2017. december 27., szerda

Hivatalos: genderőrülettel terhelt Biblia kiadását rendelték meg német nyelven ... "Uram, bocsáss meg nekik..."


TAWA NEWS
Németország, Ausztria, Luxembourg, Vaduz és Strasbourg püspökkari konferenciái megrendelték a Biblia új fordítását. Az új verzió azonnal érvényes a megnevezett német nyelvterületen. Az immár „gondosabb” és „fairebb” módon kezeli a nemeket.
Már nincs Ádám. A „fiak” „gyerekek”. Az Isten már nem Isten, hanem a nem-semleges (németül: „geschlechtsneutral”) JHWH (héber ejtése: „Jahveh”).
A bűnbeesés – almával és kígyóval – férfi nélkül történik. Isten nem „Ádámot”, hanem az „embert” („Mensch”) keresi.
„Az ember és felesége, Éva” – áll a szövegben „Ádám és Éva” helyett. Csakhogy ez öngól, írja a cikk. „Szóval akkor Éva nem ember?” – kérdi.
Már van egy női apostol is. Neve „Junia” és Jézust számos kalandra kíséri.

http://lovasistvan.hu/2017/12/27/hivatalos-genderorulettel-terhelt-biblia-kiadasat-rendeltek-meg-nemet-nyelven/

Kiderült, mivel foglalkoznak a britek karácsonykor

Mesélnek a holtak – A brit sajtóalkalmazottak csak mérsékelten foglalkoztak az ünneppel, ehelyett karácsonykor megkérdeztek valakit, aki meghalt, hogy mi van odaát.
Döbbenetes témát választott egy brit sajtóorgánum, az Express december 26-án; a karácsony másnapján megjelent cikk annak lehetőségével foglalkozik, hogy van-e élet a halál után, és ha van, akkor mi lehet ott. Az írás csak köretként csap hozzá valamiféle vallási megközelítést, ehelyett megkérdeztek egy embert, aki nemrég meghalt, hogy mi van a halál után.
A vélhetően olvasó-csalogatásnak szánt cikkből kiderül, hogy Paul O.-t karácsonykor érte autóbaleset, melynek során átmenetileg meghalt, de ezután a mentősök újraélesztették, így most beszélni tud az újságíróknak a saját haláláról. Elmondása szerint emlékszik a halál pillanatára, amikor is gyakorlatilag kirepült a testéből a saját fején keresztül.
“Ahogy rádöbbentem, hogy mindjárt meghalok, úgy éreztem, mintha egy kavargó örvény keletkezne, ami a fejemben összpontosult […] gyakorlatilag kirepültem a fejemen keresztül” – mondta Paul O., aki ezután azzal összegezte a történteket, hogy nagyon jó volt halottnak lenni.
“A holtak sok mindent látnak”
Az interjúalany elmondta, hogy a halál után teljes sötétségben találta magát, ahol nagyon jól érezte magát, mert később nagy fény is volt, aztán Jézussal találkozott, aki azt parancsolta neki, hogy jöjjön vissza.
“Hirtelen arra lettem figyelmes, hogy felfelé utazok a teles sötétségben, de a jóllét csodálatos érzetével. […] Az első gondolatom az volt, hogy ha ilyen halottnak lenni, ezt nagyon szeretem” – mondta, majd hozzátette, hogy mindezek után fehér fényt látott, ami egyre növekedett, mígnem megjelent Jézus és azt mondta neki, hogy jöjjön vissza.
“Végül egy hang jött a fénykorongból. Tiszteletet parancsoló, de nem sértő. Azt mondta, jöjjek vissza. Majd hirtelen újra az autóban találtam magam.”
A brit lap ezután kifejti, hogy ez a halál utáni élmény nem a mennyeknek megfeleltethető, ráadásul halálközeli élmény után gyakran számolnak be arról az emberek, hogy elhunyt rokonok a túloldalról beszélnek hozzájuk.
Csendes, vidéki nézelődés
“Azt mondják, saját elhunyt hozzátartozóikkal találkoznak, akik mintha üdvözölni akarnák őket. Gyakran azt mondják, nem akarnak visszajönni (az életbe), olyan pozitív érzéseket tapasztalnak ebben az állapotban” – írták, hozzátéve, hogy sokan arról számolnak be, nagyon is evilági dolgokat látnak a halál után, például a körülöttük mozgolódó orvosokról és ápolokról, akiknek cselekedeteit gyakran meglepő pontossággal tudják elmondani.
“Hallanak dolgokat és szinte rögzítenek minden beszélgetést, ami körülöttük zajlik” – írták.
A brit lap ezután fotókat közöl, amin állítólag kísérteteket lehet látni. Nem ilyen ócska Photoshop képet, mint itt, ebben a cikkben, hanem olyanokat, amiről senki nem vallja be, hogy öt perc alatt hamisította. Így ahelyett, hogy elzavarták volna az olvasót a 24-i éjféli misére, megint sikerült táptalajt adni a szellemi zavarosban halászóknak.


http://www.hidfo.ru/2017/12/kiderult-mivel-foglalkoznak-a-britek-karacsonykor/

NEM ÉN MONDOM, HANEM A SZENTÍRÁS! (Róm 1,18-32)

»Isten haragja megnyilvánul az égből azoknak az embereknek gonoszsága és igazságtalansága fölött, akik hazugsággal elfojtják az isteni igazságot. Amit ugyanis tudni lehet Istenről, azt világosan ismerik, mert Isten kinyilvánította nekik. Hiszen azt, ami láthatatlan benne: örök erejét, valamint istenségét tapasztalni lehet a világ teremtése óta, mert az értelem felismeri. Éppen ezért nincs mentség számukra, mivel ők, bár megismerték Istent, nem dicsőítették őt, és nem adtak hálát neki, hanem üressé váltak gondolataikban, és sötétség borult oktalan szívükre. Bölcseknek mondogatták magukat, de esztelenek lettek, fölcserélték a halhatatlan Isten dicsőségét halandó embereknek, sőt négylábúaknak és csúszómászók a képmásával.
Ezért Isten átadta őket szívük vágya szerint a tisztátalanság-nak, hogy maguk becstelenítsék meg testüket, akik felcserélték Isten igazságát a hazugsággal, és inkább tisztelték és szolgálták a teremtményt, mint a Teremtőt, aki áldott mindörökké. Ámen.
Ezért Isten átadta őket gyalázatos szenvedélyeiknek. Asszonyaik ugyanis elcserélték a természet szerint való szokást azzal, amely a természet ellen van. Hasonlóképpen a férfiak is, elhagyva a természet szerint való együttélést az asszonnyal, egymás iránt gerjedtek vágyra, férfiak férfiakkal ocsmányságot műveltek; el is vették eltévelyedésük megfelelő bérét. Ahogy ők nem törekedtek arra, hogy ragaszkodjanak Isten ismeretéhez, úgy Isten is ráhagyta őket romlott értelmükre, hadd tegyék azt, ami nem való; hiszen telve vannak mindenféle igazságtalansággal, rosszasággal, paráznasággal, kapzsisággal, romlottsággal, telve irigységgel, gyilkossággal, viszálykodással, csalással, gonosz-lelkűséggel; árulkodók ők és rágalmazók, Isten előtt gyűlöletesek, gyalázkodók, kevélyek, kérkedők, fortélyos gazok, a szülőkkel szemben engedetlenek, ostobák, megbízhatatlanok, szívtelenek, szószegők, könyörtelenek. Jóllehet megismerték Isten törvényét, hogy akik ilyeneket tesznek, méltók a halálra, mégis, nemcsak megteszik, hanem az így cselekvőkkel egyet is értenek.« (Róm 1,18-32)