2018. július 21., szombat

Bemutatjuk a világ legnagyobb Mária-kegyhelyeit

A nyár az utazások időszaka. Egy alkalommal II. János Pál is buzdított arra, hogy a szünidőben látogassuk meg az Istenszülő kegyhelyeit is. Ezt évente több millió hívő meg is teszi. A német püspöki konferencia hírportálja bemutatta a világ legnagyobb, az Egyház által elismert Mária-kegyhelyeit.

Guadalupe, Mexikói Egyesült Államok
A legnagyobb Mária-kegyhelyek listájának első helyén vitathatatlanul a mexikói Guadalupe áll. Körülbelül 20 millió zarándok látogatja meg évente ezt a búcsújáróhelyet, amely Mexikóváros peremén található. 1531 decemberében jelent meg ezen a helyen a Szent Szűz Szent Juan Diegónak egy mesztic arcvonásait viselve, és azzal bízta meg a szentet, hogy építsenek ott templomot. Miközben ő a jelenésről beszámolt a püspöknek, ruháján kirajzolódott a későbbi kegykép, a guadalupei Miasszonyunk; hogy a „La Morenita” („a Sötétbőrű”) milyen módon került a szövetre, a mai napig megmagyarázhatatlan. Ezek után egy kisméretű templomot építettek a jelenés helyén, majd később, 1976-ban azt a nagy bazilikát, amely ma is őrzi a kegyképet és 40 ezer férőhellyel rendelkezik. A guadalupei Mária Latin-Amerika és persze Mexikó patrónája.
Az éves szinten mintegy 8 millió zarándokot befogadó brazíliai Aparecida (São Paulo tartomány) a legnagyobb Mária-kegyhelyek között a második helyet foglalja el. 1717. október 12-én akadt ezen a helyen három halász hálójába egy Mária-szobrocska. Az „aparecidai fekete Madonnának” nemsokára csodatévő erőt tulajdonítottak. A szobrot először egy erre a célra kialakított kis kápolnában tisztelték, amelynek helyén aztán 1834-ben bazilikát építettek, hogy a megnövekedett számú hívők tömegeit be tudják fogadni. Minthogy aztán ez a templom is kicsinek bizonyult, 1955-ben egy újabb bazilika került a helyére, mely 173 méteres hosszával és 168 méteres szélességével a világ legnagyobb templomai közé tartozik. Az aparecidai Miasszonyunk 1929 óta Brazília védőszentje. 2017-ben – a szobor megtalálásénak 300. évfordulóján – 13 millió zarándok kereste fel a kegyhelyet.
Lourdes, Franciaország
A világ harmadik és Európa legnagyobb Mária-kegyhelye a franciaországi Lourdes. Közel 6 millió zarándok érkezik évente ebbe a Pireneusok között fekvő kisvárosba. A Szűzanya 1858-ban jelent meg itt a 14 éves Bernadette Soubirous-nak összesen 18 alkalommal, és mint a „Szeplőtelen Fogantatás” mutatkozott be neki. A Massabielle hegy barlangjában, a jelenések helyén fedezte fel Bernadette Mária útmutatása alapján a mára világhírűvé vált gyógyforrást. 70 csodás gyógyulást ismert el eddig az Egyház hivatalosan – a gyógyulások teljes száma 30 ezer körül mozoghat. A jelenések barlangjának „szent területe” mellett három nagy bazilika várja a Lourdes-ba látogató zarándokokat, valamint a betegek és fogyatékkal élők számára kialakítottak fürdőket is. A lourdes-i Szűzanya ünnepnapja február 11., az első jelenés időpontja – egyben II. János Pál pápa kezdeményezésére a betegek világnapja is. 1958 óta a nemzetközi katonai zarándoklatot is Lourdes-ban szervezik meg.
Fatima, Portugália
Több mint 5 millióra tehető azoknak a száma, akik évente ellátogatnak a portugáliai kegyhelyre. Fatimában 1917-ben jelent meg a Szűzanya több alkalommal három pásztorgyermeknek. Egyebek mellett ekkor osztotta meg velük az úgynevezett „három fatimai titkot”: egy újabb világháború kitörésének, Oroszország újbóli kereszténnyé válásának a kommunizmus után és a „fehér püspök” elleni merényletnek a próféciáit. 1917. október 13-án hívők tízezrei voltak tanúi egy, a látnokgyermekek által előre bejelentett napcsodának. II. János Pál a harmadik titokban az ellene 1981. május 13-án elkövetett merénylet beteljesedését látta, és megmenekülését is a fatimai Szűzanyának tulajdonította. A 2017-es centenáriumi évben több mint 9 millió zarándok látogatta meg a portugáliai kegyhelyet.
Częstochowa, (Csesztonka) Lengyelország
A ranglista következő helyén a lengyelországi Częstochowa áll évi 4,5 millió zarándokával. 1384 óta tisztelik ezen a helyen a világhírű Fekete Madonna képét. A legenda szerint Szent Lukács festette, azonban a 80x120 cm méretű, bizánci stílusban készült kegykép keletkezése a 6. és 8. század közé tehető. Az Istenszülőt és a gyermek Jézust ábrázoló ikonnak csodatévő erőt tulajdonítanak; neki tulajdonítják az 1655-ös svéd támadástól való megmenekülést is, melynek idején a kegyképet a Jasna Góra nevű dombocskán elhelyezkedő pálos kolostorban őrizték. A náci megszállás és a kommunizmus évei alatt a częstochowai Madonna mindvégig Lengyelország vallási szimbóluma maradt. A sziléziai kegyhely ikonja az ország legszentebb vallásos relikviájának, a kegyhely pedig nemzeti kegyhelynek számít.
Loreto, Olaszország
Loreto Olaszország legfontosabb Mária-kegyhelyének számít. Az évente mintegy 4 millió látogatót vonzó, az Adriai-tenger partján található kisváros a világ legnagyobb Mária-kegyhelyei között a hatodik helyet foglalja el. A legenda szerint angyalok hozták 1295-ben Szűz Mária lakóházát Názáretből Loretóba. A „Szent Ház” néven ismert 9 méter hosszú, 4 méter széles és 5 méter magas épület ma a 15. századi bazilika központjában helyezkedik el. A kövek archeológiai vizsgálatai alapján a ház tényleg származhat a Közel-Keletről, és minden valószínűség szerint keresztes lovagok hozhatták Olaszországba. A kis ház nyomán Európa-szerte építettek úgynevezett Loreto-házakat, melyek ma is sok zarándok számára jelentenek úticélt.
Velankanni, India
„Kelet Loretójaként” és India legnagyobb zarándokhelyeként tartják számon a nyugaton kevésbé ismert Velankannit. A Bengáli-öbölben elhelyezkedő kegyhelyet évről évre mintegy 2 millió zarándok keresi fel. Valószínűleg 1600 körül történt ezen a helyen három Mária-jelenés. A jelenések helyén templomot építettek, amelyet aztán több ízben kibővítettek és amelyet 1962-ben XXIII. János pápa basilica minor rangra emelt. A templom titulusa „Egészségről nevezett Miasszonyunk”, mivel a Velankanniba tartó zarándoklatoknak gyógyító erőt tulajdonítanak. Sok zarándok imádkozik ezen a helyen betegségből való gyógyulásért; a bazilikában pedig számtalan votív táblácska – valamint ezüstből, aranyból kialakított testrész – jelzi a valóban bekövetkezett gyógyulásokat. A keresztények mellett sok hindu és muszlim is felkeresi a kegyhelyet.
Altötting, Németország
Az idelátogató évi több mint egymillió zarándokkal a felső-bajorországi Altötting is a világ legnagyobb Mária-kegyhelyei közé tartozik. A „Bajorország vallási központjaként” is ismert városka az altöttingi Fekete Madonna otthona: a faragott Mária-szobrocska a gyermek Jézussal 1330 után érkezhetett Altöttingbe, ahol már a 9. század óta különösen tisztelték a Szűzanyát. 1489-ben történhetett itt két csodás gyógyulás is, melyek a zarándoklatok kezdetét jelentették. Több mint kétezer votív- és hálatábla díszíti ma a kegykápolnából a Kapellplatzra vezető utat. A Wittelsbach-ház uralkodói szívüket a templom egy-egy fali bemélyedésében temettették el. Altötting emellett a szent portásról, Parzhami Konrádról is híres.
Mariazell, Ausztria
Közel egymillióan zarándokolnak el évente Ausztria leghíresebb kegyhelyére, a stájerországi Mariazellbe, mely évszázadok óta a magyar zarándokoknak is népszerű búcsújáróhelye. A 12. század óta tisztelik ezen a helyen a „Magna Mater Austriae” és a „Magna Domina Hungarorum” elnevezésű Mária-szobrot. Az alapítólegenda szerint a kis faszobrot egy bencés szerzetes vitte magával, útban egy új missziós terület felé. Miután az Istenszülőhoz imádkozott, meghasadt az útját elzáró szikla. Mikor célba ért, a szerzetes a szobrocskát egy fatuskóra helyezte, és cellát épített fölé, amely kápolnaként és lakóhelyként szolgált számára. Mariazell neve így származik a „Maria in der Zelle” elnevezésből. Ma egy barokk bazilika áll ezen a helyen, három jellegzetes tornya magasodik az ég felé (a középső, gótikus torony a Nagy Lajos által emelt bazilikából maradt meg – a szerk.). Az itt őrzött szobrot az év nagy részében díszes ruhadarabokba öltöztetik.
Kevelaer, Németország
Körülbelül 800 ezer zarándok látogatja meg évente Németország második legnagyobb Mária-kegyhelyét, Kevelaert, mely tavaly ünnepelhette jubileumát.  1642-ben – tehát pontosan 375 éve – indultak el a „Szomorúak vigasztalója” kegyképhez vezető, hagyományokban gazdag zarándoklatok. A harmincéves háború idején kapott sugalmazást egy kereskedő arra, hogy Kevelaerben kegyhelyet alapítson. A ma tisztelt kegyképet egy luxemburgi katonától vette, és kő képtartót épített számára. Azóta számos gyógyulás történt e 28 ezer lelkes alsó-rajnai város kegyhelyén. A zarándokhely központját a kegy- és gyertyakápolna, illetve a Mária-bazilika alkotják. Az év egyik csúcspontja a motoros zarándoklat, több ezer résztvevővel, valamint a tamilok zarándoklata.
Marija Bistrica (Máriabeszterce), Horvátország
Szintén 800 ezer körül mozog azoknak a száma, akik évről évre meglátogatják Horvátország legismertebb zarándokhelyét, Marija Bistricát. A kegyhely neve a Szűzanya nevéből, valamint a helység folyója, a Bistrica nevéből álló összetétel. A 15. század óta tisztelnek itt egy késő gótikus, fából faragott szobrot, mely ugyancsak a fekete Madonnák közé tartozik; vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a szobor eredetileg nem fekete volt. A szobornak már nagyon korán csodás erőt tulajdonítottak, melynek hatására a zarándokok száma folyamatosan emelkedett. Ma az arannyal koronázott Mária a gyermek Jézussal a Boldogságos Szűz-bazilikában van kihelyezve tiszteletre. 1971-ben a helyi püspök a kegyhelyet nemzeti kegyhellyé nyilvánította az egész horvát nép számára.
Mintegy 500 ezer zarándok látogat el évente Einsiedelnbe, mely Svájc legfontosabb Mária-kegyhelye. A bencés apátság zarándok- és kolostortemploma őrzi a késő gótikus szobrot, az „einsiedelni Máriát”, mely szintén egy fekete Madonna a 15. századból. Egy még ősibb, román stílusú kegykép helyett készült, mely tűzvészben pusztult el. A fekete szín valószínűleg az évszázadok alatt a szoborra rakódott gyertyakorom következménye. 1803-ban egy restaurátor megtisztította a szobor felületét és bőrszínűre festette azt. A hívőkből azonban ez akkora felháborodást váltott ki, hogy a szobrot újból feketére festették. A 17. század óta díszíti a szobrot egy harang alakú spanyol ruha. Einsiedeln a Szent Jakab-útnak is jelentős állomáshelye.
Kibeho, Ruanda
Kibeho annyiban különleges, hogy ez Afrika egyetlen kegyhelye, melyet az Egyház hivatalosan is elismert. Becslések szerint 500 ezer hívő zarándokol el a délnyugat-ruandai kisvárosba évente. 1934-ben alapítottak plébániát ezen a helyen, amelyet Máriának szenteltek. 1981-ben jelent meg itt a Szűzanya három kislánynak. „Nyina wa Jambóként” mutatkozott be, ami annyit jelent: „a Szó Anyja”. A helyi püspök által összehívott bizottság húsz éven át tanulmányozta a jelenést – pozitív eredménnyel: Kibeho 2001-ben lett hivatalosan is zarándokhely. A ՚80-as években már élénk zarándokmozgalom kezdett kibontakozni itt, amiért Kibehót „Ruanda Lourdes-jának” is nevezik.
* * *
+ 1 Csíksomlyó (Erdély, Románia) – a szerk. kiegészítése
Évente közel félmillió zarándok keresi fel az Erdélyben, Székelyföldön található kegyhelyet. A kegytemplom legértékesebb tárgya a Szűz Mária-szobor, mely a 16. század elején (1510–1515) hársfából készült, reneszánsz stílusban. Alkotója ismeretlen. Magassága 2,27 m; a világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tarja szent Fiát, a világ Megváltóját. 1798-ban, Batthyány Ignác erdélyi püspök idején az Egyház „csodatevőnek, segítő szent Szűznek” nevezte el. A csíksomlyói búcsú a székelyek 1567 óta tartó, a hagyomány szerint katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált.

Fordította: Koszoru Péter
Forrás és fotó: Katholisch.de
Magyar Kurír

Szibériai rejtély: Háromórás sötétség délben

Jakutföldre nappali éjszaka borult július 20-án, egy héttel az évszázad holdfogyatkozása előtt

dark4.png
Egy héttel azelőtt, hogy július 27-én a Föld lakóinak nagy része szemtanúja lehet majd az évszázad leglátványosabb és leghosszabb holdfogyatkozásának, Szibéria egy hatalmas, 200 ezer négyzetkilométernél nagyobb régiójában élők három és félórás nappali sötétséget éltek át.

Az északi sarkkörhöz közeli, és rendkívül hideg Jakutföldön július 20-án déli fél tizenkettő körül hirtelen elsötétedett a nap. A Siberian Times című lapban megjelent leírások szerint nem felhők takarták el a napot, hanem a levegő telt meg valamilyen sűrű, megfoghatatlan homállyal, ami egyre fokozódott, egészen addig, hogy szinte éjszakai sötétség borult a földre. A jelenség mintegy három és fél órán át tartott. A magas szélességi körön élők az évnek ebben a szakaszában egyébként még éjszaka sem tapasztalnak sötétséget, szinte 24 órán át világos az ég.


A különös jelenségnek sok ezer ember szemtanúja volt, de hivatalos magyarázat azóta sem született a történtekre. Csak azt lehet tudni, hogy mi nem okozhatta: nem volt regisztrálatlan napfogyatkozás és meteorbecsapódás sem történt. A térségben nem pusztítottak erdőtüzek és vulkánkitörést sem észleltek.


Az orosz lap által megszólaltatott helybeliek is csak találgatni tudnak: egyesek titkos fegyverkisérletre gyanakodnak, mások idegenek, vagy valamilyen természetfeletti erő működésének tulajdonítják a nappali sötétséget. Az elmondás szerint az utcák kiürültek, nem csak amiatt, mert zseblámpa nélkül nem lehetett közlekedni, hanem azért is, mert “olyan érzés volt a levegőben, mintha hirtelen megnövekedett volna a légnyomás.”
A jelenség érdekessége az is, hogy egy héttel az évszázad (vér)holdfogyatkozásának nevezett égi látványosság előtt történt. Július 27-én Európában, Afrikában és Ázsia nagy részén 103 percen át elsötétedik a hold. A legjobb látvány a Közel-Keleten és Kelet-Afrikában figyelhető majd meg. Ilyen hosszú holfogyatkozás legközelebb 2123-ban lesz, vagyis tényleg életre szóló eseményről van szó. Csillagászok szerint a Hold elméletileg maximum 107 percig lehet a föld árnyékában, így a mostani esemény szinte eléri ezt a maximális hosszúságot, mert a Hold a Föld árnyékának a közepén halad át.