Ha közel jön a Menny, közel jön a pokol is.

Helyszín: Medjugorje

Időpont:  2012. július 13. 21-23 óra között

Medjugorjéban minden a szokott rend szerint történt ezen a napon is. 18.40-kor megjelent a Szűzanya a látnokoknak, ahol jelen lehettek a papi zarándoklat résztvevői, amit ezen a héten tartottak. 19.00-tól szentmise, utána kereszthódolat. Még a mise végén megkérték a papokat, mintegy négyszázat, maradjanak papi ruhában, albában a befejezésig. Ekkor felsorakoztattak minden atyát az oltár elé. Szemet gyönyörködtető látvány volt. Sokan fényképezni kezdtek. Kicsit ide nem illőnek éreztem, hogy a fotó kedvéért állítják így fel őket közvetlen a kereszthódolat után. Ők ott álltak csöndben és tűrték a fényképezést. Ekkor váratlanul felkérte őket a szervező, hogy egyszerre adjanak áldást a jelenlévőkre. 400 pap áldását fogadtuk halálos csendben, teljesen megilletődve. Az áldás pillanatában belehasított levegőbe a Sátán, földöntúli, hátborzongató hangja.

Ekkor elkezdődött egy kb. két órán keresztül tartó nyíltszíni ördögűzés. A szegény kis olasz hölgyet, akiből ez a nagyon mély hang kitört, amit férfi sem tudna produkálni, földre vetette a gonosz lélek és úgy rúgta szét a súlyos öntöttvas padokat, amik még le is voltak láncolva, mint a gyufásdobozokat. Lejött hozzá sok pap, köztük ukrán ördögűző is, és velünk együtt, több százan, egy emberként imádkoztunk érte. Többen próbálták lefogni erős férfiak kezét - lábát, szinte reménytelenül. Természetfeletti erőt tanúsított. Megható volt látni azt az összefogást, ami ekkor kialakult. A világ sok nyelvén folyamatosan ment a Rózsafüzér, ukrán szeminarista kispapok énekeltek, még gyereket is láttam, aki csukott szemmel, keresztet tartva maga elé imádkozott. Körbenézve érdekes módon nem félelmet vagy borzongást láttam az arcokon, hanem elszántságot, részvétet és valami megmagyarázhatatlan nyugalmat, erőt. Bennem kavarogtak az érzelmek. Nem éltem még át soha ehhez hasonlót. Kézzel fogható volt itt most a pokol és a hatalmas ereje. Ha közel jön a Menny, közel jön a pokol is. Közvetlenül az olasz hölgy lábánál imádkozhattam és nehéz volt elviselni azt a szenvedést, amit láttam. Kétségbeesve kutattam emlékeimbe, melyik lenne itt most a leghatásosabb ima. Mindenkin láttam ezt a nagy segíteni akarást, de minden hiába. Sokan feladták és elmentek. Feltettem magamba, hogy nem megyek el addig, amíg meg nem szabadul. Nem tudtam így otthagyni, pedig már legalább egy órája tartott az ördögűzés. A jajgatás, ordítozás, rángatózás csak fokozódott. Tudtam, hogy nem az én imám hatására fog távozni a gonosz lélek, de gondoltam hátha ez a kicsi hiányzik, mint a répamesében.

Közben megjöttek a mentősök is és félretolták az ördögűző papot, de később látták, hogy ők itt semmit nem tudnak tenni és távoztak. Sajnos tehetetlennek tűnt a sok imádkozó is. Ez a Szentírási idézet jutott eszembe: „Mindamellett ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel” (Mt 17,21).  De hát böjtöltem is Uram, meg imádkoztam is! Szabadítsd meg ez a szegény lelket, fohászkodtam magamban! Olyan kicsinek éreztem magamat, mint még soha. Ezt láttam a körülöttem állókon is. Nem volt itt most különbség pap és hívő, nő- férfi, felnőtt-gyerek, ukrán-olasz között. Mindannyian egyek voltunk és így együtt tehetetlenek. Hívtam én segítségül a Szűzanyát, az összes ördögűző szentet, Szent Mihály Arkangyalt, minden hiába. Ekkor hirtelen megértettem, vagy inkább eljutott a szívemig, amit az eszemmel régen tudtam; egyetlen Szabadító van, Jézus Krisztus. Nélküle semmi vagyok. Olyan jó érzés volt tudni, hogy Ő van és meghalt értem, hogy én élhessek. Megértettem a Szűzanya felkérését is a szerda-pénteki kenyér víz böjtre és a három teljes rózsafüzér napi elimádkozására.

Ekkor eszembe jutott, hogy meg kellene keresni az atyát, akivel jöttem. Elindultam és szinte belé botlottam. Ő is megrendülten imádkozott. Még mise előtt megbeszéltük, hogy ma este gyónok. Felajánlottam neki, halasszuk el a körülményekre való tekintettel, de ő amellett döntött, hogy tegyük meg most. Ekkorra már sokan feladták és körülbelül 10-15-en lehettek az olasz hölgy mellett, akinél nem hogy csökkent volna, de fokozódott a szenvedés. A gonosz lélek szenvedett benne és vérfagyasztóan mély hangon jajgatott. Az atyának tűnt fel, hogy magyarul jajgat. Tisztán kivehető jajszavak, amit más nyelveken nem így hangzanak. Közben már olyan egy négyzetméternyire nőtt az a szürkészöld vastag hab, ami a hölgy száján kijött. Hallottam amint többször ezt is hörögte olaszul: „Non voglio” – „Nem akarok”. Ekkor már legalább két órája tartott a reménytelennek tűnő harc.

Tehát arrébb mentünk mintegy 20 méternyit a jelenettől és gyóntam. Megkaptam a feloldozást, elmondtuk együtt a penitenciát (Most segíts meg Mária…) és visszamentünk. A hölgy megszabadult. Teljesen tudatánál, de nagyon fáradtan ült két pap között. Érdekes módon semmi sérülést nem láttam rajta. Az atya mondta ki, de én is ezt gondoltam rögtön, hogy kellett a bűnbánat szentsége, ahhoz hogy megszabaduljon a hölgy. Teológiailag nem tudom mennyire megalapozott, de valahol olvastam, minden gyónáskor, a gyónó alázatosságáért Jézus még egy csepp vért présel ki szent sebéből. Ennek a csepp vérnek kellett itt megjelenni, éppen a Szent Vér havában, hogy a gonosz lélek távozzon. Ez persze csak az én gondolatom és nem állítom, hogy ez így is volt.

A gonosz lélek nem akarta ezt a jelenetet ennyi ember előtt úgy gondolom, mert ez neki egy tanúságtétel volt, szembesült itt mindenki azzal is, hogy Ő létezik. Aki tanúja volt a jelenetnek, biztos vagyok benne, hogy nagyon megerősödött a hite. A legnagyobb trükkje, elhitetni az emberekkel, hogy Ő nincs. Egyébkén manapság valóban kevés szó esik róla, mondván, ne riogassuk vele az embereket. Így óriási teret nyer. Megfogalmazódott bennem, milyen nagy a felelősségünk nekünk hívőknek, hogy imáinkkal védelmezzük és szabadítsuk a ránk bízottakat, akik között talán nincs megszállott, de erősen megkötözött bizonyára számos. Nem tudja más szabadítani a rabokat Jézus Krisztus nevében, csak az, aki már többé-kevésbé szabad.

„Józanok legyetek és vigyázzatok. Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el” (1Pt 5,9).

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - "The Warning"

A világháború után az éhínség fog bekövetkezni, azt követően pedig a csapások, de az ima enyhítheti a büntetést

2012. július 13., péntek, 16:25

Drága szeretett leányom, fontos, hogy Követőim ismerjék az események sorozatát, mert ennek megértése által olyan tudással lesznek megerősítve, mely képessé teszi őket arra, hogy segíteni tudjanak a büntetések enyhítésében.

A Nagyfigyelmeztetés, mint Örök Atyám utolsó mentsvára következik be, annak érdekében, hogy az emberiség szíve elmerüljön Isten fényében, az Igazság fényében.

E fény nélkül a legtöbb ember a Pokol tűzébe lenne vetve, mert nem lennének méltók Atyám Királyságára.

Ez a Nagy Irgalmasság Isteni Cselekedete azért, hogy a gonosztól elszakítsa Isten minden gyermekét, és hogy bevigye őket jogos örökségükbe.

Mivel a Földet nagy sötétség borítja be ebben az időben, ahol Isten fénye csak pislákol, erre az Isteni Cselekedetre szükség van.  

Ez az esemény el fogja választani a jókat azoktól, akik a bűnben fulladoznak, de akik mégis makacsul ragaszkodnak a Fenevadhoz, és minden olyan dicsőséghez, amit ő ezen a Földön beígért nekik.  Az ilyen szegény lelkek számára ez egy időpocsékolás, mert nekik tudniuk kell, hogy számukra az idő rövid a Földön. 

A Földet egy Új Paradicsom fogja felváltani, amelybe meg lesz tagadva tőlük a belépés, ha visszautasítják Szeretetem és Irgalmasságom Cselekedetét. 

Sokan fognak a sötétben maradni. Sokan azonnal meg fognak térni. Ha az emberiség nagy része bűnbánatot tart, akkor a Nagy Szorongattatás nem lesz olyan nehéz.

A Világháborúnak nem lesz ugyanaz a hatása, ha az emberek többsége a Nagyfigyelmeztetés után bűnbánatot fog tartani.

A világháború után az éhínség fog bekövetkezni, azt követően pedig a csapások. De még az ima enyhítheti a büntetést.

Olyan erővel imádkozzatok, hogy a háború, és az azt követő büntetés enyhíthető és elkerülhető lehessen. Egyedül csak az emberiség hite és az Irántam, az Isteni Megváltójuk iránti hűsége képes ezt valóra váltani.

Leányom, nem Én, nem Jézusod az, aki ezt a rettenetes szomorúságot fogja hozni. Ezt az ember gonosz bűnei okozzák majd, akinek kielégíthetetlen a hatalomvágya, és az ellenőrzés vágya a pénz és a világ fölött, mert a saját hasznát keresi.

Bár Követőim közül sokan türelmesen és lelkesen fogják várni Második Eljövetelemet, egyre nagyobb zűrzavar lesz.

Sokan lépnek fel majd olyanok, akik magukról azt fogják állítani, hogy Én lennék az, a Messiás, és becsapják az embereket.

Emlékezzetek arra, amit mondtam nektek, úgy fogok visszatérni a Földre, ahogyan elhagytam azt, amikor a felhőkön felemelkedtem.

Hagyjatok figyelmen kívül mindenkit, aki azt állítja, hogy testileg Én vagyok, mert ez nem fog megtörténni.

Követőim erősek lesznek Irántam való szeretetük miatt, és nekik egyetlen vágyra kell összpontosítaniuk, mert ha az beteljesedik, akkor az Számomra örömet és vigaszt fog hozni. Az lesz a lelkek megmentésének Küldetése, minden lélek megmentésének, mielőtt újra visszajövök.

Ne feledjétek, hogy az Irántam való hűség az üdvösség kulcsa lesz, és a jövő világa, amelynek sohasem lesz vége, mert ez lesz az Új Paradicsom, mely mindnyájatok számára az örök életet ajánlja fel.

Szeretett Jézusotok

Most tehát meg kell értened, hogy miért különbözöl a többi látnoktól.  Ez azért van így, mert te a végidők prófétája vagy.

2012. július 13., péntek, 23:05

Drága szeretett leányom, tudnod kell, hogy a próféták szerepe különbözik a látnokok szerepétől.

Egy látnok mindig kitaszított, elszigetelt lesz, gyűlölni fogják, és félelmetesnek tartják.

Egy próféta mindig egyedül fog dolgozni, mintha egy pusztába cselekedne. Az Isten Hangja lesz az egyetlen gyümölcs a kietlen pusztában.

Leányom, amikor egyedül és elhagyatottnak érzed magad, akkor tudod, hogy a múltban hogyan érezték magukat a próféták.  Sok próféta érezte már az eléjük helyezett feladat súlyát.  

A legtöbben tudták közülük, hogy ők nem méltók Isten szent Igéjének közlésére, de elfogadták az Égből jövő Isteni felszólítást, mert ezért küldték őket.

Mivel őket a világba küldték, ösztönösen tudták, hogy mi a kötelességük, amelyet teljesíteniük kellett, mégsem volt könnyű.

Minden kimondott szót az arcukba vágtak vissza.

A zsinagógákban minden szót szétszedtek, pedig a templomokat azért építették, hogy Istent imádják. Sokakat a saját népe űzött el, és nem térhettek vissza a szülőhelyükre. 

Sokan nomádok lettek, és nem találtak soha egy olyan helyet, ahol szívesen fogadták volna őket, ahogyan az elveszett fiút. Ehelyett dolgoztak, egyedül éltek és maradtak, anélkül, hogy bárkihez is fordulhattak volna.

A szívükben mégis tudták, hogy őket Isten vezeti, és nem éreztek félelmet, mivel Isten Hangjával beszéltek.

A kegyelmek, amelyeket nekik adtak, lehetővé tette számukra, hogy erősek legyenek. Sohasem tétováztak, hogy átadják Isten népének a figyelmeztetéseket, a próféciákat és Isten Igéjét.

Ők nem törődtek azzal, hogy kinevették őket, mert tudták, hogy Isten Igazsága nem más, mint az élet tápláléka.

Az Igazság nélkül Isten gyermekeinek nem lettek volna lehetőségeik, hogy felismerjék a megjövendölt próféciákat. Arra sem lettek volna képesek, hogy elfogadják Istennek, az emberiség javára adott törvényeit.

Elutasítva, kigúnyolva, félre állítva, és különcnek tartva, akárcsak Engem is az Én időmben a Földön, mégis átadták Isten Igéjét. Az ő szavaik örökre élni fognak. Ezek sohasem halnak meg, mert ők az Úr, a Legmagasságosabb Isten Igéjét beszélték.

És ez így lesz veled is. Egyedül fogsz maradni, mint a hang a pusztában.

Téged figyelmen kívül fognak hagyni sok helyen földi Egyházamban.

A különbség ezúttal az, hogy ezek a próféciák még a te életed során fognak kibontakozni, és az Igazság ennek a generációnak lesz bebizonyítva.

Ők akkor fognak hinni, amikor majd a Nagyfigyelmeztetés bizonyítékáról tanúskodnak.

A Pecsétek Próféciái, amint Én feltöröm azokat, és tartalmukat feltárom előttetek, szintén bizonyítani fogják, hogy Én általad, a hetedik angyalon, a hetedik hírnökön keresztül beszélek a világhoz.

Meg fognak hallgatni téged, mégis arra sürgetlek, hogy maradj csendben, és ne magyarázkodj azoknak, akik megkérdőjeleznek, vagy provokálnak téged.

Te még nem érted ezeknek az üzeneteknek az értelmét. Idővel meg fogod majd érteni. Addig is, nincs felhatalmazásod arra, hogy megvéd Szavamat.

Minden kísérletet megtesznek majd, rászedve téged, hogy válaszolj, abban a reményben, hogy tudatlanságod miatt hibát fogsz elkövetni. Tehát neked csendben, elszigetelten és ismeretlennek kell maradnod, amíg utasítást nem adok neked.

Most tehát meg kell értened, hogy miért különbözöl a többi látnoktól. Ez azért van így, mert te a végidők prófétája vagy.

Ezt a Küldetést, a Mennyország védelmezi, és nem lehet megsemmisíteni.

Menj békével és megértéssel, leányom.

Jézusotok