Újabb egyházi szabadkőműves, Pietro Parolin bíboros is résztvesz a Bilderberg-csoport idei találkozóján

Először vesz részt a szentszék képviselője a globalista világelit titkos egyeztetésén.

Pietro Parolin bíboros, a Vatikán államtitkára is résztvesz a június 7-10-e között Torinóban tartott idei Bilderberg-konferencián. A konferencia a (jellemzően baloldali-liberális) politikai, üzleti, és médiavilág ("Bilderberg-csoportnak" is nevezett) befolyásos vezetőinek évente megrendezett találkozója.

A konferencia résztvevőinek listája nyilvános, az idén felsorolt 131 személy között Parolin bíboros is szerepel.

A Vatikán semmi nem adott ki hírt az államtitkár részvételéről a Bilderberg-konferencián. A szentszéki államtitkárságon dolgozó források azonban megerősítették, hogy Parolin bíboros valóban ott lesz a találkozón.

A Bilderberg-találkozók megbeszélései zárt ajtók mögött, teljes titoktartás mellett folynak. A találkozókon csak meghívottak vehetnek részt. Parolin bíboros részvételével az idei lesz az első alkalom, hogy az 1954 óta (egy kivétellel) minden évben megrendezett találkozón a szentszék is képviselteti magát.

A konferencia az 1954-es, első helyszínéről, a holland Oosterbeek "Hotel de Bilderberg" szállodájáról kapta a nevét. A találkozót minden évben megrendezik, 120-150 Európából és Észak-Amerikából meghívott résztvevővel. A konferenciára jellemzően politikai vezetők, iparmágnások, pénzügyi mogulok, tudósok, és médiaszemélyiségek kapnak meghívást.

A Bilderberg-csoport honlapja szerint a meghívottaknak kb. 2/3-a érkezik Európából, és 1/3-a Észak-Amerikából. A résztvevők 1/3-a általában politikai vezető vagy valamely ország kormányának képviselője. A találkozók eredetileg kinyilvánított célja az amerikai-európai kapcsolatok megerősítése volt. Mostanra a Bilderberg-konferenciák a globális folyamatok és a világgazdaság irányításáról szóló megbeszélések fórumává vált.

Az idei találkozó fő témái ezek lesznek: az európai populizmus (köztük minden bizonnyal kiemelten is hazánk helyzete), a társadalmi egyenlőtlenségek, a munka jövője, a mesterséges intelligencia, az Egyesül Államok időközi választásai, a szabadkereskedelem, az USA vezető szerepe, Oroszország, a kvantum-számítástechnika, Szaúd-Arábia és Irán, az álhírek, és egyéb más aktuális témák.

A Bilderberg-találkozókon a résztvevőktől szigorú titoktartást követelnek meg. A megbeszéléseken elhangzottakról sem jegyzetek, sem felvételek, sem beszámolók nem készülnek.

Miután a Bilderberg-találkozókat a kritikusai egyfajta "globális világkormányzat" összejöveteleinek mondják, a találkozókat pedig gyakran tüntetések kísérik, a csoport 2011 óta honlapot működtet, és azon - az összejövetel előtt egy nappal - mindig közli is a résztvevők listáját.

A találkozók eddigi résztvevői között olyan személyek fordultak elő, mint David Rockefeller, Henry Kissinger, Bill Gates, Bill és Hillary Clinton, Angela Merkel, Tony Blair, Emma Bonino, vagy a jelenlegi kanadai miniszterelnök (egykor szintén miniszterelnök) édesapja, Pierre Trudeau.

Magyarországról ezidáig Bokros Lajos (volt pénzügyminiszter), Surányi György (a Magyar Nemzeti Bank elnöke), Martonyi János (volt külügyminiszter), és Bajnai Gordon (volt miniszterelnök) szerepelt a Bilderberg-meghívottak között. Az idei Bilderberg-találkozónak nem lesz magyar résztvevője.

Ferenc pápasága alatt és a jelenlegi Szentatyának köszönhetően az államtitkár Parolin bíboros kezébe óriási egyházi hatalom összpontosult. Sokan ezért is őt a legesélyesebb jelöltnek tartják a pápaságra, Ferenc pápa szintén reformer utódjaként.

(Források: Catholic News Agency, LifeSiteNews)
http://katolikusvalasz.blog.hu/2018/06/07/pietro_parolin_biboros_is_resztvesz_a_bilderberg-csoport_idei_talalkozojan

Abortusztörvény: nyertek is az észak-ír jogvédők, meg nem is

Sérti az emberi jogokat az észak-írországi abortusztörvény, de nem nyilvánítható illegálisnak - így döntött a brit legfelsőbb bíróság csütörtökön.

A testület igazat adott a keresetet benyújtó jogvédő csoportnak, de hozzátették, hogy csak akkor tudtak volna jogilag kötelező erejű ítéletet hozni, ha a keresetet egy olyan nő nyújtotta volna be, aki személyesen érintett.

Az Észak-Írországban jelenleg hatályos törvény még nemi erőszak vagy vérfertőző kapcsolat által létrejött terhesség esetén sem engedi az abortuszt, és akkor sem, ha a magzatról kiderül, hogy súlyos fejlődési rendellenességgel jön világra. Az illegális abortuszért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható az Egyesült Királysághoz tartozó országban.

Az ír siker után

Brit politikusok és jogvédők akkor kezdtek nagy erővel kampányolni, hogy Észak-Írországban is enyhítsenek a szabályokon, amikor az Ír Köztársaságban múlt hónapban tartott népszavazáson az emberek döntő többsége a terhességmegszakítást gyakorlatilag minden esetben tiltó törvény ellen szavazott.

A keresetet végül az Észak-Írországi Emberi Jogi Bizottság nevű, több szervezetből álló jogvédő csoport nyújtotta be, azzal érvelve, hogy a jelenlegi észak-írországi abortusztörvény fizikai és mentális kínzással felérő embertelen és megalázó bánásmódnak teszi ki a nőket, és ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

Becslések szerint évente átlagosan ezer nő utazik Észak-Írországból Nagy-Britanniába, hogy ott vetesse el a magzatot, ott ugyanis a terhesség 24. hetéig ez engedélyezett. Az írországi népszavazás után az ír miniszterelnök egyenes utalást tett arra, hogy amint a törvénymódosítás hatályba lép, az észak-írországi nők Írországban is végezhetnek majd terhességmegszakítást.

Politikai kelepce

Miután a brit legfelsőbb bíróság döntése nem jelenti a törvény kötelező módosítását, a változtatás lehetősége továbbra is a belfasti vagy a londoni parlament hatáskörébe tartozik. A legnagyobb észak-írországi politikai erő, a protestáns Demokratikus Unionista Párt azonban mereven elveti az abortusztörvény enyhítésének gondolatát.

Hírügynökségek • Reuters, MTI