2025.04.04.

1.

Egy vasárnap azon elmélkedtem, mit jelent nekem az Úr Fénye:

Drága Uram,

A Fényed az én bölcsőm, amelyben ringatsz.

A Fényed az én őrzőm, amellyel támogatsz.

A Fényed az oltalmazó Kezed, mellyel az ellenségtől megvédesz és elrejtesz.

A Fényed az én takaróm, amellyel betakarsz.

A Fényed az én palástom, amellyel díszítesz.

A Fényed az én ruhám, amelybe öltöztetsz.

A Fényed az én koronám, amelyet rám adsz.

A Fényed az én dalom, amelyről énekelek.

A Fényed az az Irgalom, amellyel minden szennyemet lemosod.

A Fényed az én szárnyam, mellyel Hozzád felemelkedhetek.

A Fényed a Tűz, amely a lelkemben táncot járva lángol.

A Fényed az én ételem, amellyel táplálsz.

A Fényed az én italom, amellyel csillapítod és oltod szomjúságom.

A Fényed az én utam, amelyen járnom kell.

A Fényed az én tengerem és óceánom, amelyet át kell szelnem.

A Fényed az én álmom, amit meg kell valósítanom.

A Fényed az én tevékenységem, amellyel nap, mint nap munkálkodom.

A Fényed az én imám, melyet Hozzád repítek.

A Fényed az én adorálásom, amelyet a lelkem oly nagyon szeret.

A Fényed az én ujjongásom, amellyel örömet ültetsz a lelkembe.

A Fényed az én szeretetem, melyet Hozzád emelek.

A Fényed az én rajongásom, amellyel felüdítesz engemet.

A Fényed az én szívem lüktetése, amely Érted dobog.

A Fényed az én életem, melyet élek.

A Fényed az én akaratom, hogy a tükörképed lehessek.

A Fényed az én mindenem, az az eső, és a szeretetfolyam, amelyet magamhoz veszek.

Áldott a Lényed, áldott Szent Neved, áldott minden tevékenységed, mellyel teljesen elhalmozol engemet.

Ámen

Jézus: Csodálatos módon sorolod fel, hogy mit jelent számodra az Én Fényem. Kifejted, hogy az Én Fényem a te mindened.

2.

Szentmisén való szentáldozás után kerítettek ezek a gondolatok a hatalmukba:

Drága Jézusom,

A lelkemben tartózkodsz…

Itt ülsz a lelkem zsámolyán, mint egy gyermek, és felfelé nézel, folyton az Égre.

Folytonos Égre emelt tekintettel könyörögsz értem Atyádhoz, hogy szelídítsen meg engem végre.

Könyörögsz értem, hogy sikeres legyen a teremtése és az újrateremtése.

Hogy sikeresen újra teremtse szívemet, amely dobog, lüktet, és eped Értetek.

Lángoló szívet adj nekem, én Uram, én Istenem.

Oly epekedőt, oly halálig menő jóságost,

Oly áldozatban készségest, oly vezekelni vágyót.

Oly tisztát, amely folyton illatozza magából a rózsák és a liliomok illatát.

Oly szelídet és szerényt, mint az ibolya, mely oly pici, és szerényen hajtja le fejét Előtted alázatában, mely nem kérkedik nagyságával, mely nem kérkedik nagy tetteivel, mely nem kérkedik díszeivel, hanem egyszerűen csak ott van, akire mindig számíthatsz.

Olyan szívet adj nekem Uram, melyet fel tudsz öltöztetni kincseiddel, melyet fel tudsz öltöztetni fényeiddel, melyben oly fényesen tündökölsz, mint a legfényesebb Nap az Égen.

Olyan szívet adj nekem Uram, amely szívesen feláldozza életét Érted.

Olyan szívet adj nekem Uram, mely Érted él és Érted hal.

Ámen

Jézus: Miután egyesültünk a szentáldozásban, megindítóan könyörögsz Hozzám, hogy olyan szívet adjak neked, ami bármikor feláldozná magát Értem.

3.

Egy alkalommal nagyon kiüresedettnek, nagyon elesettnek éreztem magam, és az Úrhoz fordultam:

Drága Uram, én Reményem,

Üresnek érzem magam, pedig nem vagyok az.

Korlátozottnak érzem magam, pedig Te megadod nekem a szabadságot.

Fénytelennek és sötétnek érzem magam, pedig Te túlcsordulóan megtöltesz Fényeddel engem.

Olyan magányosnak érzem magam, pedig Te körbeveszel szereteteddel.

Olyan tehetetlennek érzem magam, mint egy törött szárnyú kismadár, pedig Te a szereteted és fényeid szárnyán repítesz.

Drága Uram, én Reményem…

A szívemet-lelkemet megtöltöd életeddel,

A szívemet-lelkemet megtöltöd erőddel,

A szívemet-lelkemet megtöltöd szereteteddel,

A szívemet-lelkemet megtöltöd Lényeddel.

Uram, én csak üres poharat, üres lelket tudok nyújtani Neked, és szüntelenül Irgalmadért tudok esedezni.

Te élj bennem Irgalom, Te élj bennem Irgalmas Tűz, és érj el oda, ahová én nem érek el, és vegyenek észre Téged a távoli messzeségből.

A Szent Neved ezért legyen áldott, most és mindörökké

Ámen

Jézus: Kicsi leányom, ne aggódj, mert a te szerénységedből fakadnak ezek a kissé nyugtalanító érzelmek. Azután Én sem engedem neked, hogy tökéletesen elégedett légy érzelmeiddel. Ez azért van, hogy alázatban tartsalak.

4.

Az életem szakaszaira gondoltam a Szentségimádáson, és hogy milyen sok döntést kellett meghoznom, hogy idáig jussak.

Drága Uram,

Emlékezni akarok arra a pillanatra, amikor haldokoltam, és nem akartam élni a világnak. Meghaltam a világnak, és Te azt akartad, hogy Érted éljek.

Oly fájdalmasak voltak azok a pillanatok, mikor a világban töltött életem ripityára hullott. Fájdalmas volt a haldoklás, melyben lemondtam minden földi örömről.

Te akartad így, hogy lássam, a világi élet önmagában semmit sem ér, minden elveszik, minden porrá hullik szét.

Nélküled az élet nem élet, csak vegetálás, csak puszta létezés.

A szívemet mindig is Érted dobogtattad, és amikor választanom kellett a lelki halál és az élet között, Téged választottalak.

Nagy döntést kellett meghoznom, de ezt szabad akaratból kellett megtennem, és ehhez az Égi seregek és szentek forró imája is kellett.

Azóta is minden nap Téged választalak, még ha ferde szemmel is néznek rám az emberek, és ha netán meg is gyűlölnek.

Nem e világ szülötte vagyok, nem e világot képviselem, és ezért sokan nem is értik szavam, lényem igen zavaró szemükben, mert feltárja előttük a mennyei rendet.

Olyan palotát építesz szívemből-lelkemből, melyről én sem tudok, hiszen minden olyan titokzatos és titkos küldetés része, melyről emberi elme még álmodni sem tud, és melyről emberi elmének még álmodni sem szabad.

Csak azt tudom, még ha nem is tudok sokat tenni, Te mégis más szemmel látsz mindent, Neked csak az a fontos, hogy lángolóan szeresselek Téged, most és az örökkévalóságon át.

Ámen

Jézus: Minden szent életében elkövetkezik az a perc, amikor elhatározza magát, hogy szakít a világgal. Ez a perc fájdalmas, és ugyanakkor nagyon szép. Örülök, hogy elfogadtad ezt a percet. Nagyon jól választottál.

5.

Szentségimádáson a résztvevőket szemléltem, mint az Úr Jézus drága gyöngyszemeit. Ezek a gondolatok töltöttek el:

Tégy meg Uram minket Szíved gyöngyeivé,

Kik Eléd jöttünk, hogy táplálj minket.

Töltsd meg szívünket-lelkünket fényességeddel, ragyogásoddal,

Hogy tűzelemeid lehessünk egészen.

Töltsd meg szívünket-lelkünket szeretettüzeddel, hogy ámulatba essünk irántunk érzett nagy szereteteddel.

Lobbantsd fel szívünket égő szeretetté, hogy ne csak mi olvadozzunk forróságodban, hanem mások is, akiket megajándékozunk közelségünkkel.

Tégy meg Uram minket szíved gyöngyeivé,

Hogy csak Téged akarjunk, Téged sóvárogjunk.

Hogy szívünk-lelkünk megteljen békéddel,

És lelkünk folyton énekelje Neked háladalunk.

Hogy érezzük kívülről-belülről, hogy szeretve vagyunk Általad,

És hogy ezt viszonozni is tudjuk Neked,

És lényünk olyan legyen minden pillanatban, mint egy hódolat a legszentebb Királyunknak.

Hiszen élő tüzed ég bennünk, mindannyiunkban, hogy örökkön-örökké Veled egyesülve éljünk.

Tégy meg Uram minket Szíved gyöngyeivé, hogy díszítsünk Téged, ragyogjunk Néked Országodban nagy dicsőségedre.

Ámen

Jézus: Nagyon tetszik Nekem, hogy másokért is imádkoztál, nemcsak magadért, hogy az Én Szent Szívem gyöngyeivé váljanak. Én mindenkit egyaránt szeretek. Mindenkit tökéletesíteni akarok.

6.

Kép: Egy kisgyermek halad előre, szorosan a háta mögött egy felnőtt. Mindketten páncélruhában vannak, mintha hadba mennének.

Jézus: A kisgyermek te vagy, aki állandó lelki harcban áll a gonosszal. Aki hátulról harcos társként támogatja, az Én vagyok.

7.

Egy lelki testvérrel az Irgalmasság rózsafüzérét imádkoztuk.

Kép: Jézust leveszik a keresztről, és Édesanyja ölébe helyezik.

Jézus: Az irgalmasság cselekedeteinek egyik nagyon szép példája, amikor a férfiak óvatosan, vigyázva, mintha élnék, úgy emelnek le a keresztről. Édesanyám pedig végtelenül irgalmas Szívével veszi le fejemről a töviskoronát, és gyengéden mosdat a szent asszonyokkal. Legyetek ti is engesztelők ilyenek rászoruló felebarátaitokkal.

8.

Azt kívántam az Úrtól, bárha az emberek elfogadnák kegyelmeit. Én magamnak nem kívánok most külön kegyelmet, csakhogy ők el tudják fogadni, amivel az Úr meg szeretné ajándékozni őket.

Jézus: Árad belőled az Én szeretetem, mikor azt kívánod másoknak, hogy tudják megnyitni Felém a szívüket. Annyira fáj Nekem, mikor kegyelmeim elől elzárkóznak. Ezért örömet okoztál Nekem is.

9.

Hangom: Forrassz össze mindazokkal, akik együtt élnek Veled.

Jézus: Kérésedet szívesen teljesítem, mert Nekem is az a célom, hogy választottjaimat összeforrasszam egymással. Együtt erősebbek, mint egyedül.

10.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Jézus: „Tisztában kell lenned azzal, hogy az emberek nem értik meg egészen a másik ember lelkét, mert ez felülmúlja képességeiket.”

Érzés: Az ember sokszor saját magát sem érti, de az Úr mindent lát, hall, és ismer minket.

Érzés: Sok minden titokban kell, hogy legyen előttünk, máskülönben nem tudnánk irgalmat, szeretetet gyakorolni a hitre támaszkodva. Csak így szerezhetünk nagyobb érdemeket.

Jézus: Az egyik embernek magasabb szinten működik a lelke, a másiknak alacsonyabban. Ez az oka, azokat, akik magasabban gondolkodnak, egyszerűen nem értik meg többen. De ez nem baj, mert a titkoknak van értelme. Ezek segítik az embert abban, hogy a hite megmaradjon, és arra tudjon támaszkodni, hogy megértsen valamit. És a hit segít abban, hogy érdemeket szerezzetek, hogy jobbak legyetek.

11.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Egy nővér jött Fausztina nővérhez, hogy imádkozzon szándékára. Megkapta, amit kért, mégis elégedetlen volt a végeredménnyel. Utána azért kereste fel Fausztina nővért, hogy azért imádkozzon, hogy vegye el tőle azt az Úr.

Érzés: Így jár az ember, amikor nem Isten akaratát keresi.

Jézus: Rá kell bíznotok magatokat az Én gondoskodásomra. Én tudom, mikor mire van szükségetek.

12.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Fausztina nővér panaszkodott az Úrnak valaki ítélkezései miatt. Az Úr felelte: „Ne csodálkozz ezen, ez a lélek nem ismeri önmagát, hát hogyan is ítélhetne meg jól más lelket?”

Hangom: Tényleg… az ember még önmagát sem ismeri mélységesen.

Jézus: A ítélkezés tévedhet. Van olyan, aki téged elítél, mert nem ismeri jól a kapcsolatodat Velem. Ugyanis az titok előtte.

13.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Fausztina nővér horgolt, és kérte az Úrtól, hogy annyi lélek térjen meg, amennyi hurkot horgol aznap. Jézus mondta, hogy túl nagy a kérés, mert minden bűnös lélek megtérése áldozatot kíván. Fausztina nővér felajánlotta horgolását, mint becsületes munkát, hiszen Jézus is 30 évig munkával mentette a lelkeket.

Gondolat: Nekünk is fontolóra kell venni ezeket a szavakat, legfőképpen azt, hogy áldozatot kell hoznunk, ha akarjuk, hogy valaki megtérjen.

Jézus: A legegyszerűbb munkát is fel lehet ajánlani egy hitetlen lélek mentéséért, a szenvedéseket is, az imáitokat is, de lényeges, a lélekmentésben valami áldozat legyen. Például, olyan munkát ajánlotok fel a lelkekért, amit nem szerettek. Akkor máris többet ér.

14.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Fausztina nővér mondta az Úr Jézusnak: „Jól tudom Uram, nincs szükséged a mi ténykedésünkre, Te csak szeretetet vársz tőlünk.”

Hang: A fáradozásodért ez.

Érzés: Isten is tevékenykedik, így az emberben is van egy vágy, hogy tegyen valamit.

Érzés: Ha az ember tesz valamit az Úrért, ezáltal Isten dicsősége is nő, és az ember érdeme is, és ezt az Úr jutalmazza.

Jézus: Fontos, hogy minden munkát az Úrért való szeretetből tegyetek. Így tudtok érdemeket szerezni.

15.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Fausztina nővér írta: „Vágyódom elrejtőzni. Sajátságos, benső vonzódást érzek a mély elrejtettségre, hogy egyedül csak Jézus Szíve ismerjen engem.”

Gondolat: Ugyanezt olvastam Vianney Szent János egyik imájában, hogy arra vágyik, hogy csak Jézus Isteni Szíve ismerje őt.

Érzés: Akik eljutnak az életszentség egy szintjére, mindannyian ezt kérik és kívánják az Úrtól.

Jézus: Minél magasabb szintet ér el egy lélek, annál inkább nem akar kitárulni mások előtt. Csak Istennek szeretné megmutatni magát.

16.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Ha az Úr kíván tőlünk valamit, megadja hozzá a szükséges kegyelmet, és a kivitelezési lehetőséget is. Képessé tesz annak teljesítésére, amit kíván tőlünk, még ha ez felülmúlja is a képességünket. A jel, hogy az Úr egy bizonyos lélekkel van, hogy Isten hatalma és ereje mutatkozik benne, bátorrá és küzdővé téve őt.

Gondolat: Csak „igen”-t kell mondani az Úrnak, és ehhez a mi saját szabad akaratunk kell.

Jézus: Fontos gyermekeim, hogy mindig azt tegyétek, amit Én kívánok tőletek. Ezért kérdezzetek Engem: „Mit kívánsz tőlem Uram?”. Az ilyen lélek nagyon kedves Nekem, mert keresi az Akaratomat. És Én mindent megadok, hogy tettének eredménye legyen.

17.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Megértettem, hogy csak a szeretetnek van értéke. A szeretet a legnagyobb. Az Isten iránti tiszta szeretetből fakadó egyetlen tetthez nem mérhető semmilyen mű.

Érzés: Minden mű egy keretet ad a tevékenységeinknek, amit szeretettel kell megtölteni.

Érzés: Az én írásom sem érne sokat, ha nem szeretettel tenném.

Hang: Feláldozod magad ebben.

Jézus: Az a cselekedet ér a legtöbbet, amit Isten iránti szeretetből tesztek.

18.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Jézus: „Az embereknek haláluk órájában nincs más védelmük, mint az Én Irgalmam. Boldog az a lélek, aki életében az Irgalom forrásába merült, mert az Igazság nem fogja elérni.

Érzés: Senki a teremtmények közül nem tudja az embert megvédeni az Isteni Igazságosság elől. Csupaszon áll ott, amit tett az életében. Nem mutogathat másra, hogy őmiatta tett ezt vagy azt.

Jézus: Ha a haldokló lélek bocsánatot kér és kéri az Irgalmamat, akkor bizonnyal megmenekül.

19.

Olvastam: Nagyfigyelmezetéskor a boszorkányokkal és okkultizmussal foglalkozókkal kapcsolatban, akik másokat átkoztak: Nem lesz menekvés az átkaik elől, mert el fognak viselni minden egyes átkot, amit valaha is mondtak egy másik ember ellen az életük során.

Hang: Mindenki azt kapja vissza, amit tett, vagy amit nem tett másokkal szemben.

Érzés: De a jót is, ha jót adott a másiknak.

Jézus: Nagyfigyelmeztetéskor a Szentlélek átvilágítja a lelketeket, és megláttatja veletek a lelketek állapotát. Tapasztalni fogjátok, hogy ha rosszat tettetek, akkor visszakapjátok, ha pedig jót cselekedtetek, azt is visszakapjátok. A Szentlélek majd megmutatja nektek, hogy érdemeitek szerint hová kerülnétek, ha akkor kellene meghalni.

20.

Kép + Érzés: Isten világa és a világ között egy áthidalhatatlan szakadék tátong, csak a szeretet szárnyán repülve lehet Isten világába, a szakadék másik felére átjutni.

Hang: Ez mindig áldozatokkal jár.

Kép + Érzés: Mindig úgy kaphatunk szárnyakat és repülhetünk, ha egy-egy földi dologról vagy kényelemről lemondunk, vagy szenvedésben van részünk.

Jézus: Életutatokban vannak bűnös korszakok és tiszta korszakok. Ahhoz, hogy a tiszta korszakot elérje valaki, lemondások, szenvedések és sok szeretet kell. Majdnem minden ember megtapasztalhatja életében ezt az átlépést a rosszból a jóba. Ha visszaemlékeztek, ehhez tényleg szenvedések kellenek.

21.

Hang: A fényed a tisztaságod.

Hang: A fényed az igazság.

Jézus: Csak a tiszta lélek, akiben nincs bűn, az tud ragyogni. Ő él teljes tisztaságban. Látja a jó és rossz közti különbséget. Meg tudja különböztetni.


2025.04.11.

1.

Hang: Azt mondta, hogy alárendeli magát Isten kegyelmének.

Jézus: Egy kedves választottam azt mondta, hogy alárendeli magát Isten kegyelmének.

2.

Hang: Fényesítsd ki ígéretemet.

Jézus: Azt az ígéretemet, ami így szól, hogy: „Aki eszi az Én Testemet és issza az Én Véremet, annak örök élete lesz”, beszélj felebarátaidnak vonzó, igéző szavakkal erről.

3.

Hang: Nagyon komolyan kell venni téged.

Jézus: Mivel az Én szavaimat, irgalmasságomat és szeretetemet közvetíted, mindig az igazságot mondod, ezért mindenkinek hinni kellene benned.

4.

Egy alkalommal Szentségimádáson panaszkodtam az Úrnak, hogy mennyire nehezemre esik a földi élet. Olyan, mint egy keresztre feszítés, mert be vagyunk zárva a testbe, és különböző korlátok közé vagyunk zárva. Nem ad nekem örömöt egyik pillanat sem, és az egész életemet, úgy, ahogy van, minden pillanatomat vezeklésként ajánlom fel az Úrnak, másokért felajánlva.

Érzés: Odahaza, amikor ebédet készítettem, örömöt éreztem a lelkemben, hogy élek.

Hang: Te másokért élsz.

Jézus: Végighallgattam panaszaidat, megértelek, hogy nem könnyű ez a földi élet neked. De hidd el, ez hasznodra válik, amiket mondtál, mert minden örömtelenséget van erőd felajánlani másokért.

5.

Hangom: Nem tudom, hogy milyen lesz a halál.

Hang: Az egy pillanat műve.

Kép: Jézus arca a torinoi lepelről.

Jézus: Tulajdonképpen nincs is halál, csak átlépés a másik világba. Aki úgy élte le a földi életét, hogy a halála pillanatában egészen tiszta volt a lelke, azonnal Előttem találja magát, és Én az Örök Hazába juttatom. Minél több bűne volt valakinek a halál pillanatában, annál nehezebb, fájdalmasabb ítélet vár rá.

6.

Hang: Méltóztassál ezt megtenni nekem.

Jézus: Bocsáss meg rosszakaróidnak, tudom, hogy ez nehezedre esik.

7.

Hang: Szeretetem forrásában…

Jézus: Szeretetem forrása a Szívem.

8.

A szeretetről és az önzésről gondolkodtam.

Kép + Érzés: Amikor az ember telve van szeretettel, nem kívánja önmagát produkálni, nem tálalja ki a tulajdonságait, nem kérkedik velük, nem büszkélkedik.

Kép + Érzés: A gonosz pont az ellenkezőjére uszítja a lelket, hogy hencegjen, hogy kitárulkozzon, hogy kitálalja önmagát.

Kép + Érzés: Az Úr rejtőzködik, nem tálalja ki Önmagát, úgy kell kutatni utána, hogy felfedezzünk Belőle valamit.

Érzés: Az Úr általános tanításokat ad Önmagáról, amelyet mindenkinek tanítanak, és ez elég az Üdvösség eléréséhez. De ha valaki mélységesebben szeretne az Urat megismerni, hogyan munkálkodik a földön, kutatni kell utána.

Érzés: Amit megismerünk az Úrból, az is csak egy csepp az Úr végtelenségéhez képest, ami rejtve van Belőle.

Jézus: Csak az ismer meg Belőlem valamennyit, aki egész szívvel törekszik rá. Még arra is azt mondanám, hogy csak egy kis csepp a teljes megismerésből.

9.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Fausztina nővér főnöknője mondta: „Nővér, Isten művei lassan valósulnak meg. Tehát ne siessen.”

Kép: Sok apróság kell, hogy megvalósuljon, hogy egy mű összeálljon.

Hang: És erre idő kell.

Jézus: A te írásaidhoz is sok-sok idő kell, hogy tervemet be tudjam valósítani általa.

10.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Az emberek nem nézik a lelket, csak a testet látják, s e szerint ítélnek.

Érzés: Mert minden el van takarva, el van rejtve.

Hangom: Test szerint ítél az ember.

Hang: De Isten lélek szerint ítél.

Jézus: Figyeld meg, hogy a vonzó, kellemes külsejű emberek milyen könnyen jutnak sikerélményhez. Ez azért van, mert a külsőt nézik az emberek, nem az illető természetét, belső erényeit.

11.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Arról volt szó, hogy az angyalok a bűnbeesésük után azonnal elnyerték büntetésüket. Jézus mondta: „Mélységes Isten-ismeretük miatt. Nincs a földön ember, még ha nagy szent lenne is, aki úgy ismerné Istent, mint az angyalok.”

Érzés: Nekünk, embereknek azért van jogunk Isten Irgalmához folyamodni bűnbeesés után, mert rejtve van előttünk sok minden, és ki vagyunk téve a gonosz támadásának. Ha látnánk és ismernénk Istent, úgy járnánk, mint a bűnbeesett angyalok.

Jézus: Az angyalok, mint teremtett lelkek, nagyon alaposan ismerték Istent, és egy részük azért lázadt fel, mert Isten tökéletességét irigyelték.

12.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Az Úr tudomásomra hozta, mennyire szenved az Istentől eltaszított lélek.

Érzés: A lélek Istenben békés, nyugodt, de a fizikai értelem ezt sokszor nem érzékeli. Mivel az Úr szabad akaratot adott az embernek, szabad akarattal kell Istenhez fordulnunk. De ha rosszul használjuk fel szabad akaratunkat, a gonoszságba taszíthatjuk a lelkünket. Azért szenved a lélek, mert ő Istennel szeretne lenni, de ezt az értelem nem tudja.

Gondolat: Az Evangéliumban is említés van arról, hogy Jézusnak önálló életet adott a Mennyei Atya, de a teremtménynek nem.

Érzés: A lélek Isten által él, Isten nélkül meghal, és a kárhozatban találja magát.

Jézus: Aki súlyos bűnökkel terhelten éli a földi életet, jól érzi magát a bűneiben. Nem hiányzik neki Isten társasága. Ha elkárhozik, attól a perctől kezdve nagyon nagy hiányérzet van benne Isten iránt. Rendkívüli módon szenved.

13.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Fausztina nővér szentté akart válni. Jézus mondta: „Figyelj, ki ne hagyj egyetlen adott lehetőséget sem, melyet gondviselésem küld neked, hogy szentté válhass.”

Érzés: Én is próbálom kihasználni a lehetőségeket, de sokszor nem sikerül.

Hang: Szabad elhatározásodban ez.

Jézus: A szentté váláshoz mindig küldök lehetőséget nektek, de sajnos nem mindig éltek vele. Például, jó könyvet vagy filmet adok a kezetekbe, vagy egy mélyen hívő testvéreteket. Aki elvesztegeti ezeket a lehetőségeket, annak meghosszabbodik az út, az idő a szentté váláshoz. Erős akarat kell hozzá, komoly elhatározások.

14.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Jézus: „Hogy hatni tudjak a lelkekre, hinniük kell Bennem. Ó, mily kedves Nekem az élő hit.”

Hang: A hit kérdése ez benned.

Jézus: Annál nehezebb megközelítenem a teremtményeimet, minél jobban kételkednek kegyelmeimben.

15.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Megértettem, hogy minden lélek vágyódik Isten vigasztalására, de semmi áron nem tudnak emberi vigaszokról lemondani. Ez a két dolog sehogy sem fér össze.

Hang: De nem ám.

Hang: De megkapod a jutalmadat ezért.

Jézus: Csak az igazán mélyen vallásos lélek képes arra, hogy ha baj, bánat éri, ne panaszkodjon másoknak. Még a napi vagy heti áldozók közül is vannak ilyenek. Jólesik kiönteni a lelküket. De arra nem gondolnak, hogy Felém forduljanak a problémáikkal. Megtéveszti őket, hogy nem látnak Engem, és nem hallanak. Pedig így rejtőzködve is megenyhítem szenvedésüket.

16.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Jézus egy Kerubot állított a kolostor portájára a kapuhoz. Fausztina nővér így látta: Fehér felhőben volt a Kerub, összefont karokkal, tekintete villámlott, és Isten szeretete égett a szemében.

Érzés: Az Isteni Igazságosság mindig ott van a szeretettel.

Jézus: Az őrködő Kerubról a látomás emlékeztessen benneteket, hogy Isten nemcsak irgalmas, hanem igazságos is.  A szeme villámlik azokkal szemben, akik engedetlenek. De ez a szigor a szeretetet segíti, hogy jó útra terelje az embert.

17.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Jézus: „Minden sebemből az Irgalom áradata ömlik a lelkek számára, de Szívem sebe kikutathatatlan Irgalmam főforrása. Ebből a forrásból fakad minden kegyelem a lélek részére.”

Érzés: Akkor jó, hogy mindig Isten Szívéhez fordulok.

Hang: Bizony jó, bizony jól teszed.

Jézus: Az Én Szívemből gazdagon árad a kegyelem felétek, és választottjaimat ezekkel az ajándékokkal noszogatom arra, hogy mások lelkét magasabbra emelje. Az Én Szívem az Irgalom forrása.

18.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Fausztina nővér az egyik nap meglátta a sátánt, amint sietve keresett valakit a nővérek között, de nem talált senkit. Fausztina nővér Isteni sugallatra megparancsolta a sátánnak Isten nevében, hogy adjon felvilágosítást, hogy kit keres. A sátán mondta: „A lusta, hanyag lelkeket.”

Érzés: Azokat tudja jobban támadni a gonosz, akik lustán fordulnak Istenhez.

Jézus: Akár a szerzetesekre gondolok, akár a világban élőkre, azok vannak legjobban kitéve a kísértéseknek, akik nem figyelnek Rám, lusták, engedetlenek, és csak önmagukkal vannak elfoglalva. Az ilyen lelkek könnyen csábíthatók a rosszra.

19.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Hőség volt, néhány napja befelhősödött, és nem tudott esni az eső. Fausztina nővér elhatározta, hogy addig imádkozik, míg nem kezd esni. 3 órán át imádkozta az Irgalmas rózsafüzért, és kezdett a záporeső. Az Úr tudatta vele, hogy ezzel az imával mindent ki lehet esdeni.

Gondolat: Én is sokszor az Irgalmas rózsafüzért szoktam imádkozni, amikor felmerül valamilyen probléma.

Jézus: Az Irgalmasság rózsafüzért ajánlatos gyakran elmondani, mert Atyámhoz szól, hogy a szenvedéseimen keresztül segítse a ti földi gondjaitokat.

20.

Olvastam: Fausztina nővér Naplója: Jézus: „Küzdj a lelkek megmentéséért, bátorítsd őket, hogy bízzanak Irgalmamban, mert ez a te feladatod a jelen és a jövő életben.”

Olvastam: Keresztelő Szent Jánosról: Miután Heródes lefejeztette őt, Keresztelő Szent János lelke a limbuszban készítette fel az ott lévők lelkét Jézus eljövetelére.

Gondolat: A kérdés az, hogy mi milyen feladatot fogunk kapni, miután meghalunk a földi életnek.

Jézus: Mint ahogy Fausztina nővér szerzetesnőinek is üzentem, nektek is mondom, Engem szerető, Bennem bízó lelkek, hogy mentsétek a lelkeket, és helyezzétek őket az Én Irgalmamba. Különösen legyen gondotok a haldokló lelkekre. Magatokat pedig szintén bízzátok Rám a jelenben és a jövőben is.


2025.04.25.

1.

Hang: Az Úr kincseivel élni kell.

Kép: Egy arany hintóban ül valaki, fehérruhás egyének veszik körül a hintót.

Jézus: Az aranyhintóban Én ülök, és a fehérruhások az Én tisztalelkű választottjaim. A te ajándékaid, amit kaptál Tőlem, azok kincsek. Továbbra is használni kell őket.

2.

Hang: Új ruhát.

Hang: Tiszta fényembe öltözöl.

Jézus: Változott a feladatod. Én mindig veled leszek, ragyogó fényemmel körbe veszlek. Te csak tedd, amit mondok.

3.

Hang: Mindenki tudja, hogy az Én Szívemmel élsz te.

Jézus: Írásaidból mindenki érzi és tudja, hogy Én működök benned.

4.

Feltámadási Vigílián, tűzszentelés közben:

Kép: Nagy fény.

Érzés: A lelkem szinte tombolt az örömtől.

Jézus: Feltámadásom örömét fokozottan éreztettem benned.

5.

Az egyik vasárnapi misén a Szent József szobor közelébe ültem. Lelkem nyugtalan volt, és a lelki békém hiányát felajánlottam a haldoklókért, hogy lelki békét érezzenek, amikor meglátják az Úr Jézust, mint Megváltót és Bírót, és Őt válasszák.

Kép: Szent József előttem, csillogtak a szemei, végtelen békesség áradt lényéből, végtelen szeretet áradt a szívéből.

Jézus: A legjobb választás volt, hogy Szent Józsefhez fordultál a haldoklókért. Ő nagyon szereti őket. Szent Józsefnek nagyon tetszik, hogy a haldoklókkal lélekben sokat törődsz.

6.

Amikor édesapámmal megyek az utcán, le kell lassítanom a lépteimet, hogy lépést tartsak vele.

Érzés + Kép: Pont ezt teszi az Úr is velünk, hogy vezetni tudjon minket.

Hangom: De Uram, én repülni akarok Veled.

Kép: Az Úr nagy erővel visz előre engem, de nekem hősies tetteket kell véghezvinnem.

Hang: Hogy szentté váljál.

Hang: Bátorságot küldök neked most.

Jézus: Hidd el, Nélkülem csak tipegni tudnál. Az Én erőm tart fenn és támogat téged a feladatokban, amit kapsz Tőlem. Én teszlek majd szentté.

7.

Hang: Elviselhetetlen ez benned.

Érzés: Az Égiek hálásak az írásomért.

Jézus: A gonosz nehezen tűri, hogy a változások ellenére lelkesen folytatod az írásokat. Én, a te Jézusod nagyon hálás vagyok neked.

8.

Virágvasárnap az Úr Jézus Jeruzsálembe való bevonulására gondoltam:

Drága Uram, drága Jézusom,

Szamárháton vonultál be Jeruzsálembe, mint a nagy Király. Értem is jöttél, mint nagy Szeretetkirály.

Ünneplésbe kezd szívem, és lelkem meghatódva vágyakozik és eped Érted.

Míg mások barkákkal, pálmaágakkal köszöntenek, és kabátjaikat, palástjaikat helyezik Eléd, én a szívem szeretetének zászlaját lengetem, és a szívemet, mint virágot helyezem lábaid elé.

A virág szemmel szép, ha szirmaival együtt látják, de akkor értékes és tárja fel igazi mivoltát, bensejét, ha engedi szirmait sorba mind leszakítani.

Így kínálkozom Neked én Uram, én Istenem, hajolj le értem, és rendelkezz velem.

Szereteted keze szakítsa le szirmaimat egyenként ha ez a vágyad, és szórd rá azokra, akik ezt igénylik, és akiknek szerinted szükségük van.

Szereteted lesz az, amely repíti szívem virágának szirmait szerteszét, hogy olyan magot is szórjon szét, amilyet még eddig soha sem.

Lobbantsd lángra a szíveket, azokat is, akik eddig még csak a lelkük mélyén vágyakoztak erre, de maguktól nem jöttek rá, és nem is tudják, hogyan közeledjenek Tefeléd.

Ne hagyd Uram a szíveket kihűlni, ne hagyd őket elveszni.

Szereteted árja legyen fényünk, a lelkünk fénye, amelyben naphosszat fürdünk.

Legyen áldott minden cselekedeted, most és mindörökké.

Ámen

Jézus: Az tetszik nekem legjobban, hogy te a szívedet hullatod Elém, ahogy bevonulok. Kérlek, hogy szíved szirmait mindenfelé szórd szét, hogy hirdessék az Én Királyságomat a szívekben.

9.

Nagycsütörtökön az emberek szemének csillogását néztem. A következő gondolatok öntöttek el:

Édes Jézusom, édes ragyogásom…

Az emberi szemekbe nézek, szinte kihunyt a fény, a ragyogás… egy másféle tűz lobog bennük, ami nem a Te fényed…

Sokat tesznek, akár Érted is, de a tüzes fény a szemükben nem csillog.

Íme, itt vagyok. Lángoló tüzeddé akarok válni.

A szememből a sziporkázó fényed ragyogjon. Csillogjon a szereteted belőlem, a Szíved lángolása érződjön szívemből, és sugározzon mindenkire.

A magamról való lemondás legyen bennem túlsúlyban mások javára, segítőkezed lehessek bárhol, ahol mutatod nekem.

Egyetlen egy pillanatot sem szeretnék elszalasztani, hogy érezzék a körülöttem lévők, csak a szeretet boldogít.

Mit ér ezernyi földi csillogás és tudás, ha minden elenyészik, elmúlik, és egyhamar rá már senki sem emlékszik.

De a szereteted fénye örökké csillog és ragyog, mert Te vagy maga a szeretet, mert Te vagy magad, Aki örök.

Ámen

Jézus: Ami ér valamit a földi életben, az a szeretet, a lemondások és az áldozatok.

10.

Nagycsütörtökön az Utolsó Vacsorára és az Oltáriszentség megalapítására gondoltam. Ezek jutottak eszembe:

Áldott Uram, áldott Jézusom,

Alig vártad, hogy elköltsd apostolaiddal az Utolsó Vacsorát. A szereteted csúcspontját és fénypontját élted át.

Hálát adtál Atyádnak, beteljesítettél addig mindent, ami e vacsora megtörténésének a feltétele volt.

A legnagyobb szeretetkiömlésednek adtál helyet. A szereteted legnagyobb szeretetkiáradása történt meg.

Belelehelted Magadat, a Lényedet a kenyérbe és a kehelyben lévő borba, csakhogy táplálhass bennünket időkön át az utolsó emberig.

Belerejtetted Magad az Oltáriszentségbe, Testedet, Lelkedet, Véredet és Istenségedet.

Lángoló Szívvel adtad oda Önmagad, lángoló Lényeddel öntötted ki Magadat.

Isteni fényed betöltött mindent, és életet akart adni mindannak, ami addig szunnyadt és halott volt.

Az életedet akartad adni nékünk, de nemcsak a testi halálodat és Véred kiömlését ajándékoztad, hanem Isteni életedet adtad minékünk.

Ó, Isteni szeretet, mi lenne velünk Nélküled?

Örök hála és dicsőség Néked Istenünk, Ki életedet adtad miértünk és minékünk.

Ámen

Jézus: Az utolsó vacsorán alapítottam meg az Oltáriszentséget. Örökre nektek ajándékoztam Testemet, Véremet, Lelkemet és Istenségemet. Ezzel köztetek maradtam. Köszönöm a háládat kicsi leányom.

11.

Az Úr Szent Szívére gondoltam Jézus feltámadása után:

Drága Jézusom,

A Szíved táncol felettem… ujjong, ragyog, telve van szeretettel.

Szent Szíved kínálja Magát nekem…

Meg akar ajándékozni, csak nekem kell Hozzá közeledni.

Ki akarja rám önteni tartalmát, bensejét, áradni akar a szeretet, szüntelenül áradni.

Szíved bensője nem akar bezárva lenni, hiszen az telíti, duzzasztja, szétfakasztja Szent Szívedet.

Ó Uram, oly nagy Irántad való szeretettel és rajongással közeledek Hozzád és telepedek Szent Szívedhez.

Ölelem Szívedet és csókot lehelek Rá, mint egy kicsi gyermek, mert oly kedves és fontos vagy nekem.

Szent Szíved örömében szinte szárnyakat kap, és önként kitárja előttem ajtaját.

Szeretetcsókom lehelete záporesőt fakaszt kegyelmedből, majd zuhatag és szeretetfolyó ömlik ki Szívedből.

Oly sok van Benned, ó drága Isteni Szív, hogy az egész világmindenség belefér.

Én mindebből csak egy cseppet tudok magamhoz venni, de segíts, hogy azt a legeslegjobban tudjam felhasználni.

Kegyelmedből és Isteni Irgalmadból mindent megteszel nekem, csak kérnem kell, és Hozzád közelednem.

Erőt adsz, hogy szívemet-lelkemet őszintén Eléd tárjam és Előtted kitárjam,

És Te Magad is azt kívánod, hogy legyek a Szíved hasonmása.

Akarom drága Jézusom, mert nagyon szeretlek Téged.

Legyen az én szívem is tiszta, szelíd és édes, alázatos, engedelmes és kedves, Érted rajongó, nagy tűzben égő, kis és nagy áldozatokra képes, és Téged folyton imádó és ünneplő. Hadd sugározza tévedhetetlenségedet, bölcsességedet és akaratodat, és minden tulajdonságodat.

És aki a szemembe akar nézni, pillantsa meg és lássa benne a Te Isteni Szívedet.

Ámen

Jézus: Feltámadásom után csak úgy árad a szeretetem. A te szíved pedig határtalanul lobog az örömtől, hogy feltámadtam.

12.

A Szentháromság művére gondoltam:

Drága Szentháromság végtelen Szíve

Engedd meg, hogy ott üljek Előtted.

Hogy nézhessem és tapasztalhassam az Élet Forrásában történteket.

Hogy megértsem a műved végtelenségét, végtelen változatosságát és szépségét. Hogy nincs két egyforma, még ha ugyanolyannak is látszik, és mindez a végtelen szeretetedből, a végtelen kegyelmedből, a végtelen Irgalmadból fakad.

Hogy megértsem végtelen szépségedet, és hogy a műved is végtelenül szép, és az maga a gyönyörűség.

Hogy megértsem, a műved maga az élet, a fejlődés, az előrehaladás.

Hogy megértsem, a földi élet számunkra folyton a gonoszság elleni küzdés, és megerősödés a jóban a Te kegyelmed által.

Hogy megértsem, a földi életben jönnek-mennek a tanok, a tudományok, az ideológiák és az életstílusok, de Te örök vagy, és változatlan, változhatatlan Szentség.

Ó, én Örömöm, a szívemet Neked adom, a csendben, a szerénységben, a semmiségben.

Még ha külső szemmel nem is történik semmi, de a lényem elmerül Benned, a végtelenségedben.

Hiába mondanák nékem, mondjam el, mi történik, de ajkamat egy szó sem hagyna el, mert az el van zárva elmém és emberségem elől, mint egy lakatra zárt titkos kert.

Jézus: A művemben gyönyörködsz, a teremtésemben, bárcsak minden ember ezt tenné, és nem merülne el az ócska világi örömökben.

13.

Jézus Szent Szívére gondoltam, mely nagyon szenvedett a Getszemáni kertben Nagycsütörtökön:

Drága Jézusom…

Eléd jövök, a Szíved körül és a Szívedben akarom tölteni időmet.

Körbe akarom táncolni, körbe akarom rajongani irgalmas fényeidet.

Szeretetem rózsaszirmait akarom Szent Szívedre hinteni, és szeretetem csókjaival szeretném azt feldíszíteni.

Eléd akarom hozni Szíved gyöngyeit és kincseit, kik porszemként töltik a földi életük próbatételét.

Irgalmad fényével öntözöl minket, kegyelmed sugarait ontod ránk szüntelen.

Ó, drága Jézusom, bárha végtelenül sok liliomszál nyílna körülötted a porszem nagyságú gyöngyeidből, bárha közülük temérdek sok rózsa is ontaná Rád Mennyei illatát.

Bárha mi alkotnánk a legszebb virágkoszorút a Szíved körül, kik szeretnek Téged és körberajonganak Téged szüntelenül.

Szüntelenül szóljon Neked háladalunk, mely körbeöleli és átjárja Szent Szívedet vigaszul.

Olyan legyen vigasztaló dalunk, mint a mámor és a gyógyír, melyért érdemes volt feláldozni Magad értünk, és ételül és italul adni nekünk Szent Szívedet.

Legyen áldott Szent Neved, és legyen áldott minden tetted és cselekedeted, mindörökkön örökké.

Ámen

Jézus: Ez az elmélkedés egy gyönyörű vigasztaló dal. Vigasztalsz Engem a sok fájdalomért, amit a hitetlen, közömbös és megátalkodott emberek sokasága küld.