélyes mogyoróbokor tövében, s onnan barangoltuk be, mint a nyájak, rendre az egész vidéket.Utolsó nap felhős időben indultunk neki, de mintha magasra eresztett lufit tartottunk volna  madzagon, sokáig velünk jött egy darab kékség a fejünk fölött. Ez is olyasféle lyuk lehetett az égen, mint a bölcsek csillaga hajdanán. Ha más irányba tértünk, nyomban eleredt az eső, úgyhogy iszkoltunk vissza íziben, s arra tartottunk, amerre a kékség.
Így történt, hogy szarvas járta rétekre, rókafiak tisztására s a fülesbaglyok visszhangzó fenyveseibe tévedtünk. A szarvasok csalogattak, a rókafiak mókáztattak, a baglyok meg riogattak, de mi nem hagytuk el a kékséget, míg csak a kékség el nem hagyott minket. Ahogy a hegyháton egy havasi legelő szélére jutottunk, hirtelen feltámadt a szél, s úgy elröpítette a kékséget, mintha szárnya kelt volna. Ami igaz, az igaz, ahogy utána néztem, mintha csakugyan szárny formája lett volna. De már nem tudtam jobban megnézni, mert egy szempillantás alatt minden eltűnt az eső villámoktól hasogatott, szürke függönye mögött. Az esztenába is csak véletlenül botlottunk bele. Nem volt otthon a nyáj, sem a kutyák, sem a pásztorok. Mikor behúzódtunk a viskó kormos fedele alá, csak egy hosszú szakállú öregember rezzent össze a padkán. Majd elejtette azt a vászonba csavart, jókora darab sajtot, amit a kezében tartogatott.
– Adjon Isten, öregapánk! – köszöntöttük illendően, miközben hasztalan igyekeztünk elkerülni, hogy az esőkabátról lecsorgó víz a cipőnkbe folyjon.
– El sem tudtam képzelni – felelte meglepetten –, hogy fogtok idetalálni ebben az ítéletidőben. Ma éjszaka álmomban a völgy felől érkeztetek, s pont egy ekkora sajtot akartatok venni tőlem – bökött szakállával a vászonba göngyölt batyu felé. – Kacagtak rajtam az unokáim, mikor reggel elmeséltem nekik az álmot, s a többi sajttal a szekerükben a vásárba indultak. De én nem haragudtam rájuk. Ahhoz, hogy ezt valaki értse, nem elég, hogy a nagyapja is juhász volt, ehhez ugyanolyan fontos, hogy már az unokái is azok legyenek.
Hallgattam az öreget, és arra gondoltam, hogy az én nagyapámnak csak a neve volt juhász, és nem tudhatom, mi lesz majd egyszer az unokáimból. De nem akartam bölcstelennek látszani, ezért csak ennyit mondtam:
– Hát, ha azt álmodta öregapám, hogy sajtot venni jövünk, akkor biztosan nem véletlenül történt. Üsse kő, megveszem azt a sajtot.
Éppen annyit kért érte, amennyit adni akartam, úgyhogy azon nyomban megegyeztünk, s már az én hátizsákomat húzta a sajtdarab. Visszafele menet többször is eltévedtünk, de mire besötétedett, olyan ösvényre leltünk, amely éppen a tópartra vezetett. Útközben még azt terveztük, hogy ha megérkezünk a táborunkba, puliszkát főzünk a sajthoz, de a kimerítő út után a fáradtság az éhségnél is erősebbnek bizonyult. Elnapoltuk a puliszkafőzést reggelre, s még néhány kocka csokoládé is alig olvadt el a szánkban, mire elaludtunk. Lefekvés előtt az üstbe tettem a sajtot, gondosan ráillesztettem a fedőt, s a tele kondért jó magasan az öreg mogyoróbokor egy erős csonkjára akasztottam. Azt nem láttam a sötétben (de amúgy is ritkán lát az ember a dolgok mélyére), hogy egy kis féreg már hetek óta fúrja belül azt a csonkot. És azt sem tudtam, hogy azon az éjszakán még egyszer utoljára derekasan nekilát az istenadta. Hajnal felé már csak egyetlen féregharapás hiányzott annak a keményre száradt csonknak, de a féreg kifáradt és abbahagyta.
alt
Az angyalok viszont nem hagyták magukat. Mikor az első hajnalsugár megcsillant a keleti vonulatok tetején, az üst ugyan még ott lógott, ahová akasztottam, de felébredt egy ökörszem, s hogy jobban érje a fény, a lombok közül a száraz csonkra röppent. Az volt a legnagyobb csoda, hogy ami ezután következett, hihetetlen csendben történt. A csonk alig reccsent, az ökörszem nesztelen rebbent egy szomszédos mogyoróbokorra. A súlyos üst csak annyira billent félre zuhanás közben, hogy a fedő lecsússzon róla és fennakadjon egy sűrű lombú ágon.
De vajon mit tudtak kezdeni az angyalok az ágakat könnyedén félrehajlítva becsapódó kormos üstökössel, hogy fel ne lármázza a sátorban alvókat?
Erről mondtam, hogy ők nemcsak utólag, hanem kezdettől fogva jó történetté alakítják a meséjüket. Úgy esett, hogy amíg mi a hegyen barangoltunk, néhány szabadon legelésző tehén ballagott arra. A bocik nem csak az új kaput, hanem minden újat megbámulnak. Látták a sátrat, amit arra jártukban még soha, s ráérősen kérődzve bizony elácsorogtak körülötte egy kicsit.
Az egyik hatalmas tarka jószág még a kifeszített köteleket is megszagolta. És ha már ilyen békésen álldogált, félretartott farokkal kiengedte magából, ami az egész nap lelegelt fűből fölöslegesen megmaradt.  A mogyoróbokor tövében akkora tehéntorta emelkedett hirtelen, mintha legalább hármat raktak volna egymásra.
Amikor reggel megláttam az üres, fényesre nyalt üstöt a közepén, s a kis férget, amint a lepényből kiálló csonk végén nyújtózkodik a levegőbe, tudtam, hogy az angyalok úgy döntöttek: legyen a juhászkutyának karácsonya.
Úgy látszik, hogy a foltos bundájú öreg cseléd most az egyszer engedett a csábításnak, hogy reggelig messzire elkóboroljon őrhelyéről.
Berszán István: Angyalok meséi
Szabó Zelmira rajzaival
Koinónia, 2011
reformatus.hu

Mickey Bambrick : Karácsony van

Volt egy időszak, amikor úgy éreztem mindenki folyton kihasznál. Nyomasztott az érzés. Úgy tűnt mindenki, akinek segíteni próbálok, még többet akar. Magamban azon tűnődtem, hogy ha csak azért akarok segíteni másoknak, mert úgy érzem, Isten ezt várja tőlem, de nem szívből vagy jókedvvel teszem, vajon szívességet teszek-e Istennek és a rossz hozzáállásom nem „nullázza-e le” a tetteimet?
Sok órát töltöttem azzal, fáradságot és pénztárcámat nem kímélve, hogy segítsek néhány hátrányos helyzetű gyereknek az utcánkban és egy idő után úgy éreztem, hogy a nagymama, akivel a gyerekek éltek, elvárt tőlem bizonyos dolgokat. „Lehet, hogy a nagymama számára nem a gyerekek a legfontosabbak?” – tűnődtem. Egy nap felhívott és elkezdett mesélni nekem egy kislányról, aki nem sok jóra számíthat karácsonykor és, hogy nem vennék-e neki valamit.
Magamban fortyogtam és úgy éreztem ez már azért egy kicsit sok. Hogyan várhatja el tőlem, hogy segítsek valakinek, akit nem is ismerek? Nem tettem már eleget a saját unokáiért? Mi sem vagyunk milliomosok.
Néhány nappal később, vásárlás közben megláttam két játék babát egy dobozban, az egyik szőke, a másik barna volt. Eszembe jutott a kislány. Mivel 3000 forint nem volt sok pénz ezért a szép játékért megvettem, otthon pedig, még mindig duzzogva, de becsomagoltam. Közvetlenül karácsony előtt elvittem a nagymamának és soha többet nem hallottam az ajándék felől. Azt sem tudtam, hogy a kislány megkapta-e. Az is lehet, gondoltam, hogy a nagymama azt mondta neki, az ajándék tőle van.
Kislány koromban nem találkozhattam apai nagyanyámmal, aki mindig gyönyörű ajándékokat vett nekem karácsonyra és anyai nagyanyámon keresztül küldte el őket. Anyai nagyanyám rendre kicserélte az ajándékcédulákat, mintha az ajándékok tőle származtak volna. Csak felnőttként tudtam meg, hogy gyerekkorom kedvenc játékait mind apai nagyanyámtól kaptam. Úgy éreztem most is biztos ez történt, de eltökéltem magam, hogy nem foglalkozom a dologgal, a lényeg, hogy a kislány boldog legyen.
Úgy egy évvel később tavasszal kutyasétáltatás közben megakadt a szemem egy hétéves forma kislányon, aki a házuk előtti kertben játszott. Elhaladtamban a kislány odaszólt: „Ezt a kutyát ismerem!” Elmagyaráztam neki, hogy a sarkon lakom és gyakran sétálok errefelé. Miközben a kutyámat simogatta eszembe jutott, hogy ismerheti a szomszéd gyerekeket, Áront, Nikit és Melindát, akiknek segíteni szoktam. A gyerekek mesélték, hogy vagy egy Joan nevű barátjuk az utcában. „Nem Joan a neved véletlenül?” kérdeztem. „Nem. Joan a nagymamám,” válaszolta. Megkérdeztem ismeri-e a szomszéd gyerekeket. A válasz igen volt. Valami azt súgta, ő lehet az a kislány, aki a babákat kapta. Megkérdeztem: „Tavaly előtt karácsonykor nem kaptál két babát ajándékba?”
„De igen. A szőkét Lucának a barna hajút Dórának hívják. Most bent alszanak.”
„Mást nem kaptál?” faggatóztam.
„Lehet, de csak a babákra emlékszem,” jött a válasz.
„És kitől kaptad a babákat?”
„Áron nagymamájától,” mondta.
Aha! Ismét egy nagymama, aki magának akarja a dicsőséget. Csakhogy bebizonyítsam magamnak, hogy igazam van, megkérdeztem: „Mit mondott honnan vannak a babák?”
Isten, az ő titokzatos módján megmutatta nekem azon a délelőttön, hogy soha nem adhatok túl sokat, akkor sem, ha a szívem időnként nincs igazán a helyén.
„Azt mondta, hogy egy angyal küldte őket.”
- Mickey Bambrick

Az Isteni Irgalmasságról nevezett Máriával készített második interjú

A kérdéseket Selymes József atya állította össze – 2011. november

Lilla: Szeretettel köszöntelek, kedves Mária a magam és Selymes József atya nevében. Engem Lillának hívnak, és a tolmács szerepét töltöm be. A kérdéseket, melyeket felteszek neked, Selymes atya állította össze. Tehát röviden fogalmazván, és egy kicsit humorosan: én most a Selymes József atya női hangja vagyok, ezért a kérdéseket is egyes szám első személyben intézem majd hozzád.
Előzetesen még annyit el kell mondanom, hogy ez az interjú a Gondviselés műve, aki a nehézségek és a szenvedések sorozata által irányít bennünket személyek és csoportok felé. Már régóta elköteleztem magam a hiteles jelenések és próféciák hirdetése mellett, hiszen azon túl, hogy az Úr elvárja ezt tőlünk, keresztényektől, egyben kifejezetten kéri is; s így azt is felvállaltam - természetesen tüzetes tanulmányozás után –, hogy a Nagyfigyelmeztetés sürgős üzeneteit is terjeszteni fogom. De sajnos a médiáknál akadályba ütközöm, mivel bővebb információt szeretnének a személyedet, az időpontokat és a körülményeket illetően. Ilyen és hasonló ellenvetéseik vannak: nem tudjuk ki ez a nő, melyik városban lakik, melyik püspökséghez tartozik, ki a püspöke, ki a lelki vezetője. Egy weblapot bárki üzemeltethet. Természetesen a kérdések, amelyekre egyelőre nem válaszolhatsz, válasz nélkül maradnak, de amelyekre igen, azt szeretném, ha részletesen kifejtenéd. A philadelphiai rádióban készült interjú számunkra ismerős, ezért az ott elhangzott témákra nem fogok rákérdezni. Ellenben, áttételesen egy-két pontosítást meg szeretnék ejteni az ott elhangzott néhány kijelentéssel kapcsolatban. Ez után a rövid felvezető után, jöjjön tehát az első kérdés. Azt már tudjuk, hogy Írországban élsz, esetleg tudhatnánk a város nevét is?
Mária: Nem, sajnos nem mondhatom meg! Nem akarok goromba lenni, de már megfenyegettek, ezért a biztonságom probléma, ugyanakkor a családomat is védenem kell. Nem szeretnék reklámot sem a magam, sem pedig a családom számára; soha nem akartam a figyelem középpontjába kerülni, soha nem vágytam erre. Azt gondolom, az üzenetek sokkal fontosabbak, mint az, hogy hol lakom. Másrészt, az érsek nagyon jól tudja, ki vagyok, és a papok is nagyon jól tudják. Az üzenetek megvizsgálása már februárban elkezdődött. Megadhatom az atyának a papok nevét, ha bármikor beszélni szeretne velük, de nem fogom nyilvánosan feltárni a kilétüket a médiában. Nem akarok goromba lenni, de ezt semmiképpen nem akarom megtenni, mert ha a figyelmet magamra akarnám vonni, és a médiában szeretnék szerepelni, akkor kilépnék a nyilvánosság elé, de ezt nem tehetem meg; erre még nem vagyok kész.
Lilla: Tehát nem mondhatja meg az egyházmegye nevét, ahova ön tartozik, vagy a püspök nevét, esetleg?
Mária: Megmondhatom, de csak személyesen, ha (az atya) tényleg akarja, de - az igazságot megvallva, - évekbe fog telni, amíg valamilyen döntést fognak hozni. Sok mindent kérdeztek már tőlem, sok olyan püspök és pap van, aki hisz az üzenetek hitelességében, de sok olyan püspök és pap is van, aki nem hisz. Idővel ki fog derülni (mi az igazság). De én nyitott vagyok az alapos kivizsgálásra, az első naptól kezdve nyitott voltam, soha nem tétováztam ebben, mert annyira lesújtónak éreztem ezt az egész tapasztalatot. Az első hely, ahova elmentem, az a plébániám volt, könyörögve a plébánosnak, hogy segítsen rajtam, mert egyszerűen nem tudtam mit kezdeni azzal, ami velem történni kezdett. Soha nem kívántam magamnak ezt a munkát, soha nem kértem, de mivel Jézus kért meg erre, őt soha vissza nem utasítanám. Ő a szívemben él, és az én dolgom nem az, hogy megvédjem az ő szavait – ezt soha nem fogom megtenni, mivel nem ez a feladatom –, de oltalmazom a szavait, és megteszek mindent, amit mond nekem. Azt mondta nekem, hogy legyek mindig engedelmes, és az egyik dolog, amit tőlem kért, hogy tartsam titokban a kilétemet. Természetesen a világtól, nem a papoktól.
Lilla: A február 17-i üzenetben utalás van három vezető politikus nevére, akiket rövidesen meg fognak gyilkolni. Az üzenethez csatolt közleményben az áll, hogy ön ezen vezetők pontos nevét átadta számos egyházi személynek és újságírók egy csoportjának. Meg lehetne tudni, hogy kik azok az egyházi személyek és újságírók?
Mária: Megmondhatom az atyának a papok nevét, ha személyesen akar velük beszélni, megkérdezheti őket; de ők akkor nem hitték el nekem… Február 18-án odaadtam az üzenetet a papoknak, és e-mailen elküldtem a sajtónak. Ők fel vannak készülve, hogy visszaigazolják azt, ami már megtörtént, és ugyanígy még néhányan, akik követik az üzeneteket. Úgyhogy, ha bizonyítékra van szükségük, megkaphatják, de a neveket nem fogom közzétenni a rádión keresztül.
Lilla: Jó, köszönöm! - Az október 20-i üzenetben, Jézus egyértelművé teszi mindenki számára, hogy az első megjövendölt politikus, akinek meg kell halnia, Gadhaffi ezredes. Egyébként Jézus említi is ennek az üzenetnek az elején, hogy sokak kételye már enyhülhet, mert íme, a titkosított politikusok egyike, Gadhaffi. Ha ez így van, akkor azok az egyháziak és újságírók, miért nem igazolják vissza a világnak, hogy igenis Gadhaffi az egyik, akinek a neve szerepel a február 17-i üzenet titkosított részében?
Mária: Először is, lehet, hogy a papok, akikkel kapcsolatban vagyok, személyesen beszélnének egy másik pappal, de nem akarnak a nyilvánosság elé kerülni, és miért is akarnának? Az üzenetek még kivizsgálás alatt vannak. De ha az atya tudni akarja, biztos vagyok benne, hogy beszélhet velük, megvan nekik ez az üzenet e-mailben, és megvan nekik a másik két vezetőnek is a neve. Ha az atya velem akar személyesen beszélni vagy a papokkal, tegye meg, ha ezt szeretné.
Lilla: És mi van az újságírókkal?
M: Egy újságíró sem szentelt figyelmet az üzeneteknek, de egyik sajtónak megvan az üzenet, és ők fel vannak készülve, hogy igazolják azt.  Tessék megérteni, hogy a sajtó és akik megkapták az üzeneteket, nem akarnak a nyilvánosság előtt fellépni, mert kigúnyolnák őket a saját berkeiken belül.
L: A másik gond az időpont kérdése, mely először 2o11. május 29-én hangzott el, pontosan idézem: „A Nagyfigyelmeztetés napja hónapokon belül beteljesedik, lezárul.” Ez kijelentő mód, szerintem ezt nem lehet másképpen értelmezni, éppen a nyelvtani szerkezete miatt. Mi a válasza ezzel kapcsolatosan?
M: Két üzenetet kaptam azon a napon, egyik a toleranciára vonatkozott, a másik a Nagyfigyelmeztetésre. De mi is a kérdése? (nehezen értette meg a kérdést).
L: Ön azt mondta, hogy az idő nagyon rövid, ez azt jelenti, hogy ebben az évben fog megtörténni a Nagyfigyelmeztetés?
M: Jézus azt mondta nekem, hogy hamarosan meg fog történni. Én soha nem hallottam előtte a Nagyfigyelmeztetésről, sem a lelkiismeret megvilágításáról, ezek nem jelentettek semmit számomra, de amikor megkaptam ezeket az üzeneteket, nagyon sok visszajelzés érkezett. Ezt mondta Jézus:
„Figyeljetek rám, a világ bármely sarkában élő gyermekeim! Az igazságosság kardja le fog sújtani azokra, akik nem készültek fel kellőképpen a Nagyfigyelmeztetésre.”
A Nagyfigyelmeztetés olyan, mint egy kisméretű utolsó ítéletnap. Jézus mondta nekem: nem azért jön, hogy elítélje az emberiséget, mert akkor a Mennyország üres lenne, hanem nagy irgalmasságában lehetőséget ad, hogy meggyőződjünk az igazságról, és meg fogja mutatni nekünk a bűneinket, amelyeket az életünk folyamán elkövettünk. Akkor rajtunk fog múlni, hogy bocsánatot kérünk, vagy nem. Akkor még nem ítél el bennünket, hanem utána még elég sok időt ad nekünk. Minden, minden lehetőséget megkapunk arra, hogy visszatérjünk Hozzá. Jézus azt mondta nekem, hogy az ő isteni irgalmasságának a sugarait – nem tudtam ez mit jelent –ki fogja árasztani az egész világra. Nem kell félnünk, de lesznek olyanok, akik nagyon fognak félni, mert nem tudnak magukon segíteni. Jézus azt kérte tőlem, hogy imádkozzam azoknak az embereknek a lelkéért, akik meg fognak halni a Nagyfigyelmeztetés alatt, és nem lesznek akkor a kegyelem állapotában.
Lilla: Hogyan fog megnyilvánulni a Nagyfigyelmeztetés?
M: Jézus azt mondta, hogy nem fog nekem időpontot mondani, és általában nem mond időpontot az embereknek. Lehet, hogy van egy-két látnok, akiket figyelmeztetni fog előtte, de nekem azt mondta, hogy hamarosan megtörténik. Én nem akarom a pontos időpontot találgatni, azt nem tehetem meg. Hirtelen fog megtörténni: egy kereszt fog megjelenni az égen, amelyet egy robbanás fog követni két csillag összeütközése miatt, és nagy vörös lángok fognak látszani. Utána egy misztikus tapasztalat fog következni, amely 1o-15 percig fog tartani. A 6 éven aluli gyermekek, akik értelmileg nem tudnák felfogni, nem fogják ezt átélni.
Lilla: Jézus mondta önnek, mit kell tennünk addig?
M: Igen! Jézus aggódik az emberek lelke miatt. Azt akarja, hogy azok, akik követik ezeket az üzeneteket, imádkozzanak másokért, hogy megváltásban részesüljenek. Ő nagyon irgalmas, de meghatározott időt fogunk kapni arra, hogy bűnbánatot tartsunk, és visszatérjünk Hozzá, mert sajnos az „utolsó időkben” élünk.
Lilla: Ebben az évben fog megtörténni a Nagyfigyelmeztetés?
M: Erre nem válaszolhatok, számomra nagyjából világos az időzítés, de nem szabad elmondanom. Viszont nagyon, nagyon közel van!!! 
Lilla: Ha vannak sürgős üzenetei, örülnénk, ha kapcsolatba lépne velünk, és mi segíteni fogunk azokat terjeszteni. Szerintünk az üzenetek gyors terjedése igazi csoda, majdnem minden nyelvre folyamatosan fordítják, és ezáltal sokakhoz eljutott már.
M: Ha jól értem, a kérdések arról szólnak, hogy bizonyságot kapjanak a hitelességem felől; én ezt megértem. De ami nagyon fontos, az Jézusnak a világhoz intézett üzenete. Jézus tudja, és ugyanúgy a Mennyei Atya is, hogy sokan nem hisznek az ő létezésében, ezért jön vissza, hogy bebizonyítsa nekünk azt, hogy ő létezik, és megmutassa nekünk, mivel bántjuk meg őt. Az elején, nagyon nehéz volt nekem ez a munka, mert soha nem kívántam ilyet magamnak, nem tudtam elhinni, hogy valóság az, ami velem történik. Azt gondoltam, hogy az őrület felé tartok. Mindjárt egy paphoz menekültem, mert nem tudtam, mi mást tehetnék. Két évvel az üzenetek előtt, rendszeresen kezdtem látni a Szűzanyát, bár soha nem szólt hozzám. De már ez is önmagában elég megrázó volt. Nem értettem, miért jelenik meg nekem, de megszoktam a jelenéseit. Azt gondolom, tizennyolc hónap telt el így, mielőtt az első üzenetet közölte velem. Ez egy nagyon, nagyon rövid, de igen intenzív út volt, ami 2o1o. november 8-án kezdődött el, Írországban. Az első hetekben, nem tudtam hova tenni az egészet, rettenetes volt, enyhén kifejezve. Remegtem, de soha nem éreztem félelmet. Nagyon nagy tiszteletet éreztem a Szűzanya jelenlétében. Be kell ismernem, hogy nem ismertem sok imádságot, hosszú éveken át nem járultam szentségekhez, de Jézus mindenre megtanított engem: megtanított imádkozni, aztán minden nap szentmisére kell mennem; megmondja mit vár el tőlem. Közölt velem olyan titkokat az elmúlt év folyamán, amelyeket nem tehettem közzé. Tudom, hogy ez egy nehéz út, nagy kihívás, nem várom el, hogy a papok higgyenek nekem, meg tudom érteni őket, miért állnak így hozzá a látnokokhoz, mert nekem is, aki látnok vagyok, volt részem kigúnyolásban olyan emberek részéről, akik látnokoknak mondják magukat. Ők szándékosan lettek hozzám küldve, hogy összezavarjanak engem. Néhány évvel ezelőtt én sem hittem az ilyen dolgokban, nem érdekeltek a látnokok, és semmi ilyenfajta dolog. Gyakran mondták nekem az év folyamán: biztosan csak a figyelmet akarod magadra vonni, ezért létesítettél te is egy weboldalt, bárki megtehetné ezt. Gondolom így is van, megtehetnék, de miért? Én miért tenném? Teljes munkaidőben dolgozom. Hosszú ideje már, hogy nagyon elfoglalt üzletasszony vagyok, fontos vezető szerepem van a munkahelyemen, és ha ott kitudódna, milyen más szerepem van még, másnap reggel kitennének a munkámból, kicsúfolnának, a média állandóan a küszöbömön volna, és akkor az üzenetek nem arról szólnának, amiről igazán szólnak, hanem rólam. Ezért egyelőre úgy döntöttem, hogy háttérben maradok.
De fel szeretném olvasni annak az üzenetnek egy részét, amit ma kaptam a Szűzanyától. Nagyon erőteljes és kijózanító. Az üzenet elejét nem olvasom fel, mert az személyes. A Szűzanya kísér a munkámban, hozzá menekülök, amikor össze vagyok zavarodva, vagy amikor kegyetlen támadásokban van részem. Az utóbbi időben nagy támadásoknak voltam kitéve. Nem tudtam, mit jelentenek ezek, amíg bele nem kezdtem ebbe a munkába, de most már tudom. A sátán gyűlöl engem, és le akar állítani.
„Gyermekem, te vagy az utolsó idők kiválasztott prófétája, és a Fiam szent igéit csak te kaphatod meg ennyire részletekbe menően, aki kiválasztattál erre. Kérlek, engedd, hogy öröm töltse be a szívedet, ez az egyik legnagyobb ajándék, amit szeretett Fiamtól megkaphatsz. Fogadd el, ne kételkedj, soha ne utasítsd vissza az ő szent igéit, ne a mások értelmezését keresd, bármilyen logikusak is lennének! Te ezt a keresztutat fogod járni azért, hogy beteljesítsd ezt a próféciát. A keresztút sok nehézséget fog okozni az életedben, de csak ha beletörődéssel és szívbeli örömmel fogadod ezt a szenvedést, nem fog ártani neked a sötétség hatalma; légy engedelmes mindenben, amit tőled kér. Figyelj, figyelj, figyelj, amikor veled beszél; szánd rá az időt, és halld meg, amit mondani akar neked, soha, soha ne értelmezd az ő szent szavait azért, hogy mások kérésének eleget tegyél. Nem kaptál engedélyt arra, hogy ezt megtedd. A mások érzelmeivel való együttérzésedből fakadóan engedsz ezeknek a kísértéseknek. Figyelj rám, szerető Édesanyádra: általam jutottál el Fiamhoz. A tőlem kapott kegyelmek és a hosszú felkészítés által váltál alkalmassá erre a szent feladatra. Az én drága Fiam által jutottál el a Mennyei Atyához. A Szentháromság által fog megmentődni a világ azon munkán keresztül, amit az én szeretett Fiamért végzel. Gyermekem, ez egy fontos üzenet számodra, és meg kell fogadnod a tanácsomat. Kérjed, hogy az utad minden lépésénél betakarjalak szent palástommal, szabadítsd fel az elmédet mindentől, ami másra tereli a figyelmedet, és egyedül az én Fiamra összpontosítsd azt, egyedül ezzel kell törődnöd. Köszönöm, hogy válaszoltál üzenetemre, amit meg kellett osztanom veled.
Szent Édesanyád, a Mennynek Királynője!”
Lilla: Köszönjük szépen, hogy megosztotta velünk ezt az üzenetet!
M: Én már nem próbálom igazolni vagy védeni magam, mert mindez nem rólam szól. Fokozatosan megkaptam az erőt, hogy ezt a feladatot végezzem, mert tessék elhinni, minden próbálkozás meg volt már arra, hogy megakadályozzanak ezeknek az üzeneteknek a terjesztésében, minden próbálkozás… De én el vagyok szánva arra, hogy beteljesítsem Jézus szent kívánságait, és ki fogok tartani az üzenetek mellett, bármibe is kerülne az. Mindent megteszek, hogy milliók megtérjenek az üzeneteken keresztül. Ez nem rólam szól, és semmi esetre sem a pénzről. Semmi nyereségem nincs ebből, viszont mindent elveszíthetek. A nyereségem igazából a lelkiéletem, egyedül a Jézus iránti tiszta szeretetből teszem. Ő kérte, hogy végezzem ezt a szent feladatot. Kínlódtam, harcoltam ellene, megpróbáltam hátat fordítani neki, de most már nem adnám fel.
Lilla: Ezek a támadások a világ, az Egyház, vagy mindkettő részéről érik?
M: Nem, nem az Egyház részéről! Igazából, amikor elmentem az egyik paphoz, könnyekre fakadt, amikor az első három üzenetet elolvasta; egyszerűen megérintette a lelkét. Én nem tudtam volna ilyet írni. Még a legtehetségesebb író sem tudta volna ezt 15 perc alatt megírni. Nem megfogalmazott üzenetek ezek, nem én fogalmaztam meg őket. - Nem, nem az egyház részéről ért a támadás! Érdekes módon a támadások nem a hitetlenek részéről értek, hanem a hívők részéről, és másoktól, akik látnokoknak mondják magukat. A kegyetlen támadásuk sokkoló volt számomra, mert nem tudtam megérteni azt, hogy ha ezek az emberek tényleg látnokok, miért viseltetnek olyan kegyetlen gyűlölettel irántam. Megkerestek, de közülük egyikük sem volt hiteles látnok, egyikük sem… El vannak telve saját fontosságukkal, előtérbe akarnak kerülni, keresik a figyelmet, próbálnak pénzt szerezni, pénzt gyűjteni. Mire? Tudja, az én weboldalam elindítása tényleg pénzbe került, de egyébként nincs szükségünk pénzre, mert mindenki, aki az üzenetek terjesztésében működik, ingyen teszi. Annyira könnyű, hogy elragadjanak az anyagi, a világi dolgok. De ezek az üzenetek egyedül az emberiség javát hivatottak szolgálni, semmi mást.
Lilla: Az üzenetek közül, melyiket találja a legfontosabbnak?
M: Sok üzenet van, de volt egy, melynek a címe: „A lelki tökéletességhez vezető lépcső”, novemberben vagy decemberben kaptam, nem tudom pontosan, mert nincs nyitva a számítógépem. Nem emlékszem a pontos dátumra, de az rendkívüli volt. Nem értettem semmit belőle. Voltak olyan üzenetek, amelyekből egy szót sem értettem, ezért minden szónak utána kellett néznem, hogy megértsem. Például volt egy ilyen szó, amit nem értettem, leírtam, ahogy én hallottam, megpróbáltam utánanézni a google keresővel, aztán megkérdeztem egy paptól: mit jelent ez? Olyan emberekre vonatkozott, akik nagy kegyelmeket próbálnak megnyerni a lelki úton történő előrehaladás által. Annyira mély volt (az üzenet), hogy egyetlen részét sem voltam képes megérteni. Voltak más meglepetések is. Jézus részesített személyes kinyilatkoztatásokban is, mert én kételkedtem. Nagyon nehéz dolga volt velem az első néhány hónap alatt. Többször mondta nekem: „Kérlek, kérlek, miért vagy ennyire megijedve, mi vagyunk a te szent családod, a te családod vagyunk.” Aztán könnyezni kezdtem, és gyöngéd érzelmek ébredtek fel bennem. Van, amikor annyira közel érzem magamhoz Jézust. Most érzem a fájdalmát, amit önkéntesen vállaltam fel, ő felkért, és én igent mondtam rá. Szenvedni nehéz, nem könnyű. Egyesek azt mondják, hogy örömmel kell vállalnod a szenvedést, de hogy őszinte legyek, én még nem jutottam el abba a szakaszba, mert az időbe telik. Nem zúgolódom a szenvedés miatt, de van, amikor túl soknak érzem, és akkor mondom neki: „kérlek, nem tudom tovább csinálni!” De aztán mégsem tudok hátat fordítani neki, túlságosan szeretem ahhoz, hogy ezt megtehetném. Látom őt, persze, és amikor látom, soha nem tudok nemet mondani neki. Kegyetlen bántalmazásokat szenvedtem el az üzenetek miatt, a barátaim azt gondolták, hogy elment az eszem, de aztán végre ketten közülük hittek nekem. Jézus jeleket adott nekem személyesen, hogy én magam is el tudjam hinni, hogy nem képzelődöm. Az egyik ilyen jel a jobb kezem gyógyulása volt, ami már hosszabb ideje okozott gondot. Aztán voltak más jelek is: a lélek sötét éjszakájának érzése. Addig nem tudtam mit jelent ez, a legnagyobb ellenségemnek sem kívánom. Borzasztó volt! Kezdem már megszokni, mindig tudom, amikor újra be fog következni. Ekkor megpróbálok csendben maradni, nem szólni semmit róla (nem panaszkodni). Nem fizikailag szenvedek, lelki szenvedések ezek. Vagy ha bűnös dolgoknak vagyok a szemtanúja, van, amikor rosszul leszek. Itt most komoly bűnökről van szó, mert mindannyian bűnösök vagyunk.
Lilla: Mi fog történni a nagy figyelmeztetés után?
M: A Nagyfigyelmeztetés alatt több millió lélek meg fog térni. Lesznek közöttük olyanok, akik nem fognak kitartani az igazság mellett, újra el fognak távolodni Istentől. Lesznek olyan megátalkodott bűnösök, akik nem lesznek képesek megtérni, de Jézus nagyon türelmes, és Isten végtelenül irgalmas. Ezért időt fog adni nekik, de nem túl sok időt.
Lilla: A világ élete másként fog utána folytatódni?
M: Jézus gyakran mondta már nekem, hogy az imának nagy elhárító ereje van. Például, már ebben az évben is voltak olyan események, amelyek az ima hatásának köszönhetően el lettek törölve. A múlt héten egy nagy, tragikus esemény lett elhárítva. Kaptam információkat a jövővel kapcsolatosan, de Jézus nem mondott időpontokat nekem, mert minden elhárítható. Azt viszont tudom, hogy a Mennyei Atyának elfogyott a türelme. Már nem sokáig fogja eltűrni azt, ami a világban történik. Azután a Béke csodálatos korszaka fog bekövetkezni a földön. De erről nem sokat tudok,- hogy ezer év lesz-e, erről nagyon keveset tudok. Azt tudom, hogy a bűn el lesz törölve, nem fog létezni többé.
Az emberek minden lehetőséget meg fognak kapni a megtérésre, de ha nem térnek meg, vége! Nem lesz utána több lehetőségük a megtérésre.
Lilla: Az üzenetek gyors elterjedése csodának számít, Jézus is említést tesz róla, nem beszélve azokról az önkéntesekről, akik fordítják és terjesztik az üzeneteket. Meg vagyok győződve róla, hogy a Vatikánban is tudnak az üzenetekről. Nem jelezték még a Vatikánból, hogy szeretnének önnel találkozni? A Vatikánból nem keresték meg önt?
M: Nem! Az egyik pap, aki felügyel engem, határozottan azt mondta nekem, hogy nem fogja elismerni az üzeneteket addig, amíg a Nagyfigyelmeztetés meg nem történik. Jézus azt mondta, hogy már nincs időnk...
Lilla: Az üzeneteket a nagy figyelmeztetés előtt lenne fontos ismertetni, nem?
M: Nagyon kevés pap vállalná fel azt, hogy nyilvánosan szóljon ezekről az üzenetekről, mert ahhoz –úgy tudom-, szükségük lenne a püspökük engedélyére. Nézzék csak Medjugorje helyzetét… Ebben a mostani helyzetben is több időre lesz szükség. De kaptam e-maileket papoktól, püspököktől, és egyesek közülük nagyon híresek világszerte; meglepődnének, ha a nevüket megtudnák. Írtak nekem, és nagy meglepetésemre biztosítottak támogatásukról. Mindez felemelő számomra, mert bizony ez egy magányos út. Olyan csodálatos támogatást kapok papoktól, püspököktől, szerzetesnőktől... Hálát adok Istennek ezekért a csodálatos emberekért, ezekért a csodálatos papokért, akikre támaszkodhatom. Isten áldása, hogy vannak.
Lilla: Tehet a Mária Rádió valamit, hogy segítsen az üzenetek terjesztésében?
M: Ez nagyon egyszerű. Először is Jézus azt mondta: „Kérlek, kérlek, ne essetek pánikba, ne aggódjatok, ez egy csodálatos hír, egy fantasztikus ajándék!” Jézus mondta nekem, hogy több látnoknak is szólt már erről a Nagyfigyelmeztetésről az elmúlt évek során; és ez egy ajándék, nem félni kell tőle, hanem várni azt. Amikor a Szűzanyát kezdtem látni, láttam több szentet is, akikről nem tudtam kicsodák. Az egyik közülük egy apáca volt, akinek szögletes keményítésű fátyol volt a fején, ami nekem nagyon furcsának tűnt. Csak utána mondta nekem egy pap, hogy Fausztina nővér, mert neki volt olyan fátyla. Szent Ágostont is láttam. A Szűzanya adta tudtomra, hogy kicsodák, mert halvány sejtelmem nem volt kilétükről. Láttam Szent Benedeket és Avilai Nagy Szent Terézt, Szent Bernadettet, II János Pál pápát és persze a Szűzanyát, aki szülés előtt állt. Ez engem nagyon meglepett. Tehát az elején, amikor megjelent nekem, tényleg már nagyon közel állt a szüléshez, ami zavarba hozott, de azóta már nem úgy látom, nem áldott állapotban látom őt. Az a látomás nekem rendkívülinek tűnt.
Hogy félnünk kellene valamitől? Egyáltalán nem! Ez egy csodálatos ajándék!
Lilla: Első alkalommal hallok így róla, mert legtöbbször úgy beszélnek róla, mint egy büntetésről, mint valamiről, amitől félnünk kellene.
M: Ó nem, Jézus örül annak, amit tenni fog. Ezt nem téveszthetjük össze az ő második eljövetelével. Azt mondta, annyira örül, hogy ezt az ajándékot adhatja nekünk, minden nőnek, férfinak, és 6 éven felüli gyermeknek. Meg fogják kapni azt a bizonyosságot, amelyre vártak.
Lilla: Ez tényleg nagyon jó hír!
M: Meg fogjuk kapni azt a bizonyosságot, amelyre nagyon sokan közülünk egész életünk során várakoztunk: ateisták, hitetlenek, szabadgondolkodásúak, katolikusok, protestánsok, zsidók, muzulmánok stb. Mindannyian meg fogjuk látni az igazságot. Nemcsak, hogy a Mennyei Atya létezik, de hogy Jézus is része a Szentháromságnak. Ez egy lehetőség! Jézus azt mondta, hogy azoknak, akik súlyos bűn állapotában vannak, megtisztuláson kell átmenniük, és egy olyan égő fájdalmat fognak érezni, mintha a tisztítótűzben volnának; de erre szükség van, mert az igazság megtisztulás, az igazság figyelmeztetés. Aztán alkalmasak leszünk arra, hogy az új korszaknak része legyünk. A Mennyei Atya mondta nekem, hogy eljön, jön, hogy visszakövetelje az ő földi Országát a Gonosztól. Annyira szerencsések vagyunk! És ez forgott az agyamban az első naptól kezdve, miután a lelki sokkon túl voltam, és kezdtem megemészteni az üzeneteket: „mennyire szerencsések vagyunk, hogy Isten létezik!” Voltak olyan időszakok az életemben, amikor nem is voltam biztos abban, hogy hiszek-e igazán, ezért az egyik dolog, ami engem mellbe vágott ezekben az üzenetekben az volt, hogy mekkora megkönnyebbülés tudni, hogy Isten létezik! Szóval, ez tényleg csodálatos, és Ő annyira irgalmas! Minden bűnöst meg akar menteni, bármilyen súlyos is legyen a bűne. Ez az igazság! Mindenkit szeret, még a gyilkosokat is, a megrögzött bűnösöket is; a bűnöst szereti, de a bűnt utálja. Mindenki az ő fia, az ő lánya, mindannyian egyformák vagyunk a szemében, és ha valaki halálos bűn állapotában hal meg, nem a mi dolgunk, hogy ítélkezzünk, nem a mi dolgunk, hogy eldöntsük annak az embernek az örök sorsát. Ezt egyedül a Mennyei Atya teheti meg az ő igazságosságában. Nekünk semmi jogunk nincs arra, hogy másokat elítéljünk.
Lilla: Mi lesz azokkal, akik meg fognak halni azon a napon?
M: Ők azok, akikért Jézus a legjobban aggódik. De azt mondta, hogy imádkozzuk az Irgalmasság Rózsafüzérét azokért a lelkekért: ima, ima, ima, ezt akarja. Ha ezt tesszük, megmenekülnek, azért kér Jézus annyi imát. Sok - sok imát kér. Példaként elmondom, amikor arról beszéltem Vele, hogy az emberek nem akarják meghallani az ő üzeneteit, azt mondta: azért van ez, mert sokan vannak, akik üzeneteket közölnek, de közülük csak néhányan hitelesek. Aztán júniusban azt mondta: „Te mondhatod, hogy nem figyelnek rájuk (az üzenetekre), de nem figyelhetnek, ha nem hallanak róluk. Légy bátor, és mondd el minél több embernek, kérd az embereket, hogy tegyék közzé az én szavaimat! Tehát ez nekem szólt, mert Jézus úgy látta, hogy nem teszek meg mindent annak érdekében, hogy az üzeneteket terjesszem. „Hívd őket, kérd őket, magyarázd meg nekik, hogy fontos elolvasniuk üzeneteimet. El kell olvasniuk őket, mielőtt elvetik, mert csak amikor megkapják az én isteni ajkaimról származó erőt, csak amikor az én Lelkem vonzza őket, fogják végre megérteni, hogy én, Jézus Krisztus vagyok az, aki szólok a világhoz.” Ami nagyon meglep ebben a küldetésben az, hogy már tizennégy nyelvre lefordították, és ezek helyes fordítások, nem zavarosak. A google keresővel ellenben 58-at lehet találni, de csak 14 van, amelyik hiteles, beleértve a kínait is, amelyet a tegnap tettek fel (az internetre). Szerintem, ez bámulatos! 1o-15 ezer ember látogatja naponta a weboldalt. Megtérésre vezetett sok ateistát. Kaptam e-maileket ateistáktól, akik arról számoltak be, hogy hihetetlen számukra, ami velük történt, amikor elolvasták az üzeneteket. Ez megkönnyebbülést jelent számomra, mert látom, hogy a Szentlélek működik. Aztán persze vannak a bántalmazások. A támadások gyakran annyira kegyetlenek, hogy az hihetetlen. Megpróbálták tönkretenni a weboldalt, szétrombolni a számítógépemet; voltak olyan személyek, akik hamis weboldalt hoztak létre felhasználva az általam kapott üzeneteket, újraírták őket, mintha a sajátjuk lett volna, aztán pénzt kértek érte. Mi nem kérünk pénzt. Az elején egy kis összeget össze kellett gyűjtenünk a weboldal megtervezéséhez, amit kifizettünk, de később már nem volt szükség arra, hogy bárkitől is adományt kérjünk az üzenetekre hivatkozván. Ez teljesen szükségtelen!
Lilla: Szeretne valamit üzenni a Mária rádió hallgatóinak?
M: Igen! Nem próbálom védeni vagy igazolni magam, mert bármit is mondanék, azok számára, akik nem akarják meghallani ezeket az üzeneteket, úgysem nyomna semmit a latba. Arra viszont buzdítok mindenkit, hogy olvassák az üzeneteket! És mondják el nekem, miután elolvasták őket: tűzre lobbant-e a szívük? Mert rám ezt a hatást gyakorolják. Amikor visszamenőleg elolvasom őket, könnyekre fakadok. Kinek lenne olyan tehetsége, hogy megírja ezeket az üzeneteket? Kinek? Nem lehet ezeket kitalálni. Ha már évek óta megírták volna őket, és minden nap kinyomtatnák,- annyi bölcsesség van bennük... és annyi szeretet! Semmi kétség nem fér hozzá: ezeknek az üzeneteknek nem ember a szerzője. Csak nyissák meg a szívüket és az értelmüket, és kérdezzék meg maguktól: nem jönne el Jézus az utolsó időkben, hogy felkészítse az ő gyermekeit? Csak úgy megjelenne hirtelen, anélkül, hogy felkészítene bennünket? Nem, ezt nem tenné meg! Másrészt, vajon elvárom, hogy az emberek hallgassanak minden prófétára, aki csak megjelenik? Semmi esetre sem! Nagyon körültekintőnek kell lennünk! Én is az voltam. Azért mentem el mindjárt a plébánosomhoz. Nem akartam, hogy a képzeletem szüleménye legyen ez az egész, mert ha erről lett volna szó, nem tudtam volna elviselni ezt a helyzetet. Ilyet tenni (hiteles üzenetekként terjeszteni saját fantáziánk gyártmányát), annyira téves dolog, még ha valaki megtévesztésből is tenné azt, akkor is nagyon rossz dolog egy ilyenfajta tevékenységet folytatni. Az én kételyeim elmúltak, aztán újra visszatértek, de most már egyáltalán nem kételkedem az (általam kapott) üzenetek hitelességében. Betöltik a szívemet Isten iránti szeretettel, és már több százezer ember tért meg általuk. Ha ilyen hatásuk van, nem származhatnak a Sátántól. Azzal vádoltak, hogy nem a világosság üzenetei. Ha nem a világosság üzenetei, mit gondolnak, honnan valók? Az én képzelgéseimből? A sötétség erőitől? Nem gondolnám! Egy olyan fanatikus elme szüleményei lennének, mely annyira telve van a Jézus iránti szeretettel, hogy üzeneteket talál ki? Nem! Teljes munkaidőben dolgozom. A 24 órából összesen 2-3 órám van, amikor végre leülhetek, és mélyet lélegezhetek. Ilyen munkairam és egy négytagú családról való gondoskodás mellett lehetetlen lenne az, hogy üzenetek kitalálásával is foglalkozzam.
Lilla Teljes munkaidőben dolgozik?
M: Hát persze! Nincs más választásom! Én vagyok a kenyérkereső a családban! Az üzenetek megváltoztatták azt, ahogyan a dolgokat látom. Az egyik dolog, amit észrevettem, és amin meg is lepődtem, hogy már nem érdekelnek a ruhák. Előtte egészen a divat rabja voltam, de már nem, már nem érdekel. Azok a dolgok, amelyek azelőtt kielégítettek, már nem tudnak kielégíteni. Ami számít, az egyedül Jézusnak a szent Igéje, amelyek megmenthetik az emberiséget. Most csak ez számít. Sokat változtam, de nem a külső dolgokban. Próbálok nem sokat változtatni azon, ahogy kinézek, hogy ne legyen feltűnő. De belül egészen más ember vagyok.
Lilla: Az értékrendje megváltozott?
M: Teljesen! Olyan rendkívüli, hogy kis dolgok, amelyek örömet jelentettek, már nem jelentenek azt, és olyanok, amelyek nem jelentettek azt, most örömmel töltenek el.
Lilla: Jézus meg tudja változtatni mindenkinek az életét?
M: Nem tudom, hogyan választott ki pont engem, hiszen én voltam a legutolsó a földön, akit kiválaszthatott erre a hihetetlen nagy feladatra…
Lilla: Az ön hitelességét többek között az is bizonyítja, hogy nem volt vallását gyakorló hívő!
M: Mindig hívő voltam, kiskoromtól kezdve, gyermekkoromban a Mária légiónak a tagja voltam, mégpedig nagyon aktív tagja, de aztán ellanyhultam.
Lilla: Kész lenne, egy újabb interjúra, valamikor a jövőben?
M: Igen, természetesen!
Lilla: Köszönjük szépen az interjút!

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek – “The Warning“

Szűz Mária: A végidők prófétáját a Mennyország vezeti

2011. december 16., péntek, 22:35
Gyermekem, azért jövök, hogy vigaszt hozzak szívednek. Te, erős gyermekem, mostantól fogva képes leszel örömmel elfogadni és elviselni a szenvedést, és ezzel a kitartásodat fogod igazolni, miközben azért harcolsz, hogy hirdethesd drága Fiam, Jézus Krisztus Igéit.
Te, gyermekem, gondban vagy. Minden egyes nap új és egyre több kihívások mutatkoznak munkádban, sok közülük túl nehéz számodra.
Most, itt az ideje, hogy félelem nélkül fegyverkezz fel. Haladj előre és harcolj Fiamért, biztosítva, hogy Szent Szavát gyorsan meghallják világszerte. Olyan gyorsan, ahogyan csak teheted. Ne késlekedj! Nincs helye a halogatásnak.
Szeretlek, gyermekem. Minden bántalom ellen teljes védelemben részesülsz. Nem veszed észre, hogy milyen kevés hatással van rád, amikor mások ezért a munkáért megtámadnak téged? Ez a felfegyverzés kegyelme.
Harcolj hadsereged katonáival a sátán elleni harcban, és segíts az egész emberiség megmentésében.
Te vagy a végidők igaz prófétája, akit a Mennyország vezet, hogy segíts megtéríteni a világot. A segítség gyorsan fog jönni. Készülj fel! Örvendj, mert ez egy nagy ajándék.
Minden lépésednél vezetni fognak téged, csak bízzál Jézusban és engedelmeskedj mindig Mennyei Atyámnak.
Légy bátor és elszánt, és haladj előre félelem nélkül a lelkedben.
Mennyei Édesanyád,
Az Angyalok Királynéja