Álkatolikus kampányarcok vállalhatatlan ügyek mellett
Írországban jelenleg illegális az abortusz, ez azonban lehet, hogy nem sokáig marad így. Májusban ugyanis az országban népszavazásra kerül sor a 8. alkotmánykiegészítés eltörléséről, amely kimondja, hogy az anyának és a magzatkorú gyermekének egyenlő joga van az élethez. Jelenleg az abortuszt végeztetni kívánó ír nők az Egyesült Királyságba kell, hogy utazzanak, ahol az abortusz a várandósság 24. hetéig elvégeztethető; illetve azután is, ha magzati egészségkárosodás áll fenn - igaz, elég ha az az egészségkárosodás csupán nyúlszájat jelent (amely a születést követően műtétileg korrigálható esztétikai probléma).
Az abortuszlobbi erőteljesen kampányol a 8. kiegészítés visszavonásáért és az abortuszok legalizálásáért Írországban, míg mások azért állnak a nyilvánosság elé, hogy támogassák a 8. kiegészítést. Utóbbiak egyike egy ír kórházi nővér, aki egy valóban elborzasztó történettel állt elő.
Caren az ausztráliai Sydney városában dolgozott nővérként, amikor a kórházába egy várandós nő érkezett azért, hogy abortuszt végeztessen. A babánál az orvosok genetikai károsodást diagnosztizáltak, és bár nem Carent bízták meg a nő gondozásával, ugyanazon a kórházi osztályon dolgozott, ahol a nőt is elhelyezték.
Bementem a hulladékos szobába, és megláttam ott a kisbabát, egy huszonkét hetes fiúcskát. Egy vesetálon feküdt, abba a mosdókagylóba téve, ahol a klinikai hulladékot szokták leöblíteni. Aprócska volt, de hibátlan. Láttam a lábujjait, a kezeit. Úgy tűnt, mintha szőke haja lenne. Olyan nagy volt, mint maga a vesetál, és még élt. Láttam, ahogy a mellkasa fel-le mozog. Lélegzett.
Fiatal nővérként Carennek fogalma sem volt, mit tegyen. "Mivel abortusz volt, nem engedték, hogy közbeavatkozzak. Nem hozhattam segítséget a babának, nem vehettem fel és nem láthattam el, nem hozhattam neki oxigént, és nem kérhettem senkit arra, hogy segítsen neki, hogy életben maradhasson." - emlékszik vissza Caren.
Egy kisbabát látni, ahogy lélegezni próbál, miközben senki nincs, aki segítene neki, olyan felkavaró volt, ami egész hátralévő életemben kísérteni fog. Ott kellett hagynom a hulladékos szobát, ott kellett hagynom a kisbabát, és ez volt mind közül a legnehezebb, mert úgy éreztem, cserben hagytam őt. Egy kisgyerek volt, egy emberi lény.
Carent kísértette ez az emlék, de kísértette a gyermek anyját is. "Azon az estén hallottam a baba édesanyját sírni a szobájában. Vigasztalhatatlan volt."
Azon gondolkodom, vajon mit mondhattak neki. És hogy vajon azért javasolták-e neki a gyermeke abortálását, mert tökéletlennek tartották.
Caren most azért küzd, hogy a 8. alkotmánykiegészítés hatályban maradjon.
Az abortuszban nincs semmi méltóság. Semmi tisztelet. Semmi igazságosság.
"Féltem az olyan nővéreket, mint amilyen én is vagyok, hogy mi lesz majd velük, ha ezt az abortuszjavaslatot elfogadják, és milyen kultúrát teremt majd ez az ír kórházakban. Félek, hogy az orvosoktól várják majd el, hogy megítéljék egy gyerek életének értékét, valami gyanított abnormalitás miatt." - mondja Caren. "A 8. alkotmánykiegészítés eltörlése és az abortuszok legalizálása mögött olyan fájdalmas valóság van, ami kevés figyelmet kap. Egyetlen nővérnek sem szabadna látnia azt a szívszorító valóságot, amit én láttam."
Álkatolikus kampányarcok
A 8. alkotmánykiegészítés eltörléséért és az abortuszok legalizálásáért Írországban régóta küzdenek a nemzetközi abortuszpárti szervezetek. Ezek közé tartozik az (eredetileg a jogtalan bebörtönzések ellen alakult) Amnesty International is, akik a kampányukhoz az ismert hollywoodi színészt, az ír származású és magát katolikusnak hirdető Liam Neeson-t nyerték meg.
Neeson adta a hangját a szervezet 2015-ös reklámvideójához, amellyel a 8. kiegészítés eltörlését és a szabad abortuszhozzáférést szorgalmazták. A videó kifejezetten katolikusellenes utalásokkal és képi világgal operál. Miközben borongós, fekete-fehér felvételen kereszteket, egy elhagyott templomromot, és egy elhanyagolt katolikus temetőt pásztáznak végig, Neeson ezt a szöveget olvassa alá:
Egy szellem kísérti Írországot. Egy gonosz szellem az elmúlt századból... Tekintet nélkül hoz szenvedést, és még halált is azokra a nőkre, akiket megérint. Félik a politikusok. Ez a papír és tinta szelleme... Egy más kor számára írt alkotmányé. Annak az országnak az árnya, amelyet már magunk mögött hagytunk... Nem kell, hogy Írország a múltjához láncolja magát. Itt az idő, hogy ezt a szellemet nyugalomba helyezzük.
"Töröljük el a nyolcast!" - adja meg a végkövetkeztetést a videó, immár színgazdag, nyugalmat árasztó tájjal a háttérben.
Álkatolikusok kampánycélú felhasználása a nyugati országokban, leginkább az Egyesült Államokban, már ismert és bevett szokás. Olyan ügyek támogatására használják őket kifejezetten katolikus célközönség felé, amelyek nyíltan az Egyház tanításába ütköznek: abortuszliberalizáció, melegházasság, genderideológia, fogamzásgátlás, lombikprogram, ésatöbbi. Bevetik őket akkor is, amikor ilyen ügyekért síkra szálló párt vagy politikai jelölt támogatásáról kell katolikus szavazókat győzködni. Az álkatolikusok kampányának mindig feltűnően kihangsúlyozott eleme, hogy ők az ügy és jelölt mellett katolikusként állnak, s a kampányban ezért nemcsak az ügy vagy jelölt kap hírverést, de a reklámarcok katolikussága is.
Ilyen álkatolikus reklámarc Liam Neeson is az ír abortuszkampányban. Ahogy ugyanilyen álkatolikus (szabad abortuszokat, LMBT-ügyeket, vagy ezeket támogató liberális képviselőjelölteket reklámozó) kampányarc szinte kivétel nélkül az összes sztár, akiket a magyar olvasók felé a SZEMlélek blog állított ki "katolikus" példaképekként.
Neeson az ír abortuszliberalizáció kampánya alatt szerepelt több helyen is a "katolikusságával". Ahogy őt a SZEMlélek blog idézte: "Igen, katolikus vagyok és büszke vagyok erre." A katolikusokat hittagadásra buzdító Némaság film főszereplőjeként, már a filmet reklámozva Neeson hozzátette: "Valódi kinyilatkoztatásként éltem meg [a Némaság filmet], ami életem két nagy részét összehozta: az ír katolikus énem egy színész életével állt kötelékben, de megláttam, hogy a színészet is lehet imádság." A Némaságot Martin Scorsese rendezte, aki a Krisztus utolsó megkísértése című blaszfém botrányfilmnek is megalkotója. Scorsese a Némaság forgatásához egyházi szakértőnek a hírhedt LMBT-lobbista papot, James Martin SJ-t kérte fel, akit itthon szintén a SZEMlélek blog reklámozott.
Az Egyesült Államokban folyamatos pro és kontra harc folyik az erkölcsileg vállalhatatlan és az Egyház tanításával ellenkező ügyekért kampányoló álkatolikusok (celebritások és politikusok) miatt. Ahogy épp ebben a harcban a Hittani Kongregáció is kifejtette, az Egyház következetes álláspontja, hogy az ilyen személyek felé meg kell tagadni az Oltáriszentség kiszolgáltatását, mégis, ezt máig több egyházmegyében egyszerűen nem tartják be. Az esetük leginkább azért aggályos, mert e személyek pontosan a katolikusságukat használják a vállalhatatlan ügy egyházbeli vagy a katolikus választók felé történő népszerűsítéséhez.
Olyan világban élünk, ahol ha egy politikus katolikusnak hirdeti magát, ha egy politikus vagy hollywoodi sztár hamukereszttel a homlokán büszkélkedik, gyanakodnunk kell. Mindig érdemes előbb utánanéznünk legalább néhány internetes kereséssel, hogy az illető mindeközben milyen ügyekhez, szervezetekhez és politikusokhoz teszi oda magát. "Legyetek okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok."
http://katolikusvalasz.blog.hu/2018/03/03/ir_nover_a_mosdokagyloban_a_klinikai_hulladek_kozt_hagytak_meghalni_az_abortuszt_tulelo_kisbabat
