2006. április 25., kedd

Medjugorjei üzenetek 2006. április

2006. április 25.
„Drága gyermekek! Ma is arra hívlak benneteket, hogy legyen nagyobb bizalmatok bennem, és Fiamban. Halála és Feltámadása által győzedelmeskedett, és arra hív benneteket, hogy általam részese legyetek örömének. Nem látjátok Istent, gyermekeim, de amikor imádkoztok, érezni fogjátok a közelségét. Veletek vagyok, és Isten előtt közbenjárok mindegyikőtökért. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!”

Igaz Élet Istenben Vassula Ryden: Beszélgetések Jézussal

Aki himnuszokat énekel neked, egy és ugyanaz, mint aki a mindenséget teremtette!

2006. április 24.

Ó Uram, mily dicsőséges a Te Neved
az egész világmindenségben!
Kicsoda hozzád képest az ember, aki semmi egyéb,
mint por és hamu, de Te mégis gondját viseled?

Kik vagyunk mi, és ki vagyok én, aki miatt
leereszkedtél Dicsőségedből és Ragyogásodból
hogy meglátogass engem?

Kicsit alacsonyabb rendűnek teremtettél minket Angyalaidnál,
becsülettel és dicsőséggel ruháztál fel minket.
Megtöltötted lelkemet isteni tanításoddal,
és szívemből jó hír tör elő.
Terelgettél engem…
Nyelvemet gyors írnok hallható tollává tetted.
Dicsőítem az Egyet, aki megteremtett engem és mindeneket….
Ne félj! Lakóhelyet készítettünk magunknak benned! Csakugyan írótollammá formáltalak, hogy közléseimet írásba foglald. Közléseimet, melyekre emlékezni fog az összes eljövendő nemzedék. Kegyelmet öntöttem ajkadra, hogy tisztelettel tudd hirdetni nevemet. Felkentelek a boldogság olajával, ne engedd, hogy megtévedjen a szíved, inkább engedd, hogy az enyém legyen!  Ne feledd, hogy a végén én győzök. –
Nem könnyű az út, amit neked választottam, de ne félj! Ne tántorogj meg, mert én vagyok az Úr, és királyi kormánypálcám igazságos pálca. Igazságosan emelem fel vagy engedem le. Mindazokat, akiket kiválasztottam és olajjal felkenve megáldottam, próbára teszem, mint az ezüstöt.  Tűzpróbának vetem alá őket, hogy méltóvá tegyem ajkaikat Szavam hirdetésére. Érezd, hogy szeretlek…. és örvendezz, mert én magam prédikáltam neked udvaraimban. Örvendezz, mert az, aki himnuszokat énekel neked, egy és ugyanaz, mint aki a mindenséget teremtette! Aki téged teremtett, és aki mindenek fölött áll, és aki mindent fenntart.
Én vagyok nyájam pásztora,
misztikus testemnek, az egyháznak Feje.
Nem ontottam hiába Véremet, mert azáltal, hogy kiontottam a Kereszten, összebékítettem magamat mindennel. Békét adtam a földön élőknek, és azoknak is, akik a mennyben vannak.
Vassula, én nem meséket mondok neked, hanem az Igazságról beszélek. Ami igaz, arról prédikálni kell. Hirdesd Szavamat mindenhol egyházam érdekében! Hadd váljanak beszédeim és szentséges Szívem felbecsülhetetlen gazdagsága az egyház javára! Szavam megvilágosítja a szíveket, és Lelkem megerősíti azokat. Szívük felém fog fordulni. Soha ne veszítsd el a reményt, és sohase kételkedj hatalmas jelenlétemben!
Ó, mily kellemes helyre ültettem el Szavamat! Milyen jó, hogy erről a földről gyűjthetem be gyümölcsömet! További oltárokat emelek ezen a földön, és megsokszorozom templomaimat. Vassulám, mondd nekem ezeket a szavakat:
’Hatalmas az Úr,
nagylelkűen ad a szegénynek.
Igazságossága örökkön-örökké megmarad.
Megtartja az Úr a kicsinyeket.
Megalázott és megmentett engem.
Mit adhatnék én az Úrnak
mindazért, amit Ő nekem adott?’
 Ugyanakkora szeretetet adhatsz nekem, mint amekkorát én neked adok. Szeretetet a szeretetért. Tartsd meg és kövesd parancsaimat. Emlékezz, azért választottalak, hogy a házamért vállalt felajánlásaiddal tetszésemre légy. Én a te életed vagyok és megerősítem jelenlétemet benned, hogy tervem részesévé válj. – Kedvesem, a barátod vagyok, sohase kételkedj! Béke…. IC

2006. április 8., szombat

2006. -A Szentírás éve - “Vedd és olvasd, éld és beszélj Isten Szaváról!”" 2006. április 1-2, 7.

14. Elsőpéntek, Elsőszombat és Elsővasárnap Nagyfaluban.
Áprilisban: a Szentírásból Szent János evangéliumát olvassuk és éljük.
Havi mottó és röpima: “Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam, szegény bűnösön!”
Közös imaszándék: II. János Pál pápa (+ 2005. április 2.) közbenjárását kérjük azért, hogy a hierarchikus és a karizmatikus személyek jól éljék meg Jézus Irgalmas lelkületét!
Konkrét feladatunk: megbocsátunk azoknak, akik megbántottak minket és bocsánatot kérünk azoktól, akiket mi bántottunk meg!
I. Nagyfalu: visszatekintő - lelkiismeretvizsgálat.
Meghallod-e és megteszed-e Isten Szavát? Hálás vagy-e Isten tisztító kegyelméért? Ha most a kegyelmi idő véget érne, felkészült állapotban találna-e Jézus? Keresed-e és teszed-e Isten reád vonatkozó Akaratát? Félelemmel vagy örömmel várod-e mindazt, ami rövidesen bekövetkezik? Bízol-e Jézus és Mária oltalmában? Megbánva, meggyónva bűneidet, lezártad-e végleg a múltadat? Naponta: Jézus és Mária Szívébe helyezed-e önmagadat, szeretteidet? Elhiszed-e azt, hogy az engesztelő közösségben a Béke Királya és Királynője vezetnek téged? Boldogságod érdekében ellenállsz-e a Kísértőnek? Számodra Isten útja egyirányú út-e?
Családodban, munkahelyeden,… a béke eszköze vagy?
II. Nagyfalu - jelen.
Az Úr Jézus tanítása, 2006. április elsőpéntekén
Nagyböjtben vagyunk. Érdemes jobban odafigyelni az Úr Jézus szenvedésére. Közel vagyunk ahhoz az időhöz, amikor sok mindent meg fogunk érteni, Isten szent kegyelme által, különösen az Úr Jézus szenvedésének misztériumát (titkát).
Az Úr Jézus, a Szentlélek által, a következőket hozta a tudomásomra: “Tanítsátok meg az embereket szívvel imádkozni! Tudnotok kell: az imára nem Nekem, hanem nektek van szükségetek. Az imában kinyílik a szívetek Felém és ti ezáltal meglátjátok azokat a bűnöket, a lelketekben, amelyeket át kell adjatok Nekem a bűnbánatban. Ha engeditek, megtisztítom a szíveteket és azután be tudjátok fogadni, amit Én akarok adni nektek. Megtisztulva, meg fogjátok tapasztalni azt a lelki örömet és nyugalmat, amit cserébe adok megbánt bűneitekért. Amíg a szívetek tele van világias vágyakkal, addig, abban nincs helye az Én égi Ajándékaimnak. Egy nap se felejtsétek el, ti, az Örökkévalóság Gyermekei vagytok! Örökre szól az Öröm és Boldogság, amit csak Én adhatok meg nektek, ha ezt ti is akarjátok. A ti áldozatotok nélkül ezt nem tudom megadni nektek.
Én példát adtam nektek az áldozatvállalásban, amíg éltem a Földön. Világosan megmondtam apostolaimnak és most nektek is: aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét mindennap és úgy kövessen Engem’. Én nem ígértem sem nekik, sem nektek gondtalan és szenvedés mentes életet itt a Földön. A szenvedés elfogadása és felajánlása, bűneitekért és mások bűneiért, lelkeket mentő érték a mennyei Atya előtt. Eddig nem tapasztalt kegyelmeket tartogatok azok számára, akik kitartanak Mellettem a szenvedésben is. Arra kérlek benneteket, hogy döntsetek, valójában kihez is akartok tartozni.
Ellenfelem, a Gonosz, evilági, mulandó boldogságra hív meg benneteket. Ő, azokat, akik hallgatnak rá, az örök kárhozatra akarja taszítani. Az Örök Boldogságotokat, amire vágytok és amire lettetek teremtve, csak Én tudom megadni nektek, azzal a feltétellel, ha követtek Engem, a keskeny és nehéz úton. Az áldozatos keresztút, a biztos út számotokra, ami a Mennybe visz. Visszajövetelem előtt, az idő nagyon rövid! Jó Atyám, azért engedi meg az életetekben a szenvedéseket, hogy végre felkiáltson a szívetek Utánam: ‘Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam, szegény bűnösön!’ ”
Szűz Mária tanítása, 2006. április elsőszombatján
Az elmúlt héten a Szűzanya a következőket mondta nekem: “Felfedem előtted Szeplőtelen Szívem titkát. Írd le, könyved harmadik kötetében, amit ezzel kapcsolatban mondok neked. Az embereknek jobban meg kell ismerniük Szent Fiam Irgalmas Szívét és az Én Szeplőtelen Szívemet. Egy imádságot adtam nektek, amelyet, ha elvégeztek a Szentháromság hegy három pontján (a helyszínen vagy lelkileg kapcsolódva a három ponthoz), körmenetben, elmélkedve, sok kérdésetekre megkapjátok a választ, a körülményeiteken keresztül. Ezen ima által, jobban megismeritek Szeplőtelen Szívem lényegét. A mennyei Atya, Jézusra és Rám bízta az emberiség megtérését, a bűnbánat és bocsánatkérés által.
Jelenleg, sokan gondolkodnak azon hová menjenek, mit egyenek a nehéz időkben, hogy megmentsék az életüket. Ne ez legyen a gondotok, mert ez szorongást és félelmet okoz nektek. A lelketek legyen a legfontosabb! Tiszta lélekkel mindent meg fogtok érteni: mit kell tegyetek, hogy átvészeljétek a nehéz időket. Az emberiség most nagy tisztulás alatt van. Az egész világ meg kell tisztuljon minden hamisságtól és bűntől, hogy megállhasson Isten Színe előtt. Abba az időbe léptetek, amikor szét kell váljon a konkoly a búzától, a jó a rossztól. Most kiáltson Istenhez a lelketek: ?Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam, szegény bűnösön!’ Ha így tesztek, két Karomba veszlek titeket, és Szent Fiamhoz viszlek, hogy Irgalmas Szívén bocsánatra, békére és védelemre találjatok. Megáldalak titeket a bűnbánó lelkülettel!”
A mennyei Atya tanítása, 2006. április elsővasárnapján
Ma is szeretnénk megörvendeztetni a mennyei Atyát, mi, engesztelő gyermekei.
Ő a következőket hozta a tudomásomra: “Örülök annak, hogy olyan gyermekeimmel is megismertettek Engem, akik eddig távol voltak Tőlem. Azt is látom, hogy sok engesztelő gyermekem viszi a keresztjét Irántam való szeretetből a bűnösök megtéréséért. Örülök, hogy még vannak olyan gyermekeim, akiknek a szívükben élő hit van. Ilyeneké a Mennyek Országa! Ők, már a Földön is, különleges módon, számíthatnak az Én atyai segítségemre. Ne szomorkodjatok, amiatt, ha próbára teszlek benneteket. Ezáltal igazultok meg! Gyakran gondoljatok arra, Engem megörvendeztetni a legnagyobb dolog ezen a világon. Legyetek és maradjatok tovább is az Én kedves gyermekeim, akikre való tekintettel sok büntetést engedek el, ami a világra méltán várna. Vegyétek észre, már eddig is több rátok váró nagy szenvedéstől megóvtalak és ezután is meg foglak védeni benneteket. Az embereknek vissza kell térniük Hozzám, hogy boldoggá tehessem őket! Bőséges atyai áldásomat adom rátok!”
Tanúságtételek a Szentírás évében
T. Birman József a nevem. A gyulafehérvári egyházmegyében vagyok lelkész. Az erdélyi katolikus Karizmatikus Megújulás és a Máriás papi Mozgalom lelkipásztori felelőse vagyok.
Mennyei Atyám, hálát adok Neked ezért a mai napért, pappászentelésem 39. évfordulójáért, amelyet ezen a szent helyen, Nagyfaluban ünnepelhetek meg.
Drága, jó Testvéreim! Nem tudom elmondani meghatódottság nélkül azt, hogy az Úr egész életemben csodálatosan vezetett. Mindig törekedtem arra, hogy jó pap legyek. Ennek ellenére az Úr sok mindent megengedett az életemben, eséseket is, amelyekből újra és újra magához emelt. Úgy érzem, hogy a Szűzanyának kedves fia vagyok. Nagyon sok életfordulóm Mária ünnepre esik. Születésnapom október 7-én, Rózsafüzér Királynője ünnepén volt. A teológián sok rózsafüzért készítettem és imádkoztam is a rózsafüzért. 1967-ben szentelt pappá Márton Áron püspök Úr (+1981-IX-29) és Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén mutattam be az első szentmisét.
Ezek az események meghatározóak voltak számomra a Szűzanya tiszteletében. Egész papi életemben kerestem Szűz Mária jelenéseinek helyeit és üzeneteit. Így ismertem meg: Lourdest, Fatimát, Garabandált, Medjugorjét… Többször is voltam Medjugorjéban. A szőkefalvi jelenéseknek és Szűz Mária üzeneteinek is nagy fontosságuk volt és van az életünkben. Nagy figyelmeztetés számunkra, hogy ott már befejeződtek az üzenetek.
Én hiszem azt, hogy minden nap közelebb vagyunk az Úr Jézus második eljöveteléhez. 2003-ban került a kezembe az első érsemjéni üzenet. Elolvasva azt mondtam: ez kell nekem!!! Ebben az üzenetben olvastam, hogy Isten miként készít fel bennünket a Vele való Nagy Találkozásra: a lelkünk, legyen állandóan készen; necsak magunkért, hanem másokért is imádkozzunk és engeszteljünk. Sajnos Érsemjénbe nem jutottam el csak Nagyfaluba. Az Úr minden alkalommal hív. A Szűzanya elvárja tőlem, hogy minél több emberrel ismertessem a Nagyfaluban történő eseményeket, üzeneteket. A Szűzanyára hallgatva egyre többen engesztelünk, hogy Isten Irgalmát leesdjük a még hátralévő rövid időben.
Én hiszem azt, hogy Jézus Öt Szent Sebét engesztelve és a Szűzanya által, óriási kegyelmeket tudunk kiesdeni. A Szűzanya által ismertem meg a Karizmatikus Megújulási Mozgalmat is. Számomra az igazi megújulás 1998-ban következett be, háromnapos lelkigyakorlat után. Ekkor elvégeztem egy olyan életgyónást, amelyet végig sírtam. A lelki testvéreim imádkoztak értem, kérték a Szentlélek teljes kiáradását az életemre. Elmondhatom: attól kezdve, más ember, más pap lettem. Azóta új emberként, új szívvel és lélekkel teljesen Isten szolgálatába álltam. Isten az első helyre került az életemben!!! Én mindig örömmel jövök Nagyfaluba, elhiszem mindazt, amit az Égiek üzennek és tovább is adom a tanításokat. Ma, még szól hozzánk az Úr, de nem tudjuk meddig! Ezért engeszteljünk, imádkozzunk, hogy Isten bőséges áldásában, irgalmában részesüljünk!!!
Jelmondatom: “Már csak rövid, nagyon rövid az idő, azután eljön az Eljövendő és nem késik. Az igaz ember a hitből él!” Zsid.10,37
F. Adelának hívnak, 38 éves vagyok, három gyermekünk van. Mérnöki végzetséggel közhivatalban dolgozom. Vâlcea megyében egy szegény családban születtem, amelyért hálás vagyok. A szüleimnél megtanultam: imádkozni, templomba járni, az ünnepeket és a papokat tisztelni.
Hogyan éltem mint iskolás és egyetemista? Én itt a Földön éltem az életemet, Isten pedig valahol ott fenn volt. Problémáimban imádkoztam. A Szűzanya iránt, aki mindig mellettem volt, mély tiszteletet éreztem.
Házasságkötés után is imádkoztam, templomba jártam, de nem rendszeresen. 1995. és 2001. között, fiatalon és váratlanul öt nagyon kedves személyt veszítettem el. Az ő haláluk engem nagyon megérintett és megrendített. Ekkor felébredt a lelkiismeretem! Ezután kérdéseket tettem fel: Honnan jöttem? Hová jutok a halálom után? Elindultam a keresés útján. Féltem megengedni Istennek, hogy Ő legyen az életem központja. Az Úr Jézus a lelkem kapujánál állt és várta, hogy beengedjem.
Amikor eljutottam Érsemjénbe, 2001. júliusában, arra a helyre, amelyet a lelkem keresett, ott a szívem ajtója kinyilt Jézus előtt, a Szűzanya segítségével. 2001. októberében, Isten Akarata, a közösség mellett döntöttem, amely megváltoztatta az életemet. Megértettem: Isten nem tartozik egy valláshoz, egy nemzethez. A Szeretet Istene minden embernek az Istene.
Legnagyobb örömöm: a családommal együtt, egységben megyünk előre Isten keskeny útján. Az engesztelő közösségben sok mindent megtanultam. A lelkivezetőimtől megtanultam: a szeretetet, az áldozatvállalást, az engedelmességet…
Én hiszem azt, hogy a lelki szüleim karizmája és a tanítása Istentől van. Az elsőszombatokon megtanultam: dicsőíteni az Istent; mindenért hálásnak lenni; szívvel imádkozni; hinni az ima erejében; megbocsájtani az ellenségeimnek; komolyan böjtölni; a szenvedést elfogadni és felajánlani; kimondani: legyen meg Isten Szent Akarata; a türelmet önmagamhoz és másokhoz; az embereket úgy szeretni, ahogy vannak; együtt imádkozni a családommal; …
Ezen az úton a lelkünk tele lett: örömmel, békével és szeretettel! Számomra a lelki közösség: a lelki családom, az Égiek csodálatos ajándéka! A munkahelyemen Jézust látom a legkisebb és a legnagyobb emberben is. A Szentháromság hegyen: érzem, hogy szárnyalok Isten felé; ott leszáll a Mennyország a Földre; a Szűzanya a karjában ringat. Hiszek a Szentírás minden Szavában. A Szentmisén úgy veszek részt, mintha az utolsó lenne. Az Úr Jézus, a szentáldozásban örömmel tölt el. Jézus számomra: ‘az Út, az Igazság és az Élet’! Hiszem, hogy a Szűzanya leánya vagyok, aki az ölében tart. Lelkemben, hatalmas vágy van, hogy egységben éljek: a Szentháromsággal, a Szűzanyával, az Angyalokkal és a Szentekkel. Napi eledelem, hogy keressem és megtegyem a mennyei Atya Szent Akaratát!
Jelmondatom: “Áldja az én lelkem az Urat!”
III. Nagyfalu - előretekintés, májusra.
Az édesanyákért és édesapákért fogunk imádkozni, hogy legyen bátorságuk Szűz Mária és Szent József példája szerint élni!
Élő szüleinket gyakrabban látogassuk meg, segítve őket. Elhunyt szüleinknek a sírját, imádkozva tegyük rendbe.
A Szentírásból az Apostolok Cselekedeteit olvassuk és éljük!
Közösségünk jókívánsága: Húsvétkor, az ünnep előtt és után is, a Feltámadt Krisztus éljen mindannyiunkban!!!
(Nagyfaluban, az égi tanításokat: Nt. Csilik János és B. Madarász Éva kapják és állítják össze)
Márciusi házi feladat:
“JÉZUS, DÁVID FIA, KÖNYÖRÜLJ RAJTAM, SZEGÉNY BŰNÖSÖN!!!”

2006. április 1., szombat

Krisztus keresztjében való részesedés

Nagy Szent Leó pápa feketevasárnapi prédikációja
Kedveseim, mi mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy az összes keresztény ünnep között a húsvéti titok ünneplése foglalja el a legkiemelkedőbb helyet. Ugyan az egész év egyházi eseményei ennek méltó és megfelelő megünneplésére készítenek minket elő, mégis, a mostani előkészületi napok, amelyek – miként tudjuk – az isteni szeretet legfennköltebb titkát előzik meg közvetlenül, még inkább egész odaadásunkat követelik meg.
     A szent apostolok, kiket a Szentlélek utasított, joggal rendeltek el erre az időre szigorú böjtölést. Krisztus keresztjében való részesedésünkben mindannyiunknak részt kell vállalnunk valamit abból, amit Ő miattunk magára vállalt. Hiszen ezt mondja az apostol: „Előbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.” (Róm 8,17) Csalhatatlanul biztos a megígért üdvözülésre való kilátás, ha részt veszünk az Úr szenvedésében. Nincs senki, kedveseim, aki a mostani kor viszonyai miatt ezt a célt nem érhetné el; hiszen a nyugalom és a béke idején sem hiányzik a lehetőség, hogy az erényeket gyakoroljuk. Erről oktat bennünket az apostol, amikor ezt mondja: „S az üldözésből mindenkinek kijut, aki buzgón akar élni Krisztus Jézusban.” (2 Tim 3,12) És ezért, ha szünet nélkül istenfélő életvitelre törekszünk, soha nem leszünk híján az üldözés keserűségének.
Maga az Úr int erre bennünket: „Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám.” (Mt 10,38) Ez a felhívás kétségen kívül nemcsak a tanítványokra, hanem minden hivőre és az egész Egyházra vonatkozik; hiszen az apostolokban, akik éppen az Úr körül voltak, értette meg az egész Egyház, hogy mi szolgál üdvösségére.
     Miként tehát minden kornak feladata, hogy jámborul éljünk, úgy kell minden időnek a maga keresztjét hordoznia. Joggal beszélünk az idő keresztjéről, mert minden kornak megvan a maga saját keresztje, ami a jellegét és súlyát illeti. Az „üldözés” ténye mindegyiknél közös, a szorongattatás oka azonban koronként más és más. A nyílt ellenségnél többnyire veszedelmesebb az, amelyik titokban támad.
E világ jótetteinek és bajainak változékonyságát megismerve nagyon helyesen kérdi a jámbor Jób: „Nem szolgálat az ember sorsa a földön?” (Jób 7,1) Hiszen a hívő lelket nemcsak testi fájdalmak és kínok gyötrik, hanem – még ha testének tagjai épek is maradnak – ennél sokkal nagyobb betegség éri, ha a test érzékisége következtében gyengül el. De mivel „a test a lélek ellen tusakodik, a lélek meg a test ellen” (Gal 5,17), egy értelmes lélek Krisztus keresztjének védőpajzsával fegyverkezik fel erre a harcra. És ha ártalmas vágyak ingerlik, akkor nem hajlik meg előttük, hanem az önmegtartóztatás szögeivel tartja magát, mialatt Isten félelme hatja át.
     Így azoknak, akik kitartanak a jóban, – az ördög felbujtására – nem lesz hiányuk a másképp gondolkodók ellenséges megnyilvánulásaiban és azoknak az embereknek a gyűlöletében, akiknek rossz erkölcsei a jóékéivel való összehasonlításban még megvetendőbbnek látszanak: az igazságtalanság nem ismer békét az igazságossággal, az iszákosság gyűlöli a mértékletességet, és a hazugság nem viseli el az igazságot. A gőg nem szereti a szelídséget, az arcátlanság a finom érzületet, az irigység a bőkezűséget.
     Ezekből az ellentétekből olyan konok harcok származnak, hogy szívük belsejében még a legjámborabbak is nyugtalanná válnak általuk, még akkor is, ha kívül megőrzik nyugalmukat. Ezért igaz az, hogy „aki buzgón akar élni Krisztus Jézusban, annak kijut az üldözésből” (2 Tim 3,12), és hogy a földön egész életünk szolgálat és kísértés (Jób 7,1).
Éppen e tapasztalatainknak kell megtanítaniuk bennünket, hogy minden hívőnek Krisztus keresztjével kell felvérteznie magát, hogy Krisztushoz méltó lehessen és maradhasson.

http://www.katolikus-honlap.hu/060401/leo.htm