A gráci püspök bíborosnőket akar

"Bíboros nem feltétlen csak püspökből lesz, lehet akár nő is" - mondta a grazi Wilhelm Krautwaschl püspök a DiePresse.com oldalnak június 7-én.

Krautwaschl szerint ezt az ötlete "még" nem sokan támogatják.

Elmondta, hogy az osztrák püspökök nagyon sokat beszéltek a(z érvénytelen felszentelésű) "diakónusnőkről".

Az ő válasza a melegpárti, bécsi Christoph Schönborn véleményének másolata.

"Ha Schönborn bíboros el tud képzelni diakónusnőket, akkor egyetértek vele".

https://gloria.tv/article/7gG1brSA8JoHATRzrex4t1DFU

Hamispróféta önkényesen átíratta a Miatyánk szövegét: óriási a felháborodás a hívek körében

“Megdöbbentett a hír és fel is háborított. Ez az Úr imádsága. Sosem volt a pápa imádsága és soha nem is lesz az. Ezek Jézus szavai az Újszövetségben. Ez teljesen hihetetlen”

Hamispróféta önkényes lépése megint felborzolta világszerte a kedélyeket, talán nem is véletlenül.

Egyszerűen fogta magát, és megváltoztatta a Miatyánk imádság szövegét.

Már eddig is rengeteg különféle jogosnak tűnő kritika érte a pápát, mivel az előző pápákhoz képest több érdekes, sokat támadható kinyilatkoztatást tett.

Nemrégiben azt mondta egy misén, hogy szerinte a Jézussal való kapcsolat veszélyes és kerülendő.

Emellett gyakran éri az a vád, hogy mivel nem rendelkezik európai gyökerekkel, nem is viseli a szívén a kontinens sorsát, ezért ő az első olyan pápa, aki nem is az európai kereszténység oldalán áll.

Máskor is számos olyan kijelentést tett, melyek teljesen szembementek a Jézusi tanítással és a Bibliával.

Egy ízben például azt is kijelentette, hogy szerinte nincs bizonyos értelemben pokol, amire az egyház maga is hevesen reagált.

Most úgy néz ki, hogy újra nagy port kavaró lépést tett az Antikrisztusi úton. Önkényesen megváltoztatta, átíratta a Miatyánk szövegét.

Mohler Albert, a Déli Baptista Teológiai Szeminárium elnöke szerint a változtatás “mélyen problematikus”.

“Megdöbbentett a hír és fel is háborított. Ez az Úr imádsága. Sosem volt a pápa imádsága és soha nem is lesz az. Ezek Jézus szavai az Újszövetségben. Ez teljesen hihetetlen”

Philip Lawler, a Catholic World News szerkesztője szerint Ferenc pápának a szokásává vált, hogy olyan dolgokat mondjon, amelyekkel felháborítja az embereket. Ez az intézkedése is ilyen.

“Azon gondolkodom, mikor lesz ennek vége, és mit tartogat még.”

“Ez olyan, mintha a Függetlenségi Nyilatkozatot változtatnák meg”

– írta egy felhasználó.

“Nem változtathatod meg csak úgy a Miatyánkot. Ezt csak az Úr teheti meg”

– véli egy másik hívő.

Nektek mi a véleményetek, álláspontotok? Megteheti, vagy ehhez csak Istennek lenne joga?

https://vilagfigyelo.com/ferenc-papa-onkenyesen-atiratta-a-miatyank-szoveget-oriasi-a-felhaborodas-a-hivek-koreben/?fbclid=IwAR2kcGyu187MFogGs3VYic6mz1WTZdhhN_0t0yy51GBMpzrat54nTDsfKjU

Megváltoztatja a Miatyánk szövegét a katolikus egyház.

Hivatalosan is jóváhagyta hamispróféta a Miatyánk szövegének megváltoztatását.

Korábbi hírek szerint azért változtatják meg a közismert bibliai imádság szövegét, mert a Katolikus Egyház vezetője szerint nem hiteles az a mondat, hogy “ne vigyél minket a kísértésbe”, hiszen Isten alapvetően jó és természetéből nem fakadhat az, hogy kísértésbe viszi híveit.

A változtatás eredményeképpen a szöveget arra változtatják, hogy “ne engedd, hogy kísértésbe essünk.”

“Az Atya nem tesz ilyet, ő segít azonnal felállni. A Sátán visz minket kísértésbe.” - mondta korábban az ügyben Ferenc Pápa.

Több mint 16 év kutatás után a Biblia szakértők egyébként azt állítják, hogy a legmegfelelőbb fordítás az lenne, hogy “Ne hagyj el minket a kísértésben.”

Egykori teológus, Charles Spurgeon 1863-ban egy ceremónián elmondta, hogy eredetileg a Máté evangélium 6:13-ban emlegetett “kísértés” szónak két értelme van: az egyik a kísértést, a másik a megpróbáltatást jelenti. Míg az egykori teológus egyetért azzal, hogy Isten nem kísért minket, kijelenti, hogy megpróbáltatásokon keresztül viszont mindenképpen átvisz, hogy ellenállóbbak legyünk a bűnnel szemben. A tudós hozzáteszi, hogy míg a Katolikus Egyház a legjobb bibliai értelmezések reményében a Latin Vulgata verziót használja, mégis a leghitelesebb az eredeti görög verzió.

(CBN)

https://www.hitradio.hu/hirek/mar-hivatalos-megvaltoztatja-a-miatyank-szoveget-a-katolikus-egyhaz

Tényleg megváltozik a Miatyánk szövege?

A teljes nemzetközi és a magyar sajtót is bejárta az a hír, amely szerint “megváltoztatta a Miatyánk szövegét Ferenc pápa” – amely ebben a formában egyáltalán nem igaz. Hogy pontosan mi történt, arról Török Csaba római katolikus papot, teológust és egyetemi tanárt kérdeztük.

A sajtóban futótűzként terjedt a hír, hogy megváltozik a Miatyánk szövege. Ez valóban igaz?

Az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) 2018. november 12–15. közötti, 72. közgyűlésén elfogadta a Római Misekönyv olasz fordításának a harmadik kiadását. Több változtatás mellett két szövegnek, a Dicsőségnek (Gloria) és a Mi Atyánknak (Pater noster) a szövege is módosult. Ez utóbbiban ez szerepel immár: „non abbandonarci alla tentazione” (ne adj át minket a kísértésnek; ne engedd, hogy kísértésbe essünk). Miután az illetékesek jóváhagyták a misekönyvfordítást, Ferenc pápa felhatalmazást adott a szöveg kihirdetésére. Ezért a CEI elnöke május 22-én bejelentette a szöveg hatályba lépését. Itt természetesen még hátra van a nyomdai munka, illetve annak meghatározása, hogy pontosan mikortól kezdik majd használni az új olasz nyelvű liturgiát a templomokban.

Már korábban is szó volt erről a változtatásról?

Az olasz püspökök kérésére 16 éven át dolgoztak szakértők (többek között liturgikus és biblikus szaktudósok, főpapok és teológusok) a misekönyv új fordításának az elkészítésén. Az előző kiadás 2002-es megjelenése óta állandó volt az igény egy megújult, érthető, a liturgikus életet jobban szolgáló szövegváltozatra. A munkára biztosan hatással volt az, hogy a Francia Püspöki Konferencia 2017. december 3-án hatályba léptette a Mi Atyánk új fordítását, amely így szól: „Ne nous laisse pas entrer en tentation” (ne engedd, hogy kísértésbe essünk).

Pár nappal később Ferenc pápa egy interjúban üdvözölte a francia főpásztorok döntését.

A „ne nos inducas in tentationem” (szó szerint: ne vigyél, vezess bele minket a kísértésbe) latin megfogalmazás fordítása ezzel együtt régebb óta vitákat gerjesztett. Hiszen a szó szerinti értelemben véve azt sugallja, hogy Isten aktív módon, tevőlegesen a rosszra irányuló kísértésbe helyezi bele az embert. Nem véletlen, hogy a francia és az olasz püspökök mellett az angol és német nyelvterületen is felmerült már többször a kérdés. Ezzel együtt például az olaszországi püspökök bejelentését követően az Angliai és Walesi Katolikus Püspöki Konferencia szóvivője máris jelezte: a döntés csakis az olasz fordításra vonatkozik, az angol hivatalos szöveg átalakítása nincs napirenden.

Milyen egyeztetések történnek ilyenkor – kik vizsgálták a változtatás lehetőségét?

Meg kell ismételnünk, hogy nem a pápa döntéséről van szó. A latin misekönyv, imaszöveg változatlan maradt. A nemzeti fordításokban történtek, történhetnek változtatások, amelyeknek kezdeményezői és kivitelezői a helyi püspökök. A megkérdezett szakértők körét is ők határozzák meg.

Amikor elkészül egy misekönyv-fordítás, a helyi püspökök pozitív véleménye után Róma elé terjesztik azt. A francia szövegváltoztatást 2013. június 12-én hagyta jóvá a Szentségi és Istentiszteleti Fegyelmi Kongregáció. Innentől a francia nyelvet a liturgiában alkalmazó országok püspöki konferenciái maguk határoznak az új fordítás bevezetésének időpontjáról.

Olaszországban a helyzet azonban sajátos, hiszen a pápa egyben Itália prímása, az olaszországi egyház feje is, emiatt jelen esetben (a szakértők véleményére támaszkodva) személyesen is jóvá hagyta az olasz misekönyv-fordítást.

Érinti-e a változás a magyar nyelvű Miatyánkot?

A Római Misekönyv magyar nyelvű új fordítása most van elkészülőben. A szakértők munkáját végül a magyar főpásztoroknak kell majd kiértékelniük, a vonatkozó döntéseket meghozniuk, végezetül az elkészült szöveget Róma elé terjeszteniük.

Így tehát az, hogy lesz-e változás a bevett, megszokott Miatyánk-formához képest, az alapvetően Budapesten, és nem Rómában dől el.

Ön mit gondol a változtatásról?

Aki fordított már idegen nyelvből, az tudja: a szó szerinti fordítás nagyon sokszor félrefordítás. Ahhoz, hogy pontos legyen a saját anyanyelvünkön egy idegen nyelvben megfogalmazódott gondolat, nem elég „tükrözni” a szavakat, hanem a kijelentés értelmét megtalálva adott esetben el kell engedni a szószerintiséget.

Ami a jelen vitában elgondolkodtat, hogy mindenki az igére (belevinni – benne hagyni – engedni) összpontosít, holott az mind a görögben, mind a latinban eléggé egyértelmű: eiszferó, induco – be(le)vinni, be(le)vezetni. Sokkal izgalmasabb a főnév, a peiraszmosz (latinul: tentatio). Ha az eredeti görög szöveget nézzük, akkor ott bizony kiderül, hogy itt nem a bűnre való hajlamról, indításról van szó, hanem sokkal inkább a próbatételről. A bűn vágyát Isten soha, csakis a Sátán keltheti. Arról azonban, hogy Isten komoly erőpróba elé állítja az embert, többször is hallhatunk a Szentírásban.

Simon Tamás László bencés szentírás-tudós magyar fordítása pontosan ezt az értelmet ragadja meg: „ne állíts minket próbatétel elé”. Ebben a megközelítésben értelmesen, logikusan kapcsolódóvá válik a következő kérés is: „hanem szabadíts meg a gonosztól”. Mit jelent így a szöveg? Az emberben saját gyöngeségének, gyarlóságának, törékenységének a tudata alázatot ébreszt. Emiatt azt kéri Istentől, hogy ne állítsa őt (túl) nagy, elviselhetetlen(nek tűnő) kihívás, próba elé – hanem mentse ki őt a világban jelenlévő rossz, gonosz hatalmából, kezéből.

A Miatyánk közös imádsága a keresztény felekezeteknek, egy változás hogyan érintheti ezt?

Franciaországban a katolikus püspökök lépését támogatták az evangélikus és református vezetők is, így ott már két éve egységesen a megváltoztatott szöveget imádkozzák. Ennek az egységnek előfeltétele volt, hogy a katolikus főpásztorok még a jóváhagyás és kihirdetés előtt, úgymond a „munkafázisban” megküldték a protestáns testvér-egyházaknak a tervezetet, akiknek így volt alkalma végiggondolni a kérdést.

Hazánkban az „ökumenikus” Miatyánk a felekezeti megosztottság évszázadai után csak nem is olyan régen, 1988. március 28-án lett rögzítve egy szakértői bizottság által, majd november 15-től a felekezetek vezetői elkezdték fokozatosan bevezetni az új szöveget. Ha lesz bármiféle változtatás, akkor az szintén így történhet meg: közös szentírás-tanulmányozás és elmélkedés, a szakmai és (anya)nyelvi érvek ütköztetése, a konszenzus keresése, majd a kölcsönös és közös elfogadás.

Martí Zoltán

Az Úr imádsága (Miatyánk)

https://katolikus.hu/dokumentumtar/3178

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól!
(Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség
mindörökké.) Ámen.

A kinyilatkoztatás Krisztusban teljesedett be. Míg a zsoltárokat Krisztus vette át az emberektől, addig a Miatyánkra ő tanította az embereket. Teljes szövegét Szent Máté evangéliumában találjuk (6,9-13); az alkalmat, amikor Jézus elmondta, Szent Lukács írta le (11,1-2). Minden mondatában ott van az Ószövetség, annak Krisztusban való beteljesedése is; egyben mindegyik személyes felszólítást tartalmaz számunkra.

Krisztus kiérdemelte nekünk a fogadott fiúság kegyelmét, ezért vehetjük át tőle, és mondhatjuk mi is:
MI ATYÁNK, AKI A MENNYEKBEN VAGY!

Mózes a szent, félelmetes, minden teremtményen felülálló ("transzcendens") Istennel találkozott. Krisztus, mint Főpap, Isten nevét áldozattal szenteli meg, amely egyszerre engesztelő és dicsérő - hogy Isten neve bennünk és általunk szentelődjék meg. És ez a keresztségben már elkezdődött:

SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!

A szétszórt zsidó népből Isten kovácsolt egy nemzetet, majd egy országot. Dávid király, mint Krisztus előképe, Isten országának közeledtét jelezte. Krisztus pedig, mint Király kihirdeti Isten országának elérkezését. A Krisztus vére és szenvedése által megszerzett ország reménybeli polgárai vagyunk:

JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!
Izrael királysága törékeny: a számkivetésben, szenvedésben tanulja meg a nép fölfedezni Isten akaratát.

-- Krisztus, mint PRÓFÉTA az Őt küldő Atya akaratát teljesíti; még az Olajfák hegyén is ezt akarja. Isten akaratát nekünk itt a földön kell betöltenünk:

LEGYEN MEG A TE AKARATOD, AMINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS!

Isten mindenben gondoskodott a népről, amelynek kinyilatkoztatta magát (pl. a manna a pusztában).

-- Krisztus, mint FŐPAP az Eucharisztiában örök táplálékot adott a vándorúton járó embereknek. Bizalommal kérhetjük tehát égi (és földi) kenyerünket:

MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NEKÜNK MA!

A bűn Isten uralmával szembeni adósság, amelyet csak Ő engedhet el. -- Krisztus, mint KIRÁLY megadja apostolainak az oldás-kötés hatalmát. -- Csak akkor nyerhetünk mi is bocsánatot, ha megbocsátók vagyunk:

ÉS BOCSÁSD MEG VÉTKEINKET, MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZ ELLENÜNK VÉTKEZŐKNEK!

Az első kísértéstől kezdve ott a lehetőség, hogy az emberi akarat Isten akaratával szembeszegüljön (Ádám, Káin stb.). -- Isten akaratának teljesítése érdekében még Krisztusnak is meg kellett hoznia a maga áldozatát. A kísértésnek mindig ellenállhatunk, ha azt tudjuk mondani:

ÉS NE VÍGY MINKET KÍSÉRTÉSBE, DE SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL!

S mindazt, amit kértünk, egyúttal teljes odaadásunkat is sűrítsük bele ebbe az egyetlen szóba: ÁMEN.

Jelenések Könyve: 22: 17.

¹⁷A Lélek és a menyasszony mondják: „Jöjj el!” Aki hallja, mondja: „Jöjj el!” Aki szomjazik, jöjjön. Aki kívánja az élet vizét, ingyen vegye. ¹⁸Tanúsítom mindenki előtt, aki ennek a könyvnek prófétai szavait hallja: Aki ehhez hozzáad, azt Isten azokkal a csapásokkal sújtja, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben. ¹⁹S ha valaki elvesz ennek a prófétai könyvnek szavaiból, Isten megvonja tőle a jogot az élet fájához és a szent városhoz, amelyek ebben a könyvben meg vannak írva. ²⁰Aki mindezt tanúsítja, az mondja: „Igen, hamarosan eljövök. Ámen.” Jöjj el, Uram Jézus!