Sokan érzik, hogy nagy változások előtt áll az Egyház és a Világ. A legkülönfélébb próféciák nagyon közelre jelzik e változások kezdetét. A legtöbben erre az október hónapra.
Ezeknek a próféciáknak, felhívásoknak különböző a hangszerelése és ennek megfelelően a hatása is. Ha összeszedettségre, éberségre, imádságra hangolnak, az rendben van. De ha félelmek, rettegés, rossz érzések töltenek el, ennek nyomán embereket, az nincs rendjén.
Újra keringenek, akárcsak gyerekkoromban a háromnapos sötétségről szóló, Fatimához kapcsolt jövendölések. Csakhogy ezekről már tudjuk, hogy a három napos sötétség nem kezdete, hanem a lezárása lesz ennek a korszaknak, amiben most élünk. A háromnapos sötétséget sok más, már a Bibliában is megjövendölt esemény előzi meg, többek között az un. Nagy Figyelmeztetés, vagy más megfogalmazásban a lelkiismeret megvilágosítása, az antikrisztus fellépése és remélhetőleg nem túl hosszú uralma. A három napos sötétség után, akik azt túlélik már az új ég és az új föld következik.
Egyik ilyen Ausztráliában élő prófétánál ezt olvassuk. A Boldogságos Szűzanya folyton látomásban jön hozzám, és emlékeztet: „Semmi sem fontosabb, mint hogy mindenkit minden nap biztonságos menedékemnek, Szeplőtelen Szívemnek szenteljetek”. Boldog volt, amikor így szólt hozzám: „De ne féljetek, gyermekeim. Annyi minden vár rátok. Beléptek a Béke Új Korszakába. El sem tudom mondani, milyen szépséget fogtok megtapasztalni, amit Fiam készít nektek”.
Ha félelem, rettegés van bennünk, akkor vagy az üzenettel van baj, amit olvasunk, vagy az Istenhez, a prófiéciákhoz való alapvető hozzáállásunkkal.
Milyen a helyes viszonyulás Istenhez, a korunkra vonatkozó próféciákhoz?
Ahogy erre a beszédemre készültem imádsággal, egy telefonhívást kaptam valakitől, aki Natália nővért is jól ismerte, szállásadója is volt néhány évig. Neki is vannak misztikus kegyelmei. Amit elmondott nekem, és írásban is átküldött, abból szeretnék most néhány gondolatot megosztani veletek. A legfontosabb, amit átadott nekem, és amit én is szeretnék továbbadni nektek a következő Jézus kérte, hogy mindenkinek mondjam meg hogy a nap folyamán – minden nap – jelöljön ki egy időt, menjen Hozzá, figyeljen Rá, mert Ő találkozni akar mindenkivel, aki kész rá, és szólni akar mindenkihez, nemcsak kiválasztott lelkekhez.
Miért olyan fontos ez, hogy naponta időt adjunk Jézusnak? Azért, mert így mindenkiben tudatosul, hogy személyesen ő is meg van szólítva, nem csak a szentek, nem csak a papok, nem csak a szerzetesek, nemcsak a Szentlélek különleges ajándékaival rendelkező személyek. Azért fontos, hogy minden nap időt szánjunk Jézusnak, mert eljön az idő, amikor nem fordulhatunk másokhoz, csak Jézushoz, mert teljesen magunkra leszünk utalva. El kell kezdenünk, be kell gyakorolnunk, hogy felismerjük az Ő szólításait.
Jézus előtt mindenki fontos, mert Ő személyesen is találkozni akar velük, mert mindnyájunkat meg akar szólítani és mindnyájunkoz szólni is akar. Jézus mindenkit személyesen, különlegesen és másképpen szeret, úgy mintha csak egyedül volna a világon. Számára minden ember a legnagyobb kincs, mert nincs belőle több. Ezért Jézus mindenkihez szólni akar, találkozni akar naponta mindnyájunkkal, csak adjunk Neki alkalmat erre. Akarjunk minden nap randevúzni vele! Szánjunk minden napunkból néhány percet a Jézussal való találkozásra! Ez nem nehéz, mindenki számára megvalósítható, elég lehet rá néhány perc. Jézus egyénileg szeret mindnyájunkat. Szeretné, hogy létrejöjjön a Vele való személyes kapcsolat, amely által félelem nélkül át tud vezetni minket a legnagyobb megpróbáltatásokon is – legyenek azok személyes megpróbáltatások, vagy nagyobb közösséget érő megpróbáltatások.
Aki átadta nekem ezt az üzenetet, azt írta, hogy mindig is közel akartam kerülni Jézushoz. de a vallásos könyvek, amiket olvastam, nem mondták meg hogyan. Szabályról, parancsokról tanítottak. De én személyesen akartam Őt.
Nincsenek mások a lelki életben sem, csak parancsok szabályok. Ha ezeket személyesen kapjuk valakitől (például magától Jézustól), nagyobb lehet a motiváló erejük. Valójában ő is szabályokat kapott, 5 szabályt.
A Jézushoz való közel kerülés 5 szabálya.
- Vágyakozzunk utána. Istenhez nem elsősorban lábainkkal közelíthetünk, hanem vágyainkkal. Fontos, hogy ott legyenek bennünk az Istenre irányuló vágyak, szítsuk fel ezeket újra meg újra magunkban.
- Dícsérjük, magasztaljuk Őt! Miért fontos a dicséret, magasztalás? Mert ekkor lelkünk belső kastélyának szobáiban lebontja a falakat és elfoglalja az egészet. Ujjongásának öröme átjár. „Varázslat” történik: Rongyaim eltűnnek, szeretetének ragyogásába öltöztet. Tegnap megint anyák siránkoztak telefonon, hogy gyermekeik megtéréséért már évek óta könyörögnek. Az imájuk főként ebből áll, mivel meghallgatásra úgy látják, nem talál. Mondtam micsoda hitetlenség! Lám nem jutsz vele semmire! Biztos megmenekül Isten idejében, de te magad akár halálodig szomorkodhatsz. Lépj a dicsőítés útjára! A dicsőítésben Erő van! Az idő megrövidül! Dicsőítsük Istent azért is, hogy szeretteink jelenleg még nem ott tartanak, ahol mi szeretnénk, de Isten a maguk útján elvezeti majd őket Magához.
- Igyekezzünk boldoggá tenni Jézust. Úgy élj, hogy Jézus boldog legyen. Ne fájjon Neki semmi, ha Rád néz. Persze ez nem mindig sikerül, de nem baj. Kezdjük újra, Neki csak ez számít. És akkor áldásokat küld Neked, mert Ő nagylelkűbb mindenkinél.
- Pihenjünk meg Benne! Pihenjünk meg ott a kebelén, ahogy a szeretett tanítvány az Utolsó vacsorán!
- Ha ezekből semmit sem értesz, ha éppen olyan állapotban vagy, hogy ezek is túl nehéznek, és bonyolultnak tűnnek, elég csak szívből ezt mondogatni: ÁLDOTT LÉGY! ÁLDOTT LÉGY! ÁLDOTT LÉGY!
Mindezek lelki, szellemi világunkban zajlanak, helyszíntől függetlenül. Lehet kórházi ágyon, az esti alkony nyugodt sugárzásában, a természet ölén, főzés közben, komoly munkádat megszakítva, egy pillanatra összekapcsolódni az isteni felénk áradó Jelenléttel. Ezt megkönnyíti a szentmisében, szentáldozásban kapott kegyelmi áradás, a kegyhelyek átimádkozott légköre, amelyek fölött megnyílik az Ég. De Isten, Jézus Jelenlétét megkaphatod akkor is, ha padlón vagy – de hited még pislákol – egy őszinte, Isten után vágyakozó pillanatodban.
Mindezek után feltehetjük a kérdést: Hát akkor ne legyenek hosszú imádságaink? Ne imádkozzuk a Rózsafüzért se? Ma a Rózsafüzér Királynőjének az ünnepe van.
De igenis imádkozzunk, különösen azok, akiknek van rá idejük. A rózsafüzér imádkozáshoz nagy kegyelmi ígéretek fűződnek. De nem szabad a kísértésnek engednünk, hogy a teljesítmény, a mennyiség legyen a fontos. Mindenekelőtt az előbb elmondott elemek legyenek fontosak.
- Vágyakozzunk utána a Jézussal és Édesanyjával való kapcsolatra.
- Dicsérjük, magasztaljuk a Szentháromságot.
- Igyekezzünk boldoggá tenni Őt, Őket
- Pihenjünk meg Benne – Jézus és Mária Szívében – különösen akkor, amikor holt fáradtak vagyunk.
- Lehet, hogy csak ennyire marad erőnk: ÁLDOTT LÉGY! – Van amikor ennek az ismételgetése is elég.
Jézusnak végtelen szeretetében nagyon sok gyengesége van, amely irgalomra hangolja Őt. Az egyik ilyen gyengesége az Édesanyja, különösen az Ő könnyei. Ezért Jó a Szűzanyán keresztül, az Ő segítségével közeledni hozzá.
Igyekezzünk boldoggá tenni őt! – Ehhez a ponthoz egy gondolat. Mi Jézus számára a legnagyobb boldogság? Ha kielégülést nyer a lelkek utáni vágya, szomjúsága. A kereszten kimondott szava – szomjúhozom – a lelkek utáni szomjúságát fejezi ki.
Idéztem már egy Ausztráliában élő nagyon egyszerű de mély üzeneteket kapó misztikus friss üzenetéből. Valentina Papagna ez év szeptember 22-i üzenetéből: Mindenkit szenteljetek Szeplőtelen Szívemnek! A Szűzanya azt akarja, hogy szenteljünk minden embert körülöttünk az Ő Szeplőtelen Szívének, ahogy mondta, nincs sok vesztegetni való időnk. Ezt úgy tehetjük meg, hogy neki szenteljük mindazokat az embereket, akik mellett elmegyünk és látjuk – bevásárlóközpontokban, az úton, a munkahelyünkön, itt ezen a réten, és akárhol. Ezt pl. ilyen formán tehetjük „Szűzanya, ahogy áthaladok ezen a helyen, és sok emberrel találkozom útközben, odaszentelem magam és mindazokat az embereket, akik mellettem elhaladnak Szeplőtelen Szívednek. Kérlek, védd meg őket és mentsd meg őket.”
Miért olyan fontos ez az önmagunk és mások Szűzanyának szentelése? Utaltam már rá, most idézem ugyanezt egy más megfogalmazásban. Imánkban mindhárom Isteni Személyhez forduljunk. De előtte Máriát hívjuk – mert Jézus mondta: „Nem látom annak rongyait, aki Édesanyámmal jön.” Édesanyám Szívében nem tartok ítéletet!” Te Ott vagy? Ha még nem, hát siess! Nem leszel megítélve. Micsoda ígéret!
A Jézus iránti szeretetünknek szép kifejeződése a Szeretetláng Jézus imája
A héten volt Kis Szent Teréz ünnepe. Nagy Szent Teréztől átvette ő is az imát, amely megzenésítve is rendelkezésünkre áll: „Ne félj, ne aggódj, ne sírj, ne bánkódj: ha tiéd Isten tiéd már minden. Ne félj, ne aggódj, ne sírj, ne bánkódj: elég Ő néked.”
Aki felhívott telefonon, és akinek a gondolataiból most sokat idéztem, dr. Nehéz Márta, Mirjam nővér volt. Blogjának címe: kivigasztalengem.hu
Ennek az elmélkedésnek talán a legfontosabb felhívása volt a Jézussal való naponkénti randevú. „Mindenkinek mondd meg: azt kérem, hogy mindnyájan jelöljetek ki egy időszakot a nap folyamán, és akkor jöjjetek Hozzám. Maradjatok Előttem, mert mindnyájatokkal találkozni akarok, és mindenkihez szólni akarok.”
Akik már jártasak a személyes imában, azoknak talán könnyű lesz ezt megvalósítani, de azok is kaptak segítséget, akik még, kezdők, akiknek ebben kevés tapasztalata van.
Arra vonatkozó tanácsok, hogy milyen legyen a Jézussal való randevúnk.
- Jézus nem mondott időt, de gyakoriságot igen! Minden nap menjünk Hozzá. Ez a találkozás lehet akár 1 óta, de lehet akár néhány perc is. Jézusnál nem a mennyiség, a minőség számít: szívünk felé hajlása, bizalma és szeretete.
- Hogyan készüljünk fel a Jézussal való találkozóra? Kezdjünk azzal, hogy fájlaljuk, hogy megbántottuk. Bűneink felidézésébe nem szabad elmerülni. Úgyis tudja. És nem is akarja: „A trágyadombon nem találsz meg Engem.” (Natália nővér) „Nekem elég a megtört szív, elég egy bánattal teli tekintet is.”(Valtorta Mária)
- Ha harag, gyűlölet van bennünk, nem jön létre a Jézussal való találkozó. A gonosz lélek ilyenkor akadályozza. Ekkor Jézus segítségét kell kérni: Jézus, haragszom, fájnak a bántások, segíts, hogy meg tudjak bocsátani. Ekkor ez is rendben van. Jézus így is elfogad. És Ő segít, ha hagyod.
- Ne várd, hogy hangokat hallj! Testben élünk, van lelkünk, Isten Szelleméből lehelt belénk. Szellemünkkel kommunikálunk Istennel, a test adja a keretet. Isten szellemünkhöz szól rendszerint. (Hangját is hallhatod, az bensődből jön.)
Hogy van ez a gyakorlatban? Hirtelen megérzel, megértesz valamit. Rájössz, hogy Isten hányszor segített, s kezdesz hálát adni. Akkor Jézus megsimogatja lelked, és ezt meg is érzed: hirtelen nagy örömöt, megelégedettséget tapasztalsz. Nem gyötör a probléma, mi eddig: Megoldás jött. Kedved támad valamit megtenni. Belevágni egy ügyintézésbe, mit nehézsége miatt halogattál. Erőt kapsz, hogy valamit elengedj, ami zavarta lelked. Kedvet, hogy időzz Jézussal kicsit. Az is lehet, hogy egy másik emberen keresztül szól hozzád.
- Vannak, akik már megtették. Elmentek lélekben erre a találkozóra. Ujjongva mondták: a Szentlélek Jelenléte és ereje kiáradt rájuk, határtalan örömmel tapasztalták Isten közelségének boldogságát: hogy Isten ennyire szereti őket és hogy ők áldottak! Amit ilyen mélyen eddig nem éltek át. Ez nagy kegyelem, mert sokan gondolják, hogy el vagyok keseredve és veszve. Mások sem szavakat hallottak, hanem az Oltáriszentség felől hatalmas szeretet sugárözön áradt feléjük és megtapasztalva Isten szeretetét könnyeztek.
- Ha úgy gondolod, kaptál semmit földi érzékeléseddel, légy biztos, hogy akkor is kaptál. lehet, hogy egy bűn büntetésének eltörlését, valami rossztól megmenekülhettél. De biztos lehetsz, Jézus oltalma kiáradt rád, mert elmentél a találkozóra. Mi emberek is ajándékkal megyünk szeretteinket látogatni. Isten felülmúlja minden reményünket. Az lehet, hogy ajándékát csak későn ismerjük fel. De ha hiszünk jóságában és gondoskodó szeretetében, mindent megnyerünk, az örök életet is.
Jézus azért hív találkozóra mindenkit, hogy felkészítsen, hogy ha olyan helyzet jön, hogy egyedül maradunk papjaink és az Oltáriszentség nélkül – esetleges keresztényüldözés, akár csapások esetén – mi gyermekei ne essünk kétségbe, mert már addigra tudatosul, hogy Ő nem hagy magunkra, szól hozzánk, csak menjünk Hozzá. Nem vagyunk, és nem leszünk elhagyatva. Szokjuk meg, hogy menjünk Hozzá, bármi történjen is bennünk, vagy körülöttünk!
Bocsa József piarista atya