‘Egy olyan világban, ahol tudós
tudósnak farkasa, a kutatók abban érdekeltek, hogy minél meglepőbb
eredményeket publikáljanak a legelőkelőbb szakfolyóiratokban, akkor is,
ha az eredmények utólag nagy eséllyel helytelennek bizonyulnak,
állítja egy kutatás.’
A Guardian cikkének
felvezetője kicsit hajaz arra az általam igen kedvelt viccre, ami
szerint „egy legújabb kutatás kimutatta, hogy az emberek bármit
elhisznek, ha a mondat a „legújabb kutatás kimutatta” szavakkal
kezdődik”. Ez esetben persze úgy gondolom, hogy a szóban forgó kutatás
jó felé kapizsgál, mert a jelenséget elég sokan megfigyelték már
tudományos és laikus körökben egyaránt, mindenféle kutatásoktól
függetlenül is.
A mostani kutatás tehát azt találta,
hogy, ameddig a tudósokat azért jutalmazzák, ha minél újszerűbb és
minél megdöbbentőbb eredményeket publikálnak a neves szaklapokban,
addig a kétes tudományos gyakorlatok megállíthatatlanul át fogják szőni
az akadémia világát.
A tudományos kutatások célja elvileg a
helyes válaszok megtalálása lenne, ugyanakkor az egyetemek,
laboratóriumok és akadémiai folyóiratok, illetve ezek vezetőinek
egzisztenciális prioritásai a természetes kiválasztódás elvéhez
hasonlóan a rossz kutatási gyakorlatoknak kedveznek.
Ennek tökéletes példája az
Újtestamentum, illetve az ókori kéziratok kutatása, ahol a Biblia
hitelességét megdönteni kívánó kutatók egymást túllicitálva próbálnak
egyre képtelenebb, kétes eredetű bizonyítékokra támaszkodó elméletekkel
előállni.
Craig A. Evans, Újtestamentum kutató, így fogalmazta meg a problémát:
„Annyi ember szeretne doktori címet, olyan sokan dolgoznak disszertációkon, vagy próbálnak felkerülni a neves szaklapok hasábjaira, hogy a tényeket óhatatlanul eltúlozzák és önkényesen értelmezik. Aki be akar kerülni a nagy csatornák híreibe, annak híreket kell produkálnia, az pedig senkit nem érdekel a médiában, ha azt mondjuk, az Evangéliumok álláspontja hiteles.” (forrás)
Így fordulhatott elő,
hogy miközben a Harvard Egyetem egyik professzornőjének kijelentése,
miszerint egy ókori papiruszfoszlány birtokába jutott, ami bizonyítja,
hogy Jézusnak felesége volt, bejárta a sajtót, arról viszont már senki
sem értesült, hogy egy újságíró leleplezte a csalást, amire Dr. Karen L.
King a „felfedezését” alapozta.
Kiderült, hogy a „leletet”, aminek a
Harvard Theological Review egy egész számot szentelt, és amiről Dr.
King 27 ország 300 tudósa előtt tartott sajtótájékoztatót, egy
pornográf oldalakat üzemeltető férfitól kapta, akinek a felesége
spiritiszta csatornákon át, állítólag arámi nyelven kommunikálva kapta a
Jézus
családi állapotára vonatkozó információkat a szeretőivel folytatott
intim légyottjai közben. A papiruszt produkáló férj, Walter Fritz, amúgy
a berlini Egyiptom múzeumban dolgozott idegenvezetőként.
Ariel Sabar, a turpisságot leleplező
újságíró a professzornőt is figyelmeztette a hírverés beindulása előtt,
ő azonban közölte vele, hogy majd tanulmányának közzététele után
foglalkozik a kérdéssel, ha arra érdemesnek találja.
A papiruszon amúgy az alábbi szöveg volt olvasható:
„Jézus ezt mondta nekik, feleségem… lehet az én tanítványom.”
Christopher Jones, a Harvard egy másik
munkatársa úgy gondolja, hogy a hamisító erősen feminista
beállítottsága miatt szemelhette ki a professzornőt a „lelet”
felfedezőjének.
Amikor az újságíró szembesítette Walter
Fritzet az általa feltárt tényekkel, a férfi beismerte a csalást. Sőt,
megpróbálta rávenni, hogy közös név alatt írjanak egy könyvet arról,
hogy „hogyan próbálja az egyház elnyomni a női vonalat”, erősködve,
hogy a könyv már az első hónapban egymillió dollárt hozhat a konyhára.
„A tények önmagukban nem számítanak. A szórakoztatás a lényeg,” közölte az újságíróval. „Sok mindent nekünk kell kitalálni. Nem prezentálhatjuk pusztán a tényeket.”
A Guardian által bemutatott kutatás
résztvevői szerint egyébként erősen érintett területek a kétes kutatási
eredmények terén a szociológia, a gazdaságtan, a klímakutatás és az
ökológia is, úgyhogy az ezekkel kapcsolatos „megdöbbentő”, „új” és
hasonló jelzőkkel illetett eredményeket is érdemes fenntartásokkal
kezelni.
http://idokjelei.hu/2016/09/a-tudomany-dzsungele-a-ketes-eredmenyek-tokeletes-taptalaja-igy-lesz-jezusnak-felesege-a-biblianak-pedig-hamisitoi/
http://idokjelei.hu/2016/09/a-tudomany-dzsungele-a-ketes-eredmenyek-tokeletes-taptalaja-igy-lesz-jezusnak-felesege-a-biblianak-pedig-hamisitoi/