Úgy
tűnik, az egyetemi gólyatáborokban zajló események csak különböző
tragédiák után érik el a társadalom ingerküszöbét – mint most a fonyódi
gólyatáborban történt nemi erőszak kapcsán. A bűncselekmény nélkül
lezajló, „csak” féktelen ivással és kicsapongással jellemezhető táborok
nemigen zavarják a többséget, pedig a jövő elitjének lezülléséről is szó
van. A Hetek cikke.
Többszörösen elítélt szexragadozó az a
férfi, aki péntek hajnalban megvert és megerőszakolt egy fiatal lányt az
Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karának
gólyatáborában, Fonyódligeten. Az elkövető, K. Sándor Szilárd a
rendezvény fotósaként és szervezőként volt jelen a hajnalig tartó bulin.
Az eddigi információk szerint előre eltervezte tettét: a lányt a
kemping félreeső, bokros részére vitte, ahol megverte, majd
megerőszakolta.
K. Sándor Szilárd rendszeresen részt
vett a kar rendezvényein. A 38 éves férfi a hírek szerint az ELTE BTK
informatikus-könyvtár szakán tanul.
A bűncselekményt követően a Blikk
kiderítette, hogy többszörös visszaeső. A középiskola elvégzése után,
1996-ban elítélték erőszakos közösülés miatt, 2004-ben pedig szemérem
elleni erőszak ügyében indult ellene eljárás. Akkor hat és fél év
letöltendő börtönre ítélték, jó magaviselete miatt azonban 2009-ben
szabadult. Kérdés, hogy a tábor szervezői tudhattak-e K. sötét
múltjáról. Ugyanakkor az Átlátszó Oktatás blog egyik olvasója megírta,
hogy egy lányhallgató, aki szervezője is volt a gólyatábornak, már
tavasszal beszámolt az ELTE TÓK HÖK-elnökének arról, hogy K. egy
ottalvós buliban éjszaka a tudta nélkül fotózta, úgy hogy a ruháját is
felhúzta, így intim testrészeit is le tudta fényképezni. Az informátor
szerint K. ezután megfenyegette a lányt, hogy ha nem fekszik le vele,
akkor gondoskodni fog róla, hogy a képek a közösségi portálokon fognak
kikötni. A lány ennek nem tett eleget, de feljelentést sem mert tenni,
és valószínűleg K.-nak sem volt mersze beváltani a fenyegetést.
A lány akkor figyelmeztette a
történtekre a kari HÖK-elnököt, amikor megtudta, hogy K. is jelen lesz a
hallgatói önkormányzat egy tavaszi rendezvényén. A levélíró szerint az
elnök akkor megígérte, hogy beszél a HÖK fiú tagjaival, hogy tartsák
K.-n a szemüket, de végül nem mondta el senkinek, hogy mi jutott
tudomására. Így aztán a férfi múlt pénteken együtt bulizott az
elsőévesekkel. „Jó nagy buli volt este, K. közben végig fényképezett”,
mondta egy lány a táborból. Az egyetem meglehetősen furcsa nyilatkozatot
adott ki a történtek után. Közölték, hogy a táborban senkit nem
kényszerítettek semmire, a bűncselekmény („attrocitás”) nem a
programokhoz kapcsolódóan történt.
ELTE és PTE
2013 egyik legnagyobb felsőoktatási
botrányának az atv.hu által kirobbantott gólyatábori listázás tűnt.
Érdekes módon abban az ügyben is az ELTE egyik hallgatói önkormányzata
volt érintett. A portál megírta, hogy a BTK HÖK által táboroztatott
elsőévesekről több éven keresztül listákat készítettek. Az egyik ilyen
nyilvánosságra került listán több mint hatszáz új egyetemistát
kategorizáltak küllemük, származásuk, vélt pártszimpátiájuk alapján.
Volt köztük „MSZP-s zsidó”, „katkó”, „libsi”, „cigó”, de sokakat obszcén
jelzőkkel is elláttak. „Pistának jó lesz” – írták az egyik csinosnak
jellemzett lányról. „Pista” feltehetően Szávay Istvánt jelentette, aki –
amellett hogy a Jobbik egyik meghatározó tagja – a BTK HÖK korábbi
elnökeként és nevelőtanárként maga is részt vett a gólyatáborokban. Több
felvételen is látszott a fiatalok között, volt, ahol erősen ittasnak
tűnt. Más tábori fotókon árpádsávos zászló előtt csókolózó lányok
látszanak.
A botrányt kiváltó listát a HÖK – több
esetben Jobbikhoz köthető – vezetői készítették, akik ugyanakkor
tagadták, hogy a jogszabálysértő megjegyzéseket is ők írták volna az
egyetemisták neve mellé.
Az ELTE a botrány után felfüggesztette a
BTK HÖK-öt. A belső, illetve a rendőrségi vizsgálat azonban nem találta
meg az elkövetőket, így a HÖK újraindult. Ugyanazt az egyetemistát
választották elnöknek, aki a botrány kirobbanásakor is elnök volt.
Pikáns, hogy a Jobbik feljelentése nyomán az ügyet feltáró újságíró
ellen nyomozást indított a rendőrség. Néhány hónappal később lapunk
megkeresésére az ELTE egyik magas rangú vezetője sértetten és arrogánsan
hárította el a következményekkel kapcsolatos kérdéseinket.
2008-ban halálesettel végződött a pécsi egyetem gólyatábora.
A záróbuli utáni hajnalon hazafelé tartó
autók egyike frontális karambolt idézett elő, utasai közül két, 18
illetve 19 éves fiatal életét vesztette. Mint a Hetek részletesen
megírta, a balesetet szenvedett fiatalok Pécs egyik elitgimnáziumának
diákjai voltak. A Leőwey Klára Gimnázium tanulói elmondták
munkatársainknak, hogy az autó utasai „be voltak állva”, és valószínűleg
ez okozta a tragédiát. „Mindenki tudja, miről is szól egy gólyatábor” –
tették hozzá magyarázatként.
A gólyatáborokat azóta is ugyanolyan
srófra húzzák Pécsett az egyetem vezetésének tudtával. „Lányoknak totál
K.O. egy ilyen tábor” – mondja a PTE Természettudományi karára járó
hölgyhallgató, akit már a táborba menet intim pózokban zajló
ismerkedésre akartak rávenni, miközben a felsőbb éves instruktorok
obszcén megjegyzéseket tettek az összegabalyodott párokra. Aki nem volt
hajlandó lemenni kutyába, azt megbélyegezték és folyamatos szóbeli
vegzatúrának volt kitéve. Ugyanezt kapták azok a lányok is, akik nem
vették le a melltartójukat az erőteljesen szorgalmazott
vizespóló-verseny előtt. Elmondása szerint a szervezők külön ügyeltek
arra, hogy legyenek olyan szobák, ahol egy üres ágy az egyéjszakás
kalandoknak van fenntartva. Néhány diákban csak az szült értetlenséget,
hogy a többi ágyon közben aludtak, vagyis próbáltak volna aludni a
hálótársak. Forrásunk a szomszéd szobából volt kénytelen elköltözni a
zajos légyottok miatt.
Másik alanyunk korábban szeniorként vett
részt a pécsi egyetem közgáz-jogász karok közös szervezésű
gólyatáborán. Mint meséli, a szervezők egy nappal előbb lementek, és
éjszaka már literszám folyt a whisky. A gólyákat másnap tablettás borból
készült welcome drink fogadta, és a kezdeti „normális”
csoportfoglalkozások az esti közös piálás részleteinek egyeztetésébe
torkolltak, amelynek során a szeniorok mindenkitől beszedték a megfelelő
pénzösszeget (volt, aki 25 ezer forinttal szállt be), majd néhány
gólyát maguk mellé véve távoztak az italbolt irányába. Második naptól
kezdődtek a programok, melyek lényege: berúgni és berúgatni a lehető
legrövidebb úton. A szexuális töltetű játékok (minden csapatnak
ajánlott!) egyik idézhető példájában a fiú pókjárásban banánt vesz a
lába közé, amit egy lánynak kell elfogyasztania, vagy pedig két fa közé
kifeszített, hátulról megvilágított lepedő mögött vetkőző lányt értékel a
zsűri a levett ruhadarabok arányában. A bulik, az alkohol, a
kialvatlanság hamar olyan állapotba hozza a fiatalokat, hogy többen
kontrollvesztetten vizelnek és hánynak magukra és egymásra. Mentőt csak
egy sráchoz kellett hívni pár éve a mértéktelen ivászat miatt – meséli a
volt szenior, hozzátéve: a dolog nem titokban zajlik, több tanár részt
vesz az esti bulikon, és forrásunk nem egyszer volt szemtanúja, ahogyan
„rányomultak a friss húsra”.
„Az orvostanhallgatók gólyatáborában nem
táncolnak együtt a diákokkal a tanárok” – mondta el lapunknak Vilcsek
Krisztián, a PTE általános orvostudományi karán működő HÖK
rendezvényszervező referense. Érvei hasonlók az ELTE közleményében
megismertekhez: mindenki saját felelősségére vesz részt a táborban és
dönti el, hogy az ott felkínált lehetőségek melyikével, milyen mértékben
kíván élni. Mint mondja, „hála Istennek az idei program békésen telt,
senkihez sem kellett mentőt hívni”, és fontosnak tartja, hogy rögzítsük:
a játékos csapatépítés mellett sok szakmai tájékoztatást kapnak a
hallgatók az egyetemi életről.
Beteg dalok
2013 őszén egy hallgató több egyetem
gólyatábori indulójának szövegét posztolta a Szegedi Tudományegyetem
Összegyetemi Gólyatáborának Facebook-oldalán. „Ezek azok az indulók,
melyek nálam voltak, valamit nehezen tudtam kiolvasni, de nagyon jók
voltatok” – írta a fiatalember. Az idézhetetlenül mocskos szövegek
kivétel nélkül az alkoholizálásról és a szexualitásról szólnak. Ilyen
dalszövegről írt az index.hu is a fonyódligeti dráma kapcsán. Az ELTE
Állam- és Jogtudományi karának gólyatáborokban énekelt indulója nemi
erőszakról és részeg lánnyal zajló közösülésről szól, miközben röpködnek
a nemi szervekről szóló obszcén kifejezések. Lapunk úgy értesült, hogy a
dal 2008-ban született, és az elmúlt években senki sem emelt kifogást
ellene a gólyák közül (hat év alatt legalább ezer fő!). Holott a jövő
bíráitól, ügyészeitől, ügyvédjeitől, rendőreitől elvárható lenne, hogy
határozott elképzelésük legyen az emberi méltóságról.
A portál híradásából komoly ügy lett a
fővárosi jogi karon, a HÖK vezetőségét (sőt a tábor instruktorait is)
felfüggesztették a megindított vizsgálat lezárásáig, és úgy tudjuk, az
egyetem vezetése átszervezi a gólyatáboroztatás rendjét, hogy a jövőben
ne érhesse szó a ház elejét. Mivel a legtöbb felsőoktatási intézmény úgy
rúgta le magáról az év egyik főeseményének számító rendezvény
szervezését, hogy tokkal-vonóval átengedte azt a HÖK-nek, a jogi kar
esetében ez azt kell jelentse, hogy a gólyák ezentúl nem lesznek
kiszolgáltatva a felsőbb éves hallgatók perverzióinak.
"A Kaposvári Egyetem Mûvészeti Karán magam is részt vettem egy
gólyatáborban. Az ötnapos programsorozat semmi másról nem szólt, mint
hogy hogyan lehet éjjel-nappal a leginfantilisebb módon alkoholt
juttatni a szervezetünkbe. Droghoz odaérésünk után fél órával már
hozzájutottunk. A programok némelyike, valamint egyesek viselkedése a
pornográfia határát súrolták.
Alkoholt és drogot a tábor elõtt is fogyasztottam, de az öt nap
leforgása alatt olyan mélyre süllyedtem, hogy évekig nem találtam a
kiutat belõle. Rabja lettem annak az életvitelnek, amit egy pedagógiai
fõiskola gólyatáborában megízleltem. Két év után elegem lett, nem bírtam
tovább, egyik napról a másikra otthagytam a fõiskolát."
- az újság által egy megkérdezett vallomása.
"Mi értelme?"
A gólyatáborok eredeti célja, hogy hasznos tanácsokkal lássák el az
új hallgatókat: mit jelent a kötelezõ tanegység, a szigorlat, az
alternatív óra, mint jelent az abszolutórium, hogyan kell vizsgákra
jelentkezni.
Fontos, hogy a gólyák is bekerüljenek a diákok közti
információs hálózatokba, hogy tudják, melyik tanár mit vár el, kinél
mire figyeljenek, mibõl írnak dolgozatot. Másrészt társaság nélkül
elképesztõ magányos tud lenni valaki az egyetemi tengerben, sõt, a
jövõje múlhat a jó kapcsolatokon, hiszen a hajtós topegyetemekrõl könnyû
kiesni. Elméletileg tehát érdemes részt venni a kar gólyatáborában, még
ha azok többsége a nyári fesztiválkultúrát emeli is be a
felsõoktatásba. A szorgalmi idõszak elõtti „kiképzés” azért is egyre
látogatottabb, mert a politika manapság azt sugározza, hogy kapcsolatok
nélkül nem sok esély van az elõrejutáshoz.
Hetek
http://www.atv.hu/belfold/20140905-botranyos-golyataborok-nemi-eroszak-ivaszat-obszcen-rigmusok