Aki felismeri az Isten végtelenségét, az megbékél a maga végességével. Az nem kergeti sehova sem vezető vágyait, s nem ringatja magát a (legalább)félig megistenülés hamis ígéretébe. Aki el tudja fogadni törékeny életének Istenre-utaltságát, az felfedezi létében a maga egyszeri s megismételhetetlen sorsát, s elkezd (végre!) élni. Az élet pedig nem más, mint belefonódni az Isten csillagokat, éjt és nappalt is kormányzó szeretet-akaratába, melynek embervilágban is megmutatkozó törvényeibe ha belesimulhatunk, akkor végre bölcsen számlálva napjainkat, hálatelt szívvel "boldogulhatunk" az Isten felé... (Frankó Mátyás)
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2011. március 1., kedd
Szabadkőművesség - a sátán doktrínája
Az alábbiakban azt a beszélgetést ismertetjük, amelyet Jaromir Kwiatkowski folytatott Stanislav Krajski lengyel filozófiatörténésszel, aki a szabadkőművesség kérdésének szakértője és számos idevágó mű szerzője.
- Az utóbbi időben mintha a szabadkőművesek megpróbálnának kilépni rejtettségükből. Ez egyeseknél elnéző mosolyt vált ki, másokra provokációként hat...
SK: Jómagam a szabadkőművességben fenyegetést látok, éspedig nemcsak az Egyház szempontjából, hanem sok más területen is, például a demokrácia, az emberi szabadságjogok vonatkozásában is.
- Vajon a szabadkőművesek ma öregurak társaságát jelentik-e, akik hóbortos rituálékkal szórakoznak, vagy pedig olyan szervezetet, amely meg akarja kaparintani a világ irányítását?
SK: Elsősorban olyan szervezettel van dolgunk, amely a kabbalának nevezett vallási doktrínára hivatkozik, melynek jelszava az, hogy az Isten helyét az ember veszi át. Az ilyen emberek egy új Messiás szerepében tetszelegnek, olyan valakinek érzik magukat, aki az emberek feletti politikai, gazdasági, szellemi és gazdasági hatalom átvételére hivatott. A szabadkőművesek régebben tagadták, hogy uralkodni akarnak az emberek lelke felett. Az utóbbi években azonban egyre inkább bevallják e szándékukat.
- Ennek ellenére sokan bagatellizálják a szabadkőművesség jelentőségét.
SK: A múltban a szabadkőművesek eszméi a többség számára elfogadhatatlanok voltak. Ezért valódi szándékaikat titkolták. Most azonban, miután a New Age és más pogány ideológiák elterjedtek, kialakult az alap, amelyre támaszkodva az emberek egyre hajlamosabbak ezeknek az eszméknek az elfogadására. A szabadkőművesek tehát egyre intenzívebben terjesztik őket.
Hirdetik, hogy a demokrácia, az emberi szabadságjogok, a tolerancia pártján állnak, közben azonban feltűnés nélkül terjesztik eszmei céljaikat: valójában az ember az Isten, aki maga dönti el, mi az igazság, mi a helyes, stb. A szabadkőművesség alaptétele az, hogy korunk civilizációja egyre inkább pogány, amiben, sajnos igazuk van. A következetesen pogányokként fellépő szabadkőművesek tehát egyre nagyobb szerephez jutnak az új társadalmi környezetben, egyre erősebbnek érzik magukat. Páholyaikban és folyóirataikban nyíltan hangoztatják, hogy új kor küszöbén állunk, amelyben a szabadkőművesség egy „új Vatikánná”, az emberiség új szellemi vezetőjévé válhat. Ezért egyre sűrűbben publikálják elképzeléseiket az új világrendről és érveiket, hogy miért kell ennek megszületnie. Lényegében három érvről van szó:
- a világ sűrűn lakott házzá változott, amelynek egyetlen vezetőre van szüksége,
- a nemzeti és vallási különbségek megszüntetése oda vezet, hogy a nemzetek között többé nem lesznek viták, háborúk agressziók,
- a kapitalizmus és kommunizmus immár túlhaladott rendszerek, a világot tehát gazdasági válság fenyegeti; ezek a rendszerek amúgy sem biztosíthatják az emberek szabadságát és jólétét.
A szabadkőművesek azt állítják, hogy a szabadságot és jólétet csak a „természetes gazdaság” biztosíthatja: olyan valami, amely egyesíti a két rendszer előnyeit s egyúttal korlátlan demokráciával és toleranciával párosul. Az ilyen gazdasági rendszert csak akkor lehet majd bevezetni, ha az egész világon felülkerekedik s ha az ő ellenőrzésük alatt fog működni.
- A szabadkőművesség azonban nem egyöntetű mozgalom, több változata van, például a skót és a francia. Mi a különbség közöttük?
SK: A „franciák” és a „skótok” között olyan a különbség, mint az Egyházban a jezsuiták és a dominikánusok között. A vallás ugyanaz, spiritualitásuk azonban különbözik. A másik különbség: a „franciák” nagyobb súlyt helyeznek a taktikára, a „skótok” pedig a tanításhoz való hűségre. A „franciák” szerint a politika és erkölcs szerepét a kultúrának kell átvennie. A „skótok” inkább „vallásbarátok”, s úgy vélik, elérkezett az ideje, hogy doktrínájukat a világ elé tárják – hogy ti. az ember az isten és a New Age a legmegfelelőbb lépés a jobb, igazabb vallás felé. A „franciák” szerint még túl korai lenne ilyen doktrínával előlépni.
- Milyen álláspontot foglal el ma az Egyház a szabadkőművességgel szemben? Nem titok, hogy a II. vatikáni zsinat idején egyes kulisszák mögötti intrikák megpróbálkoztak módosítani az Egyház negatív álláspontján. Az sem titok, hogy egyes nyugati egyházi elöljárók a páholyokban kapcsolatokat tartanak fenn a szabadkőművesekkel.
SK: A zsinat után VI. Pál megállapította: „ A sátán füstje beszivárgott az Egyházba.” Nézetem szerint az ön által említett problémát is érinti. Az 1983. évi pápai dokumentum szerint az Egyház álláspontja a szabadkőművesség kérdésében mit sem változott. Az olyan katolikus, aki támogatja annak súlyos bűn állapotában él s nem járulhat a szentségekhez. E dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy a helyi egyházi elöljáróknak nincs joga változtatni e dokumentum tartalmán. Aki tehát a szabadkőművesekkel kapcsolatban más felfogást hirdet, ellenkezésbe kerül az Egyház tanításával. Ha száz évvel ezellőtt az Egyházon belül még kétségek létezhettek a szabadkőművesség lényegét illetően, ma már teljesen nyilvánvaló, hogy a szabadkőműves doktrína keresztény szempontból nem más, mint sátáni projektum.
- Úgy tűnik, hogy a szabadkőművesség időről időre próbának veti alá az Egyházat, azt vizsgálva, „nem érett-e” még meg eszméi „lenyelésére”. Ezzel magyaráznám azt a kísérletét is, hogy díjjal tüntesse ki II. János Pált, amit a pápa elutasított.
SK: Szerintem itt nem annyira próbatételről van szó, inkább az emberek dezorientálására irányuló kísérletről. Ha a társadalom hírt vesz a pápa kitüntetéséről, így vélekedhet: Hogyan beszéljünk itt sátáni doktrínáról, ha annyira becsülik II. János Pált? A szabadkőművesek szeretnék elérni, hogy a pápa, valamelyik bíboros vagy püspök fogadja őket, hogy később így érvelhessenek: az Egyház valójában nem ítél el bennünket, hisz elöljárói kapcsolatot tartanak velünk.
- Az olasz Nagy Kelet páholy tagjai néhány évvel ezelőtt utasítást kaptak, hogy minden lehetséges eszközzel harcoljanak a Katolikus Egyház ellen, ugyanakkor igyekezzenek a legjobb kapcsolatot fenntartani más egyházakkal. Miért?
SK: A Katolikus Egyház a szabadkőművesség fő ellenfele. Ha a mozgalom tagjai azt hirdetik, hogy az ember isten, akkor ebben Egyházunk jelenti a legfőbb akadályt. Bizonyos mértékben hasonló álláspontot képvisel a többi egyház is. Tudni kell azonban, hogy a szabadkőművesség protestáns környezetben született a rózsakeresztesekhez, vagyis valamiféle keresztény kabbala híveihez közelállók között. A rózsakeresztesek, akik a protestáns országokban megalakították a szabadkőművességet, azt tervezték, hogy Luther és Kálvin után megvalósítják a harmadik reformációt, és az egész kereszténységet a kabbala képére alakítják át. A protestantizmus hajlamos az ilyen folyamatok elfogadására, ez is egy oka számbeli gyengülésének. Ha az emberek maguk akarnak dönteni hitigazságok kérdésében lelkiismeretük szava szerint vagy mintegy demokratikus módon ( az anglikán szinódus például határozatot fogadott el, hogy a pokol nem létezik ), nos, ez a legjobb út a szabadkőművesség felé. A mozgalom tagjai hiszik, hogy fokozatos reformációval a kereszténységet elvezetik a rózsakeresztesség s később a kabbala elfogadásához is.
- Milyen szerepet játszanak itt a Rotary-klubok és más, a szabadkőművességhez közel álló szervezetek?
SK: A szabadkőművesség szuperelit szervezet akar lenni. Ott ver gyökeret, ahol a gazdasági hatalom és a társadalmi elit összpontosul. Mivel kisebb helységekben nem létezhet önállóan, arra törekszik, hogy legalább a szeme, füle és keze ott legyen. A mozgalom olyan személyeket fogad be tagokként, akik lélekben már szabadkőművesek, s csupán formalitás, hogy a beavatás egyes fokain kell átesniük. A felkészítés a Rotary és Lion’s klubokban történik gondos óvatossággal. Főleg két dologra helyezik a súlyt. Az egyik: az elit tagjai vagytok, szuperemberek, magatok dönthetitek el, mi a helyes és mi a rossz. A másik: E szervezetek beoltják tagjaik tudatába a mozgalom eszméit, a korlátlan szabadságot és demokráciát. Jelszavuk: európaiak vagyunk, a nemzet, a vallás, az erkölcs azonban immár jelentéktelen fogalmak.
- A szabadkőművesek azzal is védekeznek, hogy céljuk az emberbaráti tevékenység…
SK: A szektákról tudjuk, hogy mindegyikük szereti hangsúlyozni kreatív munkáját, el akarja hitetni, hogy az emberiséget szolgálja. Más embereknek nyújtott segítsége közben azonban tagok toborzását tartja szem előtt. A szabadkőművesek esetében egészen hasonló a helyzet.
- Sok olvasó szeretné megismerni vezető szabadkőművesek személyi adatait. A probléma az, hogy ezek az adatok csak a tag önkéntes vallomása esetén hozzáférhetők, illetve ha halála után megszűntetik a titkosítást. Ezért csak találgatásokkal találkozunk…
SK: Ez így van. Bizonyítékok nélkül senkiről sem állíthatjuk, hogy szabadkőműves. Bizonyítékot csak a mozgalom tagjaitól kaphatnánk, ők azonban semmit sem árulnak el. Egyetlen módszer marad: gyümölcseikről ismerjük meg őket. Ha valamelyik politikus, a kultúra vagy a média vezető személyisége pontosan úgy viselkedik, ahogy egy szabadkőműves viselkedne, ha a szabadkőművesség által szorgalmazott programot igyekszik realizálni, minden arra vall, hogy legalábbis eszköz a szabadkőművesek kezében. Többször nyilvánosan kijelentettem, hogy az, amit a „Tygodnik Powszechny” c. hetilap megtestesít, olyan eszmei célkitűzéseknek a szolgálata, amelyeket a szabadkőművesség hirdet.
Forrás: Mária kora
A Máriás Papi Mozgalom és a Máriás Mozgalom folyóirata
2005. 1. szám
A chip, ami születéstől halálunkig követni fog
A rádiófrekvenciás azonosító (RFID) chip nagyon kényelmes és költségtakarékos megoldás az áruk nyomon követésére. Az utóbbi időben azonban ezt a technológiát egyre inkább valami más követésére használják. Minket embereket követnek. A magánélet fogalma lassan a múlté. Az emberek szokásainak, vásárlási preferenciáinak, vagy magánéletének a követéséről sokunknak egyelőre néhány jó akciófilm jut az eszébe, de ha ön sem örül a Walmart és egyre több bolthálózat tervének arról, hogy mostantól még az alsóneműnket is RFID chipekkel követik, valószínűleg még inkább el fog gondolkozni azon, hogy az emberek születéstől sírig tartó megfigyelése nagyon is komoly valósággá vált napjainkban.
A Walmart bejelentése, amely szerint jövő hónaptól valamennyi fogyasztási cikket eltávolítható „okos címkével” fognak ellátni új fordulópontot hozott ezen a területen. Az RFID chipeket kézi leolvasóval lehet leolvasni a leltár naprakészen tartása és a veszteségek csökkentése érdekében. A chipek árának jelentős csökkenése lehetővé tette a technológia szélesebb körű alkalmazását. A Walmart nyilvános bejelentésének eredményeként valószínűleg más kiskereskedelmi láncok is követik majd a példát.
Ha az embernek a szemetesládája tele van RFID chippel, bármelyik cyber bűnbanda visszaélhet a bennük tárolt adatokkal. Lehet, hogy érdemes lenne tájékoztatni a vásárlókat, hogy mostantól még a parkolóban távolítsák el a címkét a termékről. Hogy őszinte legyek, engem személyesen kevésbé aggasztanak a cyber bűnszövetkezetek, de annál inkább az, hogy a termékeken megtalálható címkék segítségével esetleg „kémkedjenek” utánam, megfigyeljék hol vagyok vagy merre járok anélkül, hogy tudomásom lenne róla. Már most számos ország RFID chippel látja az állampolgárai számára kiadott útlevelet és számos egyéb használati tárgyat. Sok esetben a chipek nem nagyobbak egy porszemnél.
És szó sincs arról, hogy a chip valamennyi felhasználása ellen szólnék. Vannak olyan területek, ahol egy RFID címke nagyon is hasznos lehet (bár rossz kezekbe kerülve ki tudja). Bizonyos élelmiszereket RFID segítségével követnek nyomon, hogy ellenőrizni tudják azok frissességét és kiszűrni a fertőzéseket. Egy cég RFID chippel ellátott kávéscsészéket gyárt, melyek megjegyzik a tulajdonos számlainformációit, vásárlási szokásait és preferenciáit.
Amikor viszont a chipet emberek követésére és lokalizálására használják kicsit megváltozik a hozzáállásom. Igaz ez sem újdonság már. 2007-ben, miután számos újság beszámolt a kormány gigantikus adatgyűjtési programjáról tulajdonképpen minden amerikai állampolgárról, a hatóságok kénytelenek voltak bezárni a Total Information Awareness (Teljes Információ Tudatosság) web oldalt. Ettől a programtól még az egyébként gyanútlan emberek is kiakadtak.
Az elképzelés azonban nem halt meg, csak szunnyad (legalábbis látszólag). Mit szólnánk hozzá, ha a rendőrség RFID chippel ellátott közlekedési bírságokat kezdene használni? A finn VTT Technical Research Center kidolgozott egy RFID alapú rendszámleolvasó rendszert. A 2008-ban indított projekt 2011 júniusában lép működésbe. A VTT eredeti (?) célja a közlekedési dugók észlelése, de emellett a rendszer egy szempillantás alatt kiszűri a közlekedési szabálytalanságokat is. Az Amerikai Közlekedési Megoldások cég (ATS) RFID alapú autópályadíj rendszert dolgozott ki, amit a már használatban levő gyorshajtás kiszűrő kamerarendszerrel kapcsolnak össze. Ehhez adjuk hozzá, hogy ma már sok amerikai RFID-vel ellátott jogosítvánnyal rendelkezik, amit 10 méterről ruhánkon vagy pénztárcánkon keresztül is le lehet olvasni, anélkül, hogy elővennénk.
Természetesen egyesek még egy lépéssel tovább mennek a nyomonkövetésben. Az RFID adókat az egyszerű microchiphez hasonlóan bőr alá lehet ültetni. A házi kedvencek ilyen módon történő nyomon követése mára igen elterjedt eljárás. A Microsoft féle HealthVault és a Google által kifejlesztett Google Health e-egészségügyi szolgáltatás is karkötőként ajánlja a chip viselését. 2007 és 2009 között a VeriChip féle RFID chipet több száz alzheimer betegbe ültették be, a betegek könnyebb azonosítása, ellátása és nyomon követése érdekében. 2008 óta több szülészeti osztályon is bevezették az újszülöttek RFID chipes azonosítását, hogy megakadályozzák a gyerekrablást, illetve a csecsemők elcserélését. Az egyik legújabb RFID termék azt ígéri, hogy a chip születéstől a koporsóig követi tulajdonosát. A tenyérnyi RFID tábla kommunikál a mobiltelefonokkal és a felhasználókat egy internetes emlékoldalhoz navigálja. Ezek a felhasználási területek csupán a jéghegy csúcsai. A Thing Magic nevű cég nemrégiben 100 új felhasználási módot mutatott be az RFID chipre.
Önmagukban ezek „elfogadható” felhasználási területek. A vállalati felhasználás szempontjából az RFID technológia egyik legpozitívabb jellemzője, hogy megakadályozza a termékek elveszését. Ugyanakkor éppen ez az, ami sebezhetővé is teszi. Például egy RFID-val ellátott belépőkártya a bűnözők számára is leolvasható, így lokalizálni tudják a kártya viselőjének pontos helyét. Volt NSA alkalmazott James Atkinson szerint „sokan nem fogják fel a biztonsági kockázatot, amit egy lopott RFID kártya jelent. Ha egy kém képes 100 méterre megközelíteni a kártyát azt mondhatjuk a kártya az övé. Azt tesz vele, amit akar.“
Az idei HOPE hekker konferencián a hekkerek demonstrálták az RFID kártyák pozitív és negatív oldalát. „Ez a kártya tudja melyik előadásokon veszel részt. Tudja kikkel beszélsz. Tudja melyik helyszíneket látogatod,” mondja Rob Zinkov, a HOPE kitűzőkártya csapatától. Ha arra használod az adatokat, hogy kibővítsd a konferencián szerzett élményeket, az RFID jó dolog. Ha valaki más használja ezeket az adatokat, anélkül, hogy tudnánk róla, nem olyan jó.
A nem túl távoli jövő boltja
Az extrém (több száz méteres) hatótávolságú RFID követési technológiával az idei DEFCON konferencia foglalkozik majd. Az idei DEFCON belépőkártyát „teljes értékű aktív elektronikus rendszerként” jellemezték. A tavalyi konferencián egyes hekkereknek sikerült ellopni mások személyazonosságát. Ha az RFID leolvasó egy chipet érzékelt azonnal leolvasta és a biztonsági kamera ráközelített a pontos helyre és lefényképezte a kártya hordozóját.
A helymeghatározási technológiát használó alkalmazások is elég ijesztőek, de ezeknél egyenlőre még igényelned kell a szolgáltatást. Az RFID technológia azonban hamarosan teljesen körülvesz minket és mindenhol elfogadottá válik. Nyomon követi az újszülötteket és az Alzheimer betegeket. A kettő között követi a ruháidat, a vásárlásaidat, az autódat és téged. Közel vagyunk, hogy születéstől a sírig figyelje minden mozdulatunkat, ha akarjuk ha nem.
Forrás: networkworld.com
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)