Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

A Sátán stratégiája, hogy először megtévessze és becsapja a híveket, mielőtt elpusztítaná őket

2013. november 30, 15:50

Drága szeretett leányom, mennyire szeretem a világot! Mennyire sóvárgom minden egyes lélek után, akik ebben az időben elvesztek Számomra! Megígérem, hogy minden egyes személyt felkeresek, és megpróbálom Isteni Irgalmasságomba vonzani őket. Arra vágyom, hogy mindegyikükkel megismertessem Jelenlétemet, Szeretetemet és Könyörületemet. Könnyeim jelenleg, melyeket megmutatok neked, gyermekem, azokért záporoznak, akik el fogják utasítani Isteni Beavatkozásomat, és akik ennek eredményeként fejest fognak ugrani a gonosz csalás vákuumába.

Passióm most újra feléled, mivel a Testem egy új megkorbácsolásnak lesz kitéve, amikor a pogányok – akik a hamis béke, szeretet és alázat látszatával fognak jönni – megtapodják Egyházamat, még mielőtt keresztre feszítenék azt. A bölcs lelkűek tudni fogják az Igazságot. A háború keserű lesz, és a fődíj, melyet a Sátán hadserege célul tűzött ki, Isten minden gyermekének a lelke.

A Sátán elsődleges célpontja a hívők lelke lesz, és minden energiáját erre fogja összpontosítani. A Sátán stratégiája, hogy először megtévessze és becsapja a hívőket, még mielőtt elpusztítaná őket. A hitetleneket kevésbé érdekli a Sátán, mivel ő már megkaparintotta a lelküket, és ezért kevés kihívást jelentenek számára. Atyám nem fog félre állni, és csak úgy nézni ezt a megjövendölt borzalmat. Tanúi lesztek minden csodának, minden Mennyei felhívásnak és Beavatkozásnak, amint a végső csata kibontakozik –minden idők legnagyobb szellemi háborújának.

Azok, akik intelligensnek születtek, nem lesznek okosabbak az Igazsággal szemben, mivel megteremtésük Igazságát csupán emberi logikával fogják elemezni. Azok viszont, akik úgy születtek, hogy tiszta szeretet van a szívükben Isten iránt, el fogják fogadni az Igazságot, még akkor is, ha az összezavarja őket, mert az ő szívük Istené, és ők a tisztánlátás Ajándékával lesznek megáldva. Azok, akik Isten Szava és Atyám lelkeket mentő Beavatkozása ellen harcolnak, és akik megpróbálják Őt megakadályozni a lelkek megmentésében, szigorúan meg lesznek ítélve.

Miközben folytatódik a lelkekért vívott csata, nektek mindig Hozzám kell fordulnotok és kérnetek kell Tőlem, hogy tartsalak fenn benneteket, védelmezzelek és vigasztaljalak titeket. Ha ti Velem vagytok, akkor nyugalommal fogjátok viselni ezt a szörnyű pusztítást, ami meg fog lepni benneteket. De ha nem tudtok megbízni Bennem, és nem tudjátok teljesen átadni magatokat Nekem, akkor lehetetlennek fogjátok találni, hogy megküzdjetek ezekkel a megpróbáltatásokkal, amelyek előttetek állnak Egyházamban, mert azok annyira fájdalmasak lesznek.

Nem szabad soha elfelejtenetek, hogy Isten Mindenható, és hogy a Sátán nem nyerheti meg ezt a lelkekért vívott csatát. Sajnos, sokan nem lesznek elég erősek a hitükben, vagy nem lesznek képesek felismerni azt a megtévesztést, amellyel szembesülni fognak az Én Nevemben, és soha nem lesznek képesek arra, hogy megváltsák önmagukat Előttem.

Ezek azok a lelkek, akik Nekem oly keserű bánatot okoznak ebben az időben.

Jézusotok

Újra szól a müezzin Egerben

Több évszázadnyi szünet után idén újra felharsant a müezzin imára hívó hangja Eger híres minaretjéből. Vajon csupán turisztikai attrakció, vagy több annál? Demir Hikmet, az egri müezzin egy kis török éttermet üzemeltetett a városban, mielőtt a városvezetés jóváhagyásával felment a toronyba, hogy napjában többször imára hívja muszlim testvéreit.

Hogy kerül egy török fiatalember éppen Egerbe?

– Idenősültem hat éve, miután egy egri lányt vettem el feleségül.

Amikor ideköltözött, mennyire ismerte Eger történelmét?

– Eger történelmének török vonatkozásait azelőtt egy­általán nem ismertem, és amikor ideköltöztem, először nagyon furcsa volt az egész. Egy kis török éttermet kezdtem el üzemeltetni, közben egyre jobban megismertem a várost. Törökországban mi másként gondolkodunk a magyarokról, mint ők rólunk. Mi testvéreinknek tekintjük a magyarokat, ám fordítva ez már nem igaz.

Honnan jött az inspiráció, hogy müezzinként is szerepet vállaljon?

– Még Törökországban megtanultam a pontos imarendet, és mindent, ami szükséges ehhez a hivatáshoz. Mint a legtöbb muszlimnak, úgy gondolom, jó fülem van hozzá. Aztán két éve jött a gondolat, milyen jó lenne a minaret tetejéről hívni imára a muszlimokat, de akkor még az éttermem miatt nem nagyon tudtam lépni. Miután bezártam, találkoztam a minaret bérlőjével, akinek nagyon megtetszett az ötlet. Engedélyt kértünk a polgármesteri hivataltól, ahol szerencsére nem gördítettek akadályt a dolog elé.

Mi volt eredetileg a célja: turisztikai attrakció vagy az iszlám népszerűsítése?

– Ez is, az is. Amikor először énekeltem, az emberek megálltak, kérdezgettek, én pedig tudtam beszélni a hitemről. Magyarországon az emberek nem nagyon tudják, milyen is az iszlám vallás. Jó úton haladunk, ezért a jövőben is szeretném folytatni ezt a munkát. Az iszlám világban naponta ötször hívnak imára, de nekem eddig csak háromszor, maximum négyszer engedték, és azt is csak a turisztikai szezonban...

(Tietze Károly, Hetek)

Konténterekbe csomagolva találták meg a kalábriai templomot

Lefoglalták az olasz hatóságok egy lebontott és már konténerekbe csomagolva a kikötőben elszállításra váró dél-olaszország templom darabjait.

A használaton kívüli kalábriai templomot egy felkapott olasz művész szedte darabokra egy művészeti akció keretében, hogy a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) udvarán építse fel újra. A lefoglalást elrendelő ügyészség szerint azonban nincs meg a műemlék kiviteléhez szükséges minisztériumi engedély, ezért "kulturális javak illegális exportjának kísérlete" címén eljárást indított az ügyben.

A 19. század végén emelt Madonna del Carmine-templom a 2000 lakosú Montegiordano faluban, magántulajdonban lévő telken állt, és a telektulajdonostól vásárolta meg a művész. Darabjai már 11 konténerben vártak behajózásra Gioia Tauro kikötőjében, amikor ügyészségi parancsra a csendőrség csütörtökön lefoglalta a szállítmányt. A hatóságok lefoglalták a templomnak a kalábriai faluban maradt darabjait is.

A templomáthelyezés a 42 éves Francesco Vezzoli, az egyik legdivatosabb és legvitatottabb olasz képzőművész Szentháromság - Művészet, vallás és varázslat elnevezésű programjának része, amelyet a New York-i múzeummal, illetve a Los Angeles-i (Moca) és a római (Maxxi) modern művészetek múzeumával együttműködve valósít meg. A művész Rómában egy stukkóval és vörös bársonnyal díszített galériát épített újra, Los Angelesbe pedig egy "ötvenes évekbeli vidéki mozit" helyez át.

A Long Islandre szállítandó templomot azután vásárolta meg, hogy az interneten felfedezte. Azt tervezte, hogy videós alkotásait vetíti le benne. A programmal Vezzoli azt az elgondolását kívánja érzékeltetni, amely szerint a művészet vallás, és Hollywood varázslata is efelé tart. A művészt az olyan hírességekkel készült munkái tették ismertté, mint Courtney Love, Sharon Stone és Lady Gaga.

A templom lebontása és Amerikába vitelének terve heves vitákat váltott ki Kalábriában, főleg az érintett település lakói tiltakoztak, de csütörtökön tucatnyi olasz civil szervezet is felszólította a kulturális javak minisztériumát, hogy tiltsa meg a templom kivitelét Kalábriából. A művész mindeddig azt állította, hogy rendelkezik a templom Amerikába szállításához szükséges összes engedéllyel. Vezzoli amúgy azt ígérte, hogy New York-i bemutatása után Kalábriában építi fel újra a templomot.

(MTI)

Amerika cionista protestánsai

A protestáns fundamentalisták többsége hagyományosan Izrael lelkes híve, de az amerikai zsidóság soraiban kevés barátjuk van. Pedig szükség lenne a barátságukra, mert újabban az evangéliumi keresztények soraiban terjed az Izrael-ellenesség.

„Ha zsidók és evangéliumi keresztények együtt akarnak működni, akkor nincs vesztegetni való idejük” – írja Robert W. Nicholson baptista hebraista a (mozaikot és mózesit egyaránt jelentő) Mosaic magazinban.

Ki gondolta volna a messzi századok során, hogy egyszer majd akad sok tízmillió keresztény, aki szenvedélyesen kiáll a zsidóság mellett? – kérdi Nicholson, és megállapítja, hogy ez a lelkesedés nemhogy üdvözlésre nem talál az amerikai zsidóság körében, de viszolygást kelt, mivel – kivált liberális körökben – az evangéliumi keresztények primitív bugrisoknak számítanak. Külön is veszedelmesnek látszik az a vonásuk, hogy vallási alapon beleszólnak a politika dolgaiba, például ott látni őket az abortusz-ellenes tüntetők között, ellenzik a melegházasságot, és különben is a Republikánus Párt hívei. A hagyományőrző, vallásos zsidóságot ezek a vonások persze nem taszítanák, őbennük viszont a sok évszázados kölcsönös bizalmatlanság munkálkodik tovább, amire – mint Nicholson elismeri – a keresztes háborúktól a huszadik századig a keresztény világ bőven adott alapot.

Igen ám, de ha az evangéliumi keresztényeket nem a médiából ismert sztereotípiák alapján ítéljük meg, akkor egészen más kép bontakozik ki róluk. Például, hogy nagyon sokfélék, még kifejezetten vallási nézeteik alapján is. Egyes felmérések szerint az amerikai lakosság 41 százaléka, vagyis 130 millió ember sorolható ide, mások szerint viszont csak 20 millió, attól függően, hogyan határozzuk meg, kit nevezünk evangéliumi kereszténynek. Nicholson végül is azt tekinti közös jellemzőjüknek, hogy szó szerint isteni kinyilatkoztatásnak tartják a Szentírást, továbbá azt hirdetik, hogy a történelem során Isten akarata nyilvánul meg. A Szentírás szó szerinti olvasatából ered, hogy az evangéliumi keresztények kitüntetett szerepet tulajdonítanak a zsidó népnek, és elismerik jogát a szentföldi államra. Harry Truman egykori elnök maga is baptista lévén, ezen az alapon támogatta Izrael állam létrejöttét.

Ma világszerte a kétezer evangéliumi keresztény vezető 48 százaléka véli úgy, hogy Izrael állam létrejöttével a bibliai prófécia vált valóra. Amerikában ezt a nézetet az evangéliumi keresztények hatvan százaléka teszi magáévá. Még ennél is többen gondolják úgy, hogy Isten és a zsidó nép szövetsége a mai napig érvényben van. A tipikus evangéliumi keresztény, ha alkalom adódik rá, fontosnak tarja kimutatni, hogy mennyire más ember, mint azok a keresztények, akik a múltban üldözték a zsidóságot, és úgy gondolja, hogy aki Isten választott népét bántja, az meglakol ezért. Amerika sikereit részben éppen annak tulajdonítja, hogy méltányos volt a zsidósággal.

Csakhogy az evangéliumi mozgalomban erősödik az Izrael-ellenesség. A vezetők között csak 13 százalék pártolja Izraellel szemben a palesztinokat, de 49 százalék egyenlő mértékben érez együtt mindkét féllel. Ezt a változást Nicholson két tényezőre vezeti vissza. A Közel-Keleten arab tömegek csatlakoztak az evangéliumi gyülekezetekhez, és körükben erős az Izrael-elleneség. Betlehemi központtal tevékeny szervezetük működik, külön egyetemekkel és rendszeres nemzetközi konferenciákkal, amelyek Izrael-ellenes propagandát folytatnak. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a felekezetek egy részében, különösen a fiatalabb hívek között hódítanak a liberális nézetek: ezek szerint nem kell szó szerint venni a Szentírást, hanem úgy kell felfogni, hogy a korabeli zsidóság értelmezését tükrözi. Ha a liberális és a közel-keleti arab felfogás találkozik, akkor Izrael barátai kisebbségbe szorulhatnak az evangéliumi keresztények között. Ez persze elsősorban a keresztények ügye, de Nicholson szerint a zsidóság is sokat tehetne, csak meg kellene próbálnia támogatni az Izrael-barát keresztényeket. Például együttműködhetnének Izrael és a zsidó élet megismertetésében. Mert az evangéliumi keresztények az Ószövetségi szentírást betéve tudják, de Izrael történetéről és mai életéről annál kevesebbet, s már csak ezért is könnyen átállíthatók az Izrael-ellenes táborba.

(metazin)

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Amikor nincs bennetek alázat, a büszkeség el fogja árasztani a lelketeket, és vétkezni fogtok Ellenem

2013. október 31. csütörtök, 23:30

Drága szeretett leányom, oly sokan nem fognak hallgatni Hangomra, mert nem tudják, hogy Ki Vagyok. Sokan állítják, hogy ismernek Engem, de csupán hiányos emberi értelmezésük az, amely által meg vannak győződve arról, hogy megértik, Ki Vagyok Én és mit tettem azért, hogy megmentsem őket a mélységtől, amellyel Isten minden gyermeke szembesül, ha nem fognak kérni Engem, hogy bocsássak meg nekik.

A szabad akarat egy Ajándék Atyámtól. Azonban a szabad akarat meggátolhatja az embert azon igyekezetében, hogy keresse Isten Szeretetét. Mégis Atyám megadta gyermekeinek ezt az Ajándékot. Ő ilyen nagylelkű. Ő ennyire szereti gyermekeit. Ez az Ajándék megadta nekik azt a szabadságot, hogy bebarangolják a Földet, élvezzék gyümölcseit, és hogy megöleljék annak szépségét. De a Sátán által megkísértett ember visszaélt Atyám bizalmával. Ezután a Sátán rabszolgává tette őt és egyezséget kovácsolt vele, ahol a bűn továbbra is el fogja választani Istentől Isten gyermekeit.

Kereszthalálom Ajándéka azt jelentette, hogy Én megszakítottam ezt a természetellenes köteléket az ember és a Sátán között. Így tehát Kereszthalálomnak köszönhetően lehetővé tettem az ember számára, hogy a bűnbocsánat által keresse az üdvösséget. Ez azt jelenti, hogy az ember képes kiszabadulni a Sátán szorításából, de valójában csak azok nyerhetik el az üdvösséget, akik teljes alázatos szolgaságban követnek Engem. Amennyiben az Istennel való megbékélés (a gyónás) által nem valljátok be nyíltan Nekem gyengeségeteket, bűneiteket és a mások iránti gyűlöleteteket, nem lesztek tiszták. A lélek megtisztulása nélkül nem vagytok alkalmasak arra, hogy alázatosakká váljatok a Szememben. Amikor nincs bennetek alázat, a büszkeség el fogja árasztani a lelketeket, és vétkezni fogtok Ellenem. Amikor vétkeztek Ellenem, akkor ezt számos módon teszitek.

Elsőként a bujaságotokat, a kapzsiságotokat és a büszkeségeteket fogjátok táplálni. Aztán úgy fogtok viselkedni, mintha értelmesebbek, okosabbak és jobbak lennétek másoknál. Majd pedig ítélkezni fogtok mások fölött. Aztán a következő szakaszba léptek. Gúnyolni fogjátok azokat, akik valódi egységben vannak Velem, kijelentvén nekik, hogy ők nem tökéletesek. Aztán rágalmat fogtok kelteni mindazok ellen, akik hűek maradnak Hozzám. Mégis arról fogjátok meggyőzni magatokat, hogy el vagytok telve a Szentlélekkel. De nem a Szentlélek lesz az, aki megihlet benneteket. Ehelyett a gonosz szelleme lesz az, aki megszállja majd a lelketeket, és ti azt fogjátok hinni, hogy Égi vezetésben van részetek.

Amikor azt mondjátok, hogy Engem képviseltek és előnyösebb helyzetben vagytok, mint mások, hogy Királyságom részesei legyetek, és aztán meghazudtoltok Engem, akkor mások imáira van szükségetek. Ebben a stádiumban félúton vagytok a Pokol mélysége felé, és a beavatkozásom nélkül elvesznétek.

Fogadjátok el Üzenetemet. Szorítsátok azt közel a szívetekhez, és ezt kérdezzétek: „Te vagy az Én Jézusom? Nekem valóban szükségem van a Te segítségedre?” – és Én válaszolni fogok nektek.

Jézusotok

Várjuk az Úr érkezését

Idén december 1-jén veszi kezdetét az advent, amely a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapot felölelő időszaka. A Jézus születésének ünnepére való várakozást a böjt, a bűnbánat és a tettekben megnyilvánuló jócselekedetek mellett a kifejezetten csak erre az időre jellemző katolikus szertartások és szokások is segítik.
Az adventi készület hagyománya a 4. századból ered, amikor a vízkeresztkor tartott keresztelések előtt háromhetes előkészületi időt tartottak. A következő században ez a várakozás átalakult: már a karácsonyra, Krisztus megszületésének ünnepére készültek lelkileg a keresztények az ünnepet megelőző hat héten keresztül, ebből rövidült le a négy vasárnapot átívelő adventi időszak.
A három lila és egy rózsaszín gyertyával feldíszített adventi koszorú hagyománya a közös karácsonyvárást segíti, egyre inkább nemcsak a templomban, hanem a családokban és más közösségekben is. A gyertyák színei szimbolikus jelentőséggel is bírnak: a lila a bűnbánatra, a rózsaszín az örömre utal.
A legjellegzetesebb adventi liturgia a napfelkelte előtt tartott hajnali „angyali mise”, a roráté – ez a Szűzanyával való várakozás népi megnyilvánulása. Az adventi időszakban a templomi oltárokat nem díszítik virággal, az orgona csak az énekek kíséretére szorítkozik, a miséző pap violaszínű miseruhát ölt.
Az advent egyik kedvelt szokása még a keresztény családok közös Szent Család-járása. Ennek során egy kisebb közösség tagjai vagy több család gyűlnek össze hétről hétre más-más otthonban a Szűz Máriát, Szent Józsefet és a gyermek Jézust ábrázoló kép előtt, hogy együtt imádkozzanak. A régen inkább vidéken elterjedt hagyományt egyre több városi plébánia honosítja meg, ezzel is a közösségteremtést támogatva.
Az adventi előkészület során a keresztények nemcsak Krisztus gyermekként való eljövetelének ünnepét várják. Jézus emellett még három másik formában is eljön az emberek közé: akkor, amikor a szívbe száll és az embert megérinti; akkor, amikor a halála óráján találkozik az emberrel; s akkor, amikor eljön az utolsó ítéletre.

Halloween

Világunkban teljesen elfogadott normának számít bizonyos ősi, pogány eredetű (értsd nem biblikus, Isten által nem jóváhagyott) ünnepek megtartása, és inkább az számít kirívóan szokatlannak az emberek szemében, ha valaki nem kíván részt venni ezekben. A legtöbb ilyen korai pogány ünnepnek aztán a katolikus egyház közreműködése által lett egy "keresztényesített" változata is. A legismertebb és messze legnépszerűbb ilyen őspogány ünnep a Szaturnáliából keresztényesített Karácsony ünnepe, aminek semmilyen formában nincs köze Jézus Krisztus születéséhez. Hasonlóképpen a kelta eredetű, de ma már világszerte népszerű Samhain/Halloween szintén egy ilyen, némileg modernizált, de ősi pogány kultuszokhoz kötődő ünnep, aminek nem mellékesen szintén van egy keresztény változata, mégpedig a "Mindenszentek ünnepe". Ebben az írásban a manapság már Magyarországon is egyre elfogadottabbá váló Halloween-hez kötődő tradíciók eredetét és jelentőségét vesszük elemzés alá, szokásunkhoz híven, a bibliai kereszténység szemszögéből. 

---

 

Church of God

Email: p.poli@mailcity.com

 Copyright © 2013, Póli Pál - Isten Egyházának Gyülekezetei

Minden jog fenntartva. A honlapon található kiadványok szabadon másolhatóak és terjeszthetőek, amennyiben a teljes szöveg, változtatás vagy törlés nélkül kerül másolásra illetve terjesztésre. A kiadó nevét, címét és a kiadási jogot fel kell tüntetni. Ár nem számítható fel érte. Kritikai hozzászólásokhoz és elemzésekhez felhasználhatók rövid kivonatok vagy idézetek a kiadási jog megsértése nélkül.

Weboldal: http://www.churchofgod.hu

---

Előszó - Azt ünnepled, akit éltetsz

A Biblia Istene gyűlöli a pogány ünnepeket és szigorúan eltiltja a híveitől azok megtartását, az azokban való részvételt. Ennek nyomós oka van: ugyanis annak a hatalmát fogadjuk el, azt éltetjük, akinek az ünnepeit megüljük. Vagy Istent az általa meghatározott módon és ünnepeken keresztül, vagy pedig Sátánt az ő általa létrehozott pogány gyakorlatok és kultusznapok megtartásával. Amíg a Bibliában felvázolt és Isten által megadott ünnepek az emberiségnek a bűnből és halálból az örök és tökéletes életre való megmentésének tervét tükrözik, addig a pogány ünnepek a lázadó Sátán halált hozó vágyait és terveit jelenítik meg. Sátán és a démonok ünnepei a szó szoros értelemben a halál kultuszának ünnepei:

Példabeszédek 8:36 “De aki vétkezik ellenem az saját lelkének árt, az engem gyűlölők a halált szeretik.”

A Sátán dicsőíti a halált, mert ő a halál ura (Héb. 2:14), így érthető, hogy ünnepelteti is azt az áldozataival!

Az ünnepek - a fentebbiekben vázoltak mellett - egyben jelként, pecsétként szolgálnak, vagyis beazonosítják és összekapcsolják az imádót imádatának tárgyával. Isten ünnepeinek egy határozott célja az, hogy pecsétként szolgáljanak:

2Mózes 13:9 Olyan legyen ez számodra [az Isten ünnepeinek megtartása], mint egy jel a tenyereden, vagy mint egy emlékeztető jegy a homlokodon, hogy az Úr törvénye mindig ajkadon legyen. (v.ö. 5Móz. 6:8)

Csak két út van: Az egyik az Istené, a másik a Sátáné. Ha valaki nem Istent követi, az értelemszerűen Sátán követője, aki - az igazakat kivéve - elhiteti az egész világot (Jel. 12:9). Ez okból maradtak gyakorlatban az ősi pogány kultusznapok évezredeken át szinte érintetlenül! A pogány ünnepek által e világ gonosz szellemi vezetőjének (2Kor. 4:4; Eféz.2:2), Sátánnak a bélyegeit viselik mindazok, akik megtartják azokat. Még akkor is, ha csupán ősi, kulturális vagy nemzeti hagyományokra hivatkozva teszik ezt. Tudva, vagy tudatlanul, elkötelezett meggyőződésből, vagy a hagyományok vak foglyaiként, a Sátán fennhatósága alatt lévő tisztátalan szellemek (a démonok bálványai, istenei és azok ünnepei) által a Sátánt éltetik. Isten ettől megóvja, távol tartja a Maga híveit:

Jeremiás 10:2 2. Ezt mondja az Úr: A pogányok szokásait el ne tanuljátok, és ne féljetek az égi jelektől, mert csak a pogány nemzetek félnek tőlük.

1Korintus 10:20-22 20. Amit a pogányok áldoznak, azt démonoknak és nem Istennek áldozzák. Igazán nem óhajtom, hogy közösségre lépjetek a gonosz szellemekkel. 21. Ti nem ihatjátok az Úr kelyhét is, meg a démonok kelyhét is. Nem részesedhettek az Úr asztaláról, meg a gonosz szellemek asztaláról. 22. Vagy ingerelni akarjuk az Urat? Talán erősebbek vagyunk nála? (lásd még Eféz. 5:11)

1Korintus 12:2 2. Tudjátok, hogy pogányok voltatok, vitetvén, mint vitettetek a néma bálványokhoz.

Sátán gyűlöli az emberiséget és "embergyilkos volt a kezdettől fogva" (Jn. 8:44). Ennek megfelelően az általa megalkotott kultusznapok vagy önmaga istenesítését, vagy pedig az emberiség feláldozását, elpusztítását szimbolizálják. Akik neki áldoznak, közösségre lépnek vele! Akinek engedelmeskedünk, szolgálunk, az az Istenünk.

Az Ellenség persze - az Istentől ajándékként kapott bölcsességét használva - olyan külsőségekkel, gyakran érzelmekre ható tartalmakkal töltötte meg az ünnepeit, amelyekkel az emberek könnyen azonosulnak, így az ünnepek megragadják őket, és olyan odaadással tartják meg azokat nemzedékeken keresztül, hogy az adott kultúra szerves részévé válnak. Gondoljunk csak bele a karácsonyhoz kötődő tradíciók megkapó erejébe. Pedig ezek a napok egykor, az ősi múltban, emberáldozati napok voltak és Isten óvva intette fizikai népét, Izraelt attól, hogy ilyenekben részt vegyenek:

5Mózes 18:9-12  9. Ha bemégy arra a földre, amelyet Istened, az ÚR ad neked, ne tanuld el azokat az utálatos dolgokat, amelyeket azok a népek művelnek. 10. Ne legyen köztetek olyan, aki a fiát vagy leányát áldozatul elégeti, ne legyen varázslást űző, se jelmagyarázó, kuruzsló vagy igéző!  11. Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó.  12. Mert utálatos az ÚR előtt mindaz, aki ilyet cselekszik. Ezek miatt az utálatos dolgok miatt űzi ki előled ezeket is Istened, az ÚR.

Az ősi pogány emberáldozat, a gyermekek tűzben való kegyetlen feláldozása annyira elterjedt gyakorlat volt, hogy ennek elkerülésére Isten külön felhívta népének figyelmét. Ezek a pogány napok a beavatottak számára a mai napig nem vesztették el eredeti jelentéseiket, így tulajdonképpen ma is emberáldozati napok, csak éppen más formában (finomítva) nyilvánulnak meg. Ennyi előzetes után térjünk is rá a Halloween ünnep eredetére, ami konkrétan egy ilyen ősi, emberáldozatokat követelő ünnephez vezethető vissza!

A Halloween története

Mi jut eszünkbe a Halloween hallatára? Nos, nekünk, magyaroknak elsősorban a hollywoodi filmekből is jól ismert jelenetek: a félelmetes maskarákat viselő, házról-házra bekopogó, édességet követelő gyerekek, csontvázakkal, kivájt tökből készült rémisztő fejekkel, szellemekkel, gnómokkal és mindenféle borzalommal feldíszített házak és kertek. Mindez talán elmenne a móka, a morbid szórakozás szintjén, ha nem lenne a halál és erőszak "élesben" is jelen ezen az éjszakán. Mert az ünnep velejárójának mondhatjuk az olyan tragikus eseteket, hogy ilyenkor gyermekek tűnnek el, majd aztán holttestüket később valami erdőszélen megtalálják. (Ez az Egyesült Államokban gyakori „mellékterméke” ennek az ünnepnek.) Ezt az estét a „poénból” elkövetett garázdaságok és a céltalan vandalizmus kíséri. Az ilyen események arról árulkodnak, hogy Halloween bizony messze több, mint egy ártatlan, szórakoztató vidám ünnep.

Az angol Halloween megnevezés korábbi formája a középkori „all Hallow’s eve" volt, az eredeti ó-angolban pedig „Eallra Hālgena ǣfen”. Jelentése: „minden szentek estéje”. Magyarországon inkább a „Mindenszentek ünnepe”-ként ismert ez, a katolicizmus részévé tett, ünnepnap. A Halloween és a Mindenszentek ünnepe tehát ugyanazt jelentik. Hogy miért tartják a Halloween-t olyan furcsa szokásokkal kísérve, ami szokatlan egy átlag katolikus számára? Azért, mert a Halloween-hez kötődő szokások, hagyományok az ünnep eredeti pogány formájának a hagyományaiban gyökereznek, amelyeken a katolikus egyház, nyilvánvaló okoknál fogva, módosított némileg.

A ma Halloween-ként és Mindenszentek-ként megtartott ünnep elődje a Samhain volt, ami jóval megelőzi a kereszténységet, hiszen több mint 2000 évvel ezelőtt vált hagyománnyá a Brit szigeteken és a nyugat-európai kelta druidák között. A druidáknak évente két különleges áldozati ünnepnapjuk volt, a Beltane, amit Május 1. napján tartottak meg, s ami egyebek mellett a nyár születését szimbolizálta; és a Samhain október 31-én, ami pedig a nyár halálát jelentette. Mindkét alkalmat a „bone fires”, azaz, máglyák meggyújtása kísérte. Tudnunk kell azt, hogy mindkét ünnep gyökere ahhoz a pogány Baál-imádathoz és az azzal kapcsolatos emberáldozati napokhoz nyúlik vissza, amitől a Biblia Istene szigorúan eltiltotta a népét. A Samhain jelentése „nyárvég”, amit október 31-én és november 1-én tartottak meg ünnepként. Ekkorra már véget ért a kései aratási idény, a terméseket betárolták, a levelek lehullottak, a napok pedig hidegre fordultak és korán sötétedett. Az állatokat bekarámolták, és mindenki készült a fagyos téli napokra. Ugyanakkor a druidák hite szerint október 31-e estéjén elmosódik a határ a holtak és az élők világa között. A halottak szellemei visszatérnek, a tündérek és egyéb szellemi lények beléphetnek a fizikai világban élők birodalmába, hogy megszállják és zaklassák az embereket. Ezen az éjjelen a kelták részben azért öltöztek be különböző ijesztő szellemeket és démonokat utánzó maskarákba, hogy a gonosz lelkek a magukénak nézzék és békén hagyják őket. Ezt önmagában még be is lehetne tudni úgy, mint egy babonákkal átitatott pogány hiedelmet, ám ennél messze többről van szó. Ugyanis a druidák, vallási meggyőződésből fakadóan, elképesztően kegyetlen áldozatokat végeztek ezen az éjszakán. Ezen az estén aratott a halál, mert ez egy rituális áldozati nap volt, amikor a különböző állatok mellett embereket is feláldoztak, gyakran elevenen égetve meg azokat! És pontosan ez a velejéig sátáni spirituális elem az, ami igazán meghatározza ennek az ünnepnek a tartalmát és arculatát:

"Amikor október 31-én beesteledett, a druida klánok felöltötték fehér csuklyás kámzsájukat, s kezeikben sarlókat, valamint a kelta keresztet tartva megkezdték fáklyás felvonulásukat. A felvonulás kezdetekor megöltek egy rabszolgát, majd a holttest bal bokájára kötelet kötve vonszolták azt maguk után. A druidák addig mentek, amíg egy házhoz, vagy faluhoz értek, s ekkor a ‘trick or treat’-nek megfelelő követelésüket kezdték kiáltozni. Mindig egy rabszolgalányt, vagy egyéb női személyt követeltek maguknak. Amennyiben a lakosok nem adtak ki egyetlen leányt sem, úgy a druidák a halott rabszolga vérével nagy hexagramokat, vagyis hatágú csillagokat festettek a falu házainak ajtóira és falaira. Ezután a megidézték „az éj szarvakat viselő vadászát”, hogy valakit rémítsen halálra abból a házból, vagy faluból az éjszaka folyamán. Amennyiben a ház, vagy falu lakosai megadták a „treat”-et, a druidák egy emberarc formájára kivájt tököt helyeztek a ház, vagy kapu elé. A kivájt tökbe egy emberi faggyúból készült gyertyát gyújtottak, hogy az tartsa távol a gonosz szellemeket. Így a „Jack O’ Lantern” a Sátánnal való együttműködést szimbolizálja. (David J. Meyer: "Halloween and the Forces of Darkness")

Talán sokak számára szinte hihetetlen, de ehhez a kíméletlen rítushoz vezethető vissza a népszerű „trick or treat” hagyománya. A házról-házra járó druidák, amennyiben nem kaptak feláldozandó embert, "hexelték" a házat, illetve halált hozó átkot szórtak a ház lakosaira. „A [falra festett] hexagram magához vonzotta a démoni seregeket, akik aztán megszállták a házat azzal a céllal, hogy annak lakóit vagy az őrületbe kergessék, vagy halálra rémítsék.” ("America’s Occult Holidays", 20. o.).

Ha pedig a ház ura kiadta a háztartásának valamely tagját, akkor kapott egy kivilágított tökből készült fejet, annak jeléül, hogy együttműködött és ezáltal (sátáni) oltalom alá került. Ez a halál angyalától megóvó Peszah bárány ajtófélfára kent vérének a szánalmas, morbid és cinikus sátáni utánzata. (Az Ellenség módszeresen használja az Isten által megadott igazságokat eltorzított változatban, hogy az ember spirituális felét könnyebben a hálójába kerítse.) A druidák ezen emberáldozati rítusa elevenedik fel akkor, amikor a szülők engedik gyermekeiket, hogy vidáman, csapatokba állva bejárják a környék házait „trick or treat”-elni. A cukorkák helyettesítik az emberáldozatokat, de ugyanazt a célt szolgálják: behódolni a halál urának. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy úgy a szülők, mint gyermekeik, ha szimbolikusan is, de Sátánt, a halál urát (Héb. 2:14), és a halál kultuszát éltetik! És ismételt figyelmeztetésként: ezen a napon a sátáni titkokba mélyebben beavatottak továbbra is véghezvisznek valós emberáldozatokat. 

Tudni kell, hogy a druidák az egykori Baál-imádat utódlói voltak és innen erednek az emberáldozati rítusaik is. Ezt a kapcsolatot egy alábbi fejezetben még boncolgatni fogjuk.

A druidák szokásait még Julius Cézár is megemlítette az i.e. I. század közepe táján. Amikor Julius Cézár egy rövid időt a Brit szigeteken töltött, megdöbbenve látta, hogy ott a színtiszta Káld misztériumvallást gyakorolják.

"A Gall [kelta] nemzetek rendkívül babonásak ... Vagy embereket áldoznak az isteneiknek, vagy pedig ígéretet tesznek önmaguk feláldozására. A szertartásaik levezetői a Druidák, akik azt tartják, hogy a halhatatlan isteneket csak azzal lehet kielégíteni, és az emberi életet megváltani, ha emberáldozatokat adnak nekik, és nemzeti szokásuk az, hogy ezeket meghatározott rítusok alkalmával [ünnepeken] végzik el."

Feleleveníti, hogy az emberáldozatokat [ekkoriban] úgy végeztek el, hogy vékony gallyakból egy emberformát fontak (angolul wicker man) és miután áldozatukat abba behelyezték, felgyújtották azt (Julius Cézár, Commentarii De bello Gallico  VI.13–18.)

A Samhain katolikus ünnepnappá válik

A modern Halloween kellékei és tradíciói tehát ezeket az ősi időket tükrözik, és mindez érthetőbbé teszi azt, hogy a Halloween-t miért is ünneplik meg oly módon, ahogy azt gyakorlói teszik. De hogyan válhatott egy ennyire nyilvánvalóan okkult töltetű ünnep keresztény ünnepnappá? Azoknak a nem kelta-angolszász területeken élő katolikus embereknek, akik először találkoznak a Halloween-nel kapcsolatos szokásokkal és elrémüldözgetnek rajta, fel kellene fogniuk, hogy maguk is ezt az ünnepet ülik meg Mindenszentek estéjén. Még ha némileg finomított kivitelben is: 

Ahelyett, hogy a [katolikus] egyház kioltotta volna az ősi hagyományok gyakorlatait, az egyházfők létrehozták azok keresztény változatait: a középkortól kezdve a Mindenszentek ünnepe, illetve a Halottak napja felváltották az olyan ősi kelta ünnepeket, amelyekkel a halált ünnepelték. - Bannatyne, Lesley Pratt, Halloween: An American Holiday, an American History, Facts on File, Inc., New York, 1990, 10. o.

Más szóval, a pogány hagyományok különböző elemeinek mesterséges módon álkeresztény töltetet adtak. Habár a kivájt töklámpást felváltotta a mécses, de lényegében mindkettő ugyanazt szimbolizálja. A világi kereszténység által ünnepelt Mindenszentek napja tehát a Samhain némileg finomított változata, amit eredetileg a katolikus vallást felvevő kelta tömegek pogány igényeinek kielégítésére tettek egyházi ünneppé. A katolicizmusban az ünnep állítólagos célja az elhunyt keresztény „szentekről” való megemlékezés. Ennek a megünneplését gyakorolják a katolikusok, az anglikánok, valamint a protestáns felekezetek némelyike is. A bibliai kereszténység álláspontja szerint minden egyes hívő ember szent, azaz Isten által elválasztott egyén. A szentek nem a keresztények egy külön kategóriáját képzik, hanem a szentek maguk a keresztények!

Ha felfogjuk a Halloween démoni eredetét, akkor igen nehéz megérteni azt, hogy miért tette magáévá oly sok jóravaló keresztény ember ezt az ünnepet a Mindenszentek ünnepének formájában. Senkinek ne legyen kételye afelől, hogy ez a druidák Samhain-jának megünneplése:

A Mindenszentek ünnepe nem más, mint a novembert elhozó éjszakának, a pogány Samhain-nak a folytatása - Bonwieck, James, Irish Druids and Old Irish Religions, Dorset Press, 1984, 87. o. 

Számos hagyományos hittétel és szokás asszociálható a Samhain-nal … ennek gyakorlata folytatódott október 31-én azzal, amit a Mindenszentek ünnepeként ismerünk. A Hallow Even-ből kaptuk a Halloween megnevezést. – Halloween, and Other Festivals of Death and Life, The University of Tennessee Press, Knoxbille, TN 1994, 16. o.

Kevés olyan ünnep létezik, ami furcsább és paradoxabb történetet mondhat magáénak, mint a Halloween. A meghatározás szerint ez egy római katolikusok által gyakorolt virrasztóünnep, a Mindenszentek ünnepe … [ugyanakkor] Halloween egyértelműen a druida papok által végzett rítusokhoz köthető … - Douglas, George William The American Book of Days, The H.W. Wilson Co., New York, 1948, 741. o.

A szó szoros értelmében több száz további ilyen idézettel szolgálhatnánk, de maradjunk meg e néhánynál és lépjünk tovább. Vizsgáljuk meg inkább azt, hogy milyen körülmények között lett keresztényesítve a Samhain? Nos, I. Gergely pápa i.sz. 601-ben idejét látta annak, hogy szélesebb területekre terjessze ki a katolikus egyház hatáskörét. Ennek megfelelően az i.sz. 7. században a katolikus hittérítők elárasztották a Brit szigeteket és Írországot, hogy további tömegeket nyerjenek meg a katolicizmusnak. Ezeken a területeken ezidáig nagyrészt a druidizmust, kisebb részt pedig az igaz bibliai kereszténységet gyakorolták. A célkeresztben elsősorban a hatalmas kelta népesség állt, az igazi nagy akadályt csupán a mélyen gyökerező babonás hiedelmük jelentette. I. Gergely pápa volt annyira dörzsölt, hogy ne próbálja kitörölni a keltákból azt, amihez oly szorosan kötődtek. Ennek megfelelően utasította fő angliai misszionáriusát, Millitust, lényegében meghagyva neki, hogy ne állítsa le az ilyen ősi pogány ünnepek megtartását, hanem inkább alakítsa azokat az egyházi szertartásokhoz, méghozzá az indítékok pogányról keresztényire való megváltoztatásával. Utasította őt arra is, hogy a pogány kelták templomait hagyják meg, csak helyezzenek azokba keresztény oltárokat, így nyerve meg őket a „hitnek”.

"És mivel szokásuk az, hogy [ünnepeiken] számos ökröt feláldoznak a démonoknak, azok helyébe legyenek más ünnepélyek téve, amivel felváltjuk [az eredetit], mint egy nap azoknak a szent mártíroknak dedikálva, akiknek a földi maradványai ott [azokban a templomokban] vannak elhelyezve. Az ilyen alkalmakon aztán az egykori pogány templomból keresztény szentéllyé alakult épület köré gyűlve faágakból hajlékot készíthetnek maguknak és tartsák meg az ünnepélyt nagy vigadalommal. … Ha az embereket hagyjuk, hogy élvezzék a világi örömöket, készebbé válnak arra, hogy kívánják a szellem örömeit is."

(I. Gergely pápa tanulságos Millitos-hoz írt teljes levelének angol nyelvű változata az alábbi webcímen elérhető: http://seab.envmed.rochester.edu/quotations/bede-31208.pdf )

Ez remek példája annak a bevetté vált katolikus stratégiának, miszerint ha meghagyják a pogányok szokásait, hiedelmeit és gyakorlatait némileg keresztényesített formában, akkor megnyerik őket az egyház számára. A különböző pogány kultúrák sajátos ünnepeit hagyták az adott terület hívőinek megtartani, a szélesebb körben gyakorolt ünnepeket pedig a későbbiek folyamán az egyetemes katolicizmus részévé tették. A Halloween-nek ez az utóbbi, méltányosabb sors jutott, amikor i.sz. 835-ben IV. Gergely pápa elrendelte, a Halloween/Mindenszentek ünnepének hivatalos katolikus ünnepé való tételét.

Enélkül a fordulat nélkül a Samhain minden bizonnyal megmaradt volna a kelták bizonyos elemei által gyakorolt helyi, sajátos tradíciónak. A babiloni misztériumokat öröklő, és azokat tovább éltető katolikus felekezetnek köszönhetően azonban az emberiség jelentős hányada által elfogadott ünneppé vált. Sátánnak gondja van arra, hogy megőrizzék hagyományait (ha rak is valami külső látszatot, fátylat a mélyebb tartalom leplezésére). Az némileg érthető, hogy a Sátán uralma és megtévesztése alá rekesztett pogányok urukat éltetik ünnepeik által. Az is érthető, hogy Sátán sikeresen visszaterelte a kereszténység nagy részét a maga ideáihoz. Egy dolog azonban érthetetlen és elfogadhatatlan, mégpedig az, ha Isten igaz népe közül bárki is visszatér ehhez az okádáshoz (2Pét. 2:22; Gal.4:9) azáltal, hogy valami módon részt vesz a Halloween megünneplésében. Emlékezzünk Illés próféta szavaira:

1Királyok 18:22 „Meddig akartok még kétfelé sántikálni? Ha az Úr az Isten, akkor őt kövessétek; ha meg Baal, akkor kövessétek azt!”

A Halloween babiloni eredete és a Baál imádathoz való kapcsolata

... A befejező rész elkészítése folyamatban ...

Rúgjuk fel a szabályokat, öltöztessünk mindent a humanitás köntösébe. Egy a fontos, hogy népszerűvé

Egy újabb igaz történet Ferenc Pápáról: Kora reggel, amikor elhagyta a lakosztályát a Szent Márta Házban és kiment a folyosóra, a pápa egy svájci gárdistát látott a bejárati ajtónál vigyázz-állásban.

Megkérdezte tőle: "És te mit csinálsz itt? Egész éjjel ébren voltál?
"Igen" - válaszolta az őr tisztelettel.
"Állandóan?"
"Az egyik kollégám felváltott egy rövid időre."
"És nem vagy fáradt?"
"Ez a kötelességem, az Ön biztonsága érdekében."

A pápa kedvesen ránézett. Visszament a lakásába, és néhány perc múlva visszatért egy székkel a kezében: "Legalább ülj le."

A svájci gárdista döbbenten válaszolt: "Bocsásson meg, de nem tehetem! A szabályok nem teszik lehetővé. "
"A szabályok?"
"A kapitány..."
"Valóban?

Nos, én vagyok a pápa, és arra kérlek, hogy ülj le. A svájci gárdista egy percig vívódott a szabályok és a pápa között, végül is (az alabárdjával a kezében) a széket választotta.

Utána pedig megette a lekváros kenyeret is, amit személyesen a pápa hozott neki reggelire, mondván: "Jó étvágyat, testvér."

Fordítás megtekintése