A küszöbön
álló szíriai amerikai légicsapással kiirthatnak három olyan szíriai
települést is, ahol még Jézus nyelvét beszélik. A térség megannyi
pontján irtott keresztény közösségekkel több ezer éves kulturális
örökség eltűnése kezdődött meg a Föld ezen részéről – Alexandriától
Moszulig.
Ahová
az Amerikai Egyesült Államok hadserege beteszi a lábát, ott élő, több
ezer éves kultúrák pusztulnak el. Mint ahogy arra ma már a világ szinte
minden keresztény vezetője is felhívja a figyelmet, a szíriai katonai
műveletekért – és en bloc a közel-keleti háborúknak is – a keresztény
közösségek fizetik a legnagyobb árat.
Justin Welby canterbury érsektől Ferenc pápán át az antióchiai maronita pátriárkáig nem a levegőbe beszélnek az egyházi vezetők.A keresztény világ vezetői egységben |
Ferenc pápa:
„A világ vezetői mutassanak nagyobb érzékenységet a tragikus helyzet
iránt, találjanak megoldást a pusztítást és halált okozó háborúra!
Hallgassanak el a fegyverek!”
Justin Welby canterburyi anglikán érsek: „Ne
siessék el a döntést a Szíriai katonai akcióról, mert annak
beláthatatlan következményei lehetnek az egész muzulmán világban. A
képviselők tegyék fel maguknak a kérdést, hogy valóban biztosak-e a
tények megítélésében.”
Besara Butrosz Rai antióchiai maronita pátriárka:
„A közel-keleti háborúkért a keresztények fizetik a legnagyobb árat.
Irakban és Szíriában a muzulmánok szunnita és síita irányzata között dúl
a harc. Egyiptomban a fundamentalisták – köztük a Muzulmán Testvériség –
és a mérsékelt muzulmánok vívják a háborút. Bizonyos muzulmán
csoportok, maguk sem tudják pontosan miért, a keresztények elleni
támadásban vezetik le indulataikat. Az arab világban élő keresztények
semmi mást nem kérnek, csak azt, hogy biztonságban és stabilitásban
élhessenek.”
Ilarion orosz metropolita:
„Mélységesen aggódunk, hogy a Nyugat katonai beavatkozásra készül
Szíriában. Az amerikai álláspont teljes mértékben egyoldalú, és az ENSZ
jóváhagyása nélkül akarja eldönteni egy többmilliós nemzet sorsát. Több
ezer ember életét áldozzák fel ismét az elképzelt demokrácia oltárán.”
|
George
Bush 2003-ban keresztes hadjáratként hirdette meg az iraki háborút, így
az ország keresztényei automatikusan az iszlamisták céltáblájává
váltak: az akkori 1,2-1,5 millió keresztény közül sokaknak menniük
kellett, rengeteg ember meghalt az amerikaiak és a felheccelt muzulmánok
összecsapásaiban, ők lettek ugyanis a bűnbakok a Nyugat megjelenése
miatt. A számok nyelvén máig hatóan mindez azt jelenti, 400-800 ezren
lehetnek ma az országban keresztények, pedig az asszír keresztény egyház
önálló identitása 431 óta tart. Moszulban ma már nincsenek
keresztények, Bagdadban pedig rettegésben éli hétköznapjait a káld
közösség.
Az
asszírkeresztény-ellenesség „fényes” példája volt a csaknem 100
emberéletet, köztük papokét, nőkét és gyermekekét is követelő templomi
mészárlás 2010-ben mindenszentek ünnepén, ami a 2003-as amerikai
behatolás óta számszakilag a legnagyobb keresztényellenes vérengzés
volt. A nemzetközi közösség – benne a „keresztény Európával” – szintén
nem sietett Bagdad segítségére.
Időben
a következő esemény a világsajtó által csak arab tavaszként emlegetett
történésláncolat. Röviden: 2011 tavaszán erőszakos kormányellenes
megmozdulások törtek ki sorra az arab világ országaiban az
Arab-félsziget keleti csücskétől (Omán) a nyugat-afrikai Mauritániáig
szinte minden országban. Sokan az arab tavasz mögött az Egyesült
Államokat látták, a jelen helyzetet látva nem alaptalanul: Szíriában már
a helyzet 2012-es eszkalálódása óta kritikus, a felheccelt (és a
fejlett nyugat által nyíltan fegyverzett) terroristacsoportok ugyanis
válogatás nélkül irtják az Aszad-rezsim feltétlen támogatóinak
kikiáltott keresztényeket, de erről később.
Egyiptomot
úgy érte el az arab tavasz, hogy a Mubarak-érában számos városban
üldözték a gazdasági elit jelentős részét kitevő kopt keresztényeket. Az
üldözésről szóló agresszív cselekedetek mögött rendre iszlamista
csoportok álltak, ezektől a tettektől továbbra is folyamatosan
tarthatnak a koptok, Mubarak országlása idején ugyanis legalább
garantálva látták, hogy a Muszlim Testvériség (MT) nem kerül közel a
hatalomhoz. A koptok nyelve a késő ókor óta ugyanaz, központjuk a
páratlanul gazdag történelmű Alexandriában van, egyes becslések szerint
8, mások szerint 18 millióan vannak, de mivel az iszlamista csoportok
szemében a keresztény befolyásosok Amerika csápjai, még azzal sem
garantálható a béke, hogy az MT által alapított új párt alelnökének
megtettek egy kopt férfit.
A
legutóbbi nagyobb keresztényellenes incidens alig két hete következett
be, amikor ülősztrájkoló iszlamisták táborainak felszámolásába kezdett a
rendőrség, erre válaszul pedig se szó, se beszéd, a demonstrálók porig
égettek három kopt templomot.Amerika választott: az alaviták és a keresztények meghalhatnak
Nyugat: a keresztényeknek nincs helyük |
Hol egy temetői gondnokot lőnek agyon, hol egy ferences szerzetest kínoznak halálra. Az egyes halálesetekkel akarva-akaratlanul a nyugati világ a lázadók fegyverein keresztül üzeni Szíria keresztényeinek: nincs jövőjük az országban. RÉSZLETEK |
És
akkor vissza Szíriába. A leegyszerűsítve csak felkelőknek titulált
terroristacsoportok nyíltan a „kiirtjuk az alavitákat és a
keresztényeket” jelszóval lépnek fel a szerintük kormánypárti
keresztények ellen. Az alaviták hite a síizmusból ered, és közéjük
tartozik Bassár el-Aszad államfő, valamint a vezetők jelentős része is.
Innen pedig már érthető, miért támogatja fegyverekkel
az ellenzékinek nevezett, könnyen irányítható csoportokat a „fejlett
Nyugat”. „Egy-egy alavita falu fizeti meg minden vegyi rakéta árát,
amely a szüleinkre, rokonainkra hullik Damaszkuszban” – ilyen stílusban
beszél ebben a helyzetben Abu Mohamed al-Dzsuláni, az an-Nuszra csoport
vezetője az iszlamista honlapokra föltett hangüzenetében. „Ezer rakéta”
kilövését ígérte, hangsúlyozva, hogy „ezzel tartozunk (…) rokonainknak a
keleti Gútában”, azon a Damaszkusszal határos területen, ahol az állítólagos vegyifegyver-támadás
történt múlt szerdán.III. Gregoriosz Laham damaszkuszi görög-melkita pátriárka |
„Mi, keresztények a Közel-Keleten az arab világ szerves részének érezzük magunkat, és a jelenlegi nehézségek, problémák és félelmek közepette még inkább szükség van a hitünk megerősítésére, hogy az evangélium hordozói lehessünk. A keresztények mindig is kulcsszerepet játszottak a Közel-Keleten a kultúra, a művészet, az oktatás és a szociális munka területén, és feltett szándékunk, hogy továbbra is a társadalom kovásza legyünk.” |
Szíria
nem csak a napi aktualitása és a híradásokban betöltött szerepe miatt
fontos; kultúrtörténeti jelentősége is van: területén, ráadásul a
főváros Damaszkuszhoz igen közel található az a három település, ahonnan
az amerikai Passió című mozifilm arámi dialektusát kölcsönözték, vagyis
az ott ma is beszélt nyelv lehetett Jézus Krisztus anyanyelve. E nyelv
különlegessége, hogy legalább 3000 éve biztosan szinte változatlan
formában beszélik, első írásbeli nyoma a Krisztus előtti X. századból
származik. A Damaszkusztól északra fekvő három hegyi falu 10 ezer lakosa
mind a mai napig arámi nyelven köszönti egymást. Ez a jelentős érték
nem rezervátumban, múzeumokban van vagy könyvlapoké, hanem a jelen
valósága, aminek a valóságos létét az amerikai fegyveres fellépés
közvetlenül fenyegeti.
Fakhoury
Youssef, a Prochristie portál szerkesztője az MNO-nak elmondta,
Szíriában csak a konfliktus óta 2 millióról 1,5 millióra csökkent a
keresztények száma, 400 ezren elmenekültek, sokakat katonaként vagy
civilként mészároltak le a felkelők.MNO