A pénzalapú értékrend, a nyugat erkölcsromboló értékrendje bolygónkon szinte mindenütt pusztít.
Ez a pusztító folyamat rosszabb és károsabb, mint bármely betegség, amit a nyugat eddig elterjesztett a világban.
Megdöbbenve olvastuk, hogy olyan, a hagyományok tiszteletén és a magas
szintű erkölcsiségen alapuló társadalomban is, mint Kína felütötte a
fejét.
Most, halottak napján, amikor a Európa sok országában is –
ahol, az erőteljes terjesztés ellenére mégsem nyert nagy teret az
angolszász típusú haloween-es tökimádás – még mindig gyertyát, mécsest
gyújtanak halottaikra emlékezve a túlélő családtagok.
A fiatal
családtagok tiszteletét, az idősek az életük során tanúsított
önfeláldozó viselkedésükkel, odaadó gondoskodásukkal, erkölcsi
példamutatásukkal és a tanúsított szeretetükkel vívják ki. A fiatalok,
ha erkölcseiket nem sikerült lerombolni e tiszteletüket azzal mutatják
ki, hogy ők gondoskodnak az öreg családtagjaikról.
Ezt a gondoskodást, nem csupán a tisztelet, és erkölcs, hanem a szeretet és megbecsülés is motiválja.
Amikor egyre jobban elharapózik egy
társadalomban az öregek iránt tanúsított érzéketlenség, nemtörődömség,
amikor a “mindenki annyit ér amennyije van” típusú cionista szemlélet
borít el egy társadalmat, akkor annak alapját, megtartó erejét a
családot rombolja szét.
Az alábbiakban az e témában Kínában
tapasztalható trend vizsgálatának részleteiről adunk közre egy anyagot,
mely a CRI – Kínai Rádó augusztusi adásában hangzott el. Az
esetfelsorolásokon túl a szülők és gyermekeik főbb motivációiról is
szól, valamint az okokról és a lehetséges “gyógymódokról” is szó esik.
Szegedi Bori – Szabad Riport
Öngyilkossági hullámok a vidéki idősek körében (meghallgatáshoz katt ide 
)
Lin Muwen lezuhanyzott és tiszta ruhát
öltött. A 69 éves férfi leült háza nagyszobájában, áldozati papírpénzt
égetett magának, majd megivott fél üveg mérget. A tűz leégett, és az
öregember soha többet nem állt fel.
„Már
régóta tervezte az öngyilkosságát.” – mondta egy falubéli. Lin Jingshan
megyében élt, nem messze Wuhantól, Hubei tartomány fővárosától. Sok
falusi szerint a Lin és menye közötti rossz kapcsolat vezetett a férfi
öngyilkosságához.
„Úgy gondolta, hogy gyerekei még
áldozati papírpénzt sem égetnének neki.” – mondta egy falubéli. „Lin úgy
gondolta, hogy ez egy tiszteletre méltó módja volt a halálnak.” – tette
hozzá. Kínában a családtagok hagyományosan pénzt imitáló papírok
égetésével fejezik ki tiszteletüket az elhunyt ősök felé.
Lin Muwen története csak egy a sok
közül, amit Liu Yanwu, a Wuhani Egyetem szociológiai karának professzora
gyűjtött, mióta csapatával 2008-ban elkezdték a vidéki idős emberek
öngyilkosságát tanulmányozni.
Az elmúlt hat évben több mint 40 falut
kerestek fel összesen 11 tartományban, köztük Hubeiben, Shandongban és
Guizhouban. Liu kutatásai szerint Lin tragédiája egyáltalán nem egyedi
eset, és túl sok faluban történt szörnyű öngyilkosság.
A Liu által gyűjtött adatok szerint a
vidéki idős emberek között emelkedett az öngyilkosságok száma, míg a
Hongkongi Egyetem tanulmánya épp az öngyilkosságok számának csökkenését
mutatta ki az egész népességre vetítve.
„Ezeknek az idős embereknek nincs más
választásuk, csak az öngyilkosság. Talán az idősödő társadalomban ez az a
mód, amivel véget vetnek nyomorúságuknak.” – fogalmazott Liu.
Lin öngyilkossága egyáltalán nem kavarta
fel faluját. Fia meglepően nyugodt volt és Liu várakozásai ellenére nem
hibáztatta feleségét.
Liu szerint az öngyilkosságot
normálisnak és ésszerűnek tartják a faluban. A falusiak már előre
biztosra vették Lin öngyilkosságát, és utána is kevés szó esett róla,
tekintettel Lin fiának érzelmeire.
Még a helyi orvosok is átvették a falusiak közönyös hozzáállását az öngyilkossággal kapcsolatban.
Ez sokkolta Liut és kollégáit. „Minél
normálisabbnak találják, nekünk annál inkább borsódzik a hátunk.” –
mondta Yang Hua, Liu kollégája.
Yang elmondta, hogy ellátogattak egy
öngyilkosságot elkövetett idős ember temetésére, amelyen az elhunyt
legközelebbi hozzátartozója vidáman társalgott. Míg a kutatók
megbotránkoztak, a falusiak látszólag már el is fogadták az öngyilkosság
kegyetlen tényét, és továbbléptek.
Liu Yanwu számára fokozatosan derült ki,
hogy Lin öngyilkossága nem volt különösebben kegyetlen a később
látottakhoz képest, amelyek némelyikét Liu elképzelhetetlenül szörnyűnek
írt le.
Egy Shanxi tartománybeli idős pártól
fiuk és menyük megtagadta az ételt és rendszeresen verte őket. Végül az
idős pár fejest ugrott a ház ciszternájába. „Mindenképp meg akartak
halni.” – összegezte Liu.
„Néhány falusi könnyed hangvételben
számolt be a helyi idősek nyomorult körülményeiről.” – mondta sóhajtva
Liu. „Gyakran csak el akarok menekülni ebből a világból, mert úgy érzem,
hogy nem tartozom ide.” – tette hozzá.
Liut és kollégáit még jobban sokkolta az a néhány eset, ami már az öngyilkosságon is túl van.
Yang Hua mesélte el annak az idős párnak
a történetét, akik méreggel követtek el öngyilkosságot. A feleség
meghalt, de a férj túlélte a mérget. Ennek ellenére családja nem vitte
kórházba. A következő nap a család megtartotta a feleség temetését, és
várták, hogy a férj is meghaljon. Amikor ez is megtörtént, akkor
tartottak még egy temetést, már sokkal kényelmesebben, hiszen a feleség
részére már mindent előkészítettek.
Egy másik esetben egy migráns munkás hét
nap szabadságot kért, hogy válságos állapotban lévő apját
meglátogathassa. Két nap elteltével, amikor az idős férfi még mindig nem
halt meg, a fia szinte dühöngött, mert úgy tervezte, hogy ez alatt a
hét nap alatt el is temeti apját. Végül az öregember öngyilkosságot
követett el. A temetés után fia visszatért dolgozni, mintha mi sem
történt volna.
Ezek a példák rámutatnak arra, hogy a
szülői tiszteletre épülő konfuciánus társadalom, illetve annak etikai
normái hogyan omlanak össze a modern társadalomban.
Közéleti kommentátorok a jelenség egy
sor okára mutattak rá, amik közül a legfőbbek a vidéki társadalom
marginalizálódása a gazdasági fejlődés miatt, és az idősek feláldozása
az anyagi javak és hatékonyság vak hajhászása közben.
A Nandu Napilap szerint a probléma
forrása a deformált társadalom, amiben a tradicionális értékeket
lerombolták a modern társadalomba való átmenet során.
„A modern világ a piacokra és a
versenyre helyezi a hangsúlyt, és különös figyelmet fordít a család,
mint egység haszonmaximalizálására.” – magyarázta Liu. „Amikor a
családtagok magukévá teszik a piaci mentalitást, pénzben kezdik mérni a
családi kapcsolatok értékét.”
Sok falusi kész volt végigvezetni Liut a
számításokon: ha 30 ezer jüanből meg lehet gyógyítani egy idős embert,
és utána él még 10 évet, akkor megéri a kiadás. Ha nem él további tíz
évet, akkor nem éri meg a gyógyíttatás.
Még sok idős ember is elfogadja és méltányosnak tartja ezt a számítást.
„Legtöbbjük utódaik jövőjére gondol.” – mondta Yang. „Nem akarnak teherré válni gyermekeik számára.”
Néhány öngyilkos mindent megtesz, hogy
elaltassa gyerekei gyanakvását, és nem is otthon vet véget életének.
Mások csak akkor követnek el öngyilkosságot, ha megoldották
nézeteltéréseiket, és már nincs harag köztük és gyerekeik között. A
párok általában nem egy napon, hanem külön-külön vetnek véget életüknek,
hogy érzelmileg ne terheljék túlságosan meg családjukat.
He Xuefeng, a Huazhong Egyetem
kutatóközpontjának vezetője, Liu felettese ezeket az öngyilkosságokat
„transzgenerációs kizsákmányolásnak” hívja. Ezek a mára idős emberek
keményen dolgoztak, hogy kiházasíthassák gyerekeiket és unokáikat is
nevelik. Amikor pedig idős korukra elvesztik munkaképességüket, nagyon
keveset kapnak vissza gyermekeiktől, nemcsak anyagilag, hanem érzelmileg
is.
„Amikor minden értéküket kiszipolyozták, haszontalanná válnak, és csak a halálra várhatnak.” – mondta.
Azokon a vidékeken, ahol ez a
„transzgenerációs kizsákmányolás” elterjedt, öngyilkossági hullámok
söpörnek végig az idősek között. Liu a jelenséget patológiaiként
jellemezte.
„2000 óta stabilan növekszik a vidéki
területek öngyilkossági rátája. Nem túlzás szélsőségesen súlyosnak
nevezni a helyzetet.” – mondta Liu.
Liu szerint a patológiai méretű
öngyilkossági hullámokat a fiatalabb generáció kollektív szorongása
okozza, amit pedig az ország egyre nagyobbra nyíló jövedelmi különbségei
táplálnak.
„Már így is túl sok minden nehezedik a
vállamra. Hogyan tudnék még a szüleimre is gondolni?” – fakadt ki néhány
fiatalabb falusi Liunak.
Liu és csapata kutatásait egy sebesen
öregedő Kínai társadalomban végezte. 2013-ban több mint 200 millió 60
éven felüli élt Kínában, a lakosság 14,9%-át téve ki. Ez messze
meghaladja az ENSZ elöregedő társadalom definícióját, ami már 10%-nyi
hatvan éven felülitől elöregedőnek tekint egy társadalmat. A társadalom
elöregedése miatt felállított állami bizottság szerint a következő két
évtizedben esik át a kínai társadalom egy „elöregedési csúcson”.
Liu Yanwu felmérése szerint az
öngyilkosságot elkövetők 60%-a hetven éven felüli volt. „Ahogy
felgyorsul a társadalom elöregedése, a Jingshan megyében történtek
máshol is mindennaposakká válhatnak.”
Liu szerint három ok hajtja az
öngyilkosságok hullámait: a nehéz életkörülmények, betegségek és
érzelmek. „Ha csökkenteni akarjuk az öngyilkosok számát, akkor mindhárom
problémát orvosolnunk kell.”
Javaslata szerint egy új fajta kollektivizmussal lehetne érzelmi és egészségügyi támogatást nyújtani a vidéki idős embereknek.
Ennek érdekében He Xuefeng négy idősek
klubját hozott létre Hubei tartományban. Az idős emberek maguk közül
választanak elnököt, és a tagok közvetlenül segítenek az idősödő emberek
gondozásában. Azokon a területeken, ahol létrejött idősek klubja, az
öngyilkosok aránya visszaesett.
Liu reméli, hogy sikerül felkeltenie a
közvélemény figyelmét a vidéki idősek öngyilkossági hullámaira. „Az idős
embereknek méltósággal kellene elmenniük, nem pedig abnormális módokon.
Mindannyian megöregszünk egyszer.”
„Az öngyilkosságot elkövetők valójában nem akarnak meghalni.” – mondta Liu. Felidézett egy esetet, ami 2011 telén esett meg.
„Egy mozgásképtelen öregember gyerekei
azt akarták, hogy apjuk még a tavaszünnep előtt haljon meg, de az öreg
nagyon makacs volt. Nem tudott kikelni az ágyból, de onnan átkozott
mindenkit. Végül a tavaszünnep második napján halt meg.”
meghallgatáshoz katt ide
