1965. Író. (Garabandal-1) 44.
A Nagy Csoda: A Figyelmeztetés után következik a Nagy Csoda, amit Conchita naplója e részében jelez. Mindaz, amit az eseményről tudunk, az alábbiakban foglalható össze:
Conchita pontosan ismeri a Nagy Csoda időpontját. Rajta kívül még három személy, akik közül kettő Rómában lakik. Conchita nyolc nappal a Nagy Csoda bekövetkezése előtt tudatja a világgal az időpontot. Az ily módon előre jelzett Csoda nagyobb lesz, mint a fatimai. Ez ugyan csak Garabandalban lesz látható és a falucskát körülvevő hegyekben. Csütörtöki napon lesz, este ½9-kor, egy, az Oltáriszentséggel kapcsolatos szent vértanú ünnepén.
Ez a Csoda egybeesik majd az Egyház szempontjából fontos eseménnyel. (Ilyen eseménye volt már az Egyház történetének néhányszor a múltban, de nem Conchita életében.) A Csoda 10-15 percig tart. A garabandáli fenyőknél egy jel marad, amelyik önmagában csodálatos tünemény lesz. Sem Conchita, sem a három látnok gyermek jelenléte nem lesz szükséges ennél a csodás eseménynél, amelyet az Isten hoz létre a Szent Szűz közbenjárására.
A jelenlévő betegek meggyógyulnak és a hitetlenek megtérve távoznak. Padre Pio látni fogja a Nagy Csodát, éppúgy, mint a pápa, bármelyik helyén legyen is a világnak. Az a pápa látja majd, aki a Csoda idején uralkodik.
Ha a Nagy Csoda után sem tér meg az emberiség, akkor Isten nagy büntetést mér a világra.
1965-1983. Író, Látnokok. (Garabandal-1) 122.
A FIGYELMEZTETÉS ÉS A CSODA
A három garabandáli látnok elbeszélése alapján
1965 novemberétől, a jelenések végétől kezdve Conchita, Mari-Loli és Jácinta látnokok időről-időre interjúkat adtak, amelyekben kifejtették, hogy mit gondolnak a világhoz szóló Figyelmeztetésről és a nagy garabandáli Csodáról. Figyelemreméltó, hogy bár ugyanazokat a kérdéseket tették fel nekik, gyakran újabb vagy pontosabb tájékoztatással szolgáltak, vagy, hogy más-más perspektívából látták a dolgokat. Tekintettel erre, és, hogy minél teljesebb képet kapjunk a jelenésekről, igyekeztünk az összes rendelkezésünkre álló beszélgetésből egy olyan összeállítást adni, amelyben elkerülhetők a felesleges ismétlések. Az alábbiakban közreadjuk kutatásaink eredményét. Az egyes részeket időrendi sorrendbe rendeztük.
Az olvasónak meg kell értenie, hogy az egyéni kinyilatkoztatásokkal foglalkozó teológia általános alapelveivel összhangban nem állítjuk, hogy az idézett látnokok emlékezete vagy magyarázata tévedhetetlen lenne. (F. Turner és A. Combe garabandáli jelenés-szakértő atyák megjegyzése.)
1965. Conchita. (Garabandal-1)
66.
A Szent Szűz tudatta velem a Nagy Csodát, amit a mi Urunk Jézus Krisztus az ő közbenjárására visz majd végbe.
Miként a Büntetés, amelyet megérdemlünk, nagyon nagy lesz, ugyanúgy lesz minden mértéket felülmúló a Csoda, abban a mértékben, ahogy rászorul arra a világ.
A Szent Szűz megmondotta nekem a Csoda napját s azt is, hogy milyen lesz a Csoda. Nyolc nappal előbb kell közölnöm ezt a világgal, hogy az emberek Garabandálba mehessenek. A pápa látja majd a Csodát ott, ahol lesz. Padre Pio is látni fogja. A jelenlévő betegek meggyógyulnak, a bűnösök megtérnek. Akik majd látják a Nagy Csodát, amelyet Urunk, Jézus a Boldogságos Szent Szűz közbenjárására művel, többé nem kételkedhetnek.
Most mindnyájan várjuk a Csoda nagy napját, hogy lássuk, megváltozik-e a világ, és ezzel elkerüljük-e a Büntetést.
116.
Az eljövendő nagy Csoda
Erről a Csodáról csak Conchita értesült. Pelletier atya által oly érzékletesen kommentált naplójában is megemlíti ezt az eseményt. (Ez a Garabandalról szóló legalapvetőbb könyv.)
„A Szűzanya – mondja Conchita – megtiltotta, hogy elmondjam, hogy miben áll ez a Nagy Csoda. Az idejét sem szabad elmondanom, csak nyolc nappal eljövetele előtt. Csak annyit mondhatok, hogy egy örvendetes egyházi eseményhez – és a szent Eucharisztia mártírjának ünnepéhez kapcsolódik, hogy egy csütörtök este 20 óra 30 perckor következik be, hogy mindenki, aki a faluban vagy a környező hegyekben tartózkodik, látni fogja, és hogy a betegek meggyógyulnak és a hitetlenek hinni fognak. Ez lesz a legnagyobb csoda, amit Jézus a világért valaha is tett. Semmi kétség nem lesz afelől, hogy Istentől jön, és hogy az emberiség javát szolgálja. A Csoda jele – un senal del milagro – mindörökre a fenyőfáknál marad, ezt le lehet majd filmezni vagy közvetíteni lehet a televízióban.”
Ám a Nagy Csoda bejelentése előtt lesz egy „Aviso” – nehezen fordítható spanyol kifejezés, amit úgy kell érteni: Figyelmeztetés, hogy figyelemmel legyünk, hogy az egész világ figyeljen a nagy Csodára.
1973. Író, Conchita. (Garabandal-1) 131-132.
K: Mi történik majd a Csoda napján?
C: Megpróbálok a legjobb tudomásom szerint válaszolni, aszerint, amit a Szűzanya elmondott nekem. Azt mondta, hogy Isten nagy Csodát tesz, és hogy nem lesz kétség afelől, hogy az valóban csoda lesz. Közvetlenül Istentől jön, emberi közreműködés nélkül. A Szűzanya elmondta nekem, hogy melyik évben, melyik hónapban, és milyen napon jön el a Csoda, így hát ismerem az időpontját.
K: Mikor lesz?
C: Hamarosan bekövetkezik, de nem mondhatom meg, hogy mikor, csak nyolc nappal korábban.
K: Mi történik pontosan azon a napon?
C: Nem szabad elmondanom, hogy pontosan mi történik. Amit elmondhatok az az, hogy aki Garabandalban lesz azon a napon, látni fogja. Az ottlévő betegek meggyógyulnak, bármilyen betegségben szenvedjenek, és bármilyen vallásúak legyenek is. De ehhez ott kell lenniük.
K: Ugye azt is mondta, hogy a Csoda napján a jelenlevő emberek megtérnek?
C: A Szűzanya azt mondta, hogy mindazok, akik ott lesznek, hinni fognak. Látni fogják, hogy a Csoda közvetlenül Istentől jön. A jelenlevő bűnösök megtérnek. Azt is mondta, hogy a Csodát le lehet fényképezni, és közvetíteni lehet a televízión. Hogy attól fogva egy állandó Jel lesz a fenyőfáknál, amit mindenki láthat és megérinthet, de nem érezhet. Ezt nem tudom megmagyarázni.
K: Vagyis a Csoda napján egy nem ember alkotta csodálatos Jel jelenik meg?
C: Igen. És ez a Jel megmarad az idők végezetéig.
K: Azt mondta, hogy a Jelet le lehet majd fényképezni, és közvetíteni lehet a televízión, de tapintásra nem érzékelhető?
C: Olyan lesz, mint a füst: látható, de kézzel nem érzékelhető.
K: A betegekkel kapcsolatban...A Szűzanya beszélt egy vak emberről, bizonyos Joey Lomanginoról. Mit mondott róla?
C: Azt mondta, hogy a Csoda napján visszakapja látását. Beszélt még egy paralízises gyermekről is, aki garabandáli. Ő is meggyógyul. A Szűzanya csak ezt a két embert említette név szerint.
K: Mondana valamit Luis Andreu atyáról?
C: Igen. Az atya gyakran feljött a faluba, hogy meggyőződjön arról, hogy a jelenések valódiak-e vagy hamisak. Egy idő után hitt bennük. Egyszer, amikor a fenyőknél voltunk, extázisban, hirtelen kiabálni kezdett: „Csoda! Csoda! Csoda!” Amikor ez történt, a Szűzanya azt mondta: „Most az atya lát engem, és látja a Csodát”.
K: Luis atya valóban látta a Csodát?
C: Igen. Azon a napon, amikor hazatért barátaival, azt mondta nekik: „Ez életem legszebb napja. Milyen jóságos Anyánk van a Mennyben. A jelenések valódiak.” Amint ezeket mondta, meghalt.
K: A Szűzanya nem mondott olyasmit, hogy Andreu atyával kapcsolatban történni fog valami a Csoda napján?
C: Igen. Azt mondta, hogy a Csoda napján testét romlatlanul találják meg.
1974. Író, Conchita. (Garabandal-1.) 132-133.
K: Gyermekét elviszi majd Garabandálba a Csoda eljövetelekor? (Conchita akkor várta első gyermekét, aki áprilisban született meg.)
C: Nem tudom, hogy elmegyek-e. (Amikor tovább kérdeztük, ezt válaszolta:) Természetesen el szeretnék menni, de nem tudom, hogy a körülmények megengedik-e. Egyébként nem szükséges, hogy ott legyek.
K: Azt mondta, hogy a Csoda egybeesik egy nagy eseménnyel az Egyházon belül. A Szűzanya elmondta-e, hogy miről van szó, és tudna-e erről bővebben beszélni?
C: Igen, tudom, hogy mi lesz ez az esemény. Olyan különös eseményről van szó, ami nagyon ritka az Egyházon belül, életemben még nem került ilyenre sor. Nem egy teljesen újszerű vagy váratlan dologról van szó, hanem egy olyan ritka eseményről, mint például egy hittétel kihirdetése, olyan értelemben, hogy az egész Egyházra hatással van. Ez az esemény a Csodával azonos napon következik be, de nem mint a Csoda következménye. Egyszerűen egybeesik vele.
K: Hogyan jelenti majd be a Csodát?
C: Nem tudom pontosan. Minden bizonnyal 8 nappal a Csoda előtt, éjfélkor telefonon felhívom Joey-t, és igénybe veszem a rádiót, a televíziót vagy bármit, ami a segítségemre lehet a hír gyors közzétételében. De ebből nem csinálok magamnak gondot. Tudom, hogy ha Szűzanyánk úgy akarja, akkor ott leszünk.
K: Joey azt mondta, hogy Garabandálba utazik, rögtön a Figyelmeztetést követően. Tudja, mennyi idő telik el a Figyelmeztetés és a Csoda között?
C: Jó gondolat Joey részéről, hogy a Figyelmeztetés után mindjárt oda megy, de nem tudom, mennyi idő telik el a Figyelmeztetés és a Csoda között.
K: Gyakran gondol a Csoda és a Figyelmeztetés napjára? Türelmetlenül várja azokat?
C: Néha úgy gondolok rájuk, mint egy hamarosan bekövetkező eseményre, néha meg mint egy távoli dologra. Közelinek érzem a napot, amikor arra gondolok, hogy az emberek mit sem törődnek az Üzenettel, mert a Csoda után elérkezhet a Büntetés is. Igen, türelmetlenül várom. Várok...A Szűzanya sohasem hazudik. Hogy a Szűzanya szavai beteljesedjenek az kell, hogy a Figyelmeztetés és a Csoda bekövetkezzenek. Mindez egyetlen Üzenetet képez.
K: Amikor a Szűzanya kétszer említette Önnek Joey esetét, beszélt-e másról is, vagy csak a szeméről?
C: Joey-vel kapcsolatban csak azt tudom, hogy a Csoda napján új szemeket kap, és hogy azután mindig látni fog.
1977. Jácinta. (Garabandal-1.) 131.
(A Szűzanya sosem beszélt Jácintának a Csodáról. Amikor erről kérdeztük, csak annyit tudott mondani, hogy „mindenki hinni fog”.)
1977. Író, Mari-Loli, Conchita. (Garabandal-1)
131.
K: Egy jelenés alkalmával hallott a Csodáról? Ki beszélt róla?
M-L: A Szűzanya beszélt nekem róla.
K: Mit tud a Csodáról?
M-L: Csak annyit tudok, hogy a Figyelmeztetés után egy éven belül bekövetkezik.
K: Családjával Garabandálba megy a Csoda eljövetelére?
M-L: Ha Isten is úgy akarja.
134.
K: Látta a Csodát, vagy megmondták, hogy milyen lesz?
C: A Szűzanya beszélt nekem róla, és pontosan elmagyarázta, hogy miben áll majd.
K: Egyedül volt, vagy a többi lánnyal, amikor a Szűzanya a Csodáról beszélt?
C: Erre nem emlékszem.
K: Milyen lesz a Csoda?
C: Hiába próbálnám elmagyarázni, nem tudnám. Jobb, ha megvárják, amíg eljön.
K: Megismételné nekünk, hogy mely hónapokban várható a Csoda?
C: Március és május között.
K: Egyesek azt mondják, hogy valami csodálatos módon fogja bejelenteni a Csoda eljövetelét. Megmagyarázná ezt?
C: Azt hiszem, hogy ahogy bejelentem, az egy másik csoda lesz, mert óriási felelősség nehezedik rám, és egy csodára van szükségem, hogy kimondhassam.
K: Ha mondjuk a falutól távol, a hegyekben vagyok, ahonnan azért láthatom a fenyőfákat, tisztán láthatom-e majd a Csodát? És ha beteg vagyok, meggyógyulok-e ilyen távolságra?
C: Tisztán látni fogja a Csodát, és ha Isten is úgy akarja, meggyógyul.
K: Vannak, akik azt mondják, hogy ha azon a napon Mária-kegyhelyekre utazunk Európában, vagy Amerikában, akkor gyógyulást nyerünk. Mit tud erről?
C: Erről a Szűzanya semmit sem mondott nekünk.
K: Azok, akik szilárdan hisznek az eljövendő Csodában, de életvitelükből kifolyólag nem tudnak akkor Garabandálba menni, gondolok itt a szerzetesekre vagy a zárdában élő nővérekre, vajon részesülnek-e különleges kegyelemben azon a napon?
C: A magam részéről nem tudom. Ez azoktól az emberektől függ, vágyaiktól, hitüktől, áldozatkészségüktől, engedelmességüktől.
K: Szóba került-e a jelenések során az a tengernyi ember, akik több nappal a Csoda előtt Garabandálba kívánnak menni? Sokan aggodalmukat fejezték ki az élelmezéssel és a tisztálkodással kapcsolatban. Erről mi a véleménye?
C: Hagyjuk ezt Istenre. Tegyük meg a tőlünk telhetőt, és gondoljunk arra, hogy „Isten csodát tesz”.
1990. Pap. (Garabandal-1) 120-122.
Mikorra várható a nagy Csoda?
Az alábbi riportban Francois Turner domonkos atya, Garabandal neves ismerője világít rá néhány dologra ezzel kapcsolatban. Mindenek előtt a következőket kell tudni:
1. A Csoda egy csütörtöki napon lesz, 20 óra 30 perckor.
2. A hónap 7. és 17. napja között, de sem 7-én, sem 17-én.
3. Márciusban, áprilisban vagy májusban következik be.
4. Az Eucharisztia egy mártírjának napján, aki nem spanyol, és akinek neve Spanyolországban ritka.
5. A Csoda napja egybeesik egy ritka eseménnyel, ami fontos és boldog eseménye az Egyháznak és a keresztényeknek.
Mielőtt bekövetkezik a Csoda, ugye Santander püspöke személyes jelet kap róla?
– Igen, a püspök tudja, hogy ez így lett megjövendölve...
1990. Szűzanya. (Ecuador-1) 85.
Amikor majd az egész világon véget érnek a jelenések, nagy Jelet hagyok itt és minden egyes helyen, ahol megjelentem. Isten veletek kicsinyeim! Isten veletek gyermekeim!
